Abban kérnék segítséget, hogy tegyek-e feljelentést abban az esetben, ha:
A robogóm nem indult , ezért a társasházi szomszédom javaslatára elmentünk vele egy ismerőséhez aki az övét is javítani szokta. A robogót szétszedtük, adtam 10000 Forintot az illetőnek a szomszédom jelenlétében, hogy vegyen alkatrész és a költségeire is jusson belőle. Másnapra nem csinált semmit a robogóval, alkatrészt nem vett. Ekkor összeraktuk, mert szerinte azért elindul majd a karburator tisztítástól. Persze a végeredmény semmi, én meg kértem vissza a pénzem, de nem adta, nem is volt nála annyi. Én elhoztam a robogóm, azóta párszor sms-ben felszólítottam, hogy adja vissza a pénzt.
Nagyon köszönöm a segítségeteket. Mi nem nyúltunk a tetőhöz és statikailag is rendben van. Csupán nem éreztem jogosnak azt, hogy minden költség engem terhel, úgy mint kivitelezői engedély, megvalósulási rajz, építési napló stb. Társasházzá lett nyilvánítva. Az építési engedély át lett írva a nevemre. Sem az ügyvéd sem az önkormányzat nem hívta fel a figyelmemet, mire kell ilyenkor oda figyelnem, azt sem tudtam milyen rajz van bent náluk. Csak most derült ki, hogy a rajz nem egyezik a megépített tetővel. A régi tulajjal egy telken élünk, mert anno két házat épített a telekre és mi a kisebb házat vettük meg, a hozzátartozó telek résszel együtt. Most már azt is szóvá tette, hogy az elválasztó kerítést is jó lenne ha megépítenénk, mert, hogy az a mi feladatunk. Mondtam neki, hogy szerintem az közös költség, mert az alapító okiratban is úgy szerepel, hogy az közös rész. Válasz: Őt ez nem érdekli, neki erre nincs pénze.
Sajnos úgy látom, tényleg egyedül kell ezeket a költségeket viselnem.
Teljesen igazad van, úgy általában elég pongyolán fogalmaztam, de talán a lényeg átjött.
Térképszelvényről annyit, hogy anno nekünk a földmérő külön megnézte a terveket és a tetőt is, pont azért mert a kontyolásokat pontosan fel kellett tüntetnie, nem mindegy, hogy sátortető, nyeregtető, vagy előbbi valamilyen kontyolással, a vonalakat rendesen berajzolta, és rajta is volt a térképén. Bár lehet, hogy csak túlspilázta, sok szerepe nem lehet mondjuk.
A többi tanáccsal messzemenően egyetértek, egy jó epítész, esetleg helyi, aki ismeri a helyi építésügyi viszonyokat nem ártana.
Egyáltalán a tető kivitelezőjének mit (milyen tervet) adtak a kezébe? A régit (amivel most nem egyezik), egy újat (amilyen most), vagy mondtátok a tetőfedőnek hogy ilyen vagy olyan legyen, esetleg a fantáziájára volt bízva? Mert ha a kivitelezőnek oda van adva a terv, ő meg valami mást csinál, akkor ő is felelős - hacsak nincs rá valami mentsége (pl. hogy az eredeti terv abban a formában valamiért nem volt megvalósítható).
ez a hozzaszolasod tele van tevedesekkel es helytelen informaciokkal.
terkepen nincs rajta a teto formaja
nem buntetes van, hanem birsag
nem lakhatasi van, hanem hasznalatbaveteli engedely
valojaban ez a tervtol valo elteres, tehat uj terveket kell beadni, uj engedelyt kerni,
aminek egyreszt illeteke lesz,
masreszt megfogjak birsagolni.
meglehet probalni az elozo tulajdonosra atterhelni az egesz koltseget, de ez akkor is rengeteg ugyintezes, es nem irigylem, aki nekiall, es kivanok hozza turelmet.
birosagon valoszinuleg ervenyt fog szerezni az igazanak, de nem lesz naszmenet.
javaslom egy olyan epitesz beszerzeset, aki jaratos az ilyen ugyekben.
Az benne van, hogy a tető már elkészült. Tehát kiderül belőle, hogy a tetőt egyértelműen nem Ti építettétek? Persze, ha rosszhiszemű, állíthatja, hogy amikor eladta, megfelelő volt a tető, és Ti építettétek át, ha nincs fényképetek sem. Esetleg a szomszédok tanuskodhatnának.
A tető egyébként fontos, nem csak azért, hogy ne omoljon rátok, tehát biztosan újra engedélyeztetni kell, de figyeljetek majd arra is, hogy a lakhatáihoz majd kell földmérő is, aki épületfeltüntetési vázlatot csinál, és pont a tető felülnézete fog az ingatlan nyilvántartási térképszelvényekbe bekerülni, ezért az nem térhet el a valóságtól, viszont az engedélyektől sem. Ezt is még időben le kell zongorázni.
Kérdezzetek utána a helyi építésügyi hatóságnál. Ha a(z esetleges) büntetés, és az újraengedélyeztetés komolyabb összeg, akkor első körben egy ajánlott levéllel lehet próbálkozni az eladó felé (praktikusan érdemes egy ügyvédi levél), hogy mi a helyzet, és ha nem fizeti a költségeket, akkor polgári per lesz belőle, persze szépen hivatalos bikkfanyelven megfogalmazva meg jogszabályelyekkel megtűzdelve, hátha hat.
De a valóságban meg azt kell mondjam, hogy ha nem olyan nagyon magasak a költségek - tehát például nem kell több millióért lebontani és újraépíteni a tetőt -, tehát igazából pereskedni érte nem éri meg, akkor a legjobb megoldás egy nagy levegő, és kifizetni. Több éves pereskedés nem feltétlenül éri meg, és itt most nem elsősorban az anyagiakra utalok, hanem a stresszre, meg a járkálásra, meg a papírmunkára, etcetcetc...
Persze, ha minden előírásnak amúgy megfelel, akkor nyilván nem akarják újraépíteni, de a fennmaradási engedélynek, meg az esetleges büntetésnek azért vannak költségei. Márpedig azt annak kellene viselnie, aki eltért a tervtől...
Ha az a más formájú tető nem életveszélyes vagy ilyesmi, a városképbe (a környék házaihoz) illeszkedik, miért ne lehetne egy tervet módosítani. (Esetleg korábban készült is módosító a tervhez, talán be is lett adva, csak elkallódott... khmm :)
Szerintem az adásvételit kellene jó alaposan megnézni. Feltételezem, abban szerepelnie kellene, hogy milyen állapotban vettétek a házat, mi volt kész, mi nem. Meg persze, ha volt egy csepp esze az ügyvédeteknek, akkor a per-, teher-, és illetékmentes szöveg mellé az is bekerült, hogy az engedélyezési terveknek megfelelően készültek az addigiak.
Esetleg, ha van jegyzőkönyv, fénykép, videó, vagy tanúk az átadás átvételről, az sokat segíthet.
Alapvetően ha nem hajlandó egyezkedni, akkor nincs sok lehetőségetek, ha a fentiek szerint legalább van valami bizonyítékotok, hogy ő csinált(att)a az engedélytől eltérő részeket, akkor polgári perre mehettek, ha nincs, akkor jó eséllyel még arra sem...
Szeretném a segítségeteket kérni. 2010-ben vettem egy családi házat 70%-os készültségben. Idén jutottunk el oda, hogy megkérjük rá a lakhatási engedélyt. Ekkor derült ki, hogy a meglévő rajzok nem egyeznek a házzal, teljesen más a tető formája. A volt tulajdonos nem hajlandó segíteni, azt mondja neki ehhez semmi köze. Tényleg nekem kell az összes költséget kifizetnem? Ha megbüntetnek azt is? Előre is köszönöm!
Nagyon köszönöm a választ. Tavaly áprilisban lett a földhivatalnál bejegyezve a feleségem nevére. Akkor kezdődött a huzavona, ami abban állt hogy a vagyonkezelő rádöbbent, a pervesztés után a lakáskulcsot nem tudja átadni, mert nem is volt soha nála. Bent lakik a lakásban az elhunyt élettársa. Mi is akkor szembesültünk ezzel. A vagyonkezelő ezt addig elhallgatta. Pár hónapig levelezgettünk (ügyvédünkön keresztül) az idős emberrel, de nem erőszakoskodtunk. A bácsi január elején meghalt. Az ingóságok örököse, a lánya nem reagál a leveleinkre, ezért az ügyvéd 25 ezer Ft/hó tárolási díjat közölt vele, amennyiben nem pakol ki. Ez egy 38 m2-es lepukkant lakás a X. kerületben nem valami jó helyen. Természetesen a hölgy nem reagált. 15-én szerdán megvolt a hagyatéki leltár.
Kissé megnyugodtam, hogy a végtelenségig nem lehet packázni ebben az ügyben.
Ha tényleg rendben be van jegyezve a tulajdonjogod a földhivatalnál, akkor több lehetőség is van attól függően, hogy mennyire vagy türelmetlen:
1. Két független tanú (az egyik lehet pl. a házmester) és egy hiteles tulajdoni lap jelenlétében felfúratod szaki bácsival a zárat, majd a tanúkkal és videóval bejárjátok a lakást, jegyzőkönyvbe véve az ott fellelhető ingóságokat. Azokat végül egy halomba rakjátok (bennük kárt nem téve), a majdani elszállításra előkészítendő.
2. Ha türelmesebb vagy, felszólíthatod a leszármazottakat/rokonokat, hogy vagy kössenek veled bérleti szerződést amíg a cuccok ott vannak, vagy haladéktalanul ürítsék ki a lakást. Azt is beleírhatod a felszílításba (amit jó esetben ügyvéddel kéne küldetni), hogy a nem reagálást (többek között kulcsok át nem adását) bérleti jogviszony létesítésére ráutaló magatartásként fogod értelmezni és le fogod perelni róluk visszamenőleg kamatostul a bérleti díjak összegét (írj is oda egy jó magas, de még reális havi bérleti díjat). Lehet hogy ez is hatni fog.
Meglehetősen tanácstalan vagyok. A feleségem örökölt egy lakást, amit vissza kellett perelni a vagyonkezelőtől, mert az "örökös hiányában rátette a kezét" Ez 2 évig tartott. Amikor meg kellett volna kapnunk a kulcsot kibökte a vagyonkezelő hogy nincs ott a kulcs. Valóban nem volt mert az elhunyt élettársa lakott a lakásban. Erről mindenki hallgatott. Ez tavaly nyáron volt. A bácsi azóta meghalt. Január közepe óta meg azért nem tudjuk birtokba venni, mert az elhunyt holmija állítólag több mint 300 ezer Ft értékben ott van és hagyatéki lesz. Kulcs az önkormányzatnál én meg fizetem szorgalmasan a rezsit. Az ügyvédem meg, de erről inkább nem mondok semmit...
Meddig tarthat ez. Milyen módon és mikor rakhatom ki az ott levő holmit mert engem akadályoz a hasznosításban.
A nejem állandóan dünnyög hogy tegyek valamit. Fogadjak másik ügyvédet?
Az NGM-től a következő választ kaptuk erre: az illetéktörvény azon rendelkezése, mely szerint nem tárgya az ajándékozási illetéknek a 150 000 forint forgalmi értéket nem meghaladó ingó ajándékozása, ha arról nem állítottak ki okiratot, jogügyletenként (bankszámlapénz ajándékozása esetén utalásonként) alkalmazandó.
Mindezzel összefüggésben azonban hangsúlyos, hogy az adózás rendjéről szóló törvény értelmében a szerződést, a jogügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.Erre tekintettel tehát, amennyiben az ajándékozó egymás után (például egy napon belül) tíz alkalommal, 150 000 forintot nem meghaladó utalást kezdeményez, holott valódi célja arra irányul, hogy megközelítőleg 1,5 millió forintot ajándékozzon, a kedvező illetékszabályt nem lehet alkalmazni. Abban az esetben viszont, ha valaki havi rendszerességgel 150 ezer forinttal támogatja a testvérét a megajándékozottnak nem keletkezik illetékkötelezettsége.
Köszi Babette_ Hát ez szuper. Az adózós topikból küldtek ide ott nagyon nem voltak képben még azt sem tudták hogy a korábbi banki átutalásos korlátlan lehetőség 2014 jan. 1-től megszűnt. De amit állítasz az hogy derül a ki az illeték tvr-ből vagy ismersz valamilyen tvr-t, rendletet, állásfoglalást vagy csak te úgy értelmezed.
Ha jól tudom 150.000 Ft-ig nem kell ajándékozási illetéket fizetni ami egyébként elég durva 18%. Ez a 150.000 Ft egyszer az életben vagy hányszor mehet?
A legálisan szerzett és minden adót megfizetett jövedelmemből egyrészt én a testvéremet (szülők már nem élnek) szeretném támogatni, másrészt keresztfiamat akivel semmilyen rokoni kapcsolat nincs. Mindketten lényegesen rosszabb körülmények között élnek mint én. De egyáltalán nem szeretnék a korábban már megfizetett 16 % SZJA-n túl még további 18 % illetéket fizetni. Tudom, hogy ezt a megajándékozottnak kell fizetnie de végső soron mégis az én ajándékozott pénzemből kellene ezt levonni.
Mindketten kapnának havi 100-100 ezer Ft-. Ez bőven alatta van a 150 ezer Ft illetékmentes összegnek, csak pont azt nem tudom, hogy ez a 150 ezer Ft mentesség egyszeri alkalomra vagy minden alkalomra vonatkozik?
8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
a) a járművezetéstől eltiltás,
b) az elkobzás,
c) a kitiltás,
d) a figyelmeztetés.
(2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.
13. A figyelmeztetés
20. § (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
(2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől.
@Zsuzsika12: Mivel gyakran szoktak úgy fogalmazni, hogy 'megúszta egy figyelmeztetéssel', nem sok következménye lehet. Ha mégis van, azt gondolom beleírják a figyelmeztetésbe, pl. ha eltiltanak valamitől, vagy az ismétléstől óva intenek. Menj és ne vétkezz többet, Zsuzsika - ez az üzenet (hogy klasszikust idézzek).
Egy társasházban elég bajos lenne így viselkedniük. Megokdják ezt okosabban, pl. van ahol kenyeret adnak minden lakonak, vagy talán a p.mesteri hivatalt is megajándekozzák reggelikkel. Meg jobb, ha tudják, kit kell lefizetni azért, hogy ne vizsgálódjanak, vagy lassitsák/blokkolják az eljárást. Ebben az esetben úgy gondolom, abba az irányba mentek, azt a törvényi vonalat követik, hogy ne kelljen bezáratni a pékséget.
Pedig követhetnék azt a vonalat is , hogy ipari-szakhatósági-társasházi és épitésügyi feltételek NEMTELJESITÉSE mentén hogyan védjék meg a lakók, az épitett környezet érdekeit.
Az Alaptörvény is biztosítja mindezeket, az önkormányzatoknak részrehajlás nélkül kell intézkedniük.
@lavendeer: Türelmesen végig kell vinni az ügyet (ha már eddig csináltátok). Abból a szempontból szerencsétek van, hogy nem lépnek fel veletek szemben agresszívan. Nálunk pl. akik mellettünk utcát lopnak simán be is ugrálnak a kerítésen, fémtárggyal kergetnek, megpróbálják berúgni az ajtót - és a rendőrség még a pártjukat is fogja, ha próbálod megvédeni magad. Szóval amondó vagyok, hogy csak nyugi, az eljárás tekintetében mindent megtettél, a végén csak kifut a dolog - és egy normális jogrendszerben még kártérítés is járna a zavarásért, amit hosszú ideig el kellett tűrni.
