Idén nekem versenybénulitiszem van. 2004 harmadik erőpróbája csúfos kudarc lett. Ugyanúgy, mint második (Pécs-Harkány), és nagyjából az első is, igaz az még az elégségest megkapta...
Kitűzött célom 3:45 körüli idő volt. A múlt héten a verseny előtt 38 kilométert futottam, így a szumma 80 kilométer az eddigi legkeményebb hetem. Ennek megfelelően mérsékelt, egyenletes tempót reméltem. A hét második felében rámjött egy húzódásszerű térd és combfájás, ami nem is múlt, sőt. Szombat este le kellett jegelnem. Ez egymaga sokkal többet használt, mint az előző napok krémes kúrái.
Mikivel, Balázzsal és Ákibácsival kezdtünk, egészen az első fordulóig tartottam a tempót, utána szép lassan elengedtem őket, nem akartam elfutni az elejét. Az első kör pontosan 50 perc lett. A kör végén Merci frissített minket. Az első körben nem kértem inni.
A második kör kicsit lassabb lett, talán 53 perc, de abban volt egy félreállás, amit nem tudtam a rajt előtt elintézni. A kör végén elvettem Mercitől az Isostaromat, abból kb. 3dl-t ittam meg.
A harmadik körben már furán kezdtem lassulni. Itt már a rendezők frissítőjéből is ittam, meg a saját Isostaromból is (2x1 dl + 3 dl). A harmadik kör végén 2:45 körüli időm volt. Mivel a PB-m 3:42, egy jó hajrával még a PB sem lett volna elképzelhetetlen. Ám iszonyúan elment az erőm. A sok édes ital után kívántam valami nem édeset, Gankitól kaptam ásványvizet (1,5dl), az nagyon jólesett. Ebben a körben négyszer kellett félreállnom, ami semmiképp nem nevezhető üzemszerű működésnek. Minden elindulás nehezemre esett ekkor, nem volt erőm. Olyan érzés volt, mintha duplájára nőtt volna a gravitáció.
Meg is lett az eredménye: majdnem 1:20 alatt tettem meg az utolsó kört, így 4:02 lett a vége.
Nem tudom, mi okozta a bajt. Felmerült, hogy az Isostart valahogy nem szeretheti a szervezetem. Lehet, hogy a kiszáradástól tartva túl sokat ittam (szumma egy liter az utolsó kör kezdetéig).
Egyetlen pozitívum, hogy a lábam jól bírta a terhelést.
Tegnap kimentem a szigetre, amúgy átmozgatásképp. Óvatosan 5 perces ezrekkel kezdtem, az első kör így pont 25 perc lett. A másodikban 4:50, a harmadik odaútján 4:45 lett a tempó. Visszafele találkoztam Lassú Nyíllal, aki nyulazott nekem, így 4:20-as tempó jött össze. Már mentem lazítani, amikor FB-k jöttek szembe nagy számban, úgyhogy kocogtam még egy kört velük 28 perc alatt.
Közben nem ittam semmit, talán ez lehet a megoldás...
Sokkal többet és (szerintem) minőségibbet edzek, mint tavaly ilyenkor, mégsincs eredménye versenyhelyzetben. Az edzéseken állandóan egyre jobb eredményeket érek el, de ha kell, akkor mindig becsúszik valami hiba. Remélem most már megszakad ez a rossz széria, mert most már tényleg nincs sok hátra a Lemaradásig.
"Elnézést, megállna egy percre?
Meg tudná mondani hova vezet ez az út?"
Épp a hétvégi hosszúmmal küzdök, mögöttem mondjuk 10-15 km, előttem ugyanennyi, és egy kedves ember leszólít az erdő közepén. Amúgy elég forgalmas, turistajelzéssel ellátott út, minden irányban néhány km-en belül lakott terület, szóval nem a világvége.
Megállok, lihegek, próbálok helybenfutás közben gyorsan válaszolni, de gyakran újabb kérdések merülnek föl.
Közökkenek a ritmusból, nehezemre esik újraindulni, beletelik 4-5 perc, mire visszazökkenek. Kellemetlen, bosszankodok.
Vasárnap 25 km alatt négyszer szólítottak le hasonló problémákkal. Mi a francot csináljak? A negyediknél nem állatm meg, "bocs nem" - mondtam és továbbtéptem. De ez se volt jó, mert bunkónak éreztem magam.
Gankival kezdtünk, egész jó tempóban, egyszer meghúzott minket egy versenyzőtárs, de miután megtárgyaltuk vele, hogy ez kicsit gyors lesz a céltempóhoz képest, sikerült bölcsen visszalassulni. Sajnos nem voltak km jelzések, így csak a 4 kör ideje értékelhető. Voltak mérési pontjaim, de ezek inkább csak viszonyítási pontok voltak, hogy mégis érzékeljünk valamit a tempóból. Az útvonal egyszerű volt, az ártéri bicikliúton oda-vissza. Nem volt unalmas, hiszen állandóan lehetett szurkolni és az erdő is szép ott. Frissítő állomás kettő volt, egy a rajtnál egy pedig kb.3 km-nél, helyzetéből adódóan ez utóbbit kétszer lehetett igénybe venni. Kellemes idő volt kb. 10 fok, semmi szél. Az első kör 54:42 lett (10.5km) 5:11-es átlag, és ebben benne volt még 40 mp szükségstop. A 2. körben már kevesebben voltunk, kiálltak a 10 km-t futók és a mezőny is széthúzódott. Az egy körös részidő elég biztató volt (erősebb a tervnél), így a 3. félkörben inkább alkalamzkodtam ganki tempójához, nehogy véletlenül berántsam neki. Az utolsó 5 km-en már szüksége volt a biztatásra, meg is lett az eredménye, 1:50:30 új egyéni csúcs, plusz még harmadik lett a nőknél :-)
A harmadik körre fellelkesülten mentem ki, próbáltam befogni az előttem haladókat, de időben észbekaptam és próbáltam visszafogni magam egy kicsit, hiszen csak éppen elhagytam a a felét. Azért szép lassan így is közeledtem így a 3. kör lett a leggyorsabb 53:52. És jött az utolsó kör. Fel tudtam futni egy kisebb bolyra (ők a 3 naposon indultak) illetve egy maratonista hölgyre (azt hiszem ő lett az első). A fordítónál úgy saccoltam van esélyem 3:40-en belül kerülni. Futottam tovább, egy kis tompaságot éreztem ugyan, de nagy lassulást szerencsére nem okozott, pláne, hogy kb. 38 tól kezdve érzékeltem, hogy a maratonista hölgy próbál feljönni rám. Mindig amikor közelebb jött, erősítettem egy kicsit, már amennyire lehetett. Ezen a szakaszon már nem nagyon szurkoltam a szembejövőknek, teljesen csak a futásra koncentráltam. Amikor beértünk a házakhoz már mellém tudott jönni, próbáltam újra erősíteni, nem engedtem elmenni, úgy gondoltam utolsó esélyem a végén levő rövid, de meredek emelkedő. Itt sikerült is előnyt szereznem, és pár méterrel hamarabb beérnem. Utána persze alig kaptam levegőt a célban :-)
3:39:21 lett a vége.
Ilyen se volt még, hogy hajrázzak egy maraton végén, pláne, hogy gyorsabb 2. félmaratont fussak mint elsőt, illetve, hogy végig egyenletes tempóban haladjak. (Kár, hogy nem voltak km jelzések, kiváncsi lennék mennyit futottam az utolsó 1000 méteren :-) )
hiába, van aki nem esik jól:)
én meg elmentem a közeli rengetegbe szaladni egy kicsit. úgy időzítettem, hogy kevés emberkével találkozzak össze, főleg ne kutyásokkal. ennek ellenére több szaladóval találkoztam, mint egész évben. ebben az országban senki nem dolgozik?:)
Kicsit porul jartam.
Mar eppen kezdtem belejoni a futasba /21.4 szombaton, 25 vasarnap/, amikor futas utan estem egy jo nagyot bringaval.
2 helyen dagadt a labam es a terdemrol lejott a maz.
Most kenek, jelegek es remenykedek... :)
Ma elmentem dokihoz, a sportorvos belgyógyász, igy a sebészetet ajánlották. Két óra várakozás után megnézte a lábamat, és a visszértágulatokra fogta a dolgot... Szó sem volt lúdtalpról, amit a háziorvos mondott, meg olyan dolgokról, amiket olvasmányaim alapján gondoltam. Vajon kipróbáljam, mit mond a sportorvos?! Mindenesetre a lényegen nem változtat, nem futhatok, mig helyre nem jön :(((2-3 hónap-rengeteg!!!) Majd offolok a kétkerekűmön, esetleg szurkolni felmegyek. (De akkor lehet, hogy nem birnám kihagyni a futást, úgyhogy nem jó ötlet ez sem.)
A fájdalomcsillapitó gyógyit is valamit, vagy csak enyhiti a "szenvedésemet"? Mert ez utóbbi esetben nem venném meg, alig érzem (főleg amig nem futok, azt meg ugye nem is szabad...).
Tapasztalati úton igazolást nyert - mely igazolást sajna én tevém meg -, hogy Arcüreg Gyuszi is alkalmas arra, hogy csökkentse a kg számosságát. Nálam ez két hét alatt 2 volt.
Ebből kifolyatólag márciusban nem húztam futócipőt. Emígyen idén már harmadszorra kezdem el - reményeim szerint a 7 végén - az alapozást. Már azt sem tudom mit, s hogyan csináljak. Az idén 15-ször futottam, mikor kezdtem érezni magamban az erőt (Obi, van Kenobi? Mert nekem csak az obi jut), mindig jött valami, ami derékbatörte töretlenül felfelé ívelő idei futó karrieremet. Olvasgatom a jobbnál jobb beszámolókat, miközben próbálok úgy infrázni, hogy szemem világát megtarthassam, legalább az olvasásra, ha a kilóméterek számlálására nem is.
Arcüreggyulladás okán is lehet ám fogyni! Nekem 2 hét alatt 2 kg jött össze, minden erőlködés nélkül.
Így osztang márciusban nem volt lábamon futócipő. Talán hét vége leszend, mikor újra kezdhetem az egészet. azt sem tudom már, mit hogyan kezdjek, mivel idén már harmadszor kezdem újra az alapozást.
Tegnap a szaunában fogytam egy kilót...
Na az ilyen vélekedésektől tudok kiütést kapni. :-)
Tegnapelőtt újrakezdtem az alapozást 5 hét kihagyás után (közben egy betegség, meg egy lábmerevítő síelős hét). Mintha ólomból lettek volna a lábaim.
Tegnap már 7 mp-cel gyorsabban futottam a km-eket, ráadásul 4-gyel alacsonyabb átlagpulzussal.
De lesz ez még egy perccel is jobb! :-)
hefi:
Ha lesz valami infód a Súypontról, akkor oszd meg velünk lécci. Miltényi doktornő pedig nem csak térdspecialista. A baj az, hogy naggggyon drágán dolgozik magánban.
Én nem vagyok meglepődve ezen a sok PB-n ugyanis már a Pécs-Harkányon is rengeteg született. Akibacsi ott is javított vagy 5 percet, a profik pedig hasonló (kicsit rosszabb,Szecsődi 1:07:x-et ment a Nike-on) időket mentek mint szoktak, szerintem ez egy nagyon korrekt pálya volt.
Még a héten csinálok egy részletesebb produkciót arról, hogy mikor és mit csináltam az előző három és fél hónapban, most kicsit munkailag ha nem is szorít az idő, ott és a családnál vannak lemaradásaim.
A fő támpontok: dec 1-től kezdtem a konkrét felkészülést. Az első tervben három egyenként négy-négy hetes ciklusra bontottam a kezdeteket, ahol az első három hét emelkedő km. számmal a harmadik hétre maximalizálva, majd a negyedik hét kevesebb terheléssel a regeneráció érdekében. Ebből három ciklus volt február végéig.
Ez így még egyszerű, de a belső tartalmi részekkel már sokkal hosszabb leírni, bocs de ahhoz több idő kell és azért le is kell ellenőrizni az adatokat.
Az első két ciklusban szinte csak egyenletes tempófutások voltak figyelve amennyire lehetett a változatosságra, mint sikban,mint időben.
A harmadik négyesben már fartlekek, kisebb résztávok is voltak.
Bocs, hogy megint ezzel zaklatlak titeket, de nem tudja valaki, hogy foglalkozik Miltenyi doktorno izuleti panaszokkal, vagy csak terdspecialista?
Esetleg nem tudja valaki Kovacs Gellert izuletspecialista elerhetoseget? Most latom a FB FAQ oldalan a Sulypont izuletklinikat. Errol tud valaki valamit?
Segiitseg! Itt a jo ido, es meg mindig a szobaban rohadok (vagy az uszodaban, de az is rossz)!
Csak egy gyors jelentés a Váci Futófesztiválról.
Én a fémaratoni távon indultam. 1.50.30 PB! Életemben nem futottam még így ki magam. Jutalmam meg is kaptam, abszolút női kategóriában 3. lettem. Még sohasem nyertem utcai futóversenyen, ennek se úgy indultam neki, hogy még dobogós is lehetek. Nem tudom, hány nő vett részt a versenyen, mert sok táv volt (5 km, 10 km, félmaraton, maraton, három napos ultra), nem is figyeltem. Az eredményhírdetésről le is csúsztam, mert a távom lefutása után beálltam Zakka mellé frissíteni a maratonistákat. Ami nagyon jó érzés volt, mert pl. miközben szaladtam egy 50m-t Larzen mellett egy ásványvizes palackkal a kezemben, amit neki kínálgattam, ő affelől érdeklődött, hogy nekem hogy ment. Ez nagyon meghatott. Aztán átrohantam a célba, hogy lefényképezem a célbaérkező futóbolondokat. De olyan gyorsan beérkeztek, hogy nem sikerült senkiről se képet csinálnom.
De jó kis verseny volt, a pálya szép helyen vezetett (ártéri bicikliúton), klassz idő volt. Bár azt hiányoltam a rendezőség részéről, hogy sehol se volt kiírva, hogy merre vezet a pálya és hol lesz a frissítés.
Gratulálok minden FB-nek, bármely távot is teljesítette!
Bár még csak félig olvastam végig a hétvégét, gyorsan mindenkinek gratulálok, mielőtt kezdetét veszi a 24 órás bojkott. :-) Az eddigi olvasmányaim alapján név szerint Mosinak is! De a topik itt marad letöltve, éjfél után is olvashatom tovább kattintás nélkül. :-)
Ákibácsi jóvoltából az a megtiszteltetés ért, hogy rákerültem a váci FB-listára, gondoltam, írok pár szót.
Szóval ami nektek egy kör, az nekem a verseny, de nem nagyon vagyok 10 felett hitelesítve betonon. A rajtban Ákibácsival sikerült pacsizni, megállapítottuk, hogy rég találkoztunk. (Azóta rájöttem, hogy majdnem egy éve, Lemaradás 100 céljában, ő és larzen 100-at túrt, én 50-et, de mintha én lettem volna jobban lefáradva.)
Szóval én ezt a versenyt felmérőnek szántam, kihasználva, hogy a rossz terepviszonyok miatt elhalasztották az idénnyitó tájfutóversenyt. Szeretnék 40 alá jutni 10 kilin, eddig 43.40 volt a PB, most minimum 43 alá, de jó estben 42-n belül terveztem.
Próbáltam olyan tempót menni az elejétől, amit bírok végig, sőt lesz erőm meghajtani. Jó volt a fordító után látni az ismerősöket, hallani a bíztatást. Meglepődtem, hogy -balázs- milyen lazán nyomja, persze olvasva történetét már tudom, miért. Érdekes, hogy larzent nem ismertem meg. A fordító után nem sokkal egy előzés után senki sem maradt előttem, aztán már beértünk vácra, amikor sikerült egy félmarcsis srácot beérnem. Épp próbáltam a végén ritmust váltani, amikor az emelkedő kizökkentett kicsit, de így is beestem 44.10 körül. Ez 10 kilire vetítve 41.40 körüli, úgyhogy mission completed.
Sajnos családi okból rohannom kellett, a lazizás, levezetés, szurkolás el kellett maradjon.
A pálya nekem tetszett, sokkal unalmasabbra számítottam, sok kis kanyar, város, erdők, ligetek. Hazafelé azon gondolkodtam, miért jönnek be nekem nagyon ezek a Zöldgömb versenyek, aztán arra jutottam, hogy olyan családias, mégis profi és a létszám is pont jó, se túl kevés, se sok. Engem nem dob fel, ha öt perc alatt jutok túl a rajtkapun és közben felebokszokhatok egy lufiba. Aztán rájöttem, hogy a BSI-vel szembeni ellenszenvem is előugrott. Idén szívesen lenoymtam volna a veszprémi vivcittát és a Gatorade terep 12-t. Hát mindkettőt megszüntették, úgy számoltam, hogy ahol nincs 1000 ember, az mehet a kukába. Más miért tud kicsiket is rendezni, ők mér nem?
Na bocs, nagyon eltértem a tárgytól. A verenyről még annyit, hogy engem elgondolkodtatott ez a sok PB. Ákibácsi leírásáre különösen kíváncsi vagyok, mivel a rajtban abban sem volt biztos, hogy végig tud menni sérülésileg, erre nála is PB. Gratula mindenkinek! Halkan kérdezem: biztos, hogy jól volt mérve ez a pálya? Én a saját időmet sem éreztem ennyire jónak. Vagy tényleg mindenkiből ennyit kihozott a jó pálya, jó rendezés, szuper idő?
Bocs, hogy hosszú voltam.
:-)) Én meg csak azért tartottam magam, mert Te olyan jól bírtad :) Még a végén is!! Gratula!
De nekem is sokat jelentett az, hogy nem egyedül futom a végét.
Tegnap én is Bátaszék-Bonyhád közötti futóversenyen voltam. A többiek már annyi mindent írtak róla. A legjobb a nap elején volt, amikor megálltam, hogy megkérdezzem merre van a buszmegálló, pont Amatba botlottam. Utána Istvánt vettük észre. Bátaszéken meg Hauanita várt minket. Sokáig tanakodtam, hogy mibe fussak, szerencsére az utolsó pillanatban megváltam egy ruhadarabtól. Az elejét együtt kezdtük, de bennem nem volt 7 km bemelegítés, ezért inkább egyedül futottam tovább. Nem volt szokatlan, hisz mindig egyedül szoktam futni, így csak magamra kellettt figyelnem. Elég jól ment. A nagy emelkedőkön sétálgattam abból a megfontolásból, hogy futva se lennék sokkal gyorsabb. Az utolsó 4 km-nél beért Hauanita. Erőt adott, hogy nem egyedül szenvedek, ha Ő bírja, akkor én is. Nehezen lett vége, 23km-re voltam beállítva, és ez a táv több volt. Az időm 2 óra 7'24". Életem 2.leghosszabb távját futottam az első után két héttel. Jó volt utána még beszélgetni a többiekkel.Meglepetésemre még izomlázam se lett.
TÉZÉ,
Ha van kedved, írhatnál az okulásunk érdekében a felkészülésedről, amivel ilyen jó formát értél el. Azt már írtad korábban, hogy sok kilométert futsz. Mi volt ennek az előzménye, vagyis ennyivel többet, mint az elmúlt években? Milyen hosszúak, gyakoriak és intenzitásúak a hosszú futásaid? Végzel intenzív edzést (tempó, résztáv, hegy, stb)? Még egyszer gratulálok!
