Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Hát ez ugyan OFF, de valaki mostanában kért meg, hogy foglaljam össze a magyarországon egykoron állomásozott atomfegyverekről szóló ismereteimet.
Imhol:
Tehát az atomfegyvereket nem szabad kiragadott témaként kezelni, hisz mennyiségük - alkalmazásuk szerves részét képezte a Varsói Szerződés integrált háborús terveinek.
A Magyarországon állomásozott Délnyugati-Hadseregcsoport hadosztályai balhé esetén egyesültek volna Magyar Néphadsereg hadosztályaival, 1 közös Frontot, 3 Hadsereget alkotva.
Egy teljes öszfegyvernemi gépesített Front atomarzenálja volt az országban megtalálható.
A Déli Front alárendeltségben volt található:
2db honi légvédelmi hadosztály (magyar) 1db vadászrepülő hadosztály (ruszki) 1db bombázó hadosztály (ruszki) 3db harckocsi hadosztály (1db magyar, 2db ruszki) 8db gépesített hadosztály (5db magyar, 2db ruszki) + 1db gépesített hadosztály Ungváron (ruszki) 3db hadműveleti rakéta dandár (1db magyar, 2db ruszki) 2db állandó atomfegyver raktár (1db tüzérségnek, 1db légierőnek)
2db MRTB (1db magyar, 1db ruszki)
A Déli Front parancsnoka alá tartozott közvetlenül
2db honi légvédelmi hadosztály 1db vadászrepülő hadosztály 1db bombázó hadosztály
Minden szárazföldi Hadosztály parancsnok alá tartozott még harcászati rakétaosztály.
-------------------------
Alapvetően minden ruszki reptérhez építettek átmeneti atomfegyver tárolót, ahová a balhé előtti napokban szétszórták volna a bombákat az állandó tárolóból.
Állandó tároló azonban csak 2db volt, Tótvázsony a rakéta fejeknek, és Kunmadaras a légiszállítású tölteteknek.
A 177. Gárda Bombázó Hadosztály a következő alakulatokból állt: Átmeneti atomfegyver tároló: Kunmadaras, Debrecen Központi atomfegyver tároló: Kunmadaras 88. Gárda Vadászbombázó ezred, MiG-27D, MiG-23UB, Debrecen 1. Gárda Vadászbombázó ezred, Su-17M2, Su-17UM, Kunmadaras 328. Gárda Felderítő ezred, Su-24MR, Su-17M4, Su-17UM3, Kunmadaras
A 11. Gárda Vadászrepülő Hadosztály a következő alakulatokból állt: Átmeneti atomfegyver tároló: Tököl, Sármellék, Kiskunlacháza 515. Gárda Vadászrepülő ezred, MiG-29 (9.13), MiG-29UB Tököl (1 század atomhordozó) 5. Gárda Vadászrepülő ezred, MiG-23M , MiG-23UB Sármellék (1 század atomhordozó) 14. Gárda Vadászrepülő ezred, MiG-29 (9.13), MiG-29UB Kiskunlacháza (1 század atomhordozó)
A magyar gépek nem voltak felkészítve atomfegyver bevetésére.
--------------------------
Akkor a szárazföldiek:
Atombiztos hadsereg vezetési pont: Nagytevel (ruszki), Börgönd (magyar)
Minden hadosztálynak volt Frog-7 harcászati rakéta osztálya. A magyaroknak Nagykanizsán, Tatán, Tapolcán, Szentesen, Kiskunfélegyházán és Jászberényben. Osztályonként 3 századdal, századonként 1 indítóállvánnyal. Az összesen 18db indítóállványhoz 107db rakéta tartozott amiket Kaposvárott a Mozgó Rakéta Technikai Bázis tárolt.
3 Hadműveleti Rakétadandár volt.
5. Hadműveleti Rakétadandár, Tapolca (magyar) 9db (békében 8db) SCUD-B indítóállvány, 24db rakétával, ami Kaposvárott a Mozgó Rakéta Technikai Bázis tárolt.
Hadműveleti Rakétadandár, Tata (ruszki) Atombiztos tárolóbunker a 9db SCUD-B indítóállvány számára: Császár
Mozgó Rakéta Technikai Bázis (ruszki), Igal Összesen 196db SCUD-B, és Frog-7 rakétát tároltak itt.
Atombiztos atom-rakéta-fej tároló raktár, Nagyvázsony 1 tároló konténer 1,5m x 2,5m -es volt. Minden tárolóhelyiségben két sorban 7-7db konténert tároltak. Egy raktárban 4 tárolóhelyiség volt, összesen 56db konténer tárolására alkalmasan. Nagytevelben 2 raktár volt, összesen tehát 112db konténert tároltak az országban. Egy konténerbe vagy 1db 10-100kt hatóerejű SCUD-B atomfej, vagy 4db 10-30kt hatóerejű Frog-7 atomfej fért.
A magyar Tapolcai Hadműveleti Rakétadandár légvédelmét a 7. Keszthelyi Légvédelmi Rakétaezred látta el, 6db KRUG komplexummal.
A ruszki Tabi Hadműveleti Rakétadandár légvédelmét a Dunaföldvári Légvédelmi Rakétadandár látta el, KRUG komplexummal.
A ruszki Császári Hadműveleti Rakétadandár légvédelmét a Móri Légvédelmi Rakétadandár látta el, BUK komplexummal.
Kösz. Tudod, az a baj, hogy egymás mellett sose láttam a kettőt, így nem tűnt fel a különbség. Abban az időben csak az olyan kocsikhoz képest láttam különbséget, amelyikek civil felhasználásra, nem terep változatban készültek. Billenőplatósként lehetett látni néhány helyen. Még büszke is voltam, hogy mennyivel szebb és kövérebb kereke van az enyémnek. A reflektor doboza számomra csupán annyi többletet jelentett, hogy jól lehetett rajta ülni, a sárvédőn lévő perem meg fel sem tűnt, hiszen nem láttam mellette a másikat.
Ha a lámpának van szögletes doboza, akkor biztos lehetsz benne, hogy 255-ös(vagy a nehezítés kedvéért korai 260-as) Ha nincs doboza, akkor 214, vagy korai 255. A tuti biztos a nyomtáv és kerékméret alapján való megkülönböztetés. A 214-nek keskenyebb az abroncsa és nem is lóg ki a sárhányó külsejétől. A 255-nek szélesebb az abroncsa, nagyobb a nyomtávja így egy szélesítő peremet kellett az amúgy változatlan fülke sárhányójára rakni.
Az én kezem alatt hajdanán csak 255B és 255V típusok voltak. Ilyen messziről meg nem tudnám megmondani, mi a különbség a kettő között. Azt hallottam, hogy a 214-nek kétütemű motorja volt.
Ja. Majdnem. Csak az én képemet nem tudtam volna olyan szögből fényképezni, hogy legyen benne villanyoszlop. Amúgy a fű stimmel, a fa stimmel, meg a pontonok is stimmelnek.
söt most jön a legjobb: aki ismei a K-700-t traktort, ugy van a valtoja tervezve, hogy bekeidöben szant a mezön, mig haboru eseten beepitenek a valtojaba egy plusz alkatreszt, es gy kepes lesz közuton 65-70 km/h sebeseggel mozogni, agyut vagy raketat maga mögött huzni nagyobb tavra es gyorsabban.
A jászberényi LEHEL hűtőgépgyár például - annak idején ugye gyártottak söröshordókat és szódásszifonokat - át tudott térni az ágyúhüvely gyártásra. Ezt egyébként egy gépsor békében is csinálta, hiszen tüzérék azért egy keveset felhasználtak, de háborúban nem kellett volna annyi söröshordó.
Ugyanaz a gyár néhány óra alatt át tudott volna térni a fegyver alkatrész gyártásra is.
A régi szép időkben ott rengeteg autóhűtőt gyártottak, többek között a Fiat gyár szükségletének kétharmadát. Na az például ment volna tovább, csak nem feltétlenül a Fiatnak, hanem valamelyik herckocsi vagy katonai járműgyárnak.
Ez egyébként nem csoda, hiszen "szocialista iparunk" szinte maradéktalanul fel volt készítve a haditermelésre való áttérésre. A szükséges egységeket többnyire egy zárt KÜM raktárban tárolták, hiszen előre minden le volt gyártva, oda volt készítve, csak a nagy gépekben kellett szerszámot cserélni. Ha megnézed például a klasszikus gyomorgránátot (vagdalthús konzerv) annak a mérete kísértetiesen megegyezik a régi 38/48M kézigránát fejének méretével. A többit meg kikövetkeztetheted.
Merd meg a konzerv atmeröjet tolomerövel, es merd meg ha van löveghez löszerhüvelyed, azt hiszem a D-152 agyuhoz passzol valamelyik. Termeszetesen a gyarto gepet, amely bekeidöben konzervet , cigit gyart, nemileg modositani kell, de ez mar i volt tervezve.
Ez nemcsak az Ikladira igaz, hanem sok mas gyarra is. Egri , pecsi dohanygyar:löszergyar tudott volna lenni. Nagyatadi konzervgyar:lövegekbe löszert tudott volna gyartani De van megott sok mas pelda itt, hirtlen csak ennyit tudok mondani.
Legalul Zalka Mate laktanya egy reszlete, fölöötte a volt antennatarto romjai a Szikla fölött. Nem tudja valaki megmondani milyen antenna allhatott itt, es a kabelt hogy hoztak föl ide a Sziklabol, tehat a kabel a földfelszinen volt, ami s ziklabol jöttt, vagyezis a Dolkahoz tartozott?
Ez mind a Dolka tetön levö adohaz romjai, valszeg vamailyen antenna, vagy lokator volt itt fennt valamikor, rre következtetek a spanolohuzalokbol, drotokbol. Meg egy földalatti lejarat valahova, be van falazva.
A Graenzentstein-alagút Perecesen ment be és Pálinkás-nál jött ki a hegyből majd a felszínen ment Baross-aknáig(ma Baross).A Sziklarajzod majdnem jó.Álca-nem álca,nem tudom,de a polgári alkalmazottak szolgálati pihenőhelye volt a külső szálló jellegű épület.A Dolka-tetőn a Bagolyvárból szvsz nincs lejárat,azok a lyukak inkább szenyvíz, v esővízelvezetőnek tűnnek...Írj:ai9kukacfreemailponthu
igen a p-szállót 1930ban épitették,, perececen pedig lenne ötletem hogy a sin hól megy be a hegybe.....hallottatok már a graenzenstein 2336m hosszú alagútról,és ami perecest köti össze lyukóval ???ez az eggyik ága az alagútnak
De szerintem nem lehet megsem olyan nagy belülröl, 20-30 as evekben mindent kezzel csinaltak meg talan a vesest is. a barlangaszok mondtak, hogy ott nem is volt semmilyen barlang soha, teljesen mestersegesen van bevajva.
De igen... mindenképpen a háború előtt épült, mégpedig Vitéz nagybányai Horthy Miklós utasítására. Onnan tudom, hogy a dédnagyapám kocsis volt a 20-as 30-as években, s hát megfordult alkalomadtán arrafelé. Voltak ott ismerősei, s nyílt titok volt a közbeszédben, hogy a kormányzó építteti. Nem egy bombabiztos bizonyíték, de semmi hihetetlen nincs benne. A háború után pedig úgy alakították ki a belső helységeket, ahogy éppenséggel kedvük szottyant.
Valahol azért kellene lennie tervdokumentációnak, nem?
Lehet, hogy száz évig full titkos, de valahol biztosan megvan, nem gondoljátok?
Annak idején amikor a MN keretén belül építkeztünk, komplett dokumentáció volt készítve mindenről. Költségvetéssel, anyagszükséglettel, vasalási tervvel.
Magam is kezeltem annak idején ilyen tervet, igaz az nem volt titkos objektum.
A Fókuszban, vagy a Naplóban pár éve volt egy riport, miszerint Perecesnél van az a raktár, ahova az MNB aranykészletét szállították volna. Normál nyomtávú iparvágány indult a hegybe.
Azon a lehetőségen azért gondolkozzatok el, hogy a budai és a veszprémi objektum is a Nemzeti Bank részére készült értéktárnak, de még jóval a háboró előtt. Nem tudom, a miskolcit mikor csinálták, de nem lehet, hogy az is a háború előttről származik? Akkor ugyebár még nem volt párt óvóhely.
Ráadásul én olyat is hallottam, hogy a szálloda és a föld alatti objektum közös fejlesztés volt. És most a kérdés. Szerintetek annak az épületnek a stílusa jellemző arra a korra, amikor párt óvóhelyet csináltak? mert szerintem nem. Bár ez itt részemről csak agymenés volt.
Annak idején volt szerencsém előfordulni a budai és veszprémi sziklában is, de MIskolcra sajnos nem jutottam el.
Talan ovohely lett volna, Miskolc lakossaganak, atomcsapas ellen, mert bennt van a hegyek közt. Miskolcon laknak 200000-en, ha mindenki 4m² -re van szüksege, akkor az, 800000m² csak lakofelület, zuhanyzo minden nelkül. Inkabb partbunker lett volna za, utana kapta meg a honvedseg, en igy hallottam. Viszont a Dolka tetöre ha valaki a kiepitett uton megy fel a Hamori to mellöl, majd "1 evig" tart az ut, ott is volt valami lemenet föld ala. De be van omolva.
áááá szigorú örzés vólt régen!!! 2 bd lejárat van és ettől nagyobb én voltam bent régen mikór diszkó volt és amit láttam az 2db terem és egy oriási terem kétszintes és elég hosszú rencer ,.. és biztos hogy hoigy nem mindent láttam!!!
amúgy nem tugya valaki hogy a sziklát eredetileg mire mien célból épitteték??? azt tudom hogy a palotaszállót horty emeltette és ez már lehet hogy csak az én teóriám hogy mivel akkoriban a szálló pártüdülő volt ,hát párhuzamosan a szálló épitésével gyártottak egy pártbunkert is...??? és csak ez után lett harcicélokra pl légvédelmiparancsnoksággá,, hát nem tudom,,,, de azt igen hogy a mai napig fingja sincs senkinek arról hogy igazából mekkora is.
2ő torony vagyis légakna látcik az útról na e között a térd magasságba van 3 juk e mellett egy vészkijárat szerű legalábbis szerinten, de be van tömedékelve... viszont elötte az épület az nem uj az ott van már naggyából szerintem mióta a bunker használatba van.
Szikla befelé úgy 30m,a főfolyosó,(ennek közepén jobbra nyílik az aggregátor/szellőzőház)utána elágazik egyenest és jobbra.a nagyterem 50m-re lehet a bejárattól.Annak egyik fele(folyosó)fölött van még egy szint.
Hol van ez a "sínpár megy be a betonfalba" hely?Kékmezőn?íNagykőmázsai-hegy oldalában?Van egy balra leágazó rövid bitumenút a Kékmezőre vezető úton,"majdnem Kékmezőn".Ezen van?
Még egyszer a Középső-Hajaggal kapcsolatban megjelent múlt heti híradásokkal kapcsolatban, itt a Magyar Nemzet két cikke:Az MNemzet egyik cikke...s a másik...
Ide siman beszorulhatott az emberke, ahogy elnezem a fotokat. Valszeg direkt bejut innen a Szikla belsejebe, vagy az aggregatorhazba, vagy a kompreszzorok hazaba, de a lenyeg hogy bennt van.
A betonnal körülvett lőállás a szemközti hegy felé néz, nem az alagútból, hanem kintről, a betonkarély közepéről lőttek. A plexilapnak legfeljebb a figyelőt védő szerepe volt.
Néhány éve jártam ott. A kékmezői bejáraton áthaladva (befelé), balra van egy robbantással kialakított "lőfolyosó", végén egy kibetonozott és elzárt vágattal. Az valaha csak később lehetett lőfolyosó, mert minek ment volna csillesín a lőfolyóra kereszben, ráadásul fordítóval. Érezhetően volt huzat a végén. Meglehetősen romos volt már akkor is, gondolom azóta csak romolhatott az állapota.
egy kérdés még kékmezővel kapcsban hogan löttek a hegyre a lőállásból ha be volt fedve azzal a plexi szerü lappal mert szerintem a lőallás és a plexi lap egggyidőben kerültek a helyére...????
No hát földrajzilag közel van, ha az erdei földutakat ismeri az ember. Ez így nem nagy táv. Még körbe sem pedig. Ami meg a földutakat illeti, nem személyautónak való, hacsak nem terepjáróval mész. Az a baj a Bükkel, hogy sok a sorompó, tehát a lezárt terület (ezeken könnyebb a közlekedés az objektumok közt is akár), persze akad amikor nyitva van, s be lehet benni. Ami csak akkor baj, ha a benntartózkodás alatt az őr arrajár, és bezárja. Néhány éve még keményen kizavartak bárkit, de most nem tudom mi a helyzet. Azt tudom hogy Egerhez tartozott..
Akkor Nagy Hars egy objektum lenne csak?Azt hittem hogy közelebb van Egerhez földrajzilag. Egyebkent Egerhez tartozott, a felderitö zaszloaljhoz, de azt diszlokaltak Debrecenbe.
Az egy csö volt ami szabadon volt, amin keresztülbe akartak menni, ami elöször vizszintes utana függöleges es legalabb 10m hosszu a függöleges agban, es eza függöleges agban volt ahova megfulladt a köteltöl, igy beszorult, csak utana meg aki kinntvolt nem tudta vissza huzni kötellel mert olyan nehez lett aki nem mozgott, raadasul csak ketten voltak összvissz. Elkepzelhetö hogy betömtek ezt a lyukat, meg nem lattam eddig, mondom a volt antennatartoktol meg nem mentem le gyalog. A szikla belülröl ugy 2 szintes hogy az elsö szint egy vonalban az utcaval elötte, es van +1 emelete?Milyen melyen nyulik be egyaltalan az utcarol a hegybe, hany m?Meg nem voltam bennt soha mondom.
Nem láttam olyan helyet, ahol lejárat lenne.(Lehet betömték azóta)Szellőzőnyílásként lehet hosszú,de a Szikla belseje is elég magas,tágas felfelé(2 szintes).
Hol van ez a "csillesín a betonfalba megy be"objektum?Kékmező felé vezető úton lévő kis leágazásnál?DIGÉP területén?
A hv megnéztem a DIGÉP fölött lévő földalatti betonvíztározót,50-60 méter hosszú,a visszhang is egy "hétmúlva sírva"jön vissza benne,akkora.Két lejárata van,egyikbe vaslétra vezet le,de magamban nem mertem lemászni bele...(belülről aligha telefonálhatnék,még segítségért sem)
Ennyire magasan lenne, nem gondoltam. De meg fenntröl nem mentem le. A ciganyok valahogy onnan masztak le rezet lopni, de az egyik meghalt.Megfojtotta a kötel.A specilais mentök szedtek ki onnan.
Igen az, híradó relé állomás volt. Kamaraerdő. Az épület mellett jobbra volt az antennatorony. A közelben még több egyéb maradvány is van, olvass vissza.
...szeriuntem az is Nagyhárs. Ahogy menni fel Jávorkútnak, az útról ha balra nézel, a torony tetején egy tripla... hm... mi is a neve? led? Végül is ami a tetején világít piros fény, abból három pont van. Eger felőle egyébként úgy tudod megközelíteni, hogy ha Egerből az Eger-Miskolc főúton haladva Felsőtárkányból kiérsz, akkor teljesen Lillafüredig kell menni, aztán amikor meglátod a Sziklát, balra kanyarodsz, s azon az úton jelezni fogja egy tábla a Jávorkúti elágazást. Azért jelzi mert van ott valami panzió. Jó kis hegyi szerpentines út vezet oda. Na de amikor már majdnem felértél, ahol vége a jkanyargós útnak nem kell teljesen elmenni Jávorkútig, hanem mindig figyeld az út baloldalát, mert akkor meglátod a Nagyhárson lévő tornyot... remélem jól magyaráztam ) Néhány éve egyébként még voltak ott katonák..
Nagyhársról csak ennyi képed van? ...ö... nem akarok pofátlan lenni, de ha van nem tudnál föltenni még belőle? :) Amennyiebn igen, akkor előre is köszönöm.
Egy ismerősöm keltette fel a figyelmem, mert szerinte Isaszegen nagyon sok katonai jármű porosodott, rozsdásodott. És sehol nem tudok szerezni occcsón valami kis gépet, pl. FUG, PSZH....
sziasztok, figyu bujazliz,pontos leirást tudnál adni erröl a sinpárról ,mert én azt nem láttam hogy hól van???? lent a digép mellett vagy , fent kékmezőn pontosabban a csemgősi bázison?? viszont annyira nincs oly rossz állapodba szerintem......
Egy kedves öreg úr tulajdonában van az egész terület. Valaha ott volt valami főnök de amikor megszűnt a bázis, tulajdonába került. Elvadult, eladhatatlan ingatlan.
Az valóban a DIGÉP lőtere volt. A beton szerkezetek lőállások voltak, onnan lőttek a szemközti hegy oldalába. Gyártásközi elenőrzés és kísérleti célból egyaránt használták. Egy részét még a németek építették ki, van ott egy elfalazott vágat, ahova csilléken szállították be a muníciót. A csillesín a betonfalba "megy be", kósza hírek szerint nagy raktárbarlangot rejt, de senki nem tud többet róla. Néhány éve voltam ott, de nem tudtam belátni a többrétegű betonfalak mögé. Maga a lőtér épületeinek nagy részét már elbontották, a lőállások kezdenek összedőlni. A lőállásokat összekötő folyosó is életveszélyes, a téglafal és tető kezd szétesni
Üdv! Már korábban ki volt vesézve ez a téma, un. BARS objektum (páncélozott rádióállomás a fordítása, bár Hajagon inkább a beton dominál). Olvass vissza pár oldalt;(kb 200 hozzászólást) van róla sok infó. Charlie21 honlapján találsz róla sok jó képet.
én a Hajagi bázisról érdelködnék hogy igazából mi célja volt ennek?én itt lakok de mindenki mindent mond de most kiváncsi lennék pontosan mi célböl csinálták és mit csináltak itt.párszor már voltunk fenn érdekes az tény.
jo hir, tegnap neztem a GoogleEarth-t, takartak ki uj területeket Magyarorszagon. Tööbek között Jutat, Kaposvart is. Miskolcot nem sajnos es a Bükköt sem meg mindig. Jo vadaszatot.
En Mexiko völgyet ismerem de az nincs messze a Vasmütöl. Van egy keresztezödes, ha jössz Lillafüred felöl, de nem mesz tovabb a cenrum iranyaba, letersz balra,utana jön ha mennel Bükkszentkeresztre, vagy Pest fele tudsz menni, es ott Bükkszentkersztet kell valasztani. Az ut mellett balrol honvedsegi terület lathato, barakokkal, keritessel, az az?
sziasztok ,,nagyhárs mint tudjátok egerhez tartozott ,emiatt durván egy honapja leszerelték kivonták a forgalombol szerintem,de természetesen biztonsági sekurit örzi meg pár kutya.ezért csak ovába kirándulgatni ,mert azt hiszik magukról katonák és valami szuper titkost bázist öriznek......kékmezö pedig szerintem bár pontosan nem tudom de én igy hallottam hogy a digépbe gyártották a fegyvereket onnanvitték ujjjjnevezettt:kismexikoba,és onnan kerültek tesztelésre belövésre kékmezöre,különös egy hely mindenféle fedezékképzödmény lőállások ,de eggyet nem értek van egy olyan dolog hogy van a lörés és egy golyóálló üveghez hasonló dologal van befedve hogy miért azt nem tudom küldök rolla képet. de ha kékmezöröl tudtok valamit irjatok mert számomra is ködös a dolog.
Nagypolc nem tudod hogy a Szikla ele azt az epületet mikor es mi celbol epitettek? Eleg ujnak nez ki. Miskolc Kekmezö milyen alakulat volt? A szellözöhöz fenntröl a hegy teteje felöl mentel, vagy beengedtek a kapun belülre es ugy menten fel hozza??
Az a baj, annyira sok fotom nincs, hogy megerne keptarazni. Ami van feltöltöm, igy a többiek is latjak közvetlenül. (Miskolchoz több dolog is köt, kötött, ezert vannak onnan fotoim, de katonakent nem szolgaltam ott). Bevallo kicsit misztikus ez a Szikla, a mendemondak, maga a hely is. Ami biztos ez a Lillafüredi laktanya egyedülalloan szep helyen van, az adohaz is szep helyen van, megeri oda felmenni.
..ez is egy "silóhoz" vezető "út"?... már annak aki tudja, hol van, s mit rejtett ez az ajtó... s még néhány ilyet találhat az országban, esetlegesen mit mondana a "tisztelt" újságíró, ha látná a volt szovjet reptereken, vagy a Császáron( már csak volt) Gránit tároló ajtókat, mekkora szenzációt okozhatna magának, s hűséges olvasóinak...Juhé!...:))
Csak így tovább, lassan létrehozhatnál egy képtárat a Miskolc környéki bázisokról, javasolnám még Mezőcsátot is, a lv.-mel összefüggő Rt. századként... esetleg a GXX néven elhíresült mezőkövesdi repteret...
Dehogy, nem akarok senkit idegesíteni, és nem is kaptam fel a vizet. Csak egy megjegyzés volt, s ennyi. Mindazonáltal visszaolvastam a topikban, s megleltem az általad említett "silós" fickót, ki mindenféle kapcsolataira hivatkozott az ügyben... lelkes volt a srác :)
Én a magam részéről olvasó maradnék a továbbiakban is. Üdv!
A Magyar Nemzet is írt az ügyben, a 16.-i számban van a cikk, sőt kettő: az egyiket Zord Gábor László jegyzi, ez a pontos, mert leírja a valóságot, említve a BARS-rendszert, a honi állomásait is, név szerint a települési helyeket. Érthetetlen viszont, hogy hogyan engedhették be mellé a "jól felkészült" kollegája cikkét, aki a fennebb jegyzet szerző cikke ellenére a "rakétasiló" témát erőlteti.
Csak azért írtam, hogy véletlenül se kapd fel a vizet. Szóbanforgó olvtárs éppen eleget idegesített itt bennünket, de némi kezdeti érdeklődéstől eltekintve nem nagyon vettük komolyan. Pedig jött volna. Mindenképpen be akart volna szállni itt a csapatba. Aztán valahogy csak leépült.
Nem akarok politkaba bocsatkozni, de ilyet nem epitene az orosz hozzank, mar nem biznak bennünnk 1956 ota... Gondold mi lenne ha egy ilyet Magyarorszagon elfoglalnanak a "felkelök"...
Elmesélek egy sztorit: 1981-ben történt, akkor éppen a Pilisen szolgáltam és valami miatt Pestre kellett mennem. Előtte néhány nappal történt az, hogy "Berti a mi fiunk" (Farkas Bertalan) meglátogatta a tüzelőállást. Tulajdonképpen az építő dandárhoz érkezett vendégségbe, de azok meg elhozták hozzánk, hiszen ott még ott voltak az építők, de már zajlott a valódi élet is.
Pestről a szokásos Volán busszal mentem fel Pilisszentkeresztre, és pont a sofőr mögött ültem és szundikáltam. Ám arra a beszélgetésre, ami a sofőr és a mellette álló kollégája között zajlott, igencsak felébredtem.
- Képzeld Sanyi! Szerdán itt volt a Farkas Berci.
- Ühüm.
- Tudod, miért volt itt?
- Nem.
- Tudod, fent a hegyen egy interkontinentális rakéta kilövő állomás épül. Farkas Berci meg azért volt itt, hogy Magyari Bélának kinézze a munkahelyet, mert azon a bázison Magyari Béla lesz a parancsnok.
- Ühüm.
Mikor hazaértem, egyből elújságoltam a parancsnokomnak, hpgy "Főnök, Fúrják."
A kabinomat egyébként az ottani köznép betonkeverőnek tartotta.
Mezőfalvára is be akartak már itteni jólértesültek beszélni különféle silókat. És egyszerűen képtelen voltam elmagyarázni, hogy ott a föld alatt csak a hidroforház szivattyúi vannak, meg esetleg némi kábelárok. Alapítótag voltam ott, de akárhányszor körbejártam, egyszer sem láttam silót. Viszont behordtak oda annyi betont, hogy abból akárhány silót is lehetett volna csinálni.
Na innen kezdődtek a magyarországi silókról szóló legendák.
Mobil raketa a buli, ha azt kiviszik a laktanyabol valami nagy erdöbe, es jol bealcazzak, ember legyen a talpan aki megtalalja, meg itt Magyarorszagon is.
Azert azt fenntröl az amerikaiak is eszrevettek volna, hogy van ott valami. Nem egyszerü ezeket a raketakot oda eszrevetlenül be e kicsempeszni, mar csak a mertik miatt is. Volt Tüzer kollega tett fel kepet hogy mekkora volt a VEGA, es mellette egy ember, pedig az legvedelmi. Ezek a silok meg nagyobbnak kell lennie mint maga raketa vertikalis iranyban, mert tartoznak hozza mas kiszolgalo letesitmenyek is, tehat mar ha lett volna megtallak volna, meg akkor is ha csak egy csapoajto van a felszinen ami kinyilik indulaskor, utana meg visszacsukodik. Tehat nem hiszek benne hog nalun voltak ballisztikus raketak.
Ha egyszer a lavina elindul..... Azért sajnálom, hogy a korábban komolyabbnak számító lapok a Blikk és hasonszőrű társai szintjére süllyedtek.
Ezek az újságírók... lassan már azt kell mondanom rájuk, mint az amerikai elnök a függetlenség napjá-ban:" Atomot nekik! Atomot a bestiáknak!". Na az már szenzáció lenne. Bocs, h ilyen cinikus vagyok,de ma ilyen hangulatban vagyok, amihez a reggeli újság nem kis mértékben járult hozzá.
Siló: biztos, hogy amolyan urban legend, de több ismerőstől hallottam olyasmit rebesgetni, hogy valahol a Bakonyban (közeli meghatározás, nem?:), talán a Kab-hegy környékén, vagy Ajka közelében láttak olyan objektumokat, mint amilyenek az USA-ban vannak a földbe ásott silók tetején. Magyarul a záróajtók. Egyesek azt mondták , hogy ők őrizték,voltak is benne, de már tök üres volt az egész. Tudom, olyan mint a: "olyan mondta, aki hallotta", úgyhogy szerintem is marhaság, de azért néha jó ilyesmiken töprengeni... Meg aztán hátha egyszer mégiscsak előkerül valami, és akkor a sok regélő büszkén verheti majd a mellét:)
Alighanem nem tudod, miről van szó. Volt itt egy "sokat tapasztalt olvtárs" aki mindenáron be akarta nekünk magyarázni, hogy Magyarországon voltak rakéta silók. (tudnod kell, hogy nem voltak. Ha volt is nukleáris eszköz, az csak mobil volt, például az RSZ-300-ak) Hiába magyaráztuk neki, hogy rémeket lát, egyszerűen képtelenség volt meggyőzni. Azóta szoktunk itt benfenntesek ökörködni a silókkal.
Egyébként nemrég láttam egyet a 6-os főút mellett. Úgy bűzlött, hogy alig kaptam mellette levegőt.
Atombunker a hegyoldalbanAmerikai érdeklődés egy hajdani szovjet atombunker iránt
Egy hajdani szovjet atombunker iránt érdeklődik az amerikai hadsereg értesült lapunk. A Herendtől északnyugatra található, 646 méter magas Középső-Hajag tetején lévő objektumot először tavaly ősszel kereste föl egy idegen katonákból álló küldöttség. Az egykor a Varsói Szerződés 32-es számú megerősített pontjaként szolgáló létesítmény négy rakétasilót és egy két emelet mély irányító- és kiszolgálóközpontot foglal magában. A csaknem tízhektáros erdőben álló bunker jelenleg egy vállalkozóé.
A Honvédelmi Minisztérium nevének elhallgatását kérő munkatársa szerint kizárt, hogy az amerikai hadsereg nemzetközi szerződéseket felrúgva vásároljon meg egy ilyen létesítményt. Azt ellenben már elképzelhetőnek tartotta, hogy egy strómanon, azaz kettős, magyar-amerikai állampolgáron keresztül jusson a bunkerhez, illetve szabott időre bérbe vegye. Forrásunk szerint a katonai felhasználást tekintve nem sok lehetőség jöhet szóba: atombiztos híradóközpont, kimagasló védelmet igénylő eszközök, például atomrobbanófejek raktára, illetve rakétakilövő állás. Ez utóbbi szinte elképzelhetetlen, hiszen ahhoz a parlamentnek is hozzá kellene járulnia.
Az atombunker Herend felett áll ugyan, de Hárskút közigazgatási területén található. A község polgármestere, Kiss Árpád lapunknak úgy nyilatkozott, nem örülne az újbóli katonai felhasználásnak. Mint mondta, őt ez ügyben eddig senki sem kereste meg.
Herenden sem hallottak a tervekről. Jáger László jegyző annyit mondott, tudomásuk szerint a tulajdonos korábban turisztikai célra akarta hasznosítani az üresen álló objektumot.
Az újságíró - történjék bármi - a riportja, cikke készítése során a hallottakból azt hall meg, ír meg, amit akar. Függetlenül attól, hogy annak van-e köze a valósághoz.
"Más: nem tudjátok, lesz mostanában vmi lőgyakorlat, amit egy civil is megnézhet? (tehát én:) "
Most jut eszedbe? Éveken keresztül lőkiképző voltam a rendőrségen, így eljutottam különféle lőgyakorlatokra. Olyan is előfordult, hogy itt a fórumon összeszedett ismerőst és a két kiskamasz fiát beszerveztem egy lövészetre. Láttad volna a két kölyköt - na meg pláne az apjukat - amikor a kezükbe adtam az UZI-t teli tárral.
Ha figyelemmel kíséred a MH megsemmisült topicot, ott előbb - utóbb megtudod.
Igazad van, ezeket (tisztelet a rendes kivételnek) csak a szenzáció érdekli. Bár írhatott volna egy jó kis környezetszennyezősdit is belőle; annak talán még van valami valóságalapja is. (ti. az alsó szint még mindig bűzlik az olajtól) Meg már onnantól kalap...túrót nem ér az egész, hogy még az illetékesek is csak csodálkozva néznek a hírek hallatán. (meg egyáltalán mire kell az amiknak? Valószínüleg nem Disneylandet akarnak oda, hanem valami radarféleséget, de ennek az egésznek a valóságalapja erősen konvergál a nullához.) Meg: illetékesek... háát nem biztos, hogy erről a község polgármesterét kellene először megkérdezni. Én szvsz a Honvédelmi Minisztériummal kezdeném a sort, és ha ők nem adnak érdemi választ, akkor lehet kezdeni találgatni. Bár ha én alapos újságíró lennék, esetleg valami amerikai illetékest is próbálnék keríteni... Bár ha az utolsó mondatod igaz és így történt, akkor mi itt hiába tépjük a szánkat, ill. a billentyűzetet, mert az ilyenek ettől ugyanolyanok maradnak:(
Más: nem tudjátok, lesz mostanában vmi lőgyakorlat, amit egy civil is megnézhet? (tehát én:)
Sándor:
Hát, az építményérõl annyit tudok, hogy ... a tanács ... megkapta az ojjektum ... ra való, ... hogy mondjam magának ... hogy ezt az építményre megkapta a tanácstúl az engedélyt, hogy ... hogy akarja magának kifejezni, hogy ... mindent megkapott erre az ojjektumra, meg háromszázezer lite, harmincezer vagy nem tudom ... valami ... ojjektumra, hogy a litér háromszázezer, harmincezer literes víztartályra megkapja az engedélyt ... és ...
Reporter:
És mire fog szolgálni ez az objektum?
Sándor:
Hát ez a kocsordi tanács részirül megkapta az engedélyt ... ez ahogy a ... az oxigén kihasználására, ilyesmit hallottam én ... tudomásom szerint hogy harminc, hogy az oxigén ezt a amikor ... a harmincezer literes víztartály az objektum ... részirül, hogy azt fel fogja használni amikor hidraulika, mittudomén.
Reporter:
És atomtámadás ellen is véd ez?
Sándor:
Nem, igen ... az ellen nem véd, de viszont ... így magyaráz...ta ki Árpi, hogy ... a vízbül veszi ki a ... a ... az oxigént. Teccik érteni? A vízbül fogja az o, harmincezer ... literbül veszi ki az oxigént
És gondolod, hogy ez hatna? A francokat. Egyrészt az újságírónak fingja nincs a dologról, másként nem is érdekli, harmadrészt meg ha nincs benne valami "atom", akkor szerinte mást sem érdekel.
Ha a cikk előtt valaki hozzáértő embert esetleg megkérdezett, akkor is csak azt hallja meg, amit akar.
Megnyugodhatsz, Sárbogárdból lakásokat csináltak. Ugyanis ott kb. 400 darab 1983 után épített lakás volt/van, amit átadtak az önkormányzatnak. A volt orosz tiszti lakásokkal is az történt. Azok is új építésű és magyar építésű lakások. Ott tehát lakásgond nincs. Bárcsak a munkahelyekkel is ugyanez lenne a helyzet.
"Viszont sok olyan dolog van benne amit mügyüjtök megvehetnenek, lehetne aukciozni. A megmarado meg menjen a muzeumba. Ami meg mar semire nem jo, aza nagyolvasztoba."
Én csak azt nem értem, hogy ha volt is Mo-n siló, akkor azt föltétlen tudni kéne mindenkinek? Olyan, hogy hadititok fogalma ismeretlen? Úgy állítod be, mintha valaki sárkányokról beszélne, hogy márpedig léteztek. Mi ebbenb olyan hihetetlen? Ha volt, akkor föltételezem kevesen tudhattak róla. Az meg hogy nem találni, vagy nem akadt rá senki a nyomaira, az... egyértelmű
Megvalami eszembe jutott, ez akkor is igaz ha többen mentek laktnyakat bejarni. Ha többen mentek elveszett es kihalt laktanyak utan kutatni, akkor is szoljatok valakinek otthon nagyjabol merre vagytok. Nemcsak el lehet tevedni a föld alatt, de a földfelszinröl is be lehet szakadni valahova, ahol nincs tererö. En igy jartam anno Kunmadarason, felig eltüntem egy üregben ahgy mentem a kifuto fele. Orosz laktanyaknal meg van volt egy veszely is hgy össszevissza hagytak löszert , eleg hezagos volt a leltar. Kabeleket sem erdeme fogdosni nagyon, nem lehet tudni van e aram benne+mas vol t a kapcsolasuk mint a mieinknel. Lehet hogy sokat aggodtam, de nem lehet tudni.
Jok a kepek, jo hogy megosztottad öket, ugy nez ki Sabogard es Mezöfalva volt nagy tamaszpontjaink egyikei.Meg a kepek tanulsaga szerint talan a legutoso epitesü is. Jo lenne lakasokat kialakitani Sarbogardbol. En lattam mar sokkal rosszabb allapotuakat is. Ugy nez ki hogy Mezöfalva sem erhette el a kiteljesüleset a kepek szerint, mire müködhetett volna akkor bezartak. Igy viszont kar volt felepiteni. Viszont sok olyan dolog van benne amit mügyüjtök megvehetnenek, lehetne aukciozni. A megmarado meg menjen a muzeumba. Ami meg mar semire nem jo, aza nagyolvasztoba.
Csak az jutott eszembe, hogy valaki küldhetne smst a Naplónak az üzenőfalra-vagy minek hívják - (nekem most fityingem sincs a mobilomon), hogy a Nép is kicsit tisztában legyen a helyzettel. Ez talán hat majd az újságírókra, hogy legközelebb ne legyen ilyesmi....
Hajdan volt egy kollégám, aki a szakmai egyetemet a SZU-ban végezte, tehát nem volt neki idegen az orosz nyelv. Ültünk vele az ÜTI szobán, ahol éppen be volt kapcsolva a TV és éppen valami híradó ment. Ott éppen valami "Szalacsi bácsi" kategóriájú ürgét faggattak. Én éppen nem figyeltem oda, de az feltűnt, hogy a kollégám elkezd harsányan röhögni, majd lefordul a székről. Mikor nagy nehezen lecsillapodott, akkor el bírta mondani, hogy az a barom elmondta: "igen, nálunk igenis volt, mert nemrég járt bent a ruszki laktanyában, és oda ki volt írva a falra, hogy "atomnaja bomba"." Szerencsémre a híradót később megismételték, így én is meg tudtam nézni. Azóta tudom én is, hogy nálunk igenis volt nukleáris fegyver. Meg Siló. Erre a "Silóra" emlékszel még? Sárbogárdon fényképeztük.
Szórakoztató eme "bulvár tájékoztatás", ilyen embereknek köszönhetően is születnek az "urban legend"-ek, kíváncsi lennék ezek után hány olyan helyi lakost tudna megszólaltatni egy " Fókusz" szintű tv-műsor, aki az életére is megesküdne, hogy annak idején látta, amint hozták vitték az "atomot"...:))
...nem kellene fevilágosítani a tisztelt cikkírót, hogy először talán tájékozodni illene egy témában, mielőtt belefog, s talán nem ekkora marhaságokat össze....
Üdv! Ez a bődületes marhaság a mai Veszprém megyei Naplóban található. Mivel kicsit többet konyítok kedves Ármás Jánosnál a BARS-hoz, meg a helyszínhez, hát sírva röhögtem...
"Eladják az atombunkert? Megjelenés dátuma: 2007. január 18. 04:27.00 Szerző: Ármás János
Hárskút (áj) - A falu feletti egykori szovjet atombunker iránt érdeklődik az amerikai hadsereg - állítja több országos napilap. A helybeliek viszont nem sokat hallottak még az ügyletről.
A Középső-Hajag-hegyen található bunker négy rakétasilót és egy két emelet mély irányító és kiszolgáló központot foglal magában. Az egykori Vörös Hadsereg Déli Hadseregcsoportja a háborús vezetési rendszer részeként építette, itt működött a központi harcálláspont.
- Engem hivatalosan még nem keresett meg senki, én is csak a sajtóból értesültem az állítólagos szándékról - válaszolta érdeklődésünkre Kiss Árpád, a község polgármestere, megjegyezve: ha abból a célból kell az amerikaiaknak, amire annak idején a nyolcvanas években is használták a szovjetek, akkor egyáltalán nem örülnek az érdeklődő vásárlónak. Az elöljáró konkrétan fogalmazott: Hárskútra nem kell atomrakéta, ...egyébként pedig ilyen szellős a Kárpát-medence, hogy itt csak úgy el lehet pottyantani egy reaktort vagy néhány rakétát?
A polgármesteri hivatalban a jelenlegi gazdáról - a helyi adóbevallás alapján - csak annyit tudtak közölni, hogy azon a helyrajzi számon, amely a bunkert jelöli, két kft.-t is bejegyeztek. A Szub-alpesi Kft.-t és a Juhász Kft.-t. Mivel is foglalkozhatnak a Bakony közepén, az a helyszínen nem derült ki.
//ha jól körülnézett volna, talán látja a valamilyen gabona- vagy takarmányhalmokat a "rakétatárolókban". Vagy a nyomaikat a porban. Még jó, hogy nem vette észre a "Vegyszerezett terület" táblákat, biztos az lett volna belőle, hogy ideggázt,mustárgázt, stb is tároltak itt:( Meg igen, az atomrakéták mellett működik a harcálláspont. Nincs olyan marha, aki egy létesítménybe tenné a kettőt; csak még jobban célponttá tenné magát.//
Herendről hat kilométeres aszfaltút visz fel a bunkerhez. Vaskos vassorompó leeresztve, a kapun felirat: Zárt terület! Idegeneknek belépni tilos. Vastag, rozsdás lánc a kapun, de a lakatot használják, újnak tűnik. A lakat dobozát a fűben megtaláljuk, mellette egy bulvárlap tavaly de-cember 9-ei száma hever összegyűrve. A kapu mellett a kerítés kifeszítve, így a tiltás ellenére is bemegyünk.
A kapuőrség épületén az ablakokat, ajtókat leszaggatták, bent rohad a fapadlózat. A bázis egyik oldalán óriási állványzatok, amelyekre anno az antennákat szerelték. A szellőzőaknák, lejáratok lezárva. Minden vas és öntött beton, valóban masszív építmény. A másik oldalon a rakétatárolók négy hatalmas, húsz centi vastag öntöttvas ajtó mögött. Az egyiken bejutunk, falból kitépett kábelek közt lépegetünk. Itt nem is olyan régen járhattak, a falakon friss graffitik. Annak viszont semmi nyomát nem találjuk, hogy itt bármilyen tevékenységet is végeztek volna mostanában. Olyan ez az egész, mint egy bunker atomtámadás után. Nehéz elképzelni, hogy ez valamire is jó lenne az amerikaiaknak.
Műszerünk sajnos nincs, így nem tudjuk megmérni a sugárzást, valóban tároltak-e a silókban atomtöltetű raké- tákat. Ám egy tény mindenesetre elgondolkodtató: egy neve mellőzését kérő gyógypedagógus munkatársunknak elmondta, a nyolcvanas években a veszprémi Bárczi Gusztáv Általános Iskolában a falu lélekszámához képest feltűnően sok értelmi fogyatékos hárskúti diákot tanítottak." //szvsz némi belterjesség is lehetett ennek az oka...de bármi is volt, nem hiszem, hogy pont a bázis miatt (Sapet)//
A cikkírónak meg csak annyit tanácsolnék, ha máshol nem, legalább ezen a fórumon utánanézhetett volna hova is megy, meg mit ír róla... Az egyetlen dolog, ami megfogott benne, az az, hogy tényleg kellene az amiknak? (csak nem oda akarják rakni a tubesi radart? Itt talán nincs semmiféle "veszélyeztetett" gaz.:)) Vagy az egész cikk egy bulvárlapba való szemét?
ui:no megvolt a reggeli dühöngés, bár azt olvastam, az időjárás is arra készül:)
Ez ala tudom mas bizonyitekkal is tamasztani: ha valaki elhagyja Miskolcot az uj autopalyan es megy Pest fele, gyakorlatilag szinte mindig lehet latnni a radart az autopalyaro optikaliag. Szegedi legteret lattni tehat nem elkepzelhetetlen.
Egy kis érdekesség: kísérleti céllal korábban telepítettek már radart Bánkútra. Egy ismerős PRV-11-el verette a Szegednél (!) 100 méteren repülő 21-est.
Mostanság azt tartják nagyjaink, hogy a szerződéses katona nem arra szerződött, hogy őrszolgálatba menjen. A szerződés arra szól, hogy ha kell, akkor a katona menjen harcolni. És ebben az őrség nincs benne még akkor sem, ha a különféle szabályzatok szerint "az őrszolgálat kötött formájú harcfeladat".
Na meg a katona drága idejét nem is akarják elpazarolni holmi őrszolgálatra.
Ami szamomra elkepzelhetlen, hogy egy ilyen objektumot a Honvedseg az In-Kal Security-vel öriztet ott fenn Bankuton. Pedig van mostmar szerzödeses katonasag Magyarorszagon. En anno adtam örszolgalatot, kapuszolgalatot, konyha , löszerraktar, telephely szolgalatot, szoval relative sok helyre voltam beosztva. De a sorkatona idök masak voltak mint most.
Csak atmentem Szentleleken autoval, ahogy mentem Bankutra a telen, de Szentleleken nem csak Bankuton alltam meg. Ha van is ott meg valami csakis Lillafüredhez tartozhatott.
Jártál Szentleléken is??? Milyen antennákat láttál? Az is valami HIR-es csapat volt anno azt hiszem, de nem aktív már jó ideje (5-6év legalább).Valaki azt mondta, hogy légvédelmes (lérak??) volt de erről nincs semmi infó.
Lehet, a regi telket nem lattam, hova epitettek ezt a radart. Elkepzelhetö hogy ott is valamilyen honvedsegi terület volt korabban, igy sokkal egyszerübb az epites, es a kisajatitas. Odafele az uton autoval lattam Szentleleken is antennakat, ott is kell lenni valaminek, valamilyen adohaz felenek.
Szerintem a legjobb ha egymagad mesz. Vannak olyanok, amiket meg öriznek de mar nem olyan intenziven mint regen, ilyenkor könnyebben elrejtözöl ha egyedül vagy. Menjel lehetöleg szürke , zöld, estleg terepszinü ruhaban ha van, mert ezzel nagyjabol beleolvadsz a környezetbe, ha az örök tavcsöveznek, semmikeppen ne rikitoba, azzal egyböl 1 km-röl kiszurnak! Otthon legalabb 1 ember tudja hogy hova, melyik volt laktanyaba mentel, soknak földalatti reszei, bar azokat sokszor befalaztak, de kivetel van. Bar itt vannak kivetelek, azok ahol le kell menni a föld ala, mert az veszelyes lehet egyedül. Ilyen a Közepsö Hajag(Bakony), ha visszanezel a topicban latsz kepeket rola. Bar azt hiszem ebben a temakörben Charlie21 tudna több tanacsot adni. Jo nezelödest!
Ez sashegy itt nem tudjátok mi volt? Nagyon szép túrista ösvény körbe kis fahíddal a szakadék felett, Természetvédelmi terület, de ki van írva hogy "Volt Katonai terület belépni tilos és életveszéllyes"
A www.laktanya.com Igalra HAP-ot es lokatorallomast ir. Voltam ott legutobb, a kapunal biztonsagi ör van, csak akinek engedelye van az mehet be. Elvileg hatul is kell befele utnak lenni a Google Earth szerint.
Bevallom és szégyellem, amikor megtudtam, hogy anyagaimat Mezőfalvára kell leadnom az 5. Inkurrencia Tároló Raktárba, fogalmam sem volt, hol keressem a térképen a települést. Neve alapján az Alföldre tippeltem, de kollégáim - akik már jártak itt - felvilágosítottak, hogy Fejér megyében, Dunaújváros előtt néhány kilométerre találom Mezőfalvát.
Katonatársaim arról is felvilágosítottak, hogy valaha rakétabázis volt a tárolóraktárak helyén, amely a honvédség talán legújabban épült laktanyája. Amikor először szállítottam be anyagot Mezőfalvára, megkerestem Kovács Zoltán őrnagyot, az MH Haditechnikai Ellátó Központ 5. Inkurrencia Tároló Raktár parancsnokát, meséljen a bázis múltjáról, jelenéről.
- Mezőfalva község külterületén zöldmezős beruházásban a �70-es évek végén kezdődött a laktanya építése. Az objektum a SZ-200 VE típusú, VEGA nagy magasságú és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexum harcrendjét és a személyi állomány elhelyezését volt hivatott biztosítani. A bázis egy 20 hektáros laktanyai és egy 110 hektáros harcrendi részre tagozódott 105 db különböző funkciójú épülettel, ebből 9 db speciálisan védett létesítmény volt.
Az infrastrukturális létesítmények magas komfortot tettek, tesznek lehetővé. A távfűtést és a hálózati meleg vizet a laktanyai nagy teljesítményű, pakura- és olajtüzelésű kazánház szolgáltatja. Az ivóvízellátás saját vízbázisból, két mélyfúrású kúttal biztosított. A közüzemi elektromos hálózatra 20 KV-os gerincvezetékkel csatlakozik a laktanya. A betonozott út- és tárolófelület mintegy hét hektárnyi.
A laktanya hivatalos hadrendbe állítása 1986. szeptember elsején történt, amikor az MN 1698 Légvédelmi Rakéta Osztálycsoport - a sárbogárdi MN 3011 Légvédelmi Rakétaezred alárendeltségében - megkezdte hazánk légterének védelmét, a készültségi szolgálat ellátását. A légvédelmi rakétaezred felszámolását követően 1991. március 1-jétől az osztálycsoport az MH 11. Duna Vegyes Légvédelmi Rakétaezred szolgálati alárendeltségében folytatta tevékenységét. A készültségi szolgálat ellátása 1995. július 29-én befejeződött, a légvédelmi rakétakomplexumot 1997-ben a hadrendből kivonták, az osztálycsoport június 30-án megszűnt.
A tűzvezető lokátorok, harcvezető kabinok, indítóállványok, gyakorlórakéták és más egyéb technikai eszközök nagy részét a Hadtörténeti Múzeum keceli haditechnikai parkjában állították ki.
Elöljárói döntés alapján az eredeti funkcióját vesztett mezőfalvai laktanyába diszlokált 1997 márciusától a börgöndi 11/15. légvédelmi rakétatechnikai osztály és a megalakult 11/3 vegyes légvédelmi rakétatechnikai zászlóalj megkezdte feladatának teljesítését. A haderőreform keretében 2001. június 30-ig felszámolták MH Duna vegyes légvédelmi ezredet, így a mezőfalvai légvédelmi alakulat is megszűnt.
A honvédségnél folyó stratégiai átalakítás részeként az MH PK 45/2000. számú intézkedésében a meglévő inkurrencia, valamint az átalakítás végrehajtása során feleslegessé vált ingó vagyonelemek ideiglenes tárolása, vagyonkörből kivonásra és átadásra előkészítése érdekében inkurrenciatároló raktárak kijelöléséről rendelkezett. Az 5. Inkurrencia Tároló Raktár Mezőfalva katonai szervezet az MH Tápió Fegyverzettechnikai Ellátó Központ alárendeltségében kezdte meg működését, állománytáblája 2000. június 1-jétől lépett hatályba.
- A csapatok 2000-ben megkezdték a hadifelesleg beszállítását - veszi át a szót Nagy Zoltán törzszászlós, átadó-részlegvezető -, jellemzően légvédelmi rakétatechnikát és tüzérségi eszközöket adtak át az alakulatok. A haderőreform feszített ütemezése következtében 2001 első félévében jelentősen megnövekedett a beszállítás vasúton és közúton egyaránt. A kirakodás sok esetben éjszaka, szombaton és vasárnap is folyt. Ebben az időszakban nagy mennyiségű vegyvédelmi, műszaki, gépjármű és fegyverzeti eszközt, anyagot vettünk át. Az átvétel egyben a felszámoló csapatok elszámoltatása is volt. Sajnálatos módon a három évvel ezelőtti folyamat az idén megismétlődött, a megszűnő alakulatok több száz tonna anyagot szállítottak be hozzánk.
Az alakulathoz beszállították a CFE nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény hatálya alá tartozó eszközöket is, így az 5. ITR nemzetközileg bejelentett hely lett. 2001 őszén megkezdődött a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Részvénytársaság inkurrenciatároló raktárának megalakítása. Szakanyagonként 4-5 fős raktárcsoportok jöttek létre, jellemzően nyugdíjas katonákból, akik nagyfokú szakismerettel rendelkeznek. Feladatuk az inkurrens anyagok átvétele a katonai ITR-től. Tevékenységüket 2001 novemberében kezdték meg a NYEVA légvédelmi rakéták átvételével, amely később kiterjedt a teljes inkurrenciára. Jelenlegi állapotában a részvénytársaságnak átadott anyagok mennyiségét az összkészletek 60-70%-ára becsülöm.
Az itt tárolt eszközökhöz jelentős mennyiségű, több tízezer tételből álló TASZT készlet, egyéb felszerelés, több ezer szabályzat és dokumentáció tartozik.
- Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy az objektum őrzés-védelmét és tűzvédelmét magas szinten biztosítani kell - folytatja Kovács őrnagy -, amelyet a nálunk tárolt nagy mennyiségű technikai eszköz és rakéta különleges hajtóanyaga is indokol. Ezek az anyagok egy előre nem látott esemény bekövetkezésekor nagy veszélyt jelentenek a személyi állományra, a környező lakosságra, a környezetre.
Ennek megfelelően a fegyveres biztonsági őrség létszámát 2001-től növeltük, majd 2002 áprilisától az objektum őrzés-védelmét átvette az MH EI Rt. Fegyveres biztonsági őrsége. A biztonsági őrség növelése mellett mobil riasztóval láttunk el több anyagtároló épületet, valamint megépítettünk egy fűthető őrtornyot.
A szabadtéri tárolók területe megközelítőleg 25-30 hektár, ahol a növénymentesítési, kaszálási, tűzvédelmi sáv karbantartási feladatait önerőből nem tudjuk végrehajtani. Ezen munkák költsége körülbelül 25 millió forint, és ezt évente kétszer szükséges elvégezni. A kiadott elöljárói intézkedés szerint az inkurrenciakészletet és a laktanyát 2002. március 31-ig kellett volna átadnunk az ÁPV Rt.-nek, illetve az EI Rt.-nek, ezzel egy időben felszámolni az 5. ITR-t. A feladatot objektív okok - a készletek hatalmas mennyisége, az átvételi technológia időigényessége, titokvédelmi előírások, veszélyes anyagok kezelése - miatt erre a határidőre nem tudtuk végrehajtani.
Elöljárói döntés alapján 2002. április 1-jétől az 5. ITR mint állománytáblás katonai szervezet megszűnt és állományjegyzéken biztosított - csökkentett - létszámmal folytatja szaktevékenységét. Jelenleg 30 fős - 1 fő tiszt, 3 fő zászlós és tiszthelyettes, 1 fő szerződéses, 25 fő polgári alkalmazott - létszámmal gazdálkodhatunk az ITR-nél, ebből a logisztikai tiszthelyettest hozzánk vezényelték, illetve 12 fő a tűzoltók létszáma. Mindössze tizenegy közalkalmazott raktáros áll rendelkezésünkre az anyagok, eszközök átvételére, átadására, mozgatására.
Napjainkban is végezzük a haderő-átalakítás során feleslegessé vált eszközök és anyagok átvételét a csapatoktól, valamint készülünk az inkurrenciakezelésben várhatóan bekövetkező jogszabályi változásokból eredő feladatokra. November 1-jétől ismét állománytáblás katonai szervezetként működünk.
A laktanyában jelenleg működő négy szervezet - a katonai és civil ITR, a FBŐ, a laktanyát üzemeltető Klima-Vill Kft. - vezetői és alkalmazottjai között az együttműködés megfelelő. Az interjú után körülnéztem a bázison és két dolog nem hagyott nyugodni: az egyik, egy új, korszerű, összkomfortos laktanya sorsa, a másik: lassan több lesz az inkurrenciaanyagokat tároló raktár, mint a békében "élő� laktanya. Biztos, hogy jól van ez így? Az átadórészleg vezetője
A nagykanizsai születésű Nagy Zoltán törzszászlós Csurgón végezte el az általános iskolát, majd a szakmunkásképzőt. A növénytermesztő gépész azonnal jelentkezett az MH LKK (Debrecen) légvédelmi rakétatüzér indítórendszer parancsnoki szakára. Az iskola elvégzése után a sárbogárdi légvédelmi alakulatnál kapott beosztást 1984-ben. A következő években - 1985-ben és 1986-ban - kétszer vett részt továbbképzésen a Szovjetunióban. Hazatérése után Mezőfalván kapott beosztást, az osztálycsoport felszámolásakor szakaszparancsnokként tevékenykedett. A Mezőfalvára diszlokált légvédelmi zászlóaljnál kapott beosztást, először szállító rajparancsnok, később szakaszparancsnokként hajtotta végre feladatait. 1997-ben az SFOR kötelékében szolgált pontonos hidászként.
A most 39 éves törzszászlós 1991-ben leérettségizett, később nehézgépkezelői, majd tűzvédelmi előadói tanfolyamot végzett.
2000-ben került az 5. IZTR állományába mint tűzoltó rajparancsnok, egy átszervezés során került jelenlegi beosztásába. Beosztása mellett ellátja a tűzvédelmi, hadműveleti, környezetvédelmi és munkavédelmi megbízotti feladatokat is. Mezőfalván él családjával, két kiskorú fiúgyermeke van. Hobbija a barkácsolás és a kutyákkal való foglalkozás.
A parancsnok
A negyvenéves Kovács Zoltán őrnagy Mezőfalván kezdte hivatásos katonai szolgálatát. A jászberényi Erősáramú Szakközépiskola villamos gépszerelő szakán érettségizett fiatalember először egy évig a szakmájában dolgozott, és csak utána jelentkezett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola honi légvédelmi szakára, 1987-ben avatták tisztté. Első beosztását a légvédelmi rakéta osztálycsoport 2. légvédelmi rakétaosztályánál kapta, irányítórendszer üzemeltető mérnökként dolgozott. Az osztálycsoport 1997-es megszűnésekor az első légvédelmi rakétaosztály törzsfőnöki beosztását látta el. Ezt követően a Mezőfalván megalakult MH 11/3. vegyes légvédelmi rakétatechnikai zászlóalj igazgatási főtisztje lett, majd 2001-től az újonnan megalakult 5. ITR parancsnokhelyettese, 2001. november elsejétől az alakulat parancsnoka.
Munka mellett végezte a Miskolci Egyetem dunaújvárosi műszaki főiskolai kar levelező tagozatán a pedagógiai kiegészítőt, 1995-ben mérnök tanári képesítést szerzett. Családjával Dunaújvárosban él, felesége ápolónő. 16 éves leánya szakközépiskolás, 6 éves fia óvodába jár.
A raktáros
A sárbogárdi születésű Kozma László polgári alkalmazott 2000. december elsejétől dolgozik raktárosként az ITR-ben. Általános iskolai tanulmányai befejezése után lakatos és hegesztő szakmunkásvizsgát tett Dunaújvárosban. Szakmájában dolgozott a civil életben 1997-ig, akkor szerződéses katonaként a sárbogárdi légvédelmi alakulatnál vállalt beosztást, ahol az alakulat megszűnéséig (2000. november 30.) szolgált. Jelenleg családjával Sárbogárdon él, felesége, másfél éves kisfia és kilencéves leánya várja naponta haza.
- Sárbogárdról naponta ingázok Mezőfalvára. Az évek folyamán jól összekovácsolódott az ITR állománya, de ez így természetes. Kollegiális a légkör, segítjük egymás tevékenységét, hiszen relatíve kevesen vagyunk ehhez a nagy mennyiségű anyaghoz. Van olyan nap, hogy 2-3 alakulat szállít be hozzánk, rugalmasan kell nekünk is hozzáállni. Megkönnyíti a munkánkat, hogy az átadók türelmesek annak ellenére, hogy valamikor napokat kell itt eltölteniük. Sokáig szeretnék még itt dolgozni, bár mi sem tudunk tervezni, a haderőreform bizonytalanná teszi a jövőnket. Sajnos ezt a világot éljük. Hende Zsolt törzszászlós "
Ehhez kapcsolódóan: véletlenül "érdekes" cikket találtam a Mezőfalvi roncstelepről: http://old.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/honved_altiszti_folyoirat/raketabazisbol_inkurrenciaraktar
Mezőfalván szerencsétlenségemre pont én voltam a megbízott őrszázadparancsnok, amikor beüzemelték és átadták. Ha jól emlékszem, ŐV-3 volt. Csak kétsoros volt, de hosszában volt vagy 9 km. Infra fedővédelemmel kezdett működni, de néhány év múlva az infrát ki kellett cserélni mikrohullámú fedővédelemre. Ott sajnos a növényzet hiánya miatt rendszeresek voltak a homokfúvások, így a homok megmattította az infra érzékelők lencséit. A mikró aztán bevált, mert a műanyagot koptatgathatta a homok, ahogy akarta.
Mikor az alakulat megszűnt, a berendezést is kikapcsolták, és bár a technikát nem bontották le, szerintem nem lenne ember, aki be tudná üzemelni.
Nekem arra a 9 kilométerre 3 traktorom volt, rendszeresen kellett tárcsázni, majd utoljára gereblyézni. Azért is szállt állandóan arrafelé a por. Nekünk szerencsére a nyomsáv mellett dolgozó gépekkel nem nagyon volt gondunk, mert egy nagy rész mellett füves puszta volt, nagy rész mellett erdő, a viszonylag kis művelt területről meg elvadaltuk a gépeket. Szerencsére BV intézet volt a tulaj, ott meg meg tudták oldani a művelést traktor nélkül is.
Olyat utoljára Auswitzban láttam. Lehet, hogy Magyarországon is volt katonai objektum körül, de - annak ellenére, hogy a légvédelem eléggé zártnak tűnt - egyszer sem láttam.
A lépésellenőrző rendszer ÖV névre hallgat. Jellemzően valóban két sávból áll, de ennél többel is telepítették. Kiegészíthető helyiségek védelmével is, jellemzően fegyverszobáknál és lőszerraktáraknál alkalmazzák ma is. Megfelelő érzékenységre állítva megbízható rendszer, mindamellett sok kellemetlen kilómétert okozhat az őrségnek. Képes bejelezni nagyobb széllökésre, kisebb földmozgásra, kutyára, macskára, rókára, ellenőrző elöljáróra. Nem jó, ha nagyobb fa van a nyomsáv mellett, mert szélben a gyökérzete is áthatolást eredményez. A nyomsávon kívül dolgozó vagy közlekedő gépek is riaszthatnak. Működését naponta kell ellenőrizni, szolgálatváltáskor a kijelölt katona cikk-cakkban "lelépi" a nyomsávot. Aki nem szokott hozzá, annak a tápegység szüntelen sípolása rohadt kellemetlen, a riasztásra pedig a halottak is felriadnak. Kőkemény gondozást igényel, a nyomsávot nem nőheti fel a gyom, és akármilyen hihetetlen ez egyre nagyobb kihívást jelent az alakulatoknak. Személy szerint gyűlöltem a rendszert. Viszont az ezzel szerelt nyomsávok nagy mennyiségű alumíniumot tartalmaznak, és ez kissé mégis szimpatikussá teszi.
A viszonylag széles nyomsáv azért volt, hogy menne két sorban lépésjelző berendezést tudjanak építeni. Ez úgy nézett ki, hogy valami 70 centi mélyen lefektettek egy fagyálló folyadékkal töltött csövet, aminek a két végén piezoelektromos érzékelő volt. Ha a talajon valaki vagy valami járkált, amiatt elkezdett rezegni a csőben a folyadék. Mivel a folyadék összenyomhatatlan, ezért a rezgést továbbította az érzékelők felé. A két sáv azért volt, hogy tudni lehessen, merre történt a mozgás. Egy objektum kerítése viszonylag rövid szakaszokra volt felosztva, így a belépés helyét egész jól le lehetett határolni.
A talaj felett volt még egy kiegészítő védelem több rétegben is, ami vagy infra, vagy mikrohullámú elven működött. Így tulajdonképpen érzékelni lehetett a föld szintjén és a föld felett történő mozgást is. Már csak figyelni kellett a berendezést.
A sávban az egyes szakaszokon reflektorok is voltak, így a megsértett szakasz reflektorai azonnal világítani is kezdtek.
Egyébként ez a terület ma már teljesen lepusztult, a kerítés, villanyoszlopok, és az őrtornyok maradványai még megvannak, illetve az utak is, de épületnek nyoma sincs, kivéve a bejárati épületet. Emlékszem, mikor tizenvalahány éve még erre a területre is jártak be mindeféle kisteherautókkal, és fűrésszel, kalapáccsal darabolták amit még ott találtak.
Az, hogy egy teljesen szabályos ... és benne még egy teljesen szabályos... az igen. Az, hogy ez éppen négyzet, az már nem. Azért látsz két hasonló területet, mert általában kettős kerítés volt, közte valami 20 - 25 méteres hézaggal, alatta meg elektromos jelzőrendszer. Ez csak akkor maradt el, ha a telepítési hely nem engedte, Például a Pilis. Ott a szabályos síkidom is hiányzott, meg a kettős kerítés is.
Engem a rendezettsége lepett meg akkor is most is mikor nézelődtem a google maps-al, egy teljesen szabályos négyzet vagyis benne mégegy. Ez jellemző az ilyen létesítményekre?
A belinkelt területen két objektum is van, ezeket már én is linkeltem korábban. Az egyik, amelyik délebbre fekszik, állítólag honvédségi gumiraktár volt (legealábbis a területet régebbóta ismerők ezt mondták nekem) A másik, az északabbi lehetett adóállomás, illetve a Kamaraerdőben beljebb is volt egy katonai terület, egy épülettel, az is adóállomás lehetett. Hajdanán még láttam is ott egyenruhás őrséget a kapuban.
Az ujjamat nem szívesen harapnám meg emiatt, de a gyanúm szerint ez a 11. Duna légvédelmi rakéta dandár egyik híradó állomása. Nem messzi, a Vasvári laktanyában volt a dandárparancsnokság, Érden a harcálláspontja, és Kamaraerdőn volt egy RH és egy URH adóház. Ez lehetett az egyik.
Valaki ismeri esetleg a kep.tar.hu/mezenguz tarhely üzemeltetöjet, feltöltöjet? titkositast tett a Mezöfalva es sarbogard objektumokra a keptaraban, ezeket közvetlenül nem lehet megnezni. Nem lehetne ezt valahogy megoldani e-mailon keresztül a jelszoküldest?
kb 12-13éve kirándultunk és belebotlottunk hátulról az erdő felöl. Senki nem volt ott,
így bementünk a lyukas kerítésen, nagyon szigorúan nézett ki: a 4 sarkon őrtöröny alatta géppuskafészek( vagy valami ilyesmi) körbe villanyoszlop világítással, kicsit beljebb még egy szögesdrótos drótkerítés.
Nem tudom mi lehetett ott, de belül még voltak szabad ég alatt szétdobált dobozok papirok. aszfalt út, meg kisebb épület(ek) is de azokra nem pontosan emlékszem.
gyórs kérdés légyszi hamar választ külgyetek!!! budapesten hól van könnyen elérhető megnézhető kihalt bázis ,bunker,légó ,rak objektum, fóton hol van pontosan a vólt rak bázis??????!!!!!! vagy galgamácsán a bars hól van pontosan???? válaszotokat elöre is köszönöm !!! azért lenne sürgös mert szombaton járok pesten és mindenképpp szeretnék megnézni valamit,valami kihalt laktanyát!!!!:::rakéta bázist,,vagy bunkert.
Hmm, akkor ez a kirándulás felejtős. Akik viszont fényképeztek ott, azok hogyan jutottak be? Egyébként tudtok még valami jó helyről Balatonfüred környékén, amit érdemes megnézni?
A tótvázsonyi kirándulással óvatosan, tudniillik elég erősen őrzik. A bejáratnál és a területen is kutyás őr, illetve őrjáratok cirkálnak. Lebukás esetére garantálják a rendőrségi eljárást. Ez a helyszínről származó infó, a kapuőrrel váltottunk múltkor néhány szót.
Üdv! De jó, hogy valaki megkérdezte! Már én is érdeklődni akartam, meg kiugrani oda. Kösz a felvilágosítást! Más: a Balatonalmádi feletti hegyen levő bunker milyen célokat szolgált? Megfigyelőpont? Valamint a bunkertól pár méterre van valamiféle mélyedés, ahonna szemmel láthatóan kiásták a földet. Valamiféle ideiglenes "garázs" ? És még azon kívül van ott bunker? Ismerősom ti. kettőről hallott, de a múltkor én arra jártam, feltúrtam az erdőt, eredmény nélkül. Még ezenkívül: a Tótvázsonyi létesítményhez hogyan lehet odajutni?
Nem tudjátok véletlenül, hogy a százhalombattai finomítót milyen katonai (al)egység védte a 80-as években. Egy régi ismerősöm (már nem tartom vele a kapcsolatot) ott volt sorkatona (alapkiképzést Csepelen kapott - ez is érdekelne), ezért nem tudom tőle megkérdezni.
Abban a laborban vizsgálták be az ellenőrzésre és kezelésre odakerült hajtóanyagot. Kétévenként bevizsgálták, megmérték a szennyező anyag tartalmát, és szükség esetén vitték Felcsútra átszűrni.
Ezek a hajtóanyagok eléggé gorombák voltak, mert például az oxidáló anyag annyira maró hatású volt, hogy a centi vastag falú saválló acéltartály is csak két évig viselte el a kotyvalékot. Amit szép apránként megeszegetett az a lé, azt kellett rendszeresen ellenőrizni és kiszűrni. Volt valami vegyi eljárás, ami után az anyag olyan lett, mintha új lett volna. Nagyjából.
A töltős raktárban tárolták a katonák védőöltözeteit, a hajtóanyag kezelése során szükséges eszközöket és anyagokat. De voltak ott különféle csövek, csatlakozók és más egyebek. Olyan volt, mint egy falusi szatócsbolt.
Köszi! Akkor van még dögivel keresgélni való, érdemes bogarászni a bolgár/lengyel/orosz légifotókat. :) És gondolom az orosz nemcsak a VSZ-nek találta ki ezt a tropózást, hanem az egész SZU-t behálózta vele.
Nem pontos a jelölés... a pingyomi terület a lenti völgyben is folytatódik, s a völgy kezdeténél lévő, felfelé haladva az út jobboldalán elterülő elkerített terület is a része.
Az a nagy épület, ahol a macskadarut láttad, a börgöndi technikai osztály rakéta szerelő épülete volt. Végül is az osztályoknál lévő mennyiséghez képest nem volt itt sok rakéta, mert tán összesen 25 - 30 darab lehetett, de a rakéták teljes kiszolgálását itt végezték.
Az az épület, ami előtt az a beton mászóka van, az emlékeim szerint a KIPSZ csarnok volt. Itt végezték a rakéták rendszeres elektromos ellenőrzését.
201 - bei Opole - Bunker wie auf dem Hajag (nur ein Rastermaß mehr) - noch aktiv durch polnische Armee genutzt, Garagen wie auf Hajag - ehemals. sowj. Besatzung wie auf dem Hajag
202 - bei Chocianow - Bunker (siehe 201) nicht mehr aktiv - Eigentum Forstverwaltung, 2. Untergeschoss ist voll Wasser - Garagen wie auf Hajag - ehemals. sowj. Besatzung wie auf dem Hajag
203 - Czarna Tarnowska (östlich Krakow) - ehemals Baracke (weggerissen) mit 2 Mastfundamenten, Bunker im Rohbau, ein Stockwerk ohne Decke - Garagen wie auf Hajag - ehemals. sowj. Besatzung wie auf dem Hajag
204 - Nowosolna - östlich Lodz - Höhe 284(Wgorze Radary - Radarberg genannt) - Baracke - 1 Mast - aktives Objekt der polnischen Armee - ehemals. sowj. Besatzung wie auf dem Hajag
205 - Wolka Kaluska - baulich keine Angaben möglich - ehemals. sowj. Besatzung wie auf dem Hajag
206 - unbekannt, teilgeschützt (kein Bunker, eventuell Bogendeckung für die LKWs so wie auf den Flugplätzen) vermutlich nahe Borne Sulinowo - polnische Armee - kein Bunker
207 - unbekannt, teilgeschütz (kein Bunker, eventuell Bogendeckung für die LKWs so wie auf den Flugplätzen)vermutlich bei Kolobrzeg - polnische Armee - kein Bunker
Pár kép Börgöndről. Aki ismerős (volt) a helyszínen, adhatna rövid leírást a képen látható épületek, helyiségek rendeltetéséről. Úgy tűnik, 1996-ban még tényleg használták a darut valamire ....
Köszönöm a kimerítő választ. Ott voltam sorkatona 85-87 között, de nem volt közöm a rakétás részhez. Sőt, azt sem tudtam, mi van a laktanya másik felén, a betonfalon túl. Igazság szerint nem is nagyon érdekelt. Most már másként látom a dolgokat persze. A héten jártunk ott, alaposan bejártuk a területet. Siralmas a helyzet.
Ugyanis a megalakítástól kezdve a Dvina különféle változatai voltak egészen 1978. augusztus 16?-ig. Akkor bontották le és vonták ki a rendszerből a régi technikát. 1978. augusztus 19-én telepítette le és adta át az orosz a vadonatúj SZ75M2 Volhovot a maga 20DSZU rakétájával.
Ez egészen 1981. január 12. 20.00 óráig tartott, ugyanis akkor indult el az osztály a vándorútjára.
Ez persze csak a válasz egyik fele.
Lövészetek előtti felkészülés ürügyén egy időben divat volt úgynevezett szűkített harcrendbe települni. Ekkor a börgöndi osztály tüzelőállásába neköltözött még egy Volhov, a repülőtér dél-keleti sarkába meg odatelepült két Nyeva osztály is. Ebben az időben tehát Nyeva is volt.
De ez még mindig nem a teljes válasz.
Volt ott ugyanis egy rakéta technikai osztály is, ahol éppenséggel a rakétákkal való szarakodás folyt. Vagyis valami 1996-ig még volt ott rakéta bőven
Nálunk fehérváron a telephelyhez vezető út mellett volt a "Suták farmnak" elkeresztelt hizlalda.A hadtáposok főnöke után hívták így.Mikor mentünk telephely ügyeletre,-általában minden másnap,vagy harmadnap-a hányinger kerülgetet minket.
R 1412-es relé állomáson voltam soför,aműszeres kocsin.
Az én praxisomban is van egy M.J. őrnagy, aki az általad megjelölt idő környékén éppen a békéscsabai zavaró zászlóalj parancvsnoka volt. Az ismertetés ráillik.
Ez konda dolog engem nagyon meglepett. Ahol voltam lokátoros laktanyában, mindenhol volt.A disznótor meg külön szám volt, és igen, ilyenkor extra volt a kaja.Emlékszem amikor megelett a koca, milyen büszke volt a konda "főkezelő".Ami külön móka volt, az a patkányírtás a hizlalda területén (ezér külön jutiszabi járt) mert abból aztán volt elég.Egyébként a konda nem a laktanya területén volt.Egy biztos, 90-91-ben a mi laktanyánk eléggé jó hírű volt ilyen téren is (Mondjuk a katonai rendészek utaztak a "villámos" állományjelzésre).A laktanyaparancsnokunk M.J. őrnagy, igazi katonatiszt volt.Megvoltaka rigolyái is de az állományra figyelt.Egyébként érdekes volt, hogy vonultatáskor a protekció mellett mást is figyelembe vettek.Pl: a szakácsunk mester szakács volt, és kondás tényleg kondás volt :) A Polje főkezelő meg IT-s :) A kaja szerintem meg nem volt rossz, igyekeztek változatosan főzni (mondjuk ez a levesekre nem volt annyira igaz :)) jó magam egy dekát nem fogytam, sőt.Azért a rendszeres, "normális" étkezés jót tett a szervezetnek.Századfürdőhöz annyit, hogy az nálunk hetente egyszer volt,de gyakran haza lehetett járni már ujjoncként is,ha meg már tisztes voltál, akkor pláne.
Amire emlékszel, az a szentendreiek ( ma tiszthelyettesképző) gyakorlótere. Néhány hk. imitációval, futóárokkal. Belépni ma sem szabad - kivéve amikor bérbeadják különféle rally, cross stb. célokra.
Pilisvörösvár határában volt,egy magas őrtoronynál kell az útról lefordulni.Mellette volt a lőtér,mozgatható tank imitációval,meg romokkal.Gyakorlat idején messzire lehetett hallani a lánctalpakat.
Nálatok a Pilisben valóban van néhány laktanya, amik közül például a pilisszentkeresztiben alapítótag voltam 1981-ben. (Ott a falu felett volt a laktanya, a hegyen pedig a közepes rakéta tüzelőállás.) Emellett a szakmámból adódóan volt szerencsém néhányszor az Urak-asztalán lévő tüzelőálláshoz. Előfordultam a Lom-hegyen is, az van a Lajos-forrás felett.
Pilisvörösvárról nem tudok, de Piliscsabán volt két laktanya, egy orosz gyalogezred, meg egy reptérbiztosító híradó ezred.
Nézz körül a "Légvédelmi rakéták Magyarországon" topicban. Ott szó van ezekről.
Az első mondatodban foglaltakat most szívesen elszenvedném.
Sztálin elvtársnak volt a II. Vh. idején egy aranyköpése a hadtáposokra vonatkozóan, amit most nem idéznék, mert nem tudom pontosan.
Ha volt hizlalda, az jó dolog volt. Az én praxisom alatt többféleképpen bántunk a hizlaldával. Eleinte az volt a szokás, hogy időnként a személyi állomány létszámának megfelelő darab disznót leöltek, feldolgozták, és aznap az állomány disznótorost kajált. Ezekre a napokra a saját forrás okán kevesebb volt a kaja beszerzésére szánt összeg.
Később aztán valami barom kitalálta, hogy ez így nem jó, meg kell variálni a történetet. Fel kellett hizlalni a malacokat vágósúlyúra, azt értékesíteni, és a befolyt összeget a kajakiszabatra kellett fordítani. Ám ahogy telt az idő, egyre csökkent a sertéshús felvásárlási ára, így a visszaforgatható összeg is csökkent. Vagyis lényegesen nem javított a kaja minőségén. Bár az első variáció esetén több macera volt a dologgal, én mégis azt tartottam szimpatikusabbnak.
Egyébként érdekes, a kisebb laktanyák jó részének volt valami kis fődje (nem föld, hanem főd) ahol a takarmány egy részét is meg tudták termeszteni, a moslék is ott volt, így a malacok szinte ingyen meghíztak.
Aztán volt még egy másik lényeges haszna is a dolognak. Mindig bekerült az alakulatokhoz néhány olyan sorkatona, aki az esze, iskolai végzettsége, egyebei alapján semmi másra nem volt alkalmas, csak hizlalda főkezelőnek. Ezekkel a létesítményekkel az ilyen katonákat is le tudtuk foglalni.
Ez a kaja egy érdekes dolog. A kaja minősége leginkább attól függ, hogy a parancsnok szereti-e a hasát vagy nem. Ha mindegy neki, mit vetnek oda elé, akkor a legénységi étkezdén szar lesz a kaja, a tisztin pedig csak annyival jobb, hogy azt porcelán tányérban hozzák ki. Én nagy szerencsémre többnyire olyan helyen szolgáltam, ahol a kis létszám miatt nem volt külön konyha. Ilyen helyen természetesen nem lehetett nagyon szart az asztalra lökni, mert az élelmezési szolgálat főnököt a saját kollégái fojtották volna meg. Az egyetlen nagyobb helyen meg olyan volt a törzsfőnökünk, hogy ha időnként olyanja volt, akkor megelőzte az ügyeletes tisztet a konyhán. És csak egyszer fordult elő, hogy annyira szar volt a kaja, hogy elrendelte, hogy a raktárból vételezzenek fel megfelelő mennyiségű ételkonzervet, melegítsék meg, majd azt adják oda a katonáknak. Ami veszendőbe ment, azt meg ráverette a hadtápfőnöktől kezdve a főszakácsig a vezető állományra. Nem is volt több gond a kajára.
Az életkörülmények meg érdekes dolgok voltak. A magyarországi laktanyák zöme az ötvenes években, vagy annál jóval korábban épültek. Az ilyen helyeken persze rosszabbak voltak a körülmények. Ha olyan volt a parancsnok, mint például Debrecenben az Elkán (Legyen áldott a neve! :))) akkor a régi szarból is tudott használhatót csinálni.
Volt szerencsém a légvédelem 70-es évek végén épített laktanyáihoz is, hát ott viszonylag jók voltak a körülmények egészen addig, amíg volt pénz a fenntartásra és volt ereje meg eszköze a parancsnoknak megkövetelni a körülményeket.
Azt azért vedd figyelembe, hogy "a nagysanyi" a valamikori 5. hds. psággal, aztán szárazföldi csapatok parancsnokságával, aztán szárazföldi vezérkarral, majd szárazföldi parancsnoksággal, január elsejétől pedig összhaderőnemi parancsnoksággal pont átellenben van. A helyéhez képesti állapota szégyen a hadseregre. Érdekes, hogy a munkahelyükre tartó nagy emberek sose tévesztették el az irányt, és a Havranek József utcán nem véletlenül jobbra fordultak. Lett volna nagy meglepetés.
Meg van még, de a régi fénye már oda. A 43? NSJ Híradó ezredből mára már csak egy zászlóalj maradt, viszont hogy mégse legyen üres a laktanya, beköltözött tölteléknek a kiskőrösi vegyivédelmi ezredből maradt zászlóalj.
Valszeg nem. Vaskos kis torony, akkora az alapterülete, mint egy ház. És takaros tujasor kíséri a hozzávezető utat. Nomeg nemtom mennyire lehet troposzferikus összeköttetésű ez a ~400 km-es táv, de 10 km-el a bejelölt pont előtt figyel egy nála 500 méterrel magasabb hegygerinc.
Két variációt tudok elképzelni a harmadik toronyra (anélkül, hogy látnám a tényleges tájolást) - Frei Berger 3564. hsz-ban említ egy vezetési pontot. Szerintem logikus lenne, ha a harmadik torony lenne vele a kozvetlen kapcsolat. - Mivel ez "első lépcsős" állomás volt, a torony lehetett tartalék az elfoglal(t)/(andó) területeken kiépülő többi elem számára.
503 tuti az 501-re néz. Nem kell profi mérés, hogy meggyőződj róla: Forgasd el a G.E. térképet, hogy a torony északra nézzen! Zoom out és csont fölötte lesz az 501.
A másik kérdés pedig: ha 503 Lapistó az 504 Hajagra nézett, de 501 Galgamácsára nem, akkor Galgamácsán merre nézett a 4. antenna? 3 ugye 403, 502, 504 felé...
Nem akarja Tobias elárulni, hogy hol a többi, már felfedezett BARS állomás? Írtad, hogy a legtöbbet már bejárta, a 202 Legnica fotóját be is linkelted 3 hete. A két cseh is biztos jól látszik mapy.cz-n. (A németeket megtaláltam a hidden-places.de-n).
Még néhány szó a Gábor laktanyáról. 1928 és 1932 között épült két ütemben. Először a parancsnoki és a legénységi épület, majd a lovarda, az istállók, a lövegszínek, a raktárak és kisegítő épületek. A kapuőrség a parancsnoki épület földszintjén volt a boltív mellett. Ez legutóbb csapatmúzeum volt. A most tetőteresre felújított ügyeleti épület a szoc. rendszerben épült. A legénységi épület egyébként 552 fő elhelyezésére volt alkalmas.
- Minden irányból kilométerekről felismerhető. Fábiánsebestyén felől csak földút (a műholdkép csalóka), műúton a Szentes-Nagymágocs út 22,900 szelvényénél északra fordulni, a kapuig aszfaltút.
- Remekül körbejárható, szinte minden pozícióból jól fényképezhető. Célszerű előtte szólni a polgári őrségnek, hogy nem nyúltok a kerítéshez (nekem fél órámba került, mert a felettes százados még magasabb helyet kérdezett. Igazából semmilyen engedély nem szükséges a kívülről fényképezéshez).
- Bár a százados azt mondta, hogy a bázis aktív, ezt nem hiszem, erre semmilyen jel nem utalt.
- (LeX:) életszerű, hogy az R-410-ek Bulgária felé néznek, és a torony antennái a Hajag felé. De ezt majd a szakértők kimérik. Nincs jele annak, hogy valaha lett volna más torony. Bontásnak nem láttam nyomát.
2. Hajdúnánás-Tedej, BARS 502
- Hajdúnánásról Tiszavasváriba, Tedejt alhagyva, az út jobb oldalán messziről kivehetők a tornyok (de ha nem, akkor keresd a mobilátjátszót, az a két torony közé épült, és kétszer olyan magas). A kapuig betonút.
- Délről és keletről vannak szabad szakaszok a kerítés mellett, de kívül is hosszú szakaszokon elvadult fiatalos erdő, a kerítésen belül is.
- Úgy becsültem, hogy az északnyugati torony antennái Galgamácsa (501) felé nézhetnek, de az északkeleti toronyé inkább Ukrajna felé (?)
3. Mindkettőre érvényesen:
- A polgári őrség mindenütt együttműködő, ezért is javaslom szólni, ha körbejárjuk az objektumot. Egyikük sem tudott arról, hogy nyilvános fórumok tárgyalnák az egykori katonai létesítmények ügyét, de mindkét helyen elkérték a fórum elérhetőségét.
- Sok jel mutat arra, hogy mindkettőben (és szerintem 501-ben is) minden technika bent van még, és semmilyen lényeges bontás/leszerelés nem történt. Csak hát el van vadulva a terület.
- Messzemenően azonos standardok jeleit lehet felfedezni, még részletekben is, (ez 501-re is vonatkozik), de mindhárom jelentősen különbözik a Hajagtól.
Megpróbálok feltenni egy képet az új Gábor laktanyáról. A Volt egyszer egy katonaváros című helyi kiadványból fotóztam. Egyébként 1994-ben még szolgáltam a laktanyában. Az épületek funkcióiban tudok segíteni.
Most találtam rá erre a topicra, mivel a nagykanizsai Gábor Áron laktanya tervezőjéről írok OTDK dolgozatot. Most pénteken voltam lent és elég elkeserítő az állapot, de hozzá kell tenni vannak biztató jelek az épületeknél:
A BARS-rendszerben 2 bázis volt (503 Szentes-Lapistón és a 605 Bulgáriában) összesen 4 R-4010UM, ill. R-420DS (=4 antennával), hogy a Romániára eső 400 km-t át tudják hidalni
Node Lapistón csak egy antennatorony ácsorog. De ha a két üres betonkockán is figyeltek valaha tornyok, az is csak 3 összesen, nem 4. Hogy van ez?
És lenne kérdésem is a hozzáértőktől. Az erdőben több vascső(?) áll ki a talajból, némelyiken felirat, vannak amiket drótkötéllel összekötöttek. Lásd utolsó két kép. Ezek mik lehettek? Esetleg az orosz felirat segíthet.
Ezen kívül találtunk még egy nagy (kb 4m átmérőjű) betonépítményt, közepén egy mély függőleges aknával. Ennek lent sehol nem találtuk a másik végét. Mi lehetett ez? Tipp?
Az 1-el jelölt terület maga a L raktár ,gyakorlatilag az egész erdőfolt az.kettős kerítés (elég hiányos már).a jól látható fehér utvonal végén van a hegyoldalba befurt raktár terület,és egy teher lift torony.Az erdőben pedig földsáncos szabad téri tárolók sora van elszórva.A 2 -es terület a volt orosz laktanya,jelenleg iskola és lakások,meg egy romos garázs rész.A 3 -as terület a volt magyar volhov TÁS de ennek már nyoma sincs(már csak a régi légi fotón :-(( ) Ha a 100 uton mennél akkor az Etyek Herceghalom leágazásnál lefordulva elöbb utobb elmész a laktanya keritése mellet,ott jobbra és az egyenest oda visz.Egy fakitermeléses cég használja ők zárják a bejáratát.Sweethome kollega már elég jól bejárta vannak képei fent a topikban,én főleg a fenti erdős rész jártam be,lent túl sok volt a mocorgás.
Ezen egész pontosan a kép bal szélén Úrkút látszik,Szentgál a kép jobb szélén éppencsak lemaradt,maga bejelölt terület pedig a Kab-hegy tetején levő tv-rádiótoronyhoz felvezető út mellett van.Itt van egy 90 fokos kanyar az úton-ami ezen a képen jól látszik a jelölésednél- és egy erdészeti /ha jól tudom/ út ágazik el innen.Egyébként innen légvonalban kb.4 km a tótvázsonyi bázis délkeletre...Ez a bizonyos orosz híradó központ tényleg lehet Szentgál és Városlőd között,csak sajna az a terület ezen a képen nincs rajt.Majd estefelé rákeresek a guglin,és berakom,ha találok valami gyanúsat.
Nyáron jártam arra legutóbb,csak a kerítésig jutottam,barátságos ebek rohantak felém ismerkedés céljából...Nem is olyan régen került pont ez a két ojjektum szóba,kiderült,hogy egy autószerelő ismerősöm egyik kuncsafja őrzi jelenleg is.A nyugati valamikor MH-s rádió átjátszó állomás volt,az antenna most is megvan,jelenleg az Antenna Hungária tulajdonában van a terület,ők használják.A mellette levő "bázis",amiről google képet raktál fel,és amit a fömin is bekarikáztál,az ehhez tartozó szállások,raktárak voltak.Hogy lehetett-e köze a BARS-hoz?Nem tudom.
Ezt Veszprém mellett találtam ,a Fomi térképen jól látszik hol van ,a google pedig szép részletes.Szép kis nyomsáv.hadsz kollega ! Nem jársz arra? Esetleg valami köze lehet a BARS hoz frei Berger kereset hasonlót.
A Hajagra felmehetsz autóval egy aszfaltcsíkon, de télen nem tolják. A bejutás lehetősége akár hetente is változhat, attól függően, hogy éppen a látogatók vagy a tulaj/kezelő járt ott utoljára: a látogatók felfeszítik, a tulaj lezárja. Ha csak nincs őrzés (eddig nem volt), a területre akkor is bejutsz a kerítésen át, ha a kapu lelakatolva. A bunker ajtaja lehet nyitva és behegesztve is, ha nyitva, akkor lépcső, ha nem, akkor valamelyik aknán keresztül létrán. Sem az aknán leszállni, sem a toronyba felmászni nem kockázatmentes, és egyedül semmiképpen nem ajánlatos.
Hajag-látogatók aktuális információit megtalálod alkalmanként itt a fórumban, vagy a geocaching.hu-n keresd meg a GCBKHA ládát, ott a Hajag-láda megtalálói mindig beszámolnak a bázis aktuális állapotáról. Én szeptemberben jártam fenn utoljára, az állapot ez volt (a 18. pontot keresd): http://web.axelero.hu/gaborkoos/hobbi/geoladak/geoladak.htm
Helló! Nem vagyok szakértő, de Hajag-ról megtudott infóim kiváncsivá tettek a hellyel kapcsolatban. Van valakinek naprakész infója, hogy be lehet-e jutni, nincs-e lezárva? Autóval fel lehet menni, vagy sorompó van? Esetleg tipp, hogy ha több lejárat is van, melyiken érdemes lemenni? Köszönettel: B.
Arzamas-16 a volt szovjet Los Alamos,az orosz atombomba szülővárosa,kifejlesztésének helyszíne.Az Arzamas-16 nevet 1946-91 is viselte,előtte is és most is Sarov néven megtalálható.Azért írom,hogy megtalálható,mivel azokban az időkben még a térképeken sem szerepelt,totálisan "nem létezett",sőt ma is gyakorlatilag el van zárva a külvilágtól.Kerítés veszi körül,fegyveresek őrzik,a ki- és bejutásnál mindenkit ellenőriznek.A helyi lakosokon és a katonákon ill.ott dolgozókon kívül csak engedéllyel lehet bemenni.Erre az elővigyázatosságra elsősorban a hasadóanyagok kicsempészése miatt van szükség,ugyanis nem kevés mennyiségű nukleáris anyaggal /pl.plutóniummal/ a leszerelést követően nem sikerült elszámolniuk....ezen kívül biztos van ott még mindig néhány érdekesség aminek nem kellene nyilvánosságra kerülnie,gondolom...
Ma néztem bele ebbe a topikba! Nem állhatom meg hogy reagáljak! Ezt a Dombóváron található betontömböt gimnazista koromban nyári munkán "építettem". Ezek a MÁV részére készültek és a vasuti (akkor már katonai) forgalom irányítás költözött bele háborúshelyzet esetén.
A Hantházi orosz anyagraktár (kb. erről lehet szó)
Ceglédról kifelé (Mizsei út) utánna Csemő-zöldhalom utánna Csemő központjától egyenesen és a végén egy elágazás (Pesti út) ott balra kb. 100 m egy kapu és ott befelé az erdőben van
Nagykőrösről a konzervgyár felé kifelé a vasútállomásnál az vasúti aluljáró alatt át egyenesen (Pesti út) kb. 9 km és egy pusztával szemben jobbra és ott lesz a kapu és ott befelé az erdőben van
Válasz a 403-as látogathatóságáról (Volt Katona(Lee)-nek is és akik még kérdezték):
Im Prinzip ja - man kommt bis an den Zaun. Aber Achtung: Dort hängt ein Video-Dom! Beste Zeit ist sonntags - da sind NATO-Armeen eh nicht präsent - sprich 9/10 der Truppe sind daheim ;-)) Aber der Aufwand für eine Reise lohnt nicht. Es steht nur eine Baracke da - wenn Du willst, kannst Du mein früher bereits mitgeschicktes Bild ins Forum stellen - das schafft gewiß Ernüchterung.
Igen, elvileg látogatható, a kerítésig. De figyelem: videomegfigyelés! A legjobb időszag vasárnap, akkor a Nato-egységek valószínűleg nincsenek ott, értsd a legénység kilenctizede otthon van. De nem éri meg odautazni. Csak egy barakk látható - ha akarod, felteheted a korábban küldött képemet (ez nekem szól - F.B.) - az biztosan kijózanítólag hat.
Több volt szovjet objektum és laktanya mentesítésénél voltam ott. Itt-ott találkoztunk elbontott épületek nyomaival. Nagytevel teljesen ép volt, nyoma sem volt rombolásnak. Az álcázásul emelt, többnyire könnyűszerkezetes épületeket mindenhol elbontották. Talán eladták a környéken az anyagaikatm, talán hazavitték őket. Rengeteg rombolás a szovjetek kivonulása után keletkezett. Sok helyen tapasztaltuk, hogy a kerítések, kapuk, könnyen kibontható vasszerkezetek, vasajtók, használható bútorok nagyon gyorsan eltüntek a laktanyákból, a folyamatos őrzés ellenére, úgy, hogy a kivonulás óta még csak hónapok teltek el. Az orosz nagyon sok helyen csak azt rombolta le, amit nem akart ország-világnak megmutatni. Pl: a fogdákat, bizonyos eszközök tárolóhelyeit, beépítésének nyomait.
A bunker mentesítése több csoport együttes munkája volt. Egy csoport a földmunkákat végezte, kiásta a betemetett lejáratokat, megközelíthetővé tette a területet, a legvégén pedig ők temették be, egy kivételével a bejáratokat. Egy másik csoport a lehegesztett ajtókat bontotta ki mindenhol. Egy harmadik csoport (ők voltak ott a legrövidebb ideig) végigment az összes helyiségen, ellenőrizte a sugárszintet, vegyiszennyezettséget és a levegő belélegezhetőségét. Utánuk jöttek a lőszer és robbanóanyagkutatók. Ehhez a csoporthoz tartoztam én is. Legvégül Székesfehérvárról jött néhány tiszt és feltérképezte az egész objektumot és a másnapi sajtótájékoztatóra megrajzolta a térképet. A beszámozások szerintem tőlük származnak. Az oroszok semmit sem robbantottak fel, csupán az illetéktelen bejutást akadályozták meg. A helyiségek nagyjából ki voltak ürítve, a berendezések leszerelve, az objektum álcázására szolgáló épületek a felszinen lebontva. Az egész vezetési pontot simán tudta volna a Honvédség használni, csak a berendezést kellett volna pótolni. Sajnos már akkor sem volt pénz ilyesmire, meg szerintem nem is tudták volna a hidegháború megszüntével értelmes funkcióval felruházni. Feltehetően ezért is került ki az állami kezelésből.
Szárliget tartogatot még egy két ujdonságot,találtunk mégegy komoly fedezéket és valami forgatható vas talapzatot ez a fedezék jóval odébb van mint a többi.
Mennyire sikerült kideríteni az egyes helységek funkcióit?Az alaprajz alatti lista lenne az?Legutóbb,amikor itt jártunk /kb.2-3 hete/ néhány terem bejárata mellett számozást találtunk,mint 3b,3c,4c,4d stb.,ha jól emlékszem ezek a számok voltak.Ezek a jelölések is tőletek származnak?
Sikerült feltöltenem a bunker alaprajzának a fotóját. Ez az átvizsgálás során készült a sajtótájékoztató számára. Az L alakú alaprajz hajlatában van egy kis helyiség, amely nem más mint egy liftaknaszerűség. Azt feltételeztük, hogy egy teleszkópos antenna aknája. Ez nagyon közel van a távközlési helyiséghez, amely a főfolyosó utolsó, nagyméretű helyisége volt a bal oldalon. A főfolyosó vége egy hermetikusan zárható vasajtóban végződik, amely után a karbantartók helyisége, majd egy kijárat következett.
A helyzet nem ilyen egyszerű. Az aki megmutatta az egészet és elmesélte,azzal a feltétellel mondta el, ha nevét nem említem a jelentésemben, mert félt. Ő tudja mitől, de én tiszteletben tartottam, így én sem jegyeztem le. Akkoriban olyan sok volt a felmérendő objektum és olyan kevés az idő, hogy az első jelntéstervezetemet "meggyomlálták" és csak egy rövid, de semmitmondó tucatpapír lett belőle. Minden dokumentumot és fotót le kellett adni, így pontos adatot nem tudok felidézni. A felmérés csak ara szolgált, hogy kelle-e mentesíteni az objektumot (olaj, szemét, robbanóanyag, stb.) Nem érdekelt senkit, hogy mi célt szolgált az adot volt objektum.
Amire még emlékszem: A bázis úgy 1,5x1 km területű homokos talajú volt, akácerdővel körülvéve. A kérdéses település a bázistól úgy 3÷4 km-re lehetett. 3, vagy 4 nagy, betonaljazatú külszini barakk-robbanóanyagraktár alapjai, 2 db nagy tűzivíznek készítet mesterséges "tó", a barakkok mögött, 1 kommunális téglaépület , 3, vagy 4 földszintes téglaépület, kettős drótkerités, egy műút felőli bejárat (úgy 50÷100 m mélységben), és egy hátsó, földutas gépkocsi bejárat, valamint 1 vasúti kapu, két sínpárral (a kettős drótkerítésen át).
Utólag jobban viszaemlékezve a helyszín lehet, hogy nem teljesen dél-keleti, de biztos, hogy Cegléd után volt (kora reggel indultam Cegléden átmentem és kis mellékutakon kóvályogva értem oda).
a képek minőségéért bocs telóval készultek,legközelebb az út másik oldalán lévő rakéta összeszerelő objektumot próbálom megnézni az érdekessebb lessz remélhetőleg.
Ha egyszer lesz egy szabad hetem, végigolvasom ezt a maratoni hosszúságú topicot. Már elkezdtem, de iszonyú hosszú. Amúgy annak az utolsó bekezdésben említett raktárnak a mentesítésében aktívan részt vettem, csak a tapasztalatok ennyi év távlatából még nem biztos, hogy publikusak. Az állambácsinak szerintem még mindig tervei vannak az objektummal. Majd ha egyszer lesz rá pénz.
[Az tényleg igaz, hogy a polg.véd.hez tartozik jelenleg, mert rákerestem a címre (Dózsa György út. 134.) a T-Com tudakozóban, és a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alá tartozik a telszáma.]
Tényleg nem kaptam ott sem lényegi választ. A baj, hogy nem is igazán emlékszem az antennákra. Csak egy jóbarát aki egyszer volt bent, mesélte, hogy valamiféle rádiók voltak bent. Több emelet mélységben. Az épületet a mai napig gondozzák, laknak benne gondolom valami gondnok féle. Azt hiszem egyszer majd jól becsöngetek :-)
Viva XXII.ker:) .. de ha jól emlékszem abban a topicban sem kaptál rá érdemben választ. pedig jó lenne kideríteni ... nem emlékszel, hogy az antennákat kb. mikor szerelték le ?
Akkor ugy nez ki ezzel a löszer temaval ratalaltunk a legerzeknyebb pontra. Tehat gyakorlatilag nem lehet tudni kinel mi es mennyi volt, mert mindenki felt valamitöl.Es ezert betarolt, minden mennyyiseget.
Nagy lőszerraktár volt még Komáromban, a Monostori erődben. Az erődbe vasút vezetett be. Emiatta külső erődkaput le is bontották. Az erődudvaron egy kitérővágányos, fedett, nagyméretű vasuti rakodó volt, amelyből futószalagok vezettek be az épületekbe. Természetesen az ablakokon keresztül. A műholdak így nem látták a raktár forgalmát. Az erőd területén gyalogsági, tüzérségi lőszereket, gránátokat tároltak, de különböző rakéták tárolóketreceit is megtaláltuk. Az erőd nagy területen terül el, hihetetlen mennyiségű anyag lehetett ott. Nemcsak tárolták, hanem kezelték, felújították vagy újratöltötték a tüzérségi lőszereket, hüvelyeket. Körben többszörös kerítés vette körül, a belsőben áram volt. Erre utal a rengeteg porcelán szigetelő a kerítésoszlopokon és az egyik kapu közepén egy 220 voltos konnektor. A két kerítés között fegyveres őrök járőröztek, a külső kerítés mellett botlódrótos mező terült el. Szóval eléggé őrizték. Amúgy az erőd gyönyörű, érdemes megnézni. A másik nagy raktár Mosonmagyaróváron volt, a helyiek által Tritolnak nevezett területen. Ebben a raktárban nagyrészt műszaki harcanyagokat, aknákat tároltak. Feltételezem, hogy a nyugat felé előretörő alakulatok itt vételezték volna fel a műszaki harcanyagaikat, illetve az utánszállítás is innen volt tervezve. E két bázis átvizsgálásában én is részt vettem. Említettétek még a császári laktanyát. Én nem jártam ott, de akik ott jártak, azt mondták, hogy ott mobil, nagyhatótávolságú atomrakéták hangárai voltak, a megfelelő védelmi zónákkal, berendezésekkel együtt. (gyalogsági aknamezők, elektromos kerítések stb) A robbanófejeket nem ott őrizték, de azok is a Dunántúl egyik laktanyájában voltak.
XXII. Dózsa György út. Na ez érdekelne erősen. Ha jól tudom most Polgárvédelmi kezelés alatt áll, de mi volt? Illetve valami rádióberendezésekről mesélnek és több emelet mély.
Budapesti egykori katonai objektumokról van valakinek információja? Konkrétan a XXII. kerületben érdekelne egy létesítmény. Meg ha a szóbeszéd igaz, akkor van itt több is...
Először pontosítsuk Szabadszállást. A dombok közötti kis épületekben egy darab lőszer nem volt, ott a műszaki szakasz TNT készletét tárolták, ahhoz nem volt semmi közöm, kulcsom sem volt hozzá.
A 3 színből 1 alatt M zárolt autók álltak, 2 alatt meg azok, amelyeken a kiképző kocsik kimálházott lőszere volt. Riadókor ezek bementek a laktanyába, bemálházták róluk a harckocsikba a lőszert, utána visszajöttek és a raktárakból megpakoltuk őket. Éles helyzetben a teljes készletünket vittük volna, csak a kiképző készlet maradt volna.
Az ezredek raktáraiban sokkal kevesebb lőszer volt mint gondolnád. A harckocsikhoz 1 javadalmazás (a harckocsikba pakolva, vagy ideiglenesen nálam teherautókon), ténylegesen raktáron pedig 0,75 javadalmazás (0,5 az raktár felügyelete alatt, 0,25 a zászlóaljak felügyelete alatt) tehát mindösszesen 1,75. A hadosztálynak megint volt raktára (a hk ho esetén Környe mellett), azt nem tudom mennyi, de jártam ott párszor, a méretekből ítélve 2-3 javadalmazás lehetett.
Az igazán nagy készletek pedig a központi raktárakban (Pusztavacs, Törökbálint, stb).
Érdekesség még (másik topikban már említettem), hogy a hk-hoz az űrméret alatti páncéltörő lőszer békeidőben nem volt kiadva az ezredekhez, az csak háborús helyzetben kaptuk volna meg (fő az elővigyázatosság, nehogy valami T-64B-t megcélozzunk vele).
Stimmel, csak az igazi lőszerraktár nem olyan volt, mint például a sárbogárdi vagy a dunaújvárosi. Ott volt néhány ócska épület, némi őrség és slussz. Az igazi lőszerraktár olyan volt, mint nálunk Izsák, Pusztavacs, Táborfalva, stb. Az egységek lőszerraktáraiban csak három - négy háborús hétre elegendő lőszert tartottak, többnyire kocsikra felmálházva, hogy ha indul az ezred, akkor rögtön vinni tudják utána a patront is. Emlékezz vissza Szabadszállásra. Ott voltak kisebb épületek földtöltés között, amiben gyalogsági lőszert tartottak ládázva. A nyitott, palatetős színekben volt felmálházva az ezred harckocsi lőszer készlete. Azokat csak be kellett indítani, és máris lehetett velük indulni. A rendes, nagy lőszerbázisokon tárolás, készletezés folyt, de ott nem csak egy egység készletét tárolták, hanem a fél hadseregét. És mindenféle lőszert. Megjött az adag a gyárból vagy az orosztól, amit ott válogattak, csomagoltak és tároltak az idők végezetéig. Egy hajdani beosztottam volt a pusztavacsi bázis utolsó parancsnok-helyettese. Ő mesélte egyszer, hogy még töméntelen mennyiségű P38 palacknyakú Mauser lőszer van, amit kibontanak, átválogatnak és újracsomagolnak, a svájciak meg viszik, mint a cukrot. Na a kis lőszerraktárakban ilyesmit nem csináltak.
A magyar lőszerbázisokat nagyjából tudom, hol vannak (voltak), az oroszokat viszont nem, mert sose foglalkoztam velük.
Jól emlékszel,rengetegszer szoktam arra tekerni is,ezek szerint érdemes alaposabban körülnézni...:)Most hétvégén amúgy nagy lesz azon a környéken a mozgás a Mikulás Rally miatt.Terveztem is,hogy kinézek,így meg főleg érdemes lesz!
Márko vége gyakorlatilag belelóg a jutasi tábor területére,most néztem a fömin,ott érdemes keresgetni, volt és jelenlegi katonai terület is,ha jól emlékszem te arrafelé laksz,itt a hétvége lehet felderíteni :-))
Tápiószecsőn nem volt lőszerbázis. Ott a fegyverzet-technikai anyagellátó központ volt, fegyverzeti javító üzem, fegyverzeti tiszthelyettes iskola, valamint a rádiótechnikai anyagellátó központ. Hatalmas területen fekszik valóban, a saccolásom és térkép szerint valami háromszáz hektár.
Egyébként meg ha már a nagy magyar raktáraknál tartunk, akkor a javát (Pusztavacs, Izsák) kifelejtetted. A sofőrt egyébként minden hasonló bázison lecserélték.
Ezt egészítsd ki annyival, hogy minden egységnek, (ezred, dandár) volt saját kikülönített lőszerraktára. Ugyanakkor minden magyar egységnek is volt ilyen. Lövészek is, tüzérek is, harckocsizók is a laktanyán kívül tárolták a lőszerkészletük javát. Amit felsoroltál, azok közül a dunaföldvári, a dunaújvárosi és a sárbogárdi lőszerraktár ilyen. Csak a saját egység lőszerét tárolták benne. Emlékezz vissza, Szabadszálláson ennek a magyar változatában jártunk. IM kolléga sokat tudna mesélni róla, ahogy sejtem.
Még egy érdekesség. Amit Szabadszálláson láttunk, az sokkal nagyobb volt, mint a sárbogárdi vagy a dunaújvárosi. Mellesleg Székesfehérvár mellett is volt legalább kettő ilyen. Az egyik a 8. számú főút bevezető szakaszától nem messze van, a MOL benzinkúttal és a nehézfémöntödével átellenes oldalon. Ott jártam is bent. Ugyanakkor az Ikarus melletti laktanyának is volt egy.
Magyar löszerraktaraknal volt szokas, persze csak a nagyon nagyoknal: Kapoly, Tapioszecsö, Kal-kapolna, talan Hajduhadhaz, hirtelen ennyi jut eszembe, van több is biztos vagyok benne. Tehat a gepkocsivezetöt a kapunal lecsereltek es mas ment be az autoval az objektumba, de amikor visszajöttek vele, a km ora szamlalo relative nagy elterest mutatott, neha akar 8 km-t is. Lehet hogy csak autokaztak bennt, a megtevesztes miatt, de nemely bazisok tenyleg nagy területen voltak elterülve.
Jo lenne tudni tenyleg hol volt, mert lehet hogy uj adalek lenne e topicban. "Az Alföld egy délkeleti kis falujától néhány kilóméterre - alig találtam meg térképen - egy volt lőszerbázist kelett megnéznem."-az biztos hogy nem tudom igy betajolni.
Habár ma már csak lassan ködös múlba vesző történelem, de azért elmesélem. 15 évvel ezelőtt feladatot kaptam néhány szó szerint eldugott, volt szovjet bázisok felmérésére. Az Alföld egy délkeleti kis falujától néhány kilóméterre - alig találtam meg térképen - egy volt lőszerbázist kelett megnéznem. Sikerült a polgármesteri hivaton keresztül megtudni, ki dolgozott ott egykorron civil alkalmazottként. Elmentünk együtt a kérdéses helyszínre, de ő is meglepődött valamin. A bázisra vasút vitt, melynek 2 db, vagy 60 m-s rampái voltak. A föld alá vagy 15 cm átmérőjű, nagyfeszülségű földvezetékek buktak alá(hogy hová vezett, ő sem tudta). Amin meglepődött az, hogy a bázis közepén egy kis földhalom volt, holott ott egykorron akkora föld alá vezető út vitt le, ahová a nagy vontató teherautók is lementek. Azt mesélte, hogy még úgy a 80-s évek elején az egyik tavaszi hónapban 3 éjen keresztül hatalmas előregyártott betoníveket hoztak a vagonokon és átrakodás után, "eltűntek" a föld alatti "járatban", levitték.Tiltott volt a magyarok számára a föld alatti járatok, ő is egyszer, egy téves utasítás miatt jutott be az első részére, de hamar gépkarabélyos katonák vették körül. Azt mondta nekem, hogy nem volt ideje sem körülnézni, de sok nagy, rakétaszerű valamiket látott beraktározva. Amikor kivonultak az oroszok, egyetlen betonívet nem vittek el, és őket - a civil magyarokat - a kivonuláskor már nem is engedték be a bázisba. Vajon mi lehett a föld alatt, ha a föld felett robbanóanyag raktár volt? (Lehet, hogy igazán már nem is érdekes az egész, és a múlt titka marad nagyon hosszú időre.)
Ha a környéken (Nagytevel, Pápa) laksz, esetleg jársz még, akkor találkozhatnánk, lenne egy két kérdésem, sokunk fantáziáját mozgatja ez a dolog. Nem tudom mikor jártál ott utoljára, de biztos meglepődnél a katasztrófális romboláson...
Nem tudom, hogy volt-e a környéken hasonló objektum. Abban az időben az ország összes műszaki alakulata az egykori szovjet laktanyák átvizsgálásával foglalkozott. A mi alakulatunk által átnézett objektumok között tudtommal csak ez a két vezetési pont volt. Ettől függetlenül még létezhetett több is. Az általad említett apró épületekkel nem találkoztam, de ezek lehettek adóházak is az orosz légierő részére.
Und zum Thema - Berufsbild "Leiter einer Tropostation": Die Tschechen und Polen setzten bei ihren Auslandseinsätzen (Irak etc.) weiterhin die R-412 (mobil, auf Ural oder Kamas) ein. Ob es die ungarische Armee macht, weiß ich nicht. Allerdings wäre dies ein plausibler Grund, dass es in den NATO-Streitkräften auch weiterhin diese Nachrichtensysteme gibt.
És a troposzféra állomásparancsnok szakmához: a csehek és a lengyelek továbbra is alkalmazzás a külföldi bevetéseiken (Irak, stb.) az R-412-t (mobil szközként, Uralon vagy Kamazon). Hogy a magyar hadsereg alkalmazza-e, nem tudom. Mindenesetre kézenfekvő ok lenne arra, hogy ez a hiradástechnikai rendszer a Nato-erőknél létezzen.
Pár nappal megkésve, de idemásolom, amit T küldött:
Zu den Angaben von M62xxx: Im Prinzip läßt sich es so beantworten: Je höher die Frequenz, desto kürzer die Strecke. Zugleich: Je höher die Frequenz, desto mehr Kanäle waren möglich. Grundsätzlich waren Tropolinien bis 12.000 Kilometer Länge möglich. Die eingesetzte R-417S war aber ein guter Kompromiss, bis zu 120 Kanäle mit einer Datenrate von bis zu 480 KBit einzusetzen. Das System Baget war für Entfernungen bis 2.000 km ausgelegt - dann mussten sich mindestens 10 so genannte Relais-Stationen dazwischen befinden - also höchstens 200 km Abstand. Bei einem größeren Abstand erfolgte eine Kanalreduzierung - weil die konzipierte Sendeleistung von 2 kW nicht unendlich erhöht werden konnte. Im BARS-System gab es lediglich 2 Stationen (503 bei Szentes-L. und 605 in Bulgarien) mit insgesamt 4 Komplekten R-410UM bzw. R-420DS (=4 Antennen), um die Entfernung von mehr als 400 km über Rumänien hinweg überbrücken zu können - allerdings mit nur jeweils 12 Kanälen.
A kérdésre az elvi válasz: minél magasabb a frekvencia, annál rövidebb a távolság. Ugyanakkor azonban minél magasabb a frekvencia, annál több csatorna.
Tropoösszeköttetések elméletileg 12000 km-ig lehetségesek. Az alkalmazott R-417S jó kompromisszum volt arra, hogy max. 120 csatornán 480kBit adatsűrűséget érjenek el. A Baget-rendszer 2000 km-re volt tervezve - így legalább 10 reléállomásnak kellett közöttük lenni -, tehát 200 km távolság. Nagyobb távolságnál csökkent a csatornaszám - mivel a 2 kW adóteljesítményt nem lehetett tetszés szerint növelni. A BARS-rendszerben 2 bázis volt (503 Szentes-Lapistón és a 605 Bulgáriában) összesen 4 R-4010UM, ill. R-420DS (=4 antennával), hogy a Romániára eső 400 km-t át tudják hidalni - de csak 12 csatornával.
Érdekes. Az említett pincék egy részében tavaly gombát termesztettek. Egyébként nem tudod, volt a környékben valamilyen kapcsolódó objektum? Találtunk pár km-es körzetben több apró megerősített épületet, ezek mérete kb. akkora volt, mint egy kisebb garázs. Ide a topicba is raktam be róla képet, mindenki csak annyit tudott mondani, hogy igen ez valami katonai dolog lehetett, de senki nem tudja, mi is volt pontosan.
A német nyelvű tábla nem a mi alkotásunk, későbbi kor gyermeke. A magyar nyelvű fordításokat viszont mi írtuk a falakra. Néhol találkozhatsz olyan felírással is a helyiségek falán, hogy "átvizsgálva" vagy valami hasonló. A bunker két, egymástól jól elszeparálható részből áll. Mind a kettő alkalmas volt az önálló létezésre. A nagyméretű operatív helyiségek kötötték össze a két részt. A befogadó létszámot én a hálókörletként funkciónáló helyiségek nagyságából saccoltam meg. A bunker építése előtt is hasonló feladatokat látott el a bázis, mert a kiszolgáló felszini laktanya földszintes épületeinek a pincéjében - alagsorában hasonló funkciójú helyiségek voltak. Amúgy semmilyen robbantásra utaló nyom nem volt, csak az álcázás céljából épített hullámpala épületeket bontották le. Szinte olyan érzésünk vlot, mintha a Grisáék vissza akartak volna térni ide vagy csak sajnálták a létesítmény elpusztítani. De lehet, hogy az utolsó pillanatig bíztak benne, hogy Magyarország megvásárolja tőlük az általuk épített objektumokat. Abban az időben amúgy ez is szóba került, úgy ahogy némely szomszédos országban meg is történt. Csakhát a politika közbeszólt....
Hát kicsinek semmiképp sem lehet Nagytevelt mondani,bár,hogy kinek mi a kicsi vagy nagy,relatív.A hosszabb folyosó mintegy 200m,az erre merőleges is kb.80m,nem is beszélve a rengeteg helységről.Azért jónéhány embert eltarthatott volna hetekig vagy talán egy-két hónapig is teljesen elzárva a külvilágtól vészhelyzet esetén.Ehhez képest a hajagi bunker nagyjából 40x30m-es alapterületű,igaz ez két szintes.Mindkettőben iszonyú mennyiségű beton van.Nem hiszem,hogy Nagytevelnél nagyobb vezetési pontot találnánk a környéken.
Érdekes. Anno olvastunk itt egy Haditechnika-cikket, hogy a bejáratokat berobbantották a ruszkik távozásukkor, de az MH később feltárta. Ez a helyszíni bejáráskor reálisnak is tűnt. Egyébként ha itt visszaolvasol, megtalálod a csapat egyik tagját, akik jelenleg a terület állagmegóvását végzik.
Akkor ami ezeken a képeken látható, még akkor készült, amikor bemutattátok a bázist?
Nekem is van egy ilyen erzesem, ahogy a fotokat nezem hogy Nagytevel viszonylag nem nagy. Szerintem valahol(jo kijelentes) kell meg lennie egy objektumnak. Es összehasonlitva a Közepö- Halyaggal nem is akkora nagy, plusz nincs ugy megerösitve.
Nagytevelnek semmi baja sem volt amikor ottjártam. A páncélajtók lehegesztve, a lejáratok földdel feltöltve, a belső helyiségek kiürítve, de ezen kívül semmi rombolás. Mi valamennyi bejáratot kitakarítottuk, átvizsgáltuk a helyiségeket, majd az objektum feltérképezésre és bemutatásra került. Egy nyílt nap keretén belül mindenki megnézhette A-tól Z-ig a bunkert. Az amerikai követség képviselője videóra vett minden helyiséget, gondolom már régóta vágytak erre. Később a főbejárat kivételével a lejárók ismét lezárásra és betemetésre kerültek. Jelenleg úgy tudom, hogy magántulajdonban van a terület. A bunker nem nagy mélységben van, egyszintes, pár méter föld van csak felette, nagyobb létszámú vezető befogadására nem alkalmas, viszonylag kisméretű objektum, ezért gondolom tartalék vezetési pontnak. Vannak róla korabeli újságcikkeim fotókkal és egy-két fényképem, de ezek nem belső fotók. Az egykori kollégák elmondása szerint a Hajagostetői objektum sokkal komolyabb volt.
1,5 -2 Kw adoteljesitmeny nem keves, ha jol szamolom , 1 Wattos!!! elsugaroz fedettsegtöl függöen 1-6km-es körben legalabb. 2000 Watt -al mar lehet nyomulni messzibbre is.
Aztán egy IEE absztrakt a szovjet által Indiának eladott tropo berendezésről:
Describes the results of a series of experiments conducted on a 158 Km path between IIT Delhi and CEERI Pilani. Most of the path towards the Pilani side is almost desert while it is rocky and inhabited towards the Delhi end and can be broadly classified as a mix desert and continental subtropical climate path. The system operates in 4.4 GHz to 5 GHz band, and has the capability of two way communication in a full duplex mode. Each terminal has two transmitters with two power amplifiers capable of 1 kW output. The receiver utilizes a parametric amplifier with a noise figure of 4 dB. Dual polarized parabolic antennas of 3.05 m diameter are used.
Amint az a neten megtalálható: .... The R-417 BAGET-S (static) system operated in two ranges (4435 - 4555 GHz and 4630 - 4750 GHz), using 60 channels. Its operating range was some 2000 km. Signal strength went out at 1.5 - 2.5 kW per direction/frequency.
Ahogy nezem a kepeket azota mar mas berendezest is ratelepitettek. Amit en hallottam, a hadseregneka VSZ idökben az informaciot a csapatok között nemcsak vezeteken (berelt a Postatol)gondoljunk itt a radiotech csapatokra es a legvedelmi csapatokra, hanem mikrohullamon is tovabbitottak. Itt is mindig azt jatszotta a szerepet hogy mindig legyen adat tovabbitas, tehat tartalek haboruban. Elkepzelhetö az, hogy ezek a Bars objektumok központi atjatszokent müködnke, tovabba informacio elosztokent. Egy biztos , ha tudnanka az ado teljesitmenyt(titkos), abbol fontos dolgokat tudnank levonnia az objektum szereperöl.
Köszi a választ!!
Ez akkor azt jelenti,hogy 98 ban még javában használták valamilyen
szinten az 501-est,a VSZ ekkor már 7 éve nem létezett,ez egyrészt megmagyarázza a jó állapotot,másrészt a halgatást róla.Közelről nézve az antenna tornyokat szerintem tele van modern hirközlési cuccal,aminek szerintem már semmi köze a BARS-hoz.Amúgy gondoltam hogy Aszód szolgálhatta ki,azthiszem a Galga vezetés biztosítási ezred volt ott ,azthiszem az sem létezik már.
nekem is nagytevel tünik logikusnak,mivel ha jól tudom a BARS-ot is leginkább nukleáris háboru esetére tartogatták,és nagytevel is akkor aktivizálta volna magát.
na sziasztok ,olvasgatlak minden nap titeket de eggyet nem értek irtok itt mindent ,de a kelet magyarországi bars objektumot hól találom pontosan mert vólt már itt szó tiszavasváriról,hajdúnánásról,.pontosan hól találom?szeretném dokumentizálni,én ehez vagyok a legközelebb...a többi is érdekell de azok már csak jövőre maradnak. válaszotokat előre is köszönöm. ha tudtok irjatok mindent, jövő hétvégén tekinteném meg.
Köszönjük, de nem pont fordítva akartad írni? Mert Nagytevelt robbantották be távozásukkor a ruszkik, ott sok helységbe csak szerelő/szellőzőjáratokon át lehet bejutni....
Hajag mára teljesen szét van rabolva, bármelyik bejáraton be lehet jutni a föld alá, és csak 2 szint.
Egyébként nem csak a Bakonyban, hanem úgy az egész országban keresünk ilyen objektumokat, ha ismersz még ilyeneket, szólj légyszives!
Sziasztok! Ti, ha jól értem egy egykori szovjet vezetési pontot kerestek a Bakonyban? A kilencvenes évek elején a kollégáim és én, egykori szovjet laktanyák átvizsgálásával foglalkoztunk. Két vezetési pontról tudok. Az egyik a nagyteveli, azt én néztem át. Egyszintes objektum a föld alatt, ha minden igaz, tartalék vezetési pont volt. A másikat a főnököm és csapata nézte át. Az objektum - elmondása szerint - a Hajagostetőn található. Négyszintes objektum a föld alatt. Csak a szellőzőrendszeren keresztül tudtak lejutni. Néhol az emeletek között hiányzott a födém, az objektumba vezető kábelek elvágva, felszedve, és mégis égtek itt-ott a lámpák, szóval csupa rejtély. Lehet, hogy ezt keresitek?
"Híradás nyugati zónájának csomópontja
Híradás dél-nyugati zónájának csomópontja
BARS rendszer vezetési pontja
Híradó vezetési pont
Tartalék vezetési pont
Alapvető vonal
(kerülő vagy tartalék) vonal"
September 1980 in Moskau: - Spezialisten des Stabes der Vereinten Streitkräfte des Warschauer Vertrages beraten über die Möglichkeit, strategische Funkverbindungen auch nach einem Kernwaffenschlag aufrecht erhalten zu können - Zur Führung der Truppen auf dem anzunehmenden westlichen Kriegsschauplatz, welchen die Staaten Mitteleuropas dargestellt hätten - Beschlussfassung zur Errichtung eines troposphärengestützten Systems in allen Teilnehmerstaaten - Rumänien sieht keine Notwendigkeit an Beteiligung und bleibt außen vor - Gründung der Arbeitskommission "BARS" (dt. "Schneeleopard")
Ha vezetési pontot kell az általad megadott területen keresni,akkor nekem inkább a Zalahaláp - Nyirád közötti gyakorlótér környéke tűnik gyanúsnak.Sajnos erről biztosat nem tudok,kb 2 éve jártam azon a részen,de az emlékeim között kutatva elképzelhetőnek tűnik a feltételezés.
Szia!Ami a BARS szó fordítását illeti,biztos,hogy nem téves!A Volt tüzér kolléga által 3228.hsz-ban leírt megnevezés teljesen pontos.Ilyen szó a németben,hogy BARS nincs!A hóleopárd max. valami kódnév lehet,de szerintem semmi köze nincs a BARS szóhoz.Azért ha erről a forrásról tudsz valami új infót,oszd meg velünk,légyszíves!
Még egy dolog: igaz hogy nem DNY-ra, hanem ÉNY-ra és csak 15 km-re, de ott van Nagytevel, egy front vezetési pont. Logikusan nem azt kellett volna kiszolgálnia?
Ez merész kijelentés volt. Inkább valami fedőneve lehetett a rendszernek.
"És most az új infók T.-től:"
Azt sajnos nem tartalmaz.....
Viszont ami itt nemrég szóbakerült, arra rákérdezhetnél T.-nél: ha ez a rendszer a légkör egy rétegéből visszaverődő rádióhullámokkal kommunikált, akkor az egyes bázisok miért voltak egymáshoz ennyire _közel_? Ezt a fajta híradástechnikai rendszert több ezer km áthidalására találták ki...
Persze, hogy érdekelnek a képek, rakd fel légyszives! Egyébként az én képtáramban is van rengeteg kép a Sziklakórházról, ha Charliét kevésnek találod :)
BARS: akik újonnan kapcsolódtak be, egy rövid összefoglaló az előzményekről. Én a fórumban közvetítő vagyok a fórum-látogatók és T. között, aki Drezdában él és hobbi-bunkerkutató, továbbá csak szótárból "tud" magyarul. T. megbízásából tettem fel anno a lentebb kétszer újra idézett BARS-térképet. T. a legtöbb BARS-helyszínt a BARS-országokban már bejárta, vagy más módon dokumentálta (én magam a Hajagra, Galgamácsára kísértem el, Szentes-L. és Tiszavasvári még hátra van, de jön.)
A korábbi fordítások tévesek. A BARS=hóleopárd.
És most az új infók T.-től:
1. A 202-es és 504-es (Hajag) alaprajzainak összehasonlítása alapján (R-404, ill. R-409 rádiórendszerek helyiségei) arra a következtetésre jutott, hogy kb. 35 km-re DNY-ra a Hajagtól, az Ajka-Sümeg-Tapolca térségben egy vezetési pontnak kellett lennie, amellyel az R-404, ill. R-409 rendszerrel kommunikáltak (én, mint kívülálló, látok azon a környéken persze létesítményeket, de ez neki kevés - F.B.) Lásd a képet.
KÉRDÉS1: tudtok támpontot adni ahhoz, hol lehetett ezene a környéken egy viszonylag egyszerűen kinéző objektum (őrház, trafó, szennyvíztisztító és maga a bunker esetleg fedőépítményekkel)? Az oroszok szerinte szívesen telepítettek ilyen objektumokat gyakorlóterek szélére, így nem tűnt fel az objektum gépkocsiforgalma annyira.
2. T az alábbi következtetésre jutott a Hajag (504) szerepéről: a Hajag volt a BARS magyarországi kulcsállomása. 501 és 502 viszonylag gyengén védett létesítmények (üveges lépcsőház, földfelszíni létesítmények), ezeket magyarok működtették. A Hajagot a szovjetek, erősen védett, föld alatt, stb, ráadásul a közelben egy vezetési pont (lásd Kérdés1). Ha tehát 501 és 502 kiesett, akkor a Hajag át tudta vennei a szerepét, mivel külön kapcsolata volt 403-mal és 503-mal. Tisztán logikai úton az 503-nak bunkernek, de mindenképpen erősebben védettnek kell lennie, mint 501 és 502. És az 503-on kell lennie garázsoknak is a mobil technika részére (gördülő állomány, tartalékantennák és vontatók), a fő rendszer kiesése esetére, amik ugyen vannak a Hajagon, de nincsenek 501-en és 502-n. És persze a Hajag magasponton áll, a vezetési pont csak mélyebben fekvő lehetett.
KÉRDÉS2: T. várja a véleményeteket ehhez a feltételezéshez!
Háh, érdekes, most néztem egy régi hozzászólást a sziklakórházról, és láttam a képeket. Egy az egyben ilyen vegyvédelmi légszűrők vannak a metróban is. ha valakit érdekel teszek fel képeket.
Szó szerinti fordításban valóban azt jelenti. Ám ez eddig szerintem nem fordítás, hanem ferdítés. Én inkább azt mondanám, hogy Védett Autonóm stb. Leginkább azért, mert szerintem nem sok páncél volt ott, hanem inkább beton meg föld.
Volt Tüzér a 3228 hsz.-ben "Páncélozott Autonóm Rádiórendszer"-nek fordította a BARS rövidítést. A tropo pedig valóban abból alakulhatott ki, hogy a rendszer elvileg a troposzféráról visszaverődő rádióhullámokkal kommunikált.
Én egész eddig azt hittem, hogy a BARS és a "tropo" megnevezés ugyanazt a dolgot takarta. A katonát, aki hordta az 501-eshez az őrséget "tropós"-nak becézték. Igaz, soför volt, nem értett hozzá, de ő is troposzférás híradásról beszélt.
Kedves Volt Tüzér,nem tudnál segíteni A BARS térkép jelmagyarázatának
a lefordításával ,a Légvédelmi forumon nagyon jó "fordító gépek " :-)) vannak
itt ez eddig nem sikerült.
Holnap találkozunk!!
igen a legendás térkép,valaki nem tudná lefordítani a bal sarokban levő jel magyarázatot?látszik hogy galgamácsa és hajag kapott valami külön kis háromszöget.
Egy biztos, az hogy nemveletlen az hogy igy rendbe van ez az egesz objektum. Ha mar nem kellene mar reg ebek harmincadjara került volna, mint ahogya külterületi TAS-ok. Öszinten szolva amikor katona voltam, nem is halottam erröl a Troposzfera Rendszerröl, pedig erdekelt a hiradastechnika. Az viszont vilagos, hogy egy lancszeme hianyzik, hazavittek Ivanek a Bakonybol. Es talan a Bakonyi volt kulcsfontossagu talan, mert ez volt legnyugatabbra es talan ez volt az összekötö kapocs a volt DDR között? (Ha valaki jobb ebben a temaban, bocsasson meg ha a hülyesegeket irnek).
Igy jelen pillanatban csak azt tudom elkepzelni, hogy a rendszer müködik(het), de csak magyar kezben levö allomasok fele van kommunikacio.
Mikor:1997-ban létrehozták a légvédelmi rakéta zászlóaljakat, ami annyit takart, hogy a szanaszét kitelepült osztályokat két helyre összeszedték. Közepeseket Sárbogárdra, a kicsiket a Vasváriba. 2000-ben az egészet összevonták Mezőfalvára, de oda már azzal a szándékkel, hogy amit nem esz meg a rozsda, azt szétvágják. Sikerült is.
Igen, a BARS-rendszer része volt. Régebben szerepelt itt egy erősen torzított, egész Kelet-Európa BARS-rendszerét bemutató térkép, olvass vissza, talán megtalálod. Itt, Magyarországon egymástól kb. 150 km-re voltak ezek az állomások. Viszont állítólag az antennák egymás felé vannak/voltak fordítva, be volt írva ide a lánc is. (Bár a pontos helyüket akkor még nem ismertük).
Szóval most jó nagy ellentmondásba kerültem magammal. Ezek az infók szerepeltek már itt, de a troposzféra-rendszer gyarkolatilag ennek az ellenkezőjére lett kitalálva (tehát, ahogy te is írod, több ezer km. távolságra történő kommunikáció)
Én pedig arra lennék kíváncsi, hogy valak kronológiába tudná foglaldni, hogy a 11. légv. rak. dandár bázisait (Bia,Érd,Gyál,stb.) mikor és hogyan számolták fel ?
Ez a BARS egy rendszerben lévő dolog még? A képeken nagyon "érintetlennek" tűnik a dolog. Micélt szolgált? Ha tényleg egy troposzféra adóállomás, akkor az elég nagyhatósugarú, Moszkvával beszéltek rajta az elvtársak?
Egy ideje én is olvasgatom a topicot,minek hatására meg is néztem egy-két volt bázist.
Azt szeretném kérdezni,hogy a Tótvázsonyi bunkerba milyen módon lehet(szabad,egyszerűbb)bejutni?Biztos sokszor feltették már ezt a kérdést hozzám hasonlók,próbáltam is keresni a választ,visszaolvasni,de nem találtam.Előre is köszönöm,és ha már túl sokadiknak kérdem,elnézést.
15/2004. (VI. 18.) HM rendelet
a katonai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
32Ta04AZ troposzféra állomásparancsnok
Gondolom ennek van köze a BARS-hoz
Az a baj hogy a Galgamacsai kepeket nem tudjuk összevetnia Szentes -Lapistoi es a nyiregyhazi Bars- kepekkel, de ugy gondolom azok kisebb objektumok voltak.
Ahogy nezem a filmet, kicsit le vagyok döbbenve. Az orosz fel Kelet-Europat telerakta atombombaval ugy nez ki, meg jo hoggy nem törtent semmi haboru egy gyenge pillanatban... Baleset biztos hogy törtent a robbanofejek ide-oda szallitasakor, meg azt sem tartom elkepzelhelhetelennek hogy egy-ket darab eltünt belöle, de azt le tudtak tagadni valahogy. Hogy aztan feltünjön a vilag masik pontjan valahogy, mas szinnel.
Megmondom őszintén, szerintem a rendszer egyes darabja külön-külön nem sok mindenre jók. Mivel csak irányított antennák vannak fent, és a 20 centi körli hullámhossz nagyon behatárolja az, hogy hol, és milyen technikával tudod fogni az adott jelet. Magyarul ha a magyar BARS-objektumokat az eredeti, vagy azonos paraméterekkel rendelkező modern berendezésekkel használják tovább, azok csak egymással, egymás között tudnak komunikálni. Annak viszont nem sok értelme van, hisz az információtovábbításnak ma már sokkkal biztonságosabb, egyszerűbb módjai vannak.
Az antennák egymásra (a köv. BARS-objektumra) néznek, erről már volt itt szó.
Ami szerintem meg megmaradt ma is, Kommunikacio a lehallgato allomasok között, esetleg valamilyen kormanyzati, vagy titkosszolglati atjatszo. Amit biztos tudok, hogy a katonai felderitö Hivatal tart meg üzemben lehallgato allomasokat, ezek többnyire hatar mellett vannak. Egy biztos Gödöllö es környeken sok katonai objektum(Pecel,Isaszeg, Nagytarcsa, Gödöllö,,Aszod, Paszto, stb, Hatvan) volt relative, egyreszt Pest közelsege miatt is. Mas volt a helyzet Kelet Magyarorszagon ahol kevesebb, de joval nagyobb laktanyak voltak. Mig Dunantulon sok kicsi es eldugott laktanya volt a VSZ idökben is. A közelben az ikladi müszergyar is tartlamazott katonai reszlegeket. Szerintem nagyobb teljesitmenyü atjatszorol lehet szo. Amire kivancsi lennek hogy az anteenak milyen iranyba sugaroznak, merre neznek(Halyag, Szentes).
Az volt ott az érzésem hogy akár müködhetne is.......,túl jó állapotu,szerintem ezt javában használták valami más funkcióra is.Talán ezért nem igazán lehet sokat tudni.Kiváncsi lennék azért Frei Berger kollega vagy álltala Tobias meglátására.
Esetleg a VSZ feloszlása után,kormányzati,polgárivédelmi kommunikáció? Természetesen Hajag nélkül.
Lehet friss infót tudni erről, hogy kié, vagy mi a "hivatalos" elképzelés vele kapcsolatban ? Ez "túl" jó állapotban van. Mi történik manapság egy ilyen objektum kerítésén belül ?
ez az eggyik ága az alagútnak
valahogy igy
lehet hogy nem tudtok elmenni rajta de próbáljátok meg
pár kép nagyhársról
a szikláról még pár kép légakna meg ahova beszorúlt a parizer.
az első 2 kép szikla , a3456 bükk nagyhárs orfeusz adó és az utolsó 2 miskolc kékmező
Íme a cikk...
Sárbogárdon fényképeztük.
kellemes ünnepeket és objektumokban gazdag jövőt kivánok mindenkinek.... innen a kunmadarasi gránit bunkerból....
pingyom
pár kép pingyomtetőről
ez lenne a keleti bars hajdúnánásnál????
