Ilyesmi nálam is van és volt tavalyelőtt is. A Fanny nagyon érzékeny rá, minden évben a legkorábban és szinte garantáltan kialakul. Egyébként az egyik legszebb, legformásabb fehér szőlő, és nem mellesleg finom is, kellően sokat is terem, brutális a növekedési erélye. Ezt a fajtát javasolnám lugas kialakítására annak, aki olyan fajtát szeretne, amelynél a termés is hasznosítható (nem is akárhogyan). Itt is írtam a fajtáról annak idején.
Rambo akkor zöldrothadást mondott rá: 5760, 5762, .
Mit lehet tenni akkor, amikor szinte nam, mint nap esik? A bordóit seperc alatt lemossa és akkor már védtelen? De ha lefújom és megint esik, akkor másnap megint ugyanaz a helyzet? Mi a teendő ilyenkor?
Nem tudom miért tünt el a Mathiász Jánosné fajta, de nálam is az öreg szőlőben hiányos permetezés miatt kipusztult a szőlőskertek királynője (is). Aztán amióta kezdtem komolyan venni a szőlő növényvédelmét nem pusztulnak aannyira a tőkéim. 2004-ben telepítettem új helyre újabb fajtákat amit kaptam a kertészetben és mind megvan, sokkal erőteljesebbek mint az öreg tőkéim.
Érdekes módon van a szomszédunkban egy 80 éves bácsinak szőlője, évek óta nem metszi, nem permetezi, nem kapálja senki és mégis megvan, terem is 6 méteres vesszőkön valami aprószemű szőlőt.
MÁS: Szerintetek miért tűnt el a Mathiász Jánosné muskotály szőlőfajta majdnem mindenhonnan? Szerintem egy jó fajta csemegeszőlő, egy világhírű szőlész által nemesítve. Neki köszönhetjük többek közt a Csaba gyöngyét és a Szőlőskertek királynője muskotályt is.
A M. J.-né muskotály viszont szinte sehol nem kapható, se piacon, se szupermarketben, a kertészetek többségében sem. Nem is termesztik nagyüzemileg és a házikertekben is nagyon ritka.
Nálunk még a dédapám ültette ezt a fajtát még valamikor a 30-as években, azóta is élnek és virulnak trágyázás, locsolás és permetezés nélkül.
Lehet, hogy azért tűnt el, mert külsőre nem annyira mutatós?
Manapság mindenhol azokat a felfúvódott, íztelen förmedvényeket árulják.
Ez nem peronoszpóra, inkább valami sérülés érte a bogyókat vagy megszúrta valami kártevő. Kiskertben ha nem sok van belőle le lehet csípni egy ollóval mert a sérült bogyó fertőződhet és szebb is ha nem csúfítja el a fürtöt egy-egy ilyen bogyó.
Ez peronoszpóra? Szerencsére még csak pár ilyen lila bogyó van. Nyilván ezeket már nem hozza vissza semmi, de ha a maradék 90% megmenekülne, az jó lenne.
Erre a mondatra gondolsz? "Ilyenkor mindenképpen tanácsos felszívódó szerrel védekezni, amely a növény szöveteiben is elöli a gombafonalakat."
Amelyik bogyó már lila és összeaszott azt már nem fogja meggyógyítani, kiszépíteni és fogyaszthatóvá tenni, csak elöli a gombafonalakat és nem fertőz tovább. Azért ez is valami úgyhogy permetezni kell, hogy a maradék termés egészséges maradjon és a szőlő be tudja érlelni a vesszőket hogy jövőre lehessen termésünk.
A perenoszpórát egy gomba, a Plasmopara viticola okozza, amely az Oomycota törzsbe tartozik. Máig nem jutottak dűlőre egymás között a biológusok abban, hogy vajon fotoszintetizáló képességüket elvesztett moszatok ezek a gombák, vagy sem. Egy azonban biztos: a perenoszpóra magasan[...] Bővebben!Tovább »
A leveleket és a fürtöket nemsokára tüzetesebben áttekintem az egész területen, tegnap csak futó pillantásokat vetettem rá, de eléggé elszomorított a látvány. A szőlőterület hatmadán egy jó hónapja vashiány lett úrrá, néhány tőkén teljesen elhalt a lombozat, de a többségén némi tápoldattal tudtam segíteni. Elég sok a félig meddig sárga, itt-ott megégett levél, elég nehezen tudok eligazodni közöttük. Mik a levélen a peronoszpóra csalhatatlan tünetei?
Én sem vagyok biztos benne, hogy peronoszról van szó.
Mit mutat a levél? A vörös szőlők közül a bíbor kadarka fürtjeinek nap felé néző oldalán nekem minden évben lilás színeződés jelenik meg. A soron következő permetezést követően is megmarad ez az állapot, de a fürt normálisan beérik.
A peronoszpórát csak megelőzni lehet, amibe beleütött már nem tudod kipermetezni belőle. Mentsd ami menthető még most is permetezni kell mert az esők után jön a meleg és a peronoszpóra mindent elvisz. Én most egy szelektív permetezésre készülök, ami már pár napon belül érik azt már nem permetezem, a később érőket lenyomom mégegyszer Quadrissal.
Üdv mindenkinek! A szőlőmben egyre több fürtöt károsít a peronoszpóra, több bogyó kezd lilulni és összeaszódni. Lehet még ilyenkor hatékonyan védekezni valamivel vagy az összes érintett fürtnek annyi?
Sziasztok.A fehér izabelláról szeretnék információt szerezni.A neten semmi érdemlegeset nem leltem róla,csak a rózsaszínű változatáról és a klasszikus kékről
Ha azt írja az Actara leírása akkor biztos jó ellene. A Concordnak sem tesz jót ha szivogatja a levelét a tetű.
Nem tudom miért ilyen satnya a Csabagyöngye, 3 éves korában már hajtani kellene neki mint a vadállat. Nekem van 4 tavaly ősszel ültetett gyökeres szőlőm, most kb 50-60 cm-esek. Nem szabad túlterhelni, 3 vagy négy évig visszametszem 2 szemre.
Szerintem odaadom a gyökeres dugványokat nagyanyámnak, ő máshol lakik és homoktalaj van nála. Így legalább nem fognak kárba veszi.
Egyébként az Actara elvileg jó gyökértetűre, legalábbis ez van ráírva.
Ami meg a Concordot illeti, az ugye direkttermő és nem tesz benne kárt a filoxéra. De azért érdemes lenne leszednem és elégetnem a fertőzött leveleket? Csak hogy kicsit visszaszorítsam a dolgot.
Még valami: egy helyi kertészetben többször vettem oltott szőlőt, de sokáig egy se maradt meg. Aztán 5-6 éve vettem egy csemegeszőlőt, az szép, 3 éve meg Csaba gyöngyét, ami most egy satnya, 20 centis kis egy szál valami. És 3 éves! Az idei dugványaim egy része szebb és nagyobb nála. Pedig ugyanabban a talajban vannak, egymástól alig egy méterre. Lehet, hogy rossz kertészetet fogtam ki.
Még áprilisban itt írtad, hogy nem akarod megvenni az oltott szőlőt hanem nemes vesszőket akarsz gyökereztetni. Figyelmeztettünk többen is a filoxéraveszélyre. Azt nem is tudtam hogy nálad már ott vannak évek óta a fertőzött tőkék, ebben az esetben azt hiszem evidens, hogy csakis ellenálló alanyra oltott szőlőt ültess. A homokba telepítős ötleted akár jó is lehet, de ez is költség és nem kis munka kicserélni a földjét homokra. Megéri? 200 Ft-ért már lehet rendelni a netről oltott gyökeres szőlőt.
Felénk szerencsére nincs filoxéra, így tapasztalatom sincs vele de gondolom az ellenálló alanyra oltott nemes szőlőn is a leveleket megfertőzheti csak amikor a föld alá vonul nem tud rátelepedni a gyökerekre. De ha nem most hurcoltad be hanem évek óta ott van, csak át kellett hogy teleljen valahol.
Én nem hurcoltam be sehová. Itt van ez a tőke már vagy 15 éve, a szomszédomtól kaptam. Mellesleg direkttermő, aminek nem árt a filoxéra. És eszem ágában sincs kivágni, mert rengeteget terem és szeretem a gyümölcsét. Mellesleg az oltott szőlőket úgyse tudja megfertőzni.
Talán annyit tudok csinálni, hogy leszedem és elégetem a fertőzött leveleket.
Kár a filoxérát behurcolni egy környékre ahol eddig nem volt. Tanulságos megnézni ezt a térképet, 1881-ben néhány gócból indult, 4év alatt és újabb 5 év alatt mekkora területet lefertőzött.
Próbálok akkor erre is válaszolni, bár ez inkább csak elmélkedés mint tudás (itt kérném a nálam okosabbakat, mondják el ők is a véleményüket):
Szerintem egy még fiatal növény, aminek nincs kialakult gyökérzete, ha átültetés után egyáltalán kihajt, akkor igyekszik minél előbb megfelelő gyökérzetet és lombot növeszteni. Mivel a továbbiakban a gyökértetű már nem tudja támadni homoktalajon (pláne, ha a kiásott gyökeres vesszőidet fertőtleníted elültetés előtt), a rizikó tényleg csak az, hogy kihajt-e, amire azért elég jó esélyed van (a filoxéra tudtommal néhány év alatt pusztítja csak el a növényt eredeti helyén meghagyva). Így ha van valóban magas kvarctartalmú alföldi telked is, akkor mindenképp érdemes a mostani telepítésedet vessző-iskoláztatásnak tekinteni, s a meggyökeresedett vesszőket tavasszal átültetni a homokba.
A levéllakó forma nem pusztítható/ritkítható valamilyen rovarölőszerrel? (És sem vagyok nagy híve a rovarölésnek, de ahogy Jókai Mór írja: "A filoxéra elleni háborút folytatni kell, mert ami rossz van a földön, az tökéletesen el nem vész soha.”)
Dugványozási tapasztalatok: A legjobb eredményt az Irsai Olivér adta. 90%-os eredés és hatalmas, 50-60 centis hajtások tavasz óta. Nem sokkal lemaradva, második helyen a Cardinal, Piros Saszla, Palatina és Fanny fej-fej mellett, durván 80%-os eredéssel és szép, közepesen nagy hajtásokkal. Kiemelném ezek közül a Palatinát és a Fanny-t, amiken gyönyörű nagy, sötétzöld levelek vannak. Érdekes módon nagy kedvencem, az Izabella elég gyatra eredményt hozott. Habár az 5 vessző közül 3 megeredt, elég satnyák a hajtások, kicsik és fakók a levelek. Pedig azt hittem, hogy a direkttermő lehagyja majd a többit. A Mathiász Jánosné Muskotály is sokkoló eredményt hozott. 20 dugványból mindössze 2 sikerült! Pedig a saját kertemből szedtem a vesszőket, tehát nem utaztak postán napokig. Elfagyva se voltak.
