Még nem értesítettek, tegnap megjelent egy vállalkozó, aki itt építeni akar (és akinek állítólag már a vevői is megvannak), s alá akarta velünk iratni azt a nyilatkozatot, melyben lemondunk a fellebezési jogunkról. Nem tettük meg, így most mi vagyunk a gonosz ellenségek, akik hátráltatják őt abban, hogy a tervek szerint augusztus végére felépítsen két monstrumot egy olyan telken, ami erre nem alkalmas, ti. nem elég nagy. Ha felépül, az feltehetőleg nekünk nagy értékvesztést okoz. Viszont a kerületben hatalmas a korrupció, a vállalkozó meg az építész dörzsölt emberek, erre a kerületre specializálódtak. Úgy tűnik az előzetes tájékozódásunk alapján, hogy pl. semmiféle szabály nincs arra, hogy hány métert kell kihagyni a mezsgyehatártól. Régen volt, most nincs, így a 85 centit nyilván nem tudom megtámadni. Ezért jutott eszembe ez a társasház dolog, mert hogy van az, hogy két önálló épület társasház, hátha ezen a ponton segítenek minket a jogszabályok. Hálás lennék, ha kifejtenéd, mitől "vélhatően jogszerű". Előre is kösz.
Ja, és ha 85 centire épít, feltehetőleg ezzel kiirt néhány fát, ami ugyan szabálytalanul áll a mi telkünkön, ti. túl közel a mezsgyehatárhoz, mert amikor valaki elültette őket (sok sok évtizede), akkor nem voltak még mezsgyehatárok....
Akkor neked nem a társasház jelleggel van problémád - ami egyébként vélhetően jogszerű -, hanem a benapozás várható csökkenésével. Nem értesítettek az építési engedély iránti kérelmükről?
Szervusztok jogtudorok, talán valaki tud nekem segíteni. Családi házas övezetben lakom, s a szomszéd telken építeni készülnek, mégpedig papíron egy társasházat, a valóságban két önálló házat (amit persze a telek méretei normálisan nem tennének lehetővé, ezért is van a kis jogi csűrcsavar benne). Kérdés: milyen jogszabály alapján lehet két önálló, azonos helyrajzi számon álló telken lévő házat társasháznak minősíteni? Meg lehet-e támadni az ilyen minősítést? Az a bajom az építkezéssel, hogy az új házak fala 85 centire lenne a telekhatártól, és totálisan leárnyékolna minket.
Szeretnék egy nagy problémában segítséget kérni, mert anyukám már a kimerültségig idegesíti magát rajta.
Szóval a helyzet, hogy egy 4 emeletes, 19 lakásos házban lakunk, és nincs jó viszonyunk a közös képviselönkkel úgy 15 éve. Mellesleg csendháborítási ügyben is szeretnék ellene tanácsokat kérni, mivel érdekes, hogy az ipari varrógépe engedélyéhez minket meg sem kérdeztek, pedig felettünk lakik, és hajnali 5-kor varr, ha épp dühíteni akar. Rendörség erre kijön?
na de a lényeg, hogy mivel nincs kommunikáció köztünk, vagy csak ordíbálás, anyukám jó pár éve folyoszámláról utalja neki a közös költséget, és most a napokban tudta meg teljesen véletlenül egy másik lakótól, hogy ez vagy úgy 2 éve nem is kevéssel megemelkedett. Na most ezért kiderült, hogy tartozásunk van, nem is kevés, de mi erröl nem tudtunk, mivel sem szóban, sem írásban nem értesítettek. Egyébként nálunk nincsenek lakógyülések, évi elszámolások, semmi. Anyukám most küldött neki és a 2 másik közös képviselö-megbízottnak egy ajánlott levelet, hogy 8 napon belül a teljes évi elszámolást valamint a folyoszámla-egyenleget, valamint a tartozásásnak összegét küldje el neki hivatalosan. De van egy olyan érzésem, hogy ezek a papírok nem léteznek. És abban sem vagyok biztos, hogy az apehet ez nem érdekelné, mármint az elszámolás. Tudjuk, hogy be kell fizetni az elmaradt tartozást, még akkor is, ha nem voltunk értesítve, csak szeretném megkérdezni, milyen jogi útjaink vannak, mit kell tenni ilyen esetben. Mert ez biztos, hogy még a magyar törvények mellett is törvénytelen!
Nagyon megköszönném, ha valaki tudna tanácsot adni, mert egy ekkora bunkó, buta nö miatt nem akarom, hogy anyukám teljesen kikészüljön.
Az ipari varrógép meg tudom, hogy csendháborítás kategória, de esetleg egy furmányos ötlet? a zajszintmérésen kívül?
A rendőrség véget vet a terrornak, ha rendszeresen és több tulajdonos kihívja a járőröket ugyanazzal a tulajjal szemben. Az egyetlen megoldás az, ha kiharcol magának minimum egy felfüggesztettet.Ehhez viszont az is kell, hogy ti rendre bejelentést tegyektek, ha terrorizál bárkit.
Új lakók, 18 éves fiú, rendszeresen dohányzik a lépcsőházban.
A csikkeket az előterükben lévő fa iróasztal fakkjában gyűjti !!!
Többször figyelmeztettük, hogy tűzveszélyes a dolog, hiába.
Az anyja, aki tanárnő ???!, nem törődik a dologgal, veszekedéseik alkalmával narkósnak titulálja a gyereket, a rendőrséget már többször hívták ki egymás ellen.
Levelet is írtam neki, amelyben leírtam, hogy csak akkor dohányozzon és gyűjtse fa bútorban a csikkeket, ha van elég pénze, hogy egy esetleges tűz esetén a lakókat és a szövetkezetet kárpótolni tudja a vagyonukban, életükben keletkezett károk miatt !!! Azt is leírtam, hogy ellentétben a többi régi lakóval, az Ő IQ-ja megeggyezik a lábméretével.
A szövetkezet elnökét intézkedésre kértem levélben, hogy mielőbb függesszen ki egy Tűzvédelmi Házirendet, a nagyobb baj megelőzésére.
Azóta már 3 hét eltelt ! Intézkedés még semmi !
Mit lehet még tenni ilyen esetben ?????
/Láttam a nagy tüzet a debreceni lakóházban....a tv jóvoltából ! /
A közös képviselővel szemben a közgyűlés léphet fel.
35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani. (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.
Ahhoz, hogy a Társasházközösség hatósági vagy peres eljárást indíthasson a közös képviselővel szemben, először fel kell menteni a tisztségéből. Ugyanis a társasház képviseletében hatóságok előtt, bíróságon a közös képviselő jogosult eljárni. Az pedig lehetetlen, hogy egy perben a közös képviselő legyen az alperes, és a felperes képviselője is.
Fel kell ébresztenio a tulajdonostársakat. Össze kell szedni egy ütőképes csapatot, aki közös akarattal közgyűlésen tud fellépni a közös képviselővel, és a rossz döntéseket hozó kisebbséggel szemben. Ez az egyetlen járható út.
Fel nem foghatom, egy közös képviselő mivel tud tulajdonosokat megfélemlíteni.
ide is beírnám kérdéseim, nagyon bossznatóvá vált, hogy lassan a lakók a saját udvarukon nem tudnak parkolni.
1. ha a társasház udvarára illetéktelen parkol, akkor ha rendőrt hívok, ő fogja tudni a dolgát, és elrendez mindent? ő bírságol? vagy nekem kell fényképeznem, tanúkat keresnem stb ?
2. az önkormányzat fogja tudni a dolgát? bírságol? vagy megteheti, hogy nem foglalkozik az egésszel?
3. mi van akkor, ha egy lakó az autójával a saját udvarán oda áll ahová akar:)
magyarán az illetéktelen parkoló elé, vagy az udvarról kivezető útra?
Itt olvashatod a hatályos társasházi törvényt. A 43-50 § részletezi a közös képviselő kötelezettségeit. A közgyűlésekről a 33. §-tól a 42. §-ig tájékozódhatsz részletesen.
A 35. § (2)-ben foglaltak szerint tértivevényes levélben kell felszólítani a közös képviselőt, hogy hívja össze a közgyűlést, és tegyen eleget az évek óta elmulasztott kötelezettségének.
Egy nagyobb társasházban lakom, amelynek egybenyíló belső udvara van több másik társasházzal.
Céges csengőcímkével megverve kb heti rendszerességgel csöngetnek be hozzám abban bízva, hogy szó nélkül nyomom a gombot és beengedem őket, hogy aztán ők bent hmm... akármit csináljanak.
Érdekelne, hogy lehet-e akármit tenni az ilyen besurranók ellen, véd-e ellenük bármilyen törvény. Társasházi közös tulajdonra (udvar/folyosó) vonatkozik a magánlaksértés? Megakadályozhatom őket a bejutásban, vagy elég, ha azt mondják, hogy egy másik az udvarra nyíló társasházba mennek (minden háznak van saját külső bejárata is)?
Az általam idézett határozatra hivatkozva kapta vissza 2005 nyarán az egyik V. kerületi Társasház a padlásteret az Önkormányzattól tulajdonjog rendezése címén.
2003. évi CXXXXIIII társasházakról szóló törvény 1. §-a pontosan meghatározza, hogy mi tartozhat külön, és mi tartozik közös tulajdonba.
A kerületi ügyészségek és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a padlásterek külön tulajdonba vételét jogszabály ellenesnek minősitette. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a padlásterek ügyében bírósághoz is fordult és egy konkrét peres ügyben a Legfelsőbb Bíróság határozatot hozott. A legfelsőbb Bíróság határozata a Bírósági Határozatok című kiadványban jelent meg 201/1988 számon és a következőket mondta ki: "A padlástér a tetőzet és a padlásfödém által körülhatárolt terület, amely nem tekinthető a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek, hanem a közös tulajdont képező épületszerkezeti elemnek, így annak önálló értékesítésére nem kerülhetett volna sor."
Az 1988-ban megjelent Legfelsőbb Bírósági határozatot követően a társasházi alapító okiratoknak azon részét, mely a padlástereket külön tulajdonként tartalmazza, jogszabályba ütközönek és ezért semmisnek kellett tekinteni.
A közös tulajdonba tartozó épületrész eladása: 1. lépés: őnálló, forgalomképes egységgé alakítás, azaz kiemelés önálló albetétbe. A módosított alapító okiratot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni A költsége viszonylag elfogadható, mert csak a törzslapot érinti a módosítás, az ügyvédnek pedig az ellenjegyzés költségét kell megfizetni. 2. lépés: A társasház tulajdonosközössége korlátozott jogképességgel (3. §-ban foglaltak szerint) rendelkezik, ezért elidegenítési jogot kell alapítani, és ezt az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni. EZ újabb inyt-i költség, és újabb ügyvédi költség. 3. léápés: a tulajdonszerzés bejegyeztetése. Új alapító okirat elkészítése és földhivatali bejegyzése. Az inyt-i bejegyzés költsége tudtommal most 5.000,- Ft/ albetét, és hozzávetőlegesen ennyit kérnek az ügyvédek is az AO módosításáért, és a közgyűlési határozat elenjegyzéséért.
A három lépésre vonatkozó közgyűlési határozat egy közgyűlésenvagy írásbeli szavazással is mehgozható abban az esetben, ha egyidejúleg valamennyi tulajdonos lemond megtámadási jogáról, és az elővsásárlási jogáról is, és írásban nyilatkozik, hogy nem él fellebbezési joggal.
Mellette az Adás-vételi szerződés ügyvédi költségei.
A megvásárolt épületrész tulajdonjogának bejegyzéséhez valamennyi tulajdonos, feljegyzett joggal rendelkező, és kötelezett írásos hozzájárulása is szükséges!
Ilyen járulékos költségekkel szerezhető meg egy közös tulajdonba tartozó épületrész tulajdonjoga a vételáron és a tulajdonszerzési illetéken felül.
Ez a szabály nem vonatkozik a padlástérre, mert a padlástér külön tulajdonba kerüllését jogszabály tiltja! A padlástérre csk beépítési vagy ráépítési jog szerezhető.
tudnátok olyan ügyvédet javasolni (pesten), aki olcsó és korrekt, és foglalkozik társasházi ügyekkel? a társasháztól megveszek egy ici-pici padlásrészt és úgy szól a határozat, hogy a kapcsolódó alapító módosítást is én fizetem, meg persze az adásvétel jogi költségeit is.
Mindkét esetben a tulajdonosok 4/5-ének írásos hozzájárulása szükséges, mert közös tulajdonba tartozó épületrészt érintő építkezésnek minősül. Igaz, hogy a külön tulajdon ablakán található rács is külön tulajdon (aminek a felszereléséhez szintén kellett a 4/5-ös hozzájárulás), de az ott elhelyezett reklám, cégtábla összességében a ház homlokzatát változtatja meg. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a kerítésre elhelyezett cégtáblák, reklámtáblák miatt reklámbérleti díj fizetését is megszavazhaja a közgyűlés.
Célszerű egy aláíró ivet készíteni, amin pontosan leírjátok, hogy "Kérjük a T. tulajdonosok hozzájárulását, hogy a Tház kerítésén ilyen és ilyen tartalmú, méretű, kinézetű táblát helyezhessünk el" Alá a tulajdonosok mévsora és 3 jól elkülönülő oszlop az aláírásra: Hozzájárulok, Nem járulok hozzá, Tartózkodom. A hozzájárulást nem tulajdoni hányad arányában kell számolni, hanem tulajdonosok száma szerint. Azaz, ha egy lakásnak 2-3 tulajdonosa van, akkor mindegyik véleménye külön szavazatnak számít.
Bérlünk egy hat lakásos társasház földszintjén egy lakást, amiben jóga- és masszázsstúdiót fogunk működtetni. Szeretnénk kirakni a ház kerítésére egy cégtáblát, hogy az utcáról látni lehessen, melyik házba kell bejönnie az érdeklődőknek. Azt már megtudtam, hogy ha a cégtábla egy négyzetméternél kisebb, akkor nem kell rá hatósági engedély. De vajon kell-e beleegyezés a lakóktól? Esetleg közgyűlési határozat? Milyen többséggel?
Második kérdésem is ehhez kapcsolódik: ha a bérlemény ablakára (valójában az ablak előtti rácsra) is szeretnék kitenni cégtáblát, ehhez kell-e valamilyen engedély a lakóktól (lásd fent)?
Így már teljesene világos. Igazából a helyzet az, hogy az összes ilyen beugró át van alakítva, aszem azokra kértek beleegyezést, csak a mi megboldogult társtuljdonosunk nem. Csak azért mondom hogy nem maga az átalakítás zavarja a kedves lakót hanem, ha rugdalózhat egy kicsit akkor mért ne....
Nem egészen. :) Ha jól figyeltem meg a részleteket, akkor amíg kijebb nem helyezték, addig a ház közös használatú részébe nyílott. Ti. a beugróba. Ahogy HangaDóra már utalt rá, épp ez volt a beugró kialakításának az oka.
Az önkormányzat így mint építési hatóság jön a képbe, a társasház meg mint tulajdonában sértett fél.
Kétlem, hogy a tervezőnek tetszett jobban... Komoly építési szabályzat írja elő a bejárat kialakítását. Szerintem az építési szabályok kötelezték a tervezőt, hogy ne a kifelé nyíló ajtót tervezzen, így ez most is építési szabályozásba ütközik, vagyis az ajtót úgy kell elhelyezni, hogy ne nyíljon a közterületre. Csak a régi dalban volt megengedett, hogy "utcára nyílik a kocsmaajtó".
Szerintem is egy a véleményünk. Talán annyit érdemes tudni a vázrajzról, hogy ha az adott helyiség jelölése arab szám, akkor az biztosan külön tulajdon, amennyiben római szám, akkor pedig közös tulajdon.
