A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Ez így van, ezért is szoktuk Illy-ből a kisebbet venni, bár e tekintetben (is) elég nagy a különbség a kávék közt. Van amelyik sokat romlik a kb. két hét alatt, a jobb márkák viszont jobban tartják végig a minőségüket. Sőt, volt egy Manuel, aminek határozottan jótt tett egy kis állás, én sem értettem hogyan. Ebből épp most vettem egy 500 g-os Aroma Bar-t (azért ezt felezem vkivel), remélem jó lesz...
Ha csak kicsivel kerülne többe, akkor is értelmetlen lenne a 250 g-ost venni, mert úgyis megkeseredne, mire a feléhez érsz. Bár az Illy elég ügyesen csinálja ezt a védőgázas dolgot (nem minden ok nélkül olyan drágák), nyitva már az is csak pár napig őrzi a frissesség illúzióját.
Csak nagyjából emlékszem, mert régen néztem, de ahhoz képest mondtam, hogy alapból jó drága :) 125 grammost szoktunk venni, 1200 körüli áron Kaisersben, ez a műszakikban olyan 1400-1500 Ft. A 250 grammos szinte pont a duplája.
Hát a Grissiniben szinte 100% (és ott egyrészt nem kell pénztárnál sorakozni, másrészt késő estig nyitva van), de ha vmi katasztrófának köszönhetően mégsem lenne és át kell futnod máshova, a Westend Saturnja és a Nyugati téri Kaisers igazán nincsenek messze.
Nagyon tetszik a megközelítésük: minőségi zöldkávék szállítójaként szándékosan tartanak néhány riasztó példát "pedagógiai célból", hogy a vásárlóik továbbképezhessék az ízlésüket -- de csak akkor rendelhetnek belőle, ha nem árulják el senkinek, honnan való :)
Ilyen a vietnami káve -- újabban már ők is rájöttek arra, h. nem csak eladásra lehet termelni, hanem akár maguk is megihatják és ez a csöpögtetős eszköz terjedt el az országban. Állítólag vmi belga cég gyártotta az eredetijét, de Európában nem lett soha nagyon népszerű; azután vmi vietnami nagyvállalat lemásolt egy gyarmatosítóktól ottfelejtett példányt és ott nagy sikere lett. Alul lyukacsos alumíniumedénybe teszik és leöntik az őrölt és franica szokás szerint cikóriával is dúsított rettenetes Robustájukat; egy csavar meghúzásával-kiengedésével szabályozható, mennyi levegő megy bele lecsukott fedél mellett és így gyorsabban v. lassabban csöpög le a KV a pohárba. A fehér csík a pohár alján cukrozott sűrített tej, kötelező velejárója a vietnami kávénak.
Természetesen vannak iszonyú minőségű kávék, de azokkal a Lavazza/Sega/Nestlé nem égetné magát, szerintem már a Tchibo sem... (Vietnam úgy vált a világ 2. legnagyobb kávétermelőjévé, hogy szinte az egész kínálata borzalmas minőségből áll, viszont nagyon olcsón.) Amikről itt szó van, azok már tényleg az ízlés dolga-kategóriába tartoznak inkább.
Én Lavazzából mást nem kóstoltam, nekem ez ízlik, bár kétségkívül vannak sokkal jobb (és drágább) kávék is. Akkor most ez lenne az ominózus "nekem ízlik / nekem nem ízlik" Lavazza?
Én olvasatomban erről illene beszélnie, de ennek ~ feléért van az a KV, amit belinkeltem a Lavazzától, sőt még néhol az Aranyszinüje is olcsóbb, mint ez. Igy viszont nem értem, hogy lehet ez a legolcsóbbja... ~ : (
"de miért van az, hogy az olcsóbb keserű stb...a drágább nem?"
Mondom, neked a(z olcsóbb) Robusta KVfajta ízével szemben is lehet ellenérzésed a sötét pörkölésen kívül. Azt szokták rosszmájúan égett gumi-szagúnak titulálni (és egy kicsit tényleg hasonlít is arra). Valójában mindkét fajtából van jó is meg rossz is, és a legfinomabb eszpresszó-keverékekben majdnem mindig van egy kisebb rész Robusta is -- de sokan nem szeretik, manapság már nem nehéz tiszta Arabicához jutni eszpresszó céljára sem. A török KVt mindig is tiszta Arabicából készítették, régen etióp és jemeni fajtákból, manapság már legtöbbször azt is brazilból.
