Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
tényleg, ha jobban megnézem nincs is víztér csak oldalnézetben a kilincs és fent a kapaszkodó úgy néz ki mintha cső lenne. Telon kicsik a képek.😃 látom már a másik oldalon a ventilátort is.
Szia. Mekkora a tűztere mennyi fa megy bele és azt mennyi idő alatt égeti el? És ehhez mekkora hőleadó felület párosul vízoldalon? A füstöt ventilátor szívja vagy gravitációsan is bírja a kémény? A kályha oldalán mi ez a rács?
Ebből a képből nem sokat tudsz kiszűrni, teszek még fel másikatTalán ezekből jobban fogod látni miről van szó. Nem akartam de kondenzációs kályha lett.
Mutatok neked egyfajta kályhát, hátha tudsz belőle hasznosítani valamit. Gondolkodtam én is hogyan lehetne minél jobb hatásfokkal fűteni, aztán csináltam ezt. Sikerült, sőt kicsit át is estem a másik oldalra.
Szerintem rövidebb vaskosabb csövekkel érdemes operálni. A hosszú vékony egy remek eldugulási lehetőség ráadásul nagy az áramlási ellenállása is.
Úgy célszerű, hogy a víztér legyen mihamarabb a tűztért elhagyó füst útjában és az esetleges maradékhő a víztér után inkább valami víz nélküli könnyen takarítható füstjáratban vonódjon el....
Nálam a 7 csöves (7x50 cm körüli csövek) hőcserélőt 3 hetente pucolni kell úgy, hogy a belőle elmenő hőmérséklet 100 fok alatt van, a vízhőmérséklet meg maximum 60 fok. Ez egyébként egy 28 kW-os gázkazán víztere volt.
Sokat olvastam mostanában és lehet, hogy mégis valami alsóegésű kályhát építek. 😃 azon gondolkodtam, hogy ha neked Ennyire hűti a füstöt a hőcserélő akkor lehet még a 9x1 méter is sok lesz. Bár lehet, hogy a felület ok lenne csak több rövidebb cső kellene, hogy ne hűljön túl a vékony füstoszlop. Sztem lesznek még hozzád kérdéseim ezügyben ahogy gondolkodok.😃 pl a torok? Te milyen anyagból és milyen kialakításban leginkább mekkora átmérővel csinálnád?
Szia. Esetleg tudsz valami méretezést a fordított tűzterek torkára? Gondolom ez befolyásolja az 1 óra alatt elégetett fa mennyiségét is mivel több levegő és füst-gáz keverék nem tud átáramolni ugyanakkora keresztmetszeten így csak akkora mennyiség ég amennyinek a füstje átáramlik a huzat hatására. És a levegő hozzávezzetést hogyan méretezik hozzá? Nagyon érdekesek ezek a szerkentyűk. Érdekelne mivel ezt a részét nem igazán értem.
eszembe jutott egy olyan kérdés, hogy esetleg mérted e már a tűztér samott fedele fölött közvetlenül a füst hőjét Mielőtt a csőregisztert elérné hány fokos mikor van utánégetés? Ez a méretezéshez nagy segítség lenne. 😃
Ez egy kicsit olcsóbb mint az első fecske. (nem emlékszem a márkára, de tudom, hogy van egy youtube-es videó amin van hasonló kettőségésű kazán a nappaliban)
Szerintem nem teljesen kiszámítható, mi történik egy ilyen csővel + a benne lévő vassal. Azzal egyetértek, elég ha hidegen forgatható, de minimális játékkal, hogy jól tisztítson! Melegen meg ne vetemedjen meg a feszültségtől, mert akkor legközelebb már nem forog el hidegen sem.:D
Egy installáció, bár olaj fűtésű kazán hőcserélőjéről van szó:
Egy házi/barkács gyártási mód és az eredmény:
2-es anyag kellhet hozzá. 3-as még jobb lenne, de kétlem, hogy azt meg lehet így tekerni kézzel.
Hát igen. Majd ha megépítem beüzemelem kiderül mit tud. Addig azért még eltöltök pár téli estét tervezgetéssel és olvasással aztán majd lesz valami. Úgyis minden évben mióta önálló életet kezdtünk asszonypajtással (3ik tél) mindig alakítok valami a fűtésen. Most jött el a kandalló átépítés ideje pedig Ő már azt hitte minden csodás. 😃 lesz is dirr durr ha nem lesz tökéletes 😃 De hiába az erdő és az ingyen fa ha a hatékonyság Sehol. Mindig is foglalkoztatott egy hatékonyabb megoldás beszerzése de végül úgy döntöttem hogy építek. 😃 A fémek általában tágulnak a hőre így a cső belső átmérője nagyobb lesz melegen de a spirál is tágul csakhogy ott más az alak az anyagvastagság és esetleg az anyagminőség is ezért ha hidegen passzentos és kotorja a koszt melegen lehet, hogy lötyög esetleg megfeszül. Szerintem a jó megoldás ha hidegen lehet vele takarítani és fűtés közben nem piszkálni. Tudsz erről a perdítőröl valami képet mutatni? Legyártani bármit le lehet csak az ára kérdés megéri e?😃
Igen. A vékony, oldalfalra feszülő spirálok elsősorban a tisztítás miatt vannak. Mivel nincs közepe, ezért a tágulásos-feszüléses esetekben nincs gond sem.
Amit házilag többen csináltak, az egy cső belső átmérő szélességű lapos anyagból csavart perdítő. Ez inkább a füst megtekerésére való, de ha fel-le meg tudnánk mozgatni vagy tengely irányban forgatni ÉS szélességében a csőhöz szorosan simulna, akkor le tudná a pernyét, kormot, port is túrni. Azonban itt is vannak komplikációk. Ha átmérő széles az alapanyag, a csavarás közben lehet valszeg összébb fog menni, lötyögni fog. Ha túl passzosra gyártjuk, beszorulhat vagy vetemedhet. Ahogy melegszik a rendszer a vas jelentős hőtágulása miatt megint csak lehetnek meglepetések. A cső szűkül vagy tágul belül? A csavart laposvas? Azt még el tudnám fogadni, hogy a melegedéses tágulás miatt csak hidegen vagy csak melegen mozgatható, csak ne deformálódjon. Öszvér megoldás lehet a legjobb: laza perdítő lapos anyagból, a szélein valami sűrű drótkefe szerű sörtékkel. Na, ezt gyártsd le!:DDD
Értem a dilemmádat. A helyzet az, hogy sok minden csak a megvalósítás során derül ki. El kell kezdeni! Nekem első körben jó ötletnek tűnt a 6/4-es csőregiszter a tűztérben, de ma már nem csinálnám újra. Nem terveztem füstcsöves tartályt sem, csak láttam a füstgyűjtő kúpon meg a 2mm-es vas füstcsövön az elszíneződést, amit a túl meleg füst okozott, ezért egészítettem ki a rendszert.
Ha ma csinálnám, egyből inverz égésűt építenék és csak füstcsöves tartályt. Könnyen takarítható csőfelülettel.:D
Ezek azért elég ütős technikák. 😃 mindkettő nagyon ötletes. Igazából 1 menetemelkedést kell csak mozdítani ez megoldható kézzel is minden begyujtásnál. Ez a rugalmas spirál jó dolog bár így hogy nincs közepe lehet inkább elhuzza a füstöt az oldalfaltól. Erős huzatnál biztosan jó de azért okoz némi ellenállást is. Na ezen még megéri töprengeni. 😃 Az építendő kályhámra visszatérve nézegettem, hogy max 300kg tömeget tudnék rábeszélni hőtárolásra ami nem sok. Föleg egy több tonnás kályha mellet amit amúgy sem építenék de azért ha már van némi tömeg azt ki akarom használni. Ennek azért elég lenne ha mondjuk 3-4 órán át kap 300 fokos füstöt. Ha Neked a 2.5nm aktív felület leveszi 200ra a füstöt akkor sztem 1.6nm az hagyna benne 300 fokot. De mi van akkor ha ez a több órás 300 fok úgy feltüzeli azt a marék téglát, hogy nem lehet a közelébe menni. De jó lenne mindenhez érteni.😃
Ha tiszta, igen. Igen van ott még 18m 6/4" cső is:D Abból kb. 1,1m2 direktben és 1,6m2 samottal/tűzálló betonnal letakarva. Az is melegszik, csak nem olyan intenzíven, viszont nem koszolódik végre és amíg van a samottban hő, az is meleg.
Drótkorong nem jó. Én azzal tisztítok most, rugalmas fúrószáron, de nem egyszerű még így sem. Nem nagyon koszos egyébként. Ilyesmi: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=137522895&t=9147701 A második kép. Az első akkor volt, amikor még nem volt samottozva, nem volt utánégető és kátrányosodott a cső. A drótkorongot meg kellett vágni, mert nem forgott el a csőben a kátránytól:(((
Ha a nagy emelkedésű lemez/gömbvas anyag menet megtekerve az egész csövet tisztítaná, akkor már csak a tekerést kellene megoldani. Mellesleg egy ilyen perdítő-tisztító a füstgáz csőfalhoz tereléséhez is kitűnő lenne, ezáltal a hőcsere tovább javulna. Két gond van csak. Legyártani+tekerni kézzel vagy motorosan, de szétszedés nélkül... Esetleg valami rugalmas spirál? Várom az ötleteidet!:DDD
Nahát. Az csak 1,28nm felület. Az Ennyire meghűti? Neked van ott még csőköteg is amin előbb halad át a füst nem? Annak mennyi a felülete? Samott alagútra gondoltam. Azért gondoltam erre a megoldásra mert így a nappaliban a tégla által tárolt hő temperálna mikor nem ég a tűz. Viszont ha mindkét oldalra vizet teszek akkor nem tudom a tégla tömeget fűteni. Arra is gondoltam, hogy ketté választom előbb csak a vizet fűtöm majd csak a samott járatokat a tégla mögött viszont nem tudom, hogy a pár nm 1-1,5 mennyi hőt venne fel és akkor több száz fok szálna el a kéményen. Esetleg utánégető kamra mint írtad és abból csak 1 irányba kimenő füst körbe a tűztéren ahogy gondoltam elég hatékony lehetne. Max kisebbre veszem a hőcserélőt. Automata szabályozáson agyaltam de még nem biztos. A tisztítás is mehetne valami automata módon motorral meghajtott nagy emelkedésű meneten valami drotkorong csak kérdés ez mennyire bírná a sok sok fokot? Mennyire rakódna erre is szutyok és bírná e tekerni hónapok múltán is? Csupa izgalom. Szeretem az ilyet. 😃
Ez egy ötlet volt, nem tudjuk hol lehet kapni, lehet-e egyáltalán. Azt is el tudom képzelni, hogy megveszed a méretre vágott üvegkerámiát és egy ablakos céggel felgőzölteted. Nem tudjuk mennyire lesz strapabíró és hatékony. Esetleg két réteg ük. kellene és mindkettőre tenni a belső felületükre?
Ha ez működne már csak az ár kérdés. Ha nem, vagy drága, akkor tovább kell keresnünk mivel lehet az ablakon leadott hőt visszafogni a látvány megtartása mellett... Vízbetét?:DDD
Ahogy gondolod. A helyszűke miatt gondoltam, így lehetne a hátrányból előnyt csinálni, meg én nem hagynék ki egy ilyen ragyogó alkalmat.:D Biztos, hogy hatékonyabb. A tűz feletti után égetés soha nem lesz olyan tökéletes. Esetleg tömegkályhával, utánégető kamrával.
A pillangót asszem értem. Az áthúzás balról jobbra a tűztér alatt hogyan lesz? Samott cső? Samott alagút?
Ha monitorozod a füstöt, a pillangóval be lehet állítani, hogy elég meleg maradjon akkor is, ha éppen fűtöd a vizet. Egy része ide, másik oda...
A 8 x 1m x 2,5" elég jól hűti a füstöt. Nekem csak 12 x 0,5 x 2,5" van, de 200 oC fölé csak akkor megy, ha elengedem a primert. Gyakorlatilag begyújtás után zárni szoktam. Az ablaköblítő és az utánégető levegő pont elég, hogy 150-180 között legyen a füst. 2-3 hét után viszont már nem tudom visszafogni. A fenyő finom pernyéje befedi a vasat és megszalad. Ekkor ki kell takarítani. Takarítás után legalább 40-50 fokot esik a kilépő füsthő (ugyanolyan levegő/füstpillangó beállításnál, azonos fatöltetnél). Elég durva, de érthető. Automatizálni kellene a tisztítást. Van, aki minden begyújtás előtt áttolja a kefét a csöveken... Ez kazánnál és kazánházban oké, de nappaliban ennél az épített kályhánál nem megy. Csak 15 perc, de nem csinálom meg sűrűn mert kicsit szenvedős meg koszos.:DDD
Lehet külön is szabályozni, sőt az általában jobb. Az inverz égésre gondoltam, hogy ott viszont elég a közös szabályozó. Így egyszerűbb a vezérlés, könnyebben automatizálható. Elég az arányt jól beállítani, aztán már lehet a tüzet jól kontrollálni.
Közben olvasgattam itt is és máshol is. Nekem jobban tetszik a tűztér feletti utánégetés mint a parázson áthúzott bár utobbi valószínűleg hatékonyabb. A megoldást úgy képzelem bár lehet nem működőképes hogy begyújtáskor Hátul lenne egy pillangó rögtön a kéménybe majd a tűz felett utánégetek és innen felül balra fordítom a füstöt lefelé át a vizes hőcserélőn onnan át a másik oldalra ahol felmenne és felfűtené a kb 1-1,5nm téglafelületet és ott ki a kéménybe. Ehhez csak azt lenne jó tudni, hogy a vizes hőcserélő amiben 8db 1m hosszú 68mm belsejű cső fut 1,6nm felülettel hagy e annyit a füstben hogy a téglát is átmelegítse még és a kéménynél is meglegyen a hőfok. A levegőt Hátul vezetném be a tűztérbe mert ott a kémény miatt van 10cm helyen szabadon. A folyton égést úgy gondoltam, hogy mikor a vizes rendszer és esetleg a tégla felmelegedett akkor elzárnám azt az utat és a begyujtásnál használt azonnal a kéménybe rész lenne nyitva hogy ne hűtse semmi a parázsló fa füstjét. A folytonégő készülékek levegőjét hogy szabályozzák ahhoz hogy órákig tartsa a parazsat? Mi van nyitva és mennyire? A 80/20 arányt gondolom a beömlő keresztmetszetre érted. Ez oké de begyujtáskor csak a primer nyitott majd ha már rendesen ég akkor primer zárva nullára és az utánégető levegő meg nyitva teljesen? Vagy tűzelés közben a primernek valamennyire mindig nyitva kell lennie?
A dolog nem ilyen egyszerű. Ha nagyon lassan ég, akkor jó eséllyel tökéletlenül és ami benne marad, ki fog csapódni. Ha lassan ég, kicsi lehet a füst gravitációs hajtóereje,sokat bolyong, nem talál ki a kéményből, túlhűl stb.
Az lenne a tökéletes, ha egy kafa fordítós tűzteret megtömve fával, jól adagolni tudnánk a precízen beállított primer/szekunder arányú levegőt. A szakértők szerint ez 80/20% körül van. Ha megnyomod, gyorsan fogy a fa, de melegszik a víz, ha visszaveszed, éppen csak ég és nem termel jelentős hőt. Attól tartok egy bizonyos szint alá ez nem zárható a huzat miatt ill. az égés önfenntartó jellegének megőrzése miatt (parázstartás), de ez talán nem akkora gond. Ez lehet automatikus szabályozás is, a puffer hőfok alapján pl. Ha a visszatérő a pufferből 60+ fok, akkor már nem kell erőltetni a fűtést... Persze keverőt akkor is tennék a rendszerbe, meg keringetőt, jelzőket stb. A Walltherm előremenőre szabályozva mechanikusan nyitja/zárja a levegő csappantyút, ha jól figyeltem meg a YT videón.
Én is felfedezni vélek egy ilyen kb. összefüggést, de ezt még senki nem igazolta vagy nem láttam.:D Inkább ökölszabály ez és max teljesítmény. Ha 80%-ot adnánk egy szuper készüléknek, akkor a kb. 4,2kWh/kg fa betáp mellett a 10kW leadásához/felvételéhez óránként kb. 3kg száraz fát kell a tűznek elfogyasztania. Ez még nem tűnik lehetetlennek, de sajnos a teljesítmény maximum és a hatásfok maximum ritkán járnak kéz a kézben.
Rajz jó lenne, mert lehet, hogy értem, de lehet mégsem teljesen.:D
A vizes/csak samottos út szétválasztása jó ötlet, felfűtésre is, de rajz hiányában nem értem hol lenne a pillangó. Elvileg úgy kellene, hogy egyszerre zárja a vizes utat és nyitja az elkerülőt, de ha a vizesen megy át, akkor az oldalágakon nem szivárog el sok hő... Az általam régebben rajzolt belül nagy, samottos cső, a hengerben a paláston sok kicsi pont ezt tudja, mert a füst nem igazán akar a sok kis lyukon a széleken menni, ha mehet a nagyon és középen. A középre tett pillangó részleges zárásával meg lehet tartani a minimum kéménybe lépő hőfokot, ha a kémény erre érzékeny ill. a gravitációs huzat miatt szükséges.
A folytonégő meg elparázslik dologhoz. Ha folytonégőt akarsz, nagyon kell tudni a levegőt szabályozni és több helyen beküldeni. Pusztán zárni a füst pillangót vagy lefojtani a bemenetet nem lesz jó.
A füstirányokkal variálás engem is foglalkoztat, de nem is annyira az ellenáram miatt (ez is előny lehet persze), hanem inkább a parázson áthúzott lángok miatt. Így tud a teljesítmény elég dinamikusan változni (levegő szabályzás) amellett, hogy a hatásfok szinte nem változik és alapban elég magas. Nyilván függ a hőcserélő felülettől, de lehet akár 90% körül is, ami elég szép. Nem sok ilyen készülék van a piacon még. Milliós kazánok elsősorban és néhány milliós kályha. Pl. a Walltherm vagy a Wittus Xeoos Twinfire készülékekre néznék rá a helyedben. Volt itt is szó róluk, olvass vissza. Van a topikon, aki épített kályhát ezekkel az elvekkel, nagyon jó lett, szintén olvass vissza. Lehet erre mennék inkább. Egy fontos ok, ami az eddigi problémákat részben okozta, hogy felfelé nincs elég helyed. Ha viszont a haszontalan fatárolót beáldoznád és ott lenne a kályha égető tere, egyből lenne elég út felfelé a hőcserének (hátul?, oldalt?, U alakban?, ilyet is terveztem már:D itt és itt)! Az alap kimenet meg marad a kályha tetején, vizes hőcsere nélkül.
Köszi. Ez nem is vészes. Bár az asszon lehet nem örülne ha flexxelném a betonköpenyt a nappaliban. 😃 ha lefelé fordítom a füstöt akkor a hőcserélő ellenáramban lesz és a kéménybekötés magassága is elég valamint felfűtés után folytonégő lehet a tűztér mert rögtön a kémény felé távozik a füst így nem hűti túl a víztér a parázs füstjét és nem kátrányosodik. Lehet ez lesz a végleges megoldás. Még azon agyaltam, hogy a tégla ugye 12cm meg teszek mellé még Ennyi samottot az át bír melegedni? Vagy inkább ott is járassam meg a füstöt 2 vékonyabb samott között? Mondjuk 2cm a tégla mellé és 5 a tűztér meg a füstjárat közé. Majd kreálok vmi rajzot az elképzelésemről.
ezen még jobban látszik 
