Egyébként amit én láttam összeírást,az latin nyelvű volt,és csak strigulák voltak,pl.egy bizonyos jobbágy családjáról,fiúgyermekéről,földjéről,szántójáról,lováról,stb.Igazából én nem jutottam előbbre vele,csak azt tudtam ellenőrizni,hogy a kutatott évben már lakott olyan nevű ember a településen.De lehet,hogy valaki szerencsésebb.Jövő héten végre eljutok levéltárba,de ez tényleg elég macerás,utazni,rászánni az időt,s még az is megeshet,hogy eredmény nélkül:(Én szívesen megyek,de azért jobb lenne,ha bővülnének a hozzáférhető adatok.Komolyan gondolkodom azon,hogy nyáron beszállok az indexelésbe.Ezt az oldalt meg azért szeretem,mert megpróbálunk egymásnak segíteni.Eddig nagyon sokat tanultam Tőletek.Néha,ha van egy kis időm,csak olvasok,több évre visszamenőleg is.Szerintem fölösleges egymást piszkálni,vagy leszólni.Én második éve kutatok,szóval igencsak az elején tartok.De sok dolgot innen tudtam meg.Gondolom,ki -ki a szintjéhez mérten segíthet a kérdezőnek.Ha tud.Ha nem,akkor meg nem kell még egyet rúgni rajta.W.
Bár egy (fél)profizmusát nehezen kezelő csitri a flegma fölényeskedésével megpróbálta összezavarni az itt hosszú ideje kialakult békés és konstruktív légkört, én most megpróbálnám visszaterelni a topikot eredeti medrébe. Szóval tudna mesélni pár szóval valaki arról, hogy az említett összeírások milyen adattartalommal készülhettek mondjuk Szolnok és Kecskemét vonatkozásában? Én a kalocsai érseki levéltár honlapján fotelból "kutatom" az anyakönyveket (kezdem félve használni a szót), ott viszont összeírások nincsenek feltöltve.
(Én magamat továbbra is legfeljebb lelkes amatőrnek tartom, eddig sem gondoltam mást arról, amennyit elértem és amennyit értek az egészhez, de ne kelljen már megérnem, hogy kisebbségi érzésem támadjon egy ilyen fórumon csak azért, mert viszonylag időrabló munkám van + két gyerekem. És az asszonyt még nem is említettem. :-) Lehet skipelni a béna kérdésemet, de kioktatni nem muszáj!)
Igen, valószínűleg ezért böngésztem át az elmúlt évek során több százezer oldalt anyakönyvekben, összeírásokban, temetői névmutatókban, gyászjelentések között, stb. amíg ráértem, ennek tetejébe életrajzok tucatjaihoz publikáltam születési, házassági, halálozási adatokat, mindezt teljesen önkéntesen és ingyen, többek közt azért, hogy a következő generációknak a dolgát megkönnyítsem.
Ha valakinek gyereke születik, vagy valami folytán megváltoznak az életkörülményei, jócskán megcsappan a kutatásra fordítható ideje. Ilyen esetben szerintem nem örülnél Te sem, ha valaki leszólna.
Sok olyan embert is érdekel a családja története, aki nem engedheti meg magának hogy külföldre utazzon, vagy tengernyi pénzt és időt szánjon rá, hanem csupán otthonról tudna böngészni kevés szabadidejében. Sokan pedig a létminimum alatt élnek. Vagy nekik ne is legyen igényük? Várja meg mindenki a nyugdíjas kort és/vagy nyerjen a lottón?
"félelmetes elképzeléseik vannak az embereknek a kutatásról."
Gondolom, aki egy ilyen céget felkeres, azért többek közt azértis fordul hozzájuk, mert 1.) nincs ideje, 2.) nincs tapasztalata, 3.) nem ismeri a forrásokat, azok fellelhetőségét, 4.) nem tud a külföldi kutatással foglalkozni, sat. Egyetlen ember sem születik úgy, hogy mindent tudna, ugyanis gyakorlat teszi a mestert. Te is voltál kezdő minden bizonnyal.
(Azért megoszthatnád velünk, hogy mik voltak az elképzeléseid a kutatásról, mielőtt még nekiálltál volna.)
Miért is könnyű? Nekem a kezembe ugranak a szükséges dokumentumok? Olvashatóbbak lesznek? Nem latinul íródnak? Kapaszkodj meg, minket hívatásosakat még jobban nyomnak egyes levéltárosok, mert azt hiszik milliókat keresünk. Ha végignézed a kutató cégeket valamelyiknél mindig van felvétel. Nyitva áll az ajtó, csakhogy itt kemény munkát követelnek. (A másodállás meg nálam úgy értendő, hogy iskola mellett, a költségeim fedezésére)
Te mondtad ki: "egyéb fontos ügyeinek intézésével" ezek szerint a kutatást nem tartod fontosnak.
Egy kutató cégnél dolgozom másodállásban: félelmetes elképzeléseik vannak az embereknek a kutatásról. Mintha kisebb becsülete lenne ennek a munkának mint egy árokásának. Ezért mélységesen felháborít az, hogy egyesek ezt egy otthonról kényelmesen elvégezhető játéknak tekintik. Kimondom, akkor is ha azt gondoljátok hogy személyeskedek, mindenkire vonatkozik aki így gondolkodik: aki a kutatásra időt, pénzt, személyes jelenlétet nem áldoz, az ne kutasson, nincs helye ebben a dologban !!!
Azért számolj azzal, hogy aki dolgozik, annak egy évben van 20-25 nap szabadsága, amit pihenéssel, a családjával vagy az egyéb fontos ügyeinek vagy váratlanul felmerülő dolgok intézésével akar inkább tölteni, és ennek fényében kicsit nagy luxus több napot kivenni arra, hogy levéltárakba járjon. Vagy aki nem ér rá napközben, az ne is foglalkozzon vele?
- szerintem mindketten probaljatok meg szemelyeskedes mentesen hozzaszolni
- szerintem nagyon jo lenne, ha "otthon uzheto sport"lehetne a csaladfakutatas - azaz minel tobb mikrofilmet digitalizalnanak es interneten elerhetove tennenek (en peldaul kulfoldrol eleg nehezen olvasok leveltari mikrofilmeket pedig szivesen megtennem)
Már bocs, de Benned fel sem merült, hogy az emberek nagyrésze napközben - pont amikor a levéltárak nyitva vannak - dolgozik nem ér rá ilyenekkel foglalkozni?
Szia! Nekem van Földes Katalinom Kőtelekről, azért is fontos személy ő, mert ősatyám az ő halála után költözött be a pusztákról feltehetőleg Kőtelekre, s ott vett feleségül egy Mészáros özvegyasszonyt. Szívese látnám ezen a vonalon a családfádat.
Frappáns válasz, köszi. Bocs, de eddig úgy tűnt, itt szabad hülyeségeket is kérdezni - én is megtettem már nem egyszer. Vannak itt mások is, akik egyszerűbbnek gondolják itt feltenni a bugyuta kérdésüket, ha nem érnek rá ezért bemenni a levéltárba, pláne ha akkora mázlisták, hogy bizony teremsportként űzhetik ártatlan hobbijukat: http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/hasznalat . Mivel egyet-mást azért lehet a tárgykörben találni itt-ott (http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/?f=templates&fn=main-h.htm&2.0), tán nem volt teljesen alaptalan a kérdés különös tekintettel az adattartalomra, mivel Kecskemét nem volt jobbágytelkekre osztva, így én a laikus agyammal nem tudom elképzelni az összeírás formai kivitelezését. De tudod mit, hagyd a francba, ennyire nem is érdekel most már a dolog.
Ezután tessék itt mindenkinek komoly és megalapozott kérdéseket feltenni, a dilettánsok meg húzzanak be a levéltárba, ott égessék magukat, 'oszt jónapot!
hello most talaltam ra erre az oldalra sok hasznos dolgot tudtam meg 1 kerdesem hogyan lehet hozzajutni az 1823 as osszeirashoz nograd es bacs bodrog varmegye erdekel 2 melyik az a csaladfaprogram amalyik 3dimenzioban is mutatja[ez lehet hogy bugyuta kerdes] a malkatsi nev erdekel ancsa
Bocs, de fel sem merült Bennetek, hogy úgy Kecskemét, mint Szolnok, megye- és egyben levéltári székhely? A kutatás nem teremsport.Legalábbis nem otthon űzhető eredményesen.
Csatlakozva hozzád kérdezném, hogy Kecskemétre vonatkozó, hasonló adatokat hol lehet fellelni? Őszintén szólva sosem láttam még ilyesmit, nem is tudom, milyen adattartalommal készültek.
Ha küldesz nekem egy e-mailt, akkor válaszban elküldöm neked a Hajdú MIhály: Családnevek enciklopédiájában (2010-es kiadás) szereplő neveket. 6-ot találtam meg benne az általad keresettek közül. A könyv az 1230 leggyakoribb családnevet vizsgálja.
én annyit tudok neked mondani hogy Süttő nevű település van Mo-on, a wikipedia szerint a név eredete Nevét az itt a Dunába ömlő patak régi séd nevéről vette: Séd-tő: a séd torkolata. A régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás). A vízfolyás neve eredetileg Bikol-séd, ma Bikol-patak. Innen ered mai neve: Süttő.
a Mackó név szerintem is szlovák v. lengyel eredetű, nekem is vannak ilyen nevű, biztosan szlovák származású, ősöm. Szerintem az hogy lengyel-e v. szlovák nem mondható meg, mivel a két nyelv nagyon közeli így etimológiailag sincs különbség. általában a -ko végződés szláv származásra utal.
az Eslerről annyit hogy nekem vannak őseim Morvaországban, ahol ez a név úgy szerepel hogy Exler, de több olyan elírása van hogy Escler, simán el tudom képzelni hogy Mo-on előfordult olyan elírás hogy Esler, amúgy német eredetű.
Kálozi - Káloz helységből való? Talán ez lenne a leglogikusabb.
Száraz: Távolabbi oldalági rokonaim között van Száraz nevű, de ők úgy tudom Rozsnyó környékiek (erre nem esküszöm meg) és ha jól emlékszem nemesek.
Én meg arra lennék kíváncsi hogy Nasadel nevű helység volt-e Csehországban Mláda Boleslav és Melník környékén vagy esetleg máshol? Nem elírás, tisztán így van írva több helyen ([név] [fogl.] ex Nasadel), egyik ragozott alak: Nasadlensis, illetve egyhelyütt az illető foglalkozása után a származási helyként ezt írják: "ex Přizy z Nasadlu" Utóbbit már régi német kézírással írták, de a betűk ismeretében csak ezt tudom kiolvasni.
A felvidéki Udvard (Dvory nad itavou) római katolikus anyakönyveit kutattam a MOL-ban. Véleményekre, ötletekre, meglátásokra lennék kíváncsi a következő nevekkel kapcsolatban:
Zsuzsa: Szóba jött már, elvileg magyar név. Az ükapám Zsuzsa István, a családi emlékezet szerint disznókupec volt Udvardon. Az anyakönyvekben találtam egy Zsuzsa Istvánt, aki akár az ükapám is lehet. Bár elég vad feltételezés, mivel ez a Zsuzsa István 1872-ben született, Az ő apja Zsuzsa József, cipész Udvardon, ők voltak az egyetlen Zsuzsa vezetéknevű család, akiket találtam. Megkeresetem az ő apját is, az eredmény: Zsuska János kiszolgált katona. Szóval máshogy írta a nevét. Szerintetek milyen eredetű lehet a Zsuska/Zsuzsa csaldnév?
Fodor: Feltételezett ősöm nemes Fodor Anna, Zsuska János felesége. Tud valaki valamit a nemes Fodor családról?
Sütő/Süttő: Milyen eredetű lehet, van-e jelentősége az egy és két t-nek?
Dirka vagy Dilko: Nehéz volt kiolvasni. Ötletek, hogy miféle név lehet ez?
Gubó: Szintén volt róla szó itt a topikban, elvileg szlovák-cseh, a facebookon meg ezek mellett horvát és szlovén felhasználókat is találtam. Szóval biztos, hogy szláv.
Mancsuska: Nagyon ritka név, alig találni bármilyen keresőben vagy közösségi oldalon, de létezik. Várom az ötleteket, hogy honnan eredhet!
Maczkó: Szóba jött már ez is, azt a választ kaptam, hogy szlovák-ruszin, azóta utánanéztem a facebookon is, ahol főleg lengyeleket találtam ilyen névvel. A település honlapja mégis a magyar eredetű családnevek közé sorolja. Az udvardi anyakönyvek tele vannak a Maczkó névvel, iszonyatos mennyiségű Maczkó-család élt Udvardon. Szerencsére megtaláltam közöttük az ükapámat, és még három generációig sikerült visszavezetni ezt a vonalat. Az esetleges szláv származás amúgy lehet magyarázat arra, hogy a Felvidéken olyan gyakori ez a név?
Kálozi: Udvardon szintén gyakori családnév. Kálozi és Kálazi formában is láttam. Milyen eredetű lehet?
Kondicz: Nekem új, a kérdés ebben az esetben is az, hogy milyen eredetű lehet.
Esler: Nem biztos, hogy jól olvastam, de valami ilyesmi. Ötletek?
Száraz, Csikós, Galla: magyaros hangzású nevek, de azért kíváncsi lennék az eredetükre. Udvardon amúgy a Gallából szintén elképesztő mennyiségűt találtam, eddig még nem is sikerült semmit kibogozni belőle.
Igen, ezt ismerem és bár ebben is sok elírás, illetve téves adat szerepel, néha nagyon jól jön, pl. a család Kőtelekkel való kapcsolatát innen tudtam meg, egyébként nem tudtam volna továbblépni.
Köszönöm szépen a tippet és a hivatkozást, szerintem elképzelhető, végülis hangzásra hasonló a két szó és a Dikovics nevet is láttam valamelyik anyakönyvben 'Gyikovics'-ként leírva. A Lipnik és a Biala régió, a mai Lengyelország, stimmelhet is, már csak azt kell kitalálnom, hogy miből magyarosították a nevet. Hangzásra mindenképpen szlávos, de gondoltam a 'Dikov fia'-> Dikovics megoldásra is, a myheritage szerint annak az elterjedése viszont inkább Bulgária és Oroszország.
Nemrég kezdtem kutatni a családfámat és rengeteg hasznos információt találtam már a korábbi hozzászólások között, most viszont elakadtam. Katolikus anyakönyvben találtam a származás alatt a 'Lipping/Gallicia' bejegyzést (Dikovics család - 1868) és akárhogy néztem a történelmi Galícia térképét, nem találtam ilyen települést. Van valakinek ötelete?
Egyébként az alábbi családokat kutatom, ha valaki érintett, szívesen cserélnék információt:
Én is ékezetes betűket használok. A keresőfelületen én úgy tapasztaltam, nem jelennek meg az ékezetes betűk, találkoztam olyan névvel, ahol az ékezetes betű helyén egy kérdőjel volt. Ettől függetlenül szerintem érdemes ezeket használni, mert talán egyszer majd megcsinálják olyanra a keresőfelületüket, hogy látszódjanak ezek a betűk. A magyarban fontos az ékezet, egyáltalán nem mindegy, hogy valakit például Sorosnak vagy Sörösnek hívnak.
A nemeknél, én a férfit és a nőt használom, és nekem engedi a program ezeknek a használatát. Nálam nincs is olyan lehetőség, hogy male és female. Te milyen nyelven haszálod a programot, angolul?
