"Senki se jön a telefonhoz. Állandóan csengetek. Végül a Kreml őrség ügyeletes tábornokának álmos hangját hallom. Kérem őt, hogy hívja a telefonhoz Sztálint. Három perc múlva Sztálin volt a készüléknél. Jelentettem a helyzetet és engedélyt kértem... Néma csönd. Hallom Sztálin lélegzetvételét. - Ért ön engem? Semmi válasz. Végül megkérdezte: - Hol a népbiztos?"
Zsukov, Emlékek és gondolatok 188. old. , június 22-én hajnali telefonjáról, amiben bejeltette a háború megindulását.
"A népbiztost és engem behívtak a szobába. Sztálin sápadtan ült az asztalnál, kezében megtömött pipával. Megszólalt: -Sürgősen fel kell hívni a német nagykövetséget telefonon... Kisvártatva Molotov sietett be a szobába: -A német kormány hadat üzent. Sztálin leült és mélyen elmerült gondolataiban. Hosszú nyomasztó csend következett. Megkozkáztattam, hogy megtöröm a hosszas hallgatást... -Adják ki a direktívát - mondt Sztálin" ( honvédelmi népbiztos 2. sz. direktíva. (id.mű, 188.o.))
Másnap Sztálin Kijevbe küldte Zsukovot. Vatutyin közli vele telefonon, hogy Sztálin jóváhagyta a 3. sz. direktívát és utasította írja alá Zsukov (vezérkari főnök) nevét is. "- Miféle direktíva ez? - kérdeztem. -A derektíva értelmében csapataink ellentámadásba mennek át... - De hiszen még azt sem tudjuk pontosan az ellenség hol és milyen erőkkel méri csapásait- tiltakoztam." (id mű 191.o.)
Nna, most meg egy dokumentum, és megpróbálom lefordítani hozzá a szakkommentárt. (ez a második kötet 1. könyvéből van)
......................
330. dokumentum. I.V.Sztálin ügyeletes titkárának beléptető jegyzetfüzetéből. Bejegyzések 1941. június 21 és 28 között. (A dokumentum keltekezése: 1941. június 28-nál nem korábban.)
1941. június 21.
1. Molotov be - 18.27 - ki 23.00 2. Vorosilov 19.05-23.00 3. Berija 19.05-23.00 4. Voznyeszenszkij 19.05-20.15 5. Malenkov 19.05-22.20 6. Kuznyecov 19.05-20.15 7. Tyimosenko 19.05-20.15 8. Szafonov 19.05-20.15 9. Tyimosenko 20.50-22.20 10. Zsukov 20.50-22.20 11.Bugyonnij 20.50-22.00 12. Mehlisz 21.55-22.20 13. berija 22.40-23.00 Az utolsó emberek 23.00-kor távoztak.
A SzSzKSz Államvédelmi szervei a Nagy Honvédő háborúban. Iratgyűjtemény. I. Kötet. Előtte. 2. Könyv. (1941. január 1 – 1941. június 21) Az Orosz Föderáció Föderális Kémelhárító Szolgálata/ Az Orosz Föderáció Föderális Kémelhárító Szolgálat Akadémiája. Moszkva, 1995.
/№ (A gyűjtemény kötetében szereplő dokumentum sorszáma)/
1941
142. Az SzSzKSz NKVD №27/B Jelentéséből a Vörös Hadsereg Legfelsőbb Parancsnoksága számára, a Belorusz SzSzK keleti megyéinek hadkiegészítő parancsnokságainak mozgósítási készenlétében tapasztalt hiányosságokról. 1941. január 2. 143. Az SzSzKSz NKVD №0048 Parancsából, az NKVD Legfelsőbb iskolájának Különleges szakirányának bázisán létrehozandó csoportokról, amelyekben lengyelek, románok és csehek kapnak operatív munkatárs képzést. 1941. január 13. 144. Az USzSzK NKVD Határőr csapatai Igazgatóságának №2 Felderítő összefoglalója, Németország csapatainak diszlokációja és haditevékenysége az SzSzKSz-el szomszédos határterületeken, 1941. január 14-vel bezárólag. 1941. január 16. 145. A Murmanszki körzet NKVD Határőr csapatok 1940-es éves összefoglaló jelentéséből, az államhatár védelméről. 1941. január 24. 146. A BSzSzK NKVD Határőr csapatok főnökének 1940-es éves Jelentéséből, az államhatár védelméről. 1940. január 24. 147. Az SzSzKSz NKVD №0087 Parancsából, az NKVD Összevont szerveinek mozgósítási utasításának hatályba helyezéséről. 1941. január 27. 148. Az SzSzKSz NKVD GUGB Különleges Részlegének №4/6069 Körlevele, a külföldi hírszerző szervek módszereiről, a Vörös Hadsereget, illetve a kémkedést megakadályozó operatív tevékenységet érintő kémadatok összegyűjtésének érdekében. 1941. január 29. 149. A VKP(b) KB Politbjuro Rendelkezése az SzSzKSz Belügyi Népbiztosságának két önálló Népbiztosságra történő felosztásáról. 1941. február 3. 150. Az SzSzKSz Legfelső Tanácsa Elnökségének Rendelkezése, az SzSzKSz Belügyi Népbiztosságának felosztásáról. 1941. február 3. 151. Az SzSzKSz NKGB 2. igazgatóságának Jelentéséből, a moszkvai diplomáciai testületen belül terjedő, Németország SzSzKSz elleni készülő támadásáról szóló szóbeszédről. 1941. február 7. 152. A VKP(b) KB és az SzSzKSz SzNK Rendelkezéséből, az SzSzKSz NKVD Különleges Részlegének Honvédelmi és az SzSzKSz Haditengerészeti Népbiztosságok irányítása alá helyezéséről. 1941. február 8. 153. Az SzSzKSz NKGB berlini rezidentúrája ügynökének, ,,Korszikanyec”-nek jelentéséből, Németország SzSzKSz elleni támadásának előkészületeiről. (1941. február 8-nál nem később.) 154. Távirat Berlinből a teheráni német követség részére. 1941. február 12. 155. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok Igazgatóságának 1940-es éves jelentéséből, az államhatár védelméről. 1941. február 13.
No, első körben még berakom az I.Kötet 1. Könyvének (NKVD dokumentumgyűjtemény) a hátramaradt listáját. Bocsesz, de a franciák esetében túl gyorsan fordítgattam, így lehetnek hibák (bőven).
................ /Folytatás/
A SzSzKSz Államvédelmi szervei a Nagy Honvédő háborúban. Iratgyűjtemény. I. Kötet. Előtte. 1. Könyv. (1938 novembere – 1940 decembere) Az Orosz Föderáció Föderális Kémelhárító Szolgálata/ Az Orosz Föderáció Föderális Kémelhárító Szolgálat Akadémiája. Moszkva, 1995.
1940
68. A VKP(b) KB és SzSzKSz SzNK Rendelkezése az államhatár őrzéséről a Karéliai és Murmanszki határőrkörzetek területén. 1940. január 17. 69. Az Ukrajnai határőrkörzet NKVD Határőr csapatok Igazgatóságának №AO-0032146 Összegző jelentéséből az USzSzK NKVD részére, az erődítési munkálatokról a német határövezetben. 1940. január 31. 70. Az Ukrajnai határőrkörzet NKVD Határőr csapatok Igazgatóságának №AB-0032287 Különleges jelentése az USzSzK NKVD részére, a német csapatok lengyelországi területre történő átdobásáról. 1940. február 16. 71. Az USzSzK UNKVD Hadifoglyok ügyeivel foglalkozó igazgatóságának összefoglaló jelentése az SzSzKSz Belügyi Népbiztosának részére, a hadifoglyok bizonyos kategóriáinak szabadon-bocsátásáról. 1940. február 20. 72. Az SzSzKSz Belügyi Népbiztosának №794/B Összefoglaló jelentése a VKP(b) KB részére, a lengyel hadsereg volt tisztjeiről, akik hadifogoly táborokban tartózkodnak. (1940. március 5 nem később.) 73. A VKP(b) KB Politbjuro ülésének jegyzőkönyv-kivonata, a hadifogoly táborokban fogva-tartott lengyel katonatisztek ügyében. 1940. március 5. 74. Az SzSzKSz Belügyi Népbiztosának №886/B Parancsa, az SzSzKSz NKVD Hadifoglyok ügyeivel foglalkozó igazgatóság főnökének, P.K.Szoprunyenkónak, a hadifogoly táborokban fogva-tartott lengyel katonatisztek pontos névlista-vezetéséről. 1940. március 7. 75. Az SzSzKSz NKVD №892/B Rendelkezése az USzSzK és BSzSzK belügyi népbiztosainak, a Nyugat-Ukrajna és Belorusszia hadifogoly táboraiban és börtöneiben fogva-tartott volt lengyel tisztek családtagjainak Kazahsztánba történő kilakoltatásáról. 1940. március 7. 76. Az RKKA 5. igazgatóságának összegző jelentése a Lettországi helyzetről. 1940. március 15. 77. A VKP(b) KB és SzSzKSz SzNK Rendelkezése, az NKVD Határőr csapatok által őrzés alá átvett új szovjet-finn határszakaszról. 1940. március 16. 78. Az SzSzKSz NKVD №1042/B Rendelkezése a Kazah SzSzK belügyi népbiztosának részére, a represszióknak kitett lengyel tisztek családtagjainak Észak-Kazahsztán területére történő betelepítését szorgalmazó tevékenységről. 1940. március 20. 79. Az SzSzKSz Belügyi népbiztosának, L.P.Berijának, az SzSzKSz Szállításügyi népbiztosának, L.M.Kaganovicsnak küldött №1057/B leveléből, melyben kéri a különlegesen átépített vagonokat a foglyok USzSzK és BSzSzK területéről történő elszállításához. 1940. március 21. 80. Az SzSzKSz NKVD №1173/B Rendelkezése au USzSzK és BSzSzK belügyi népbiztosai részére, a volt lengyel hadsereg tiszt-helyettesi állományához tartozó személyek letartóztatásáról és műveleti nyilvántartásba-vételéről. 1940. április 4. 81. Az SzSzKSz NKVD №1180/B Levele az SzSZKSz SzNK részére az SzSzKSz SzNK Rendeletének tervezetével, a nyugat-ukrán és nyugat-belorusz területekről történő kitelepítés kérdéseiben, illetve az adott személyek kitelepítésének rendjéről. 1940. április 5. 82. A Volinyi megye UNKVD №17450359 összefoglaló jelentése az USzSzK NKVD részére, az SzSzKSz NKVD operatív-csekista csoportjának munkaeredményeiről. 1940. április 25. 83. Összefoglaló jelentés, az SzSzKSz NKVD Határőr csapatainak parancsnokai és vöröskatonái által véghezvitt hőstettek leírásával, melyeket a fehér finnek elleni harcok során tanúsítottak, és akiket felterjesztettek a Szovjetunió Hőse cím viselésére. (1940. április 26-nál nem később.) 84. Az SzSzKSz Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének Rendelkezése, az SzSZKSz NKVD Határőr csapatainak parancsnokló és legénységi állománya részére adományozott Szovjetunió Hőse megtisztelő cím viseléséről. 1940. április 26. 85. Az SzSzKSz Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének Rendelkezése, az SzSZKSz NKVD Határőr csapatainak állami érdemrendekkel történő kitüntetéséről. 1940. április 26. 86. A Tarnopoli megye UNKVD az USzSZK NKVD részére küldött №1597489 összefoglaló jelentéséből, az SzSzKSz NKVD operatív-csekista csoportjának munkaeredményeiről. 1940. április 26. 87. Az USzSzK NKVD SzSzKSz NKVD részére küldött Különleges kérvényéből, a Balkánon folytatódó katonai előkészületekről. 1940. május 16. 88. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok igazgatóságának №005628 Jelentése az USzSzK NKVD részére, a német repülőgépek felderítő repüléseiről a határterületen. 1940. május 26. 89. Az SzSzKSz NKVD №00668 Parancsából az államvédelem szervek tartalékos állományát képező személyek oktatási szemináriumának végrehajtásáról. 1940. május 28. 90. Az RKKA 5. igazgatóságának összefoglaló jelentéséből, a Németországban, Romániában, Lettországban kialakult helyzetről. 1940. június 19. 91. Az RKKA 5. igazgatóságának összefoglaló jelentéséből, a Németországban kialakult helyzetről. 1940. június 21. 92. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok igazgatóságának №007005 Jelentése az USzSzK NKVD részére, az SzSzKSz államhatárának román repülőgépek általi megsértéséről. 1940. június 26. 93. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok Parancsnokságának №006328 Műveleti összefoglalója, a Románia határán kialakult helyzetről. 1940. június 27. 94. Az SzSzKSz NKVD GUPV 1. Főigazgatóságának №19/47112 Összefoglaló jelentése az SzSzKSz NKVD számára, a Németország részéről az SzSzKSz elleni háború előkészítéséről. 1940. június 28. 95. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok Parancsnokságának №006342 Műveleti összefoglalójából, az SzSzKSz határán található román erődítési létesítményekről. 1940. június 28. 96. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok Parancsnokságának №006370 Műveleti összefoglalójából, a Vörös Hadsereg egységeinek előrenyomulásáról Besszarábiában. 1940. június 28. 97. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok igazgatóságának №AB-0033840 Különleges jelentése az USzSzK NKVD részére, az USzSzK NKVD UPV 5. részlegének vonalán végrehajtásra kerülő műveletekről Besszarábia és Bukovina birtokbavétel alatt lévő területein. 1940. június 29. 98. Az USzSzK NKVD №2135/SzN összefoglaló jelentése az SzSzKSz NKVD részére, a Besszarábia területén működő operatív-csekista csoportok munkaeredményeiről. 1940. július 3. 99. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok igazgatóságának №AB-0033070 Különleges jelentése az USzSzK NKVD részére, Németország határ-rezsimjéről, 1940. július 1-vel bezárólag. 1940. július 3. 100. Az SzSzKSz Honvédelmi népbiztosának, S.K.Tyimosenkó szovjetunió marsallnak №02782 Levele az SzSzKSz NKVD, és a Déli-front parancsnoka, G.K.Zsukov hadseregtábornok részére, azonnali hatállyal előre kell törniük az NKVD Határőr csapatainak az SzSzKSz és Románia közti új államhatár vonaláig. 1940. július 3. 101. Az USzSzK NKVD №3139/SzN Rendkívüli jelentése az SzSzKSz NKVD részére, a román hírszerzés volt ügynökének önkéntes átállásáról. 1940. július 6. 102. Az RKKA 5. igazgatóságának Összefoglalója, Németország álláspontjáról az SzSzKSz által balti államokban foganatosított megoldások ügyében. 1940. július 8. 103. Az SzSzKSz NKVD GUGB Külhoni felderítés főnökének №5/8175 Levele az RKKA Felderítő Főigazgatóságának részére, kérés, hogy adják meg az értékelést, az ügynököktől kapott, Németország SzSzKSz elleni háborújának előkészítéséről szóló jelentésekre. 1940. július 9. 104. Az USzSzK NKVD №3145/SzN Jelentése az SzSzKSz NKVD részére, a volt román alattvalónak számító németekről, Besszarábia területén. 1940. július 10. 105. Az USzSzK NKVD №3146/SzN Rendelkezéséből, az USzSzK NKVD Besszarábiában működő operatív csoportjok főnökeinek, és az NKVD ellenőrző-áteresztő pontjainak főnökei részére, a román hírszerzés ügynökei által kifejtett aknamunka megakadályozásáról. 1940. július 10. 106. Az USzSzK NKVD Körlevele, a német konzulátusok által Besszarábia és Észak-Bukovina területén működő német társadalmi szervezetek alkalmazásáról, az SzSzKSz ellen folytatott felderítő munka fedezésének érdekében. 1940. július 10. 107. Az SzSzKSz NKVD Szállítási Főigazgatóságának №16/30141 Rendkívüli jelentése az SzSzKSz NKVD részére, Németország háborús előkészületeiről Lengyelország területein. 1940. július 12. 108. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok igazgatóságának №AB-0033974 Összefoglaló jelentéséből az USzSzK NKVD részére, a román hatalmi szervek tevékenységéről Besszarábia és Észak-Bukovina SzSzKSz-hez történt csatlakozását követően. 1940. július 12. 109. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok igazgatóságának №AB-0033974 Különleges jelentéséből az USzSzK NKVD részére, az USzSzK NKVD UPV 5. részlegének vonalán végrehajtásra kerülő műveletekről Besszarábiában és Észak-Bukovinában, 1940. július 6-val bezárólag. 1940. július 13. 110. Az SzSzKSz Belügyi népbiztos helyettesének Összefoglaló jelentéséből az SzSzKSz NKVD részére, a német csapatok szovjet határ menti összevonásairól. 1940. július 14. 111. Az RKKA 5. igazgatóságának összefoglalójából, a német csapatok Litvánia határának közelében zajló összevonásairól. 1940. július 15. 112. Az SzSzKSz NKVD GUGB Különleges Részlegének Direktívájából, a Vörös Hadsereg katonáinak dezertálása és engedély nélküli kimaradása elleni küzdelmének módszereiről. 1940. július 19. 113. Az USzSzK NKVD №2411/SzN Rendelkezése az USzSzK NKVD Határőr csapatok igazgatósága részére, az SzSzKSz területére bedobott japán hírszerző ügynökök felkutatásának érdekében. 1940. július 20. 114. Az USzSzK Belügyi Népbiztosának összefoglaló jelentése a ,,Besszarábia Németek Népi Tanácsának” tevékenységéről. 1940. július 23. 115. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok Igazgatóságának №55 felderítő összefoglalójából, Németország háborús tevékenységéről, és a német csapatok koncentrációjáról az SzSzKSz határának közelében. 1940. július 26. 116. Az USzSzK NKVD Határőr csapatok Igazgatóságának №59 felderítő összefoglalójából, Németország háborús tevékenységéről, és a német csapatok koncentrációjáról az SzSzKSz határának közelében, 1940. augusztus 3-val bezárólag. 1940. augusztus 5. 117. A Vörös Hadsereg Legfelsőbb Parancsnoksága Felderítő Főigazgatóságának №252202 Levele az SzSzKSz NKVD GUGB részére, az államvédelmi szervek által kapott hírszerző jelentések értékelése, Németország háborús előkészületeinek ügyében, és újabb kérdések listája, melyekre az új hírszerző adatok megszerzésénél ügyelni kell. 1940. augusztus 7. 118. Az SzSzKSz NKVD Szállítási Főigazgatóságának 2. részlegének №16/34526 Különleges jelentése az SzSzKSz NKVD részére, Németország hadi előkészületeiről a Balti-tengeren. 1940. augusztus 9. 119. A VKP(b) KB Politbjuro Rendelkezése az NKVD Határőr csapatok Igazgatóságán bevezetendő szervezeti változásokról. 1940. augusztus 14. 120. A VKP(b) KB Politbjuro Rendelkezése az NKVD csapatok Politikai szerveiről. 1940. augusztus 16. 121. Az SzSzKSz NKVD Parancsából, a hazaárulással szembeni küzdelem megerősítéséről. 1940. augusztus 20. 122. Az SzSzKSz NKVD GUGB Külhoni felderítés főnökének №5/1535 Jelentése, az RKKA Hírszerző Főigazgatósága számára, a német csapatok összpontosulásairól a német-szovjet határon. 1940. augusztus 24. 123. Az SzSzKSz NKVD Összefoglaló jelentése az SzSzKSz SzNK részére, Németország katonai előkészületeiről Kelet-Poroszország területén. (1940 augusztusa). 124. Az SzSzKSz Belügyi népbiztos helyettesének №19/9521 Összefoglaló jelentése az SzSzKSz NKVD részére, a német hírszerzés két ügynökének határon történt elfogásáról. 1940. szeptember 5. 125. Az SzSzKSz NKVD GUGB Különleges Részlegének Direktívájából, a megoldásokról, melyek révén javul az SzSzKSz NKVD GUGB Különleges Részlegei számára küldött információk minősége. 1940. szeptember 7. 126. Az SzSzKSz NKVD №3624/B Rendelkezéséből, a Litván SzSzK Belügyi Népbiztosságának részére, a német hírszerzéssel szembeni tevékenység megerősítéséről. 1940. szeptember 10. 127. Ukrajna Lvovi megyei KP(b) bürójának ülési jegyzőkönyve, a szovjet, pártszervezetek, és határőr csapatok együttes tevékenységéről, mely az államhatár megerősítését szolgálják. 1940. szeptember 13. 128. Az SzSzKSz Honvédelmi Népbiztosságának №103202/06 Összefoglaló jelentéséből a VKP(b) KB részére, a Szovjetunió csapatainak stratégiai kibontakozásának alapjairól Nyugaton és Keleten, 1940-ben és 1941-ben. 1940. szeptember 18. 129. A Habarovszki terület UNKVD Összefoglalója a japán hírszerzés módszereiről, melyek a partizánmozgalom felbomlását szolgálják, Mandzsúriában. (1940 szeptemberénél nem korábban.) 130. A VKP(b) KB Politbjuro Rendelkezése az SzSzKSz légvédelméről. 1940. október 7. 131. Az SzSzKSz NKVD GUGB Különleges részlegének Direktívája, a nyomozati munka ellenőrzésének fokozásáról az NKVD Különleges részlegeinél a katonai körzetekben, flottáknál és flottilláknál. 1940. október 12. 132. Az SzSzKSz NKVD Jelentéséből az SzSzKSz NKO részére, Németország SzSzKSz elleni támadásának előkészítéséről. (1940 októberénél nem korábban.) 133. Az SzSzKSz NKVD №4749/B Összefoglaló jelentése a VKP(b) KB részére, azon adatok összefoglalójával, melyek ,,Omeri” külföldi hírszerzőnktől érkeztek, a törökországi helyzetről, illetve a grúz és kaukázusi emigráció tevékenységéről Európában és a Közel-Keleten. 1940. november 5. 134. Az SzSzKSz NKVD GUGB Külhoni Felderítése alegységének Összefoglalójában, Németország háborús előkészületeiről. 1940. november 6. 135. Az SzSzKSz NKVD GUGB Különleges Részlegének №4/66389 Körlevele, operatív teendőkről a német hírszerzés aknamunkájának megakadályozására. 1940. november 30. 136. Az SzSzKSz NKVD GUGB Különleges Részlegének Direktívája, az operatív munka fokozásáról a Vörös Hadsereg egységeinél és hivatalaiban, olyan tények függvényében, hogy titkos dokumentumok lettek elveszítve, illetve eltulajdonítva. 1940. december 3. 137. Az USzSzK NKVD №4500/SzN Különleges jelentéséből, az Ukrajnai KP(b) KB részére, az USzSzK NKVD GUGB 5. részlege ,,Ukrainyec” ügynökének munkájáról. 1940. december 3. 138. Az SzSzKSz Honvédelmi Népbizottságának átvételi Jegyzéke, (S.K.Tyimosenko, K.E.Vorosilovtól). 1940. december 7. 139. Az SzSzKSz Legfelső Tanácsa Elnökségének Rendelkezése a Haditörvényszékek perbefoghatóságának megváltozott rendjéről. 1940. december 13. 140. Az SzSzKSz NKVD №001592 Parancsából, a Határőr csapatoknál 7000 közlegény és alsó szintű parancsnok egy éves időszakra történő visszatartásáról, akiknek a szolgálati idejük 1941. január 1-án járna le. 1940. december 21. 141. Az SzSzKSz NKVD Utasításából a Leningrádi, Belorussziai, Ukrajnai és Moldovai körzetek határőr csapatainak, a zárási zóna őrzési rendjéről. 1940. december 27.
Melléklet: zsákmányolt dokumentumok.
№1. A Francia Haderő Legfelsőbb parancsnokság 2. Bürójának összefoglaló jelentése az észak-kaukázusi török tervekről. (1938 februárja). №2. Németország Biztonsági Rendőrsége Főigazgatóságának Direktívája a kémtevékenységben gyanús személyek felkutatásáról. (1938. október 15-nél nem korábban.) №3. Németország Biztonsági Rendőrsége Főigazgatóságának Összefoglaló jelentése, a szovjet hírszerző szervek munkájának szervezéséről és módszertanáról. (1938 októberénél nem később.) №4. A GESTAPO Instrukciója az Állami Rendőrség hivatalai és a Németországi Határőr komisszáriátusok számára, az Oroszországból visszatérőkkel szembeni munkáról. 1939. augusztus 5. №5. A Francia Haderő Legfelsőbb parancsnokság 2. Bürójának Központosító szekciójának jelentése a Nagyvezérkar számára, a külföldi hírszerző szervek tevékenységéről az SzSzKSz ellen, Irán területéről. 1939. augusztus 11. №6. Németország Biztonsági Rendőrsége Főigazgatóságának Ajánlatából, a GESTAPO és az SS-Reichsführer Biztonsági Szolgálatának alkalmazásáról amennyiben el lesz foglalva Lengyelország. (1939 augusztus 23-nál nem korábban.) №7. Az SS-Reichsführer, és a Német Rendőrség fejének, Himmlernek Parancsa, a Biztonsági Rendőrség és SD Központi Igazgatóságainak egyesítéséről. 1939. szeptember 27. №8. A Litván Államvédelmi Hivatalának havi összefoglalójából. 1939. október 16. №9. Vilniusz város katonai parancsnokának Levele Vilniusz városának és a Vilniuszi járás vezetőjéhez. 1939. november 18. №10. A Moszkvai Francia Nagykövetség katonai attaséjának, Palass tábornok Összefoglaló jelentéséből, a Francia Honvédelmi miniszterének, és a Francia Haderő Legfelsőbb Parancsnoksága 2. bürója részére, a lehetséges hadszíntérről a Kaukázuson. 1939. december 24. №11. A IIID Referentúra vezetőjének Összefoglaló jelentéséből Németország Birodalmi Biztonsági Főhivatalának részére a lett, litván, észt, szovjet, török, japán, és kínai hírszerzések tevékenységéről Németország ellen, az 1940 januári állapotokkal bezárólag. 1940. január 10. №12. Franciaország Miniszterelnökének, Daladiének Összefoglalója az SzSzKSz területe elleni invázióról, az olajforrások megsemmisítésének céljából. 1940. január 19. №13. A Harbini Japán Katonai Misszió tevékenységi tervéből, az SzSzKSz elleni felderítő-diverzáns aknamunka fokozásáról. 1940. február 16. №14. A Francia Haderő Legfelsőbb parancsnokság 2. Bürójának Központosító szekció ügynökének Jelentéséből, a litvánia német katonai attasé tevékenységéről. 1940. március 8. №15. Franciaország és Nagy-Britannia Szárazföldi Haderőinek főparancsnokának, Gamelen tábornoknak Összefoglaló jelentése, a francia-angol csapatok lehetőségeiről egy esetleges finnországi bevetés esetén, miután hadiállapot állt be az SzSzKSz és Finnország között. 1940. március 10. №16. A Litván Államvédelmi Hivatalának havi összefoglalójából. 1940. március 11. №17. Franciaország és Nagy-Britannia Szárazföldi Haderőinek főparancsnokának, Gamelen tábornoknak Összefoglaló jelentéséből, a Francia Minisztertanács elnökének, Rheino részére, a tervezett hadműveletről, melynek célja megfosztani Németországot és az SzSzKSz a kaukázusi kőolaj-forrásoktól. 1940. március 22. №18. Franciaország Légi főparancsnokának Legfelsőbb Parancsnokságán működő koordinációs csoport ülésének jegyzőkönyvéből, az SzSzKSz kaukázusi kőolaj lelőhelyeinek tervbe vett légi bombázásáról. 1940. április 4-5. №19. A Francia Haderő Legfelsőbb parancsnokság 5. Bürójának jelentéséből, a francia Szárazföldi Erők főparancsnokának, a Szovjetunió Finnországgal szembeni álláspontjáról. 1940. április 11. №20. A Földközi-tenger Keleti részének francia csapatainak főparancsnokának, Weigan hadsereg-tábornok Jelentéséből, a Szárazföldi Haderő főparancsnoka, Gamelen tábornok, illetve a Légiflotta főparancsnokának, Weuenem tábornok részére, az SzSzKSz kaukázusi kőolaj lelőhelyeinek tervbe vett légi bombázásának tervéről. 1940. április 17. №21. Himmler SS-Reichsführer Direktívájából, a Keleti Területek lakosságával szembeni bánásmódról. 1940. május 28. №22. Németország RSHA 4. Igazgatóságának körleveléből, a SIS által alkalmazott orosz emigránsokról. 1940. június 21. №23. Németország Birodalmi Biztonsági Főhivatalának Rendelkezéséből a GESTAPO, és egyéb speciális szolgálatok részlegeinek és kirendeltségeinek részére, a szovjet hírszerző szolgálat struktúrájáról és funkcióiról szóló adatok egységes összefoglalásáról. (1940 júliusa.) №24. Németország Legfelsőbb Parancsnokságának Operatív Parancsnokságának Rendelkezése a katonai hírszerzés és kémelhárítás Hivatalának részére, a szovjet parancsnokság dezinformációjáról az SzSzKSz elleni támadás körüli előkészületek függvényében. 1940. szeptember 6. №25. Németország Szárazföldi Haderejének főparancsnokának, Brauhitch Parancsa, a ,,B” hadseregcsoport főparancsnokának, az SzSzKSz elleni támadás előkészítésnek teendőiről. 1940. szeptember 6. №26. Németország OKW Parancsnoksága Operatív részlegének Stratégiai tanulmányából, az SzSzKSz ellen végrehajtásra kerülő hadikampány előkészítéséről és végrehajtásáról. 1940. szeptember 15. №27. Németország RSHA 4. igazgatóságának Rendelkezése a GESTAPO kirendeltségek számára, a kémkedéssel szembeni harc összefoglaló jelentéseinek összeállítási rendjéről. 1940. október 24. №28. A Német Szárazföldi Haderő vezérkari főnökének, Halder összefoglalója az SzSzKSz ellen tervezett támadásról. 1940. december 5. №29. A Francia Haderő Legfelsőbb parancsnokság 2. Bürójának körleveléből, a Török Hírszerző Szolgálatról, és annak az SzSzKSz ellen kifejtett tevékenységéről. 1940. december 6. №30. A Német Fegyveres Erők Legfelsőbb Parancsnokságának №21 Direktívája (A ,,Barbarossa” terv) 1940. december 18. №31. Az OUN Felkelő Parancsnokságának Egységes Főtervéből. (1940. december 22-nél nem korábban.) №32. A német hírszerzés által kidolgozott kérdőívből, a szovjet hírszerző szervek struktúráját és módszereit érintő információ összegyűjtésének és összegzésének érdekében. (1940 folyamán.) №33. A Német Legfelsőbb Parancsnokság (OKW) hivatali személyeinek és szerveinek funkcionális kötelezettségeiből, az 1940-es állapotoknak megfelelően. (1940 folyamán.)
MInden szuksegeset? Tenyleg? Felsorolnad oket? Meg tapasztalati adatokat, osszehasonlito jelenteseket?
Dargo nem mozdul addig amig nem publikalnak valamit a temaban. Egy baratom megkert hogy segitsek neki beszerezni nemet anyagokat, de mivel jelenleg nem vagyok abban a helyzetben, nem tudok neki segiteni ebben. Majd irok neki, hogy all a temaban. Egysegtorteneti konyvek beszerzesehez kert segitseget nemet resztvevo alakulatokrol. Tavaly osszel nem jott ossze nekem a kirandulas a gottingeni konyvtarba. Nagyjabol 1000 feletti oldal bescannelese volt tervbe veve. Sajnos.
Ugyanugy nem talaltam anyagokat a Szlovak Nemzeti felkelesrol es partizanhaborurol szolo publikaciokban, itt tovabbi kotetek vasarlasa van tervbe veve, bar nem sok remennyel e temaban, mivel ez a hadmuvelet ugy nez ki teljesen kivul esett a szlovak alakulatok mukodesi terulen. Jelenleg be van fagyasztva ez a beszerzo projekt anyagi okok miatt. Nem arrol van szo, hogy 200 eurot ne tudnek konyvekre forditani, hanem hogy ezt meg tudom e tenni a helyi cafeteria kereten belul. Az idealis lenne.
Azonkivul tovabbi tavlati terv felvenni a kapcsolatot a fiatal szlovak torteneszek szovetsegevel, csak a kapcsolatom angliaban dekkol, 3 es fel eve talalkoztunk utoljara szemelyesen. De legalabb adtal otletet, hogy lehetne elorebblepni ez ugyben. A dolog lenyege abban van, hogy adnak ki szamizdatokat, es ezeket nehez, szinte lehetetlen megvenni. Ezert kellennek ezek a kapcsolatok. Meg infoknak, hogy mit publikalnak ujsagokban es mikor.
Sajnos jelenleg ugy latom, hogy ez meg evekig tarto menet lesz, de azert dolgoznak rajta, illetve, en is keresgelek lassacskan.
Mindenesetre ne felejtsd a temat neha elohozni, ha sokaig nem szamolok be ujdonsagrol.:)))
Azt hiszel amit akarsz. Ha nem vagy hajlando utannakeresni a teljesitmenyadatoknak, nem olvasol szakirodalmat a legiharcokhoz tobb forrasbol, ha tovabbra is NatGeo szinvonalon ervelsz, akkor felesleges a szamat tepnem.
Ez nem a te teruleted, es mar megint csak a vita kedveert vitazol, ahelyett, hogy gugliznal, vagy felutnel par konyvet ( utobbit nehez neked, magyar nyelven eleg keves irodalom jelent meg a temaban, abbol is inkabb a popularisabb fajta ).
Persze, jobb volt a Hurricane-nél valamivel , azt vitattam, hogy nem klasszissal volt jobb, mint a vörös légierő által akkor használt gépek döntő többsége. Nagyjából hasonló kategória, az egyik gyorsabb, mozgékony, a másik nagyobb tűzerővel. Egyébként a nagy tűzéerő okolható részben a Hurricane alacsonyabb sebességéért, lévén a fegyverzet tömege, lőszerjavadalmazása jelentősen megemelte az önsúlyt, ezért jóval nehezebbek voltak, mint a konkurenseik ( tudatosságot kell feltételezni az angol tervezők részéről, lévén a Hurricane RR Merlin motorja 60 lóerővel erősebb volt, mint a Me-109F DB 601A !)
Ne keverd a szezont a fazonnal. A schrage music legifolenyvadaszbol repulocelpontta valtoztatta volna a Friedrichet.
Pont azert kezdtek a gepagyukat szerelni a gepekre, mert a szamtalan geppuska tuzereje nem volt kielegito, raadasul gazdasagtalan volt.
Igen, memoarokban so mindent irtak. Kinek a pap, kinek a papne. Galland volt az egyik nagy kritizaloja a Friedrichnek, aztan felszereltek neki meg ket gepagyut, es akkor mar nem vagyott vissza az Emilbe. A G sorozat elveszitette az elonyet a szovetseges gepek felett. Az utolso G sorozat, ami meg elonyben volt a G2. Utanna mar nem tudtak tartani a lepest. Szoval lehetett kedvelni, pl. Hartmann volt nagy Gustav rajongo, de objektivan a sajat idejeben a G mar nem volt csucsvadasz, mig a Friedrich igen.
S egy keresztkérdés: mennyi volt az össz vadászból a Me 109F a keleti fronton? :) továbbá a 8 (nyilván nem irányítható) rakétáról, mint az angolok felszerelhető fegyverzetéről nem nyilatkoztál. A 12 Browning iszonyatos tűzerővel rendelkezett, s nem volt szükség tökéletesen középre kapni, manőverezés közbeni sorozat is elég volt ahhoz, hogy kettéfűrészelje az ellenséget. Az oroszoknak szállított gépeket egyébként részben 4 Hispano vagy Oerlikon 20 mm-es gépágyúval is szerelték, azért ez a tűzerő sem piskóta...
( A Me109F legnagyobb erőssége valóban a gyorsasága volt).
Egyébként a német éjszakai vadászoknál igen csak bevált a függőleges síkban, keresztbe tüzelő két géppuska. Tehát van előnye ennek is, van annak is.
Ja!!!! A Bf109F pedig a sajat 620-630 km/h sebessegevel nyilvan utol sem tudta erni a Huricane-t. Azonkivul az F valtozat volt a legfordulekonyabb verzio a 109-esek kozul. Valaki emlitette a gyenge fegyverzetet. Nos a 12 db 0.303-as nem biztos, hogy annyival tobet ert, mint egy MG 151/15-20 + 2 x MG 17. Ugyanis a 12 geppityu a Hurricaneen a szarnyakon volt elhelyezve, ezert ugy allitottak be oket, hogy a lovedekek palyaja egy kupot alkosson. A csucspontan hatasos, de ha nem megfelelo tavbol tortent vele a tuzeles, akkor elofordulhatott siman, hogy csak 1-2 geppuska tuze talalt, a tobbi meg szallt amerre latott.
A Bf 109F-nel a gepagyu a legcsavar kup tengelyeben volt elhelyezve, a ket geppuska a motorhazteton, es a legcsavarkoron keresztul tuzeltek. Ezeket a fegyvereket nem kellett kupba szabalyozni, gyakorlatilag szinte ugyanoda tuzeltek. Es nem kell megfeledkezni arrol, hogy a gepagyu loszer granat volt, nemcsak egy femdarab.
41-ben a 109F mind keleten, mind nyugaton a legjobb vadaszgep volt, egy teliver, kimondottan vadaszgep elleni harcra optimalizalva.
A Hurricane IIB 41-ben, elavult volt. Tok mindegy mikor kezdtek gyartani. Az olaszok is kepesek voltak 39-ben sorozatgyartasba vinni az utolso ketfedelu vadaszt. Akkor az mar modern volt?
Udv.
U.I. A bombateher legiharcban nem eppen a leghasznosabb fuggesztmeny.
Kis kiegészítés az Mk IIB-hez: 542 km/h sebességre volt képes a 12 db (!) 7,6 mm-es Browning géppuska pedig halálos fegyver volt a Messerek számára. Bomba helyett 8 db. rakétát is felszerelhettek kiegészítő fegyverzetként. Hatótávolsága 810 km, csúcsmagassága 10425 m.
A csatarendet megtaláltam több helyen, de a Bf109-en belüli modifikációt db szerinti bontásban sehol. Szóval passz :))
Egyébként, ha már az orosz vetélytársakat említetted a Jak-1 mellett a LaGG-3 és a MiG-3-at is megnevezhetted volna, mint modern szovjet vadászt :))
viszont legyen neked itt a gépek összehasonlítása: "The E-1 and E-4 saw the most heavy action during the Battle of Britain — most of the E-3s were already converted to E-4 standard. The fuel-injected DB601 proved most useful against the British Supermarine Spitfire and Hawker Hurricane, as the British fighters used gravity-fed carburetted engines, which would cut out under negative g forces whereas the DB601 did not. The Bf 109s thus had the initial advantage in dives, either during attack or to escape. The Spitfire proved a formidable opponent, being approximately as fast and allegedly able to out-turn the 109 at medium to high speeds, due to the Bf 109's high wing loading. On the question of comparative turning circles in combat, Spitfires and Hurricanes benefited from their lower wing loading compared with the Bf109; 22 to 24 pounds per square foot on the RAF machines against 32 pounds per square foot for the Bf 109. Royal Aircraft Establishment tests with a captured Bf 109 showed the Spitfire's turning circle — without height loss — was 696 feet (212 m) in radius (the Hurricane's would be slightly tighter) while the 109's was 885 feet (270 m) radius according to British calculations using assumed values as basis. According to the German manuals however, the smallest turning circle was 170 m, and fighter pilots on both sides claim they would out-turn their opponents in combat. In roll rates the Bf 109 enjoyed an advantage at dogfight speeds, though at high speeds the maneuverability of all three fighters, especially the Spitfire, was severely limited in this regard. The Bf 109 enjoyed good handling near stalling speeds as it was particularly forgiving then. Firepower between the antagonists was comparable, with the Spitfire and Hurricane having eight .303 inch (7.7mm) machineguns versus the Bf 109's two 7.92mm MG17s and two 20mm MG FF cannon. However, the MG FF occasionally jammed and had a small (60-round) ammunition capacity. To be fair, when the Spitfires were later upgraded to two 20 mm Hispano-Suiza cannon, the British initially had serious jamming problems of their own with the new weapon. RAF pilots who tested captured Bf 109s liked the engine and throttle response but criticised the high speed handling characteristics, poorer turning circle, greater force required on the control column at speed, and the thick framing of the cockpit glazing which they felt created blindspots in the pilot's field of vision.
még annyit, hogy az angolok a Hurricane Mk II. B. variánsát használták a Szu-ban, amely annyira elavult volt, hogy 1940 októberében építették belőle Angliában az 1. példányt :) A Szu-nak szállított összes Hurricane az Mk II-es szériából került ki. A Jane's szerint a C például szerény 547 km/h -val repült, ami 1941-ben azért nem volt olyan rossz... a hatótávolsága pedig 925 km. A beépített fegyverzett mellett 2 db. 110 vagy 2db. 230 kg-os bombát tudott szállítani.
ERGO: nem csak a németek fejlesztették a Messereket, hanem az angolok is a saját gépeiket :))) és az oroszoknak nem az angliai légicsatában alkalmazott, 41 nyarára valóban kissé elavult változatot, hanem a legmodernebbet szállították :))
A Hurricane 41-ben mar tavolrol sem volt pariban a Me 109F sorozattal, de az E4-el sem. Ami akkor megkozelitette valamelyest ezt a szintet az a Jak 1 volt. Folytassuk meg, vagy megprobalsz utannanezni? :))))
A gépek számánál azért a minőséget is tessék figyelembe venni :) A német vadászok ekkor a szovjetek döntő többségével szemben minőségi fölényben voltak. Ezért is jött nagyon jól az oroszoknak a Hurricane, mert az nagyjából partiban volt a Me-109-el.
vagy ki gondolná, hogy az olajban tocsogó Szu-ba az angolszászok repülőbenzint szállítottak?:))
Minden segitseg jol jott azokban az idokben, megha 41-ben meg marginalis is volt.
Igen tetszik az egyik mondatod.:)))) Irok ra valaszt.
41 folyaman nem volt olyan nap, hogy a Luftwaffe 600 vadaszgepet levego tudjon emelni a Barbarossa kereteben.
Igy talan erthetobb, hogy miert is nem volt setagalopp a Barbarossa a Luftwaffe szamara. Sokkal komolyabb vesztesegeket szenvedett, mint a dontonek kikialtott angliai csata idejen.
Természetesen sok mindenben igazad van, én azt állítottam - a lengyelre hivatkozva -, a meglévő kapacitások ésszerűbb felhasználása - háttér vasúti szállítások erőteljesebb támadása - megnehezítette volna a szovjet hadigazdaság helyzetét, ami nyilván érezteti hatását a fronton.
Nem a 39 db (24 repült át az Argusról 15-öt helyben szereltek össze) Hurricane-n múlt a keleti front sorsa, még Murmanszké sem :)
de ne feledjük, 41 nyarán voltak napok mikor az egész vörös légierő kb. 600 vadászt tudott a levegőbe emelni... a harci bevetéseknél jelentősebb volt, hogy kiképzeték a kezelésre a szovjet személyzetet, ugyanis nem sokkal később megjelentek Leningrád és Moszkva fölött a szovjet pilóták által vezetett Hurricane-ek! Ekkor még modernebbek voltak, mint a szovjet gyártású vadászok döntő többsége ( A háború alatt cirka 2952 db-ot szállítottak a szovjeteknek a különböző modifikációiból). A moszkvai csata előtt 3 angol konvoj érkezett Murmanszkba és a legjobbkor jött a segítség, ugyanis technikai téren igen leamortizálódott a Vörös Hadsereg.
A 44-es gördülücsapány, repülőgépmotor, benzin kampány igen kedvezőtlenül érintette a német hadigazdaságot. Albert Speer meg is jegyezte, amennyiben 44 nyarán Normandia miatt gyakorlatilag nem állítják le a stratégiai üzemek támadását az angolszászok (Eisenhoower alá rendelték a stratégiai légierőt is) akkor 44 végére működésképtelenné vált volna a német hadigépezet. A 2-3 hónapos szünetnek köszönhetően végrehajtották a diszlokációt, illetve sok üzemet a földalá telepítettek, lélegzethez jutott a német hadiipar, s csak 45 tavaszán omlott össze... amikor mindennapossá vált, hogy azért kellett felrobbantani nehézpáncélosokat, mert kifogyott a benzin, nem tudtak felszállni a repülőgépek százai, mert nem volt repülőbenzin...
Ismerem a konyvet. Jo atfogo mu, keves reszletesseggel. Alapnak jo, viszont nem art onna tovabb indulni, es beleasni maga melyebben a temaban.
MInt irtam, tamadtak a vasutakat, a lehetosegekhez, es a prioritasokhoz merten, de az meg mindig taktikai szint.
Egyebbkent arrol nem olvastal, hogy a Luftwaffe egy ido utan felhagyott a hidak tamadasaval, mert 1. marha nehez celpont, 2. a szovjetek kepesek voltak 1-2 napon belul kijavitani a hidakat, igy a kifejtett erofeszites nem allt aranyban az elert eredmennyel? Ettol sokkal kifizetodobb volt tamadni a rendezo palyaudvarokat.
Ha az angol Hurricane szazadok "ORIASI" szereperol Piekalkiewicnel olvastal, akkor nem csodalkozom. Mennyi gep volt ott osszesen? 40? Hany nemet gepet lottek le azok? talan 10? Gondolkodj. Mellesleg Murmanszk volt az hadszinter, ahol a nemeteknek sosem volt legifolenyuk. De nem az angol vadaszok kizarolagos erdeme ez, hanem elsosorban a szovjet vadaszrepuloke.
Mi bajod van egyebbkent azzal, hogy a szovjetek Moszkvanal Schwerpunktot alakitottak? Csak a nemeteknek szabad? MOndjuk a Tajfun elott kozvetlen, es alatt abszolut szovjet legifoleny volt Odessza, majd a Krim felett is. Eszakon sem volt allando a nemet legifoleny. Moszkvanal pedig nem volt nemet legifoleny. A legifolenyt pedig nem eppen a legvedelmi lovegek vivjak ki. Moszkva alatt itt a teljes frontot, es nem a varost ertem.
Amugy Moszkvaban a nemetek egyik legfontosabb celpontja a vasuti csomopontok voltak.
Piekalkiewitz a konyveben a Barbarossa legi reszevel foglalkozik osszesen talan 20-30 oldalon, aminek fele fenykep. A tobbi kronologiai sorrendu szemezgetes az esemenyekbol. KOmoly elemzes nincs benne. Statisztikai adatok sem, ha jol emlekszem, vagy csak igen szereny mertekben. Ezert irtam, hogy elindulni jo, de azert van tovabb is mar, hala Istennek nyugaton is. Az elmult evtizeben kezdtek nyugaton is vegre reszletesen feldolgozni a torteneseket, addig a keleti front legi resze joforman csak feher foltokbol allt.
A szovjet vadászerő annyira meggyengült 41 őszére a főirányt leszámítva, hogy még abba is belementek, hogy az angolok Murmanszk térségébe telepítettek egy komplett Huricane vadász alakulatot a kulcsfontosságú kikötő légterének és megközelítési útjainak a védelmére! Mikor normalizálódott a helyzet a gépeket otthagyták a szovjeteknek és hazautaztak Angliába.
Ajánlom figyelmedbe Janusz Piekalkiewicz Air war 1939-1945, angolul és magyarul is megjelent. Alapos munka. Ebben is jelentős hibaként szerepel a szárazföldi csapatok támogatására lekötött bombázóerő nem támadta érdemben a rendkívül lassan, nagy torlódásokat okozó keletre telepítést.
Moszkva: Sztálin összevonta a vörös légierő jelentős részét a város térségébe, aminek következtében a fő irányban novemberre valóban kiegyenlítődött a légiharc. Viszont a német bombázóerőknek döntően a város körüli és városon belüli csöves légvédelmi tüzérség okozott veszteséget, az éjszakai vadászok szinte semmit mivel nem volt radar vezénylés!
A moszkvai körzet részleges kiürítése értelemszerűen jóval később indult meg, mint pl. a kijevi vagy harkovi, ráadásul itt a beszállítás blokkolása (Uralból, Szibériából) legalább annyira fontos lett volna. Vasút támadásával sokkal többet érhettek volna el, mint a nagyjából céltalan városi bombázással (Londonból nem okultak! - vagy szerinted igen? )
A szovjet vasutak leggyengébb pontja egyébként a volgai átkelők voltak - ezt a németek érdemben csak 42 nyarán, Sztálingrád elleni hadműveletekkor kezdték támadni, már 41 őszén kellett volna, a kitelepítéskor... a szárazföldi hadseregnek is azzal segítettek volna a legtöbbet, ha a szovjet hadtápot, stratégiai ipar gyengítik. A meg nem termelt, vagy útközben megsemmisített tankkal, repülővel nem kell csatázni...
Showtime! Ebben a temaban nagyon mellette jarsz a dolgoknak. Kezdjuk az elejen ami nem levezetesbeli, hanme tenybeli hiba, es le tudod ellenorizni.
A pontos szamokat a hatotavokra most fejbol nem fogom szorni ( egyebbkent ez az egyes altipusoknak valtozhatott is ), de amit te megadtal, az a teoretikus reptav. Marmint egy tankolassal, mekkora tavot kepes a gep elrepulni. Szoktak ugy is nevezni, hogy attelepulesi tav. Ezt a tavot csokkenti a bombateher, azonkivul a bombak elhelyezesenek modja is. Vedd figyelembe tovabba, hogy a gepeknek az utvonalat 2-szer kell vegigrepulniuk, tehat a szamodat mindjart az elejen felezned kell. Tovabba a navigalasra es magara a harctevekenysegre ( celpontkereses, idealis rarepulesi iranyba allas, bombazas, sokszor tobb racsapasra ) is ra kell szamolni, meg olyan aprosagokra, hogyha a gep nem maga repul, akkor elvesztegetnek uzemanyagot a kotelekbe allasra is, stb. Ezen tenyezok figyelembevetele utan jon ki a praktikus hatotavolsag, mely a Stukanal max. 250-300 km-re jon ki, a He 111-nel olyan 800-1000 km. max., de inkabb kevesebb. Ennek utanna tudsz jarni magad is a neten is. A gyakorlati hatotavra keress.
A moszkvai legicsata idejen egyebbkent az ipar attelepitese nagyjabol mar lezajlott.
A LUftwaffe igenis tamadta a vasutakat es kozutakat, amikor kapacitasa, es prioritasa megengedte. Tobbek kozott tamadta a MOszkva koruli vasuthalozatot is, csak eppen ott a PVO es a frontrepulok legifolenyben voltak a Luftwaffeval szemben.
A Luftwaffe strategiai kapacitasa ha szigoruan veszem, akkor a nulla fele konvergalt. Az hogy idonkent a taktikai bombazoikat bevetettek strategiai celpontok ellen, az szukseghelyzet volt, mivel az elso strategiai bombazoja, amibol elkezdhettek volna felallitani a strategiai bombazo gruppekat az a He177 volt, minden bajaval, nyugjevel egyutt.
MÉg valami, a nyugati hadszintéren nem játszott olyan fontosságot a vasút, mint a keletin, mivel rendkívül sűrű, jó minőségű közúthálózattal rendelkezett úgy Olaszország, mint a franciák, vagy a Benelux államok - ami nem volt elmondható a Szu-ról, olyan nagyvárosba, mint Kijev írd és mondd 3 db szilárd burkolatú út futott be!!! Ráadásul a német haderő sokkal jobban volt gépesítve, mint ebben az időszakban a szovjet. Tehát kevésbé függött a vasúttól keleten (és nyugaton is).
A stukákat csak mint példát említettem, tisztában vagyok a relatíve rövid hatótávolságukkal (800 km) ami azért annyira nem kicsike - az előbb írtakat nem megismételve, a vasúti szállítás bénítására sokkal nagyobb arányban lett volna célszerű felhasználni őket, különösen mivel a műtárgyak (hidak, felüljárók, alagutak, átereszek) támadására tökéletesen alkalmas volt. A He 111 ugyan már 41-re nem volt modern bombázó, de a vasutak végigsöprésére tökéletesen megfelelt volna, mint bombázó (2780 km hatótávolság).
Szovjet vasutak: az európai részen is ritka volt, a vasútsűrűség töredéke például a Magyarországinak, vagy a németnek, de az olaszt, vagy franciát se érte el! Kivétel Moszkva és térsége. Tehát igen nehéz lett volna az átirányítás, ugyanis teljes terheléssel működtek. A kiürítés miatt a nagyobb csomópontokban, de sokszor a nyílt pályán is több kilométeres torlódások alakultak ki a kiürítés következtében. A Luftwaffe részéről vétek volt az érdemi támadás elmaradása.
S még honnan lehetett volna bombázó kapacitást átcsoportosítani? Moszkva bombázását kellett volna átszervezni. Tanulhattak volna a London elleni támadások stratégiai kudarcából. Nevezetesen a város ellen elég lett volna csak zavaró támadások, helyette a városból kelet felé vezető vasúti vonalakat, rendező pályaudvarokat, műtárgyakat kellett volna erőteljesebben támadni, hogy elvágják a hátországtól. Ez a front számára is érezhető segítséget jelentett volna (kevesebb hadianyag, csapat jut be) és a kitelepítést érdemi zavarását eredményezte volna, ráadásul kisebb veszteség mellett, mint a moszkvai koncentrált légvédelmi tüzérséggel vívott harcban.
Azzal egyet értek a Luftwaffe stratégiai bombázó kapacitása szűk volt, ez akkor derült ki, mikor 42-ben csapásokat próbáltak mérni az Ural térségébe telepített ipartelepekre. Szállítás közben sokkal nagyobb eredményeket érhettek volna el.
rosszul tudod, a Luftwaffét a légi háborúra alapították - két új elemet hoztak a világháború elején, a váratlan, elsöprő erejű támadást az ellenség légierejének a bázisai ellen, ezzel lehetőség szerint a földön, vagy felszállás közben, minimális saját veszteség mellett minél több gépet lőjenek le, rongáljanak meg, s ezzel kivívják a légifölényt ( ue. a taktikát alkalmazta az arab-izraeli háborúkban az izraeli légierő is) , a másik a szárazföldi csapatok közvetlen támogatása (összekötőtisztek telepítése minden hadosztály törzséhez). Nem azt írtam, hogy nem kellett volna támogatni, hanem azt, hogy lényegesen másképpel alkalmazni a rendelkezésre álló bombázókapacitást, a német szárazföldi parancsnokok Sztálingrádig (támadó szakasz) igen elkényelmesedtek, sokszor jóformán csak a Luftwaffe feladata volt a szovjet gépesített csapatok szétverése.
