Köszönöm a részletes válaszod! Igen, ki volt már beszélve a dolog elég részletesen, kivéve az, hogy mi történik a MÁR MEGFERTŐZŐDÖTT tőkékkel homokba való átültetés után. Habár erre Te sem válaszoltál teljesen egyértelműen, tehát hogy egy ilyen átültetés után kipusztul-e a gyökértetű vagy csak visszaszorul, megfogyatkozik. Mindenesetre jó hír, hogy van esély a javulásra, esetleg gyógyulásra.
A korábbi kommentekben (az elmúlt félévben már többször is) megválaszolták a homok-problémádat. Megpróbálom összefoglalni: A szőlőgyökértetű csak olyan talajon nem tud megélni, ami több mint 80%-ban kvarckristályokat tartalmaz (ezt Te is helyesen idézed).
Mivel gyökértetűről van szó, alapvetően (legalábbis gyökérlakó formájában) a szőlő gyökerén, tehát min. 2 méter (de inkább 4-5) mélységig ilyen talajnak kell lennie (erről volt egy korábbi pengeváltás ugyanitt, hogy meddig is megy le egy szőlő gyökere).
Ha ilyen talajra tudod átültetni az idén megeredt gyökeres vesszőket, akkor jó esély van rá, hogy problémamentesen tovább nőnek (1-2 éves gyökereztetett veszőt még különösebb károsodás nélkül nyugodtan átültethetsz, nekem legalábbis működni szokott).
Ha nem tudsz ilyen talajra átültetni (nincs ilyen helyen telked), akkor próbálj meg jövőre alanyvesszőket szerezni, és az esetleg a jövőben szerzett nemes veszőket arra oltsd rá, úgy nem lesz probléma (használhatod az átoltásra a mostani vesszők hajtásait is, nem hiszem, hogy a filoxéra már jövőre kipusztítaná a most ültetetteket).
Alanyvesszőt vehetsz vagy cserélhetsz is, de elhagyott szőlőskertekben gyakran találni elburjánzott alanyfajtákat - ha kedved van kísérletezni (és van a közeletekben), olyant is ültethetsz, és aztán arra oltasz.
A kevésbé költséghatékony megoldás, hogy gyökeres oltványokat veszel (ezeknek viszont nagyságrendekkel jobb az eredésük és az életképességük, mint ha te oltod). Az országban mindenfelé élnek nagyon jó oltványtermesztők.
És olvass minél több szakirodalmat, mert a szőlő (és az oltása) nagyon nem egyszerű ügylet! (Tudom, hogy teszed, idéztél is.)
Házikerti szinten (amin azt hiszem, többségünk van) nagyon érdekes olvasmány (és szerintem zseniális, akármennyire régi is) Prohászka Ferenc Szőlő és bor című könyve. Antikváriumokban párszáz forintért kapható, és tényleg mindent elmond, amire amatőr szinten szükségünk lehet...
Mindenképp saválló tartályt szeretnél? A műanyag tartályok jóval olcsóbbak,a 200 literes műanyag tartály majdnem féláron beszerezhető mint a szlovén saválló.
Kicsit megdöbbentem azon, hogy az idén olyan szőlőfajtán kis megjelent a bocsókon a perosz, amelyeket korábban hanyagoltam, s akkor nem volt bajuk. Még tavaly sem, amikor nagy rombolást végzett. A különbség csupán annyi, hogy az idén nagyon oda figyeltem és megkaptak időben mindent, ami kellett. (...??...)
Na, nem nagy a baj, csak igen meglepő. S villámgyorsan eszkalálódó volt - 2-3 napos a történet - , ezért gyorsan visszanyúltam az alapokhoz és megküldtem rendesen bordóival - na, ekkor egy csapásra megállt a vész és mosolyog minden a szőlőben.
Elgondolkodtató. Fura gondolat volt, de lehet, nem alaptalanul, hogy a vegyszerek zöme olyan, mint a gyógyszer: minél többet fogyaszt belőle valaki, végül annál betegebb lesz, újabb bajok jönnek elő.
Nem akarok vegyszer neveket mondani, de a legjobbnak tartottakkat használtam. A frászt hozta rám, ami kezdett kikerekedni belőle. Aztán a legősibb nmódszer kirántott a kakiból.
Levontam a konzekvenciákat. Vettem PH mérőt, hogy ne keljen totózni, vattem réz-szulfátot, mészhidrátot és ként. Innen kezdve bordói és slussz. Macerás, meg ha lemossa az esől, lehet megint végig menni rajta, de nem bánom. Majd meglátjuk, jövőre eképpen mi lesz belőle.
Ezek szerint ha homokba ültetem őket, akkor idővel kipusztul a kártevő? Mert ott beomlanak a járatai. Nyilván az idősebb fertőzött példányokat nem lehet már átültetni, de az enyémek még csak tavaszi dugványok, beiskolázva.
Sajnos megjelent a filoxéra az európai gyökerű szőlődugványaimon. Látom a levelek alján a kis göböket. Pedig még csak 3 - 4 hónapja dugványoztam őket. Tényleg nincs semmilyen megoldás? Olvastam, hogy a filoxéra nem marad meg homoktalajon. Ha homoktalajba ültetem a már fertőzött csemetéket, akkor mi lesz? Eltűnik vagy megmarad a kártevő?
Ha már ott a csibész, akkor én a FALCON 460 EC-t ajánlom, ami felszívódó és emellett "gyógyító" hatása is van. De azért elgondolkoztató a közel 40 fokos hőségekben a lisztharmat jelenléte...
Ha már látható tünete van a lisztharmatnak, akkor csakis felszívódó szerrel érdemes próbálkozni ellene (még az elején van a folyamat, csak egy tőkén van - jellemzően azon, amelyen minden évben kezdi, az a legérzékenyebb), vagy esetleg kontaktot is érdemes használni (főleg az olyan tőkék miatt gondolom az utóbbit, amelyeknél még nincsenek meg ezek a tünetek)?
A Tiuram kéntartalmú permetszer, ilyen elképesztő melegben és UV sugárzásban perzselést okoz. Kénnel csak akkor szabad permetezni, ha a napfény nem ilyen intenzív, és ha a levegő hőmérséklete 20 fok alatt marad. Ha kontakt lisztharmat elleni szerrel akarsz nyomulni, javaslom a Karathane-t.
Ez bizony tipikus napégés. Nálunk 38 fok volt árnyékban, képzeljük el szegény bogyókáinkat, milyen melegük lehetett a napon. Én ezért nem szoktam kitakarni a fürtzónát...
Köszi mindenkinek. Én még nem leveleztem le a fürtöket, meg lehet, hogy nem is fogom. Tegnap reggel permeteztem, gondoltam nincs még olyan meleg,- dehogynem,- fél kilencre befejeztem, akkor volt 23-34 fok, lehet hogy ez is sok volt???
Igen, napégés; sajnos én is láttam nálam (Pécs, Mecseoldal) tegnap egy jobban napon levő fürtön pont ilyet. Amióta bejött ez a pokolmeleg ráadásul extrém erős UV-vel párosul, előfordul. Ezért sem érdemes még ilyenkor lelevelezni, kitakarni a fürtzónát.
Régóta olvasom a topikot. Magamról majd később írok pár sort, de most a segítségetekre
lene szükségem: Ez mi???
Tegnap permeteztem még semiit sem lehetett látni, ma este pedig már ilyen volt a vörös szőlő. A fajtáját nem tudom.- erről is majd később írok,- de a kisebb bogyójú fajták még menetesek a kórtól a nagyobbakat meg nagyon elkapta. A fehérrel, Olaszrizling, és Zalagyöngye, még semmi baj. Remélem így is marad.
Tegnapi permetezésem: Acrobat Mz-vel, Tiurammal, Systhane Duploval és a vashiány miatt Fitohorm 55Fe-vel.
A barátom is talált már ilyet és ő sem tud semmit. A segítségeteket előre is köszönöm.-
A listádból a bianca-t ajánlanám. A tavalyi rendkívűli fertőzéseket gyenge permetezés mellett is jól viselte, kiváló fagytűrő, talajra igénytelen. A zenit viszont másnál gyakori permetezési fordulóval is tavaly csődöt mondott. Nekem a cserszegi+ bianca+nektár kombináció vált be, de odafigyelést természetesen igényel.
Bár nem vagyok "szakértő", de kifejezetten fagytűrő borszőlő (és csemegének is finom, muskotályos) a cserszegi fűszeres, talán azzal lenne érdemes próbálkozni. Gombás betegségekkel szemben is részben ellenálló, fagytűrése kiváló.
Azt szeretném kérdezni, hogy milyen (nem direkt termő) szőlőt ajánlanátok nekem fagyzugos helyre. Nógrád megyéről van szó. Minél ellenállóbb fajtákra lennék kíváncsi, ami nem kíván sok permetezést, ellenálló fajták. Felénk főleg direkttermő szőlők a jellemzők, de szívesen létrehoznák egy új sor szőlőt a kertemben.
Zenit, Bianca, Kékfrankos talán zalagyöngye is amiket leírás alapján jónak találok. Kíváncsi vagyok Ti szakértők mit ajánlanátok, milyen tapasztalataitok vannak. Ezeken a fajtákon kívül valami?
Még arra lennék kíváncsi lakhegyi mézest vagy mézes fehéret lehet e valahol kapni faiskolákban, szőlészetekben? Neten nem találok ilyen helyet.
A Bábolna Bio gyárt rovarcsapdákat, nálunk kiirtotta a darazsakat. Adnak hozzá valami löttyöt, azt kell bele önteni, egy hét alatt megerjed, és gyűjti a darazsat dögivel. Nálam a tetőbe fészkelték be magukat, mondta a rovarirtós fazon, hogy tavasszal, amikor mozogni kezdenek, az áttelelő példányokat begyűjti. Így is lett, megszűnt a darázsjárás nálunk.
