37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. mellékletében kategorizálják ugye az építési tevékenységeket. Engedély és bejelentés nélkül építhető a kerti építmény. Mögötte van ugyan egy irányadó felsorolás, mely nem tartalmazza az árnyékszéket, de a satöbbivel való zárás arra utal, hogy nem kogens a lista. Ha nem akarunk elveszni a jogértelmezésben, felfoghatjuk az árnyékszéket egy pihenés célt szolgáló kerti építményként, vagy akár egy 60 m3 -nél kisebb térfogatú ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló elhelyezéséhez szükséges építményként is. :))
Egy kerti árnyékszéket szeretnénk építeni. Próbálkozok kihámozni a 37/2007-es ÖTM rendeletből, hogy szükséges-e engedélyeztetni, illetve bejelenteni. Laikusként azt gondolom nem kell, meg tudnátok erősíteni ebben?
Ha nagyon szigorúan vesszük, akkor kellene épitési engedély, jobban mondva tervek+bejelentés.
De mivel az eredeti állapot lesz visszaállitva, egy normális ács segitségével ez pikkpakk megoldható. Ő kimegy, felméri, megveszi a faanyagot és visszaépiti. Nem kell más szaki (najó, még egy bádogos).
Ha a szomszédok kötözködösek, akkor irjatok egy pár soros bejelentést az éphatóságnak, hogy "XY hrsz-ú ingatlanon a meglévő garázsépület felújitását végzitek ekkor és ekkor."
Abban szeretném kikérni a véleményeteket, hogy egy Budapesti családi ház mellett lévő különálló garázs tetőszerkezetének cseréjéhez vajon milyen jellegű engedélyre van szükség ? Öreg, veszélyes tető, repedt, sok helyen korhadt gerendák, stb..., félő hogy a családnak, gyereknek baja esik miatta...ezért kellene hozzányúlni.
Ha jól okoskodom, akkor ennak cseréje komolyabb szerkezeti változást is jelent (héjazat, tartószerkezet, gerendák, stb), azaz teljes építési engedély köteles? Vajon akkor is az, ha az eredeti terveknek megfelelően lesz helyreállítva?
Ha igen, akkor mi a módja, hogy célszerű elindulni? Érdemes keresni egy építészt? mi fog történni, kijön megnézi, méreget, rajzolt, aztán?
sorry a sok szőke kérdésért, picit járatlan vagyok a témában.
Kérdésemre hozzáértő csak annyit válaszolt a pontosságra (illetve kérdezett) hogy én mennyit fizetek a GPS-használatáért..? semmit! ....na, ez a különbség...a (nem ólcsó)fizetős pontosabb...
A készülékek belső rendszere tér el egymástól még pluszban, katonai, félkatonai (kijelölt állami intézmények felhasználói), polgári geodéziai rendszerek, egyéb polgári ebben a sorrendben csökkenek a torzítási és jel feldolgozási képességek.
Bocs nem ide tartozik, csak egy picikét bökte a szemem.
De a házi (autós/túra) GPS-es jó ha tudja az 5-6 méteres pontosságot, ideális esetben. Vagy több perces átlagolás eredményéül lemehet 3 méter körülire, de akkor is szigorúan csak nyugvó helyzetben. Esetleg azért ír ki az autós 1m-t mert feltételezi, hogy nem a szembejövő sávban mész, és nem is a járdán v. az árokban. :-)
Köszönöm mindkettőtöknek a kimerítő magyarázatot...gondolom, kiderült, hogy lövésem sincs a földméréshez(sem)
...mindenesetre értettem...
földmérőt ngyon rég láttam, térképpel, gondterhelt arccal, hosszú mérőszalaggal, és állandóan keresett valamit a földön...aztán ha talált egy kis dobozkát, vagy réz-szeget az aszfaltban, akkor nagyon örült.... mindig azt mormolta, hogy naugye, megmondtam, hogy itt kell lenni valahol...
Nem csak GPS rendszerre csatlakozik, hanem interneten keresztül a műholdak pozíciójához még hozzágyűjt egy korrekciós információt, (ezt pl egy mobiltelefonnal a nethez csatlakozva tudja helyben összeszedni), és így lesz egy +/- 3-5 cm pontos pozíció, ami általában bőven pontosabb, mint a digitalizált térkép, ami papíron megvan.
Olyat is tud, hogy ha helyben nincs meg a megfelelő jel, akkor csak adatot gyűjt az ufo-val, és később leszedi hozzá a korrekciós adatokat a netről, és úgy állítja össze az adatokat a pontos felméréshez.
Érdekes szakma ez a földmérés is, és megvannak a maga trükkjei illetve alapjai, amiket ismerve már nem olyan hihetetlen a rendszer pontossága.
Tisztelettel lenne még egy kérdésem hozzáértőkhöz!
Tizenöt évvel ezelőtt a szomszédom kimérette a telkét, leverték a kis pirosfejű cövekeket a megfelelő helyekre. Eddig nincs is probléma. Azóta a szomszéd felénk se nézett. Most eladta, és mint lenni szokott az új vevő újból méretni akar.(tavasszal)
Itt a bökkenő(nekem) ...ha az utóbbi évtizedben végzett utca, és járdafelújításkor az összes mérőpontot kiszedték, és kidobták a sittbe. Ezek ilyen kis fém dobozkában réz rudacska, illetve beton cövekek voltak pici gömbvas jellekkel. Persze ennek hiánya csak most tűnt fel(nekem), eddig senki nem kereste.(mert nem mért senki)
a földmérő megoldja? ..hogy? Kérdem, mint laikus..
A kazánba már darabokra szedve kerül.Ezt a mennyiséget 2-3 szorra szoktam venni és nem mindig tudok egyböl neki állni vágni.Ezért kell ekkora hely,bár lehet,hogy túl lesz méretezve de nem baj(egyébként féltetös lesz)
Luxus ekkora izet epiteni neki, ha amugy is szet kell szedni, me'g tan oraberben is megeri szetszedetni es nem a levego miatt tulmeretezni az epitmenyt, aztan kerulgetni evekig (amig megvan az olcso forrasod).
Azért az a 30 -40 m2 már komolyterület, nem annyiból áll, hogy leásunk nehány karót és rá a hullámpala.
Komoly ácsszerkezetet igényel.
De minek fatárolónak annyi ?
Elég annak 3-4 , jó egy picit több, mondjuk 5-6 m2 is.
Arra meg tényleg elég mondjuk 6 db faoszlop leásva , összekötve, némi palatartó faszerkezet rá a pala és bele a fa. Ott is elfér 10 -12 m2 tüzifa, a lényeg szellős legyen és ne ázzon a fa.
Szeretnék építeni egy fatárolót.A fa oszlopok le lennének ásva a földbe, a tetejére pedig hullámpalát tennék.A területe kb 30-40m2 lenne és nem lenne betonozva semmi.
A kérdésem,hogy kell-e hozzá építési engedély vagy nélküle is építhetek?
ca) építmény bármely anyagú teherhordó szerkezet minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, rajzi és/vagy írásos meghatározását a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, teherhordó födém (és azok további részei: lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók), a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.) elemeiről,
cb) a csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetű tartószerkezetek esetében m1:20 a tartószerkezeti csomóponti részletterveket,
cc) a monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit,
cd) az üzemben előregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit (gyártmánytervek nélkül).
a "terv" nem egyenértékű a rajzzal. a terv egy fogalom ami lehet rajzos, írásos, logikai kapcsolatos, táblázatos stb. vagy ezek kombinációja. a jogszabály az építészeti tervek formájára igen kevés kikötést tesz és első sorban a kamara (ezáltal a szakma) által elfogadott formát tartja megfelelőnek. a lényeg a szerkezet konkrét meghatározásán van. ha ez megy írásban (pl egy e-gerendás födémnél ez nem probléma) akkor legyen úgy, ha kell a rajz (egy monolot vb. födémnél csak ez lehet) akkor az kell.
aztán ezen lehet vitázni, de eddig egy építésfelügyeleti ellenőrzésem nem volt és senkitől nem hallottam ilyenről, ahol ne fogadták volna el egy egyszerűbb vb. szerkezet írásos meghatározását.
Az enedélyeztetési terv statikai részében le van írva ,hogy milyen vasalás szükséges (éret darabszám,elhelyezkedés)a koszorúhoz,a térdfal oszlopokhoz,födémhez .Megadták a betonminőséget is.