Ez biztosan minden esetre igaz? Egyik felmenőm a halotti anyakönyvében kisbirtokosként szerepel, de a régebbi anyakönyvekben - ahol feltüntették a nemességet - ennél az ágnál nem szerepelt a név előtt a Ns vagy a Nob (csak az említett személy nagyapjának a második felesége volt nemes, de ők nem abból a házasságból származtak)
neked is ajánlom az imént említettem Nagy Iván-t, ami on-line is elérhető a wkiből Nagy Iván szócikknél. A IV. kötetben az 50. oldaltól kezdődik (ebben a kiadásban) a családfa.
Az első információval az a gond (ez a rosszhír, de lesz jó is), hogy Lórándnak nem volt fiútestvére, volt viszont 3 lány, s ezek között (s ez a jó hír) volt egy Ilona is. S ahogy megnéztem a Gudenusban (Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A-J 340. oldal), ez a női keresztnév több nemzedékben is folytatódott. (Magának Lórándnak is az egyik lánya Ilona volt. szül:1880- megh:1945) Sajnos nem ad a Gudenus e családnál máig tartó családfát.
Ebből a többszöri előfordulásból gondolom, hogy korábban, néhány generációval korábban jelentkezhetet valamely anya részéről az Ilona név, amely hagyományozódott a kiterjedő családban tovább. Érdemes utánajárni....Biztatással. m.
Hát mert egy szemét! Csinovnyik!Egy pondró, egy féreg! Az ilyennel nem is kell tudatni, hogy már a XXI. században él, mert képtelen azzal a csúszó-műszó agyával felfogni!
Talán az elmegyógyintézetbe kellene továbbképzésre küldeni! De már az sincs meg mert az "elvtársai" bezárták.
Üdv mindenki! Segítségeteket kérném! Feleségem viszonylag fiatalon tavaly elhunyt súlyos betegségben.Elmondása szerint Eötvös Lóránd családjából származott, de nem közvetlenül tőle, hanem testvére ágáról. Halála után találtam ősszel a vízzel elöntött pincénkben egy 1956 márciusi gyász értesítőt,amelyen dédanyja EÖTVÖS ILONA (férjezett Kotiers Károlyné) halálhíre, és temetési ideje szerepel (feleségem ekkor még nem született meg). Feltüntetve voltak leszármazottak és még élő testvérei nevei: EÖTVÖS VALÉRIA (férjezett Ventura Béláné) és EÖTVÖS ISTVÁN.
Sokat kutakodtam, de nem találtam családfát erről a "vásárosnaményi" EÖTVÖS családról. Más Eötvösről igen.
Az elhunyt Dédanya, 78.évében hunyt el, feltételezem, hogy 1879-ben születhetett.
Lóránd testvérének nevét sem találtam meg egyik leírásban sem. Édesapja Eötvös József író és politikus életrajzában sem találtam konkrétumot, csak utalást egy "2.fia" jelzővel. Lehet, hogy más volt az anyjuk, nem törvényes gyermek volt? nem tudom. Hiányoznak a nevek. Eötvös Ilona szüleinek nevét, vagy Eötvös József 2. fia nevét, ami lehet, hogy egyezőséget mutatna az apa neve rovatban.
Ha tud valaki érdemben segíteni, azt kérném írjon!
Az lenne a kérdésem, hogy járt-e valaki családtörténeti ügyből földhivatalnál? Olyasmire gondolok, hogy mondjuk egy házhely vagy földbirtok visszakeresése kataszteri térképen és hasonlók. Megkérdeztem ugyanezt a földhivataltól is, de ők azt írták, hogy emailben nem áll módukban tájékoztatást adni, írjak nekik papíron.
Ehez hasonló történt nálunk is....Élnek a településünkön Barka vezeték nevűek...az ő dédapjukról mondta egy helyi idős bácsi,hogy Bürgésnek csúfolták az illetőt...erre én találtam egy Birgés nevű családott,ahol a négy született fiú született Birgés vezeték névvel...és amikor az leszármazotjaikat néztem,kerestem,megtaláltam őket Barkaként...mind a négy fiút...aztán később tudtam meg-mert érdekelni kezdett az esetleges rokonság lehetősége-,hogy a dédim egyik unokatestvére elköltözött egy másik településre,arra a helyre,ami születési helynek van megadva a nagykönyvben...így összeállt számomra,hogy bizony ezek közül a srácok közül tért vissza az egyik a településünkre...őt "csúfolták" Birgésnek...Az utódai képviselik a településünk egyetlen Barka vezetéknevű családját :)
Olyan fantasztikus,amikor felfedez valamit a régmultról az ember....
ui.:bizonyítékként megkaptam egy 1910 es szerződést...a Résztvevők lemondanak egy unokatesójuk javára egy ingatlanról...a négy tesó az...és egy uj Birgés neve került elő,akit Vargának ismertünk...A születéskori,hivatalos neve Varga Birgés volt....aztán az időskori dokumentumain és talán először ezen a szerződésen Varga B. nek rövidíti a nevet...a szerződésre vissza:
A négy srác neve a résztvevők rovatban Birgésként szerepel,gépelve van ez a rész...a papír végén aláírták...szerintetek mit írtak...mind a négy ember Barkának írja magát....szóval a négy testvér,valamiért szakítani akart nagyon a rokonokkal...talán éppen egy örökösödési vita miatt?
A névváltoztatáshoz/elíráshoz szeretnék egy saját példát írni. Győr vármegyei katolikus településen a felmenőmet Erazmus-nak keresztelték, házasságakor és gyermekei születésekor is még így szerepelt, viszont a lánya házassagánál már Móricz volt beírva. Mivel elég nagy az eltérés, feltételezem, hogy egyszerűen nevet változtatott. Mondjuk nem is csodálom. :) A halálát még nem találtam meg (még nem kerestem), de kíváncsi vagyok, hogy ott mi lesz.
Egyébként én is nem bejegyzett felmenő miatt küzdök most Kemecsén. A szülei házassága be van jegyezve, és több testvéréé is, de akit én keresek, az nincs. Egy Barbara lenne, viszont ami időben beleillene, ott csak egy Sára van. A települést még csak most veszem jobban szemügyre, talán a halálából többet megtudok.
Úgy látszik a Veszprém Megyei Levéltár egy külön rezervátum, egy állam az államban. Hiába van pl. a 30-60-90-es szabály, a Bp Főv. Lt.-ben a helyi kiskirály úgy rendelkezett hogy 75 évig nem kutathatóak a házasságok, mivel lehetnek olyan személyek akik már 15 éves korukban házasságra léptek, és ők ugye még nem múltak el 90 évesek. (Érdekes viszont, hogy ilyen alapon meg a 90 évnél idősebb élő személyek születési adatai miért nem szúrta kiskakasunk szemét?)
Egyenlőre az ismert őseim után kutattam a körzeti plébánián...így találtam ott azokat az adatokat,hogy a dédik szülei,honnan származónak,vagy hol születettnek tartják magukat. A négy dédim 6 külömböző helyet adott meg.Az egyik dédapám kisteleket minden gyermeke születésénél,a felesége pedig az egyiknél Szankot,a másiknál Majsát.A Birgés dédik pedig Szegedszállást,Szegedet,Kisteleket,Csólyost adták meg,de itt is a dédapám ragaszkodott Szegedhez...és náluk fordult elő a lentebbi hsz-ekben tárgyalt esethez hasonlatos...az első gyermekük József,egyévessen meghalt...3 évekkel később született a második aki megkapta az első szülöttet illető nevet,az édesapjáét,a Józsefet.
Szóval rengeteg hibával,tévesztéssel,egyértelműtlen dologgal találkoztam rövid kutatásom alatt én is....
Amikor lesz időm,akkor felkeresem a kisteleki plébániát...minden üköm RK.nak vallotta magát...ez ugye azért jó,mert ha hosszú ideig éltek a környéken ,városokban,Szeged,Kistelek, és katolikusok,akkor jó esélyem van messzire visszakeresnem őket...
Egyértelműen Birkás a jelentése, s abból is származik. Bürge, berbécs, birka, egyazon fogalmak. Tájszó. Jellemző Szeged környékére. Ajánlom figyelmedbe Mórának a Balázs a bürgével c. novelláját.
Konkrét eset tágabb családomból az 1950-es évek elejéről Magyarországról. Házaspárnak két kislánya van, a második születése után meghal az első, Kati. Később születik egy harmadik kislány, akit Évának kereszteknek, s a szülei következetesen Katinak hívnak, felnőttként is. Mindenki más Évának, az új, felnőtt családja is, de a szülei s a közelebbi idősebb rokonság többnyire Katinak, halálukig. Református közeg. S nem gondolom, hogy a szülök 'találták ki', hanem szokás átvételét, alkalmazását feltételezem a jelenségben.
Javaslom Mihály ügyben megnézni született-e (élt-e) Márton néven testvére még az ő születése előtt, ill. az apának vagy anyának volt-e Márton testvére, vagy valamelyik nagyapa az volt-e. Ha nem, akkor inkább szövegkörnyezetbeli elírás, semmint az élő nyelv fejleménye.
Gondolom magyar volt. Kollektív bűnösség alapján mondhatták ki rá, hogy háborús bűnös. Valami indok kellett, hogy miért is telepítik ki. Rokonságomban az volt a baj, hogy a Rákóczi nevet nem akarta szlovákosítani. Egykettőre ki is telepítették.
Én is többször jártam ott. A kutatótermesek nagyon rendesek, de van egy főnöknőjük az szörnyű. Félnek az igazgatótól aki Csák Máté vagy valami ilyesmi...
A többi 18 megye és a Budapest Fővárosi Levéltárban (ezek különösen rigorózusak) nincs ilyen törvény, csak Veszprémben? Lehet, hogy az új alkotmányba bele kell foglalni, hogy ez Veszprémben is érvényes, különben az ottani levéltárigazgató semmisnek tekinti?
Nem tudom, kivel akadhattál össze Veszprémben, nem szoktak ilyen hangnemben beszélni. Bár a lényegen nem változtat. Amikor én próbáltam adatokhoz férni, azt mondták, ez eddig is előírás volt, csak nem alkalmazták, most viszont utasításba jött hogy így kell eljárni.
Mit tudtok erről a családfakutatást akadályozó törvényről? Mert állítólag 2012.január 1-gyel lép csak életbe, erre nagy dérrel dúrral berohanok a levéltárba Veszprémben és ott azt mondják, hogy nem adhatnak semmilyen állami anyakönyvet. Előkerült valami főnöknő féle is, az meg kurtán furcsán azt mondta ha tetszik, ha nem ez van. Már voltam a fél ország levéltáraiban és sehol nem jártam így. Hová lehet menni panaszra szerintetek? Az Országos Levéltárba? Mert sajnos vannak olyan családtagjaim akik 1895. után születtek, az anyakönyvi hivatalok meg arra hivatkoznak, hogy náluk kutatni nem lehet, ha tudom a pontos adatot adnak kivonatot, ha nem, nem.Az egyház meg egy halom pénzt kérne.
4. Hiányos az anyakönyv, vagy mikrofilmezéskor véletlenül valahol kettőt lapoztak. (Pl. Bp-Józsefváros, r.k., 1853. ápr.! Éppen emiatt érdemes figyelni az oldalszámozást vagy a dátumok folyamatosságát.)
Hm, nehéz ügy. Először is: ha az illető (feltéve, hogy egy személyről van szó), háromszor szerepel Mártonként és egyszer Mihályként, akkor valószínűleg a Mihály az elírás és Márton az igazi neve. Mint írtam, nem feltétlenül az általam leírt dupla névhsználattal állunk szemben; lehet az egész egy sima elírás is.
Azonban egy másik lehetőség sem zárható ki, főleg annak tükrében, amit a születési és az elhalálozási dátumok közti 8 éves eltérésről írtál. Nem lehet, hogy Márton születését (pontosabban keresztelését) egyszerűen nem anyakönyvezték? Ennek számos oka lehetett (pl. éppen nem volt pap, elfelejtették bejegyezni, esetleg meg sem keresztelték). Sajnos erről nagyon nehéz meggyőződni. Esetleges árulkodó jel lehet, ha bizonyos évek hiányoznak az anyakönyvből, vagy egy adott évben gyanúsan kevés adatott vezettek be. További fontos kérdés, hogy Mihály a későbbiekben szerepel-e az anyakönyvben. Ha igen, és az a bejegyzés nem egyeztethető össze Mártonnal, akkor nyilván másról van szó.
Összefoglalva: ha az említett Mihály később nem bukkan fel az anyakönyvben, azaz se halálának, se házaságának illetve gyerekei születésének nincs nyoma, valamint az anyakönyvben nincs nyilvánvaló jele annak, hogy az adott időszakban egyes adatokat nem vezettek be, akkor kézenfekvő a konklúzió, hogy a valóságban Mártonról van szó, akinek elírták a nevét. Ez esetben a 8 éves diszkrepancia is elfogadható, főleg, ha idős korban halt meg Márton.
Sajnos a másik kérdésedre nem tudok érdemi választ adni, de azért még töprengek.
Végül egy pontosítás: nem azt írtam, hogy a Mihály - Márton névkeveredés nem volt ritka, hanem csak azt, hogy legalább egy esetben előfordult, és ezt saját szememmel láttam. Logikailag nem kizárt, hogy ez a két eset az egyetlen a történelemben...
