Keresés

Részletes keresés

TEODOR Creative Commons License 2006.07.20 0 0 872

Az anyagról irtakkal én is egyetértek.

 

Előzmény: Who111 (871)
Who111 Creative Commons License 2006.07.20 0 0 871

Hát az már ELF-nek is hosszúhullám! :-)

Fény alulról kb. 450nm-es hullámhossztól létezik, mint olyan.

Alatta (frekvenciában) úgy hívják, hogy elektromágneses sugárzás.

Felette meg röntgen sugárzás.

Tehát ilyen hullámhosszú fény nem létezhet.

 

Egyébként meg pusztán azzal, hogy egy elektromágneses sugárzás

frekvenciáját megemeled a pl. 220nm-es tartományba, akkor láthatóvá

válik fényként. Tehát a fény egyértelműen elektromágneses sugárzás.

A váltakozás annyiból igaz, hogy minden EM sugárzás egymásba fonódó

összekapcsolódott elektromos és mágneses terekkel terjed.

(Először létrejön egy elektromos tér, erre derékszögben egy mágneses tér, stb.)

 

Egyébként meg idővel nem lehet frekvenciát megadni, csak periódusidőt. :-)

(Ami a frekvencia reciproka, vagyis ugyanazon két érték között eltelt időben

napok születnének, és hunynának ki. Extrém helyzetben persze ebből is lehet

frekit számolni, de nem sok értelme van.)

 

Inkább abból kéne kiindulni, hogy amit anyagnak látunk az a különböző

erőterek, haladó és állóhullámok egymásra gyakorolt hatása.

Ezt itt többen nagyon jól látják.

Az anyag illúzió. (Szerintem.)

Előzmény: habár (869)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 870

Olvasgatom a fotont astroján.

Még nem értem egészen.

A fény tehát a c,d részecskékből áll, amelyek töltés tulajdonságúak.

A tömeg tulajdonság fékezéskor keletkezik.

Hát, még rágódom. 

 

Előzmény: Astrojan (858)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 869

Arra gondolok, hogy ha Univerzumunk zárt, ahogy gondolom, mi történik benne az olyan fénnyel, amelynek hullámhossza nagyobb, mert frekvenciája kisebb, mint, 14 MRD év.

Egy ilyen fénysugár egyáltalán létezhetne?

Hiszen úgy nézne ki, mint egy macska, aminek a füle-farka be van fogva egy satuba.

Akkor viszont az elméletem szerint  14 Mrd évig tömeg lenne, utána meg csak töltés, energia.

Töltés-tömegsűrűség, csak nagyon lassan váltakozva.

Így bizony az anyag is fény, vagy macska füle- farka lenne.

De tényleg, Gézoo, neked tudni kell, milyen egy 30 Mrd év frekvenciájú fény?

Vagy 1500 Mrd év. Csak úgy, kapásból.

 

Előzmény: habár (868)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 868

 "Látom még mindig a fénnyel vagy elakadva... "

De most már nemecsek én.

És nemecsak a fénnyel.

Előzmény: Gézoo (867)
Gézoo Creative Commons License 2006.07.20 0 0 867

Szia!

 

   Látom még mindig a fénnyel vagy elakadva...

Előzmény: habár (866)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 866
(felperzseltem a topikot, itt egy időre fű se nő)
Előzmény: habár (865)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 865

"Ezáltal úgy vélem, éppen a töltések az anyag (C- és D+), a gravitonok az anyag (A és B), valamint az energia az anyag."

Hát valami ilyesféle lehet.

A fény meg ezek váltakozása.

Vagyis nem elektromágneses hullám.

Nemcsak az. 

Előzmény: habár (864)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 864

De veletek sajnos, nem tudom ezt a kérdést körbejárni, ahogy kellene.

Mert sok mindent nem tudok, amit Ti. És Ti sokat nem, amit én.

És ez a kettő sohasem egészítheti ki egymást.

Előzmény: habár (863)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 863

Ezért hivatkozom arra, hogy SŰRŰSÉGLÉPTÉKŰ UNIVERZUM.

Ezért nyitottam topikot: SCHWARZSCHILD képlet: áramlási kritérium?

Hogy folytonos világot is vizsgálhassak.

Előzmény: habár (862)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 862

A tömegsűrűség: folytonos.

A tömeg meg : pontszerű.

Olyanok ezek, mint a diszrét, és analitikus matematika.

Mindkettőnek van szerepe, és létjogosultsága.

És azért kár csak az egyiket erőltetni mindenütt.

 

A diszkrétet.

A tömeget.

Előzmény: habár (861)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 861

Amúgy, ha nem feledkezek meg róla, én mindig tömegsűrűségről, vagy töltéssűrűségről szoktam írni. Ezeket ugyanis a tér tulajdonságaiként foghatom fel.

Fekete dobozok ezek, akár örvényt is tartalmazhatnak.

 

De tehetik, mert a fekete doboz- térbeni képződmény.

Előzmény: Astrojan (858)
habár Creative Commons License 2006.07.20 0 0 860

Nincs kifogásom az ellen, hogy közös alapja legyen az amúgy átváltható tényezőknek. Azért is írtam, hogy amit "anyagnak gondolok".

 

Természetesen, én is kóstolgatom ezt a lehetőséget.

Sőt, egy másik magyar outsider- tudós, ha jól emlékszem Benkő a neve?, nagyon érdekes giroszkopos kísérleteket is végzett e témakörben.

Kár, hogy itt nem jelentkezett, de jól is tette, mert kinevették volna.

 

Azért próbálkozom állandóan azzal, hogy ezeket a képleteket vektorhelyes formában, a geometriához minél közelebbi formában írjam le.

Amelyben a tér nem r^3, hanem (R2xR3)*R1 skalár.

Mert ebben a képletben az előjel a tagok sorrendjétől függ, és ebben felületvektorok is szerepet kaphatnak, amelyeken keresztül áramlás definálható.

Ezért mondom, hogy az

a=G*M/r^2 képlet ugyan lehet pontos, de nem helyes.

Ez egy se nem vektor, se nem skalár képlet.

Előzmény: Who111 (859)
Who111 Creative Commons License 2006.07.20 0 0 859

Elolvastam a modelledet, és nagyon jónak találom.

Bár a gravitonok létezése számomra kérdéses.

A tehetetlen tömegre nagyon jó a giroszkóp elv alkalmazása. :-)

 

De mi van akkor, ha teljesen elhagyjuk a részecske fogalmát?

Az energia ugyanúgy foroghat (lásd forgó EM mező).

Egyszerűen állóhullámoknak tekinthetnénk a részecskéket.

(Az elektromágneses sugárzás pedig haladó hullám.)

Az állóhullám kialakulása bizonyos rezonanciát feltételez.

Ez viszont energiát von el a környező térrészből.

Két test összekötő vonalán az energiahiány nagyobb lesz, mint az

egyéb irányokban, ezért úgymond "vonzás" alakul ki a két test között.

Mivel nincs részecske, minden test tisztán energiából áll.

Ezért, ha az egyik test elvonni igyekszik a másiktól energiát, akkor maguknak a

testeknek kell közeledniük egymáshoz, hiszen ők is energiák.

 

Szóljatok, ha nagyon nagy hülyeség!

Előzmény: Astrojan (858)
Astrojan Creative Commons License 2006.07.20 0 0 858

A tömeget jobban ismerjük, mert róla gondoljuk, hogy az a látható anyag.

 

Nagyon finoman fogalmaztál, de azt gondolom a tömeget sem ismerjük valami jól, mert mérni ugyan jól tudjuk de nem tudjuk, hogy az micsoda. Ezen fotonmodell (és az ebből következő anyagmodell) szerint a tömeg csupán tehetetlenség: a nagy sebességgel pörgő részecskék az elektron vagy proton tóruszokban (pörgettyűk) ellenállnak minden kitérítő erővel szemben. Ezt érzékeljük tömegként.

 

Tehát a tömeg nem maga a látható anyag, mert fizikailag a tömeg nem is létezik. Az csak a pergő energia, a tömeg nélküli A,B,C,D részecskék tehetetlen tulajdonsága. A valóságban csak a 4 elemi részecske valamint az energia létezik. Semmi más. A többi csak tulajdonság: a tömeg, a szín, a sebesség, a hőmérséklet, a szag, az idő stb. Ezeket mérni lehet, csak fizikailag nem léteznek.

 

Ezáltal úgy vélem, éppen a töltések az anyag (C- és D+), a gravitonok az anyag (A és B), valamint az energia az anyag.

 

A tömeg nem anyag, akármilyen hihetetlen is.

 

 

Előzmény: habár (856)
habár Creative Commons License 2006.07.19 0 0 857

És egy olyan részecske, amely valamely sebességgel halad, de amelyben az észlelhető jellemző, szintén azonos sebességgel oszcillál, vajon milyen észlelésekre ad módot?

Előzmény: habár (856)
habár Creative Commons License 2006.07.19 0 0 856

A tömegsűrűség és a töltéssűrűség: két ható tényező.

A tömeget jobban ismerjük, mert róla gondoljuk, hogy az a látható anyag.

A töltés anyaga inkább ismeretlen.

Elektron, vagy proton? De hiszen a tömegük eléggé különböző...

Úgy tűnik tehát, hogy a töltés nem lehet tömeg alapú?

Nem is az.

A töltésnek más a strukturája. Nem anyagi.

Talán energia, vagy bármi más?

Töltés és tömeg.

A tömeget sejtem- ő az, amit anyagnak vélek...

De mi a töltés?

Előzmény: habár (855)
habár Creative Commons License 2006.07.19 0 0 855

"a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér "

Írod.

Sajnos, nem váltakozik. Mert nincs mivé változzon.

A vízhullámban a helyzeti és a mozgási energia változik.

Vagyis [b]nem a fény közegét kellene keresnünk[/b], mert ahhoz ennek a jelenségnek legfeljebb közvetve van köze.

Hiszen a töltésnek sincs "közege", illetve az nem a tömeggel arányos.

Hanem az ektromágnesség változó társát.

Amire a legjobb megoldás lehet a tömeg, amihez arányosan kötödik a gravitáció, és a helyzeti energia, amely az elektromágnességgel együtt a fény hullámtermészetét biztosítja.

Vagyis a fény a töltés-tömeg váltakozása.

Egy önmagában hullámzó részecske.

Amiről általában olvashatok, az csupán egy száguldó hullámformájú elektromágneses képződmény.

Amire én gondolok, az egy töltés-tömeg állapotok között pulzáló részecske.

 

 

 

Előzmény: Astrojan (852)
Astrojan Creative Commons License 2006.07.19 0 0 854
A c2 -en találod ALT szövegben: km/s (állj rá az egérrel)
Előzmény: egy mutáns (853)
egy mutáns Creative Commons License 2006.07.18 0 0 853

Én azt szeretném kérdezni, hogy a kopasz gravitonok terjedési sebességének mi a mértékegysége?

 

Üdv: egy mutáns

Előzmény: Astrojan (852)
Astrojan Creative Commons License 2006.07.18 0 0 852

Ha már megkérdezted: Foton modell

 

Olyasvalaki szóljon hozzá aki úgy érzi tudja miért nem ez a fény.

 

habár Creative Commons License 2006.07.17 0 0 851
Kár volt megköszönnöd, most már megbántam, mert nem akartam jót cselekedni..

De mindegy.

Tényleg megzavarodtam a hullámokkal. Nem értem a lényegüket.
Össze is vesztem miattuk magammal. Talán most a legjobb abbahagynom.
Előzmény: TEODOR (846)
habár Creative Commons License 2006.07.17 0 0 850
easyy
Figyuzz!
Hogy kéne csináljuk, hogy ne meneküljenek, csupán csak riadtan nézegessenek körbe-körbe?
Szerintem az is elég jó effektus?
Mi a véleményed?
:-)
Előzmény: easyy (849)
easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 849

Erről egy vers jut az eszembe:

 

jaj,jaj,jaj,

jaj,jaj,jaj,

jaj,jaj,jaj,

 

:))))

Nincs nyugalom, csak elmenekült mindenki.

Mi nyertünk. Megint.

Előzmény: habár (848)
habár Creative Commons License 2006.07.16 0 0 848
Jaj easyy; jaj; jaj!
Fölfedeztük a feszült nyugalmat!
Előzmény: easyy (847)
easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 847
Az hogy két mozgó hullám összege egy állóhullám, nem azt jelenti, hogy ott nem halad semmi. A viz felületén is kialakulhatnak állóhullámok, attól még a két forrástól távolodik az energia.
Előzmény: TEODOR (846)
TEODOR Creative Commons License 2006.07.16 0 0 846

Habár kijavitottál köszi .

Ha a fény EM hullám akkor a fénynél is kialakul-kialakulhat állóhullám mint a rádiófrekiknél , egészen érdekes lenne a kimutatására műszert késziteni .

Az energia terjedése a hullámjelenség .

 

Előzmény: habár (842)
easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 845

"Ha a fény hullám, miért nem ismétlődik ugyanott periódikusan?"

 

Miért, nem ismétlődik? :o

Előzmény: habár (838)
easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 844
"előszöris, csak egy atomot kellene megvizsgálni... hogy egy fotont bocsát-e ki, vagy egy gömbalakú elektromágneses jelet... "

 

"Az a különös, hogy a Selényi-kisérlet szerint a fénykibocsátás gömbhullám formájában történik, míg a Frisch-féle kisérlet azt mutatja, hogy valamilyen adott irányban. Kissé szabadon fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a fény a két különböző kisérleti elrendezésnek megfelelően két egymást kiegészítő, ellentétes arcát mutatta."

 

Ha olvasnál is, sokkal érdekesebb lenne fórumozni.

Előzmény: Con Storm (834)
easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 843
Nem értem továbbra sem, mit nem értessz a hullámon. Ülj ki a folyópartra és nyisd ki a szemed. Kisérleti fizika. :))

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!