Tudom, hogy a szőlő tőketávolsága hivatalosan egy méter. De ha krónikus helyhiány miatt 70 centire ültetném őket egymástól, az nagyon közeli lenne? Sajnos kicsi a kertem, én pedig sok fajtát szeretnék. De annyi fa van már, hely meg nincs.
A légkondi amiatt sem "gazdaságos" mert nagyon kis hatékonysággal tudja befolyásolni a hordóban levő folyadék hőmérsékletét.
Emellett valóban kiszárítja a levegőt, ami a pince esetében nem szerencsés.
Az olyan speckó légkondik, amik a párát is tudják szabályozni (tavalyi árajánlatból) kb. 1,5M HUF-ba vannak (készre szerelve) egy kb. 80m3-es pincére méretezve.
A szárazjég "megfizethetetlenül drága"
A hordóba beleengedett-kivezetett tömlővel való hűtés az egyik "legolcsóbb" megoldás, és leghatékonyabb, főleg, ha jó hideg vizet tudsz átkeringtetni, - engedni rajta.
A pet-palackba fagyasztott vízzel is lehet játszani, ha hordóra aggatod.
Sziasztok, A következő változtatást tervezem a következő hetekben: a zajos erjedés 4-500 literes öreg de korrekt hórdókban fog történni, majd onna ászkolásra átkerül 225 l-esekbe. Beállítok egy klímát 17 fokra hogy a must erjedése kiegyensúlyozott legyen. A klímának azonban van egy erős légtisztító és szárító hatása. Ebből viszont adódik egy gondom, ami egy másik dilemmával kapcsolódik össze. A szakirodalom tele van a vadélesztő/fajélesztő vitával, rengeteg érvvel pro és contra. A magam részéről a terrmészetes folyamatokat kedvelem és nem szívesen adnék hozzá fajélesztőt sem más adalékanyagot. A nyitott kérdés számomra, amiben talán lenne itt valakinek ötlete: a klíma beállítása nem veri-e szét a szabad vadélesztő spórák koncentrációját egy szaporodásra alkalmatlan szintre?
Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nálam állandó lakó a Cladosporium Cellare, amit semmiképpen sem szeretnék bántani. Bár a nemespenész pár hét klímát talán csak kibírna mert az ászkolás idejére a pince hőmérséklete már beáll és nem lesz szükség a klímára. A fentiek alapján vagy kompromisszumot kell kötni a fajélesztő alkalmazására vagy el kell hagyni a klímát. üdv,
Nekem viszonylag szerencsém volt, ahhoz képest, hogy diónyi jegek is voltak.
A Bakó járt legrosszabbul, mert az vízszintes fedelet képez (árnyékolóként), így nem volt sok hajtás a fürtök felett. Alatta mintha disznót vágtunk volna a betonon...
Nekem is elverte a jég 3-4 évvel ezelőtt a termésnek közel felét szeptember közepén. A szőlősoroknak azt az oldalát, ahonnan a jég jött. A vörös szőlők alatt a föld piros volt. Elképzelheted, hogy nekem is "jutott eszembe számtalan, szebbnél szebb gondolat".
Szerencsére a vihar és a jég a hálózatlan lugasok többségét hosszában érte, így a levert és felrepedt szemek aránya sehol nem éri el a 30 %-ot, csak a felső levelek bánták.
(Az első képen a már leszüretelt Csabagyöngye szépen megvédte az alul lévő Othellót.)
Szerintem a legjobban akkor jársz (és finom borod lesz), ha megnézegeted Rambo blogját (http://szolo.blog.hu), azon belül is az "Egyetlen igaz technológia"sorozatban (jobb szélső menüsáv, középtájt, a tanácsadás alatt) megjelent cikkeket, és az ott leírtak valamelyike alapján csinálod. Ha meg a szőlőt is magad termelnéd, akkor a Tanácsadás cikkei is nagyon hasznosak (ez úton is köszönöm magam is az ott leírtakat Rambonak)!
Nos bocsi a megfogalmazásért én a sutuláson a préselést értettem.
Tehát megveszem a Cabernet szöllőt hazaviszem és innentől mit tegyek vele, hogy jó legyen a borocska. Edig mindig csak a mustot vettem vagy első fejtésű bort.
Tudja valaki hogyan kellhordóra abroncsot készíteni? Abroncsacélt még csak-csak be tudnám szerezni, de hogyan elsz abból olyan ferde vezetésű gyűrű, hogy kövesse a hordó domborulatát? Van pár öreg hordóm, akad némi javítani való.
Még a '60-as években is ismertem olyan mestert aki fából készített csavarorsót és hozzávaló anyát. Nem szőlőt préseltek vele, hanem dézsában valamit, talán állatbőröket?
Volt egy osztálytársam akinek Sutus volt a vezetékneve. Nem értettük mit jelenthet a neve és megkérdeztük, mire azt mondta hogy satus vagyis satukészítő. Innen tudtam, hogy mi a sutu.
"A 19. század végéig hazánkban a szőlő sajtolására, sutulására, préselésére kizárólag fából készült szerkezeteket használtak. A borsajtóknak három alaptípusa terjedt el: a bálványos prés vagy régős prés, a középorsós sajtó, és az állóorsós sajtó. Az orsók eleinte még fából készültek, és az 1890-es években jelentek meg a vasorsók.
Vas, Zala, Veszprém és Nyugat-Somogy vidékén, valamint a beköltöző német telepesek által lakott városi-polgári szőlőterületeken préselték a szőlőt. Az ország többi részén taposták a szőlőt, és csak a 18. század végétől terjedt el a középorsós sajtók régebbi típusa."
"hogy darálás után ne sutuljam" -- bővebben? bocsi de ezt nem értem kristály tisztán. Arra gondolsz , hogy ne sulykold~ csömöszöld?. mert akkor helytelen,. -idézet:
A jó vörösbor titka a csömöszölés, amit egy jó kézműves pince kézi erővel, csömöszölő bunkóval és ébresztőórával valósít meg. Bevallom az első 1 hétben nagy élvezettel jártam reggel-délben-este (elvárt a 4 órás traktus, mint igazi újszülötthöz illik), és némi erotikus felhangot is véltem felfedezni az összeállt törkölykalap határozott, ámde mégis gyengéd átszakításában.... De hetek elteltével bizony már kezd unalmassá válni a dolog - de szerencsére ezért kell egy pincéhez minimum két ember, ha az egyikönk kidől, még mindig ott a másik... Az első vörösboros tétel (egri merlot) már hordóban, de cabernet-t még látogatni kell vagy két hétig, szorgalmasan...
Tudnál még képet feltenni a piros velteliniől? Főleg a levele érdekelne. Az öreg telepítésben van nekem 40-50 db amit nem tudok, hogy mi de leginkább erre hasonlít. Sajnos a környékünkön nem találok igazolt példányt, hogy összevethetném.
A kérdésemre megkaptam a választ az ország egyik neves szőlész borász szakemberétől.
A Pannonfarankosról volt szó.
Ime a válasz:Daam tanár úr hívta fel a figyelmemet az Ön kérdésére. Nekem kb. 15 éve van a fajtából szőlőm és rendszeresen készítek belőle bort. A fajta minősítése során már Helvécián figyelemmel kísérhettem az akkor még állami minősítésre jelölt hibridet. A Pannon frankos fajta Vitis amurensis eredetű (tehát innen származik a kiváló fagytűrő képessége), másik szülője, érdekes módon, az Irsai Olivér. Vesszője hosszú ízközű, hónaljhatásokat nem képez. Levele nagy, kiváló peronoszpóra ellenálló, viszont a lisztharmatra kissé érzékeny. Erős növekedésű, bőven terem. Szeptember végén érik. Termése nem rothad, sokáig a tőkén tartható. Beérési mustfoka igen jó, jobb évjáratokban 20 fölötti. Bora finom savösszetételű, színanyagban gazdag. Talán a tannintartalma lehetne több. Remélem válaszommal sikerült segítenem. Üdvözlettel: Baglyas Ferenc
Cabernet szöllőből szeretnék csinálni bort. Edig mindig csak mustot vettem de most megpróbálnám a szöllőt venni és úgy csinálni. Modtaák, hogy darálás után ne sutuljam hanem hadjam erjedni. Ijet még nem csináltam ennek mi a technikálya? Tud vki vmi jó receptet?
Gyakorló laboros koromban alapszabályként volt előírva, hogy a pH mérést minden nap kalibrálással kellett kezdeni, de akár egy napon belül többször is meg kellett csinálni. Főleg a régebb óta használt üvegelektródok nagyon el tudnak mászni egyik napról a másikra is. Sőt használat gyakoriságától függően egy-két évente kondícionálni sem árt az elektródát.
