Egy kicsit lemaradtam a fórumozással! Kedves Jani! Ha sikerült, akkor már vannak gyökeres Euonymus japonicusaid! Kiváncsi lennék, végül is hogyan sikerült?! Üdv. János
van 88-tő fagyalom, -kb 2 méteres (vagy több :) ) ingyen elvihető, nincs lelkem kidobni. én töveztettem jónéhány éve. 10 tövet átűltettem kb 2 hete szépen élnek.
bp XVIII.-k. ben vannak akit érdekel e-mail-ezzen a hofekkft@gmail.com -ra vagy a
A japán keserűfű pedig a vízpartokat lepi el, külön érdekessége, hogy a túlélését oly módon is biztosítja, hogy a gyökeréből olyan anyagokat választ ki, melyek a környező növényzetet idővel kipusztítják. Kiirtani lehetetlen. Őt is dísznövényként hozták be anno. Védelmében szeretném elmondani, hogy ugyanakkor értékes gyógynövény is! Tehát egyrészől invazív gyom, másrészről hatékony és értékes gyógyír bizonyos nyavajákra. Számos invazív faj van szaporítás alatt még ma is, egyfajta időzített bombán ülünk ezzel. Nem teljesen értem, hogy amiről már kiderült, hogy invazív, azt miért engedik még forgalomba?
A katicákról olvastam most hasonlót. Behozták a kínában és USA-ban honos fajt európába, mert "Bio" növényvédőként akarták őket "használni" (üvegházban szépen megeszi az összes kártevő tetűt, és egyebet), de ahogy az lenni szokott, az élet megy a maga útján, így ők is meglógtak és szaporodni kezdtek. Ma ott tartanak, hogy ellepték Európa nagyrészét, kszorítva az őshonos katica populációkat, és újabban már olyasmit is esznek, amit nagyon nem kéne. Sőt, egyre nagyobb probléma a bortermelésben, hogy ez a fajta katica belefészkel a szőlőbe, majd szüretkor szépen beledarálódik a borba, megváltoztatva annak ízét és minőségét.
Azt nem tudom, hogy másnak milyen tapasztalatai vannak, de nálunk eddig akármilyen durván lettek nyírva (értsd: fás részig, teljesen levágva a zöld részt, de nyilván nem a törzsig vagy a földig...), mindig nagyon szépen besűrűsödtek, zöldek lettek. Persze ilyenkor azért nem a legszebb, de ha kihajt, annál sűrűbb lesz! Meg hát némelyiket nem lehet a végtelenségig engedni, néha meg kell nyírni rendesen, hogy megint kevesebb helyet foglaljon. Aztán kezdődhet az egész elölről... :-)
Napsütötte helyen, nagyjából magában álló fákról-bokrokról beszélek, gondolom, azért ez is számít!
Ööö, én is így értettem, azért nem kezdtem még visszavágni, mert elég sűrűek. :)
Azt nem teljesen értem, hogy a sűrű tőtávolság önmagában miért okozna felkopaszodást egy nyírott sövénynél. Egy nem nyírottnál igen, de a nyírott ugyanolyan alakú lesz végül akármennyi növényből is van. Nem? Lehet, hogy tévedek, mert nem próbáltam, de olyan logikusnak tűnik.
A tuját úgy tudom csak zöld részéig érdemes visszavágni, mert fás részen már nem biztos, hogy kihajt. (Ezért is gázabb elhanyagolni, mint mondjuk egy sima fagyal sövényt, amit akármikor visszavághatsz akár földig, ha ronda.)
A nyiras segit a surusodeshez is. A profik is igy csinaljak - elkezdik koran, nem varjak meg mig nagyra megno es akkor visszavagni - a teteje a fenyoknek persze mas. . .
Hát ja. Kb most. :) Mondjuk látni kéne, mert gondolom nem mindegy, milyen sűrűség társul a magassághoz. Mi növényeink már megvannak két méteresek, de még nem kezdtem vágni őket. Ha más csinálja lehet, hogy lehülyézem, de valahogy ránézésre elég lesz majd ezután nekiállni...
Én személy szerint ilyenekből (Thuja, leylandi, ilyenek) csak nyírt sövényt csinálnék, különben marha nagy, meg széles lesz a dolog. Amennyiben alapfajról van szó. (Keleti tujából meg soha semmilyet! Utálom! :) ) A nyugati tujának leggyakrabban oszlopos fajtáit szokták ülteti azt hiszem, azzal meg az a gond, hogy egyrészt nem ér össze, másrészt úgyse nőnek egyformán, aztán ha mégis, akkor ha kipusztul egy pár, akkor az már sosem lesz olyan...
Ahha. Aztán most felfogtam a kérdést is. Hát, elég közel van, de nyírt sövénynél szerintem nem gond. De még sosem próbáltam, nekünk fiatal leylandi sövényünk van, úgy méteres tőtávokkal (még ez is közel van asszem), most kezdjük majd nyírni. Na, szóval tömören: szerintem ha nyírott sövény lesz belőle, akkor nem fog felkopaszodni. Trapéz keresztmetszetűre érdemes csinálni. Ha hagyod, hadd nőjenek, akkor valóban esélyes, hogy a leírtak fognak történni. Szerintem.
Sziasztok!A kertünkbe a szél ellen pár éve,nyugati tuját ültettünk,úgy kb 50cm-re egymástól.Állítólag ez nagyon sűrű,fel fog kopaszodni,ill.bebarnul.Hogy lehetne ezt megakadályozni?Nagyon nem szeretném megbolygatni,mert már szép nagyok.Ha van valami tanácsotok azt megköszönném!
Nem vagy vele off - mert ha nem is valtoztatnak ezek a sovenyek szamottevoen ezeken az aranyokon, az emberek tobbsege nem hiszem, hogy tisztaban van ezzel. Pedig nem art ha tudjak - talan maskepp valasztanak. . .
Tegnap valahol a Pilisben (településektől messze) autózván megállapítottam, hogy az út menti fás szárú növényzet minimum 80%-a nem honos. Saccperkábé. Úgyhogy elég sok mindent lehetne emlegetni Magyarországgal kapcsolatban. Csak úgy mondom. A múltkor a Győri Erdészet honlapján akadtam fenn, ahol a fafajaik arányait taglalták. Azt hittem elájulok. Meg is keresem. Tessék:
Fafajösszetétel:
Tölgy 8%, akác 25%, egyéb kemény lomb 5%, nemesnyár 25%, fűz 8%, hazainyár 4%, fenyő 25%.
Ha csak az akácot, a nemesnyárat és a fenyőt összeadjuk, már 75%-nál tartunk. Azt már ne is említsük, hogy ezek hol erdők... inkább faültetvények. :( Ja, és aszondják, hogy a területük 41%-a természetvédelmi rendeltetésű. Ami tök jó, de vajon mi a jó eget védenek már ott? A fenyőt?? És az összes területből mennyi is ez az erdő? Á, hagyjuk inkább. Lehet, hogy vissza kéne kanyarodni a kerítéssövények irányába...
Amennyire tudom, Ausztráliába is lehetett utólag külön telepíteni a ganajtúrót (vagy valami egyéb lebontó szervezetet, nem emlékszem pontosan), miután rájöttek, hogy az előzőleg betelepített marhák potyadékát nem hasznosítja semmi, és egy idő után egész egyszerűen ellepi a legelőt. Hogy a szintén betelepített nyulak esetéről már ne is beszéljek... :-( Vagy itt van az angliai vaddisznók esete (néhány fogva tartott példány megszökött, most meg kész a baj...!).
Dehát szót lehetne ejteni az itthoni jágerkenderről vagy selyem(tejelő-)kóróról is. Stb.
A gyilkos méhekkel is valami hasonló sztori volt ha jól tudom, akartak valami szívós, de jól mézelő hibridet. Erre nem meglógtak ezek a fránya afrikai jószágok!?
Az ember azt hinné, hogy _az ember_ tanul a hibáiból. De nem, újra és újra ki kell próbálni ugyanazt, hátha más lesz a végeredmény...
(Mondjuk ne szóljak semmit, nagyon ember vagyok én is, pontosan ugyanezt csinálom per pillanat. Hátha, majd most másképp lesz! Szerintetek!? :( )
"The gypsy moth was introduced into the United States in 1868 by a French scientist, Leopold Trouvelot, living in New Bedford, Massachusetts. The native silk spinning caterpillars were proving to be susceptible to disease. So Trouvelot brought over gypsy moth eggs to try to make a caterpillar hybrid, that could resist diseases. When some of the moths escaped from his lab, they started to multiply. They eventually grew to be gypsy moths as we know them today. It is now one of the most notorious pests of hardwood trees in the Eastern United States."
Van ellenesege is szep szammal - ennek ellenere hatalmas karokat tesz! Azzal, hogy megeszei a levelet a farol, csak lelassitja a novekedeset - kar, de nem vegzetes - de ha ezt eveken keresztul teszi akkor kihal a fa - mint nalam is.
Ahha, ahha. Na ezért szúrtam be, hogy nálunk. Mert gondolom az történt, hogy a lepkét ügyesen átvitték, az ellenségeit meg nem. Erre mondják, hogy szíííívás. Nálunk meg gondolom ugyan ez van a vadgesztenyéket elcsúfító aknázómollyal. Mondhatni 1-1. És még ha csak annyi volna... :-/
Ami a gyapjast illeti - itt negyedik eve jott vissza, nem hagyott ki egyet sem, es volt olyan fam, amit ki kellett vagatni, mert semmi levele nem nott ki. Egesz tolgyerdoket puszitott igy ki. Gondolom ez eltero a rendes ciklusatol - ez az invazio - es kellett elenne tenni. Mint minden (gyogyszer is) itt is volt konszideracio: mi a nagyobb veszely, hagyni a lepkeket randalirozni, vagy permetezni.
Hadd jegyezzem meg, hogy speciel a gyapjaslepke ellen úgy tudom (nálunk) felesleges permetezni, úgyis eltűnnek maguktól. Van egy halom ellenségük is egyébként. 5-10 évente van egy invázió, akkor a fák hajthatnak ki megint, de amúgy nem lesz bajuk. Merthogy nem a fát eszik meg, hanem csak a levelét, ami pár hónapig randa, de utána semmi nem látszik belőle. Még az is lehet, hogy olyan ez, mint máshol az erdőtűz - kell a megújuláshoz. Viszont a permetezéssel egy halom más jószágot is tuti kinyír az ember (naná, hogy az ember, mert neki muszáj mindenbe beleszólni), akikért mondjuk kár.
Ezek a fűz alkotások nekem is nagyon bejönnek, biztos, hogy lesz majd ilyenem. Angliában láttam nagyon jókat, tök nagy alagút, sátorrá kiszélesedve, nagyon szépek!
. . .egyetertes. . .iden permeteztek a varostol a (gyapjaslepke?) gipsy moth ellen, mert rengeteg (foleg tolgy) fat megettek. . .
Hiaba, na, ha az ember a kezebe veszi az iranyitast, ott csostol jon a baj.
Ez a csodakerites ez native? Mert parszor ajanlottam a fuzt, ami nagyon magyar (kulfodi irodalom is Mo-t jeloli meg mint a legjobb forrast), hamar no, csodakat lehet belole csinalni, es az volt az ellenerv, hogy konnyen tulno, ha nem vagjak. . .szabalyozzak. . .
Azert meg egyszer megprobalom, nem csak a henezen beszerezheto alapanyag a jo keritesnek, ha nagyon kell a kerites hamar.
Orom lehet csinalni is, es otthoni olcso anyagbol, termeszet karositas nelkul.
Egyébként az ember a hülye. Nem futnának ámokot a dolgok, ha az ember pl nem hurcolászná át a őket egyik kontinensről a másikra. És akkor nekünk nem lenne parlagfüvünk meg bálványfánk, nektek meg pl gyapjaslepkétek, meg gyilkosméhetek. De rossz is volna. És akkor ezt még csak úgy mellesleg az egyéb természetrombolásokon kívül. Fura állat ez az ember.
