Nem nagyon hiszek én ebben a harmatgyökerezésben. Meg az 50 éves, harmatgyökerezetlen, egészséges szőlőim sem.
A szőlő azért fejleszt harmatgyökereket, mert ott nő a gyökér, ahol nedvességet és tápanyagot talál. Ha lent nincs, akkor kénytelen fent. Ha a harmatgyökeret levágjuk, akkor a lenti gyökerek is felfelé fognak növekedni, hogy átvegyék a harmatgyökér funkcióját. Ahogyan a harmatgyökér is elkezd lefelé is növekedni, ha a lenti gyökerek elhalnak.
Kizárólag ekézett/rotált területen van értelme a harmatgyökerezésnek, hogy vastag gyökereket ne szaggasson el az eke vagy a rota.
"A harmatgyökéren élő tőkék nyáron nem jutnak elég nedvességhez, ezért nem fejlesztik ki, nem érlelik be a fürtöket."
Lehet, hogy rosszul értelmezem a szöveget, de nekem ebből a mondatból az jön le, hogy nyáron a harmatgyökeresek öntözés nélkül nem teremnek jól. Vagy félreértettem valamit?
Vagyis rendszeres öntözés mellett is gond a harmatgyökér?
Hopp, megtaláltam. Úgy vettem ki Bálint gazda szavaiból, hogy a harmatgyökerek csak akkor okoznak gondot, ha nincs rendszeresen locsolva a szőlő. Nagyobb ültetvényeken például.
Nem nagyon tudsz túllépni ezen a filoxéra dolgon, van energiád az biztos. De, nem jó, ha ennyire megrekedsz egy dolognál!
Szerintem a mostani dugványteleped hagyd ott ahol van, a gyengéket dobáld ki, a szépekből meg nevelj gyalogtőkéket, hogy legyen majd oltóvessződ. Ahova meg ezeket ültetted volna, tavasszal rakjál sima dugványt direkttermőből vagy a talajodra való alany vesszőjéből. Rögtön a helyére!
Ha locsolod és jó lesz az idő következő tavasszal zöldre-fás oltással átolthatod őket a kívánt fajtákra. Ídőt nem igen vesztesz vele,
és olcsó is. És fogadd el a kudarcot is. Még egész jól ki tudsz jönni belőle, ha tovább erősködsz akkor évtizedes nyűgöt veszel a nyakadba.
De ez csak az én véleményem. Ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz!
Kérdésem lenne: az alábbi leveleken a kis fekete foltokat mi okozza? (Én perzselésre gyanakszom, kicsit meleg is volt a Thiovithoz, mikor július végén kiszórtam, de lehet, hogy nem az, ezért kérdezem.)
A gyökerek felső része meg - ahogy minden könyv írja - nem képes kielégítően táplálni a növényt. Ezért is fontos a harmatgyökerek levágása évente, mert termő szőlőben sem jó, ha a felső rétegből szedi a növény a tápanyagot (elég egy olyan év, mint az idei, s ki is száradt a tőkéd), s így arra tudjuk kényszeríteni, hogy mélyre menjen. Ha az ember nem csak 3-4 évre ülteti a szőlőt (mondjuk dísznövénynek), nem csinál ilyet.
De ezt nálam okosabbak is megírták már neked, mikor ugyanitt korábban kérdezted. :-)
(Ne haragudj, nem megbántani akarlak, de újra és újra ugyanoda jutsz, hogy valamit elnéztél, elrontottál, s most azon küzdesz, hogy lehetne valamit mégis megmenteni belőle. S van olyan, hogy nem igazán lehet.)
Szerintetek mi van akkor, ha valaki európai gyökerű szőlőt ültet olyan talajba, aminek csak a felső 50 centije homok? Így pár év alatt le fog érni a gyökere a homokrész alatti kötött talajba és filoxérás lesz. Viszont csak a gyökér alsó része. Ez azért más, mintha a teljes gyökérzet az lenne.
Hát ez bizony nem Kismis Moldavszkij, de szerintem nincs okod panaszra, mert ez egy gyönyörű fehér késői csemegeszőlő, valószínűleg Thompson Seedles, ami szintén magnélküli fajta. A Kismis nálam már több, mint tarka, ennek ellenére tavalymég októberben sem volt igazán érett. Vannak képeim is, de túl nagyok, majd készítek újakat.
A Hamburgi muskotálynál a hosszúcsapos metszés jött be nálam. Régeben probáltam több félét is a szálveszőst meg a rövidvsapos metszés de mindketőnél nagyon keveset termett.
A fajtát nem ismerem, de ez a fotókon már kezd zsendülni, ilyenkorra a kék szőlők már kezdenek színesedni, sőt, ilyen állapotjára szerintem már a szemek többségének többé-kevésbé kéknek kellene lenni.
Azt hiszem, úgy jártál, mint én a Hamburgival, ami fehér lett...
Apropó, Hamburgi, a neten nem írnak róla ilyet, de debrői szőlős ismerősöm szerint nála szálvesszős metszéssel alig hoz fürtöt, minden ötödik hajtáson van egy. (Mint nálam a Szőlőskertek királynőjén.)
Csak azért 50%, mert több helyről kaptam fagyott vesszőket. Még a közvetlen környezetemből is. Láttam rajtuk, hogy olyan szürkések, könnyűek, szárazak. Egészséges vesszők esetén szerintem 80% körüli lett volna a siker.
De mindegy, úgyse tudtam volna mit kezdeni annyival. Még az is sok, ami most van.
Miért érdekes? Te magad mondtad, hogy eddig(!) 50% körüli a megmaradási arányod (s az ősz meg a tél még előtted van) a vesszők ültetésével. A gyökeres vesszők ezzel szemben már egy (van hogy két) évet megéltek - az, ami nem maradt meg, az nem kerül értékesítésre. :-)
Ezeknek a megmaradási esélye megfelelő helyen (homok) elültetve jóval nagyobb, mint a vessző hajtatásánál, hiszen már saját gyökerük van. Csak gondosan kell kezelni őket (ez egyébként a jelenlegi dugványaidra is igaz).
És erőst gondolkodtam amúgy is, hogy nem a héj alá oltást kéne-e kipróbálnom jövőre (idén zöldoltással meg zöldre fással próbálkoztam egy-két tőkén, s ugyan elég jól eredtek, benne volt a pakliban ez is). Azt hiszem, ez kell nekem valóban.
