Az a baj ezzel, hogy ha valaki nem ért hozzá, akkor még ha kész recepteket is dobnak be a szakik, azzal sem megy a hozzá nem értő sokra, legfeljebb tájékozottabbnak érzi magát. Viszont komolyan építeni féltudásra az önszívatás csúcsa, illetve rosszindulatú személy esetében felesleges szájkarate alapja lehet.
Nem a tápfeszültség, hanem a logikai jelek illesztése a gond, elsősorban időzítések szempontjából, de ebben a topicban felesleges mélyebben belemenni ennyire meredek hardware fejlesztő témába
"Aztán ha sikerül megcsinálni a prototípust és még érdeklődés is lesz rá, akkor majd újratervezem valami friss termékcsaládra. Onnan, hogy a CPLD tartalma megvan már jóval egyszerűbb a dolog, mert gyakorlatilag csak a plus/4 felől jövő/felé menő jeleket kell level-shiftelni."
Sajnos nem :) de nem akarom elvenni a kedved, próbálkozz, aztán hátha lesz belőle valami..
Retro Altera egyébként inkább van még elfekvőben, mint Xilinx, ezek a cuccok úgysem százezeres sorozatokat szoktak megérni...
.. most MÉG lehet ilyen kisebb dolgohoz régi-régi 5V-os CPLD-ket találni, ha más nem, nagy tételben bontottat, úgyis több ezerszer hibátlanul újraprogramozhatóak.
Én is elkezdtem most (programozó létemre!) hardvert tervezni és én is obsolete CPLD-t használok (Altera MAX7000S sorozat). Mégpedig azért, mert prototípust ezzel a legegyszerűbb készíteni, mert nem kell 3.3 (neadjisten az újabb eszközöknél 1.8) Volt és 5V között átalakítgatni. Aztán ha sikerül megcsinálni a prototípust és még érdeklődés is lesz rá, akkor majd újratervezem valami friss termékcsaládra. Onnan, hogy a CPLD tartalma megvan már jóval egyszerűbb a dolog, mert gyakorlatilag csak a plus/4 felől jövő/felé menő jeleket kell level-shiftelni.
A TED-et nem bántja a külső RAM (van annak baja magától is elég:)), a belső RAM-al hajtja szembe a buszt.
A C64-nél is egy véletlen, az ultimax nevű szörnyszülöttel való 100% kompatibilitás igénye hozott rengeteg lehetőséget, ha ez a "memória nagy része eltünik", rádásul kivülről, bármikor, azonnalra kikényszeríthető konfig nincsen, sokminden C64-en is sokkal-sokkal körülményesebb lenne, vagy nem létezne (pl korai törőkártyák kevés logikai ICből).
Ebből neked van egy, vagy annyit tudsz gyártani (gondolom jó pénzért), ahány CPLD-t még tudsz szerezni bele, évekkel (!) _mielőtt_ elkészült, obsolete lett az egész.
BSZ blogjában már 3 éve(!) arról volt szó, nincsen, nem lehet kapni 5V-os CPLD-t, kényszerből mással, külső TTL-el, több tokkal kell megoldania, mert a saját játékához nincs már neki otthon chip.
Innentől ezek halva születnek, szószerint. Ami kurva nagy kár, hiszen nem olyan értelemben született halva ,hogy senkit nem érdekel, meg nem működik elég jól, meg nincs benne fantázia.
Mivel BSZ sosem publikája amit csinál, talán, hogy csak neki legyen, egy darab, talán más okból, nem tudom, 200% elvész minden, az egész befektetett munka.
Mert pár év mulva már, mire ezekhez a logikai családokhoz még elég közel álló utódcsaládok is eltűnnek a piacról, már semmit nem lehet majd az eredeti IP kódokkal kezdeni, ha esetleg ráunna, rálegyintene, és hirtelen 10év mulva az egészet kitenné a netre, már túl késő lesz.
A tudás ugyan ott lesz benne, mit kell építeni, és miből, dehát az megvan ezer más helyen, ezek a cuccok nem egy TED belseje vagy ilyesmi, hogy a chipről mikroszkóppal fotózott maszkról rajzolod vissza jobb híján.
Addig van értelme, eredménye, lehetőség a befektetett melóban, amivel ezek készültek, amig van olyan alkatrész, amibe közel változatlanul betölthető.
(Ld az IDE64 klasszikus kálváriája, kb fél évtized alatt "született újjá", gyak. a nulláról kellett újratervezni, kitalálni, új modern alkatrészekre, de ott volt értelme, volt mögötte hajtóerő, mert akkora legenda, hogy minden ellentmondásossága elenére keresik így is)
Nem azt mondtam hogy nem lehet megcsinálni, mert már más is megcsinálta, csak azt, hogy ha lenne I/O1-em (C64) akkor nem kellene AND-olni meg OR-olni. R/W és Phi2 AND-olva már kezelhető. Emlékszem még amikor az R/W-jelet akartam kapcsolni!:DDD Aztán olvasgattam egy kicsit. Ehhez lehet tenni egy 74LS138-at és ezzel már címtartományt is kiválaszthatunk. A megfelelő Tárolóval meg kapcsolgathatjuk az epromot. A többi meg programozás!
$fe00 címre (vagy valami más $fd00-$feff közti nem használt címre) be kell rakni pl. egy LS175-öt és máris van +4 (:D) címbited. Itt már csak a regiszter címdekódolása gázos, de végülis csak össze kell AND-olni és OR-olni a címbusz bitjeit. Ami jó, hogy pl. $fe00 és $fe7f között minden szabad, szal ott pl. az alsó 7 bittel nem kell foglalkozni.
Hol lehet kapni? Sehol! Ha lehetne is kapni, biztos nem vennéd meg, hisz a C16, Plus/4 "nem neked" való gép a maga hibás konstrukciójával. Ára? A csillagos ég. Működése? Hiába is magyaráznám! A Lényeg, hogy a TTL kapukkal átfogom a teljes 64kb-ot. A feltöltő program elfoglal egy kis helyet az epromban, de nem is lehet a teljes memoárt felülírni, vagyis lehet ,de akkor lefagy a gép. Lényeg hogy a maradék hely elég az epromba, hogy $1001-től bemásoljak bármilyen programot.
Hibája a kártyának, hogy egy eprom egy program. Ha lenne I/O-1-em mint a c64-nél akkor 7402 és egy Pl.:74LS175-el tudnám lapozni a nagyobb epromokat is. De végül is ez sem lehetetlen feladat, de ezt rád bízom! :-)
Ez szvsz szuper, gondolom akkor a 64kbyte-os bovites mukodik C116hoz is :) (reason: kisebb helyet foglal mint a plus4, igy inkabb a C116ot hasznalnam :)
A fejlettebb (külső) bővítéseknek a legnagyobb problémája, hogy nincs olyan jel kivezetve az expansion portra, amivel a processzor letiltható a buszról. Így DMA nem lehetséges és a belső RAM-ot sem lehet kilapozni a helyéről. A külső RAM bővítést azóta sem értem, hogy hogyan működik. Szerintem valami olyan erősen szembevezérel a TED jeleivel, hogy elnyomja azt. Csak nem tudom, hogy a TED hogy bírja ezt hosszútávon.
Én pl. nagyon rég (20+ éve) szeretnék egy IEEE-488 vezérlő kártyát. Azóta BSZ csinált már (bár ő belsőt), ráadásul elmebeteg módon (a jó értelemben) gyorstöltőt is írt hozzá. :O
Ezen kívül belső bővítésként RAM bővítést is szeretnék. Ezt lehet, hogy meg is csinálom magamnak a közeljövőben.
Hát bocs, szétoffoltuk a topikot rendesen. Volt itt C64-től Amigán át k*cs*g nyerészkedőkön át minden. Csak plus/4 nem. (Bár éppen plus/4 kódolást hagytam abba mielőtt idejöttem)
Nekem egy ilyen Blizzard 1240T-ből átalakított 1260-as van (már így vettem), 71E41J maszkos, szal én ezzek elvagyok.
A Nataminak egyébként a (jogi nem, de) szellemi utódja az Apollo-Core, ami a Vampire FPGA-jában is van, ők 68080-nak hirdetik magukat.
Egyébként a Blizzard-dal is az a legnagyobb baj, mint az SCPU-val: zárt a CPLD-k tartalma, ráadásul ezek meg is szoktak dögleni és akkor kuka a kártya.
Blizzardot ez az új Phase5 sose fog csinálni. Legalábbis nem fogja a régieket újragyártani. Az a baj, hogy pl. 060-as procit akkora tételben, ami egy kártya sorozatgyártásához kell nem lehet beszerezni.
Az, hogy valami miért titkos annak többféle oka van:
- pl. SCPU és egyéb CMD termékek esetén egész egyszerűen elveszett Maurice Randall-nál (ő a jogtulajdonos, nála vannak a cuccok, ha minden igaz, ő meg eltűnt)
- Jens Schönfeld a TC-vel meg az ACA kártyákkal meg görény, ő arra megy, hogy megszedje magát Commodore rajongókból. Nála meg a régi Apollo jogok és tervek vannak
Először is jelezném, hogy az SCPU itt erősen offtopic, mert plus/4-be valszeg sose fogja bedugni senki. :D
Másrészt meg igazából nem zavar, úgysincs más téma.
> Hogyan csinálhatták meg a VICE-ben jól működőre a SuperCPU-t, ha a valódi SCPU még nincs 100%-ig megfejtve, és ez nem is lehetséges.
Amíg van rá programozói leírás, ami megmondja, hogy mit, hogyan írj programban, addig azért elég jó közelítéssel el lehet indulni abba az irányba, hogy kitaláld, hogy hogyan működik a hardver. Egy ilyen alapján nagyjából 50-60%-os kompatibilitásig viszonylag gyorsan el lehet jutni. De mint mindenhol, az ördög a részletekben rejlik. Innen jön az, hogy tesztelni kell mindenféle programokkal és kitalálni, hogy miért nem műxik valami. Erre egyébként (a próbálgatásra) az emulátor tökéletes eszköz. Nyilván kell hozzá rengeteg mérés oszcilloszkóppal, logikai analizátorral, ami az eredeti hardvert elemzi, hogy a problémás esetekben mit csinál másképp. Ezekből elég jól lehet következtetni a CPLD tartalmára, bár tény, hogy baromi lassú és nehéz feladat. Hogy ontopic is legyen: lásd pl. a TED emulációja. Egy alap emulátort, amivel mennek a gyárilag dokumentált dolgok, mint karakterkészlet, képernyőterület váltás, mindenféle képernyőmódok, hang, időzítők, stb. gyorsan meg lehet csinálni. Ha már pontos időzítés kell, hogy az FLI és társai is menjenek, az már baromi nehéz.
És 100% SCPU kompatibilitásra nincs szükség egyébként sem. Elég, ha minden (úgy) fut vele, mint az eredetivel. Az meg, hogy van olyan rejtett részlet, amit soha senki nem használt nem érdekes. Majd ha előkerül, akkor frissíteni kell a klónban a firmware-t és megy az is. Egyébként a Soci/Füvesi féle iránynak is pont ezért van kevés értelme: amikor ma már FPGA-ban megcsinálnak egy 100MHz-es(?) 68k klónt - Vampire-re gondolok - akkor a 65816-ot is simán lehet emulálni, felesleges igazi procit rátenni.
;)
