Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
Kumkvat (más magasabb hőmérsékleten telelő fajok is szóba jöhetnek) dugványra lenne szükségem. Pécsett vagyok! Ha esetleg valakinek van javaslata, írhat ide v. a mail címemre és megbeszéljük!! Előre is köszönöm!
Egyetlen univerzális kártevőirtó létezik, az a lángszóró. "Kicsit" a növény is megsínyli, de tudod valamit, valamiért... ;)
Komolyra fordítva: az Actara rovarok (bogarak, tetvek, hernyók stb.) ellen nagyon jó, de az atkákra nem. Az atkák a pókokkal vannak közelebbi rokonságban, és ezekre a nyolclábú állatokra a hatlábúak (rovarok) elleni idegmérgek nem nagyon hatnak. Vegyél kifejezetten atkák elleni szert, és keverd az Actarával. (Én gombaölőt is /Chinoin Fundazol, Merpan - kivonták őket, de nekem még van/ szoktam keverni az őszi, behordás előtti "katasztrófakoktélomba).
A permetszerekre rá van írva a keverhetőségükre vonatkozó általános irányelv, de mindig ajánlják, a keverési próbát. A modern szerek általában nyugodtan keverhetők egymással. Főleg a meszes-lúgos permetszerek (bordói lé, mészkénlé stb.) nem tűrnek meg maguk mellett mást, olyankor többnyire kicsapódást, csomósodást tapasztalsz a keverékben, az akkor felejtős.
Én mivel nem nagyon szeretem a permetszereket,nem is igen ismerem a fajtákat.Azt a sajátos módot vállasztottam,hogy kombi almatermésüekhez csomagot veszek.Abben benne van kis zacskókban a gombaölő és rovarölő szerek választéka és előírása a használatra.Ezt használom és bevált.Nem mondom,hogy ezt kell csinálni de én ezt teszem és az előírások szerint akkor is permetezek amikor semmi kártevő nem látszik. Ami +,hogy bevitel előtt mint a teleltető falait mint a bevitt növényeket még kint lepermetezem.
köszönöm a segítséget:))))))))))) még valami:a teleltetés előtt ugyebár nem árt ha lepermetezi az ember,hogy a későbbi problémákat elkerülje.én az actara 25 wg-re gondoltam,mert nekem nagyon bevállt pajzstetű ellen.a kérdés:azt olvastam,hogy célszerű atkásodás ellen is kezelésbe venni a növényt.milyen szert használjak majd?nem lesz baja a növénynek ha az actara mellett atka ellen használok más permetszert is?vagy van olyan permetszer ami megoldás mindenre és nem kell többfajta szert használni?örülnék ha ebben a témában segítséget kapnék.köszönöm :D
Eredetileg,kora tavasszal,nyugalmi állapotban.De:egyes fajok a bőséges tápanyagellátás hatására hajlamosak erős sudárhajtásokat hozni,amelyek a növényből kiemelkedve éktelenkednek a citrusfélénk felett.ilyen pl.acitrom,cédrát de pl. a kumkvat is.Ha erre vegetációs időben felfigyelünk azonnal messük vissza.Ezzel ugyanis elágazásra késztetjük.Nem szabad megvárni a tavaszt mert addig olyan méretet ölthet a burjánzás,hogy metszéskor már nagy űrt hagy maga után. Hasonloképpen az "ablakpárkányon"nevelt calamondin,kumkvat stb.ami szintén egész évben növekszik,visszametszésükkel tömött kis bokrokká formálhatóak.Nagy segítség az őszi átgondolt metszés a teleltetésnél a nagyobb állományban a hely miatt is.Én e- miatt gondosan ügyelek a teletető behordás előtti takarítására és a helység gombaölő- vel és rovarirtóval való szétpermetezésével.Az állományt még kint szintén.
Nem válasz,hanem kapcsolódás.Pontos analizis.Én azt szoktam mondani:szem a lélek tükre az embernél és a levél és színe a növénynél.Bizony ám hiába a jobbnál-jobb tá- panyag ha azt nem tudja a beteg fogyasztani. Családi háznál ezen viszonylag könnyű segíteni:az összes tető csatorna lefolyó alá az utplsó db.bádogszakaszt a már késszen kapható kettős kifolyó csőre kell cserélni és alá a kapható esővízgyüjtő hordót tenni.A levélnek haragos zöldnek kell lennie/kivéve az eltérő szinű fajtákat/.Tudom ez nem kertes vagy kis tetőfelületű házaknál probléma. De hát ez van.
Boltban vásárolt citromból ültettem magot. Ki szeretném deríteni, hogy milyen fajta lehet! A boltban csak annyi volt, hogy származás Spanyolország. A gyümölcs kicsi, volt, enyhén rovátkázott, gömbölyded. Van valakinek ötlete, hogy mi lehet?? Hibridről van szó, mert a levele gatyás.
Jajj, bizony! De ha elolvastad a hozzászólásomat, akkor látod, hogy már én is tudom, így most már nem kell részletezned. Sajnos, amikor először olvastam ezt a kifejezést, nem volt hozzá értelmezés, és átsiklottam felette. Ráadásul gyakran emlegetik a szobanövények csapvizes locsolásával kapcsolatban is.
Utólag is elnézést kérek, ha olyanra hívtam fel a figyelmet, amit már mindenki tudott rajtam kívül évtizedek óta.
Sejtettem, hogy egyszer "vita" tárgya lesz a vadcitrom dugványozhatósága, magoncainak növekedése, termőre fordulása. Ebbe nem is akarok komolyabban belefolyni. Szerintem a lényeg, hogy mindegyik magonc egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. Egyik dugványként könnyebben, a másik nehezebben gyökeresedik. Egyik gyorsabban, másik lassabban fejlődik stb. Én már két éve, minden télen elvetek kb. 100 db magot. Reményeim szerint ezek 10 %-ából, viszonylag kis ráfordítással megfelelő alany fejlődik. (A jobb 2009-esek jövőre olthatók lesznek.)
Ha lenne nagy fám a kertben, valószínűleg én is kipróbálnám a dugványozást. Sajnos erre nincs helyem.
Amihez inkább hozzászólnék, a klorózis. Elképzelhető, hogy más is elsiklott már a kifejezés mellett. Én, amikor először olvastam róla, azt gondoltam, hogy a klorózis betegség a "klóros" csapvízzel való locsolásra vezethető vissza. (Az elnevezés számomra ezt sugallta.) Biztosan ezért szabad csak állott vízzel locsolni.
Egyszer, szerencsére csak utána néztem, és kiderült, hogy a klorózis a levélsárgulást okozó, elsősorban hiánybetegségek, összefoglaló neve. Vagyis általában vas, magnézium, citrusféléknél cink hiány is.
A vadcitrom levelei gyakran a meszes talaj, kemény víz miatt sárgulnak. Ez a növény általában jobban kedveli a tőzeges, savanyú talajokat.
Aki többet akar tudni a klorózisról, elég beírnia valamelyik internetes keresőbe, és jó néhány, ennél részletesebb leírást talál.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Quicktor57!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Írd meg légyszi a tel számod,mert amit küldtél mailban,azon előfizető nem kapcsolható!:S Ma mennék a növényekért!Vagy ha valaki tudja a számát,és megadná,megköszönném!
"a gyökere is gyengébb volt,és hajlamos a betegségeket is hamarabb elkapni"
Ez a hajtásoként más, hogy melyik mennyire gyökeresedik. Volt olyan, hogy egy növényről vágott dugványok közül az egyik egyáltalán nem, a másik viszont nagyon jól gyökeresedett. Amikor már meggyökeresedett, elültetted és fel tudja venni a tápanyagokat, akkor már jó erős gyökere lesz.
Betegségek? Túl tökös növény ahhoz, hogy bármi baja legyen. A klorózisra hajlamos viszont, ha rossz a talaj.
"Több citrus gyüjtővel is beszélgettem a termőrefordulásról.Volt aki azt mondta,hogy 5-év után,volt akinek csak 7-8.év után fordult termőre a vad citrom"
Nekem van egy ismerősöm, akinek nem tudom hány éves, de jó két méteres, még nem termett, de azt várja, hogy igazi rendes citromok lesznek majd rajta :)
A Poncirus trifoliata magról és dugványozással is szaporitható.Természetesen a magról való szaporitást szoktuk használni.Elsősorban azért mert igy jó erős gyökeret fog fejleszteni,ellenben a dugvánnyal,amely én nálam lassan gyökeresedett ,és a gyökere is gyengébb volt,és hajlamos a betegségeket is hamarabb elkapni.Visszatérve a magról történő szaporitásra,én késő ősszel szabadföldbe vetem a P.trif-magokat,amelyek szépen ki is kelnek tavasszal/április,májusban/.A termőre fordulás függ a locsolástól,a talaj szerkezetétől és a tápanyag utánpótlástól is.Több citrus gyüjtővel is beszélgettem a termőrefordulásról.Volt aki azt mondta,hogy 5-év után,volt akinek csak 7-8.év után fordult termőre a vad citrom bokra/fája/.De erről Jozsefh2-barátom többet tudna mondani,mert Ő büszkélkedhet egy nagy termő P.trif.-fával.
Szívesen.A konkrét gyümi 60valahány dkg.volt.De 2kilós is lehet ha fejlett erős vázú a fa vagy bokor.Az enyém bokor lett/hagytam/olyan derékig ér és gyorsan csináltam dugványokat is róla.Azok mégszebbek de nem engedtem,hogy termést kössenek. Amit ajánlok e mellé szerezz be egy Citrus limonmedika"Maxima"-at.Az a citrom szülő miatt még levesebb.
A helyzet az,hogy a keresztezett az mindig valamelyik szülőre üt vissza.Ilymódon min- nél jóbban eltérünk az alap fajtól annál bizonytalanabb mi lesz belőle.Nekem pl.van olyan növényem,hogy Citrus limonmedica"paradisi"=ez akkor ügye egyszer a citrom, a cédráttal,majd a létrejött a grépfruttal.Itt ember meg nem mondja mi is jön elő a magonc-ból. A te esetedben a válasz az az,hogy citrom magból is csak nagysokára lett volna citrom/vagy soha/és annak a minősége is bizonytalan lett volna.Most,hogy látható/a levélből/hogy valami hibrid,igy a terméshozás ugyanaz/nagysokára vagy soha/csak azt sem tudjuk/a nemesítő igen/mi lesz vagy lehet belőlle.Hát ügye a citromfélék a kerti ru- tafélék családjába(Rutaceae),az Aurantioideae alcsaládba tartoznak,mely mintegy 33 nemet foglal magába,közölük a leghasznosabbak a Citrus,a Fortunella és a Poncírus. A szépsége de a nehézsége a dolognak,hogy ezek /akár spontán ha földrajzilag erre módjuk van:pl.Porto Rico-ban C.sinensisxC.paradisi=Chironja/egymással keresztezhetők akár több nemzedéken át is.Ezt a nemesítők ki is használják.Ezért van,hogy biztos pontos másolat=szemzés,oltás vagy dugványozás!És a termés gyorsa ságra is ez ajánlott.
Ezek szerint Citrus limon hibridem lesz. Van rá esély, hogy ezek a hibridek előbb teremjenek, ha magról ültetem? Vagy ugyanolyan tulajdonságúak,mint a nem keresztezett Citrus limon!
Megpróbálom.Valószínű a cserkert volt a beszerzés helye?A tiket az jellegzetes mert az olasz és latin keveréke.De a korrekt/növénytanilag/tiket az:C.medica"Maxima" lenne de ügye az olaszok ezt úgy hívják:cedro gigante o cedro a frutto grosso.A kereskedő az ebből is egy kicsit meg abból is egy kicsit jelző alapján megcsináltatta azt amit írsz. De a lényeg a mellékelt képemmel is tudom igazolni,hogy azt vettél amit igértek: Citrus medica"Maxima" ami kiskorában/képen hátul/olyan amit mutatsz és nagykorában olyan amit mutatok az egyes képen/hátúl/l/+kettes képen metszetben.Nagyon jól dugványozható és gyümölcse és héja felhasználható étkezésre.Az érdekes,hogy növe- kedés közben az alakja,hogy változik a végső formára.
Hát a C.ponderosa igen nehezen becserkészhető,mert sajnos melegigényes.Amerikai de ott is California és Florida sávjában termeszthető szabadban.Itthon bejártam érte egy pár helyet de hamis nyomnak bizonyultak.A dugványom az egy győri gyűjtő nö- ványéről van,a magonc az egy itteni topiktárs magrendeléséből/a dugvány és magonc habitusa,levélformája azonosnak látszik/a képet meg a Googl képtárban kerestem.
Az idén tavasszal vettem egy cédrátot Cedro Maxima (Citrus medica) cetlivel. A növényke lelkesen virágzott és kötött gyümiket, amiktől megszabadítottam, mert még korai lenne teremnie. A legnagyobb leszedett kis gyümi (kb 4 cm-es, azóta itt aszalom) fotója mellékelve, hátha valaki pontosítani tudja a nevét, bár a cédrátokat nem ismerem mélyebben, de talán a formája jellegzetes.