Azt a...:-) Hát akkor csak keményen és okosan:-) A bringásedződ futásra vonatkozóan nem ad tanácsokat? Csak bringa és spinning van? Ő is ellenzi kiegészítőként a futást? Markus-al kapcsolatban meg én nem arra gondoltam, hogy átnyergelj az ironman-re (bár, ahogy Te is írtad, Armstrong, a Nagy is;-), hanem hogy kérd a tanácsát a dologról, úgy általában. Biztos segítene. Sok sikert!
Ugyanmar. Csak egy kis spot a tvben, es tobbtizezer MGre ehes no fogja varni a szigeten, es meg se kell moccannia, szetszednek... :o)
Hmm, akkor lehet hogy nekem is csak ez kene...? :o))
Nem Ironman versenyeken akarok indulni. De azért körbenéztem, és az időfutam bringa nagyon tetszik. Biztos megkérik az árát.
Már van edzőm is, ezzel a résszel nincs gond. Igazából a mostani állapotomat sem ismerem, ezért is megyek majd egy terheléses vizsgálatra, amiről Kangával is váltottunk pár szót.
Szándékaim? Mindenképpen az élmezőny. És folyamatosan fejlődjek. Talán pár év alatt sikerülhet.
Egy hónappal ezelőtt fél óra után megálltam. Most meg csak spinning alapozással jól bírtam kétszer annyit. Szóval ez eddig is bennem volt.
A futás azért is jó, mert kiegészítő. Tehát többfajta inger éri az izmokat, folyamatos alkalmazkodásra kell kényszeríteni, a folyamatos javuláshoz.
Armstrong triatlonversenyző volt fiatalabb korában. Most már ötszörös Tour győztes. Főleg az időfutamokon, és hegyen nagyon jó. Az időfutamhoz meg nagyon jó ritmusérzék kell, mint a futásnál- ha jól gondolom.
Továbbá fogynom is kellene (csökkenteni a testzsírt(, de ez hosszabb folyamat. 72-73 kiló jó lenne stabilan. De nem futóalkat vagyok.
Ez most rosszul esett. :o) Vedd csak elo azt a kepet, amit az igazolashoz adtam, es nezd meg megegyszer... ha melle tennek egy melgibson fotot es osszekevernem, sose tudnad kivalasztani melyiken vagyok en... :o)
Na jo nem offolok annyit.
Inkabb leirom, hogy voltam delelott terheleses vizsgalaton. A valtozatossag kedveert - meg hogy ontopik legyek - a futopadot valasztottuk a bivaj helyett. Eredmenyek csak a jovo heten, de lanyok megdicsertek, hogy egesz jo az eredmeny. (Ha mond valakinek valamit: 6km/h sebesseggel indulva, percenkent egyet emelve a 17km/h kozepeig birtam). Jojo, ez meg alig negyperces ezer, de ekkor mar 196 volt a pulzusom. Es meg egy kicsit levegovel birtam is volna, a sipcsontomnal durrant be az izom...
Erdekes volt, kivancsi leszek, mit hoznak ki...
Remélem, ezzel a tanácsommal nem sértettem meg azokat, akik itt jóindulatúan segíteni próbálnak Hengernek. Dehát, gondolom, mindenki egyetért azzal, hogy egy jó edző segítsége, különösen az első lépéseknél, sokat jelenthet, ugye? Persze ez akkor fontos, ha igazán komoly szándékai vannak.
Baromi jók ezek az állatos élmények. Én még a Szigeten sétáltatott kutyákkal is haverkodom, nem igazán zavarnak. Érzik, hogy velem játszani is lehet. A házőrzők azért más kategóriába esnek, pláne ha őrzésre is vannak nevelve. De itt is vannak kivételek. Tavasszal például, a HHH-n egy kutya kiszökött egy kertből, és egyszer csak azt vettem észre, hogy mellettem üget, időnként rámnézve és jókedvűen vakkantgatva... Biztos nem részesült megfelelő neveltetésben;-) Istvánt is irigylem a kalandjaiért.
Henger, látom, hogy pofátlanul fiatal vagy, úgyhogy belőled nemcsak valami, hanem még akármi is lehet:-) Ezért aztatat gondolom, hogy ha a bringázást komolyabban akarod csinálni, és a kiegészítő futással kapcsolatban komoly választ vársz, akkor érdemes kikérni egy bringás és/vagy triatlonos edző véleményét is. Ha gondolod, nézz el a Proathlon club oldalára, ahol Markus tanyázik, ő nattyon tapasztos:-)
Az egy jó hely! Hol laksz, Pátyon, Telkiben vagy Budakeszin? Északra a Nagy-Kopasz felé nem szoktál elkalandozni? Mi vagy egy évtizedig ott edzettünk...
Jut eszembe, ha valaki érdekelt kib@ jó Nagykovácsi környéki turistatérképben, szóljon. Most van nyomdában, hamarosan kész lesz. Bp., Budakeszi, Telki, Budajenő, Perbál, Piliscsaba, Pilisszentiván, Solymár a határai nagyjából, 1:15000 méretarányú, 5 m alapszintközű, az ott található tájfutótérképek összehegesztésével készült, tehát klasszisokkal veri bármelyik másik térképet. Turistautak, kijelölt lovas és kerékpáros utak is rajta vannak.
A hétvégén, mint az már lentebb néhány hozzászólásból kiderült, a váci Mikulás-futáson indultam. Szándékosan hátulról rajtoltam, így az élmezőnyt csak olyan 3 kili után kezdtem beérni. Úgy voltam vele, hogy nem akarok más tempójában futni, ezért kerültem el a menőkkel való közvetlen érintkezést a rajtnál. Aztán futás közben már látszott, hogy jól megy a dolog, nagyjából minden következő km-en sikerült gyorsítanom. Úgy voltam vele, mint az egyszeri futó, aki úgy okoskodik, hogy: "Ha eddig így ment, akkor eztán megy majd gyorsabban is!" Szóval, a folyamatos gyorsítás vége az lett, hogy egyszer csak a második helyen találtam magam. Az első helyen futó Zsolti -aki jó barátom-, elég messze volt, de úgy döntöttem, hogy mindent megpróbálok. Hogy mennyire igaz ez a barátság, az abból is látszott, hogy a fordító után egymással szembe futva, forcsikorgatva hörögve, mind a kettőnknek az volt az első gondolata, hogy kinyújtsuk pacsira egymás felé a kezünket. Aztán üldöztem tovább... Fokozatosan zárkóztam fel, az utolsó kilin már csak 20-30 méterre lehettem Tőle, de nem sikerült utólérnem. A hajrá előtt -mivel bőven hallótávolságon belül voltunk-, még odakiáltottam Neki egy Nyomjad Zsolti!-t, aztán kíméletlenül utána vetettem magam. A távolság azonban már nem csökkent tovább. A 11 km-en 39:05 -öt futottam, ez igen jó, tekintve a dombos terepviszonyokat. A 176-os versenypulzus pedig ebben az időtartományban egyéni csúcs! Jól sikerült a verseny, bíztató így az alapozás elején.
Szellemileg, vagy pontosabban inkább emberileg is sokat nyújtott ez a közel 40 perc futás. Folyamatosan villogtak a gondolatok a fejemben a barátságról, a Tűzszekerekről, arról, hogy mire gondol vajon ő most, hogy most tulajdonképpen egymás ellen és egymásért (úgy ahogy azt tettük a Bécs-Budapesten) is futunk egyszerre. Igen, egymásért is, mert azzal, hogy most "ölre megyünk", ettől a jövőben még egy fokkal erősebbek, gyorsabbak leszünk. Ergo, érte (is)akarok kíméletlen és kemény lenni! Aztán a célban összeölelkeztünk, és jót nevettünk az egészen...
Az én órámat - ez is mutatós, ( Chronostar, nem egy rosz dolog 50 ezer körüli az ára ) - szóval a testnedveim elkezdték felfalni. Úgy néz ki az alja, mintha sav marta volna ki. Lehet hogy alien, vagy mi, vagyok. Ettől a vírustól, ami ledöntött - talán a nemfutásnak köszönhetően - olyan érzésem volt tegnap , mint a Kaiser's után még a fenekembe is izomlázszerü érzés volt. Nosztalgiáztam egy kicsit. Megyek lefekszem, mert elég kakisan érzem magam.
Munka után gyakran futok hazafelé, már sötétben. Nem szeretem, de ez van. Mostanában már fejlámpát is tartok magamnál. Az út egy bekerített vadvédelmi területen keresztül vezet (Hosszú-hajtás-hegy), ugyanis az országutat sötétben nem merem bevállalni. Az megy ritkaságszámba, ha NEM találkozom semmilyen állattal. Egyféle állat van, amitől nagyon félek, az pedig két lábon jár és villámló botja van.
Két napja a sötétben egy vörösen izzó szempár meredt rám a bokorból. A lámpám be volt kapcsolva, de nem láttam az állatot, de a szeme bizony világított. Mindketten megbabonázva néztünk "farkasszemet". Róka vagy macska lehetett a szemek távolságából ítélve. Amikor közelítettem, eltűnt, majd 1-2 méterrel arrébb újra rám meredt. Végül sem sikerült megtudni, igazából mi volt...
Olvastam egy felmérést, amiben profi szintű bringások két csoportját kétféle edzésre fogták, egyik csoport csak tekert, a másik tekert és futott. A végén kerékpározásban többet fejlődtek azok, akik csak bicajon edzettek.
Tehát a bicajosoknak a futás nem segített.
A futóknak valószínűleg segít a bicajozás, különösen akkor, ha -mint Krisz esetében- nem tudnának rendesen futni.
SK,
Minél hosszabb a táv, annál inkább átvihetők a más sportágban megszerzett képességek. Ha hosszú túrákat akarsz lefutni, abban biztosan segít a bicajozás, ha pályaatléta kívánsz lenni, abban nem valószínű :-)
Sokáig futottam 2x1kg kézi súlyzóval. A technikáról nem tudok nyilatkozni, nem értek hozzá. A térdnek és a bokának viszont nagyon rosszat tesz, ezért hagytam abba. De versenyeken érezhető gyorsulást jelentett, hogy súly nélkül "könnyen" futottam.
Finoman fogalmaztál. Én is sokszor 'készültem' futásra bringával és mondhatom, hogy nagyon lelassít, viszont az ember a csökkentett tempóval ki tud futni a világból. Ultrásoknak jöhet be, esetleg.
Tavalyi BB-re gyakorlatilag bringázással készültem, mert nem nagyon lehetett terhelni a sarkamon kialakult csontkinövést. Gyorsulni nem gyorsultam, de az állóképességemmel nem voltak gondok!
Nagy eséllyel vaddisznóval randiztál. Mint látod, nem bántanak. Kódor kutya is előfordulhat, magam láttam egyszer egy 4-5 fős falkát, amint őzet hajtottak, engem szerencsére nem vettek észre. Sötét erdőben egyébként tényleg beszarás a futás, én igazán mindent, de ezt nem erőltetem, max. társaságban, de akkor is lassabban kell menni, mert a látási viszonyok, ugye... Legrosszabbak egyébként a rigók, azok tudnak csak igazán zörögni :))
