Üdv! az ajtónyilás tetejéből takarj el vagy húsz centit és az ajtó résnyire legyen nyitva mikor ég a tüz. a másik kémény nyilást takard el. ha igy sem müködik akkor kicsi a füstjárat. az ajtó szisztémája a vacak.
Ha van rá lehetőség próbáld meg ezt e ketéosztotságot megszüntetni és a 35*35ős méretel csatlakoztasd az égőteret a kéményhez. Szerintem igy jó lessz. De várd meg olyan véleményét is akinek bubos kemencéje van.
Bubos kemence építésben nem vagyok jártas de első ránézésre komoly tervezési hibája van. Ez a kéményjuk nagyon kicsi. Egyébként a kémény belseje milyen méretű és milyen méretű az a juk amelyiken keresztül bemegy a kéménybe a füstjárat?
Adva vagyon egy kültéri búbos kemence, amit "beüzemelnék"/"rendbe raknék", aztán persze alkalom adtán használnám is. A sütőtér külső, tapasztott felületén ilyen repedések vannak:
Mi a teendő ezekkel? Foglalkozzak-e vele egyáltalán?
A másik érdekes jelenség - nem tudom találkoztatok-e ilyennel -, hogy a kémény kivezetés elég érdekes helyen van, ráadásul le lett felezve: egyik fele kb a kemence ajtajából nyílik és egy feljebb lévő lemez (a fogantyúja a 3. képen látszik) kihúzásával nyitható és zárható:
A másik fele a kemencén kívül - az előterében van, talán sütögetésre/bográcsozásra lett szánva - a kampóból kiindulva. Mi mindkettőre használtuk már, gyakorlatilag minimális füst távozik a "fél" kéményen, a többiben én szoktam konzerválni magam, húsfogóval a kezemben, potyogó könnyekkel:) A kémény egyébként kb 5 méter magas:
Eltelt pár év, és nagyon lassan készült, de meglett. Ahogy mondtad, sarat, csak a kritikus, hőnek kitett részekhez használtam. Lószarral kevertem, meg egy kicsit homokkal "soványítottam" a zsíros kókai agyagot... :) Hétvégén avattuk fel élesben, de már néhányszor szűk családnak sütöttünk benne. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elsőre sikerült jól felfűtenem, de motmár megy. Kiváló kenyér sült benne, és egy nagy adag gulyás mellette.
Köszönöm a segítséget!
Sajnos képet valamiért nem sikerült feltöltenem...
Lenn egy egyszerű kérdésem mindenkitől szeretnék válasz illetve tanácsot kapni!
Meg építettem a kemenca alját és bolt ívét kisméretű csengő hangú téglából amit hőállő RATH 1100 falazó habarccsal ragasztottam össze mindenhol ahol a hővel érintketik!
A kérdésem az az lenne, hogy van e értelme a sütőtér alját és a boltívket kikenni agyaggal?
Köszönöm nem ismerem ezt az anyagot de tüzépen biztos van. Majd a barátom beszerzi és ha nem boldogulunk vele akkor megkereslek. Még egyszer köszönöm.
Egyébként nagyon szépen néz ki. Az üveges ajtón én is gondolkodtam de mivel a szőlőhegyen van nem mertem ekkora értéket kinthagyni örizetlenül. Ez az ajtó egy fél kemence ára lehet.
Régen beszéltünk az udvari melegedő kemencéröl most folyik a kivitelezése. Majd teszek föl róla képet ha késsz lesz.
" Néztem a honlapodon a kemencédet és ugy látom az enyémhez hasonló elven működő kemencét építetél. A kérdésem az lenne Te mivel szigetelted a kemense tetejét és mivel vontad be a szigetelést."
látható uveges ajtóval ellátott kemence szerintem is hasonlit a tiédhez abban, hogy hátsó kéményes.
A tetejének a hőszigetelését így csináltam:
-vakolható (homlokzati) kőzetgyapot lemezt vettem hozzá,
-annak egyik oldalát 'beírdaltam'; tehát hosszanti háromszög alakú bevágásokat ejtettem rajta, hogy ívesre meg lehessen hajtani, és ne törjön szét. (Nagyon kemény. Ha enélkül meghajtod széttörik).
-Rátettem a kemi tetejére, és dróttal lehúzattam,
-végül flex ragival bedryvitoltam, , mint a homlokzatot háló beágyazásával.
-és díszítővakolattal lehet díszíteni, ízlés, tetszés, pénztárca szerint.
Persze, hogy nem vagyok tévedhetetlen! Egy valakiről állítják, Rómában lakik, aztán a történelem tanúlsága szerint Ő is tévedett rengeteget! :-)
Azért Én mégegyszer leírom mire gondolok, mert ezt kivételesen igaznak tartom, aztán Ha nem úgy van, majd visszavonom az állításom.
"A sárgán-vörössen izzó parázs hőmérséklete 300-400 C fok között van, ez nagyon sok."
Tehát a tüzelés végén, ha leégett egy adag keményfa, vagyis csak kevés láng látható, akkor ezt az izzó parazsat szétterítjük a kemence fenéken. Ez még legalább 30-45 percig tud izzani (akác), és rá lehet csukni a külső ajtót. Nem szükséges neki égési levegő, lehet a sütéshez-főzéshez készülődni.
Kenyér sütéséhez, aminek kevesebb hő kell, ezután kihúzzuk; hús (vagy más) sütésnél, aminek nagyobb hő kell oldalra, vagy hátra toljuk.
Én már mértem párszor infra felületi hőmérővel a hőmérsékletét. Még nem szürke hamu, hanem pirosas parázs, de lángok már nincsenek. Álltalában 300-400 C fokot mértem, de volt valóban 400 fölötti érték is. Magának a kemencének a hőm-e is több volt 300-nál.
Néztem a honlapodon a kemencédet és ugy látom az enyémhez hasonló elven működő kemencét építetél. A kérdésem az lenne Te mivel szigetelted a kemense tetejét és mivel vontad be a szigetelést. Van egy barátom aki igy szertné megoldani az én általam épített kemecét de nem szeretne külső falat építeni mert egy teraszon lessz , tehát nem szükséges az időjárásnak is ellenáljon.
"A sárgán-vörössen izzó parázs hőmérséklete 300-400 C fok között van, ez nagyon sok."
Ennek utána kellene nézni. !
Amúgy a a tárgyak kb. 500 -550 fokon kezdenek látható fény kibocsájtani. De ez még csak az un. meggypiros, majd ahogy emelkedik a kibocsájtó hőmérséklete úgy világosodik , sárgás - sárga vörös majd közeledik a fehérhez, de azok a tényleg nagy hőmérsékletek, akár 1800 fok is lehet - pl. az izzólámpa wolfram szála.
A fénykibocsáton alapszik egy hőmérséklet mérési eljárás. Ez az un. eltűnőszálas optikai pirométer . Amikor a műszer izzó szála eltünik akkor a két tárgy hőmérséklete ( a szál és a mért tárgyé ) azonos és meglehet mondani a hőmérsékletést - ha előzőleg helyesen kalibrálták a műszert !!
Amit Te írtál, azt hihetőnek gondolom; és nincs ellentmondásban azzal amit Én írtam. Megpróbálom megmagyarázni:
" Ha tepsiben sütött süteményt akkor rövid egy, másfél órás felfűtés után ,ez kb három kéve kukoricaszár.
Ha kenyeret sütött akkor hét,kilenc kévét fűtött el. Ez kb három óra alatt égett le."
Ez pontosan az amit Én írok.
-Rövid 1órás, 1,5 órás felfűtés után nincs hosszú 4-5-6 órás főzés benne.A hosszú hőleadásához több tüzelő, és hosszabb felfűtési idő tartozik.
-Aztán a kévék száma: 3 kéve a rövid sütési időhöz, 7-9 a hosszúhoz=> Egy kéve súlya kb. 3-5 kg között lehet. Tehát a süteménynek elég volt a 10-15 kg tüzelő. De ahhoz, hogy több órán át (5-6-8 óra) meleg legyen a kemence (annyira hogy sütni lehessen benne), ahhoz kétszer, háromszor annyi tüzelő kellett!
-Az hogy bent hagyta, és nem húzta ki a parazsat az csak látszólag ellentmondás. A kukorica szárnak nincs olyan parazsa mint egy akác, vagy tölgy fának :-) Ma már kevesen használnak 'izík kórót' kemence fűtésre. Én venyigét szoktam, meg ha nincs akkor fát. A rendes kuglis hasogatott keményfának sokáig ízzik a parazsa.
Ezt használhatjuk ki húsok, pizza, ... sütésénél, aminek nagyobb hő kell.
A kenyérhez viszont alacsonyabb hő kell, (de sokkal hosszabb ideig). A sárgán-vörössen izzó parázs hőmérséklete 300-400 C fok között van, ez nagyon sok. Ha ez bent marad, akkor a kenyértészta tetején olyan sűlt 'kéreg' keletkezik, amitől nem tud 'feljönni' (tovább kél a tészta, és dagad). Ezek az alföldi kenyerek nem 1 kg-osak, hanem sokkal nagyobbak voltak, és legalább 2 óra (akár 3-nál is több) kellett ahhoz hogy megsűljenek.
Tehát azért mondom, hogy az népmese kategória, hogy 1 óráig fűtik 10 kg fával (???), aztán sütik benne a húst 1,5 óra + a pizzákat 0,5-1 óra + a kenyeret még 2-3 óra; tehát összesen 4-6 óra sütés.
És arról még nem is beszéltünk, hogy a mi nagymamáink (nekem is van ilyen nagymama+kemence :-) kemencéje nem hobbi kemence volt kinnt az udvaron, amit havonta-kéthetente használtak! Álltalában a szobát fűtötték vele. Tesát a sütőlap alatt vályogtéglával, földfeltöltéssel, (üvegtörmelékkel?) vagy valami mással rendelkeztek, ami hőpufferként szolgált. Ősszel-télen-tavasszal sosem hűlt ki teljesen, hisz a lakást fűtötték vele. Az ilyen használatát teljesen nem lehet egy kalap alá venni a mai udvari hobbi kemencékkel, amiben 1-2-4 (?) hetente főznek/sütnek.
Én a Hozzászólásommal csak azt szerettem volna, hogy maradjunk a realitások talaján. Ne tápláljunk irreális elvárásokat, fellegvárakat a kemencére vágyó emberekben, és utánna ne csalódjanak.
Jóran paraszti ésszel belátható:
-Nagyobb tömeg felfűtéséhez több tüzelő, és több idő kell,
-magasabb hőmérséklethez, és hoszabb hőleadáshoz szintén több tüzelő, és felfűtési idő tartozik.
Szervusz Sancibácsi.Ritkán írok ide,nem akarok kötözködni,csak leírom ahogy nagymamám sütött a kemencében.Minden harmadik héten sütött kenyeret,meg a környékbeli lakodalmakra is sütött,mindenfélét.Ha tepsiben sütött süteményt akkor rövid egy, másfél órás felfűtés után ,ez kb három kéve kukoricaszár.Először az egyik majd a másik oldalom égette a szárat,majd hátul és elöl.A kemencének mindig a tűzzel ellentétes oldala melegszik.Ezután félretolta maradéktalanul a parazsat nedves cirokseprűvel elsüpörte a közepét és hat vastepsi befért.Ha kenyeret sütött akkor hét,kilenc kévét fűtött el.
Ez kb három óra alatt égett le.Ezután maradéktalanul kihúzta a vonyogóval a parazsat,ellenőrizte a hőmérsékletet.Ez úgy megy,hogy a vonyogó fém részét meghúzgálod a kemence alján ha szikrázik a téglán.meg fog sülni,mind a négy nagy kenyér.Kenyér bevetése előtt ,nedves ciroksöprűvel patika tisztára takarította a kemence alját,mert az lett volna a legnagyobb szégyen ha a kenyér, az élet, hamus lesz.Bevetés után betette a kaminlyuktakarót,meg a tévőt és kb másfél óra múltán nézett rá először,hogy a korai kemencenyitáskor nehogy összeessen a kenyér.Mindennek a lényege az,hogy nem a tüzelő süt,hanem a jól felfűtöt kemence.
Ez egy vékony agyagfalú,vastagtalpú,alföldi búbos kemence volt,kenyérsütés után még legalább tíz órán kersztül,megsült megfőtt vokna benne bármi.Még ami lényeges a kemence fűtését kis adagokkal lassan kell elkezdeni,majd ahogy melegszik lehet egyre többet berakni.Én így láttam gyerekkoromban,remélem mindenre jól emlékszem.
