Az én esetemben is csak egyszer említik a nemes szócskát, ráadásul nem is a kisbirtokos-ként megjelölt felmenőmnél, hanem a nagyapjánál. Utána már sehol, sőt a kisbirtokosom adófizetőként van feltüntetve az anyakönyvekben (a gyerekei születésénél), holott még a felesége is nemes volt.
Én arra gondoltam, hogy esetleg taksás nemes volt, ha jól értelmeztem, ők fizettek adót.
A Szabolcs megyei kutatásaim alatt szinte csak a tényleg nagyobb nemeseknél (Kriston, Kövér) maradtak meg a jelzők.
1848 előtt született, de 1848 után meghalt személyről van szó. Érdekes módon voltak olyan családok is, ahol idővel "lekopott" a nemesség (a XIX század elején még szerepelt az anyakönyvben, aztán egy idő után már nem) Erről tudsz valamit, hogy köthető valamihez? (pl. újra kellett igazolni a nemességet, és egyes családok nem tették meg, vagy egyéb ok)
Sajnos meg tudom érteni a kollégát, mert ha pl. 300 kilométert utazott és így járt, (gondolván: egységes magyarországi törvényalkalmazás van) én lehet, hogy a helyében keményebbeket is mondtam volna. Csak a saját egészségünk látja kárát. Az egyetlen szakmából kilógó személy az érintett igazgató, aki sajnos igen magas fizetésért csücsül meg nem érdemelt állásában. (Ne gondold, hogy én pályázok a helyére, de lenne alkalmas személy).
1848 előtti időt jelölt meg rkyra. Akkor pedig ez volt a helyzet. Az Ősiség törvénye miatt. Az örökölt, azaz nem az aktuális birtokos életében szerzett (vásárolt/cserélt/új adományozással kapott) földbirtok, nem volt "forgalomképes", így nem volt jelzáloggal sem terhelhető, errőlírt Széchenyi is a Hitelben.
1848-ban azt mondták ki (törvényben), hogy az urbéri földeket 'meg kell váltani', azaz az abban élő, azt használó jobbágy tulajdonába ment át, s csak az ún. allodiális birtokokat tarthatta meg a korábbi birtokosa (az allodiális birtokokat is a jobbágy művelte korábban, ezen teljesítette az ún. robotot. Ez a "földesúr" saját használatú földje volt.)
A nemesi címek (ha az előjogok már nem is) 1947-ig fennállottak. Mikori időszakról írsz Te? 1848 előttiről, vagy 1848-1947 közöttiről?
Úgy vélem, nincs szükség itt semmiféle moderálásra, hiszen szabad véleménynyilvánítás van.Előfordul, hogy valaki - jogos felháborodásában - elragadtatja magát, kár, hogy ezzel saját egészségének árt legtöbbet. Nem tudom, mi lenne az a módszer, (kulcsszó vagy egyéb) amitől a témával foglalkozó hozzászólások a keresőkbe bekerülhetnének, netán egy újságíró elkezdene foglalkozni a dologgal. ((Nagyon rövid off: kérdeztem valakitől valamit interneten, - bizalmas, kicsit kényelmetlen egészségügyi témában - másnaptól a nevem alatt megjelent a G... kereső első találataiban, ugyanezt "jó ügyek" vonatkozásában még nem sikerült elérnem))
A Veszprém Megyei Levéltár dolgának, - csak tények! utánanéztem:
Az igazgatót 2008. áprilisában erős hátszéllel (apja megyei közgyülés kulturális bizottságának vezetője) nevezték ki, oly módon, hogy sem levéltárosi végzettséggel, sem levéltári gyakorlattal (valami kevés időt eltöltött az érseki levéltárban, bár ott nem sok mindenki emlékszik erre - vezetői meghaltak közben) nem rendelkezett. Az önkormányzati levéltárak egyesületének vezetője Dr.Á.Varga László (egyébként a szigoráról közismert Fővárosi Levéltár igazgatója) nyilvánosan is kifejezte aggodalmát a kinevezés megalapozatlansága miatt. Persze semmi nem történt. A megye vezetése erősen F...-es volt már akkor, hiába mondják öreg veszprémiek, hogy náluk az uralkodó szélirány még m indig a régi pártház felőli. Így nem tekinthető meglepőnek, hogy ez a levéltári szaktekintély (hiszen a tények rosszabb képet mutatnak, mint a csinovnyik...) egyedül szembemegy az ország 18 megyei, fővárosi, és érintett két városi levéltárának vezetői véleményével.
Egyetlen reménysugár az lehet, hogy egynémely országgyűlési képviselők (Jobbik...) már törvénymódosítást nyújtottak be, aminek elfogadásával az egész hivatkozott rendelkezés megszűnne, és nem lehetne a dolgot így-vagy úgy értelmezni.
Bárki - mindenki úgy tudna ebben segíteni, ha megkeresné saját képviselőjét ez ügyben.
Ez biztosan minden esetre igaz? Egyik felmenőm a halotti anyakönyvében kisbirtokosként szerepel, de a régebbi anyakönyvekben - ahol feltüntették a nemességet - ennél az ágnál nem szerepelt a név előtt a Ns vagy a Nob (csak az említett személy nagyapjának a második felesége volt nemes, de ők nem abból a házasságból származtak)
neked is ajánlom az imént említettem Nagy Iván-t, ami on-line is elérhető a wkiből Nagy Iván szócikknél. A IV. kötetben az 50. oldaltól kezdődik (ebben a kiadásban) a családfa.
Az első információval az a gond (ez a rosszhír, de lesz jó is), hogy Lórándnak nem volt fiútestvére, volt viszont 3 lány, s ezek között (s ez a jó hír) volt egy Ilona is. S ahogy megnéztem a Gudenusban (Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A-J 340. oldal), ez a női keresztnév több nemzedékben is folytatódott. (Magának Lórándnak is az egyik lánya Ilona volt. szül:1880- megh:1945) Sajnos nem ad a Gudenus e családnál máig tartó családfát.
Ebből a többszöri előfordulásból gondolom, hogy korábban, néhány generációval korábban jelentkezhetet valamely anya részéről az Ilona név, amely hagyományozódott a kiterjedő családban tovább. Érdemes utánajárni....Biztatással. m.
Hát mert egy szemét! Csinovnyik!Egy pondró, egy féreg! Az ilyennel nem is kell tudatni, hogy már a XXI. században él, mert képtelen azzal a csúszó-műszó agyával felfogni!
Talán az elmegyógyintézetbe kellene továbbképzésre küldeni! De már az sincs meg mert az "elvtársai" bezárták.
Üdv mindenki! Segítségeteket kérném! Feleségem viszonylag fiatalon tavaly elhunyt súlyos betegségben.Elmondása szerint Eötvös Lóránd családjából származott, de nem közvetlenül tőle, hanem testvére ágáról. Halála után találtam ősszel a vízzel elöntött pincénkben egy 1956 márciusi gyász értesítőt,amelyen dédanyja EÖTVÖS ILONA (férjezett Kotiers Károlyné) halálhíre, és temetési ideje szerepel (feleségem ekkor még nem született meg). Feltüntetve voltak leszármazottak és még élő testvérei nevei: EÖTVÖS VALÉRIA (férjezett Ventura Béláné) és EÖTVÖS ISTVÁN.
Sokat kutakodtam, de nem találtam családfát erről a "vásárosnaményi" EÖTVÖS családról. Más Eötvösről igen.
Az elhunyt Dédanya, 78.évében hunyt el, feltételezem, hogy 1879-ben születhetett.
Lóránd testvérének nevét sem találtam meg egyik leírásban sem. Édesapja Eötvös József író és politikus életrajzában sem találtam konkrétumot, csak utalást egy "2.fia" jelzővel. Lehet, hogy más volt az anyjuk, nem törvényes gyermek volt? nem tudom. Hiányoznak a nevek. Eötvös Ilona szüleinek nevét, vagy Eötvös József 2. fia nevét, ami lehet, hogy egyezőséget mutatna az apa neve rovatban.
Ha tud valaki érdemben segíteni, azt kérném írjon!
Az lenne a kérdésem, hogy járt-e valaki családtörténeti ügyből földhivatalnál? Olyasmire gondolok, hogy mondjuk egy házhely vagy földbirtok visszakeresése kataszteri térképen és hasonlók. Megkérdeztem ugyanezt a földhivataltól is, de ők azt írták, hogy emailben nem áll módukban tájékoztatást adni, írjak nekik papíron.
Ehez hasonló történt nálunk is....Élnek a településünkön Barka vezeték nevűek...az ő dédapjukról mondta egy helyi idős bácsi,hogy Bürgésnek csúfolták az illetőt...erre én találtam egy Birgés nevű családott,ahol a négy született fiú született Birgés vezeték névvel...és amikor az leszármazotjaikat néztem,kerestem,megtaláltam őket Barkaként...mind a négy fiút...aztán később tudtam meg-mert érdekelni kezdett az esetleges rokonság lehetősége-,hogy a dédim egyik unokatestvére elköltözött egy másik településre,arra a helyre,ami születési helynek van megadva a nagykönyvben...így összeállt számomra,hogy bizony ezek közül a srácok közül tért vissza az egyik a településünkre...őt "csúfolták" Birgésnek...Az utódai képviselik a településünk egyetlen Barka vezetéknevű családját :)
Olyan fantasztikus,amikor felfedez valamit a régmultról az ember....
ui.:bizonyítékként megkaptam egy 1910 es szerződést...a Résztvevők lemondanak egy unokatesójuk javára egy ingatlanról...a négy tesó az...és egy uj Birgés neve került elő,akit Vargának ismertünk...A születéskori,hivatalos neve Varga Birgés volt....aztán az időskori dokumentumain és talán először ezen a szerződésen Varga B. nek rövidíti a nevet...a szerződésre vissza:
A négy srác neve a résztvevők rovatban Birgésként szerepel,gépelve van ez a rész...a papír végén aláírták...szerintetek mit írtak...mind a négy ember Barkának írja magát....szóval a négy testvér,valamiért szakítani akart nagyon a rokonokkal...talán éppen egy örökösödési vita miatt?
A névváltoztatáshoz/elíráshoz szeretnék egy saját példát írni. Győr vármegyei katolikus településen a felmenőmet Erazmus-nak keresztelték, házasságakor és gyermekei születésekor is még így szerepelt, viszont a lánya házassagánál már Móricz volt beírva. Mivel elég nagy az eltérés, feltételezem, hogy egyszerűen nevet változtatott. Mondjuk nem is csodálom. :) A halálát még nem találtam meg (még nem kerestem), de kíváncsi vagyok, hogy ott mi lesz.
Egyébként én is nem bejegyzett felmenő miatt küzdök most Kemecsén. A szülei házassága be van jegyezve, és több testvéréé is, de akit én keresek, az nincs. Egy Barbara lenne, viszont ami időben beleillene, ott csak egy Sára van. A települést még csak most veszem jobban szemügyre, talán a halálából többet megtudok.
Úgy látszik a Veszprém Megyei Levéltár egy külön rezervátum, egy állam az államban. Hiába van pl. a 30-60-90-es szabály, a Bp Főv. Lt.-ben a helyi kiskirály úgy rendelkezett hogy 75 évig nem kutathatóak a házasságok, mivel lehetnek olyan személyek akik már 15 éves korukban házasságra léptek, és ők ugye még nem múltak el 90 évesek. (Érdekes viszont, hogy ilyen alapon meg a 90 évnél idősebb élő személyek születési adatai miért nem szúrta kiskakasunk szemét?)
Egyenlőre az ismert őseim után kutattam a körzeti plébánián...így találtam ott azokat az adatokat,hogy a dédik szülei,honnan származónak,vagy hol születettnek tartják magukat. A négy dédim 6 külömböző helyet adott meg.Az egyik dédapám kisteleket minden gyermeke születésénél,a felesége pedig az egyiknél Szankot,a másiknál Majsát.A Birgés dédik pedig Szegedszállást,Szegedet,Kisteleket,Csólyost adták meg,de itt is a dédapám ragaszkodott Szegedhez...és náluk fordult elő a lentebbi hsz-ekben tárgyalt esethez hasonlatos...az első gyermekük József,egyévessen meghalt...3 évekkel később született a második aki megkapta az első szülöttet illető nevet,az édesapjáét,a Józsefet.
Szóval rengeteg hibával,tévesztéssel,egyértelműtlen dologgal találkoztam rövid kutatásom alatt én is....
Amikor lesz időm,akkor felkeresem a kisteleki plébániát...minden üköm RK.nak vallotta magát...ez ugye azért jó,mert ha hosszú ideig éltek a környéken ,városokban,Szeged,Kistelek, és katolikusok,akkor jó esélyem van messzire visszakeresnem őket...
Egyértelműen Birkás a jelentése, s abból is származik. Bürge, berbécs, birka, egyazon fogalmak. Tájszó. Jellemző Szeged környékére. Ajánlom figyelmedbe Mórának a Balázs a bürgével c. novelláját.
Konkrét eset tágabb családomból az 1950-es évek elejéről Magyarországról. Házaspárnak két kislánya van, a második születése után meghal az első, Kati. Később születik egy harmadik kislány, akit Évának kereszteknek, s a szülei következetesen Katinak hívnak, felnőttként is. Mindenki más Évának, az új, felnőtt családja is, de a szülei s a közelebbi idősebb rokonság többnyire Katinak, halálukig. Református közeg. S nem gondolom, hogy a szülök 'találták ki', hanem szokás átvételét, alkalmazását feltételezem a jelenségben.
Javaslom Mihály ügyben megnézni született-e (élt-e) Márton néven testvére még az ő születése előtt, ill. az apának vagy anyának volt-e Márton testvére, vagy valamelyik nagyapa az volt-e. Ha nem, akkor inkább szövegkörnyezetbeli elírás, semmint az élő nyelv fejleménye.
Gondolom magyar volt. Kollektív bűnösség alapján mondhatták ki rá, hogy háborús bűnös. Valami indok kellett, hogy miért is telepítik ki. Rokonságomban az volt a baj, hogy a Rákóczi nevet nem akarta szlovákosítani. Egykettőre ki is telepítették.
Én is többször jártam ott. A kutatótermesek nagyon rendesek, de van egy főnöknőjük az szörnyű. Félnek az igazgatótól aki Csák Máté vagy valami ilyesmi...
A többi 18 megye és a Budapest Fővárosi Levéltárban (ezek különösen rigorózusak) nincs ilyen törvény, csak Veszprémben? Lehet, hogy az új alkotmányba bele kell foglalni, hogy ez Veszprémben is érvényes, különben az ottani levéltárigazgató semmisnek tekinti?
Nem tudom, kivel akadhattál össze Veszprémben, nem szoktak ilyen hangnemben beszélni. Bár a lényegen nem változtat. Amikor én próbáltam adatokhoz férni, azt mondták, ez eddig is előírás volt, csak nem alkalmazták, most viszont utasításba jött hogy így kell eljárni.
Mit tudtok erről a családfakutatást akadályozó törvényről? Mert állítólag 2012.január 1-gyel lép csak életbe, erre nagy dérrel dúrral berohanok a levéltárba Veszprémben és ott azt mondják, hogy nem adhatnak semmilyen állami anyakönyvet. Előkerült valami főnöknő féle is, az meg kurtán furcsán azt mondta ha tetszik, ha nem ez van. Már voltam a fél ország levéltáraiban és sehol nem jártam így. Hová lehet menni panaszra szerintetek? Az Országos Levéltárba? Mert sajnos vannak olyan családtagjaim akik 1895. után születtek, az anyakönyvi hivatalok meg arra hivatkoznak, hogy náluk kutatni nem lehet, ha tudom a pontos adatot adnak kivonatot, ha nem, nem.Az egyház meg egy halom pénzt kérne.
4. Hiányos az anyakönyv, vagy mikrofilmezéskor véletlenül valahol kettőt lapoztak. (Pl. Bp-Józsefváros, r.k., 1853. ápr.! Éppen emiatt érdemes figyelni az oldalszámozást vagy a dátumok folyamatosságát.)
Hm, nehéz ügy. Először is: ha az illető (feltéve, hogy egy személyről van szó), háromszor szerepel Mártonként és egyszer Mihályként, akkor valószínűleg a Mihály az elírás és Márton az igazi neve. Mint írtam, nem feltétlenül az általam leírt dupla névhsználattal állunk szemben; lehet az egész egy sima elírás is.
Azonban egy másik lehetőség sem zárható ki, főleg annak tükrében, amit a születési és az elhalálozási dátumok közti 8 éves eltérésről írtál. Nem lehet, hogy Márton születését (pontosabban keresztelését) egyszerűen nem anyakönyvezték? Ennek számos oka lehetett (pl. éppen nem volt pap, elfelejtették bejegyezni, esetleg meg sem keresztelték). Sajnos erről nagyon nehéz meggyőződni. Esetleges árulkodó jel lehet, ha bizonyos évek hiányoznak az anyakönyvből, vagy egy adott évben gyanúsan kevés adatott vezettek be. További fontos kérdés, hogy Mihály a későbbiekben szerepel-e az anyakönyvben. Ha igen, és az a bejegyzés nem egyeztethető össze Mártonnal, akkor nyilván másról van szó.
Összefoglalva: ha az említett Mihály később nem bukkan fel az anyakönyvben, azaz se halálának, se házaságának illetve gyerekei születésének nincs nyoma, valamint az anyakönyvben nincs nyilvánvaló jele annak, hogy az adott időszakban egyes adatokat nem vezettek be, akkor kézenfekvő a konklúzió, hogy a valóságban Mártonról van szó, akinek elírták a nevét. Ez esetben a 8 éves diszkrepancia is elfogadható, főleg, ha idős korban halt meg Márton.
Sajnos a másik kérdésedre nem tudok érdemi választ adni, de azért még töprengek.
Végül egy pontosítás: nem azt írtam, hogy a Mihály - Márton névkeveredés nem volt ritka, hanem csak azt, hogy legalább egy esetben előfordult, és ezt saját szememmel láttam. Logikailag nem kizárt, hogy ez a két eset az egyetlen a történelemben...
Én Szűcs és Birgés vezeték nevek után keresgélek szegeddel kapcsolatban...
Főleg a Birgés név érdekes számomra...
Azt hallottam,hogy 3 verzió van: bizonyos területeken a rühös állatokat nevezték birgésnek...az Alföldön a juhokat korcsoportokra osztva tartották és az egyik korcsoport juhásszát nevezték birgésnek,ami tulajdonképpen egy beosztás...német városból,környékről-nem tudom a nevét,csak annyit,hogy magyarosan ejtve birgésnek hangzik-betelepedett embereket neveztek így...
Az Alföldes sztorit alá támasztaná egy idős rokon,aki azt állítja,hogy az üköm juhász volt(birgéji voltak).
A német kapcsolat sem elvetendő-szerintem-ebben azonban szeretném,ha véleményeznétek...a nővérem férje bácskai-délvidék-.Az ő családnevükről-később a családfa kutatásuk be is bizonyította-kiderült, a fekete erdő német elnevezésére utal.Ki is derült,hogy az őseik a délvidékre betelepített földműveléssel foglalkozó németek voltak...az őseimről-déiktől van róla tudomásom-lehet tudni,h gyakran emlegették a bácskai fekete földeket...plusz a dédapám tudott szerbül ,bár nem lehet tudni milyen szinten,de az tény:az orosz katonák tolmácsolásra kényszerítették...
Világos előttetek,hogy mire is gondolok?
Most nekem nagyon kevés időm van erre a "hobbimra",de azt már tudom,hogy a dédik kistelek és szeged településeket említik születési helyekként...
Üdv.:T.
ui.: A Hulman név származásárol tud valaki valamit ?
Sajnos nem lehet utólagosan szerkeszteni a hozzászólást, így újat kell írnom.
Annyit akartam még, hogy "Márton" a halála alapján 1779-ben született. A feleségét megtaláltam 1777-ben. Azt vettem észre, hogy arrafelé nagyon ritka volt, hogy a fiú fiatalabb legyen a párjánál (pár német faluban épp ellenkezőleg - többnyire fiatalabb volt a fiú!).
Az említett György 1776-ban született, Mihály pedig 1771-ben. Ez a 8 év korkülönbség a tényleges és a beírt között elég nagy, eddig nekem 7 év volt a maximum, amit találtam.
Sajnos abban az időszakban a halálozásokat nem vezették túl precízen ott, így igazán kemény lesz átvizslatni és kizárni, hogy biztos ez a Mihály volt-e.
Ahogy írtam, Péteri község 1743-as anyakönyvezésétől (és tulajdonképpeni újratelepítésétől) kezdve összeírtam az összes Kalina nevű ember születését és az egészet egy családfába rendeztem. Így tudom, hogy ki volt az ős-házaspár, akitől minden Kalina ered ott. És ebben se írtam ki Mártont, mégpedig nemhogy a kérdéses időszakban, de egyáltalán nem született Kalina Márton akkoriban. Talán idegenkedtek ettől a névtől :)
A kérdéses időszakban is mindössze két fiút anyakönyveztek, az említett Györgyöt és Mihályt.
Ha azt mondod, hogy ez tulajdonképpen nem is olyan ritka, hogy a Márton és a Mihály nevet keverték, akkor ez remek hír nekem! Mindazonáltal nagyon fura, hogy valaki születésekor Mihály, a házasságakor, gyermeke születésekor és halálakor pedig Márton. A katolikus ágaimon elírásból adódó névtévesztést láttam már, de ilyen következetesen más névhasználatatot még nem!
Esetleg tudsz valami mondani az utána írt Mária-Éva kérdésemre is?
Ilyennel én találkoztam, csak én Mátyás - Mihály variációban uh engem is érdekelne, ha erre valakinek van valami megoldása.
Bár én tristam felvetéseivel értek egyet.
De azzal kiegészíteném, hogy én halottam olyat, hogy könnyen előfordulhatott név elírás az anyakönyvbe, mert papok elég sok mise bort ittak a nap végére:)
A Szolnoki összeírás 1715ből még mindig érdekelne, ha valakinek meg van:)
Szerintem (de ez szigorúan csak megérzés) a kérdéses Mihály és Márton könnyen lehet ugyan az a személy. Alapvetően két forgatókönyvet tudok elképzelni. Az első szerint a pap egyszerűen elírta a nevet, ami igen gyakori lehetett, legalábbis abból ítélve, hogy én több ilyen esettel is találkoztam. A másik lehetőség az, hogy a férfi mindkét nevet viselte. Ez esetben Mihálynak keresztelték de a környezetében mint Mártont tartották számon. Ilyen esettel is találkoztam, szintén lutheránus szlovákoknál (Nyíregyházán), és éppen Mihály-Márton összefüggésben. Az illetőt hol így, hol úgy említik az anyakönyvek, de nem kétséges, hogy egy személyről van szó, és egy helyen mint „Mihály vagy Márton” szerepel.
Ha már itt tartunk, ez felvet egy érdekes kérdést, amit már régen szeretnék feldobni a többi kutatónak. Ismer valaki hasonló eseteket, amikor egy közösségen belül következetesen más néven szólítottak valakit? Nem bece- vagy gúnynévre gondolok, hanem egy másik keresztnévre, mint a Mihály-Márton esetében. Gyaníthatóan ez a nyíregyházi tirpákoknál elég elterjedt lehetett, mert a saját családomban is több esetet ismerek (Ilona-Ildikó, Júlianna – Jutka stb.). A szókezdő hang azonossága alapján persze lehet úgy is tekinteni, hogy ezek egyszerű becenevek, de ez inkább csak elemzés kérdése. Ha valaki többet tud erről, jó lenne, ha megírná, mert esetleg Balázsnak is segíthet vele.
Vissza az eredeti kérdésre: ennek a Mihály-Márton dolognak azért a biztonság kedvéért érdemes lenne alaposabban utána járni. Megnézni mondjuk a testvérként szobajöhető születéseknél a szülők neveit, illetve a házasultakat. Ha kiderül, hogy a kérdéses időszakban Márton nevűt nem említ az anyakönyv, akkor egész nyugodt lehetsz, hogy helyes volt a sejtésed.
A halála alapján 1795-ben született Macko Mária Mendén (az előbb említett Péteri melletti község). Volt ott Macko család, megvan a házasság is hozzá, csak éppen Mária nem született. 1798-ban volt az első lányuk, Éva, utána csak 1805-ben lett lányuk, de ott se volt Mária. (Egyetlen Macko család volt ott és következetesen mindig mendeiek voltak.)
Nem vagyok már mai gyerek a családfakutatásban, de most kicsit elbizonytalanodtam és ezért kérnék ötletet.
Péteri község lutheránus közösségében sikerült kizárásos alapon megtudnom, hogy az adott évkörben született több Kalina Katalin közül melyik is volt az ősöm. Hatalmas öröm volt, csak akkor kenődtem el, amikor szemben azzal, hogy Katalinból több is volt, az apjából Mártonból már egy se.
Az anyukát pillanat alatt megtaláltam halálozással és születéssel együtt, pontosan stimmel is a kora.
Már régebben a betelepítéstől kezdve kb. 40 évre összeírtam az összes Kalinát és családfába szerveztem őket. Megnéztem ezt az adatbázisomat, de ott sincs Kalina Márton. Viszont körülbelül stimmelő korra van egy György és egy Mihály.
Most anélkül, hogy végigbogarásznám, hogy mi történt velük, elképzelhető, hogy ennyire tévesztett a lelkész? Hogy mondjuk Márton helyett Mihálynak van beírva?
Olyat már láttam, hogy szegedi német családnál Annát kerestem, Barbarát találtam. Valószínűleg Anna-Barbara, a német kettős keresztnév-szokásnak megfelelően (egyszerűen csak ő lehet, annyira egyedi családnévről van szó és annyira nem volt más gyerekük).
Én hat éve névhordozóimat keresem Debrecen és környékén. Találataim 1568-ig nyúlnak vissza.
Nem akarlak elkeseríteni, de az alább ajánlott Debrecen, 49 (azaz negyvenkilenc) mikrofilmtekercset jelent.
Ha már végignéztél egy 1750 körüli anyakönyv mikrofilmjét biztos el tudod képzelni ennek az időigényét.
Aztán vannak a 1895 utáni anyakönyvek, ami szintén 59 tekercs.
Aztán vannak az összeírások Debrecen és környékékéről, környező hajdúvárosokkal, Hajdúböszörmény, Nádudvar, Balmazújváros, Hajdúhadház, Téglás, hogy csak néhányat említsek, és mind külön sok-sok mikrofilm tekercsen. Az arra lakók között sok volt az úgynevezett bocskoros, vagy hétszilvafás kisnemes, ezét nem voltak röghözkötöttek, azaz gazdálkodhattak bárhol a környéken.
Szerencsére van néhány úgynevezett INDEX a debreceni listán. Talán elég azt megnézni.
Ha jól tudom A2210-től A2216-ig. Itt ábc sorrendbe vannak jegyezve születések, halálesetek, esküvők 1801-1895 között. Aztán meg van egy igen hosszú lista a neten Bocskai hajdúnemeseiről 1702 környékéről, mikor kiváltságukat megnyírbálták.
Tud nekem valaki abban segíteni, hogy vajon hova anyakönyvezték az Ebesen (Hajdú-Bihar megye) élőket a múlt század második felében? Gyanítottam, hogy Debrecenben, de semmit nem találok a Debreceni anyakönyvekben a keresett rokonokról. Ezért felmerült, hogy nem is oda anyakönyvezték őket.
Sziasztok! Sajnos nem találtam heraldikával foglalkozó topikot, így itt kell rákérdeznem. (Hátha szerencsém lesz alapon.)
Ez egy családi "ereklye", egy pecsét, aminek nem ismerjük az eredetét. Próbáltam a címert meghatározni, de nem jártam sikerrel. Nem tudok róla, hogy lettek volna nemes őseim, így ez a kis fémdarab egy elég nagy kérdőjel jelenleg, de mindenképpen fontosnak tartom.
Mivel egyik ősöm a Wenckheimeknél dolgozott (az 1900-as évek elején), gondoltam rá, hogy esetleg onnan "került" a családhoz, de a Wenckheim címer még csak nem is hasonlít rá. Valakinek van esetleg ötlete, hogy a címer mihez köthető, ill. mi célt szolgált maga a pecsét ? (Az említett ős géplakatos volt, így nem hiszem, hogy szüksége lett volna pecsétre.)
Hát...azzal semmit.Nekem is van több olyan találatom,de a számhoz rendelhető papírra még nem iskerült ráakadnom.Viszont próbálkozz többféle keresési móddal,hely,évszám...mert eléggé elvetemült írásmódok vannak ám itt.Szabó=8aró,Heves=IIves,Hevcs.Hoves,Hevos.Kalandra fel.Meg írj arra a címre!Hátha...
Sajnos akit én keresek (Kun Dávid) azt nem találom a Krameniusban, de azt nézem, hogy ha találnám is, nem nagyon tudnék mit kezden vele. Találtam például Kun Mihályt de csak egy Verlustliste Nr. számot találok a neve mellett. Mit lehet ezzel a számmal kezdeni?
Sziasztok! Ma vetem észre,hogy a Kramerius adatbázisa átalakítható pdf-be,és le lehet menteni.
Szóval nem csak djwu olvasóval lehet megnézni,hanem bal oldalon van egy pdf create opió.Alatta meg kell adni az oldalszámokat,max.20 oldal,majd a create-re klikkelni.
Le is lehet menteni. Ha már tudtátok,bocs,de én úgy örülök ennek a felfedezésnek,gondoltam,megosztom Veletek.
tudnátok nekem ismét segíteni hogy egy születési anyakönyvben (érsekvadkert) az apa neve után mit jelenthet a J.R.A francisci bejegyzés ill. ugyanazon anyakönyvben találtam egy másik apánál úgy hogy ex J.R. francisci?
Egyrészt az alul látható link a KRAMERIUS adatbázis,a CSeh Nemzeti Könyvtár honlapján található a veszteséglista,itt is tudod keresni.Nevet vagy települést írj a keresőbe.
Másrészt próbálj írni Bécsbe,a Hadtörténeti Levéltárba.
ukadel@freemail.hu címre ha írsz,egy Lenkefi Ferenc dr.fog válaszolni.
Ő egy számomra átláthatatlan adathalmazzal dolgozik,papíralapú adatbázissal,halotti kartonok,ilyesmi.Jóindulatú,udarias.
A legénységi adatok eléggé foghíjasak,de egy próbát megér.Ha tisztet,vagy kitüntetésre felterjesztettet keresel,nagyobb szerencséd van.
Sőt,én meg ma jöttem rá,hogy a bal oldali kezelőpanellel lapozni is lehet.Azt is látod,hogy egyes évek veszteséglistája hány oldal,és lapozhatsz is,majd a kívánt oldalt nézheted,nem csak a keresőben böngészve.
Viszont még mindig nem tudom,hogy azokat a bizonyos "mustralistákat" amelyek a Monarchia katonáiról íródtak,hol lehetne megnézni.Pedig sokat segítene,mert sok adatot tartalmaz.
Ezt a dokumentumot is igen nehezen kaptam,a Hadtörténeti Levéltárból.hasonlót..másét nemigen adnának.Az illető dátumnak,és halotti kartonnak mondta :(de én is gondoltam,hogy lehetne 19./6.is.
Okosabb még nem vagyok,az első mondatoddal nem értek egyet :D
Hegyhátszentjakabon az evangélikus Szabókat kutatom. Tudtommal őket Őrimagyarósdon anyakönyvezték utólag, korábban pedig Körmenden. De, hogy Körmend előtt hol, nem tudom. Említették Celldömölköt.
Hülye vagyok én ehhez sajnos, de az a benyomásom, hogy ez nem egy szó, hanem egy rövidítés (az egyenruhások rajonganak a rövidítésekért). Ha van rá tipped, próbálgathatod itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_milit%C3%A4rischer_Abk%C3%BCrzungen Az első két betűt én "gw"nek olvasnám, de lásd a hsz-indító félmondatomat.
Talán célravezető lenne hasonló dokumentumokat megnézni, hátha másikon olvashatóbb a bejegyzés. Mondjuk én arra sem esküdnék meg, hogy az egy évszám (bár a rovatnak eredetileg dátumot kellene tartalmaznia).
Ez a névadási gyakorlat valóban nagyon elterjedt volt. Egy érdekes példa: én bukkantam olyan ikerpárra (1820-as évek), ahol mindkét fiúgyermek ugyanazt a keresztnevet kapta. Igencsak meghökkentem, amikor meglátta az anyakönyvben, hogy a szülők mindkét fiút Mártonnak keresztelték, ám a keresztelések dátumai megadták a magyarázatot. Arról van szó, hogy az egyik gyerek annyira gyenge volt születése után, hogy a bába azonnal megkeresztelte, attól félve, hogy nem fog sokáig élni. A másik gyerek életrevalóbbnak bizonyult, így az ő keresztelésével vártak. Az első gyerek valóban meghalt még aznap, és testvére a templomi keresztelőkor az ő nevét kapta. Sajnos pár hónapos korában ő is meghalt, és a két évvel később született öccsük is az ő nevüket kapta. Az eredmény: három Lőrincz Márton nevű gyerek egy családban.
Az ilyesmi egyébként más kultúrákban is gyakori. Skandináviában például szigorúan szabályozott volt a névadás rendje. E szerint az elsőszülött fiú legtöbbször az apai nagyapja, a másodszülött pedig az anyai nagyapja keresztnevét kapta. Hasonlatosan, a legidősebb lányt az anyai, az utána következőt pedig az apai nagyanyja után nevezték el. Ám az elhunytak nevei előnyben részesültek a még élő családtagokéival szemben. Tehát ha az anyai nagyapa már az elsőszülött fiú születése előtt elhunyt, akkor a gyereket általában őutána nevezték el, noha „hivatalosan” az apai nagyapának járt volna a megtiszteltetés. Ritka volt viszont az az eset (ami mifelénk köztudottan igen gyakori), hogy egy fiú az apja keresztnevét kapta. Ez gyakorlatilag csak olyankor fordult elő, ha az apa még a terhesség alatt meghalt - tehát itt megint az elhalt utáni névadás szokásával van dolgunk.
Nem kérdeztél marhaságot.Igen,előfordult,nem csak az apa keresztnevével,más névvel is.Akkoriban sajnos többször megesett,hogy a gyermekek meghaltak,még csecsemőként,vagy pár évesen.Akkor azt a nevet gyakran megkapta egy másik újszülött a családban.Láttam olyat egy anyakönyvben,hogy a harmadik Clara nevű kislány maradt életben ugyanazon családban.Szóval nem csak a fiúnevekkel volt így.
Nem kérdeztél marhaságot! Igen, szokták ugyanazt a keresztnevet adni a következő gyermeknek, ha az első meghalt! Elég gyakran találkoztam ilyen esettel!
XVIII. századi névadással kapcsolatban kérdeznék. Elképzelhetőnek tartjátok-e, hogy egy generáción belül egyazon keresztnevet többször is felhasználjanak? Arra gondolok, hogy pl. ha egy családfő első szülött fia viszi tovább apja keresztnevét, viszont csecsemőkorában meghal, újabb fiúgyermeknek adták-e vajon ugyanazt a nevet?
Most vettem észre, hogy meg lehet nézni a beszkennelt oldalt. (Eeelőtt fél évvel ez nem volt még így.)
Tehát: ha lejön a találat, akkor a legelső sorra kattintva (Veszteség lajstrom....) meg lehet nézni az oldal fotóját. Ehhez a djvu plugint kell telepíteni a böngészőhöz.
Nem tudom, hogy érdekel-e valakit, de a MOL honlapján, most szavazást tartanak, hogy nyitva legyenek-e szombaton.
Sajnos elég gáz az állás, eddig 58 % mondja, hogy nem, és csak 42 %, hogy igen.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem sokunk azért nem tud mikrofilmeket kutatni, mert szabadságot kell kivennie. Így viszont akár szombaton is tudnánk családfát kutatni.
Ezért szeretnék mindenkit felkérni, hogyha tud, akkor szavazzon arra, hogy legyen szombaton nyitva a kutatóterem.
Hátha meg tudjuk fordítani a mérleg nyelvét, és az igenek aránya elég meggyőző lesz ahhoz, hogy fontolóra vegyék a szombati nyitvatartást.
Amennyiben a Myheritage alatt a Family Tree Builder-t érted (azaz nem az online, hanem a saját gépre telepített, és összehasonlíthatatlanul sokoldalúbb programot), akkor ott szabadon beállíthatod a nevek sorrendjét. A program tud magyarul (egy-két kisebb beszédhibával), és szerintem nem találsz jobb ingyenes megoldást.
a Világi/Világhy család után nyomozok, jelenleg a XVII. sz-ig jutottam. Keresek egy normalis szoftvert a családfa elkeszitesehez. A myheritage kezdetben jónak tűnt, de a neveket fordiva irja/ kereszt-és vezetéknév/, sőt a végleges szerkesztéskor az ábrázolás és a nyomtatás is elég alacsony szinvonalu.
Ha lehet magyar programot keresek, főleg olyat, ami tobb ezer nevet tud normális módon feldolgozni illetve megjeleniteni, akár legyező formában is.
Az alábbi település megfejtését szeretném kérni tőletek. Kicsit rossz a felvétel, de erre volt lehetőségem.
Egy szász bányászcsalád tagjának születési helye érdekelne, tehát bárhol lehet. Ez itt most a tapolcsányi anyakönyvből van. A Tapolcsány feletti település nevét nem tudom kiolvasni. 1800-as évek másdik fele, az illető Stubner Mátyás, és amit idáig megfejtettem: M. ... vár (szerintem).
A beregszászi levéltárral annak ellenére nem jutottam semmire, hogy az egyik levéltáros távoli rokonom. Igaz, csak az anyakönyvekkel kapcsolatban kérdeztem, de azok gyakorlatilag kutathatatlanok, függetlenül mindenféle időszaki megkötéstől. (Ez pár éves info, azóta esetleg változhatott valami, de én nem fogadnék rá). Azt nem tudom, más dokumentumok milyen feltételek mellett kutathatók, de összességében érdemes szkeptikusnak lenni. Azt tudom, hogy pár éve beindult egy együttműködés a nyíregyházi és a beregszászi levéltár között. Ennek részeként digitalizáltak bizonyos beregi dokumentumokat, amikből így Nyíregyházán is van példány. Azt javaslom, ha a beregszásziak nem válaszolnak érdemben, kérdezd meg Nyíregyházát.
Más: Beregszászon és Munkácson kívül esetleg foglalkoztál más kárpátaljai településsel?
Ennek a veszteséglistának az eredetije megvan a kecskeméti megyei könyvtárban. Igaz, nem az összes, néhány kötet hiányzik.
Én úgy kutattam, hogy a Kramerius adatbázisba többféle variációban beírtam a keresett nevet, mert a szkennelés és OCR olvasás miatt a szövegben sok a torzulás. Miután megtaláltam, a szövegkörnyezetet kiírtam, majd a könyvtárban kikerestem az eredeti kötetet, és abból ki tudtam írni a pontos adatokat.
Majdnem azt írtam, hogy erre nincs orvosság, de végülis néhány információt adhatnak még a községi adó- és egyéb összeírások, periratok, végrendeletek stb., Mindez a megyei levéltárban Nyíregyházán. Többnyire van betűrendes mutatójuk is, így nem annyira hosszadalmas a kutakodás bennük. Minden esetre sok szerencsét.
Nagyon köszönöm. Ez igen jó hír, mert éppen az 1840-es évekből hiányzik néhány ősöm Gelénesen, tehát lehet, hogy az általad említett anyakönyvekben felbukkannak. Egyébként a gelénesi református anyakönyv az egyik leghiányosabb, amit eddig láttam. Egy árulkodó bejegyzés, mint érdekesség: "Az előző lelkész hanyag trehánysága miatt két évig nem anyakönyveztetett".
Megnéztem az evangélikusok anyagát, filmjük nincs Zalalövőn, s kétlem, hogy gyülekezetük is lenne (Zalaistvándon van). Szőce volt még evangélikus központ a korai időkben, de sajnos felégették, iratai megsemmisültek, s szerintük is Kormendre jártak.
Ami a Besenyőd reformátusainak anyakönyvezését illeti én sem írhatok mást, mint kollégám (márcsak azért sem, mert annakidején megkonzultáltuk a választ), tehát Nagykálló és jobb tippekért debreceni ref. levéltár.
Hegyhátszentjakab evangélikus anyakönyveit 1842-től valszínűleg Őrimagyarósdon vezették A 2680-81 filmek., ez előtt Körmend (1783-tól anyakönyvez) A 2643-A2644 filmek. de nem lenne ördögtőlvaló ötlet belenézni Nagyrákos református anyakönyveibe, mert protestáns egyházak nem zárkóztak el a "keresztbe" való anyakönyvezéstől sem. Itt a refomátusok 1783-tól anyakönyveztek, filmjeik az A 1539-40-41 számúak.
Talán az Evangélikus Országos Levéltár tud még jobb tippet adni, Bp., VIII. Üllői út 24. Tel: 1/ 317-1826 mobil 20/991-0064 e-mail: eol@lutheran.hu.
a katalógus szerint mindhároim helyen elsősorban 1840-es években fordulnak elő gelénesi ref.lakosok. Ez annál is érdekesebb, mert Gelénes maga is 1776-tól anyakönyvez. Ez a A 2490 filmen van.
Minthogy azonban nem nagyok az egyes anyagok, érdemes mindhármat-négyet végignézni.
De mit mond a helyi lelkész: Nt.Kanyó László 45/705 477 ? hátha van még valami jobb ötlete!
Az online mormon katalógusban (www.familysearch.org) Nyíregyháza (és sok más magyar nagyváros) neve alatt szerepel az alábbi tétel, minden további információ (pl. mikrofilmszám) nélkül:
Katonai nyilvántartási jegyzék, 1873-1916 / Nyiregyháza. Hadkiegészítő Parancsnokság
Van valakinek ezekkel kapcsolatban valamilyen tapasztalata? Milyen adatokat tartalmaznak a jegyzékek? És melyik magyar levéltár tulajdonában vannak az eredeti dokumentumok?
Meg tudnál nekem is nézni egy adatot? Arra lennék kíváncsi, hogy Gelénes (ref., Bereg vm.) milyen más településeken volt még anyakönyvezve. Előre is nagyon köszönöm.
A Magyar Országos Levéltár segédletei. 4/1. A MOL Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa. Szerkesztette stb., : dr.Kálniczky László. 1-2. kötet. Kiadta: MOL Budapest, 1998. - talán még kapható a Bécsikapu téri Levéltárban. Árára már nem emlékszem, de nyilván nem is számít. (ezek nem föl, hanem lemennek)
Ebben benne van az összes helység, melynek mikrofilmje van a Lángliliom utcában.Annyival jobb, bővebb az interneten lévőnél, hogy benne van minden plébániánal, parókiánál stb-nél, hogy az egyes időszakokban mik voltak a filiái. Ezek nem egyzenek az egyházilag affiliált helységekkel, hanem amilyen helységnév legalább egyszer, de inkább többször előfordul, azt filiaként kezeli. (Például van olyan, hogy Csajágröcsöge filiájaként tünteti fel pl. Rákospalotát, csak azért, mert valaki aki Rákospalotán született
Csajágröcsögén kötött házasságot) Persze nagy többségében a valóságos filiákat említi.
E mellett nagyon jól használhatóak a római katolikus egyház - régebben évente, a kommunista időben sokkal ritkábban megjelent névtárai, ún. "schematizmusai". Ebben benne van a mater - anyaegyházközség neve és a hozzá affiliált helységek. Némely egyházmegye esetében (Esztergom, Veszprém, Szombathely, Vác, stb.,) megjelentek ún. történeti Schematizmusok, melyek tartalmazzák az egyes községek templom - plébániaalapitását és azt, hogy mielőtt plébáni lett volna, hová tartozott anyakönyvileg.
Ezek a Schematizmusok már nem kaphatók, legfeljebb nagy szerencsével antikváriumokban, ott azért ritkán, mert nem látnak benne a kereskedők üzletet, de jobb könyvtárakban megvannak.
Sajnos a lazább egyházszervezetű egyházaknál, mint a refomátusok evangélikusok ilyen nincs, vagy csak a központi levéltáraikban, az izraelitáknál pedig egyáltalán nincs. Ez esetben csak a levéltári segédletekre vagyunk utalva.
Ha már ilyen pontos választ kaptam, akkor azért megkérdezem, hogy Dombrád katolikus anyakönyvei mely településen vannak? Kékcsét találtam legközelebbi rk helynek. Ez lenne?
Szilvásváradot Bélapátfalván is (ahol 1702- től van anyakönyv,) anyakönyveztek,filmszámok: A 1231-1234 és Csernely anyakönyveiben is vannak (1698-tól) filmek: A 1249-1250.
Nagyvisnyót a Miskolc-Hámor-i anyakönyvekben (1794- ) lehet találni, az A 956 filmen és
Belehrung. 1. Anfragen über den Aufenthalt und die Verwundung oder Krankenheit der Verwundeten, beziehungswise erkrankten sind mittels vorgedrucker Doppelkorrespondenzkarten oder telegraphisch (mit Rückporto) an das Auskunftsbureau der Österreichischen Gesellschaft vom Roten Kreuze in Wien oder an das Auskunftsbureau des Ungarischen Vereines vom Roten Kreuze in Budapest zu richten.
Útmutatás. 1. Tudakozódások a megsebesült illetőleg a megbetegedett holtartózkodásáról és sebesüléséről vagy betegségéről előnyomatott kettős levelezőlapon vagy táviratilag (válasz fizetve) az osztrák vörös kereszt társaság tudakozó irodájához Wienben vagy a magyar vörös kereszt egylet tudakozó irodájához Budapestre intézendők. 2. A halottak eltemetésének napját és helyét az illetékes lelkészi (anyakönyvvezető) hivatal adja tudtul. ---
Abkürzungen - Rövidítések: Für Bezeichnung der Truppenkörper.
IR. - Infanterieregiment FJB. - Feldjägerbataillon TJR. - Regiment d. Tiroler Kaiserjäger DR. - Dragonerregiment HR. - Husarenregiment UR. - Ulanenregiment FKR. - Feldkanonenregiment FHR. - Feldhaubitzregiment GAR. - Gebirgsartillerieregiment FstAR. - Festungsartillerieregiment FstAB. - Festungsartilleriebataillon PionB. - Pionierbataillon SappB. - Sappeurbataillon TrainDiv. - Traindivision EisenbR. - Eisenbahnregiment TelR. - Telegraphenregiment Inf. - Infanterie Baon(s) - Bataillon(s) -- MunK. - Munitionskolonne VerpflK. - Verpflegskolonne KMar. - Kriegsmarine Schw. - Schwere Reit. - Reitende SanAnst. - Sanitätsanstalt k. k. LIR - k. k. Landwehrinfanterieregiment k. k. LUR. - k. k. Landwehrulanenregiment LdschR. - Landesschützenregiment k. k. LFKD. - Landwehrfeldkanonendivision k. k. LFHD. - Landwehrhaubitzdivision k. k. Lst. - k. k. Landsturm k. u. LIR. - Landwehrinfanterieregiment k. u. LHR. - Landwehrhusarenregiment k. u. LFKR. - Landwehrfeldkanonenregiment k. u. LFHR. - Landwehrfeldhaubitzregiment k. u. Lst. - k. u. Landsturm k. k. (k. u.) Gend. - k. k. (k. u.) Gendarmerie Brig. - Brigade Div. - Division --- Für Bezeichnung der Unterabteilung. Komp. - Kompagnie Esk. - Eskadron Batt. - Batterie Kn.Batt. - Kanonenbatterie HbBatt. - Haubitzbatterie Marschkomp. - Marschkompagnie MGA. - Maschinengewehrabteilung RgtsStb. - Regimentsstab verw. - verwundet kriegsgef. - kriegsgefangen ----------
Egy példa. Így szerepelnek a katonák a listában: Paprika István, Inft., IR. Nr. 38, 5. Komp., Ersekcsanád, 1801 (elírás!), Scharlach, 18./3. 1015 gestorben im Szt. László und Gellért- spiial in Budapest, beerdigt dortorts am Köbányaer Friedhof, I'arz. 5, Reihe 9, Grab Nr. 17.
Végre megtalátam Huszti Zsuzsanna felmenőmet is. Édesanyja nemes, akinek a családjáról többet szeretnék megtudni.
Azt szeretném kérdezni, hogy hogy induljak el? Bár elolvastam a MOL honlapján az ismertetőt erről, de bevallom a jelzet, cédula és hasonló szakszavakból nem igazán tudtam kivenni, hogy mit is csináljak. Melyik könyvtárba, vagy hova menjek érdeklődni, illetve van-e olyan könyv, amit ha kinyitok megtalálom a Kriston család nagyjábóli történetét. Egyébként a kemecsei Kristonokról lenne szó.
A másik kérdés, hogy úgy néz ki a férje (Huszti Pál) is félig nemes lehetett, hiszen több testvére is nemes lányt vett el, és az egyik keresztelési anyakönyvben oda is írták az apja neve mellé, hogy nemes. Később viszont sehol nem láttam. Lehetséges, hogy nem használhatták ezt a titulust, mert ebben a vármegyében nem kérték ki azt? Biztos, hogy máshonnan érkeztek, mert az 1746-os nemes összeírásban sehol nem szerepelnek (az adózói összeírásban sincs ilyen név).
rodokmen: Ön jó tippet adott, van esély rá, hogy ott lehetnek anyakönyvezve. Mindenesetre holnap ellátogatok az Óbudai Levéltárba, és utánanézek, feltéve, ha bent lesz a film. Ha nem találok semmit, akkor is egy helyet kizárhatok a kutatásból. Sajnos Vitárius (amely a Vitális név régi változata; erre egy másik példa Zala megyei felmenőim részéről: Kustátonból Kustán) Borbála származási helyét, de még vallását sem ismerem. Egyes gyerekeknél Rácz Borbálaként szerepel az anyakönyvben, de halottiban sem Vitárius, sem Rácz néven nem találtam - a ref. anyakönyvben. Egyébként köszönöm a többi tippet, nagyra értékelem, és hálás vagyok érte:) És persze, továbbra is számítok Önre!
milyennincs: köszönöm Önnek is az információkat. Geréb nevű őseim, legalábbis az anyaköny szerint, mindvégig Besenyődön voltak megtalálhatók, ámbár egy idő után egyre kevesebbszer fordultak elő benne, mígnem végleg eltűntek. Szerintem nemességükhöz nem fér kétség, hiszen csak nemesi családokkal házasodtak - persze, ez nem kizáró ok. Pl.: ns. Geréb Borbála hozzáment ugyanott (Besenyődön) nemes és nemzetes Laskay (v. Laskai) Zsigmond birtokos András fiához. Ettől függetlenül megpróbálok minél több helyen utánanézni.
Csak azt szeretném kérdezni, hogy még mindig nincsenek olyanok akik a Pélyi, Izsold, Szmulai, Rusz, Stefánkó/Hornyák (Imi téged leszámítva;)) családokat kutatják?
Reménykedem,hiszen én születési évet,lakhelyet,szülőket,mindent tudok.Csak....egyszerűen eltűnt,a hírek szerint Olaszországban.Szeretném megtudni,mi is lett vele.
Válasz, ha minden igaz, egy hét alatt érkezik Dr. Lenkefi Ferenctől.
Én annyit tudtam meg a, hogy hány éves volt, honnan vonult be (a viszonylag gyakori név ellenére kizárásos alapon nem lehetett más), melyik egységhez volt beosztva, hol és mikor került hadifogságba, hová internálták, és feltételezhetően hol és mikor halt meg.
Időnként bizony elírták a dátumokat. Nagyapám testvére mindenütt 1883-as születésűnek van jegyezve, de az anyakönyv szerint 1882-ben született. Javaslom vizsgáld még a neveket, környezetüket.
Nem tudja véletlenül valaki, hogy a válásokkal kapcsolatos dokumentumok kutathatók-e valahol (és ha igen, hol)? Időpont: 1920-es évek, település: Nyíregyháza.
Egyik dédnagyapám kései éveiről csak annyit tudok, hogy valamikor 1925 és 40 között egy vonat gázolta halálra valahol Magyarországon. Ezt megelőzőleg már évekkel korábban eltűnt a képből, azaz nem tudom, melyik településen, országrészen élhetett, hol temették el stb.
Véleményetek szerint ezzel az információval lehet valamit kezdeni? Arra gondoltam, esetleg a MÁV-nak lehet valamilyen nyilvántartása a halálos balesetekről. Van valakinek ezzel kapcsolatos tippje?
A rövid válasz: kis szerencsével eljuthatsz az 1715-ös összeírásban található potenciális felmenőkig. Persze az sem ritka, hogy ez lehetetlennek bizonyul. A legegyszerűbb a dolog, ha legalább 1715-től van anyakönyv. Ennek hiányában esetleg segíthet egy-egy végrendelet, perirat vagy hasonló. De ha nincs ilyen másodlagos forrás, akkor bizony bajban vagy. Még ha biztosnak is érzed, hogy az összeírásban szereplő személy egyenes ági rokon (pl. egy nagyon ritka családnév alapján), azt nem tudhatod, hogy az összeíráskor mondjuk 25 vagy 50 éves volt-e. Más szóval: bizonytalan, hogy az 1750 körül felbukkanó felmenőd apjáról vagy nagyapjáról van-e szó (a nagybátyjáról, testvéréről stb. nem is beszélve). Ilyenkor legjobb levonni az óvatos következtetést, hogy a család már 1715 körül is a helységben élhetett, és esetleg egy másik ággal foglalkozni egy ideig.
Hűha, köszönöm. Bevallom még annyira kezdő vagyok, hogy nem is gondoltam, ilyesmit is találok a neten. Már nézegetem is, és találtam is olyat, aki talán rokon lehet.
Viszont ezzel kapcsolatban. Amennyiben az anyakönyvek legutolsó adata szerint egy ősöm 1750 táján született és az 1714-es összeíráskor találok olyan vezetéknevű egyént, akkor azt hogy kötöm össze? Vagy csak találomra, hogy lehetett ő is a rokonom? Valakinek sikerült már ezekben az összeírásokban szereplő emberekkel rokonságba hoznia magát?
régebben a nemeseket megillető cím, rendesen egyéb címzéssel kapcsolatban: nemes, nemzetes és vitézlő. Szélesebb értelemben véve a nép olyanokat is illet e címzéssel, akik nem nemesek, de a társadalomban nagyobb helyet foglalnak el.
Még egy tipp: érdemes lenne alaposan szétnézned a Sz-Sz-B megyei levéltár honlapján. Több összeírás, úrbárium is szerepel ott, ami érdekes lehet a kutatásban.
Úgy néz ki, hogy megtalálom Huszti Zsuzsanna születését, ahogy sejtettem egy másik településen. Végig böngésztem Nagyhalász minden anyakönyvét, és a fellelt 11 Huszti gyerekből (csak ez az egy család élt itt ilyen néven) 2 született, 5 meghalt, és 4 házasodott ezen a településen. De mind összesen csak egynél volt beírva, hogy hova valósi, és pont annál, aki Zsuzsanna első gyerekének a keresztanyja volt. Viszont komoly fejtörést okozott az a település, hogy Keresztur, vagy Keresztut, mivel semmi értelmét nem láttam. Hazafelé jövet még megnéztem a Levéltárban a helységnévtárat, és ott találtam meg, hogy a közeli Kótaj nevű település régi neve volt Keresztút. Szóval van még némi esélyem, hogy nem kell messzire mennem a kutatásban.
Viszont lenne még egy kérdésem. Mi a különbség a 'nemes' és a 'nemzetes és nemes' megnevezések között?
Ez nem is olyan kevés. Amit írtál, abból kiderül, hogy (1) Sz. Klára 1855. előtt születhetett, mivel 1870-ben már szült, és (2) legalább 18 évet élt Kőtelken. Ez alapján legalábbis könnyen elképzelhető, hogy ott is halt meg. Azt javaslom, nézd át az ottani állami halotti anyakönyvet 1895-1930 között. Ha szerencséd van, és megtalálod Klárát, akkor sinen vagy a felmenőket illetően is. Azt is érdemes figyelni, hogy nem szerepel-e egy másik rovatban (azaz mint egy elhalt házastársa vagy anyja). Sok sikert!
Sajnos igazából nincs semmi olyan adatom ami közelebb vinne. A nagyapám 1885.10.06-án született Kőtelken .Az utolsó gyermek 1888. március 28.-án született ugya ott.Neki sajnos már neve sem volt az anyakönyvbe, a bejegyzés csak annyi volt ,hogy szabó Klára halva született törvénytelen gyermeke.1895.végéig itt az anyakönyvbe semmi mást nem találtam.
Egyébként minden gyermek Kőtelken született. Az első 1870.-ben de ő csak egyhónapot élt.Most megyek majd még újból kutatni.
Most,hogy említed megnézem mégegyszer a halottiba az 1870-es évet.Nagyon jó lenne fel lelni ezen őseimet.
"A nagyapám törvénytelen gyereknek született,tudom az édesanyja nevét". Ha csak a dédnagymama nevét tudod, akkor a legjobb lenne megkeresni a halotti bejegyzését. Mivel viszonylag friss halálesetről van szó, ebben benne lesz, hogy hol és mikor született, kik voltak a szülei és volt-e házastársa. A kérdés tehát: van-e valami kézzelfogható adatod arról, hogy hol és mikor halhatott meg? Például: mikor született az utolsó gyereke? Egyáltalán: melyik településről van szó?
Említetted a cselédkönyveket. Sajnos ezek (még ha fenn is maradtak) nem túl informatívak. Az általam látottak például csak a születési évet helyet tartalmazzák, a szülők neveit és a pontos dátumot nem. Tehát miondenképpen azt kellene megtudnod, hogy hol és mikor halt meg.
Mint már többen említették,akkoriban a házasságok a menyasszony lakhelyén köttettek legtöbbször.Emiatt nem találok én is egy házaságkötést,majd a környező falvakat kell néznem.Gondolom,a tieid is ezért hiányoznak.Jó esetben meglesz az,csak máshol!
Bár tudom, hogy a FamilySearch adataiban hatalmas tévedések vannak (főleg az emberek korát illetően), de legalább némi kiinduó pontot ad. Találtam egyébként itt egy esetleges másik testvért is, aki elméletileg szintén Nagyhalászban született ca. 1833-ban viszont a legutóbbi levéltári keresésem alapján őt sem találtam. Szóval jól belefutottam a dologba. Ráadásul Huszti József szüleit sem találtam Nagyhalászban a házasultak között, ezért feltételezem, hogy máshol laktak. Ami a keresztszülőket illeti, én eddig nem találkoztam olyannal, hogy ugyan azok lettek volna a keresztszülők bármelyik másik testvérnél. Bár tény, hogy míg az egyik gyereknek x.y volt a keresztapja, addig a másiknak x.y. felesége a keresztanyja.
Most csütörtökön megyek megint, de azt hiszem inkább a halálozási adatoknak fekszek előbb neki, hátha...
Ezt a házassági tanu dolgot meg figyelem majd, mert idáig ezeken át is siklottam. Köszi a figyelmeztetést.
ha netán bárkit érdekel: szombaton megalakult a Magyar Családtörténet-Kutatók Egyesülete. Szerény tagdíj ellenében (évi 2500 Ft.) tag lehet bárki, aki akár magánszorgalomból, akár vállalkozás keretében foglalkozik családtörténeti kutatással. Az Egyesület célja részben az, hogy közös erővel lépjen fel a kutatás jogszabályi korlátozásaival szemben, szorgalmazza a jogszabályok egységesítését, valamint, hogy adatbázisok összeállításával, szakmai fórumokon és kiadványok segítségével támogassa a családtörténeti kutatást. Önálló honlapunk már készül, az érdeklődők azonban addig is jelentkezhetnek Hunyady László elnöknél (Magyar Családtörténet-kutató Egyesületet (MACSE) 1022 Budapest, Bimbó u 55. email: hunyady.laszlo@chello.hu
A nagymamám felmenőire vagyok kiváncsi,az összes gyerek az ő családnevét kapta.A keresztszülő mindenesetben nő volt.Arról semmit nemtudok,hogy vele vagy máshol nevelkedtek a gyerekek.Sajnos a család semmilyen információval nem tud szolgálni.Az édesapám és a testvérei már meghaltak.Azanyukám pedig azt mondta,hogy soha senki nem beszélt a nagyapám családjáról. Soha senki nem említett olyan rokonát akit ismertek volna.
Abból, amit leírtál, nem teljesen egyértelmű, hogy mit szeretnél megtudni. Azt-e, hogy ki volt a nagyapád apja, vagy pedig hogy kik voltak a dédnagymama felmenői. Az utóbbinak elvileg semmi akadálya, lévén szó egy meglehetősen kései dátumról. Az előbbi azonban könnyen bizonyulhat reménytelen vállalkozásnak, hacsak nem akadsz valami írásos nyomra, amely egyértelműen elárulja az apa kilétét. Ha az anya sikeresen titkolta a dolgot, és a korabeli környezete sem tudta, kitől esett teherbe, akkor neked sincs sok esélyed.
Amennyiben az öt gyerek ugyan attól az apától származik, akkor ez egy viszonylag stabil, éveken át tartó vadházasságot valószínűsít, aminek a családi emlékezetben könnyen lehet nyoma. Esetleg egy távoli, oldalági rokon segíthet. Ha együtt éltek, akkor ennek egy címjegyzékben kis szerencsével utána lehet járni.
Egy pár kérdés: a gyerekeket az anya nevelte, vagy esetleg töltöttek hosszabb-rövidebb időt gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél? Mindannyian az anya családnevét kapták? Az anya később kötött-e házasságot? Mennyire valószínűsíthető, hogy a gyerekek egy apától származtak?
A nagyapám törvénytelen gyereknek született,tudom az édesanyja nevét.Azt is tudom,hogy rajta kivül született még négy testvére
de mindanyian törvénytelen gyerekek voltak.A tvérek közül kettő még tesvérek közül kettő meghalt az egyik a szülést követően a másik halva született,Van e valakinek ötlete arra,hogy hogyan tudnám felderíteni a felmenőket.Van e valami olyan forrás ahol lehetne kutakodni. A nagyapám 1885-ben született.
Az anyakönyv és a Family Search nem összehasonlítható adatbázis (bár a "Nagyhalász 136" bíztató)
Továbbra is azt javaslom, hogy az anyakönyvben néz még egyszer körül aszerint, amit 7667-ben a testvérekre, azok szerepére vonatkozóan javasoltam (esetlegh épp a Nagyhalász 136. lakcímet +/- 20 évvel megnézni 1856-hoz képest, kik laktak arra, születésiben is, házasságiban is, ill. azt a címet, ugyanígy, ahol Borbély Istvan lakott ugyanekkor.)
Az 1831. év épp sajnos rossz időben van :), mással voltak akkoriban elfoglalva az emberek, nagyon könnyen lehet, hogy a keresztelés bejegyzése elmaradt.
Bocsánat, Besenyőd nem volt az Ecsedi uradalom része, ott "A XVIII sz. végén és a XIX. század első felében a következő birtokosai voltak: a Baranyi, Kiss, Nagy, Bezdédy, Ladányi, Udvarhelyi, Borbély, Lőrinczy, Zsiday, Vida, Halász, Molnár, Mikó és Eöry családok".(Borovszky).
Megnéztem a Borovszkyban, de sem Leveleknél, sem Besenyődnél nincsenek említve (birtokuk nincs), s se Szabolcs, se Szatmár vármegye nemes családjainál sem. (Hol éltek e néven az őseid a Millenium után?)
Ez a 'birtoktalanság' a gyakori migrációt is megmagarázza. Néztem még a levéltárak közös keresőjében, ott a Sz-Sz-B-i levéltár anyagai köztaz 1809-es Szatmári nemesi összeírásban említ Geréb névvel Dobrán 3 személyt (Levelek és Besenyőd amúgy Szabolcs).
Én azt gondolom, hogy mivel e két általad említett falu is az Ecsedi uradalomhoz tartozott, amely a Károlyi családé volt már akkor, s a Szatmár vm-i Dobra is 1773-tól a Károlyiaké, én az ecsedi uradalom egyes szabolcsi és szatmári településeit nézném meg, s a szatmári Dobrával kezdeném. (1809 elég messze van 1761-től, s elég közel 1821-hez, hogy akár ott tisztet viseljen egy felnőtt, családfentartó "nemzetes uram" :)
Csak szeretném megosztani Veletek,hogy néha jó dolgok is történnek!
A levéltárban sérült volt az anyakönyv,amit mikrofilmre vettek.A legutolsó adatom egy1827-es születés volt az egyik ágon.A házassági anyakönyv meg persze 1926-tól szakadt és hiányos :(Ahogy Titeket olvastalak,fehívtam az adott teleülés plébánosát,aki megnézte nekem,hogy megvan-e annak az időszaknak a házassági anyakönyve.Megvan! Sőt,megengedte,hogy megnézzem!
Sajnos,nem jutottam előbbre,mert nem ott kötöttek házasságot a szépapámék,de ha optimista vagyok,akkor az is eredmény,hogy valamit ki tudok zárni.Csak megjelentek ott 1927-ben :(
Nem igazán tudom,hogyan tovább,gondolom,a környező falvakat kell megnéznem.
De azért jó,hogy ilyen plébános is akad még kis hazánkban :D
(Félre ne értse - semmi problémám a református egyházzal, sőt - ) ám ez esetben némi nehézséget jelent, hogy az ősök reformátusok voltak, hiszen a közelben a református anyakönyvezés mindenütt csak az 1770-es évektől kezdődik. Egészen a nem annyira közeli fekvésű Nagykállóig kell menni, hogy ennél korábbi református anyakönyvet találjon az ember. Ott viszont - az írások szerint 1713-tól már anyakönyveztek. Persze csak tipp, s lehet, hogy jobb tippet is kaphat a helyi viszonyokat jobban ismerő református lelkipásztortól illetve a területileg illetékes Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárától (Debrecen,Kálvin tér 16. Tel: 52/414-744, Dr.Szabadi István levéltárigazgató,Dr.Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató, e-mail címét csak ez utóbbinak találtam: gszabo@silver_drk.hu, intézmény honlapja www.silver.drk.hu).
Ns.Geréb Mihály és Vitárius Borbála talán a menyasszony lakhelyén kötött házasságot. Ön tudja-e hol lehetett ez? Korábbi időből találtam "Vitarjus"(sic!) Joannes-re vonatkozó összeírást. Ez 1720-ból származik. Megtalálható az Archivum Regnicolare 1720 - az 1720.évi országos összeírás Szabolcs megyére vonatkozó iratainak 96. lapján. Ez az anyag a MOL Lángliliom utcai kutatótermében (Budapest, III. Lángliliom utca 4.) a 3134 sz. (betűjel nélküli 3134) filmen található. e-mailben igénylehető okut@mol.gov.hu címen leghamarabb másnapra - (Bocsánat ha túl szájbarágos voltam, de nem tudom Önnek milyen kutatói multja van) . Amennyiben Önnek közelebb van Nyíregyháza, akkor az ottani megyei levéltárban kérhető az összeírás papíralapú eredetije. Ebből az összeírásból kell kiderülnie - és ki is derül ha megnézi, hogy hol írták össze Vitarjus Jánost 1720-ban, ez egy támpont, merre kellene keresni a Vitarius ági ősöket.
ns. Geréb Mihály születési évére csak a halálozási adatoknál szereplő kor alapján következtettem, az Anyakönyv már nem nyúlik vissza arra az időre, amikor ősöm született (reformátusok voltak). Mindebből adódik, hogy a szülők házasságkötése sem található sőt, ns. Geréb Mihály és Vitárius Borbála házasságkötése sem, holott a gyermekek születése a besenyődi anyakönyvben megtalálható. Ez utalhat jövevény voltukra is. Kissé tanácstalan is vagyok, hol találhatnám meg a házassági adatokat? Mindenesetre mindenképpen érdeklődni fogok a helyi lelkésznél, illetve a levéltárban is vizsgálódom majd. Köszönöm a segítséget, még valószínűleg kérdezni fogok.
Ha az első megtalált ős (ns.Geréb Mihály) 1761. évi születése alkalmával nem talált arra utalást, miszerint a szülők valahonnan bevándoroltak lettek volna, talán érdemes lenne megnézni még a szülők esetleges házasságkötését is Levelek anyakönyveiben. Ha, mint feltételezem ez a római katolikus anyakönyv lenne, akkor még ez megtalálható, hiszen az 1723-ban kezdődik ott. Mindenképpen arra kellene rájönnie, hogy honnan jöttek Levelekre. Ha ez nincs anyakönyvben, érdemes lenne a helyi plébánián érdeklődeni, milyen iratok vannak még abból az időből. Ugyanis egy nemesi csaláűd beköltözését a plébános lehet, hogy beírta akár a plébánia-történetbe (Historia Domus) vagy más egyéb olyan könyvbe, ahol a hívek számának gyarapodását tartotta nyilván.
Ha a plébánián a kutatás valamilyen ok miatt kivitelezhetetlen, marad a levéltár. A Sz-Sz-B. megyei Levéltárban, Nyiregyházán egyrészt lakosság összeírási anyagok kérhetők, ezekből be lehetne határolni a beköltözés időpontját, esetleg itt is lehet utalás arra, hogy honnan költöztek oda. (Az interneten a Levéltár honlapján www.szabarchiv.hu taó összeírás adatbázis nem tudom mennyire használható?)
Ugyancsak a Levéltárban van nemesi nyilvántartás is. Kérte-e a család nemességének igazolását, ki lett e hirdetve a nemesség Szabolcs vármegyében? A nemesség igazolási eljárás "per" során ugyanis meg szokott jelölve lenni, hogy mikor, mely uralkodó, melyik ősnek adományozta a nemességet.
Tehát ebben a IV.1.e. fondban lenne érdemes kutakodnia.
A következő problémám lenne. A Geréb nemesi család címerét szeretném megtalálni, de, sajnos, nem tudom beazonosítani a nevezett családot.
Nagy Iván művében található:
vízaknai
vingárti
fiadfalvi
árapataki
rettegi
medgyesi és
kelementelki
Kempelen művében:
1698-ban nemességet nyert Geréb család, előnév nélkül
árapataki (Erdély, Háromszék)
fiadfalvi (Erdély, Udvarhely)
kelementelki (Erdély, Maros-Torda)
medgyesi (Erdély)
rettegi (Erdély, Marosvásárhely): nemesség 1786-ban Belső-Szolnok megyében kihirdetve
vingárti (Horvátország)
vízaknai (Erdély)
előnév nélkül 1836-ban Szatmár megye bizonyítványával Pest megyében igazolták nemességüket
18. században előnév nélkül Szilágy megyében is élt ilyen nevű család
Nos az én őseim a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Leveleken éltek, de előnevüket nem ismerem. Hogyan lehetne őket beazonosítani, róluk többet megtudni, és címerüket felkutatni?
A helyi anyakönyvet átvizsgáltam teljesen, az abban talált legelső ősöm nemes Geréb Mihály volt, aki 1761-ban született, és 1821-ben halt meg.
Ezek alapján talán az erdélyi és horvátországi családok kiesnek a fentiek közül.
A véleményüket, a tanácsukat, és a segítségüket kérném.
"megeshet, hogy szép kort ért meg és már 1895. után halt meg" Ez sem kellene, hogy gondot okozzon, mert Nagyhalász 1895-1909 közötti állami anyakönyvei szabadon kutathatók az interneten (számos más szabolcsi településével együtt). Az említett Huszti József (+ 1896) bejegyzését például itt találod:
Húú, jó sok kérdést zúdítottál. Na akkor leírom mim van.
Borbély István és Huszti Zsuzsánna házassága: Nagyhalász 1856.02.26 Életkoruk 27 és 25 év. (Borbély Istvánt megtaláltam). Huszti Zsuzsannát viszont nem 1831 körül +-3-4 év. Huszti Zsuzsanna lakóhelye (a házasságkor) Nagyhalász 136
A FamilySearch-ön találkoztam egy 1896.06.12-én 56 évesen elhúnyt Huszti Józseffel, aki lakott: Nagyhalász 136. A szülei neve Huszti Pál és Kriston Júliánna. Ugyan itt találtam még egy Huszti Esztert (1833-1900) is ugyanezen szülőkkel, és mind a ketten Nagyhalászban születtek. Legalábbis a halotti anyakönyv szerint. Utánanézni még nem volt lehetőségem.
Azt megnézted, hogy Huszti József szülei mikor kötöttek házasságot, s ez alapján is fennáll még H. Zsuzsánna testvéri mivoltának lehetősége?
Láttál ugyanettől a szülőpártól más gyerekeket születni (ill. anyakönyvezni?) A keresztszülők azonossága fennáll a testvéreknél? Később a felnőtt testvérek házassági anyakönyvében kik a tanúk? Ha Zsuzsánna szerepel ott tanúként, van-e férfiként másik tanú? Illetve asszonynévvel van-e valaki tanúként (könnyen lehet, hogy a házasságiban írták el a keresztnevet, s ott lesz az esküvő, csak nem Huszti Zsuzsaként, hanem Huszti akárkiként...)
És az utolsó kérdésem: Mely településről van szó (ha nem titok), mert nem település (azaz közigazgatás szerint) anyakönyveztek, hanem egyházkerület szerint. Úgyhogy lehet, hogy más, közeli egyházkerület anyakönyvében megtalálod... (azt pedig, ha Te ideírod, mi is ideírjuk, melyik lehet) :)
Ennél azért egyszerűbb a dolog. Huszti Zsuzsanna a szépszülőm, így természetesen a férje is. Egy helyen éltek, ott is házasodtak. A házasságuk meg is van. Az életkoruk fel van tüntetve, és hiába néztem meg azt a +- pár évet, úgy sincs találatom ezen a településen.
A halotti bejegyzéseket még bújom, csak kíváncsi voltam, hogy esetleg ha úgy sem találom meg (megeshet, hogy szép kort ért meg és már 1895. után halt meg), akkor vajon az azonos vezetéknevű és lakhelyű ember után elindulnátok-e?
Személyes vélemény: Huszti Zsuzsanna nagy valószínűséggel ugyan azon a településen születhetett, ahol férjhez ment, mivel az esküvőt általában a menyasszony lakóhelyén tartották. Viszont az életkor megjelölésénél gyakran nagy pontatlanságokkal találkozunk (főleg a nők esetében, és főleg a régebbi anyakönyvekben). Én már nemegyszer találtam 3-4 éves pontatlanságokat, tehát mindenképpen érdemes +/- 5 évet átnézni. Ha ez sem vezet eredményre, akkor még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a születést nem anyakönyvezték. Enne több oka lehet (trehányság, éppen nem volt pap stb.). Erről persze nehéz megbizonyosodni, de valószínűsítheti a dolgot, ha ”lyukak” vannak az adatvezetésben, azaz egy-egy időszakban gyanúsan kevés bejegyzés van az anyakönyvben. És persze az sem kizárt, hogy tényleg máshol született.
Érdemes lenne utána járnod a Huszti Zsuzsanna férjének. Ha ő nem arról a településről származott, és csak feleséget hozott onnan, akkor feltehetően az ő lakhelyén telepedtek le, és esetleg ott is haltak meg. Azaz a Huszti Zsuzsanna halálának is ott érdemes utána járni. Röviden: én a helyedben mindenképpen a halotti bejegyzést próbálnám felkutatni.
Egy kis segítséget, vagy inkább véleményt kérek. Kíváncsi lennék, ti merre haladnátok tovább?
Inkább kiírom a neveket, úgy egyszerűbb.
Egyik felmenőm Huszti Zsuzsánna házasságát megtaláltam, ami alapján az életkora nagyjából és a település házszámmal együtt meg van. Viszont itt nem találom a tényleges születését, lehet hogy ő máshol született. Viszont a további keresések alapján találtam egy Huszti Józsefet, aki az életkora alapján a testvére lenne, és nála is ugyan az a házszám található meg, még a halálakor is (feltételezhetően otthon maradt). Na már most a halálát is megtaláltam, ahol a szülők neve egyértelműen fel van tüntetve.
Ti tovább haladnátok ez alapján, vagy lehetséges esetleg még más buktató is?
Másik kérdés: nem kutatja valaki a szabolcsi Kriston nemes családokat?
A mikrofilm etra.hu-n van egy adatbázis.Én nem sokra jutottam vele,de Szepes vármegye szerepel benne.1828-as összeírásokra katt,aztán german nd hungarian names...Remélem,találsz valamit :D
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ....már látom,egyik sem,csak egy adatbázis.:(Mondjuk,annak is örülnék,de Heves nincs.
Valamiért még beilleszteni se sikerült :(
Mikrofilm extra,ott lap tetején mikrofilmek feldolgozása,új...és arra kattintva jelennek meg bizonyos dolgok.Pl egy bizonyos település anyakönyveinek adatbázisa,összeírások,stb...
Van,ami előfizetéses,de ott csak egy reklámoldalt találok,még csak azt sem,hogy hogyan lehet hozzáférni.
Azért egy pillantást megér,hátha valaki másnak hasznos.
Pedig levéltárba megint csak hónapok múlva jutok el :(
De :D biztod halllottátok,hogy a polgári anyakönyvek mégis kutathatók!
Üdvözöllek én is téged.Nagyon örülök,hogy találtam rokont.Sajnos én még nemtudok annyi mindent mi ti,de igyekszem.Még most is kutatok.Szeretnék minnél többet megtudni a családról.
Az én nagyszüleim igencsak messze költöztek Kőtelekről.Bár ma már ez nincs is olyan messze.
A nagyszüleim Tatabányán éltek és ott is haltak meg.A nagymama 1959 májusában.Sajnos én nemismerhettem őt mert akkor még nem éltem.De édesanyám nagyon szerette.
Szeretném felvenni a kapcsolatot Rye-vel Ha tudsz segíts nekem ebbe.
feleségem családjánál konkrétan postamester és civis, azaz polgár volt az egyik ilyen illető, úgy hogy természetesen az említett tisztséghez járhatott a D. megnevezés az én példám alapján.
feleségem családjánál többször találkoztam ezzel a D.-vel :) a rövidített és a teljes formátumában is... azonban közlöm, nem feltétlenül nemes az illető. Érdekes kérdés anno kiket illetett anyakönyvekben a Dominus megnevezés.
Ok, ezt majd vmelyik nap megnézem, ha arra járok. Engem meg az érdekelne, hogy van-e valaki radixindexen regisztrálva előfizetőként? Néhány adat (forráshivatkozás) kellene onnan.
Ez óriási segítség lenne, mivel ezen az ágon évek óta teljesen el vagyok akadva. Az illető ősöm neve Fortunyák János, és a Radixindex szerint az említett kötet 323. oldalán van róla egy rövid bekezdés. Minden érdekelne, amit ott találsz. Csak a rend kedvéért, itt a teljes könyvtári hivatkozás:
A magyar királyi 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve / összeállitotta De Sgardelli Caesar. - Budapest : Merkantil-Nyomda, 1936. - 424 p. ; 31 cm
Nagyon köszönöm, és remélem, nem okoz túl nagy gondot a dolog.
Egy kis segítségre lenne szükségem. Nincs meg véletlenül valakinek (illetve nem tud-e valaki hozzáférni) az alábbi könyvhöz:
A magyar királyi budapesti 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve / összeáll. De Sgardelli Caesar
Egy ebben szereplő, néhány soros adatra lenne szükségem, de mivel én külföldön élek, ezért nem tudom személyesen fellapozni a könyvtárban. Előre is köszönöm.
szemben a világi jellegű jogi és orvosi egyetemekkel léteztek olyan egyetemek, amelyek "artium facultas"-ain azokra a feladatokra készítették elő a hallgatókat, amelyek később az egyházi- állami- és városi igazgatásban volt szükség. Ilyen volt végül is a Sorbonne is (a XIII-XIV. száazdtól) Más volt még akkor a képzési rendszer, hiszen a gazdasági képzés is csak azidőtájt (1810-es évekről beszélünk) indult meg igazán...
A dominalis az önmagában 'urasági', 'földesúri', ahhoz tartozót jelent. Az úriszék a régi iratokban 'sedes dominalis'. Van néhány foglalkozás, aminek ismerjük olyan latin megnevezését, mint molnár= molitor dominalis, kocsis= auriga dominalis, vagy equarius dominalis, kádár= vietor dominalis, de itt a jelzős szerkezet mind arra utal, hogy ezek a személyek, mind a földesúr számára dolgoztak, az ipart nem maguk számára folytatták. A kocsisnak is kifejezetten ebben az értelemben van egyáltalán "értelme", mert ha nem a személyes szolgálat lenne, akkor fuvaros lenne. A gabonaőrlés joga is földesúri jog volt, nem volt elkezdhető szabad vállalkozásként. Meg kellett venni ezt a jogot, vagy bérelni, de a molitor dominalis kifejezetten a földesúr számára őrölt, a neki beszállított kilencedek, ill. az allodiális, azaz húbéri kötelékkel nem terhelt (magyarul: jobbágyok részére ki nem adott) birtokokon megtermelt gabonát.
Ilyen értelemben a senatori előtaggal (ill. ennek a jelzője a dominalis), csak úgy tudom értelmezni, hogy mezőváros tanácsának (bírói testületének) az a tagja, akit a földesúr - akinek joghatósága alá tartozott az adott mezőváros (oppidum) - őt jelölte tagnak. Ilyen személy az adott mezővárosi testületben akár több is lehetett.
Kérlek erősíts meg, mezővárosról van-e szó. S akkor nem foglalkozás, hanem tisztség, ő maga az adott mezővárosnak polgára volt, s valamiből élt, gazdálkodott, vagy kereskedett, egyéb üzlettel foglalkozhatott.
Közel egy éve foglalkozom az őseim kutatásával.Igaz,hogy évek óta készültem felkutatni a származásom.Az anyakönyvek kutatása mellett itt a netten is probálkozom,hogy találok e valamit.A te bejegyzésedre most találtam a forumon,azt hittem káprázik a szemem,de mégse.Nagyon örülök annak amit olvastam.Azt gondolom,hogy mi vérszerinti rokonok vagyunk valamilyen szinten.
Apai nagymamám Berényi Julianna született 1892.október 14 Véges 1 legalább is az én olvasatombankerestszülő Berényi Anna Kiss Antal neje..édesanyja Guba Mária1869. édesapja Berényi István 1962.augusztus 8. keresztszülő Joanes Birkás és Catherina Fodor.
Ők ketten 1888.november5.-én kötöttek házasságot Kőtelken.(ugyanezen a napon kötött házasságot a testvére Berényi János Kovács Erzsébettel)
Berényi István szülei Berényi(Birinyi) János és Vona Anna
Házasságkötés:1855.november 7.ekkor János anyakönyv szerint 24 éves Kőtelek 62,Anna 18 éves Kőtelek 87
Házassági tanúk:Stephanus ? Peszeki( de nemigazán tudtam kiolvasni) ,Paulus Márkus
Halotti anyakönyv :
Berényi János napszámos Vona Anna férje 1884. augusztus 6.-án arczrákba elhunyt. 54 éves volt.augusztus 7.-én temették Kőtelken.
Segítséget szeretnék kérni az alábbiak megfejtésében:
egy születési bejegyzésben az 1810-es években találtam olyan foglalkozást hogy "senatori dominalis" ez milyen foglalkozás? Ill. ugyanennél a bejegyzésnél a szülőknél, az apánál mit jelöl a név elején a D. rövidítés, az anyánál a "Dua" megjelölés szintén a név előtt?
Ugyanez lenne a kérdésem a keresztszülő bejegyzésnél az A.D.R rövidítés szintén a név előtt?
Abban a 7 cm vastag anyagban benne van az anyakönyvu kivonata 1823-ból, amit Kalocsán őriznek. Ezt a szülőhelyéről kellett megkérni. S benne van 1822-ből, mint a Szegedi Lyceum végzett növendékének az iskolai bizonyítványa. Ebben is benne kell legyen az 1802-es születés helyszíne. Ez pedig Szegeden is megtekinthető, a Lyceum ottani levéltári nayagában, az 1822-ben végzettek anyaga közt. (A Fondjegyzék most nem jön be nekem. www.csml.hu )
Én meg esküdni mernék az ellenkezőjére, de jövő hétre utánanézek.
Más:
Ha polgári anyakönyv (jobb híján) másodpéldányában a házasultak aláírásainál egy-egy kereszt szerepel a név mellett, az jelentheti azt hogy írástudatlanok voltak? Erősen gyanítom hogy ez a helyzet, abból is ítélve, hogy nem szerepel a másodpéldányban az aláírás másolata mellett hogy s.k.
Nekünk itthon meg is van a címer festve,és a Széchenyi Könyvtárban szerepel is Adami könyvében a színes kép. Nagy Iván csak címerleírást ad, kép nélkül.
A Kempelenben, a Turulban , a Siebmacherben és a Borovszkyban is szerepelne atyádfiai!!!
Fail. Czímeres nemeslevelet 1797. máj. 26. F. Benedek körmöczbányai praefectus, első felesége Grundberger Teréztől szül. Benedek, Katalin, Teréz s második felesége Held Katától szül. Ignácz és Amália nyertek (LR. LIX/452.) – Vö. NI. IV/110.; Siebm. 163.
Wappen: Geviertet von B. und G.; 1 u. 4 ein spitzer w. Fels v. links unten durchbohrt v. einem geflitschten Pfeile; 2 u. 3 ein einwärtsgekehrter, gekrönter brauner Löwe, in d. erhobenen Linken (Rechten) zwei gekreuzte Bergwerkshämmer haltend. – Kleinod: Zwischen offenem # Fluge, der Löwe wachsend. – Decken: bs.-rg. Adels- u. Wappenbrief v. König Franz I. für Benedict Fail. (L. R.)
Fail Attila. Fail Attila, bölcseleti doktor, gimnáziumi igazgató-tanár, született Selmeczbányán, 1838-ban. Értekezést írt: »A nap és annak mozgása, összefüggésben azon befolyással, melyet a nap futása az árnyék mozgására gyakorol« czímmel.
Ezt Beszternyebányán a káptalan levéltárában keresd jobb minőségben. A Németnyelvű leírás a szinekről is informál.
Több mint egy évvel ezelőtt valaki (azt hiszem tiborpapa) megkereste nekem Kempelen Béla könyvéből A Fail család címerét. Letöltöttem, de nem találom,elkeveredett. Nagyon köszönném, ha újra megkaphatnám.
Egy kis segítséget kérnék. Az alábbi képen a hely beazonosítása a kérdés.
Mihály elvette .............. való Varga Erzsébetet. Tahitótfaluban keresgélek, és én netán Kis Vácból valót néznék ki belőle, de nekem nem rémlik, hogy így nevezték volna régen Vácot.
Már látom, nem a bejegyző, hanem a bejegyzés időpontjának a hónap része. Mivel nem látni előtte a napot ezért csak ötlet. Ha ugyanaz nap volna, mint az azt megelőző bejegyzés időpontja, azaz esetünkben júniusban ugyanarról a napról volna szó Szilágyi Ferenc és Gúti István esetében, akkor az item szóra gondolnék.
Vörös Zoltán vagyok, és én is nem olyan régen kezdtem a Családom kutatását! Immáron több mint 100 egyenesvonalú "ősömet" leltem meg az anyakönyvek segítségével. Viszont volna egy kérésem, kérdésem: Volna e valaki az olvasók közül, aki kutatott valaha Szigetváron, illetve Gyömrőn! Eme városokban gyökeredznek elődeim, és gondoltam, ha már valaki ugyan emiatt kutatott, talán akadt egy kettő közös előd is, és akkor segítséget kaphatnánk egymástól, ki meddig jutott el a közös előd elődei feltérképezésében! (egy két példa: Szigetvár: Vörös, Stajer, Pfeiffer, Schnierer, Brigovácz, Légrági, Czigelédi, Rádó. Gyömrő: Lontai, Czövek, Tóth, Csirkó) Ha esetleg megfelel valaki valamelyiknek, akkor kérem vegyük fel a kapcsolatot! Előre is tisztelettel: Vörös Zoltán zacky00000@gmail.com zackary@citromail.hu
Szerintem idősebb vagy ifjabb, de hogy pontosan melyik, azt csak az tudná megmondani aki bejegyezte, mivel nem egyértelmű az ilyen rövidítés (máshol is alkalmazták)
az alábbi, 1783-as gyulavári keresztelési anyakönyvben szereplő Gúti István vezetékneve előtt látható betű jelentésének megfejtésében kérnék segítséget.
Jól látom, hogy az egy "I" betű?
A gyulaváriban gyakori Gútik megkülönböztetésére használták (Ezt azért nem tartom valószínűnek, mert túl sok vezetéknév előtt szerepel ez a betű azokban az években.), vagy más jelentése van (pl. "idősb")?
Úgy néz ki, Pusztaszentiván Szolnokhoz vagy valamelyik környező településhez tartozott, tehát arrafelé kellene keresgélni. A MOL okoskönyvei elárulják hogy melyik település fíliája volt.
Mindenkit szeretettel üdvözlök, aránylag nem olyan régen kezdtem a családfát késziteni, és eddig csak az ismert adatokat próbáltam használni.
Végül is nagymamám kiléte után indultam. Szegényke nem tudott irni olvasni, valószinüleg azért történt hogy a tulajdonomban levő házassági kivonat ami 1898-ban irodott 8 évvel a házasság(1890) után, téves adatokkal lett kimásolva. A házasultak neve u.az de szerintem minden más téves.
Ilyen is van ezek szerint.
Igy jutottam a halotti bejegyzéshez(Abony), ahol kiderült, Pusztaszentivánon született.
Reméltem megfogom találni ezt a helységet, de sajnos ugy látom már csak szántóföld van a helyén. Ez kissé elszomoritott.
Most Besenyszög lesz a következő lépésem, de annyira jó lenne látni egy korabeli térképet, vajjon hogy is nézett ki ez a Pusztaszentiván, ahol hajdanán emberek éltek.
Nagymamám kb.1869-ben született itt. Polónyi Rozália néven, remélem fogok találni pontosabb születési infót pl. a szüleiről.
Én még csak itt járok, de egyre inkább kezd érdekelni a dolog. :))
Meg fogadom tanácsod és a javasolt irányba indulok. Sajnos csak tavasszal jutok le Debrecenbe, így addig jegelem ezt a kérdést. Ami azt illeti rosz tapasztalatom van a biharmegyei levéltárral kapcsolatban. Nem igazán szeretik az amatőröket. persze lehet hogy a profikat sem. Semmi segítő szándékot nem tapasztaltam náluk egy egy kérés teljesítésével kapcsolatban. Ha tudod pontosan mit akarsz azt az anyagot eléd teszik, de semmi egyébre nem hajlandók. Kaptam viszont egy másik használható ötletet is, ami alapján végig böngészem a korabeli sajtót. Ha háborús bűnösként elítélték akkor a lapokban nyoma lesz.
Továbbra is azt mondom, hogy induljunk ki a M. Somlyai Magda könyve által közölt 1945. április 3-i Derecskei Földigénylő Bizottság 1945. április 3-i jegyzőkönyvéből.
E bizottság a nagybirtokrendszert megszűntető és a földosztást elrendelő 1945. március 18-án hatályba lépett 600/1945 M.E rendelet kodifikálását szolgáló 1945. évi VI. tc. alapján állt fel. A II. fejezet 4.§-a felsorolja mely esetekben kell elendelni birtokelkobzásást.
valamint megnevez két testületet, akiknek az iratanyagát érdemes átlapozni (nem terjedelmes anyagról van szó, de hátha)
"8. § A Községi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok állapítják meg, hogy a 4-5-6. §-ok értelmében kinek a földbirtokát kell elkobozni."
Továbbra is azt javaslom, hogy Debrecenben a Derecskei Földigénylő Bizottság iratait (XVII. 520) valamint a Derecskei Nemzeti Bizottság iratait (XVII.21.) nézd át, elsősorban azért, hogy az derüljön ki, hogy akkor van-e említés róla, arról, hogy merre tartózkodott (egyáltalán az országban volt-e akkor) 1945-ben 60 éves volt. Azt se vetsd el, hogy esetleg elhagyta az országot....
Köszönöm a segitségedet a Miskolczy ügyben. néhány dolgot hogy képbe legyél. a kutatott István a micskei Miskolczy család tagja. Az ükszüleim Miskolczy Károly és piskárkosi Szilágyi Ida (szilágyi Sámuel püspök dédunokája) gyermekeik közül Barna az én dédapám Hugó peddig a két képviselő apja volt. Barna lánya Miskolczy Ida a nagyanyám. Tehát a nagyanyám és a két képviselő (Hugó, István) unoka testvérek. A nagyanyám 1961-ben halt meg. A nagyszüleimet talán háromszor láttam, és akkoriban nem érdekelt még a genealógia. Apám se sokat mesélt a Miskolczyakról.
A Miskolczyakat nagyon szétszórta Trianon, majd 1945 egyaránt. a nagyanyámon kívül több Miskolczyt nem ismertem. -A családnak nem volt kapcsolata a többi Miskolczyval. Nagyanyám testvérét Lászlót felkutattam ugyan de nagyon öreg és beteg már ezért egy udvarias levélben elutasitott azzal hogy nem akarja a múltat feleleveniteni, számára túl sok sebett tép fel az emlékezés. Az iwiwen, és telefonkönyv alapján sok Miskolczyval vettem fel a kapcsolatot de eddig nem találtam meg a leszármazottakat. Nagyváradon egy történész foglalkozik a Miskolczyakkal. Megbizása van egy könyvecske megjelentetésére, ezért nem ad ki adatot a megjelenés elött . Sajnos a kiadvány nem akar elkészülni. Nekem nincs kedvem várni hogy megtudjak dolgokat ezért kutatok én is. Milyen furcsa hogy a közelmúltat nehezebb sokszor feltárni mint a régebbi századokat. Három éve foglalkozom a családommal elég intenzíven. Legalább ezer közeli távoli rokon nyomára bukkantam már rokonaim között tudok számos nagy családot a biharból, szilágyból,máramarosból. pl kisrédei Rhédeyek, pécújfalusi Péchyek, nagysombori Somboryak, czegei Wass, Halmágyi, Fráter, Fényes, Nadányi, piskárkosi Szilágyiak, micskei váradi Baranyiak és még mások.
Szóval van mit keresgélni. Rendszeresen járok a Lángliliomba, a Bécsi kapuhoz, jártam már többször Debrecenbe a megyei levéltárban is. Megvanak az Arkánum 4 , Szluha és más anyagok lemezei
Rendszeresen böngészem a Family search-on a gyászjelentéseket. A My Heritagon , a családfalun, és a radix fórumon is megfordulok. A Mol adatbázisait, a Levéltárak közös keresőjét is használom.
És ez mind kevés mert eddig nincs kapcsolatom Miskolczy István vagy testvérének leszármazottjaival.
Az idő nekem dolgozik, ezért bízom benne ez a kérdés is megoldódik előbb, vagy utóbb.
Ahogy a7489-es hsz-ben a Levéltárak közös keresőjéből feladott találatok között kiolvastam a 33.-34. találatokban leírtakat M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965) könyvének 277. oldalán ez áll:
"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság."
majd a Függelékben az 540. oldalon: "
Miskolczy István - volt országgyűlési képviselő, bérlő (Derecske) - 277"
Ebből gondoltam, hogy ha azonos nevűről van peranyag, és hasonló témában, akkor az ő.
Maradjunk továbbra is M. Somlyai Magda könyvében közölteknél: (ha 'visszalapozol' az alsó nyilakkal a 275. oldalra, ott az áll, hogy ez a közölt információ a Derecskei Földigénylő Bizottság 1945. április 3-i gyűlésének jegyzőkönyvéből származik, a 277. oldalon pedig a levéltári jelzete a jegyzőkönyvnek - a lap alján - Debreceni ÁL (Állami Levéltár) kfb 1945-10.
(megjegyzem egy 1945. áprilisi 3-i jegyzőkönyvben háborús bűnösnek nevezni valakit, aki ellen eljárás akkor még csak nem is indulhatott, furcsa)
Megpróbálom a neten megnézni, hogy hol lehet az anyag....
Számommra az is furcsa, hogy egy 1945-ig országos politikai életben szereplő személyről 1945 utáni életéről ne legyen információja a családnak.
Mit tudsz erről az ősödről? Ha nem akarod itt, akkor mail-ben, de kellene több információ.
Megfogadtam a tanácsod és elmentem a Fővárosi Levéltába. Miskolczy istván perének anyagát kikértem. Sajnos nem azt találtam amit kerestem. Az anyag egy másik, Hevesen született Miskolczyra vonatkozott. Meglepődtem mert a jelzet alatt csak néhány birosági kisérő levelet találtam. A perre néhány mondatos utalással. Azillető személyt 1949 ben felmentették az izgatás vádja alól. Így öt perc alatt végeztem. Most megint nem tudom hogy menjek tovább. Korábban a Parlamenti Könyvtártol is kértem segítséget, de nem tudtak a képviselő további sorsáról semmit mondani. A derecskei földosztással kapcsolatos dokumentum viszont a kutatott személyre vonatkozik. abban szerepel Maryai Barna neve is aki sógora volt Istvánnak. Úgy látom valahogy fel kell kutatnom Miskolczy Hugó (istván testvére) ma élő leszármazottjait. Egy gyászjelentésem van 1944 ből az ott szereplő unokák valószínűleg még élnek valahol e hazában.
A segítségeteket szeretném kérni. Egyik ősöm egy papírlapra feljegyezte a főbb adatait, de a házassági időpontjához nem dátumot írt, hanem azt, hogy "esküdtem 1866 Pünkösd másnapján". Szeretném kideríteni, hogy ez hanyadikára esett, de sehol nem találok olyan öröknaptárt amiben ez benne lenne. Van valamilyen ötletetek?
A kustos (lat. custos), ahogy Kázmér Miklós is írja , hasonlóan a Pap, Perjel, Gvargyián, Barát, Érsek, s hasonlű nevekhez valamilyen egyházi kapcsolat miatt keletkezett vezetéknevek közé tartozik.
A ferences rendben a custodia, azaz néhány kolostort magába foglaló kisebb rendi körzet vezetője a kustos.
Aki a neten nézi a sonomilanista említette 1715. évi összeírást, akkor ott a MOL adatbázisában lát egy 1478-ból származó oklevelet, melyben "A vasvári káptalan bizonyítja, hogy Ádám vasvári kustos az általa zálogban bírt részeket a Vas megyei Kysmakwa, Ozko és Olozka possessiókban visszaadta Gersei Pethõ Miklósnak, miután ez neki a zálogösszeget megfizette..."
Az 1715. évi összeírásban szereplő nevek, már ilyen származékos nevek.
Név volt. Megnéztem más települések összeírásait, pl Jákót Somogyból:
Adózók neve: Georgius Balko; Joannes Kustos; Georgius Orbán; Andreas Szakács; Stephanus Molnár
vagy Biát Pest megyeből
Adózók neve: Stephanus Hambza; Michael Moricz; Michael Baitalus; Michael Farkas; Joannes Takács; Gregorius Jovanics; Joannes Csapo; Joannes Kovacs; Michael Ladányi; Joannes Györi; Stephanus Kumr; Stephanus Szalai; Joannes Gulyas; Joannes Varga; Stephanus Vass; Joannes Horvath; Paulus Dömsödi; Joannes Bakonyi; Stephanus Szigeti; Stephanus Szalai; Stephanus Gere; Georgius Gere; Joannes Mazár; Joannes Barrabas; Stephanus Magyar; Joannes Földi; Petrus Ördög; Martinus Kun; Stephanus Szikra; Gregorius Pap; Michael Kovacs; Georgius Szakkál; Joannes Csáni; Stephanus Takács; Joannes Ivános; Andreas Ördög; Georgius Koczor; Joannes Kiss; Stephanus Szabo; Joannes Vig; Georgius Barthalus; Joannes Szenpeteri; Michael Toth; Martinus Hambza; Stephanus Halasi; Joannes Becsedi; Michael Haraszti; Stephanus Gozon; Michael Somodi; Joannes Kozma; Stephanus Varga; Stephanus Horváth; Benedictus Ágoston; Andreas Goda; Joannes Száki; Paulus Kacsa; Joannes Magyar; Stephanus Kustos; Gregorius Hambza; Michael Mészáros; Franciscus Szölösi
Gyöngyösön is volt ilyen nevű adózó: Michael Kustos
Érdekességként jegyezném csak meg, hogy múltkor azt az információt kaptam a Bp Fővárosi Levéltár egyik dolgozójától, hogy az ottani kutatásoknak hozzávetőlegesen 40%-át százalékát teszik ki az anyakönyvi kutatások, tehát ez a forgalom jócskán meg fog csappanni ha életbelép a korlátozás; viszont idén kaptak egy egész raktárnyi iratot - ha jól emlékszem - a földhivataltól is, így munkájuk lesz továbbra is bőven.
...ja, tanulmányok, könyvek, folyóiratok is... (persze minél messzebb megyünk időben, annál kevesebb információnk van, ezért az ősttörténeti (kora középkori) anyagokkal csak csínján :))
Itt egy keresztelői kivonat, a Vasárnapi újságban leltem rá:
„Üdvözlet az Urban! alulirt ezzel hitelesen tanusitom, hogy a cseszneki vár kápolnájában – egyezer hétszáz negyvennegyedik évben – kereszteltek könyvében, melly a reám bizott oszlopi plebánia archivumában tartatik, szóról szóra a következők foglaltatnak: Anno Domini 1744 die 30-a Januarii baptisavi infantem nomine Franciscum a parentibus: Jacobo Csetényi–Komáromy et Juditha Takács. Patrini fuere: Georgius Kolosváry et Elisabetha Palkovics. Aláirva: Pater Thomas. – Mellynek nagyobb hitelére adom ezen tulajdon kezemmel irt s plebániám pecsétével megerősített bizonyitó oklevelet. Oszlopon febr. 3-án 1857. (P. H.) Pintér Antal m. k., oszlopi plebános.”
Én már elvesztem a rengeteg foglalkozás között. Sorba tudjátok nekem tenni ezeket a munka értéke (mondjuk úgy pénzbeli értéke) szerint? Földműves, napszámos, béres, kocsis, zsellér, cseléd, dohányos, gazda, telkes gazda, kisbirtokos.
A gazda mint olyan mit csinált? Vagyis milye volt? Lehetséges, hogy a dohányos munkával (Szabolcs megyében) többet lehetett keresni, mint gazda titulusban (Heves megyében)?
December elején lesz a végszavazása annak a csomagnak, amelyben van erre a törvényre (is) módosítási javaslat, valamint az is, hogy csak 2012-től lépjen életbe.
A radixindex családtörténeti levelező lista lakói hónapokig tartották napirenden a dolgot, és néhány parlamenti képviselőt is sikerült meggyőzniük ennek a törvénynek a kártékonyságáról.
Valahol lentebb olvasható a tiborpapa7494-es hozzászólásában (módosítási javaslat)
milyennincs 7508-as hozzászólásában van egy link, ahol elméletileg követni lehet a törvényjavaslat útját.
Az hogy mikor lép életbe nem tudom, de a levéltárakban már alkalmaznák januártól. Nem a törvényre magára, hanem bizonyos főnöki ÁLLÁSFOGLALÁSRA hivatkoznak. Ezt akarják törvényesíteni.
meg abba is ahol azt írják hogy egy évvel készőbb lép hatájba. A netre felketült jogszabályban ha jobban olvassuk és kiszámítjuk (pl: X.Y. 1900-ban született, megélt 60 évet akkor a "titkosítás" 90+60=150 év mivel UB a halálozás, de ha esetlegesen 90 évez élt meg akkor 90+90=180 év a titkosítás) tehát a maximum 180 év ami minimum 3 emberöltő.... :P
Szerintem valaki odafent a nagy házban nem akarja hogy kiderüljön róla valami.....
„Nem lehetne tehát hiteles adatok alapján kutatni az I.-II . világháborús hősi halottak, Holocaust áldozatai, az 1950-es évek kényszermunka táborainak áldozatai, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei, az 1956-ot követő megtorlások áldozatai stb . adatait, márpedig a történelmi kutatások, a települési monográfiák megírásának, speciális tudományos célú (pl. mortalitás) kutatásoknak a lehetetlenné tétel e nyilvánvalóan nem volt a jogalkotó szándéka .”
És persze nem kutatható rég elhunyt nagyapám, nagyanyám, és testvérei, ezek házastársai se. Nem megtudni százvalahány évig, hogy hol születtek, és mikor (mást úgy sem nagyon lehet megtudni egy születési anyakönyvből). Irtózatos titkok ezek.
Nem akartam senkire ráijeszteni csak olvastam és mivel az áll benne hogy HATÁJBA lép, így elhittem én is és sokan mások. Ha valóban tolódik az nem rossz, bár inkább el kellene felejteni...
azért sem értem, mert mindíg azt tanították nekünk, hogy legyünk büszkék a múltunkra. Hát hogy legyünk ha nem is ismerjük??
Kedves Csilla, miattad egy napig idegeskedtem, de már sejtem, hogy nem szavaztak meg semmit. Ez a szöveg van féléve minden levéltár oldalán, de az ügy még nincs befejezve, remélhetőleg 1 évet késik az egész egyébként felháborítóan a kommunista időkben betiltott családfakutatás hangulatára emlékeztető törvény.
Ha a 90 évhez ragaszkodnak is a személyiségi jokogat álságosan "védők", akkor is csak annyi lenne: hogy az utólagos bejegyzésekre (UB) nem vonatkozik a 90 éves korlátozás és kész.
Kérdem én: mindek vannak állami anyakönyvek, ha emberi életünkben mi már soha nem nézhetünk bele? Kiknek gyűjtik azokat akkor?
Még egy dolog: a halotti állami anyakönyvekben nincs UB. Azokat miért nem lehet elővenni kutatásra?
Ha mégis akadna benne, takarják ki és úgy adják oda!
A következőkben kérném a segítségeteket: Őseim az 1800-as évek elején (1820-30) körül érkeztek Magyarországra, Soroksárra (családi legenda szerint szöktek) Nürnberg környékéről. Sajnos a kutatásban itt megakadtam, nem tudom, hogyan lehetne innen tovább lépni.
Hogyan regisztrálták a betelepülőket, egyátalán mindenkit regisztráltak-e? Vajon tudok-e itt keresgélni, vagy valamilyen német adatbázis adna hasznos infót? Egyátalán neten utána lehet ennek nézni?
Segítséségüket kérném a következőben : ha valakinek megvan Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. című munkája, akkor majd abból szeretnék kérni pár adatot e-mailben.
(Egyelőre megvárom, hogy megvan-e a kérdéses mű valakinek, azután felvenném vele a kapcsoatot.)
2011. január 1-től új törvény lép hatályba az anyakönyvi eljárásról, amely a levéltárakban őrzött állami anyakönyvi másodpéldányok kutatására vonatkozó eddigi szabályokat (gyakorlatot) is megváltoztatja.
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról: 79. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő adattovábbításra - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az anyakönyvből történő adattovábbítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az anyakönyvi adat keletkezése óta kilencven év eltelt.
A levéltárak az új jogszabály alapján továbbra is teljesítik az utólagos bejegyzések bevezetését az anyakönyvi másodpéldányokba. A jogszabály alapján anyakönyvi adatnak kell tekinteni bármely tény bejegyzését az anyakönyvbe, akár alap-, akár utólagos bejegyzés formájában. Teljes anyakönyvi kötet tehát csak akkor válik 2011. január 1-től kutathatóvá, ha a hivatkozott rendelkezésben foglalt 90 év védelmi idő a benne szereplő legkésőbbi utólagos bejegyzés keletkezése óta is eltelt. Amennyiben az alapbejegyzés óta a védelmi idő eltelt, de az utólagos bejegyzés óta még nem, akkor az adat megismerése csak olyan másolattal teljesülhet, amely az utólagos bejegyzést nem tartalmazza.
Az állami anyakönyvezés 1895-ben kezdődött, és még a legkorábbi születési és házassági anyakönyvekben is nagy valószínűséggel szerepel olyan utólagos bejegyzés (anyakönyvi adat), amely a védelmi időn belül van. Az anyakönyvi kötetek így általában sem eredetiben, sem másolatban nem adhatók a kutatók kezébe az állami anyakönyvezés kezdetétől fogva. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a levéltárak anyakönyvi névmutatókkal nem rendelkeznek, azok kizárólag az anyakönyvvezetőknél találhatók meg. Így a levéltárak a 90 évnél régebbi adatok megismerésére irányuló igénynek általában csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha a kutató, illetve igénylő nagy pontossággal be tudja határolni a keresett anyakönyvi esemény helyét és időpontját. A jogszabály alapján a levéltárak másolatot, kivonatot és tájékoztatást sem adhatnak a védelmi időn belül keletkezett anyakönyvi adatokról. Anyakönyvi kivonat az illetékes anyakönyvvezetőnél igényelhető.
Két rokonom kivándorolt az USA-ba. Az Ellis Island oldalán megtaláltam őket, egy probléma van az egyik személlyel kapcsolatban, mégpedig az, hogy Kottler helyett Kottlar név szerepel a listán. A többi adat rendben van. Lehetséges egy betű (hang) elírása?
A segítségeteket szeretném kérni a képnél az alulról a 3. sor végén található helység nevének megfejtésében. Én úgy gondolom Sáros vármegye, de a település nevét nem tudom.
Ha nevet és községet írsz, (minthogy gyakran járok Veszprémben) megpróbálok segíteni. Tudomásom szerint ilyen publikáció (legalábbis teljeskörű) nem készült.A levéltárban a megvizsgált nemesek a IV.1./ e / aa fondban, a Kihirdetett nemesek a IV. 1./e/bb fondban találhatók.
Ehhez képest a mormonok oldalán vannak böngészhető 1895 utáni polgári anyakönyvek. Nemrég meg is találtam egy 1899-ben született rokonom eredeti anyakönyvi bejegyzését
A netten olvastam, hogy a Soros alapítvány egy-két éve komoly anyagi, és gépi segítséget ajánlott a levéltári mikrofilmek digitalizálására. Azt a hirtelen támadt jajveszékelést, amit tanult kutatóink rendeztek egy fórumban félelmetes volt. Mint a sötét középkorban. Pedig már sok országban készül, és előbb-utóbb a Magyar is meg lesz. ????
Nem a hobbikutatókról beszéltem.
Sajnos most így áll a zászló.
Könnyű belátni: ha pl. egy 1900-ban született személy 60 évesen 1960-ban elhalálozott, a születési anyakönyvi alapbejegyzés ub. rovatába 1960-ban bejegyzésre kerül egy utaló jelzet. Ez a jelenlegi normaszöveg szerint azzal járna, hogy a születési adata csak 90 év múlva, azaz 2050 -ben lenne kutatható. De ha az illető szerencsésen megért 90 évet úgy csak 2080-ban lehetnekutatni az illető születési adatát . A törvény jelenlegi szövege tehát akár 180 évre is elzárja a születési adatot a kutatás elől. Ugyanakkor közismert, hogy egy anyakönyvi utólagos bejegyzés (pl. 28/1960) nem tartalmaz konkrét adatot, csupán jelzi egy későbbi irat létezését.
Majd kiderül nemsokára, hogy a parlament is ezt így akarja. Még nem tárgyalták.
Reméllem nemígy lessz, mivel ez teljesen ellehetetleníti a kutatást.
A familysearch honlapon is keresnek önkénteseket a digitalizáláshoz. az anyagokat digitalizálják, ezt kell az önkéntesnek átírni, majd az átírt adatok egy online kereshető indexbe kerülnek. Magyar projektjük nincs, legalábbis nem találtam.
"Van egy kis folyosói pletyka. Némely országban elkezdték a filmek digitalizálását. Elképzelhető, hogy nemsokára otthon lehet nézelődni. ???????"
Egyik ükanyám úgy tűnik, Csehországban született, Daletschinben. És csodák csodája hihetetlen szerencse: Daletschin anyakönyvei már fent vannak az interneten, digitalizálva, teljesen jó minőségben, ingyen nézegethetők. Nagyon klassz. Már nézegettem is, elég sokat bogarásztam, de nem sikerült ráakadnom az ükanyámra.... Nem egy egyszerű feladat olvasni a német nyelvű gót folyóírást (néha kaparást). Enyhén szólva.
Egyébként én kérdeztem itt egy éve (henn néven) Csehországról, és csak most láttam, hogy irdisi válaszolt is, de akkor nem vettem sajnos észre. Teljesen más irányból bukkantam rá az információra nemrég, hogy megvannak digitalizálva az ottani anyakönyvek. Azaz néhány.
A világon nagyon sok helyen filmezett anyakönyvek alapfilmjei Utah álam Salt Lake City gránitbarlangjában találhatóak. Ezek másolatai járják a világban található templomaik kutatószobáit. Ezek másolatai vannak a MOL kutatóban is.
Az Európai mikrofilmek másolatait a Németországi központjukból hozzák ide, és egy-két évig itt tárolják. Ezek nézegethetők a helyszínen. Gondolom, igen sok országban van kutatószoba a templomukban.
Ha az általam listáról kinézett film nincs ott helybe, akkor lehet igényelni. Ezt néhány hónapon belül meghozzák. A Mol, és a Mormon lista is fenn van a neten.
Filmkéréshez nincs nagy igény, csak regisztrálni kell.
Van egy kis folyosói pletyka. Némely országban elkezdték a filmek digitalizálását. Elképzelhető, hogy nemsokára otthon lehet nézelődni. ???????
Most ez a helyzet nálunk. Ha visszaolvasol, látod az adatvédelmi törvényünk értelmezési borzadályát. Nem igazán tudom, hogy fog ez a családkutatás jövőre itt működni. Igen el akarják venni a kedvünket tőle.
Mondjuk én Bécsben vagyok, de úgy láttam a mormonok oldalán, hogy itt is van egy, ráadásul nem is messze tőlünk. Egyébként Ausztriából is származik egy ükapám, készültem is már Linzbe (itt nem központilg őrzik a régi anyakönyvi mikrofilmeket sem), dehát L innen is annyira messze van. A mormonoknál ezek szerint kényelmesebben tudnám megnézni. Meg akkor néhány magyar filmet is bekérhetnék ide.
Én néhány éve járok Budapesten a mormon kutatóba. Igen a Tihanyi téren van a templomuk és abban a kutatókönyvtár.
Először illik odamenni, kicsit tájékozódni. Persze van telefon meg Email is.
www.unsz.org Itt található a nyitva tartás, meg a térkép.
Ez nem kölcsönkönyvtár, csak ott lehet nézelődni. Lehet fotózni (ez szuper)
Van ami film ott is van, és van amit Németországból hoznak. (lassan ér ide)
Nagyon sok helyről lehet mikrofilmet kérni. Magyarországon, Ausztriában teljes, Szlovákiában kb 80%-os, Szlovéniában és Horvátországban csaknem teljes, Bácska-Bánátban viszonylag jó a felvételezés aránya, nagyon kevés film van a mai Romániából, zömmel a monarchia hadi anyakönyvezése valamint a Ceausescu idején Németországnak "eladott" szászok által kimentett evangélikus anyakönyvek, és egyáltalán nincs film a Kárpátaljáról. Felvidéki filmek esetében nem teljes az anyag, mivel ott most folytatják a filmezést, tehát lassan de biztosan bővül a választék. Lista van.
Rendes kutató csak a mai határon kívüli, valamint a 1895 utáni filmekért megy oda. A többi megvan a MOL Lángliliom utcai kutatójában (azt is Ök filmezték).
Mivel sajnos csak négy olvasójuk van, ezért igen nehéz gépidőhöz jutni. Nem egyháztag csak egy hónapban egy időpontot kaphat.
a linkelt mormon oldalon rákereshetsz, hogy hol vannak ilyen "family research center"-jeik vagy mijeik. bp-en nincs, úgy láttam, de van debrecenben, szegeden, győrben, meg még valahol.
én még nem próbáltam őket, sejtelmem nincs, hogy hogy működik, ill. használható-e egyáltalán. kíváncsi lennék mások tapasztalatára.
Ezt próbálta már valaki? Tudjátok, hogy mennyibe kerül? Mert - ha a pénz nem akadály - akkor egy ilyen family research centerbe berendelheted a mikrofilmet a mormonokról, és kutathatod. Hol tartózkodsz helyileg? Azt nem írtad. (Én nem tudom, hogy mennyibe kerülhet...)
Én is Szlovákiában vagyok érintett, egy ükanya halálozása kapcsán. (Rozsnyó.) De ő 1918-ban halt meg (hónapot napot nem tudom), és így nem tudom, hogy hol keressem a halotti anyakönyvét. Azt már nem vették mikrofilmre a mormonok. Többiek: jól értem, hogy Szlovákiában nem kutathatóak a 100 évnél fiatalabb anyakönyvek? Tehát az üknagyanyám halotti anyakönyvi kivonatát nem fogom tudni megszerezni? Tud valaki erről valamit?
A nagy problémám az, hogy ahol kutatnom kellene már nem tartozik Magyarországhoz.
Ez a hely Leibic (Lubica), a mai Szlovákia északi részén (Szepes megye) fekvő kis község.
Az ükapám (Kottler Gusztáv) és a dédapám (Kottler Géza Soma) itt éltek illetve az egyik itt született, de többet szeretnék tudni pl. a testvérek nevét, feleségek nevét stb.
Biztos, hogy itt (1870 körül) szétágazik sokfelé a családfa.
Odautazi nem tudok. Milyen javaslatotok van az adatok bővítésére?
Itt néztem meg ts-el is ..... Lehet, hogy az előfizetőknek több adatot is kiad!!!
Jukovics Rudolf (szül.: Lublin)Két világháború közti korszakSzem. adatok1 sorForrás: [A Magyar Királyi Államrendőrség feketekönyve]. - [S. l.] : [s. n.], [1940?]. - 972 p. ; 21 cm Kezdõ kötet és / vagy oldalszám: p. 376Forrás leírása: A könyvet minden valószínűség szerint az államrendőrség tagjainak szánták használatra.
Az ifjú Bekő Pál sem nemest vett el, ráadásul helyben házasodott, így remélem, hogy az apuka sem cselekedett másképp. Egyébként meg lehet gondban lennék, mert Varga Katalin volt az ara, ami feltételezem gyakori név, így valószíűleg gyakori nemes név is lehetett.
Azt nem tudjátok megmondani, hogy egy vezetéknevet hol lehet megnézni, melyik településen volt gyakori? Viszonylag ritka névről a Jukovics-ról lenne szó.
igen, előfordult amit kicsifura is ír, de az is megesett hogy távolabbi (vár-)megyéből hozott magának feleséget, az Alföldi nemesség körében szokás volt olykor Erdélyből is hozni a fiatal menyecske lányokat, feleségnek
Ha a felesége is nemesi családból származik (ami nem ritka) akkor akár egész nagy távolságokra is felkészülhetsz. Az én családomban sokszor szinte a megye túlsó végéből kerítettek maguknak asszonyt/ férjet. Megye határhoz közel akár egy másik megyéből is lehet. Nekem szerencsém volt abban, hogy rendelkezésre áll a zalai levéltár honlapján a nemesek településenkénti öszeírása. Itt megnéztem hogy melyik településen írtak össze olyan nevűeket, mint a keresett asszony és először ott kerestem a házasságot. Persze ez nem biztos hogy minden esetben eredményes. Nekem bevált.
Érdekes dolog ez. Elment a másik településre, elvette a nőt, aztán visszaköltözött... Hogy is működött ez régen? Remélem általában nem mentek messzire, tényleg csak a szomszédos településre. De olyan nehéz így keresni.
Így is jól megjártam, mert adott időszak keresztelései az egyik mikrofilmen voltak, a házasságok meg a másikon, így oda-vissza tekergettem egész nap őket. De hát ez a szépsége a családfakutatásnak... :))
A másik ágba még bele se merek kezdeni, mert ott vagy 5-6 településről házasodtak össze az emberek.
Igen sejtem, hogy mivel azonos az apa fiú neve, valószínűleg közvetlenül előtte házasodhattak, de sajnos nem találtam. Igaz egy másik ágat jobban kerestem. Így még azért visszatérek erre a névre.
A 7477. hsz-ben, annak első bekezdésében Hédervárról és Ásványráróról írsz, majd a következő bekezdésben említed Bekő Pált 1798-ból, aki a 7495. hsz-ben már Esztergom megyei megjelöléssel szerepel. :)
A neten van fent adatbázis, melyben Bekő János részt vett az 1797. évi insurrectio-ban armalistaként megnevezve.
Meddig van meg a Bekő ág? Az mit jelent, hogy 1790-ben még nem, 1798-ban már igen (nemes)? Egyáltalán mikor született és ugyanarról a Bekő Pálról van-e szó? (nagykorú-e 1790-ben, ha ugyanaz a személy?)
Itt nyomon lehet követni az előterjesztés útját. Ugyan nincs még a jövő heti napirendek között, ahol a sorszámok 1507-tel zárnak, de talána következőre....
Ha átmegy nagy sikere lesz az a közösségnek (meg hát az előterjesztőn látszik, hogy tényleg a szívén viseli az ügyet) :)
"Bár mivel ez mikrofilm, azt már nem tudom, hogy hogy tudnád otthon nézegetni. Elméletileg postán küldik, és 30 napig lehet nálad."
A dolog ennél egy kicsit bonyolultabb: a mikrofilmeket vagy a MOL óbudai mikrofilm tárának kutatótermében (Bp. III. Lángliliom u.) vagy a megyei levéltárakban lehet, mikrofilm olvasókkal sasolni.
A filmek azután kerülnek a megyei levéltárakba (névre lekérve), miután az ügyfél felkereste őket éa helyben kitöltött egy igénylőlapot. Amennyiben a filmek éppen raktáron pihennek, úgy néhány héten belül megérkezhetnek a megyei levéltárba, aki erről kiértesíti a kutatót.
A MOL (Lángliliom utca) kutatótermében kiadott filmek elméletileg egy hónapig lehetnek a kutatónál, ehhez helyben igényelhet zárható fiókot.
A MOL-ban csak az 1895 előtti anyakönyvek vannak meg, tehát csak azokat tudod kutatni. Ha http://www.natarch.hu/fondx/aker.html itt beírod a település nevét (mondjuk Kocsord), akkor megmutatja neked, hogy az A 2509-es filmszámot kell kikölcsönöznöd. Bár mivel ez mikrofilm, azt már nem tudom, hogy hogy tudnád otthon nézegetni. Elméletileg postán küldik, és 30 napig lehet nálad.
Az adatod alapján igen nehéz lenne ezen az úton elindulni. Ha nagyapád 1931-ben született, akkor feltehetően az ő szülei 1920-1931 között házasodtak, attól függően, hogy hányadik gyermek volt a nagypapád a sorban. De még az 1920-as évtől is visszaszámolva (ha nincs szerencséd) kb. 1900-ban születtek a dédszüleid, mert nagy átlagban a 20. életévük körül házasodtak. Így őket még mindig nem fogod tudni keresni...
De kitartást hozzá. Én 3 teljes napi (ca. 16 óra) munkával eljutottam a dédszülőmtől a 3. ősömig. Viszont mivel volt még egy kevés időm belenéztem egy másik ág településének adataiba. Hát olyan pechem volt, hogy pont hiányzott az adott év utolsó két hónapja, így nem találtam meg a rokonom adatait, a másikról meg kiderült, hogy mivel más vallású, nem azon a településen kell keresnem, mint ahol született. Vagyis őt sem találtam meg. Ezek a bosszantó dolgok.
Úgy értettem, hogy mondjuk egy főnemes előterjesztette a királynak, hogy xy neki milyen hatalmas szolgálatot tett, ezért szeretné a ha király nemességet adományzona neki...
Kérdés:
1. Kutatott már valaki Romániában (Erdély területén)? Hogy működik, egyáltalán engedélyezik? Ha valaki nem tud személyesen menni, gondolom akkor nem is adnak ki informáicót... Ilyenkor ezt az ágat "el is lehet felejteni"?
2. Amennyiben egy településen nem volt római katólikus templom (csak református), ahol megkeresztelhették a gyereket, akkor a pár napos csecsemővel utazgattak a szomszédos városba? Egyáltalán a gyereket vitték, vagy a pap ment ilyen esetben?
Úgy látszik akkor már teljesen elvesztem az információkban.
Én úgy gondoltam, hogy nem minden nemes a királynak tett szolgálataiért kapott nemességet. Vagy igen? És ezek szerint az országban mindenhol volt teszem azt lovásza, intézője, csizamdiája stb stb?
Egyébként nem tudtam meg sajnos, hogy miért is kapta. Bár megtaláltam a szakirodalmat, de csak annyit említenek a nemes ősömről, hogy Bekő család Esztergam megyében nemes család.
Születést csak 90 év elteltével lehet kutatni, így ennél frissebb születésről nem adhatnak ki adatot. Ha anyakönyvi kivonat kell, akkor azt a helyi - jelen esetben kocsordi - önkormányzat / polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjétől kell kérni, ennek kiállítása, ha minden igaz, 2000 Ft. Ha megvan a szülők neve, és a gyermek házasságon belül született, akkor a házasságot már lehet kutatni, mivel ott csak 60 év a védelmi idő (vagyis 1949-es házasság már kereshető) viszont már csak idén kutathatóak a polgári anyakönyvek (1895-től napjainkig), úgyhogy érdemes sietni a dologgal.
Én is nekiláttam kutakodni a családba. De már a nagyapa születési helye és ideje is kissé bonyolult volt de most van egy születési dátumom és hely:1931.11.27. Kocsord.
én veszprém megyében élek ez a hely bedig nyíregyháza mellett van.
Én nekem ez a MOL-os filmkikeresés egy kicsit bonyolultnak tűnik le tudja ezt valaki írni érthetően?
a családnév amit keresek Hanics.
A család valahol szatmár megyében élhetett és munkakeresés miatt valószínüleg baranyában kötöttek ki vagyis a család egyik fele az idősebbek pedig ott maradtak a nyírségbe.
Ha ezt a dátumot és helyet elküldeném a szatmár megyei levéltárnak ( egy levél kíséretében)van esélye hogy érdemi infokat esetleg születési anyakönyvi vagy más egyéb papírról digitális képet tudnak adni?
Olvastam az Országgyűlési Levéltár elektronikus adatbázisában az Almanachban az életútját (testvéréről is, aki szintúgy képviselő volt).
Az 1. pont alatt szereplő irat jelzete: HU BFL VII.5.e 18973 - 1949
a 2. pontban szereplőé: HU BFL XXV.1.a 1623 - 1948 Irattári megjegyzés: 18973/1949
a 3. pontbélié: HU BFL XXV.2.b 8094 - 1948
Ezekkel kellene elindulni (kiemelések tőlem), szerintem kutathatók. Levéltáros segítségét kell kérni, szerintem nyomtatsd ki azokat alapokat, amiket ebben a "közös keresőben" felhoz a perrel kapcsolatban (az 1.2.3-at)
A 34. egy könyvből van, a Levéltárak könyvtáraiban kellene utána érdeklődjél. M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
Szerintem ő pont fordítva gondolta. Vagyis aki ebben az esetben intéző volt, az a jó szolgálataiért kapta meg később a nemességet.
Akkor ezek szerint be kell érnem egy "sima egyszerű nemessel". Kíváncsi vagyok legalább arra, hogy miért is érdemelte ki, talán holnap sikerül kiderítenem.
"Érdekes adalék, hogy a betelepítést egyébként egy nemességgel rendelkező csizmadia szervezte"
"A nemeslevél adományozása oly gyakori volt, hogy a bécsi kormányszékek a XVII. század vége felé már azt hírdették, hogy a magyar kancellária valamennyi csizmadiának nemeslevelet osztogat. S ez állításban volt is némi igazság. A kis Komárom városában például 33 kuriális nemes (kisnemes) lakott. (kurialista>armalista. Ezek között 21 iparos és kereskedő volt. A polgári (Polgár) telkeken lakó, s többnyire újabb nemesek 217-en voltak, akik között 160 volt iparos és kereskedő. A városnak a 10 csizmadiája mind nemes volt !"
Nem feltétlen kellett, hogy egy nemesnek "legyen valamije".
"Hogy lehet az, hogy egy uradalomhoz tartozó birtokon még valaki földbirtokos (nemes) volt?"
Úgy, hogy nem az ő birtoka volt az. (Kapott valamely őse egy nemesítő levelet Lipót alatt, vagy utána, adómentesség igen (meg hadkötelezettség), de birtok semmi, jövedelem semmi, aztán ott áll a XX. századi leszármazott a nagy kérdéssel. :)
A nemes ember keresztszülőségéről: Kazinczy Thália pl. előszeretettel volt keresztszülője cselédei gyermekeinek, meg esküvői tanúja cselédeinek Kisbányácskán (Hosszúlázon). Ha azok görög katólikusok voltak, akkor - mivel olyan parókia nem volt a Széphalomnak nevezett liget tövében lévő faluban -, akkor még a szomszéd Rudabányácskára is velük tartott, hogy ott osztozzék az általa szeretett emberek örömében.
Alapesetben nincs korreláció a nemesi mivolt ill. az intézői állás betöltése között (gondoljunk csak Liszt őseire). Ha konkrétan a hédervári Khuen-Héderváry birtokról beszélsz, azt nem tudom, - akkor azt jelezd, légy szíves -, az biztos, hogy intézők nem azért nyerték el állásukat, mert nemesek voltak, vagy mert nemeseket szoktak volt intézők lenni. Az akkor már létező agrárképzésben magas arányban reprezentálták magukat gazdálkodó nemes családok gyermekei, akik azután nem a saját birtokon, hanem más, nagyobb üzem-méretekben gazdálkodtak, más szolgálatában. De számosan voltak ilyen helyzetben polgárcsaládok tagjai is.
egyértelmü a derecskei utalás. Miskolczy és az ott szereplö Marjay B. szolgabíro sogorok voltak Miskolczy I a magyar élet pártja szineiben jutott be a parlamentbe. Trianon után a Románok a család birtokaikat, vagyonát elvették. t Miskolczy Hugo az apa családjával (István, Hugo és Ilona gyermekei). Derecskére menekult . A fiuk politikai karrierje ezután kezdödött.
Jo volna megismerni a konkrét vádakat és az itéletet.
köszönöm válaszod. A levéltárak közös keresőjét én is probáltam már. Nekem csak néhány utalást sikerült kapnom. A büntetöügyek alatt három, a budapesti lakcim jegyzék egy Miskolczy Istvánt dobott ki. Te hogy jutottál a többihez? Különösen a derecskei utalást tartalmazo 34 es érdekelne.
Tudsz e valamit mondani a fent említett perek kutathatoságárol?
A nemesek néha olyan rossz körülmények között éltek, hogy letagadva nemességüket, jobbágynak álltak. Pl. Nyíregyháza betelepítésekor több felvidéki bocskoros nemes (ld. Markus Mihály: Bokortanyák népe). Érdekes adalék, hogy a betelepítést egyébként egy nemességgel rendelkező csizmadia szervezte
A nemesség bonyolult dolog, így néhány évszázad távlatából.
Az én nemeseimről (?)
Bocskai (Erdély fejedelme) szabadságharca végén (1605-ben), 9254 (igen kilencezerkettőszázötvennégy) katonájának adott nemességet adománylevéllel, ''kutyabőrrel'', kis birtokkal a megélhetéshez, adómentességet, örökösödési jogot az elsőszülött fiúnak, katonaadási kötelezettséget, pajzsos címerrel a hét Hajdúváros valamelyikében. Köztük sok-sok Nagy, Kis, Kovács, Varga, Győri, Egri, Somogyi, Stb tucatnevűvel (legtöbbjüktől 1702-ben vonták meg az adómentességüket, a kutatott lista fenn van a netten).
Lehet óvatosan fantáziálni. Egy Debreceni 1868-as összeírásban csak a Csapó utcában 267 Nagy található. Ez még csak nem is a leghosszabb utca. Egy mostani magyarországi 2007-es Belügyi nyilvántartásban 139197 Varga található. Ilyen névvel aztán nem nehéz találni maguknak egy színpatikus ágat a nemesi kapcsolódáshoz. Kinek a családfájában nincs egy rakás Kiss, Szabó, Stb.
Aztán ilyen értelemben a ''köznemesség'' elnyerése nem jelentett jobb életkörülményeket viszonylagos megbecsülés ellenére sem. Számtalan saját portán gazdálkodó nemes élt továbbra is ugyanabban a közösségben, gazdálkodni alig tudott - mondjuk nem fizetett adót-, de nagyon nem is tudott volna. Belőlük lett a nagyszámú úgynevezett ''hétszilvafás'', vagy ''bocskoros'' nemes. Némelyik szerencsés jólgazdálkodó jobbágycsalád, az adózás ellenére is többszörösen jobban élt náluk, igaz ''röghözkötött'' volt.
a XVIII-XIX. században az uradalom igazgatója (inspektor, majd intéző) többnyire nemes volt, de a kisebb beosztású tisztek is, pl. kasznár, kulcsár, ispán, ügyész, tiszttartó, számtartó, számvevő stb. A gazda lehetett uradalmi gazda, de ugyanakkor falusi (paraszt-)gazda is, az uradalomban többfelé gazda volt, béres-, puszta-, egyfertályos. major-, stb.
Ezzel a nemességgel kapcsolatban az alábbi kérdés merült még fel bennem. Bár olvasva a keretes részt, úgy látom, hogy nem minden nemesítő levél mellé járt birtok, de feltételezem, hogy azért egy nemesnek csak volt valmilye... Az általam kutatott település(ek) Hédervár és Ásvány illetve Ráró. A hédervári uradalomhoz tartozott eme két település, mint birtok. Viszont az átalam talált nemes ős rárói volt, mint ahogy az 1845-ös és előtte is lévő összeszámlálások alapján még jó páran. Hogy lehet az, hogy egy uradalomhoz tartozó birtokon még valaki földbirtokos (nemes) volt? Ezt a helyzetet nem igazán tudom hova tenni.
Az általam keresett Bekő Pál az 1790-es összeszámláláskor még nem, de 1798-ban már nemes volt. Van olyan szakirodalom (könyv), ahol konkrétan lehet ebben az időben keresni? Mit tudtok ajánlani?
Másik: az hogy valaki gazda volt, jelentett némi "gazdagságot" is? Egy nemes ember nem volt csak úgy akárkinek a keresztszülője, ugye? Esetemben a fenti nemes ős a 'gazda' fiúgyermekének keresztszülője...
Az általam vizslatott egyik családban az 1770-as években minden gyermek, az 1800-as években csak az elsőszülött fiú vitte tovább a nemesi címet. Vajon miért? Lehet csak az anyakönyvet vezetők lustasága?
Két észrevétel (pontosítás), csak, hogy ne legyen hosszú az az út :) (ne csússzon félre a kutatás)
1. nemesség: Nemességet az ebben a posztban a keretes részben leírt módon lehetett. Azaz a származékos mód )esetünkben az öröklés) szerint "minden nemes apának törvényes házasságból született gyermeke" örökölte az apja jogait. De nem öröklődött lányok ágán a nemesség. Leánygyermek a fenti elv szerint önmaga volt nemes (apjától származtatott jogként), a férj, mint írtad, korlátozott jogokkal rendelkezett (de nem volt attól nemes), s gyermekük szintúgy nem, mert személyében nem állott fent az apai nemesség.
Ha leánygyermek örökségként örökölt birtokot, azaz a kötelező leánynegyedet mégis birtokban kaphatta meg, melynek későbbi örökítése az ősiség szabályai szerint folytatódott, akkor őt fiúsították. Az, hogy leánygyermek birtokot örököljön, ritka volt, az kellett, hozzá, hogy ne legyen élő fiútestvére az öröklés pillanatában. Ha volt, s többen voltak testvérek, akkor a fiú(k) örökölt(ék), s ő csak a neki jutó "jusst" (az eredetileg járó érték 1/4-e) pénzben kapta meg.
A XVI. századig birtok nélküli nemesítő levél nem volt, a nemesítés e módjának tömeges elterjedését, okát is bemutatja a poszt a nagybócsai Sárközyk kapcsán.
2. anyakönyvezés: Többször elhangzott itt,e fórum keretében is, hogy mi az egyházi anyakönyv, mi az egyházi anyakönyvezés. Nem a 'családi esemény' (időpontjának, stb.) rögzítése, hanem egyedül és kizárólag egyházigazgatási dokumentum, annak az elszámolási bizonylata, hogy az egyházközség tagjai az élet eme fontos pillanataiban, amelyekhez a feljegyzések tartoznak,megadták-e az Istennek kijáró tiszteletet, mint ahogy a Magyar Katólikus Lexikon fogalmaz a szentségek címszó alatt.
Sarkosan fogalmazva annak a feljegyzése, hogy ama bizonyos szentséget kiszolgáltatták-e. (a halottinál az utolsó kenet helyett az eltemetés tisztességét értve, ezért is olyan eme könyvek szerkezete amilyen. S valamennyien találkoztunk már arra utaló bejegyzéssel, hogy eme kenetet valaki nem kapta meg, vagy arról, hogy a halál módja milyen volt (betegségek feltűntetése, halálokok, annak odajegyzése, ha akasztották, stb.).
Ilyen értelemben nem maradhatott el, senki fiánál, aki az egyházközség tagja volt, s eme események az egyházközség területén 'érték'. Az, hogy nemesi családok amúgy miket örökítettek meg, s őriztek meg a levéltáraikban egy teljesen más történet.
Köznemesek esetében, még akkor is ha volt magánlevéltáruk, mindenképpen az illetékes plébánia anyakönyvében nyoma kell, hogy legyen akár házasságkötésnek, születésnek, halálnak. Olyan főnemesi családoknál, akiknek saját papjuk volt előfordulhat, hogy csak ő vezette az "anyakönyvi eseményeket". Én már találkoztam Széchényi grófi család egyes tagjainak keresztelésével, házasságával a falu anyakönyvében. (Jó lehet, hogy a püspök jött el esketni őket, de akkor is a faluban anyakönyvezték ) Inkább a falusi plébános "trehányságának" tekintem ennek elmaradását.
Valahol olvastam (bár lehet rosszul értelmeztem), hogy a nemesek a saját levéltárukban vezették a házasságokat. Ebből gondoltam, hogy akkor talán az anyakönyvekben ezek nincsenek is benne.
Utolsó kísérletem, mert most meg a linkeket nem jelenítette meg
Szóval:
Valószínűleg arról a személyről van szó, akit a "Levéltárak közös keresője"-ként ismert oldal keresőjébe a Miskolczy István név begépelése után feladott 54 találatból az 1. a 2. a 3. a 33. és a 34. találatként szerepel. Ellene 1948-ban a "demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről" szóló 1946. évi VII. tc alapján büntető eljárás folyt. A 33. sz. találat konkrétan azt írja:"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság." (A 34. találat azt írja, korábban Derecskén volt bérlő)
Köszönöm :) (most már látom, olyan, mint a blog szerkesztő)
...válaszom akkor 4904-nek így hangzik:
Valószínűleg arról a személyről van szó, akit a "Levéltárak közös keresője"-ként ismert oldal keresőjébe a Miskolczy István név begépelése után feladott 54 találatból az 1. a 2. a 3. a 33. és a 34. találatként szerepel.Ellene 1948-ban a "demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről" szóló 1846. évi VII. tc alapján büntető eljárás folyt.A 33. sz. találat konkrétan azt írja:"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság." (A 34. találat azt írja, korábban Derecskén volt bérlő)
Nem minden nemesnek volt családi címere. (A címer a nemességnek nem elidegeníthetetlen része, csak ékessége. Werbőczy: Tripartitum. I.6.cím.1.§) Gyakorlatilag: aki a nemességet nerm birtokos, (gazdag) emberként kapta, az legtöbbször nem foglalkozott a címer megrajzoltatásával, annak magas költségei miatt. Egy címer megrajzoltatása, 4-8 aranyba került, akkor amikor egy ökör 2 aranyat ért. Vö. régi magyar mondás: "nem egy ökör ára"
Természetesen a lányok ágán is tovvöröklődött a nemesség, azonban ha nem nemes emberhez, jobbágyhoz mentek feleségül, akkor férjük csak ún. agilis, = félnemes, nőnemes állapotba került. Ez a nőági vagyon adómentességével járt együtt, a férj és a leszármazottak csak korlátozott nemesi jogokat élveztek.,
Bocs, de mit értesz azon, hogy nem jegyezték fel a "polgári" házasságok közé?
"Levéltárak közös keresője"-ként ismert oldal keresőjébe begépelve ad fel több Miskolcty István nevű személyre vonatkozóan levéltárakban elérhető anyagokat.
Ez ellen a M.István ellen 1948-ban a "demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről" szóló 1846. évi VII. tc. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8225 alapján büntető eljárás folyt.
"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság." (A 34. találat azt írja, korábban Derecskén volt bérlő)
(elnézést, de megváltozott a szerkesztő, nem tudom linkként, csak így betűzni)
Ma sikerült bővítenem a családfát, és beleakadtam egy nemes ősbe. Hogy tudok meg róla többet? A Wikipedia szerint Ráró 1845-ös összeírásakor valóban volt egy nemes Bekő Pál, aki az én egyik felmenőm. Minden nemesnek volt családi címere? Segítsetek, mert ebben még teljesen rutintalan vagyok. A lánygyerekek nem is vitték tovább a nemességet?
A gyermekei keresztelése benne volt az anyakönyvekben, de a házasságot nem találtam meg (egyenlőre). Sajnos már nem maradt időm keresgélni. Vagy lehet a házasságot már nem is jegyezték föl a "polgári" házasságok közé?
Nem kell ennyire nekem esned! Te kérdezted, hogy ezzel a szöveggel nem találkoztam-e? Én meg írtam, hogy de. Viszont ha figyelmesebben olvastad volna az általam írottakat, akkor láttad volna, hogy pont ebből a szövegből ragadtam ki infókat. Kb. háromszor olvastam el korábban az általad is ajánlott írást, de azt azért te sem gondolod komolyan, hogy mindent eldobva, majd ettől a betelepített családtól fogom elkezdeni a keresést, hátha találkozik az én rokonaimmal.
Egyébként meg csupán azért kérdeztem rá, mivel az én 1860-as években született ősöm (épp itt tartok ezen a vonalon) röpke 150 km-re a betelepítés helyétől távolabb, Verpeléten élt. Viszont csupán sejtésem van arról, hogy talán ezen a vonalon kell tovább mennem, hiszen az akkoriban ott betelepült családok főként a szőlőtermesztéssel foglalkoztak, és a Verpelét szomszédságában található egerszalóki Helli pincészettel (vagyis tulajaival) is valamilyen szinten rokonságban állunk. De ez már, ahogy te korábban is megírtad általános véleményedet, csupán mese. Szerintem meg majd kiderül, de legalábbis jó kapaszkodó, ha elveszek a települések között.
Én bármire nyitott vagyok, nem írtam egy szóval sem, hogy szerintem kizárt ez a sváb vonal, te nagyítottad fel a "meglepő" szócskát lehetetlenné. Valószínűleg a 60 éves rokonaimnak ez meglepő, hiszen ők soha nem mélyedtek bele a család gyökereinek feltárásába.
És csak a tisztánlátás végett: én megvizsgáltam a szöveget, ki is jegyzeteltem, elmeséltem apukámnak, aki bár meglepődött rajta, nem vetette el a lehetőséget.
Utólagos elnézést az esetleges arrogáns válaszért, de az általad írott szöveg hangvétele is hasonló volt.
Még egy kérdés/kérés.. Budafoki állami halotti anyakönyvekben nem kutat valaki? Budapest nekem kicsit messze van. És az itteni megyei levéltárban azt mondták állami anyakönyveket nem lehet lekérni.
:) öröm veled beszélgetni. Fogalmatok sincs róla, de az első szembe jövő adatot helyből elvetitek ("Meglepőnek tartjátok"), anélkül, hogy megvizsgálnátok ("Csak annyit találtam, hogy ..."). Mikor erre újra felhívják a figyelmed, s adnak hozzá minimum megvizsgálandó szöveg-hivatkozást, azt úgy rázod le, mint kutya vizet "ezzel találkoztam" Ennyi.)
(Balassa Ivánt nem kéne fél vállról venni, meg azt sem, aki vele levelezett, megnézte történetesen a kedvéért egy németországi levéltárban)
Mi a családod eddigi információja (tudata) a származásról. Mi a legrégebben Helli néven született ősöd születési helye és ideje?
De, ezzel találkoztam, és itt írták a két települést (amit említettem), hogy betelepítették őket.
Az amerikai rokonokról csak ennyit tudunk sajnos, hogy kimentek. Csak valahol mint ha olvastam volna, hogy van adatbázis, ahol az Amerikába kivándoroltakat lehet keresni.
Csak egy érdekesség. Én már a 3. településen (az ország teljesen különböző pontjain) találkozom rengetegszer azzal a keresztnévvel, hogy Lídia. Meglepő számomra, hogy a sok Erzsébet, Mária, Katalin mellett ez is ilyen népszerű volt. Ti is találkoztatok már ezzel a névvel?
A Helli vezetéknévről nem tud nekem valaki valamit mondani? Csak annyit találtam, hogy Károlyfalva, Hercegkút és környékére történő betelepítéseknél volt ilyen név. Viszont a családom meglepőnek tartja, hogy sváb származásunk lenne.
Az állami anyakönyvezés kötelező bevezetését követően nincsenek egyházi anyakönyvek (vagy másolataik) az állami levéltárakban. Az egyházi anyakönyvek másolatait a püspöki levéltárak őrzik. (van, ahol az eredetieket is)
Újabb sokadik kérdés. :) Ha egy 1920-as évekbeli házassági anyakönyvi kivonatot kérek előkészítésre a Budapesti Levéltárban, akkor az egyházit, vagy az államit adják ki? Vagy azt is jeleznem kell, hogy melyiket?
Az egyházi anyakönyveket nem érinti. Szerencsére.Hiszen akkor akár 160 év sem lenne kutatható.(Nem mintha ez nekik szempont lett volna.) Az elmúlt nyolc év politikai irányítói örökösei azoknak akik szerint a családfakutatás retrográd (és ezért nemkívánatos) tudomány. Az állami anyakönyvi másodpéldányok csak fizikailag voltak a levéltárakban, soha nem képezték a levéltár anyagát. Egyetlen megoldás csak az lehet, hogy a törvényt visszavonják. Mert ha nem, az egyes levéltárigazgatók különféle módon, a saját szájuk íze szerint fogják értelmezni, s ebből jó nem sül ki. Nem látják át, a törvény nekik sem jó, a levéltárlátogatások csökkenését eredményezi, ami felveti a létszámleépítés kérdését is. Mert a kormány nem a saját hivatalnokain fog most sem spórolni, hanem a legkisebb közszolgákat fogja megritkítani, ha erre a legcsekélyebb indoka is lesz.
Jól értem, hogy a szigorítás az egyházi anyakönyveket nem érinti? Mert ha igen, akkor pl. egy 1830-as születési anyakönyv se lesz kutatható, mivel abban lehet 1925-ös halotti bejegyzés.
Az 1982. évi 17. tvr-ről van szó (lehet szó, mivel tartalmát nem ismerem). Annyi az alap, hogy az akkkori életünk szerint rendelkezett az aktuális anyakönyvezésről. Egy múltbéli, előző rendelkezés által megőrizni rendelt állomány elhelyezéséről nem rendelkezhetett. (az 1982 utáni események meg vastagon beleesnek a már kitárgyalt 90-60-30 éves szabályba)
Kétlem, hogy a levéltár, és az oda történő anyagok elhelyezése a tvr. személyi ill. tárgyi hatálya alá esne. Az a polgármesteri hivatalok (akkor tanácsok) szakigazgatására vonatkozóan rendelkezhetett csak. De konkrétan meg kell nézni. Mivel most zárva vannak a munkahelyek, akinek van itthon Jogtára, megnézhetné, s idetehetné (ha nem, majd a jövő héten megnézem én).
Egy rendelet, törvény sohasem lehet visszamenő hatályú, csak akkor, ha az, akikre vonatkozik, nem rendelkezik hátrányosabban (mintha így tanultam volna, de nem vagyok jogász, nem alkalmazom, lehet rosszul emlékszem)
Egy 1982.évi törvényerejű rendeletre hivatkoznak, amely szerint az állami anyakönyvek sohasem voltak levéltári anyagok, így rájuk nem a levéltári törvény vonatkozott (a 90-60-30 éves kutathatóság), hanem a XXXIII. fondfőcsoprt megnevezése szerint "megőrzésre levéltárba utalt iratok". E szerint eddig sem lett volna szabad kutatni őket. Akik megtették és akik kutatásra kiadták, kapaszkodjatok: 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető! törvénysértést követtek el. Nekem már össze van csomagolva a tisztasági csomagom, és épülnek az új börtönök! Ezt a régi tvr-t, tavaly vették elő még a vörös horda jog(?)utódjai, folyosói pletykák szerint valamelyik politikusnak szfifiliszben halt meg a nagypapája, ezért. Szóval a helyzet reménytelen de nem súlyos. Bízhatunk abban, hogy jelenlegi uralkodóink, hasonlóan más törvényekhez, azon vannak, hogy mindent megváltoztassanak, amit az elmúlt 8 évben hoztak. Ehhez azonban nekünk is hozzá kell járulnunk azzal, hogy aki jövőre is kutatni szeretne, és nem olyan felkészült, hogy ezt az állami anyakönyvek használata nélkül is meg tudja kezdeni, felkeresi a saját országgyűlési képviselőjét annak fogadónapján, és átnyújt neki egy törvénymódosításra vonatkozó kérelmet. Ezt jogászok megfogalmazták, és Sztrányai Ildiékkel kell felvenni a kapcsolatot, akik mindenkinek küldenek egy ilyen anyagot, amit saját képviselőtöknek kell megcímezve átadni. De minél gyorsabban, mert jövő január 1-gyel életbe lép a törvény. Az e-mail cím amire írni kell: sztranyai.ildiko@gmail.com. Én már voltam vele Lezsáknál (mert nekem ő a képviselőm, meg egy régi ügyfelemnél aki képviselő és polgármester is egyben, és régebben érintett volt a kérdésben, szőval igéretekkel már tapétázhatok) Saját érdekünkben lépjetek Ti is.Üdv.
Állítólag arra van kihegyezve a dolog, hogy nem akarják hogy a vallás kiderüljön, legalábbis egyesek valami ilyesmit rebesgettek. Mondjuk a mormonok-féle adatbázisból a budapesti házasságok adatait folyamatosan gépelik be, így egy részük már hypertext formában is kereshető, remélhetőleg idővel a többire is sor kerül majd. Ezután még azt kellene rekonstruálni kivonatok, másodlagos források alapján amit anno a vörös horda elpusztított.
Nem lehet valami jogi fórum, ahol ezt a hülye törvényt meg lehet támadni?
Tovább kérdés, hogy a halotti anyakönyvek 1920-ig kutathatók lesznek-e vagy sem. Hiszen abban nincs semmilyen utólagos bejegyzés.
Továbbá elég gázosnak tartom, hogy temetőket el lehet dózerolni akár a temető bezárása után 30 vagy kevesebb évvel, de az adatot azt 90-évig tilos kutatni? Tehát a személy adatát jobban védik, mint magát a személyt!! Az a baj, hogy ez nem másról szól, mint pénzről. Hiszen adatot, csak az anyakönyvvezetőtől tudsz szerezni, persze eléggé borsos áron.
Sajnos ezzel az abszurd törvénnyel ellehetetlenítik az egész családfakutatást.
Senki nem nézi át egyesével. Ez a gyakorlatban úgy fog működni hogy a polgári anyakönyvek egyáltalán nem lesznek kutathatóak, hacsak valaki(k) meg nem támadja(k) ezt az idióta rendeletet vagy micsodát.
Felmerült bennem ez a jövő évi változtatás, hogy 90 évig nem lehet megtekinteni az utolsó bejegyzéstől számítva az adatokat. Ez hogy fog működni? Ki fogja átnézni azt a rettentő sok adatot, hogy kiadható-e az anyag, vagy nem? Mert a házasság utolsó rovatába sokszor feljegyezték, hogy mikor halt meg az illető. De ha az általam keresett személynél nincs ott, akkor...?
Én olyan kifejezéssel találkoztam, hogy "újmagyar muzsikus". Ha jól tudom, Mária Terézia korában kezdték újmagyarnak nevezni a cigányokat. A kisebbségek beolvasztása, ezáltal az etnikai problémák csökkentése céljából egy időben tiltották a cigányok egymás közötti házasságát. Olyat is hallottam, hogy két magyar család közé egy cigány családot költöztettek, hogy a magyarok tanítsák őket veteményezni. Ez kicsit OFF, csak eszembe jutott.
Többségében "új magyar"-ként hivatkoznak rájuk, de van ahol konkrétan leírják - rendszerint a családnév elé - hogy "cigány". A zsidókhoz az összeírásokban meg a nevük mögé odaírták hogy "Jud."
Ajaj! Lehet itt kéne megállnom. :) Már akkoriban is így megjelölték őket? Még jó, hogy pontosítanom kell ezt az adatot, mert a hófehér bőrömbe nem illik bele ez a dolog. :)))
Ma voltam először az Országos Levéltárban. Lehet csak velem kivételeztek, de csak 2 kérőlapon 5 tekercset kérhettem ki, így pont a számomra legfontosabb települést nem készítették elő. Majd legközelebb. Viszont mondhatjuk úgy is, hogy szinte semmit nem sikerült kiderítenem. Megtaláltam a dédszülőm összes testvérét, bezzeg őt nem. :( Gondolom másik településen született még... Azt hittem ez a dolog sokkal egyszerűbb.
Szóval újabb kérdéseim merültek fel: 1. A "Nemes" név takart valamit? Mert ha valaki nemes volt, annak csak volt rendes nemesi neve... 2. A gazdatiszt mit csinált? 3. Találtam az egyik születésnél egy érdekes bejegyzést, bár az eleje számomra olvashatatlan volt. Szóval .... "uj magyarok" Ez mit jelentett akkor? (1860-as évek)
Kedves Hbezy79! Nem néznél meg nekem valamit a BAZ Megyei levéltárban? Borsodnádasdról kellene konkrét adat.
Én is azt tapasztaltam, hogy ha az 1800-as évek első felében sok gyerek született egy családban, szinte kizárt, hogy mindnek ugyanúgy írták a vezetéknevét. :-)
Én községem Szirmabesenyő (Borsod-Abaúj-Zemplén) megye anyakönyveit dolgozom fel. eddig 1910-1929. dolgoztam fel teljesen. Még kihasználom a helyzetet és novemberben vagy decemberbe még megyek BAZ levéltárba (MEZŐCSÁT) kutatni.
Bocsi, az előzőben nem voltam teljesen egyértelmű. Szerintem is a vér szerinti apa kötelező, elvégre erről szólna a dolog, a másik meg a szabadon választható.
Nagyon hétköznapi családnév ükapáméké, szóval elírás ott nem valószínű. Egyébként az én vezetéknevem is ilyesminek az eredménye. :)
Egyébként az általad felsoroltakkal is sikerült már találkoznom pl.: Fátli-Feitl. Betűk felcserélése: Kondor-> Gondor, Goldfinger -> Koldfinger Ugyanúgy megvoltak a vezeték és keresztnév cserék az egyáltalán nem hasonlító nevekkel..
Pont a törvénytelen gyermeknél ( a problémás családomnál, náluk aztán minden előfordult..) nem is vettem elsőre észre a bejegyzést, mert egy teljesen más, még csak nem is hasonlító vezetéknév volt az anyához beírva és az volt utólagosan átjavítva a jóra. És ilyen esetekből sem egy volt.. És szintén ez a család amiben már államinál egy napon! házasodott két gyerek, az elsőnél még Szeli a vezetéknév (korábban így szerepelnek) a másodiknál már Zeli és ezentúl végig Zeli is marad.
Nagy rejtély volt még szépanyám neve. Aki született, mint Mariana Rosina, de első házasság kötésekor, az elsőszülöttnél, és egy családi iratban is egy elég érdekes néven (Simphorosa / Szinforóza ) szerepelt, amiről később kiderült, hogy annak a szentnek a neve, amelyiknek a napján született. Talán megtetszett nekik és azért használták.
Milyennincs:
A családnév a Mátay és Gutorfölde a település ahol nagy számban éltek (először 1696-ban tünnek fel, ottani földbirtokos család) Mivel a családfámon rajta kívül még két gutorföldei Mátay szerepel ezért volt egyértelmű számomra, hogy elsőként ott keressem. Persze azért más településen is találkoztam ilyen vezetéknévvel!
Igen, igen, tudom legyek egyértelmű, igyekszem majd ezentúl erre odafigyelni. Nem ez az eső alkalom, hogy figyelmeztetnek rá.
írod: "Egy másik ágon a feleség családneve alapján egyértelműen beazonosítható volt a település ahol születhetett, meg is találtam a házasságot, ahol szerepel az életkora és származási helynek megnevezve az adott település, ennek ellenére sem a megadott életkorból visszaszámolt évben, sem előtte-utána 5 évben nem találtam meg a születését."
Az ún. lakosnevek nem az adott toponíma helyszínén képződnek a toponímából. Azaz nem (Jász)árokszálláson lesz valaki Árokszállási, s nem a Mátrában Mátrai. Az ún. névváltás itt, eme általad kutatott helyen vagy ezt megelőzően, de az onnan történt elköltözés után történt.
A példát kérlek pontosítsd, mert nem egyértelmű számomra. "...meg is találtam a házasságot, ahol szerepel az életkora és származási helynek megnevezve az adott település..."
A házassági anyakönyvben a bejegyzés időpontjában az illetősége, azaz az akkori állandó lakhelye van feltűntetve. Mivel általában a lányos háznál tartják az esküvőket, esetünkben pedig - úgy néz ki mégsem - valamilyen (vagyoni)megállapodásnak kell a háttérben lennie. Kérlek írjál konkrétan adott településekről, névvel, nem szemérmes műfaj ez.
Benne van a pakliban, hogy esetleg nem került feljegyzésre a keresztelés. Egy-két településen a 18., de még a 20. század elején is előfordult, hogy a pap tintázott, aztán nagyívben leszarta az anyakönyv vezetését. Vagy máshol született, de abból az időszakból nincs már feljegyzés, vagy elírták az apa nevét, stb. Bemondásra történő lejegyzés utján keletkezhetett elég sok változata a családneveknek, néha egészen hajmeresztő dolgok is születnek, sokszor átköltik a vezeték- és keresztneveket is: Eulália -> Ilona, János -> Gábor, Pollák -> Bolland, Uitz -> Ujcz - ezekkel mind találkoztam!
Az email-re nem válaszolnak, hanem a kért filmeket kiírják a kérőlapra és gondolom a levelek érkezési (időrendi) sorrendjében viszik le őket a raktárba és készítik elő ezek alapján a filmeket. Ha valaki gyorsabb volt, és korábban kérte azt amit szerettél volna, akkor pech. Ha helyben van kiadva a film, azt a számítógépes rendszerben látja az ügyintéző, azonban ha vidékre van kiadva (aktás), akkor nem látja, vagyis azt hiheti hogy szabad, közben nem. Célszerű esetleg előtte odatelefonálni, hogy valójában mennyi filmet készítettek elő a nevedre. Akkor jeleznek csak vissza emailben, ha a kérést nem tudják már teljesíteni állományrevízió (aug. 1-23) vagy hosszabb szünetek (pl. karácsony-újév közti) idején. Ilyenkor rendszerint a szóbenforgó időszak előtti 3-4 munkanapban már nem lehet újabb filmeket kérni, ha jól emlékszem. Volt olyan mikrofilm, amire 4 hónapig vártam hogy megérkezzen vidékről (hosszabbították a kölcsönzést, gondolom), majd amikor megnéztem, kiderült, hogy nem is ott van feljegyezve a keresztelés.
Hát, igazából ő speciel nemesi származású, és így könnyű volt, mivel hozzáférhetőek a nemesi összeírások. Szóval megnéztem a férj településéhez legközelebb eső települést ahol olyan nevű nemest összeírtak. És ha ott nincs akkor a következőt stb.
Másik esetben tudom hogy az anyát Bókaynak hívták (sajnos plébános csúnyán írt lehet hogy begörbülő hasú D betű és akkor Dókay :S) akit keresek az Újlakon született, amiből nagyon sok van, de szerencsére az egyik pont Bókaháza mellett.. szóval ebben az esetben majd szerintem itt fogom kezdeni a keresést. persze nem biztos, hogy igazam lesz, de mivel semmi más támpontom nincs innen fogok indulni.
Én találkoztam olyan kutatóval aki a vér szerinti és a nevelő apa ágát is végig vezette. Szerintem nézőpont (és szabadidő) kérdése, hogy hogyan csinálod.
Én még a vezetéknév alapján nem is kerestem rá településre. Azt nem jóval korábban kezdték el alkalmazni? Mármint, hogy a településről kapta valaki a nevét. Pedig van jó pár ilyen nevű felmenőm.
Milyen galád papra találtál. :))) Ilyet tenni szegény apukával, miközben ő el akarta titkolni... :))
BORSOD MEGYEI Levéltárban nem keresgél valaki? Kellene nekem 1 adat. Sajnos én csak budapesti és országost tudok felajánlani cserébe.
Én is csak pár hónapja álltam neki az ősök kutatásának. Képes voltam (persze csak nagyjából) végignézni az összes eddigi hozzászólást, hát pár estém ráment :), sajnos nem találtam senkit aki arrafelé kutatna ahol én ,de hasznos információkat találtam amik segítettek.
Bocsi ha hosszú leszek, de megpróbálom összefoglalni a nemrég felmerült dolgokról a saját tapasztalataimat.
Ükapámat én sem találtam meg születési anyakönyvben, pedig a család 1757 óta biztosan azon a településen él. A bátyját (elsőszülött) ezen a településen és az anya születési helyén is bejegyezték, sajnos ükapámat és a húgát nem. Születési dátumukra is csak tippelni tudok, mivel szerencsére megérték az állami anyakönyvezetés bevezetését és ott szerepel az életkoruk illetve szülők neve.
Egy másik ágon a feleség családneve alapján egyértelműen beazonosítható volt a település ahol születhetett, meg is találtam a házasságot, ahol szerepel az életkora és származási helynek megnevezve az adott település, ennek ellenére sem a megadott életkorból visszaszámolt évben, sem előtte-utána 5 évben nem találtam meg a születését.
Megint másik ágon csak az 1887-ben született fiút találtam meg, pedig az anya hagyatéki papírjában felsorolt gyerekek alapján előtte is kellett születnie kettőnek. Illetve tudom hogy dédanyám 1893-ban született és őt sem találtam meg. Szerencsére a gyerekek itt is már az állami anyakönyvezetés alatt házasodtak és itt szerepelt hogy dédanyám mikor született és a település is, tehát helyileg is jó helyen voltam, egyszerűen csak nem jegyezték be. Korábbi gyerekekről utólag kiderül, hogy még a házasságkötés előtt születtek, talán ezért nem szerepelnek. Ők egyébként egy elég problémás ág! Szülők születési helye is onnan derült ki, hogy bizonyosan véletlenül :) anyakönyveztek pár gyereket az 1900-as években. A megadott településen megtaláltam, hogy az anya „törvénytelen” gyerek. Az apa születési helyén nem találtam több testvért sem azonos vezetéknevű másik családot tehát sejtettem, hogy gyakran költöző család lehet. Ami be is igazolódott mivel teljesen véletlenül jó pár kilométerrel odébb élő másik ág halálozási adatainak keresése közben előkerült. Ott meg volt adva származási helynek egy harmadik település ahol viszont nem találtam meg.
Jah „törvénytelen” gyerekek: volt szerencsém egy olyan településhez ahol néhány kivételtől eltekintve ahol apa helye üresen volt hagyva, a pap beírta valószínűleg anyuka állítása alapján az apát, majd pár vonallal áthúzta, de attól még teljesen olvasható maradt a név. És ez túl gyakran ismétlődött ahhoz, hogy véletlen legyen. :)
Na kezdek kétségbe esni, hogy nem is lesz ez olyan egyszerű. Én még mindig a férjem adatait kutatom, ami még így az 1700-as évek végén is csak egy település. Viszont az enyém.... olvasva téged, nem lesz egyszerű.
Én most valamelyik nap átutaztam fél Budapesten, hatalmas dugóban, és ca. 1 perc alatt megtaláltam, ami kellett nekem. Kicsit bosszantó volt, emiatt ennyit utazni.
Ha előre kikérek e-mail-en filmet, akkor azt jelzik, hogy nincs bent, nem? Akkor nem kell feleslegesen utaznom.
Ráadásul olyan rossz állandóan várni valamire. Hogy össze tudja az ember szervezni az időt egy-egy órára ehhez.
Szerencsém volt, mivel egy harmadunokatestvéremtől megkaptam az infót, hogy hol született, de ettől függetlenül ahol élt ott is megnéztem a halotti bejegyzéseket - egyik testvére és apjának testvére is vele együtt költözött - így egyiküknek, aki 1895-1906 között hunyt el, megvolt a születési helye, ezalapján is lehetett már következtetni hogy merrefelé kell keresgélni a többi rokont. Szóval az unokatestvérnek köszönhetően nem volt olyan nagy munka. De volt már olyan eset, hogy egy házasság kb. a 30-40. helyről került elő Pest megyén belül, most pedig egy születést keresek, amit eddig szintén legalább ennyi helyen megnéztem. Ezesetben is jobbra-balra költözgettek szinte évente, úgyhogy gyakorlatilag követhetetlen a dolog...
Én úgy szoktam "rulettezni", hogy két kérőlapra kérem ki az 5-5 filmet és úgy nézegetem, így csak kétszer kell fordulni. Érdemes úgy elosztani hogy ha mondjuk X településről több tekercs van, az lehetőleg egy lapon legyen, így egyben tudod őket használni visszaadási-ujrakikérési macera nélkül. Ha egy település ráfér egy filmre, akkor 10 ilyen kis települést is meg tudsz nézni egy alkalommal. Ha a gyorsan haladsz, mert kicsi a falu és kevés a bejegyzés, akkor bosszantó tud lenni hogy csak 10 filmet lehet egyszerre kiírni, hiszen többet is meg tudna az ember nézni egy alkalommal így célirányosan dátumra, időszakra keresve. Ilyen esetben ez az átka a dolognak, hogy többször kell csak egy-egy órára kiutazni a MOL-ba (arról nem is beszélve ha peched van és minden általad kért film már másnak ki van adva)
Az pedig mindegy hogy egy lapon milyen filmek szerepelnek, lehet akár A 1, A 456, B 123 és X 56789 együtt, nincs megkötve hogy települések szerint kelljen egyben kikérni, hanem simán felírod az érintett településnek és azon belül a megfelelő időszakot tartalmazó film[ek]nek a jelzetszámait, oszt' los geht's!
Elkezdtem a családfa kutatást,az ükapám törvénytelen gyermek 1867-ben született .Az anyja után kapta a vezetéknevét.Kilencen voltak testvérek ők szintén törvénytelenek.A szépanyámhoz az volt írva,hogy magánzó.Helyrajzi számot tudtam még kideríteni,ami az ükapám házassági papírjára volt írva az anyja neve mellett.
Ha a földhivatalba megyek talán tudnak valamit mondani,hogy kié volt az ingatlan.Jól sejtem?A magánzó csak nem "azt" jelenti?
Köszönöm, igen már írtad ezt, és aztán mikor keresgéltem rá is jöttem. Viszont ez új infó volt, hogy egyszerre mennyi lehet nálam, és azokat egybe is kell visszaadnom. De végül is, ha 4 lapon kérhetek ki, akkor ha kicsi a település, akkor 4-et is meg tudok nézni, valamint egyben visszaadni.
És azt a 150 km-re lévő felmenőt hogy találtad meg? Teljesen véletlenül? És eközben az összes települést végignézted??? Nálunk már eleve a szüleim között is 300 km volt a távolság. Ráadásul régen a munka után vándoroltak az emberek.
Nevezték többféleképpen is, "Kereszteltek lajstroma", "Szülöttek anyakönyve", stb, de nem is ez a lényeg, mivel ugyanazt hivatott dokumentálni. Mint írtam, 1853 előtt Mo-n többnyire csak a keresztelés dátumát írták fel, 1852/3-tól már külön a születését is. Tehát a 18 századból már csak arról lesz adatod, hogy őseid mikor keresztelték meg, a születés történhetett aznap is, vagy több nappal, egy-két héttel előtte, de ezt 1853 előtt ritkán jegyezték fel, magyarán 99%-ban nem fog kiderülni. Temetéseknél dettó ugyanez volt.
Ha nincs benne a születési/keresztelési bejegyzés, akkor a környező településeken kezdesz keresni és folytatod egyre nagyobb körben. (Én esetemben volt aki 150 km-rel arrébb került elő, szóval kitartás!)
Egy kérőlapon 5 tekercs kérhető, de összesen max. 4 kérőlapon 10 (5-5, 3-3-2-2, 4-2-1-3, stb.) egy alkalomra, szerintem írtam már vhol korábban is variációkat.
Bármelyik filmet ki lehet kérni külön, nincs megkötés. Ha mondjuk egy bizonyos időintervallumban keresel egy születést, tegyük fel 1810 és 1820 között, akkor nem kell a település összes filmjét kikérni, csak amelyiken a keresett időszak van. Mivel az on-line adatbázis nem írja, hogy melyik tekercsen mi van, így ezt vagy 1) helyben nézed meg előzőleg az "okoskönyvekben", vagy 2) megsaccolod hogy melyiken lehet ez az időszak. Utóbbi esetben ha pl. 4-5 tekercs jut egy-egy településre, melyen kutatnál és mondjuk 1750 körül kezdődnek az anyakönyvek, akkor X település A 1234-tól A 1238-ig tartó filmjei közül kikéred A 1234, A 1235 és A 1236-at, mivel ezeken a legvalószínűbb hogy az adott időszak -- 1810...1820 -- szerepel, az A 1238-ason valószínűleg már az 1895-ig bezáró időszak halálozásai lesznek. (a jelzetszámok csak példának szolgálnak) Tehát lesz 3 filmed X településről, emellé kérhetsz még 7 másik filmet, el tudod osztani a fent írt variációk alapján (egy kérőlapon szereplő filmeket csak együtt lehet visszaadni és egyszerre csak 5 film lehet nálad, ez alapján oszd el)
Találtam az anyakönyv kutatása között valami furcsát, amit nem igazán tudok hova tenni. A keresztelési anyakönyvben a megjegyzésbe oda van írva, hogy "az igazi neve X Erzsébet (az X teljesen más, mint amilyen vezetéknevet kapott) Lehetséges, hogy meghalt az anya szülés közben, és "örökbe fogadták"? És talán még az igazi apuka is meghalt a születés előtt? Sajnos akkor nem volt időm utána járni, de érdemes megnézni az akkori haláleseteket, hátha?
Ha esetleg örökbe fogadták, akkor melyik ágat kutassam tovább? Az igazi szülőkét, már ha megtalálom... (elméletileg az anya halál okához odaírták, hogy szülés közben, vagy valami hasonlót)
És lehet, hogy egy hülye kérdés, de máshol is csak keresztelési anyakönyv van születési helyett? Vagy csak ahol én kutatok?
A többiekhez képest még én is kezdő vagyok, így én csak a saját tapasztalatomat tudom elmondani. Rettentő sok segítséget tud adni az esetleges nagyszülő elmondása, esetleg még a szülőké is. Nem is az évszámok miatt, hanem inkább a helységnevekben. Én két embertől 7 települést is kaptam, ahol kutatnom kell, és ez nagyban megkönnyíti a helyzetet.
Kérdeznék viszont én is. Hogy mentek tovább olyan esetben, amikor már nincs benne a házassági anyakönyvben, hogy hol született az illető, de az adott település születési anyakönyvében nem szerepel? Ergo máshonnan származik.
Másik: nehezen tudom még értelmezni a Levéltár szakzsargonjait. Ha jól veszem ki, akkor egyszerre 5 tekercs mikrofilmet tudok kikérni. Ha egy település anyakönyvei 4 tekercsen vannak, akkor esélyem sincs egyszerre több helységet is átnézni? Vagy ki lehet kérni csak mondjuk a házasságit, ami mondjuk az x. tekercs?
Először is vezesd fel mindazt, amit tudsz. Szülők, nagyszülök, neve, születési helye, ideje, házasságkötés helye, ideje, esetleg elhalálozás helye, ideje, eltemetés helye. (Persze lehet, hogy nem áll rendelkezésedre valamennyi adat.) Mindenképpen tudni kell azt is, hogy az ősök milyen vallásúak voltak. 1895 október 1-e előtt ugyanis az egyházi anyakönyv volt a közhitelű okirat. Mindenképp egy olyan adattal kell elindulnod, amely még egészen biztos. Például: nagyapa, született X. helységben, Y év, hó, napján, - ha ez a dátum 1895. október 1. utánra esik, és Hajdú Bihar megye területén van, akkor fel kell keresned a Hajdú Bihar Megyei Levéltárat.Ennek az anyakönyveket őrző részlege Hajdúböszörményben a Dorogi u.5. sz.alatt van. Célszerű e-mailben bejelentkezni, megjelölve, hogy milyen helység anyakönyveit akarod kutatni. E-mail címük: fiokleveltar@fibermail.hu. Ha tehát 1895. utáni, állami anyakönyvvel kell kezdened a kutatást, jó ha sietsz, mert 2011. január 1. után ezek már nem lesznek kutathatók (legalábbis most van egy ilyen törvény) Egyébként az egyházi anyakönyvek is Hajdúböszörményben vannak, 1895 előttiek, ehhez kell tudnod, hogy milyen felekezet mely helységbeli anykönyveit keresed. Ezek másodpéldányai kb. 1828-30-tól 1895-ig vannak ott. Ez előtti anyakönyvek kutatásához Budapestre kell jönnöd, a MOL Lángliliom utcai kutatótermébe, ahol az egész országra vonatkozó egyházi anyag megvan mikrofilmen. Ide okvetlen e-mailben kell bejelentkezned, mert csak másnapra adnak különben anyagot. Ha megírod, hogy milyen adataid vannak, szívesen segítek, hogy hogyan kezdd el a kutatást. Akár priv. emailben is írhatsz. Üdv.
Már régóta szerettem volna utánanézni az őseimnek, de nem tudom, hogyan lenne érdemes nekikezdeni. Mivel hajdú-bihari vagyok így a debreceni levéltárban kellene próbálkoznom? Adnátok néhány tippet, hogyan fogjak neki.
Megvan nekem Lósy-Schmidt Ede könyve, egyszer nézegettem benne a professzorral kapcsolatos adatokat, és Rimaszombatra emlékeztem, amit aztán kutattam más felmenők miatt. Köszönöm a helyreigazítást.
MOL Bécsikapu téri részlegének Nagykutatójában kell a "P szekció" (kisebb családi és személyi fondok) fondjegyzékében és raktárjegyzékében utánanézni. A Khuen-Héderváry család levéltára 1514-1946 évek között 6,25 iratfolyómétert ( 63 doboz ) tesz ki de hát évszám szerint szűkíthető az átnézendő anyag. A P 427 fondban is van a családnak anyaga. Ha van MOL látogatójegyed (ami a Lángliliom utcában használatos) az jó a Bécsikapu téren is. Naponta 8,30-17.45 ig vannak nyitva, Pénteken 15.45-ig . Náluk nincs délutáni "hosszúnap" mint Óbudán. Különben meg ha megvan a doboz vagy dobozok, amit kutatni akarsz azt minimum 2-3 munkanap elteltével adják ki, azaz két megjelenés szükséges hozzá, egyszer amikor kiírod egyszer amikor megkapod.
Az 1825-1830-as házasságoknál már volt ahol szinte semmit nem találtam. Vagyis a házasulandók nevén és életkorán kívül. Nekik még a születési (keresztelési) anyakönyvüket nem tudtam megnézni. 1724-ig fogok tudni visszamenni, addig vannak anyakönyvek. Kíváncsi vagyok, azokban mennyi adat lesz.
1896-1900 közötti születések: Összesen: 175, ebből törvényes: 169, törvénytelen: 6 169 törvényesből 1 év alatt meghalt: 42, azaz 24,85 % 6 törvénytelenből 1 év alatt meghalt: 4, azaz 66,6 %
1901-1905 között született: Össz: 182, ebből törvényes: 177, törvénytelen: 5 A törvényesek közül 1 év alatt meghalt: 54, azaz 30,5 % Törvénytelenek közül: 1, azaz 20%
1906-1910 között: Összesen: 170, ebből törvényes: 165, törvénytelen: 5 1 év alatt meghalt törvényes: 38, azaz 23,03% Törvénytelen: 2, azaz 40%
Vidékenként és családonként is. Nyilván ha a családfő nem akarta, hogy akár elsőszülött akár bármelyik fia az ő keresztnevét kapja, akkor nem keresztelték az ő nevére. De ez elég ritka eset. Szülök nevei, nagyszülők nevei, "kedvenc" nagybácsik, nagynénik nevei stb., Keresztszülő meg minimum kettő volt, de találkoztam már paraszti családban is harminc (!) keresztszülővel is. Közte a keresztelést végző lelkész is keresztszülő volt.( Reformátusok lévén feleségével együtt.) Így ilyen alapon volt név választék. Vannak családok ahol ragaszkodtak a korán elhalt gyermek nevének újra való adásához (magamban ilyenkor azt gondoltam nem voltak babonásak, nem tekintették a nevet rossz omennek) szélsőséges esetben 5-6 gyermeket is kereszteltettek ugyanarra a névre. Másoknál nem adták újra az elhalt gyermek nevét. Egy egy népszerű szent ünnepe táján megszaporodnak az arra a névre keresztelt gyermekek. István, János, Péter, Pál, Mihály, Mária, Erzsébet, Katalin, Julianna, Borbála stb., de már egy-egy héttel előbb és még később is keresztelnek rá. Nyilvánvalóan bizonyítani nem lehet, de lehet igazság abban amit állítasz, miszerint a törvénytelen gyermekeket egyes esetekben a bába segítségével segítették a túlvilágra, esetleg elég volt kevésbé alaposan gondoskodni róla, s a nem kellően fejlett csecsemő szinte természetes halállal halt meg. Tény, hogy a törvénytelen gyermekek esetében lényegesen nagyobb volt a halandóság.
Vadházasság mindig is volt. A falvak, városok legszegényebb negyedeiben az embereknek kisebb dolguk is nagyobb volt annál, törődni azzal, hogy az együtt élők házasok-e vagy sem. És a nélkül, hogy etnikai megkülönböztetést tennék, de a vándoréletmódot folytató személyek gyakran éltek együtt bagóhiten. Ezek lehettek vándorkereskedők, mutatványosok, iparosok vagy akár zenészek is. - A kiszolgáltatottság tényleg szörnyű állapot. A földesurak, bárók, grófok cselédjei azonban ki voltak téve annak, hogy vagy a "nagytermészetű" gazda vagy annak felserdülő fia(i) velük szerezzék (első) szexuális tapasztalataikat. Ha ezt - viszonylag tisztességes elintézésként - egy jó kiházasítás követte, akkor következett be az, hogy ha nem is szerelmi házasságban, de jó esetben szeretetben élhetett a volt megesett cseléd és utólag törvényesíttetett korábban fogant gyermeke is. Még mindig jobb volt a "folyónak menésnél" vagy a "lúgivásnál". - A Khuen-Héderváry családnak van magánlevéltári anyaga, ennek gazdasági részében lehetséges hogy fennmaradt fizetési lista vagy hasonló.
Elnézést, hogy beleszólok a témába. Úgy gondolom, ezek a névadási szokások vidékenként különböztek. Én csak a Bakony vidéket ismerem. Nálunk nem elsősorban a szülők neve után kapták az első gyermekek a nevüket, hanem nagy részben a keresztszülők utónevéről, illetve a naptárilag legközelebb eső szent nevét kapták. Az én kutatásaim során többször is előfordult, hogy hiába volt 4-5-6 gyermek, egyik sem kapta az apja vagy az anyja nevét. Leányanyák, megesett nők mifelénk is voltak, igaz, ez csak kb. minden huszadik születésnél fordult elő. Ezeknek a gyermekeknek körében viszont tényleg nagyobb volt a halandóság, bár ezt nem tudom miért. Olvastam már olyat is, hogy sokszor megölték az újszülötteket a bábák, nem egyszer a szülők kérésére. Nem tudom ebből mi igaz. Üdvözlettel: Tremi
Régen vadházasság??? Na ez számomra új. Vagyis lehet, hogy volt, de az akkori erőteljes katolikus vallás mellett ez szerintem elképzelhetetlen. Nekem már az is felfoghatatlan volt, hogy azt a nőt, aki az 1900-as évek elején elvált a férjétől, kitagadták a családból, mert ezt tette. És nem másik pasi miatt.
Azért ahogy ezt írod, belegondoltam, hogy miket élhettek át régen a nők. Nem elég, hogy "törvénytelen" gyereket szült feltehetően egy olyan embertől, akit szeretett a maga módján, majd ez az ember hozzáadta egy vén fószerhez. Nem éltem volna abban a korban.
Arról esetleg tud valaki, hogy a hédervári kastélyban gróf Khuen-Héderváry Károly ideje alatt ott szolgált cselédekről van-e valami feljegyzés? Bármilyen összeírás vagy más.
Ha még "csak" az ükapádat kerested, akkor szerencsésebb voltál, mert ott több infót adtak meg mondjuk a házasságnál. Én már ott tartok, hogy 1800-as évek legeleje, és itt már se a szülő, se a születési dátum nincs megadva a házasságnál, max az életkor. Valószínűleg én is el fogok veszni az azonos keresztnevek, és az igen csekély vezetéknevek között. Fogalmam sincs miből fogom tudni, hogy tuti ő az-e, akit keresek.
Ami viszont nagy szerencse volt házassági anyakönyvekben, hogy szinte kivétel nélkül feltüntették a megjegyzésben a későbbi halál pontos dátumát. Így legalább azt nem kell keresgélnem. Azt ráérek később, mert abból meg kiderül hogy miben halt meg.
Tapasztalataim szerint a "törvénytelen" gyermekek nagy számban haltak meg gyermekkorukban. Akár csecsemőként, akár néhány éves korban. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy minden törvénytelen születés mögött ténylegesen gyermekét egyedül nevelő anya állt. Mindenkor léteztek "vadházasságok", együttélések, amit ma élettársi kapcsolatnak mondanánk. Az esetek egy részében később házasságot kötöttek (ha tehették, mert mondjuk a férfi nem élt korábban házasságban) De mindenhol voltak "bagóhiten" együttélők is. Találkoztam 5-6 törvénytelenül született gyermekkel egy anyától, ahol mindhezt megjegyzésként odaírta az anyakönyvezést végző pap, hogy az anya X.Y-nal él együtt, így a vélelmezett apa ez a férfi. Természetesen jócskán akadtak valódi megesett nők is, cselédek stb., Volt példa ilyen esetben gazdag kiházasításra, (ez ritkán, de fellelhető más, nem anyakönyvi iratokban) Amikor például a szolgáló, gyermekét megszülvén, rövidesen férjhez megy egy esetleg nála lényegesen idősebb iparoshoz, vagy kisvárosban boltot nyit. Ha a szolgáló egykori gazdájának van családi levéltára nemritkán megtalálható benne az az irat, melyben a szokásosnál lényegesen nagyobb nászajándékot vagy móringot ad egykori cselédjének, vagy üzletét ő bérli részére. De ez az esetek csekély hányada.
A második gyerek keresztneve pedig gyakran valamelyik nagyszülő keresztneve. Ez is lehet zavaró, mert így sok azonos nevű unokatestvér születik, ráadásul gyakran közel egy időben. A családunk egyik ágában pl. ugyanazon évben három azonos nevű gyerek született, ráadásul kettő ugyanabban a hónapban, nem volt egyszerű megtalálni közöttük ükapámat :)
Úgy látom, te nagyon tudományos vonalon közelíted meg az egész családfa kutatás dolgot. Számomra ez csak egy hobbi, és mivel az időm is eléggé kötve van, azért annál többet, hogy kijegyzetelem a legfontosabbakat a továbbhaladáshoz nem is engedhetek meg magamnak (sajnos). Volt ahol néztem házasságnál, hogy ki a tanú, mert kíváncsi voltam családtag-e, de aztán rájöttem, hogy ez szerintem a katolikusoknál nem így működött. A református vonalon viszont testvért kért fel a felmenő.
Esetemben a törvénytelen gyermek az anyja nevét viseli. És csak kíváncsiságból érdekel, mert régen ez mégis csak kirívó eset volt. Függetlenül attól, hogy több ilyet is találtam a kutatás alatt. Engem a történelmi része izgat jobban mármint, hogy hogyan is éltek ezek az emberek, hogy nevelte fel apa nélkül (kereső családtag nélkül) a gyereket? Jobban érdekel, hogy mi volt a foglalkozásuk, mint az, hogy kik a keresztszülők.
A nevek ismétlődése egyébként tényleg sok mindenben segít. Arra már rájöttem, hogy szinte nagyon kevés kivételtől eltekintve az elsőszülött fiú mindig az apja nevét kapta. Volt olyan is, ahol korán meghalt az elsőszülött és a következő fiú is ugyan azt a nevet viselte. Mondjuk ez hirtelen meg is zavart, hiszen más volt az évszám. Persze aztán kiderült, hogy nem is élte meg a szülői kort.
Viszont a legtöbbet abban segít, hogy be lehet tájolni így a házasság időpontját. Mert ha nem ugyanaz a neve a fiúnak, akkor szinte biztos, hogy nem első gyerek, és korábbra kell tenni a születésétől a szülők házasságát.
... a nagyi "beküldése" kérdésében pedig arra hass, hogy Téged "szívlel-e" :)
S akkor megteszi. :) (persze készüljön fel, hogy igazolnia kell, hogy az ő apja volt, papírokkal, azaz az ő - nagyi - saját születési anyakönyvi kivonatával)
A polgári anyakönyvek amúgy megvannak a Polgármesteri Hivatalokban az Igazgatási osztály környékén (ahol az Anyakönyvezési és népesség-nyilvántartási ügyeket intézik- lásd. esküvők), de nekik nem feladatuk ezekből az adatszolgáltatás, úgyhogy csak 'bepróbálkozni' lehet :) Mély levegő, egy sansz...
1. Ne vedd úgy, hogy azok, amiket felsoroltál "nem feltétlenül kellenek a kutatáshoz". De kellenek, de más a kiegészítő, árnyaló, 'kutatás irányát jelző' információ, és más a megalapozott, geneológiát alátámasztó, a 'kutatás menetét továbbengedő' információ.
2. Nem azért írjuk, hogy "nehogy túlságosan beleéld magad", hanem, hogy ne alakuljanak ki benned alaptalan elképzelések a kutatás menetére vonatkozóan, s ezáltal tévútra ne menj, időt ne veszíts. Azaz, hogy vedd komolyan ezt az egészet, amire nem kis időt fogsz szánni.
3. A viszonylag kevés számú keresztnév ismétlődése egy családban (nemzetségben), sokszor nem hátrány, hanem - mivel jellemez egy közösséget - gyakori vezetéknevű egyének kutatása esetén előny. Emellett egy adottság, amely kiegészítő információkat jelent, ahogy a Henrik előfordulása is. (Érdemes pl. az adott keresztnevek ismétlődését, egy-egy generációban a rokonságon belül való felbukkanását is szemmel kisérni, lesz egyfajta ritmusa, annak is, ahogy ismétlődik, s annak is jelentősége, amikor esetleg egy-egy név elmarad).
4. Nincs törvénytelen gyerek. Ez tévedés (látod, megint egy). Az nem geneológiai fogalom. Társadalomszociológiában igen, de családfakutatásban nem. Ui. olyan helyzet van, ahol - anyakönyvezés szempontjából - nem ismert az apa. A törvénytelen, de elismert gyermek, azaz a bastard fogalma amúgy sem polgári fogalom (a nemes családok fiú leszármazottainak egyedi, jellemző jogállása (!!!!), ami címer-használatot, s bizonyos 'veleszületett' jogokat jelent). Ti. a "törvénytelen", azaz "jogtalan" kifejezésben épp a fosztóképző a lényeges, azaz, hogy csak olyan személy lehetett 'törvénytelen' (azaz bizonyos jogokban nem részesülő), aki önmaga is rendelkezett bizonyos (elő)jogokkal, magát a társadalom többi elemétől megkülönböztető, azok jogainál 'többet adó' jogokkal). Ez sem a paraszti, sem a polgári származásúakra (együttesen közrendűek) nem jellemző.
Nálunk, a mi szempontunkból kétféle esettel találkozol majd (mint "törvénytelen"):
i.). apátlan gyermek van, ahol a gyermek az anyja vezetéknevét kapja, az egyházi anyakönyvekből soha az életben :) nem fog kiderülni, hogy a gyermek apja ki. A keresztszülőket azért érdemes megfigyelni (ha nem az anya rokonsága, akkor lehet, hogy az apaé. Erre az ad gyanút, ha felnőttként is a keresztszülők rokonsága a házassági tanu. Azaz az apai rokonság 'kapcsolattartását' jelenheti). Persze olyan is, van, amikor tényleg nem derül ki semmi, még csak gyanús következmények sem az apáról, az apai rokonságról.
ii.) az apa által elismert, de jog szerint névre nem vehető, így névre nem vett gyermek van, ahol (ez inkább a polgári anyakönyvezés idejére jellemző) az apa megjelenik a kereszteléskor, s ezt fel is tűntetik. (olyan is van, hogy ez az apa később elveszi az anyát, csak akkor még nem tehette - ennek is számos oka lehetett, jogi akadályok ezek, nem akarati tényezők). Azaz a születéskor az apa jelen van, de a társadalmi (és a polgári jog) szabályok szerint nem vesz/vehet részt a gyermek nevelésében (legfeljebb figyelemmel kíséri), a társadalom (közigazgatás)számára az apa szerepe 'nem játszik', hiszen nem élnek együtt (s az apának van saját másik - tkp. az első - élete)
5. A levéltárak kutathatóságának szabályai, amiket mi mind figyelembe veszünk, az állami levéltárakra vonatkozik. Az anyakönyvezés elrendelése, az anyakönyv levéltárba helyezésének jogi kötelezettsége már 183?-tól fent áll (mint másodpéldány). Ezeket tudod 'szabadon' kutatni, a meghatározott törvényi feltételekkel. Az egyházközség tulajdonában lévő eredeti példány ilyentén felhasználásra bocsátása az egyházkerület, ill. felettes szerve hatáskörébe tartozik, mivel, hogy az ővé. Szuverén döntés, ha enged, az jó, ha nem enged, azt el kell fogadd (mert az ővé, s annak kiszolgáltatására semmi nem kötelezi)
Köszönöm, igazad lehet. Igaz ezzel a névvel egyáltalán nem is találkoztam más családnál. Hihetetlen, de a János, József, Anna, Mária és Terézia névváltozatokban szinte ki is merült az ötlettáruk. És mindezekhez csak ca. 10 féle családnév... Volt ahol eltévedtem rendesen.
A törvénytelen gyermeket egyébként érte valami hátrány? Vagy csak az anyát nem szívlelték?
Még valami. Sajnos a dédpapámat a "Nagy Kommunista Párt" temette el, és hiába katolikus temetőbe, sajnos nincs feljegyzés róla. Mindez 1960-ban. Ezt a polgári anyakönyvet én megtalálom a településen még, vagy csak a Pest Megyei Levéltárban? Egyáltalán ha beküldöm a nagyimat, neki megmondják az adatait (saját apja)? Sajnos nem szívlelték egymást, így nem is tud róla sokat mondani nekem. Viszont teljesen elakadtam ezen az ágon.
Ha bárkinek kell adat a Dunabogdányi anyakönyvekből...
Az igaz, hogy elméletileg csak engedéllyel lehet kutatni az egyházi anyakönyvekben? Legalábbis az egyik plébániáról ezt írták nekem.
Budapest Főváros Levéltára az illetékes, meg kell nézni a jegyzékükben (ott helyben). Az tuit hogy I. és II. kerület van együtt egyes időszakokban, XII. és I. esetében nem tudom.
Ez aranyos. :) De végül is nem volt messze az igazságtól.
Ha valaki 1930 körül halt meg a XII. kerületben, akkor pontosan hova kell mennem keresni? Olyat olvastam, hogy a 1919-1940 közötti XII. kerületii anyakönyvek az I. kerületben vannak. Ez igaz?
Az általam kutatott ősökről még Moldova is írt az "Őrség panasza " című könyvében. Elmentem a szombathelyi levéltárba és egy hétig kutattam a tényeket. Moldova szerint azért halt meg a felmenő, mert kártyázott és mivel feltette az egész vagyonát és vesztésre állt,megette a piros hetest. Vagyon megmaradt, de ő belehalt. Ez a mese. Valóság, hogy neki még nem voltak nagy birtokai , csak a fiának. Viszont mivel a keresztnevet nem említik a regék, csak találgatni tudok. Megtaláltam az említett felmenő halotti bejegyzését, miszerint egy egész más faluban halt meg tivornyázás és duhajkodás közben! Szóval lehet is rá adni,meg nem is.
Furcsa, amiket írtok. Ha nem a családi elbeszélésekből indul el az ember, akkor miből? Én pl. sok mindent megtudtam a nagyimtól. Mert ha nem a legidősebb ember meséli el, akkor ki? Így derült ki, hogy volt olyan ükszülőm, akik elváltak, pedig az akkoriban nem volt gyakori, a másik ágon egy grófi kastélyban dolgoztak, a harmadik pl. tanító volt. Tudom, hogy ezek nem feltétlenül kellenek a kutatáshoz, de azért jó tudni, hogy hogy is élhettek. És ezek szerintem nem is olyan adatok, amiket nagyon túl lehet magyarázni. Persze vezethetnek tévútra, de ha elakadok, akkor még mindig van esélyem az említett településeken keresgélni.
Igaz valószínűleg ti már sokkal tapasztaltabbak vagytok, és azért írjátok ezeket, nehogy túlságosan beleéljem magam...
Ettől függetlenül ezt a félágat leszámítva tudom, hogy nagy valószínűséggel nem fogok címert rajzoltatni a végén, mert nem lesz ilyen.
Ja, amúgy a Borsod megyei levéltárban kutat valaki mostanában? Polgári anyakönyvekből kellenének adatok, cserébe MOL-ban, BP Fővárosiban, és Pest Megyeiben tudok megnézni adatokat.
Ezt így nem lehet megmondani. Megnézed és vagy ott lesz vagy nem.
A családi legendáknak többnyire van valóságalapja (párról én is kiderítettem hogy igaz), csak a szájhagyomány útján terjedő történetek az idő elteltével sokszor már annyi ponton módosulva kerülnek a mai generációkhoz, hogy szinte teljesen átalakulnak az eredetihez képest. Pl. az eredetiben Pista bá' még két kézzel húzta ki traktort a trágyából, a legújabb változatban meg már egy ujjal felemelte - s így tovább. De akárhány embertől hallod akármelyik változatot, mindegyikben vannak közös pontok, ami arra utal, hogy az eset valóban megtörtént, csak legfeljebb nem úgy ahogy ma találjak. Tehát ezzel is számolni kell.
...a családi legendákon elindulni annyi,, mint, hogy visszafelé kutatva elindul az ember, hallk a dédszülőktől neveket, körülbelüli időpontokat, eljit ezzel az 1800-as évelk 60-as 70-es éveiig, de nem kezdi el a szisztematikus anyakönyvi kutatást, hanem névazonosság alapján próbál 1700-as évekbeli hasonló nevű személyekkel ugyanabban a lakóközösségben összehozni a családi kapcsolatokat. Kártyavár.
Bármennyire is mesébe illő időutazásokat tesz a családfakutató, ez egy elég konkrét (mi is ez, segédtudomány?, módszertan? mindegy) kutatási módszertannal rendelkező szabadidős tevékenység. A családi elbeszélésekre nem adnak pontot. Vannak ilyen történetek, de nem érdemes annak a nyomvonalán elindulni, ingovány. Még csak figyelni sem kell rá, inkább zavaró tud lenni, semmint segítő. Semmit nem támaszt alá.
Konkrét tényállás van, jogok, családi állapotok, lakókörnyezet, vagyoni/társadalmi helyzet, geneológia.
Ááááá, ott még nem tartok, hogy tuti nincs megjelölve. :) Sajnos. A család elbeszéléséből tudom, hogy apuka nemes volt, és a gyermek törvénytelen. Azért kérdezem, hogy az ilyen gyerekek anyakönyvébe gondolom nem írták be apuka nevét?
Az, hogy a gyermek törvénytelen, és az apa nincs megjelölve, nem jelenti automatikusan hogy az apa nemes volt, vagy előkelő családból származott. Egyszerűen nem ismerte el a gyermeket, vagy nem vette a nevére, vagy az asszony nem volt hajlandó nyilatkozni erről (arra már nem is merek gondolni hogy nem tudta megmondani ki az apa), stb. Ilyenkor rendre az anya családnevét kapta a gyermek. Gyakran előfordult, hogy ha később az apa feleségül vette az anyát, utólag feljegyezték a gyerek születési bejegyzéséhez hogy "XY-nal Z helyen W időpontban kötött házasság által törvényesítve". Ha nem írták oda, annak lehet egyszerű érdektelenség, hanyagság is az oka, vagy mondjuk a gyermek a házasság előtt elhunyt, így okafogyottá vált a törvényesítést utólag feljegyezni. (Nem tudom hogy több gyermek esetén mindhez odaírják-e a törvényesítést vagy csak az egyikhez.) De végső esetben még akár féltestvér is lehetett másik apától.
Már e-mail-eztem egy MOL-os hölggyel, aki megadta azt a mail címet, ahol ki lehet kérni a filmeket. Gondolom jelzik, ha az épp nincs bent.
Más jellegű kérdés. Ha egy gyermek (lány) törvénytelen volt, vagyis apuka nemesi származású, akkor ha jól sejtem ott el is akadok a családfában. Feltételezem nem is jegyezték fel a születési anyakönyvre. Ha találkoztatok már ilyennel, légyszi írjátok le, hogy az hogy is nézett ki. És olyankor kinek a vezetéknevét kapta a gyermek? A családfámban "Lakó" néven fut. Csak kitaláltak valamit, vagy az anya nevét kapta? Ez olyan ca. 1870-es évek.
Egyébként írtam az egyik Bp-i temető igazgatójának, hogy keresek valakit, és eléggé tág intervallumot 26 évet adtam meg a halála esetére. Nagyon kedves volt a hölgy, mert utánanézett nekem, és 1 napon belül válaszolt is. Bár sajnos nem ott temették el.
Ti vettétek fel olyan rokonnal a kapcsolatot, aki kicsit ismertebb (esetemben borászok), de csak mondjuk a szépszülők révén vagytok rokonok? Érdemes, vagy ezt inkább hanyagolni kell?
A MOL tudomásom szerint egyházi (felekezeti) anyakönyveket őriz többnyire 1895. sep. 30-cal bezárólag. Egyes esetekben talán vannak 1895 utániak is (polgáriak?) elvétve, főleg az elcsatolt területekről, de előfordul, hogy valamiért egy-egy község anyakönyveit tovább filmezték mint 1895, ilyen pl, Bálványos, ill volt még egy talán pest megyei falu, ahol 1918 környékéig voltak adatok, de a nevére nem emlékszem.
Első alkalommal ha mész, először nézd ki az on-line adatbázisból hogy mi kell és küldd el nekik emailben, másnap 10 órára előkészítik.
Adatbázis: http://www.natarch.hu/fondx/aker.html
Maximum 10 filmet lehet kiírni, egy kérőlapon max. 5 tekercs szerepelhet (és max 4 kérőlapra írhatsz ki összesen 10-et, amit el lehet osztani 5-5, 3-3-2-2, 4-1-3-2, stb. módon.) Érdemes többet kiírni, mert ha kutatónál van annak az egy településnek a filmje, akkor lehet hogy odamész potyára. Ilyen esetben érdemes a másodpéldány listát is elkérni - az ezeken szereplő filmek helyben nézhetőek, azonnal adják szabadpolcos rendszerben.
a válaszod nem igazán pontos. hatvany istván professzor apja hatvany gergely nagyecseden született, de rimaszombatban nősül. felesége mester mária viszont rimaszombatinak tekinthető. A nemességszerző ős hatvany mihály szikszón élt. 1634-ben kap kiváltságoslevelet. a professzor a családot önéletrajzi irásában érhatvanból származtatja
Ezek bíztató szavak. :)) Még szerencse, hogy nem szeretem a kávét, és kaja nélkül is megvagyok, ha valamibe belemerülök. Akkor már csak a géppel és a személyzettel kell ismerkednem. :) Szerencsémre még pesti is vagyok, tehát autóval meg tudom közelíteni a MOL-t. A jegyzeteléssel kapcsolatban: ha valamit nem tudok kiolvasni, akkor segítenek? Vagy ezeket hogy lehet kimásoltatni, kinyomtattatni?
Köszönöm a gyors választ! Az 1895 előtti anyakönyvek a MOL-ban nem kizárólag egyháziak? Bocs, de még kissé tudatlan vagyok. Azt hiszem első alkalommal csak egy települést kérek ki, aztán meglátom mennyire megy ez a dolog nekem.
A település történetének már nagyjából utána néztem, de ott azt írták, hogy nem jegyezték fel, hogy honnan telepítették be a svábokat. Azért reménykedek, hogy találok valamit. Igaz kicsi település, ráadásul csak helyben választottak maguknak párt az emberek, így szerintem a végére mindenkinek mindenki a rokona lesz.
Még annyit kérdeznék, hogy a Szabolcs megyei Borbély családok között nem keresgél valaki?
Erre a kérdésre "úgy általában" nem lehet válaszolni. Lényeges, hogy konkrét adatot keresel-e, és az sem mindegy, mennyire "írástudók" vezették, milyen kézírással az anyakönyveket. Ásványráró római katolikus anyakönyvei 1681 - 1895-ig 4 db filmtekercsen vannak, összesen 2194 felvétel. (1 felvétel = 1 anyakönyvi oldal, ami lehet 25 vagy akár 50 adatsor is) Hédervár rk. 1673 - 1895 ugyancsak 4 tekercs filmen, 1651 felvétel. Amennyiben jegyzetelsz a filmekből, úgy a "találatok száma" is jelentősen lassítja a keresést. Szerintem fél nap talán arra elegendő, hogy megismerkedj a mikrofilm olvasókkal, a levéltári munkatársakkal, a kv automatával és talán 1-2 adat megkeresésére is marad időd. :) (A budapesti Lángliliom utca közelébe BKV-val eljutni se nem gyors, se nem egyszerű, de szép feladat. A közeli Gábor Dénes főiskola menzáján lehet olcsón ebédelni, vagy zacskóból, délre az automatából elfogynak a szendvicsek!) Biztatással tp
Hogy mennyi filmet tudsz átnézni, az attól függ, hogy a filmeken mennyi szalag van, illetve hogy a lefilmezett oldalakon mennyi adat van és milyen gyorsan tudsz olvasni. Példa: polgári házassági anyakönyveket akarsz átnézni a Budapest Főváros Levéltárában. A polgári filmek, ált. nem "teleorsósak", vagyis kevesebbet tekercseltek fel rá, mint rendszerint a MOL-beli filmekre. A polgári házasságoknál egy oldalon van négy adat, így ha mondjuk csak a férj nevét figyeled, egy tekerccsel kb. fél vagy háromnegyed óra alatt végzel. Ahol többet kell olvasni, mert egy oldalon van kb. 20-30 adat egyes felekezeti anyakönyvekben és még olvashatatlan is, ott akár másfél óra is lehet egy tekercs végigolvasás (természetesen csak a neveket nézve). Az én tempóm ált 3/4-1 óra mikrofilmenként, azaz egy 4 órás félnappal számolva 4-5 tekercset lehet durván, de mint mondtam egyéne válogatja.
A betelepítésekről: vannak egyes községek ahol feljegyezték az anyakönyvbe, hogy melyik telepes honnan származott el. Konkrét példám valahonnan Komárom-Esztergom megyéből van, de meg kell kérdeznem az ismerőst, aki ott kutatott. Nem mindenhol vannak ilyen feljegyzések, legalábbis pl. az adonyi r.k. anyakönyvekben nem találtam. Ennek a falu történetében után kell nézni, hogy honnan érkeztek betelepülők az adott helyre. A születési helyet leginkább a halálozási bejegyzés egyik rovatában adják meg, ez magyar területen 1853-tól általános gyakorlat, budapesten van ahol már 1852 februárjában elkezdték vezetni. Ezt megelőzően többnyire se lakcímet, se születési dátumot (csak a keresztelését), se születési helyet nem jegyeztek fel. Rendszerint 1853 előtt a halálozás dátuma helyett is a temetésé szerepel, de nyilván vannak itt-ott kivételek. 1952. dec. 31-ig pedig csak az években megadott életkor szerepel a polgári halálozásoknál, ami gyakran megnehezíti a munkát, arról nem is beszélve, hogy 1907. jan 1. és 1952. dec. 31. között a születési helyet sem jegyezték fel a polgári halotti anyakönyvekben. (1853-tól 1906. dec. 31-ig, illetve 1953. jan 1-től viszont igen). Van azonban pontos születési hely és dátum a polgári házasságoknál 1895. okt. 1-től kezdődően, tudomásom szerint a mai napig.
Sziasztok! Ismét egy lelkes amatőr. :) Azt szeretném kérdezni, hogy mondjuk egy bő fél nap alatt mennyi mikrofilmet lehet átnézni a MOL-ban? Ásványráró és/vagy Hédervár érdekelne. Dédnagyapám szüleit keresném. Nagymamám beszámolója szerint a hédervári kastélyban dolgoztak inas és konyhalányként (vagy szakácsként?). Viszont úgy tudom, hogy a cselédek a kastély épületeiben laktak, de dédapám (1896-1960) mégis ásvárnyrárói lakos volt. Lehetséges, hogy az ükszüleimnek mégis volt saját házuk a közeli településen? Mennyire lehetett ez gyakori? Igaz még a nevüket sem tudom (csak a ükpapám vezetéknevét, ami Dániel), de dédpapám olyan településen halt meg, aminek a templomi anyakönyveibe hamarosan belenézhetek. A másik kérdésem pedig, hogy a férjem ágát is kutatom, amit szintén ezekből a templomi anyakönyvekből szeretnék felderíteni. Vissza tud menni az ember a betelepítés előtti időkbe? Vagyis az első bejegyzésekben vajon fel van tüntetve, hogy hol született az első betelepült? Vagy itt teljesen vége szakad a családfának? A férjem sváb származású.
Köszi előre is. Úgy láttam itt eléggé felkészült emberek vannak. Nem is tudom, honnan veszitek azt a rengeteg adatot?
A házasult felek mindketten özvegyek voltak. Az alatta lévő rovatban nem a nyomtatás szerinti adat, azaz a szüleik neve szerepel, hanem előző házastársuk neve. Nem ritkán így töltötték ki az anyakönyvet, özvegyek esetében nem írták be a szülőket.
Én arra tippelek, hogy Horváth Anna apja (Horváth Ferenc) meghalt. Édesanyja ezután újra házasságot kötött, és férjhez ment Illés Andráshoz, aki szintén meghalt.
Köszönöm a segítséget, időközben meglett az első családbeli Pikó is.=)
Még egy kis segítségre lenne szükségem. Egy 1879-es házassági anyakönyvi kivonaton (pontosabban annak 1939-es másolatán) nem tudok kiigazodni.
Házasodó felek: Surinyi László kovács | Horváth Anna Szülőik: néhai Bayer Mária férje | néhai Illés András csizmadia neje
Kérdés: Illés András hogy kerülhet ide, amikor H.A. apja Horváth Ferencként van jegyezve egy másik adatlap alapján? Bayer Mária férjéről ugyan nem találtam még adatot, de ha már a fia Surinyiként lett anyakönyvezve, valószínű, hogy az apja is az volt, nemde? (Úgy tudom, törvénytelen gyerek esetén az anya nevén anyakönyveztek.)
Valamint a "származás" rovatnál nem tudom kibetűzni az első nevet a kötőjel előtt. Mlinaróczra tippelek, de nem vagyok benne biztos. Modern térképen nem találtam ilyen helységet.
Kattints a letöltésekre és ott pedig kattints az "ingyenes letöltés" gombra.
Mint ahogy qwycx írta a 7333 hozzászólásában, létezik itt a fórumon egy MyHeritage oldal. Érdemes lenne az ezzel kapcsolatos kérdéseket ott megtárgyalni.
Tisztelt Qwyc X ! Köszönöm a tanácsot, elolvasom...(kezdő vagyok)..még bele kell jönnöm...mindenesetre sok-sok érdekes történet kerül felszínre, ahogy kezdem vakargatni a múltat...
"Különben a 'Family Tree Builder' rész csak a saját gépen van, bármikor variálhatom, hozzáadhatok, törölhetek személyeket, dátumokat, stb, ha nem rakom ki a nettre nincs darabhatár."
Szeretném megkérdezni,mint kezdő,hogy a saját gépre hogy tudom kitenni,megkerülve a netet.
A 'Family Tree Builder', azaz My Heritage egy kissé bonyolult, de nagyon sokoldalú program. Az index.hu fórumon is van topikhely, ahol van számtalan jótanács. Végig kell olvasni.
Fórum » Technika és használata » Internet » My heritage
Különben a 'Family Tree Builder' rész csak a saját gépen van, bármikor variálhatom, hozzáadhatok, törölhetek személyeket, dátumokat, stb, ha nem rakom ki a nettre nincs darabhatár.
A netten lévő 'Web'-oldalra meg minden kikapcsolásnál rákérdez a program a frissítésre. Ha nem látogatom, egy hónap után automatikusan törlődik (vagy ameddig tart az előfizetés). Persze a nett a lényeg. Volt már sikeres értesítésem, és találatom az USA-ból, Argentínából, az Egyesült királyságból, és persze Magyarországból is.
És persze a legjobb, hogy soknyelvű, és választható a magyar is.
Kérlek küldd el nekem a mail címedet, (domanits@gmail.com) a Domonics, Domanics családról szeretnék értekezni, megosztani Veled az én családkutatási anyagaimat...!
Időben visszafelé haladni sokkal egyszerűbb. A halálozási bejegyzéseknél magyar nyelvterületen 1853-tól már 99%-ban fel van tüntetve a születési hely, de a keresztelésiekhez nagyon ritkán jegyzik be hogy ki hol kötött házasságot vagy halt meg, így, ha az illető időközben elköltözött a szülőfaluból (akár az ország másik végébe is mehetett), és máshol is házasodott, akkor szinte lehetetlen az időben előrefelé haladva követni a sorsát. Istencsapása viszont az 1853 előtti és az 1907-tól 1952-ig terjedő időszak magyar halotti anyakönyvezési rendszere is, ahol csak életkor van megadva, de születési hely nincs (érdekes módon 1895-től 1906-ig szerepel a születési hely, aztán valamiért 1953-ig nem tartották lényegesnek feljegyezni), ilyen esetben meg kb. találgathatsz hogy a több ezer helységből vajon hol születhetett a keresett személy. Először ugyanazon a településen életkor alapján visszaszámolod a születést, ha nincs adat róla, akkor házasságot kell megkeresni, hátha ott találsz valamit hogy honnan származott el. Ha az sincs, akkor meg el lehet kezdeni egyre nagyobb körzetben "körbelőni" a falvakat, amire több emberélet sem elég......... (Esetmben előfordult, hogy kb. a 40-ik helyről került elő egy házasság, most pedig egy születést keresek, amit eddig már vagy 25 helyen néztem meg sikertelenül - baromi jó szórakozás...)
Belevágtam a családfakutatásba a MyHeritage segítségével...egész pofásra sikeredett eddig, de egyben izgalmassá is vált a dolog...mehetek a Bécsi úti MOL-ba...azt hallottam, hogy az az igazi szöszmötölős meló...
Tanácsot szeretnék kérni. Családi szájhagyomány, hogy apai ágról őseink közé tartozik a Pikó család. Valamilyen szinten ez igazolva is van, mivel a kincstárban (értsd: padlás =) ) van egy szépen megmunkált kerámia kulacs, ami a rajta lévő írás alapján az 1800-as években egy Pikó nevű férfié volt (pontosabb évszámot és nevet majd csak hétvégén tudok mondani, amikor haza látogatok).
Namost, a családfánkat apai ágról eddig otthon lévő anyakönyvek és egyebek alapján az 1800-as évekig, ill. az 1700-as évek legvégéig tudtuk visszavezetni, pontos évszám sajnos itt sincs. Eddig Pikóba még nem botlottunk. Radixos kalandozásaim során kiderült, hogy a Pikó fészek mégis a mi városunkban volt (Békés), szóval nem lehetetlen a rokoni kapcsolat. A legrégebbi konkrét név, amit eddig találtam, Pikó Tamás, egy 1640-ben kelt periratban található, mint a városi tanács ill. bírák vezetője.
Tehát a kérdés: érdemesebb-e ettől a Pikó Tamástól visszafele elindulni, információt felkutatni gyerekeiről/unokáiról és lefele haladni, amíg talán beleakadok bizonyítható rokonba, vagy inkább maradjak csak a saját igazolt családfámnál, és addig menjek visszafele az időben, amíg valamelyik ágon csak belebotlok egy Pikóba?
