A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Igen, pont ezért kérdeztem, hogy nézte-e a kedves topiktárs, milyen őrlésű. Hátha jött már azóta, sosem tudni...
Így aztán nemrég rájuktelefonoztam, és állítólag presszós. Körbenézte, és ezt állapította meg, illetve egy kollegát is kérdezett, az is állította, hogy olyan finomra őrölt, mint amit ott használnak. Hááát, ennél többet telefonon nem lehet elérni, muszáj lesz ezekután odamenni személyesen :)
A most rendelt Molinari Espresso elég finomra őrölt :) Tök optimálisan lefojtja a gépet, gyönyörű crema, finom krémes állagú kávé. Az utóízen érezni inkább, hogy azért ez nem kevéssel olcsóbb, mint az Öt Csillag, tényleg szárazabb, fanyarabb, de elégedett vagyok vele.
Ez ugyanaz a Filicori-lelőhely, amit párszor már említettem (a másik ugyanennek a társaságnak a fagyizója a TB-i Corában). Sajnos, a mostani dobozos, darált kávéjuk mokka finomságú, nem espresso - átzuhog a víz rajt' és közepes tea erősségű lészen :-(((
Ez igaz. Miért nincs negyed kilós szemes? Az lenne az igazi. Jó, ott vannak a pörkölők is, rég nem jártam a házuk táján, majd pótolom. Csak, hogy friss legyen a pörkölés!
Vagyogatunk, sőt kv nélkül én már nem is élnék. Csak közbejött egy szakdogának nevezett apró tudat- és létmódosító apróság, és a munka érdekében (kizárólag a deadline-al a nyakamon) jobbnak láttam az internet drótot kivenni a gépből... De elkészült! (És ott nem kezdtem de-vel és és-sel mondatokat!)
Szvsz dunsztom sincs, ez nem bolt, így nem vehettem a kezembe a dobozt. Az én érdeklődésemet inkább a kilós csomag keltette fel, azt pedig igyekszem espressora darálni.
Érdekes, múlt hétvégén én is a "még egy esély"-en gondolkodtam, mikor megláttam a Lavazzát a madaras teszkóban. Nem kapta meg :) De örülök, hogy mégis jónak találod, felkerül a listára.
Már azt hittem a nagy pangásból, senkinek sincs elég koffein az ereiben rajtam kívül :)
A kíváncsiságom jutalma 1: végre elfogyott a TAZ biokávé. Szokásom ellenére ebből duplákat főztem reggelenként, de végig nem tudtam rajta kiigazodni -- ivás közben rendes "patkányméreg" sűrűségűnek érződött, de hatása alig volt, a koffeinjének se sok (pedig, ugye, elméletileg Robusta-tartalmú keverék) és az utóíz is úgy eltűnt a szájamból egy perc alatt, mintha semmit sem ittam volna.
A kíváncsiságom jutalma 2: vettem egy csomag Hausbrandtot. Ez bizonyult az első olyan előredaráltnak, ami túl finom a gépemhez! (Pedig egy városból származnak.) Megrázó látvány, ahogy hiába erőlködik egy ideig, utána megindul, de orrán-száján... (Szombaton így szégyenszemre KV nélkül mehettem el otthonról.)
Elkezdtem kísérletezni egy kicsit és összekeverni Espresso Casával, ami nekem kicsit túl durva őrlemény, hogy vajon mikor lesz pont jó az eredmény? Nos, még 1/3, fele, de még 2/3 Hausbrandttal is pont olyan gyorsan folyik át, mintha tiszta E. Casa lenne! (Ezt már tényleg csak kíváncsiságból próbálgatom, a H.-t túl sötét pörkölésnek is találom. A logója viszont igen jópofa.)
Adtam egy új esélyt a Lavazza brandnek a savanya Espresso 100% Arabica után egy Espresso Famiglia (remélem jól írom emlékezetből) szeméyében, és jelentem, érdemes volt! Ez nem tiszta A., és nagyon kellemes (nem feltétlenül ezért, én nem vagyok tiszta arabica keverékek ellensége). Gyárilag darált, kifejezetten házi espresso géphez a csomagolás szerint. Nos az én saját, nem túl bika gépemhez valóban jó, de már egy Gaggia lehetm, hogy kifogna rajta. Ajánlani tudom, bár nem olcsó. 250 g-os csomag volt 1200 körül. Más, ha vki Filicori-t akar venni, lehet kapni a mammut 1. éttermi szintjén, a fagyis pultos étterem-kávézóban, van fémdobozos darált, illetve kilós szemes. Utóbbi 5800 huf. A kávé helyben igen megfelelő szinten készül, partnerem cappucinoján még latte art is volt, ha nem is a legszebb, amit életemben láttam. Egyetlen gond vele az volt, hogy kissé forróra sikeredet, így kellett vele várni. (Ez legyen a legnagyobb gond, legalább a tejhab valóban tejhab volt, nem pedig óriás buborékos szivacs, amit kanállal kanalaznak a kávéra...) Az én espressomba nem igen lehetett belekötni, legalábbis a hazai viszonyok ismeretében. A tömörítést itt sem vették keményre, a daráló tamper-éhez nyopmták oda a szűrőtartót, igaz nem simogatás volt. Szerintem a daráló van ehhez állítva, mert a főzési idő ok volt, az orrom előtt készült a kávé. Ennek ellenére se savanyú, se keserű nem volt.
Konnektort se hordanak... Ha meg már bemegy egy épületbe, ahol áram van és asztal a szerkentyű elhelyezésére, ott már gázfőző is van (vagy villany). A dzsezva nem létszükséglet (csak jó ha van), sokféle tűzálló edény alkalmas a feladatra.
Mobiltelefon, ipod, apropenz, slusszkulcs, hitelkartya, gazpisztoly, ruzs es intimbetet segitsegevel nehez kavet kesziteni, mast meg nem hordanak maguknal az eberek.
Vagy szerinted hany no hord a retilkuljeben gazfozot es ibriket?
Hát mert a török kávéban pont az a jó, hogy nagyon egyszerű eszközökkel el lehet készíteni könnyen-gyorsan, ugyanúgy, ahogy rengetegen csinálták századokon át. (Figyelni azért kell rá, az tény.) Mi jöhet még, Nescafé-automata? (Ja, most jut eszembe, olyan is van már :)
Viszont a savaknak tényleg van némi negatív hatásuk: nehezítik a vas (és cink) felszívódását az élelemből, sőt állítólag a B-vitaminét is. Akinek hiánya van ezek vmelyikéből, az a nap kávémentes felére időzítse a pótlást!
De ez ugyanúgy igaz a teára (a zöldre is!), aminek mégis sokkal jobb sajtója van és senki sem szokta kétségbevonni az egészségtudatos körökben, hogy az ivása sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal.
Na, az igaz, hogy így kell a legkevesebb gramm kávé a kielégítő élmény eléréséhez. (Az olaszok egy főre jutó fogyasztása állítólag jóval alacsonyabb, mint pl. a németeké.) De az, hogy a koffein káros az egészségre, inkább babona, mint tudományos tény. Akkora napi adagoknál sem sikerült igazolni a föltételezett ártalmakat, amiket már én is igen-igen túlzásnak tartanék :)
Miféle harag? Itt semmi se megy vérre, csak beszélgetünk és még azokkal is barátságosan viselkedik mindenki, akik a La Festa instant cappuccinóport tartják a KV-kultúra csúcsának.
Mennyi Münchenben Mehmet Efendi?
Az olasz eszpresszókészítés mérhetően nagyon nagy százalékát juttatja az italba a KVbab kényes aroma-anyagainak (bár az átlagfogyasztó ritkán jár gázkromatográffal a farzsebében :)) Szóval nem 100%-ig szubjektív a különböző KV-hoz jutási módok rangsora, bár abban persze egyetértek, h. az olaszon kívül a török a másik igazán aromagazdag módszer és persze ez a legnagyobb múltu.
(Kolléganőmet egyébként egyszer majdnem meglincselték azért, mert a török kávét török kávénak nevezte -- Örményországban :))
Jaj, lehet, hogy rosszul fogalmaztam, ne haragudj. Kurukahveci Mehmet Efendi-vel csak az a bajom, hogy Magyarországon irtózatosan drága. Míg ugyanez pl. München törökjeinél -a magyarhoz képest- nevetséges áron kapható.
Ha az erősségre, a kávét a maga egyszerűségében való ivásra gondoltál, akkor persze, nyilván kevesebb a lépés a törökös és az olasz között, mint a törökös és a bécsi között.
A magam részéről szinte kizárólag törökös kávét iszom, de ez elsősorban a törökös pörkölés, finomság, etc... miatt van így. Az én ízlésemnek semelyik egyéb kávéfajta nem felel meg, így nem tudom megérteni az olasz kávékról zengett himnuszokat sem.
Itt olvasható néhány elég érdekes (de többnyire barátságtalan) vélemény a Nespressóval és ált. a podokkal kapcsolatban, a szakma nagyjaitól vmi milánói szakvásárról:
Ráadásul akit érdekel, megnézheti magának a darálós Mazzer úr kecskeszakállas figuráját. Ő meglepő módon optimista a podokkal kapcsolatban: szerinte magasabb szintre emelik a közönség igényességét, és így végül még többen kötnek ki a frissen daráltnál, annyira, hogy ők újabban alig tudnak eleget tenni a megrendeléseknek! (Ez azért eléggé meglepett, tekintve az árszintjüket.)
Ma volt az első ízlelés "Kenya Bold" ügyben. Tényleg testes élmény, ránézésre kicsit olajos szemek. A testesség viszont nem "alúl" jön ki, nem a mélybarnák erősek, hanem inkább a teljes ízskálát terül szét ("magas"?). Van benne csokiszerű, és a túlvégen a savanyú felé hajló (de semmiképpen sem savanyú) íz is. Kellemes. LUX-on ali 2 feletti darálás és alapos zömítés tett neki jót.
Ja és még a megmaradt vizet is kiöntöm a tartályból... Bár nem vagyunk egyformák, kinek mi fontos, van aki nem tesz bele minden főzékor friss vizet ;-)
Akkor én ennél ügyesebb vagyok :) Minimális KV megy veszendőbe: a mosogató felett kanalazom a szűrőbe, itt tömörítem, és csak az a kicsi szokott belepotyogni, amit végül a széléről lesöprök.
Viszont utána zaccolni, szűrőt kiöblíteni, egy kis vizet kiengedni még a gépből (ezt itt tanultam, de tényleg jó, mert lemossa a főzőfejet, meg kicsit a gumit is), főzőfej letöröl, csepptálca és fiók öblítés, szóval pár homokszem lepörög a képzeletbeli homokórán :) Mondjuk annyi, hogy meg is fordíthatnám utána...
A tampert, de én a konyhaasztalt is jócskán tele szoktam szórni KV-porral (béna vagyok, mint említettem). 10 mp erre, 10 mp arra eléggé össze tud adódni a végére.
