Maradt Kanadában is. Van, ahol az üzemeltető tette el, máshol sufniként szolgálnak, a google segítségével össze lehet vadászni párat. Felújított "nosztalgia" példányról nem tudok.
A második ok biztos, hogy közre játszott, mert az első szériánál már jelentkeztek törések, deformációk a hátsó ajtó környékén.
Valamint pár D10-esre átépített első sorozatú kocsin (Nógrád, PK Rt.) megszüntették a széles hátsó ajtó hátsó szárnyát, mert kellett a hely a gépészetnek.
Tehát nem igaz, hogy csak a DAF motor helyigénye miatt volt a keskeny ajtó.
Rosszul írtam,a gázüzemű 1996-os és ki is ment Moszkvába,ez egy 2000-ben készült kocsi és ráadásul SZÉKESFEHÉRVÁRI,mivel 2-es van a vinben és BP-en akkor már nem volt gyártás sem.
Két ok lehetséges (anélkül, hogy tudnám melyik a nyerő).
1. Nem akartak tervezni.
2. Tudták, hogy leszakad a hátulja (több éves üzemi tapasztalat volt már akkor), és azt a logikát követték, hogy minél kisebb az ajtó, annál kevésbé törik ?!
Érdekes. No de ebből is látszik, hogy ez az "olyan buszt kap a megrendelő, amilyet kér" szlogen azért nem olyan egyszerű, mint ahogy azt egyesek elképzelik.
A '98-as eresztésű miskolci Rábás 415.35-ösök és 435.21-esek esetében eredetileg normál hátsó ajtót szeretett volna a megrendelő MVK, amit az Ikarus a tipizálásra hivatkozva visszautasított, illetve felár esetében lett volna hajlandó kivitelezni. Így hát maradt a DAF örökségű keskeny hátsó ajtó...
