Próbálkoznék.. Ha a részecske valójában egy nagyon nagy hullámhosszú EMGT (elektromágneses-gravinerciális) fény, mi lenne? Akkor a fázistól fűggően különböző mértékben lenne benne megtalálható a töltés és a tömeg. A legtöbb részecskében ez így is van.
Who111, szia Tudod mit, probaképpen írd le, hogy 14 Mrd évhez számszerűen, és kimondva hány milimegaherz frekvencia tartozik. Most már kiváncsivá tettél, igazad van, kell hogy tudjuk.
Én például könnyen elképzelem, hogy a mi zárt univerzumunk, egy sokkal tágabb, ritkább, "öregebb " világmindenség része, számos hasonló között. Semmi nehézséget, aggodalmat nem okoz bennem e képzelet, sőt még nevetek is a növény és állatvillágon, amelyeket mindez nem érdekel. Világmindenség, amelyben akármilyen fények bolyonghatnak? Én nem szorítanám be a mindenséget egy BIG BANGBA. De LITTLE BANG, csak tessék, ahányszor jólesik.
Onnan mmormota, hogy pld. olyan hosszú a hullámhossza, hogy nem fér el az univerzumunkba, s így mint részecske kell tengesse benne a periódusidejét, csak néhány száz mrd évet, és pusztán azért, hogy hülyeségeket írhassunk ide.
Kedves Whu111 Ne szídjuk magunkat. De hadd próbáljam megvédeni magam, hogy nem jártam el hibásan, ha a frekvencia helyett periodusidőt mondtam. Vagy csak annyira, mint aki fényévet mond km helyett,. Sem én, sem Te nem tudtál volna mit kezdeni egy 14 Mrd év nagyságú frekvencia kiszámításával. Az úgy borzasztóan kicsi, ahogy van. Egyszerűbb a periodusidő, jobban felfogható. A KHz, és MHz, GHz között ott már én elveszenék.
Arra gondolok, hogy ha Univerzumunk zárt, ahogy gondolom, mi történik benne az olyan fénnyel, amelynek hullámhossza nagyobb, mert frekvenciája kisebb, mint, 14 MRD év.
Egy ilyen fénysugár egyáltalán létezhetne?
Hiszen úgy nézne ki, mint egy macska, aminek a füle-farka be van fogva egy satuba.
Akkor viszont az elméletem szerint 14 Mrd évig tömeg lenne, utána meg csak töltés, energia.
Töltés-tömegsűrűség, csak nagyon lassan váltakozva.
Így bizony az anyag is fény, vagy macska füle- farka lenne.
De tényleg, Gézoo, neked tudni kell, milyen egy 30 Mrd év frekvenciájú fény?
A tömeget jobban ismerjük, mert róla gondoljuk, hogy az a látható anyag.
Nagyon finoman fogalmaztál, de azt gondolom a tömeget sem ismerjük valami jól, mert mérni ugyan jól tudjuk de nem tudjuk, hogy az micsoda. Ezen fotonmodell (és az ebből következő anyagmodell) szerint a tömeg csupán tehetetlenség: a nagy sebességgel pörgő részecskék az elektron vagy proton tóruszokban (pörgettyűk) ellenállnak minden kitérítő erővel szemben. Ezt érzékeljük tömegként.
Tehát a tömeg nem maga a látható anyag, mert fizikailag a tömeg nem is létezik. Az csak a pergő energia, a tömeg nélküli A,B,C,D részecskék tehetetlen tulajdonsága. A valóságban csak a 4 elemi részecske valamint az energia létezik. Semmi más. A többi csak tulajdonság: a tömeg, a szín, a sebesség, a hőmérséklet, a szag, az idő stb. Ezeket mérni lehet, csak fizikailag nem léteznek.
Ezáltal úgy vélem, éppen a töltések az anyag (C- és D+), a gravitonok az anyag (A és B), valamint az energia az anyag.
