Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2009.03.22 0 0 54096
Ne bántsátok már! Sok más dolga mellett puszta jószándékból osztja itt az észt, úgyhogy apró számítási és tárgyi tévedéseket, fogalmi önellentmondásokat, következetlenségeket nem szabad felróni neki.
Ami viszont tényleg bosszantó, az az, hogy mostanáig sem mondta meg, hogy hol a medve?
ivivan Creative Commons License 2009.03.21 0 0 54093
Nyilvánvalóan nem használja, de azt akartam, hogy Gézoo még magyarázkodjon egy kicsit!

De azért most is kíváncsi leszek: hogyan magyarázza meg, hogy amikor azt írta, hogy ez a képlet szerepel a klasszikus mechanikában, akkor igazából nem is azt írta!?
Előzmény: NevemTeve (54092)
NevemTeve Creative Commons License 2009.03.21 0 0 54092
t' = t - vx/c2

Megjegyzés: Ezt a képletet sem a klasszikus, sem a relativisztikus mechanika nem használja.

Klasszikus: t' = t
Relativisztikus: t' = (t - vx/c2) / sqrt (1-v2/c2)
pint Creative Commons License 2009.03.20 0 0 54090
ilyenkor simány nyomj neki egy újratöltést (operában F5)
Előzmény: ivivan (54089)
ivivan Creative Commons License 2009.03.20 0 0 54089
Már 3x próbáltam válaszolni, de mindig Internal server error-t kaptam :-( Remélem most összejön...

Vegyük a kiragadott példád: t'=t-vx/c2 ha az idődilatációtól eltekintünk akkor pl. már v=8000 m/s sebességnél és x=150 000 m távolságnál az értéke t'=t-8000*150000/9e16=t- 1.3'e-8 (=4/3e8) azaz 13,3' ns azaz házilag kimérhető "nagy"-ságú folyamatosan létező késleltetés.

Egyrészt feleslegesen javítottad ki a c2-el a képletet, mert itt általában c=1-el számolunk a topikban. Másrészt nem tudok t'=t-vx/c2 képletről a klasszikus fizikában, erre kértem már egy linket, hogy az IR váltásnál a klasszikus fizikában hol van ilyen képet, ugyanis tudomásom szerint a klasszikus fizika alapja a Galilei trafó, ahol t'=t.
Előzmény: Gézoo (54085)
pint Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54088
"A Newtoni, vagy a klasszikus fizika megnevezéseken belül van az a különbözet, ami a specreles és klasszikus fizikai megközelítés közé teszi a gamma szorzót."

ezt a mondatot elolvastam háromszor, de nem értem. valaki megmagyarázza?
Előzmény: Gézoo (54085)
pint Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54087
"jól tettenérhető nálad, hogy a mennyiség a minőség rovására megy"

ezt nem mondhatnám. még sose mondott semmi értelmeset, rövid vagy hosszú legyen is a szövege
Előzmény: Törölt nick (54086)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54085

 "Egyrészt azt senki nem tagadta, hogy a gamma gyakorlatilag minden specreles képletben benne van, de te azt állítottad, hogy a specrel csak ezzel a gamma szorzóval tér el a Newtoni fizikától. "

 

    Ebben az esetben csak álprobléma van köztünk. Ugyanis, ha jól értelek, akkor   a gamma=c/d értékeben és alkalmazásában végre egyetértünk.

 

    A Newtoni, vagy a klasszikus fizika megnevezéseken belül van az a különbözet, ami a specreles és klasszikus fizikai megközelítés közé teszi a gamma szorzót.

 

  Hogy miért nem Newtoninak mondom? Mert nem akarom, hogy Newtonnak az Isten adta tér és idő elvét helyettesítsd a(z egyébként Newtoni elveken alapuló ) klasszikus fizikában szokásosan alkalmazott tér és idő elvekkel. 

  Vegyük a kiragadott példád:  t'=t-vx/c2   ha az idődilatációtól eltekintünk akkor

pl. már v=8000 m/s sebességnél és x=150 000 m távolságnál az értéke

   t'=t-8000*150000/9e16=t- 1.3'e-8  (=4/3e8) azaz 13,3' ns  azaz házilag kimérhető

"nagy"-ságú folyamatosan létező késleltetés.

   Vagyis a klasszikus fizikát alkalmazva is megjelenő, mérhető jelenségről van szó.  

Persze ha pontos értéket szeretnénk kapni a v=8000 m/s sebességű eszköz fedélzetén mérhető 13 ns mérési éték helyett akkor elővesszük a gammát és pontosítunk vele.

 

   A lényeg az, hogy a gamma a klasszikus fizikában is fellelhető jelenségeket, mérési eredményeket teszi transzformálhatóvá, közös léptékűre hozhatóvá.

    Így Lorentz transzformációival már megkapjuk a klasszikus fizika pontosított, sebesség lépték illesztett adatait.

 

     Hogy a specrelt miért használjuk, vagy hogy a specrellel  együtt a Lorentz

függvényeket változatlan formában miért használjuk?

     Talán kényelemből,  mert így lehet, elismert modelből kapott eredmé-nyekre hivatkozni.

    De csak találgatok, hogy miért.. Ne kezdj azon vitázni, hogy nem ezért, hanem azért..

   Én jobban örülnék annak, hogy ha számodra a d/c is reflexből a gamma lenne már,

és ebből adódóan a sebesség arányítást jelentené.

 

Előzmény: ivivan (54084)
ivivan Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54084
Még mindig nem érted mi a problémám.

Egyrészt azt senki nem tagadta, hogy a gamma gyakorlatilag minden specreles képletben benne van, de te azt állítottad, hogy a specrel csak ezzel a gamma szorzóval tér el a Newtoni fizikától. A Lotr-ban ugye t'=gamma(t-vx), ebből az jön ki, hogy szerinted a Newtoni fizikában van olyan képlet, hogy t'=t-vx az IR váltásnál? Hol? Erre várom a linket már régóta...

Másrészt még mindig nem látom, hogy miért jobb a d a gamma helyett? Már tisztáztuk, hogy a d csak véletlenül annyi, amennyi a fénysebesség mozgásirányra merőleges összetevője, mivel a gammát ugyanúgy kell alkalmazni 1D-s elrendezés esetén, pedig ott nincs semmilyen összetevő (mivel merőleges sincs)
Előzmény: Gézoo (54082)
pint Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54083
és 1D-nél? és nekem válaszolni mikor fogsz? és ... mindegy
Előzmény: Gézoo (54081)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54082

Bámulatos vagy!

  Hónapok kellettek ahhoz, hogy felfogd azt, hogy

  a d/c és az (1-(v2/c2))0,5 egyenértékű  azaz 1/ß=d/c=(1-(v2/c2))0,5

 

 De ezzel a hatalmas felfogási sebességeddel te fölényeskedsz.

 

  Miközben még mindig nem érted, hogy ha nem lenne fizikai értelme

   az   1/ß=d/c=(1-(v2/c2))0,5  egyenlőség valamely elemének pl. 1D-ben, akkor 1D-ben nem alkalmazhatnánk a Lorentz transzformálást.

 

 

Előzmény: ivivan (54080)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54081
<STR

        Na jó, de akkor hogyan érted, ha nem úgy érted? Hogy nem úgy?

 

   Fölényeskedsz, de még mindig nem érted, hogy a d/c arányt használja a Lorentz transzformáció.

   Így ahol a Lorentz transzformációt használjuk, ott a d/c arányt használjuk.

 

Persze ehhez semmi köze annak, hogy hogyan szemléltettem a sebességeket.

 

   Ha az elején 3D-s ábrán mutatom meg a d/c arányt akkor most ahhoz ragaszkodnál, hogy 2D-s ábrán már nem leghet a szemléltető 3D-s ábrámat értelmezned? 

   Fölényeskedés helyett inkább koncentrálj arra hogy

 

     a sebességarányok dimenziószámtól független arányok!

Előzmény: ivivan (54079)
ivivan Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54080
"Akkor milyen test az ami nem 3D-s ? "

Matematikából elégtelen. Leülhetsz. Következő órára készülj fel jobban!

Rávezetésképpen: 1D térben csak egy kiterjedés van, nincs értelmezve semmilyen más kiterjedés, ezért hívjuk 1D-nek.
Előzmény: Gézoo (54077)
ivivan Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54079
"Ezt úgy érted, hogy a d/c aránynak nincs fizikai jelentése? "

Nem, úgy értem, hogy nincs olyan d vektor, mint 2D-ben, ahogyan az ábrádon ábrázoltad.
Előzmény: Gézoo (54076)
pint Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54078
na ezért adtam én a feladatot, de arra nem reagáltál. mi lesz az A és B pontokkal, ha ütköznek?
Előzmény: Gézoo (54077)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54077

 Rávezető kérdés: 

 

  A specrel a testek és a fény mozgásairól szól. Azaz 1D-s esetben, az  1D-s testeknek a kiterjedése 1D ?   Akkor milyen test az ami nem 3D-s ? 

 

  Vayg csak a 3D-s testek  mozgása 1D-s, akkor hogyan előzi meg az egyik 3D-s test a másik 3D-s testet, amikor 1D-s a mozgásuk?

Előzmény: ivivan (54075)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54076

  "Azt mondtam, hogy a d 1D esetben számolható"  --  Tehát már számolható! Szuper!

 

   "de nincs fizikai jelentése"  --  Ezt úgy érted, hogy a d/c aránynak nincs fizikai jelentése?

 

 

Előzmény: ivivan (54075)
ivivan Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54075
Te megbuktál olvasásból?

Azt mondtam, hogy a d 1D esetben számolható, de nincs fizikai jelentése, ezért kérdeztem, hogy miért jobb a d/c mint a gamma?
Előzmény: Gézoo (54072)
pint Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54074
mikor fogsz válaszolni a 54064-re?
Előzmény: Gézoo (54072)
pint Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54073
ugyan foglald már össze röviden. 2x1,2,3 mondat, nem nagy ügy.

lorentz elv ...

lorentz elmélet ...
Előzmény: Broad Bandi (54068)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54072

   Szóval szerinted 1D-s esetben a d értéke nem számolható, ezért 

 ebben  (1- (v2/c2))0,5   a gammában sincs benne. 

 

    Oké vegyük ki az 1D-s esetben a d-t  a  a (1- (v2/c2))0,5  függvényből.

 

Szerinted mi marad a függvényből?

Előzmény: ivivan (54071)
ivivan Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54071
Még mindig nem érted? Persze, hogy gamma=d/c, ez nem is kérdés. A kérdésem az, hogy miért jobb szerinted a d/c, mint a gamma, mikor a d (a leggyakrabban alkalmazott) 1D-s esetben nincs sehol, tehát mindenképpen számolni kell és ahogy le is vezetted hajszál pontosan annyira bonyolult a d kiszámolása, mint a gamma kiszámolása.

Még mindig jössz nekem a Newtoni fizikában szerinted előforduló képlettel!
Előzmény: Gézoo (54070)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54070

Kedves Iván!

 

Ezt  ismered: d2=c2-v2  de nem hiszed, hogy köze lenne ehhez: (1- (v2/c2))0,5 

        Ezt is ismered  d/c=(d2/c2)0,5 de nem hiszed, hogy

     köze van ehhez: d/c=((c2-v2)/c2)0,5 és így ehhez d/c=((c2/c2)-(v2/c2))0,5

  és persze így ezeknek sincs ((c2/c2)-(v2/c2))0,5  = (1- (v2/c2))0,5  köze egymáshoz

szerinted.

   Na persze, ha  tudnád, hogy (c2/c2)=1 akkor behelyettesíthetnéd, de bizonyára  

                 tíltja a hited, hogy  a d/c = (1- (v2/c2))0,5   levezetését elfogadd.

   De ne keseredj el. Sokan vannak ezzel úgy mint te.. azaz nem vagy egyedül.

 

Előzmény: ivivan (54065)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.19 0 0 54069

Kedves pint!

 

Példádból az adatokkal számítva egy 5. megoldás az igaz!

 

E szerint B az infinitézimális lábával elgánycsolja A-t, hisz neki mennie kell (xB(t)=vt), A az útban áll, akadályozza, és neki az xA(t) = 0 miatt úgyis mindegy, ott kell maradnia. Ezt követően Kázmér intésére (hogy el ne késsen, mivel a t=0 hamar eltelik), B elrohan a megfelelő irányba.

 

Persze ez a nyilvánvaló megoldás csak a v=/=0 esetben igaz. Ha v=0, akkor elővesznek egy pakli magyarkártyát, és Kázmért is beszervezve (neki sincs dolga)ultiznak egyet, majd miután kifosztották A-t (mert B meg Kázmér mint az előbb is láttuk összejátszik), örök álomra hajtják a fejüket! Ez is a te hibád, mert ilyen hülye paramétereket adtál meg.

 

Összegezve, egyfelől szegények most azt sem tudják mit csináljanak, ugyanis nem mondtad meg mennyi a v. Ezért azóta is tüntetnek ellened, PINT MONNYON LE! transzparensekkel. Jobb ha mostanában nem jársz az origó körül, mert még meg is dobálhatnak.

 

Üdv,

 

BB 

Előzmény: pint (54052)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.18 0 0 54068

Kedves pint!

 

Igen, kérdéseidre/kérésedre a válaszok éppen ilyen kezdetű mondatokban vannak. Remélem ez megkönnyíti dolgod.

 

Olvasni és visszalapozni ugye nem okoz fáradtságot vagy újdonságot?

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: pint (54027)
ivivan Creative Commons License 2009.03.18 0 0 54067
Bocs, hogy elveszem a kenyeredet! Most mehetsz szabadságra, mert elég morci vagyok ahhoz, hogy helyettesítselek :-)
Előzmény: pint (54066)
pint Creative Commons License 2009.03.18 0 0 54066
kezdesz ideges lenni, és durván fogalmazni, pedig az az én asztalom. javaslok egy eperfagyit, megnyugtat.
Előzmény: ivivan (54065)
ivivan Creative Commons License 2009.03.18 0 0 54065
"Talán azért mert: Nem volt Newton idejében internet."

Nyilván a honfoglalás korában volt, mert arra tudok linket adni. Gratulálok, megint nagy baromságot mondtál!

"Azaz pontosabb, korrektebb, rövidebb és a lényeget mutatja."

Aha, tehát 1D esetben ugyan semmilyen jelentéssel nem bír a d, de azért kurva jól néz ki és milyen nagy mellényed lehet, hogy megreformáltad a specrelt (mikor még egy rajzot se tudsz úgy megrajzolni, hogy ne hemzsegjen a hibáktól)

Éppen az a baj vele, hogy véletlenül van egy d hosszúságú vektor 2D esetben és egyből azt akarod kihozni belőle, hogy a specrel az csak a sebességek arányával történő módosítása a Newtoni mechanikának...
Előzmény: Gézoo (54062)
pint Creative Commons License 2009.03.18 0 0 54064
melyikből?
Előzmény: Gézoo (54063)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.18 0 0 54063
Igen, korábbiból.
Előzmény: pint (54060)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!