Ha az a más formájú tető nem életveszélyes vagy ilyesmi, a városképbe (a környék házaihoz) illeszkedik, miért ne lehetne egy tervet módosítani. (Esetleg korábban készült is módosító a tervhez, talán be is lett adva, csak elkallódott... khmm :)
Szerintem az adásvételit kellene jó alaposan megnézni. Feltételezem, abban szerepelnie kellene, hogy milyen állapotban vettétek a házat, mi volt kész, mi nem. Meg persze, ha volt egy csepp esze az ügyvédeteknek, akkor a per-, teher-, és illetékmentes szöveg mellé az is bekerült, hogy az engedélyezési terveknek megfelelően készültek az addigiak.
Esetleg, ha van jegyzőkönyv, fénykép, videó, vagy tanúk az átadás átvételről, az sokat segíthet.
Alapvetően ha nem hajlandó egyezkedni, akkor nincs sok lehetőségetek, ha a fentiek szerint legalább van valami bizonyítékotok, hogy ő csinált(att)a az engedélytől eltérő részeket, akkor polgári perre mehettek, ha nincs, akkor jó eséllyel még arra sem...
Szeretném a segítségeteket kérni. 2010-ben vettem egy családi házat 70%-os készültségben. Idén jutottunk el oda, hogy megkérjük rá a lakhatási engedélyt. Ekkor derült ki, hogy a meglévő rajzok nem egyeznek a házzal, teljesen más a tető formája. A volt tulajdonos nem hajlandó segíteni, azt mondja neki ehhez semmi köze. Tényleg nekem kell az összes költséget kifizetnem? Ha megbüntetnek azt is? Előre is köszönöm!
Nagyon köszönöm a választ. Tavaly áprilisban lett a földhivatalnál bejegyezve a feleségem nevére. Akkor kezdődött a huzavona, ami abban állt hogy a vagyonkezelő rádöbbent, a pervesztés után a lakáskulcsot nem tudja átadni, mert nem is volt soha nála. Bent lakik a lakásban az elhunyt élettársa. Mi is akkor szembesültünk ezzel. A vagyonkezelő ezt addig elhallgatta. Pár hónapig levelezgettünk (ügyvédünkön keresztül) az idős emberrel, de nem erőszakoskodtunk. A bácsi január elején meghalt. Az ingóságok örököse, a lánya nem reagál a leveleinkre, ezért az ügyvéd 25 ezer Ft/hó tárolási díjat közölt vele, amennyiben nem pakol ki. Ez egy 38 m2-es lepukkant lakás a X. kerületben nem valami jó helyen. Természetesen a hölgy nem reagált. 15-én szerdán megvolt a hagyatéki leltár.
Kissé megnyugodtam, hogy a végtelenségig nem lehet packázni ebben az ügyben.
Ha tényleg rendben be van jegyezve a tulajdonjogod a földhivatalnál, akkor több lehetőség is van attól függően, hogy mennyire vagy türelmetlen:
1. Két független tanú (az egyik lehet pl. a házmester) és egy hiteles tulajdoni lap jelenlétében felfúratod szaki bácsival a zárat, majd a tanúkkal és videóval bejárjátok a lakást, jegyzőkönyvbe véve az ott fellelhető ingóságokat. Azokat végül egy halomba rakjátok (bennük kárt nem téve), a majdani elszállításra előkészítendő.
2. Ha türelmesebb vagy, felszólíthatod a leszármazottakat/rokonokat, hogy vagy kössenek veled bérleti szerződést amíg a cuccok ott vannak, vagy haladéktalanul ürítsék ki a lakást. Azt is beleírhatod a felszílításba (amit jó esetben ügyvéddel kéne küldetni), hogy a nem reagálást (többek között kulcsok át nem adását) bérleti jogviszony létesítésére ráutaló magatartásként fogod értelmezni és le fogod perelni róluk visszamenőleg kamatostul a bérleti díjak összegét (írj is oda egy jó magas, de még reális havi bérleti díjat). Lehet hogy ez is hatni fog.
Meglehetősen tanácstalan vagyok. A feleségem örökölt egy lakást, amit vissza kellett perelni a vagyonkezelőtől, mert az "örökös hiányában rátette a kezét" Ez 2 évig tartott. Amikor meg kellett volna kapnunk a kulcsot kibökte a vagyonkezelő hogy nincs ott a kulcs. Valóban nem volt mert az elhunyt élettársa lakott a lakásban. Erről mindenki hallgatott. Ez tavaly nyáron volt. A bácsi azóta meghalt. Január közepe óta meg azért nem tudjuk birtokba venni, mert az elhunyt holmija állítólag több mint 300 ezer Ft értékben ott van és hagyatéki lesz. Kulcs az önkormányzatnál én meg fizetem szorgalmasan a rezsit. Az ügyvédem meg, de erről inkább nem mondok semmit...
Meddig tarthat ez. Milyen módon és mikor rakhatom ki az ott levő holmit mert engem akadályoz a hasznosításban.
A nejem állandóan dünnyög hogy tegyek valamit. Fogadjak másik ügyvédet?
Az NGM-től a következő választ kaptuk erre: az illetéktörvény azon rendelkezése, mely szerint nem tárgya az ajándékozási illetéknek a 150 000 forint forgalmi értéket nem meghaladó ingó ajándékozása, ha arról nem állítottak ki okiratot, jogügyletenként (bankszámlapénz ajándékozása esetén utalásonként) alkalmazandó.
Mindezzel összefüggésben azonban hangsúlyos, hogy az adózás rendjéről szóló törvény értelmében a szerződést, a jogügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.Erre tekintettel tehát, amennyiben az ajándékozó egymás után (például egy napon belül) tíz alkalommal, 150 000 forintot nem meghaladó utalást kezdeményez, holott valódi célja arra irányul, hogy megközelítőleg 1,5 millió forintot ajándékozzon, a kedvező illetékszabályt nem lehet alkalmazni. Abban az esetben viszont, ha valaki havi rendszerességgel 150 ezer forinttal támogatja a testvérét a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.
Köszi Babette_ Hát ez szuper. Az adózós topikból küldtek ide ott nagyon nem voltak képben még azt sem tudták hogy a korábbi banki átutalásos korlátlan lehetőség 2014 jan. 1-től megszűnt. De amit állítasz az hogy derül a ki az illeték tvr-ből vagy ismersz valamilyen tvr-t, rendletet, állásfoglalást vagy csak te úgy értelmezed.
Ha jól tudom 150.000 Ft-ig nem kell ajándékozási illetéket fizetni ami egyébként elég durva 18%. Ez a 150.000 Ft egyszer az életben vagy hányszor mehet?
A legálisan szerzett és minden adót megfizetett jövedelmemből egyrészt én a testvéremet (szülők már nem élnek) szeretném támogatni, másrészt keresztfiamat akivel semmilyen rokoni kapcsolat nincs. Mindketten lényegesen rosszabb körülmények között élnek mint én. De egyáltalán nem szeretnék a korábban már megfizetett 16 % SZJA-n túl még további 18 % illetéket fizetni. Tudom, hogy ezt a megajándékozottnak kell fizetnie de végső soron mégis az én ajándékozott pénzemből kellene ezt levonni.
Mindketten kapnának havi 100-100 ezer Ft-. Ez bőven alatta van a 150 ezer Ft illetékmentes összegnek, csak pont azt nem tudom, hogy ez a 150 ezer Ft mentesség egyszeri alkalomra vagy minden alkalomra vonatkozik?
8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
a) a járművezetéstől eltiltás,
b) az elkobzás,
c) a kitiltás,
d) a figyelmeztetés.
(2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.
13. A figyelmeztetés
20. § (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
(2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől.
@Zsuzsika12: Mivel gyakran szoktak úgy fogalmazni, hogy 'megúszta egy figyelmeztetéssel', nem sok következménye lehet. Ha mégis van, azt gondolom beleírják a figyelmeztetésbe, pl. ha eltiltanak valamitől, vagy az ismétléstől óva intenek. Menj és ne vétkezz többet, Zsuzsika - ez az üzenet (hogy klasszikust idézzek).
Egy társasházban elég bajos lenne így viselkedniük. Megokdják ezt okosabban, pl. van ahol kenyeret adnak minden lakonak, vagy talán a p.mesteri hivatalt is megajándekozzák reggelikkel. Meg jobb, ha tudják, kit kell lefizetni azért, hogy ne vizsgálódjanak, vagy lassitsák/blokkolják az eljárást. Ebben az esetben úgy gondolom, abba az irányba mentek, azt a törvényi vonalat követik, hogy ne kelljen bezáratni a pékséget.
Pedig követhetnék azt a vonalat is , hogy ipari-szakhatósági-társasházi és épitésügyi feltételek NEMTELJESITÉSE mentén hogyan védjék meg a lakók, az épitett környezet érdekeit.
Az Alaptörvény is biztosítja mindezeket, az önkormányzatoknak részrehajlás nélkül kell intézkedniük.
@lavendeer: Türelmesen végig kell vinni az ügyet (ha már eddig csináltátok). Abból a szempontból szerencsétek van, hogy nem lépnek fel veletek szemben agresszívan. Nálunk pl. akik mellettünk utcát lopnak simán be is ugrálnak a kerítésen, fémtárggyal kergetnek, megpróbálják berúgni az ajtót - és a rendőrség még a pártjukat is fogja, ha próbálod megvédeni magad. Szóval amondó vagyok, hogy csak nyugi, az eljárás tekintetében mindent megtettél, a végén csak kifut a dolog - és egy normális jogrendszerben még kártérítés is járna a zavarásért, amit hosszú ideig el kellett tűrni.
egyre inkabb terjed egyebkent jogi szabalyozas nelkul is, hogy visszavesznek termekeket szo nelkul, ha rosszat vittek, gondolom, gazdasagi megfontolasbol. (a tesco mar igy is hirdeti magat, pedig regota ez az uzletpolitikaja)
en olyannal is talalkoztam szerelvenyboltban, hogy azt mondtak, vigyek meg egy toldot is, hatha csak elfelejtette szerelo felirni, aztan ha nem kell, vigyem vissza, ha meg kell, ugorjak be kifizetni. nem nagy tetel, de ez a hozzaallas milyen sokat szamit a vevonek...
Egyébként az hogy lehet, hogy ipari engedely, egyéb szakhatosági papirok nélkül csak úgy működik egy pékség? Ráadásul mindenki tud erről a polgármesteri hivatalban? 8 hónapig folytattak le egy vizsgálatot ugy, hogy levelezgettek ide-oda, hogy mégis mi van, van-e papir, be van-e jegyezve valahol, ha nem kaptak választ, akkor megegyszer irtak. Mindeközben ültek a seggükön, nem szálltak volna ki, hogy minden feltétel adott-e, hogy évek óta így üzemeljen egy pékség?
Máshol családokat vernek ki a házbol, mert nem tudnak fizetni. Ha rendőr igazoltat, és nincsenek papirjaid, bevisznek. Ilyenkor a sarkukra állnak a hatoságok.
mint régebben irtam, van egy bezárató határozatunk, a fellebbezés nincs halasztó hatállyal, irja a jegyző.
De aztán kiderült, hogy igenis, van egy olyan tv.miszerint a fellebbezés bírósági elbírálásáig nem zárhatnak be.
Viszont azt is megpendítették, hogy van olyan jogszabályi hivatkozás, ami létfenntartással kapcsolatos, ezt figyelembe veheti vagy veszi a bíróság es akkor egy nagy kamu, szívatás az egész közigazgatási eljárás, és nem záratnak be, tovább működhetnek műszaki és épitésügyi hiányosságokkal, szabálytalanságokkal.
Es ezt nyilvánvalóan igy van kitalálva, ne kelljen bezáratni, illetve meghagyták ezt a kiskaput a pékségnek.
Mi ez az egész? Hiába mondjuk, hogy a társasházi és épitésügyi törvények kiimondanak olyat is, hogy lakókörnyezet rendeltetésszerűhasználata, lakók nyugalma, emberi egészséget és környezetet ne károsítva, stb, de ezek sz@rnak bele, Vagy megveszik őket, mert hát a mi jogainkra is apellálhatnának, ha akarnának. Mi is lehet az a jogszabály, ami az ilyen törvénytelen sütödéket felmenti a bezáratás alól?
A munkanapokon 9:00-ig webshopban megrendelt, bolti átvétellel kért termékeket aznap 16:00-tól tudják átvenni üzletünkben.
Nem semleges átvételi ponton (mert azért is majdnem annyit kellene fizetni pluszban mint maga termék) hanem a boltjukban venném át. Így az lesz amit javasoltál hogy már az átvételkor egyezkedek velük, hogy vegyék vissza egy-két napon belül ha nem jó. Ha nagyon szívóznak már előre akkor meg át se veszem nem is fizetem ki. Elálltam és kész.
@Cersz: Egy dolog a munkanélküliség és más dolog a nehéz szociális helyzet (pl. ha segélyre is jogosult valaki). Utóbbi esetben biztos felmerülhet az illetékmentesség lehetősége, kérelmezni pedig lehet bármit - legfeljebb nem teljesítik. Mellékes érvként is be lehet írni, hátha humánusak a döntéshozók.
@Babette_: Akkor ez elvileg jó Hypo-100-nak, mert (ha jól értelmeztem amiket írt) ő valamilyen átvételi ponton akar a termék birtokába kerülni, és nem arról az esetről van szó, mikor megrendelek valamit egy boltban aztán ugyanabba a boltba bemegyek átvenni - mert akkor feltehetőleg simán megbeszélhette volna személyesen, hogy hagy próbálja már ki a terméket és ha nem jó visszahozza.
Nagyon jó a következtetésed, valóban egy későbbi időpontban történt a banki átutalás, nem az aláíráskor lett megfizetve a vételár.
Jelenleg mindketten munkanélküliek vagyunk, van munkanélküli hivatali igazolásunk. Látsz arra esélyt, hogy a fellebbezésben eljárási illetékmentességet kérjünk, esetlegesen erre hivatkozással is kérjük az illeték mérséklését, az eltörlésének kérelmét persze meg sem merem kockáztatni ebben a pénz éhes helyzetben.
@Cersz: A "jelen szerződés teljesülése esetére" megfogalmazás arra utal, hogy a vételár nem a szerződés aláírásával egyidejűleg került eladók kezéhez megfizetésre, azaz a fizetés valamely későbbi időpontban (pl. átutalással) történik. És mivel nincs ott, hogy a 'teljesülés pillanatában mondanak le' a haszonélvezetről (illetve hogy az a teljesítés pillanatában szűnne meg) , így a lemondás pillanatának a szerződésen szereplő dátum tekinthető: "jelen szerződés teljesülése esetére lemondanak ... haszonélvezeti jogukról" - a 'lemondanak' jelen időben van, a szerződés jelen ideje pedig az azon szereplő dátum. Ha viszont a fizetés az aláírással egyidejűleg történt, akkor nyilván nehezebb kimagyarázni - de akkor is meg lehet próbálni, hátha elfogadja az adóhivatal.
@Hypo-100, Babette_: Szerintem itt akörül van némi félreértés, hogy a vevő nem a kereskedőhöz megy be átvenni az árut, hanem a postára, vagy pl. Inmedio pontra. Az ilyen helyeken pedig (mindkét helyen vettem már át neten rendelt árut) nem biztos hogy megengedik, hogy fölbontsa az ember a csomagot. Konkrétan addig a kezembe sem adták, amíg nem fizettem ki. Utána persze (akár ott a pultnál) azt csinálok vele amit akarok (föl is bonthatom rögtön), de hogy ha valami nem tetszik, a pénzt ott helyben visszakövetelhetem-e, jó kérdés.
Az eladott ingatlanon korábban is volt haszonélvezeti jog bejegyzés, ez a tény az adásvételi szerződésben szerepel is, ezzel együtt vásároltuk meg az ingatlant, majd mi is kértük a bejegyzést. Az eljáró ügyvéd nem világosított fel bennünket a haszonélvezeti jog bejegyzéssel járó esetleges illeték problémákról. (második házasságról van szó, és ezzel akartuk megvédeni egymást arra az esetre, ha valamelyikünk elhunyna, és az örökösök ki akarnák játszani a hátramaradottat.)
Jó a megközelítésed! Az adásvételi szerződésben (eladott ingatlan) van egy utalás: „Haszonélvezők a jelen szerződés teljesülése esetére lemondanak az ingatlanon fennálló holtig tartó haszonélvezeti jogukról” Ez a megjegyzés elegendő lehet annak bizonyítására, hogy az ingatlant haszonélvezeti jog nem terhelte a szerződés érvénybemenetelének pillanatában?
a szabalyozas aztavevot hivatott vedeni, aki nem talalkozik a kereskedovel, es fizetes elott nincs lehetosege megfogni illetve kiprobalni a termeket.
ha te bemesz erte szemelyesen, akkor erre van lehetoseged, es otthel ben donthdtxz ugy, hogy megsem veszed meg, tehat van lehetoseged elallni.
ha futar hozza ki, akkor nincs alkalmad vasarlas elott meggyozodni arrol, hogy nekex aza konkret termek megfelel-e, kell-e, ezert szuletett a 14 napos szabaly.
