"A sárgán-vörössen izzó parázs hőmérséklete 300-400 C fok között van, ez nagyon sok."
Ennek utána kellene nézni. !
Amúgy a a tárgyak kb. 500 -550 fokon kezdenek látható fény kibocsájtani. De ez még csak az un. meggypiros, majd ahogy emelkedik a kibocsájtó hőmérséklete úgy világosodik , sárgás - sárga vörös majd közeledik a fehérhez, de azok a tényleg nagy hőmérsékletek, akár 1800 fok is lehet - pl. az izzólámpa wolfram szála.
A fénykibocsáton alapszik egy hőmérséklet mérési eljárás. Ez az un. eltűnőszálas optikai pirométer . Amikor a műszer izzó szála eltünik akkor a két tárgy hőmérséklete ( a szál és a mért tárgyé ) azonos és meglehet mondani a hőmérsékletést - ha előzőleg helyesen kalibrálták a műszert !!
Amit Te írtál, azt hihetőnek gondolom; és nincs ellentmondásban azzal amit Én írtam. Megpróbálom megmagyarázni:
" Ha tepsiben sütött süteményt akkor rövid egy, másfél órás felfűtés után ,ez kb három kéve kukoricaszár.
Ha kenyeret sütött akkor hét,kilenc kévét fűtött el. Ez kb három óra alatt égett le."
Ez pontosan az amit Én írok.
-Rövid 1órás, 1,5 órás felfűtés után nincs hosszú 4-5-6 órás főzés benne.A hosszú hőleadásához több tüzelő, és hosszabb felfűtési idő tartozik.
-Aztán a kévék száma: 3 kéve a rövid sütési időhöz, 7-9 a hosszúhoz=> Egy kéve súlya kb. 3-5 kg között lehet. Tehát a süteménynek elég volt a 10-15 kg tüzelő. De ahhoz, hogy több órán át (5-6-8 óra) meleg legyen a kemence (annyira hogy sütni lehessen benne), ahhoz kétszer, háromszor annyi tüzelő kellett!
-Az hogy bent hagyta, és nem húzta ki a parazsat az csak látszólag ellentmondás. A kukorica szárnak nincs olyan parazsa mint egy akác, vagy tölgy fának :-) Ma már kevesen használnak 'izík kórót' kemence fűtésre. Én venyigét szoktam, meg ha nincs akkor fát. A rendes kuglis hasogatott keményfának sokáig ízzik a parazsa.
Ezt használhatjuk ki húsok, pizza, ... sütésénél, aminek nagyobb hő kell.
A kenyérhez viszont alacsonyabb hő kell, (de sokkal hosszabb ideig). A sárgán-vörössen izzó parázs hőmérséklete 300-400 C fok között van, ez nagyon sok. Ha ez bent marad, akkor a kenyértészta tetején olyan sűlt 'kéreg' keletkezik, amitől nem tud 'feljönni' (tovább kél a tészta, és dagad). Ezek az alföldi kenyerek nem 1 kg-osak, hanem sokkal nagyobbak voltak, és legalább 2 óra (akár 3-nál is több) kellett ahhoz hogy megsűljenek.
Tehát azért mondom, hogy az népmese kategória, hogy 1 óráig fűtik 10 kg fával (???), aztán sütik benne a húst 1,5 óra + a pizzákat 0,5-1 óra + a kenyeret még 2-3 óra; tehát összesen 4-6 óra sütés.
És arról még nem is beszéltünk, hogy a mi nagymamáink (nekem is van ilyen nagymama+kemence :-) kemencéje nem hobbi kemence volt kinnt az udvaron, amit havonta-kéthetente használtak! Álltalában a szobát fűtötték vele. Tesát a sütőlap alatt vályogtéglával, földfeltöltéssel, (üvegtörmelékkel?) vagy valami mással rendelkeztek, ami hőpufferként szolgált. Ősszel-télen-tavasszal sosem hűlt ki teljesen, hisz a lakást fűtötték vele. Az ilyen használatát teljesen nem lehet egy kalap alá venni a mai udvari hobbi kemencékkel, amiben 1-2-4 (?) hetente főznek/sütnek.
Én a Hozzászólásommal csak azt szerettem volna, hogy maradjunk a realitások talaján. Ne tápláljunk irreális elvárásokat, fellegvárakat a kemencére vágyó emberekben, és utánna ne csalódjanak.
Jóran paraszti ésszel belátható:
-Nagyobb tömeg felfűtéséhez több tüzelő, és több idő kell,
-magasabb hőmérséklethez, és hoszabb hőleadáshoz szintén több tüzelő, és felfűtési idő tartozik.
Szervusz Sancibácsi.Ritkán írok ide,nem akarok kötözködni,csak leírom ahogy nagymamám sütött a kemencében.Minden harmadik héten sütött kenyeret,meg a környékbeli lakodalmakra is sütött,mindenfélét.Ha tepsiben sütött süteményt akkor rövid egy, másfél órás felfűtés után ,ez kb három kéve kukoricaszár.Először az egyik majd a másik oldalom égette a szárat,majd hátul és elöl.A kemencének mindig a tűzzel ellentétes oldala melegszik.Ezután félretolta maradéktalanul a parazsat nedves cirokseprűvel elsüpörte a közepét és hat vastepsi befért.Ha kenyeret sütött akkor hét,kilenc kévét fűtött el.
Ez kb három óra alatt égett le.Ezután maradéktalanul kihúzta a vonyogóval a parazsat,ellenőrizte a hőmérsékletet.Ez úgy megy,hogy a vonyogó fém részét meghúzgálod a kemence alján ha szikrázik a téglán.meg fog sülni,mind a négy nagy kenyér.Kenyér bevetése előtt ,nedves ciroksöprűvel patika tisztára takarította a kemence alját,mert az lett volna a legnagyobb szégyen ha a kenyér, az élet, hamus lesz.Bevetés után betette a kaminlyuktakarót,meg a tévőt és kb másfél óra múltán nézett rá először,hogy a korai kemencenyitáskor nehogy összeessen a kenyér.Mindennek a lényege az,hogy nem a tüzelő süt,hanem a jól felfűtöt kemence.
Ez egy vékony agyagfalú,vastagtalpú,alföldi búbos kemence volt,kenyérsütés után még legalább tíz órán kersztül,megsült megfőtt vokna benne bármi.Még ami lényeges a kemence fűtését kis adagokkal lassan kell elkezdeni,majd ahogy melegszik lehet egyre többet berakni.Én így láttam gyerekkoromban,remélem mindenre jól emlékszem.
Olvasd el a kemencém leirását a honlapomon fönt van. Talán találsz benne valami érdekeset. Mikor én építettem kb 20 kemencét néztem meg a helyszinesn és az internetes sokat nézegettem de a végén én döntöttem milyen legyen.
Még nem késő dobbt ki az üveget egy szelektiv hulladékgyüjtőbe és tegyél alá lépésálló közetgyapotot. Az aljára szerintem a csengő hangú tégla a legjobb mint ahogy a kemence többi részéhez is. Lehetőleg ugyanabbol az anyagbol csináld az egész kemencét ne keverd samotot téglát meg bármi mást mert teljessen kiszámíthatatlan a végeredmény.
Az agyagba nem kell só esetleg homok hogy megfelelő legyen kiszáradás után ne repedezzen. A kemencém belmérete 88cm széles és 95 mély 36cm magas. Üveg nem birom lebeszélni róla az építőket de hát végül is mindenk maga dönt. Nékem volt üvegcserepes is meg ásványgyapotos is annak alapján állítom nem jó az üvegcserép. Az igazi profi kemenceépítőknek kellen megszólalni ebben a témában, és eloszlatni a a homályt a "hagyományos" meg a "jó" kemence közötti külömbséget.
A kemenceépítés első fázisában vagyok (adat- és ismeretgyűjtés, tervezés). Eddig csak olvasgattam, sok információt találtam az oldalon, de sok kérdés is felmerült, amirők nem gondoltam, hogy foglalkozni kell vele. Sabján Tibor:Nagy kályhakönyvét szeretném letölteni, de sehol nem találom. Ha valakinek megvan, kérem, hogy passzolja át nekem! Agyaggal tervezem az építést, azt viszont nem tudom, mennyi sót kell belekeverni és milyen tulajdonságon javít? alfi13 kemencéje tetszik, a tűztér méretét szeretném tudni, csak körülbelül tudom behatárolni a fotók alapján. A tűztér alá tett más is kőzetgyapotot (én is csak az üvegről hallotta eddig), és a tapasztalatokkal elégedett-e? Köszönöm a válaszokat!
Üdv! kemenceajtó és hamuzóajtó eladó.
