Ez peronoszpóra? Szerencsére még csak pár ilyen lila bogyó van. Nyilván ezeket már nem hozza vissza semmi, de ha a maradék 90% megmenekülne, az jó lenne.
Erre a mondatra gondolsz? "Ilyenkor mindenképpen tanácsos felszívódó szerrel védekezni, amely a növény szöveteiben is elöli a gombafonalakat."
Amelyik bogyó már lila és összeaszott azt már nem fogja meggyógyítani, kiszépíteni és fogyaszthatóvá tenni, csak elöli a gombafonalakat és nem fertőz tovább. Azért ez is valami úgyhogy permetezni kell, hogy a maradék termés egészséges maradjon és a szőlő be tudja érlelni a vesszőket hogy jövőre lehessen termésünk.
A perenoszpórát egy gomba, a Plasmopara viticola okozza, amely az Oomycota törzsbe tartozik. Máig nem jutottak dűlőre egymás között a biológusok abban, hogy vajon fotoszintetizáló képességüket elvesztett moszatok ezek a gombák, vagy sem. Egy azonban biztos: a perenoszpóra magasan[...] Bővebben!Tovább »
A leveleket és a fürtöket nemsokára tüzetesebben áttekintem az egész területen, tegnap csak futó pillantásokat vetettem rá, de eléggé elszomorított a látvány. A szőlőterület hatmadán egy jó hónapja vashiány lett úrrá, néhány tőkén teljesen elhalt a lombozat, de a többségén némi tápoldattal tudtam segíteni. Elég sok a félig meddig sárga, itt-ott megégett levél, elég nehezen tudok eligazodni közöttük. Mik a levélen a peronoszpóra csalhatatlan tünetei?
Én sem vagyok biztos benne, hogy peronoszról van szó.
Mit mutat a levél? A vörös szőlők közül a bíbor kadarka fürtjeinek nap felé néző oldalán nekem minden évben lilás színeződés jelenik meg. A soron következő permetezést követően is megmarad ez az állapot, de a fürt normálisan beérik.
A peronoszpórát csak megelőzni lehet, amibe beleütött már nem tudod kipermetezni belőle. Mentsd ami menthető még most is permetezni kell mert az esők után jön a meleg és a peronoszpóra mindent elvisz. Én most egy szelektív permetezésre készülök, ami már pár napon belül érik azt már nem permetezem, a később érőket lenyomom mégegyszer Quadrissal.
Üdv mindenkinek! A szőlőmben egyre több fürtöt károsít a peronoszpóra, több bogyó kezd lilulni és összeaszódni. Lehet még ilyenkor hatékonyan védekezni valamivel vagy az összes érintett fürtnek annyi?
Sziasztok.A fehér izabelláról szeretnék információt szerezni.A neten semmi érdemlegeset nem leltem róla,csak a rózsaszínű változatáról és a klasszikus kékről
Ha azt írja az Actara leírása akkor biztos jó ellene. A Concordnak sem tesz jót ha szivogatja a levelét a tetű.
Nem tudom miért ilyen satnya a Csabagyöngye, 3 éves korában már hajtani kellene neki mint a vadállat. Nekem van 4 tavaly ősszel ültetett gyökeres szőlőm, most kb 50-60 cm-esek. Nem szabad túlterhelni, 3 vagy négy évig visszametszem 2 szemre.
Szerintem odaadom a gyökeres dugványokat nagyanyámnak, ő máshol lakik és homoktalaj van nála. Így legalább nem fognak kárba veszi.
Egyébként az Actara elvileg jó gyökértetűre, legalábbis ez van ráírva.
Ami meg a Concordot illeti, az ugye direkttermő és nem tesz benne kárt a filoxéra. De azért érdemes lenne leszednem és elégetnem a fertőzött leveleket? Csak hogy kicsit visszaszorítsam a dolgot.
Még valami: egy helyi kertészetben többször vettem oltott szőlőt, de sokáig egy se maradt meg. Aztán 5-6 éve vettem egy csemegeszőlőt, az szép, 3 éve meg Csaba gyöngyét, ami most egy satnya, 20 centis kis egy szál valami. És 3 éves! Az idei dugványaim egy része szebb és nagyobb nála. Pedig ugyanabban a talajban vannak, egymástól alig egy méterre. Lehet, hogy rossz kertészetet fogtam ki.
Még áprilisban itt írtad, hogy nem akarod megvenni az oltott szőlőt hanem nemes vesszőket akarsz gyökereztetni. Figyelmeztettünk többen is a filoxéraveszélyre. Azt nem is tudtam hogy nálad már ott vannak évek óta a fertőzött tőkék, ebben az esetben azt hiszem evidens, hogy csakis ellenálló alanyra oltott szőlőt ültess. A homokba telepítős ötleted akár jó is lehet, de ez is költség és nem kis munka kicserélni a földjét homokra. Megéri? 200 Ft-ért már lehet rendelni a netről oltott gyökeres szőlőt.
Felénk szerencsére nincs filoxéra, így tapasztalatom sincs vele de gondolom az ellenálló alanyra oltott nemes szőlőn is a leveleket megfertőzheti csak amikor a föld alá vonul nem tud rátelepedni a gyökerekre. De ha nem most hurcoltad be hanem évek óta ott van, csak át kellett hogy teleljen valahol.
Én nem hurcoltam be sehová. Itt van ez a tőke már vagy 15 éve, a szomszédomtól kaptam. Mellesleg direkttermő, aminek nem árt a filoxéra. És eszem ágában sincs kivágni, mert rengeteget terem és szeretem a gyümölcsét. Mellesleg az oltott szőlőket úgyse tudja megfertőzni.
Talán annyit tudok csinálni, hogy leszedem és elégetem a fertőzött leveleket.
Kár a filoxérát behurcolni egy környékre ahol eddig nem volt. Tanulságos megnézni ezt a térképet, 1881-ben néhány gócból indult, 4év alatt és újabb 5 év alatt mekkora területet lefertőzött.
Próbálok akkor erre is válaszolni, bár ez inkább csak elmélkedés mint tudás (itt kérném a nálam okosabbakat, mondják el ők is a véleményüket):
Szerintem egy még fiatal növény, aminek nincs kialakult gyökérzete, ha átültetés után egyáltalán kihajt, akkor igyekszik minél előbb megfelelő gyökérzetet és lombot növeszteni. Mivel a továbbiakban a gyökértetű már nem tudja támadni homoktalajon (pláne, ha a kiásott gyökeres vesszőidet fertőtleníted elültetés előtt), a rizikó tényleg csak az, hogy kihajt-e, amire azért elég jó esélyed van (a filoxéra tudtommal néhány év alatt pusztítja csak el a növényt eredeti helyén meghagyva). Így ha van valóban magas kvarctartalmú alföldi telked is, akkor mindenképp érdemes a mostani telepítésedet vessző-iskoláztatásnak tekinteni, s a meggyökeresedett vesszőket tavasszal átültetni a homokba.
A levéllakó forma nem pusztítható/ritkítható valamilyen rovarölőszerrel? (És sem vagyok nagy híve a rovarölésnek, de ahogy Jókai Mór írja: "A filoxéra elleni háborút folytatni kell, mert ami rossz van a földön, az tökéletesen el nem vész soha.”)
Dugványozási tapasztalatok: A legjobb eredményt az Irsai Olivér adta. 90%-os eredés és hatalmas, 50-60 centis hajtások tavasz óta. Nem sokkal lemaradva, második helyen a Cardinal, Piros Saszla, Palatina és Fanny fej-fej mellett, durván 80%-os eredéssel és szép, közepesen nagy hajtásokkal. Kiemelném ezek közül a Palatinát és a Fanny-t, amiken gyönyörű nagy, sötétzöld levelek vannak. Érdekes módon nagy kedvencem, az Izabella elég gyatra eredményt hozott. Habár az 5 vessző közül 3 megeredt, elég satnyák a hajtások, kicsik és fakók a levelek. Pedig azt hittem, hogy a direkttermő lehagyja majd a többit. A Mathiász Jánosné Muskotály is sokkoló eredményt hozott. 20 dugványból mindössze 2 sikerült! Pedig a saját kertemből szedtem a vesszőket, tehát nem utaztak postán napokig. Elfagyva se voltak.
Köszönöm a részletes válaszod! Igen, ki volt már beszélve a dolog elég részletesen, kivéve az, hogy mi történik a MÁR MEGFERTŐZŐDÖTT tőkékkel homokba való átültetés után. Habár erre Te sem válaszoltál teljesen egyértelműen, tehát hogy egy ilyen átültetés után kipusztul-e a gyökértetű vagy csak visszaszorul, megfogyatkozik. Mindenesetre jó hír, hogy van esély a javulásra, esetleg gyógyulásra.
A korábbi kommentekben (az elmúlt félévben már többször is) megválaszolták a homok-problémádat. Megpróbálom összefoglalni: A szőlőgyökértetű csak olyan talajon nem tud megélni, ami több mint 80%-ban kvarckristályokat tartalmaz (ezt Te is helyesen idézed).
Mivel gyökértetűről van szó, alapvetően (legalábbis gyökérlakó formájában) a szőlő gyökerén, tehát min. 2 méter (de inkább 4-5) mélységig ilyen talajnak kell lennie (erről volt egy korábbi pengeváltás ugyanitt, hogy meddig is megy le egy szőlő gyökere).
Ha ilyen talajra tudod átültetni az idén megeredt gyökeres vesszőket, akkor jó esély van rá, hogy problémamentesen tovább nőnek (1-2 éves gyökereztetett veszőt még különösebb károsodás nélkül nyugodtan átültethetsz, nekem legalábbis működni szokott).
Ha nem tudsz ilyen talajra átültetni (nincs ilyen helyen telked), akkor próbálj meg jövőre alanyvesszőket szerezni, és az esetleg a jövőben szerzett nemes veszőket arra oltsd rá, úgy nem lesz probléma (használhatod az átoltásra a mostani vesszők hajtásait is, nem hiszem, hogy a filoxéra már jövőre kipusztítaná a most ültetetteket).
Alanyvesszőt vehetsz vagy cserélhetsz is, de elhagyott szőlőskertekben gyakran találni elburjánzott alanyfajtákat - ha kedved van kísérletezni (és van a közeletekben), olyant is ültethetsz, és aztán arra oltasz.
A kevésbé költséghatékony megoldás, hogy gyökeres oltványokat veszel (ezeknek viszont nagyságrendekkel jobb az eredésük és az életképességük, mint ha te oltod). Az országban mindenfelé élnek nagyon jó oltványtermesztők.
És olvass minél több szakirodalmat, mert a szőlő (és az oltása) nagyon nem egyszerű ügylet! (Tudom, hogy teszed, idéztél is.)
Házikerti szinten (amin azt hiszem, többségünk van) nagyon érdekes olvasmány (és szerintem zseniális, akármennyire régi is) Prohászka Ferenc Szőlő és bor című könyve. Antikváriumokban párszáz forintért kapható, és tényleg mindent elmond, amire amatőr szinten szükségünk lehet...
Mindenképp saválló tartályt szeretnél? A műanyag tartályok jóval olcsóbbak,a 200 literes műanyag tartály majdnem féláron beszerezhető mint a szlovén saválló.
