A probléma csak az, hogy az általam feltételezett esetben (korlátozott extra alacsony frekvenciás sugárzás) a keletkező részecske nyugalmi energiája sokkal sokkal nagyobb, mint a hullámé. Egyáltalán, kérdéses, hogy létezhet e ilyen kis energiájú fény? Másfelől, miért ne lehetne a fénynek "becsavarodott állapota", kisebb hullámhosszon is? Illetve, hogy a becsavarodáskor nem növekedhet e az energiája? Vagy hogy nem egy, hanem milliárd ilyen nagyhullámhosszú sugár alkot egy részecskét?
Vajon nem lehet e a fénynek olyan instabil állapota, amelyben "összeomlik", és egyenes helyett-körpályán kering magában? Mint "anyag"?
Ha EM-GI sugár- akkor szerintem lehet ilyen. Einsteinnek segítettek matematikusok. Ha lenne itt egy matematikus, megkérném: ellenőrizze, vajon az EM-GI sugárzásnak lehet ilyen, becsavaradó hajlama- instabilitása, ami a tömegsűrűséget adó pergést eredményezheti. Mert egy EM sugárzásnak el tudom képzelni, hogy nem. De az EM sugárzásban fázisonként a tömeg és a töltet hajlm "oszcillál". Dehát itt nincsen ilyen baráti és tehetséges matematikus. Ha meg lenne, először azt kérdezné meg: mi az, hogy EM-GI?
Who lehet hogy csak filozófiai alapon tudok válazsolni arra, hogy szerinted minden hullámból áll, és nincs olyan hogy részecske! Nos... a hullámok, attól hullámok, hogy valamiylek közvettiőanyag alkotórészei, egymással kölcsönhatásba lépnek és átadják egymásnak az energát, mint az óceán hullámai! Ott sem a vízmolekulák sietnek a vízfelszínen, azok maradnak egyhelyben, max csak egy kört írnak le, az adott helyükön... itt megint beugrik a perdületfizika....
Ha nincs közvetítő anyag (éter), az energia mégis terjed, akkor hordozónak kell lennie, és akkor már nem hullámokról beszélünk....
Who111 Különben, próbálj definiciót írni a gondolataidra. Nekem ez gyakorlatom. Segít elrendezni a gondolatokat, és vitaképessé tesz. Nem baj, ha azonnal nem jó. Az a baj, ha érdektelenség miatt sohase lesz az!
Amit írsz, úgy nagyjából én is ott kutakodom. Nagy zanzás zűrzavar van a fejemben, mint látható is, amiből néha a felszínre úszik valami. Nekem értékes halnak tűnik, nektek meg ...jobb le se írnom.
A tömegsürűség azért van, hogy "szimmetrikus" legyen a töltéssűrűséggel. Egyik a gravitációs, másik a villamos erőteret gyártja a fénynek. Az egyiknek energiaillata, a másiknak tömegszaga van. A kettő együtt a fény. Amúgy tömeg/tér(fogat).
De a szokásossal szemben nem a sűrűséget definiáljuk a tömegből, hanem a tömeget a sűrűségből, azt meg a fényből.
A lehetőség által érdekes, fordított értelmezés adódhatna a tömegsűrűségre. Hogy nem a tömeg által értelmezzük a gravitációt, hanem megfordítva. Mert a tömegsűrűség (ró) az valami olyasmi, amivel a gravitációs gyorsulás egyenesen arányos.
a = 4(PI)/3*G*(ró)*r m/s^2
Ez most viszont megfordítva abból a hatásból is származtatható, amit a térben korlátozott "Extrém alacsony frekvenciás elektromágneses-gravinerciális sugárzás" (= EAF- EM/GI) :-) kelt meghatározott körülmények között.
"A tömegsűrűség a térben korlátozott, s így örvényessé változó extrém alacsony frekvenciás sugárzás azon tulajdonsága, amely az örvénynek a térre gyakorolt szívóhatásával arányos.
Vagyis ekkor a tömegsűrűség nem az alap, hanem következmény csupán. Ami jobban illik hozzá, mint a tér egy valamiféle tulajdonságához.
Nem zaklatna fel, ha azt mondanátok, hogy ez marhaság. De az sem, ha azt, hogy érdekes, továbbgondolható.
Persze mindennek csak az EM-GI esetén lehet értelme. EM (?) sugárzással a probléma csak szagolható.
Szerintem olvasd el Balogh Béla: A végső megoldás c. könyvét. Nem "elvont tudományos" mű, viszont zseniális levezetés. Gondolatébresztőnek, az összefüggések újraértékeléséhez pedig csodálatos. A többi a Te dolgod.
Köszi a tájékoztatást. De kérdezhetném: ha nem fényről beszélünk, akkor miről? És egyáltalán: létezik e ilyen nagy periódusidejű valami? És ha létezik: hogyan észlelhető? Azért írom, hogy fény, mert azt a terminológiát, hogy EM sugárzás: nem fogadom el. Ugyanis nemcsak az, hanem fázisonként EM, vagy GI (EM-GI) elektromágneses-gravinerciális sugárzás.
És akkor miért ne lehetne az a része, ami gravinerciális, a tömegsűrűséghez rokon? Mint ahogy az elektromos térerő: a töltéssűrűséghez rokon?
Hogy netán Univerzumunk érzékelhető tömege: 14 Mrd évnél nagyobb periodusidejű "fény"? Pontosabban EM-GI sugárzás? Csak azt nem tudom, kilóg a zárt univerzumból, vagy benne marad az EH-jában. (Eseményhorizont) Lehet, hogy össze kell tekeredjen, hogy elférjen? Szinte forog? Akkor a fény úgy működik, mint egy kábelvonszoló gép. Forgásával szívást gyakorol. A tehetetlenség meg ennek az ellenkezője? Ki is írt szemben Newtonnal a gravitáció örvény teóriáról? Tán Descartes?
Próbálkoznék.. Ha a részecske valójában egy nagyon nagy hullámhosszú EMGT (elektromágneses-gravinerciális) fény, mi lenne? Akkor a fázistól fűggően különböző mértékben lenne benne megtalálható a töltés és a tömeg. A legtöbb részecskében ez így is van.
Who111, szia Tudod mit, probaképpen írd le, hogy 14 Mrd évhez számszerűen, és kimondva hány milimegaherz frekvencia tartozik. Most már kiváncsivá tettél, igazad van, kell hogy tudjuk.
Én például könnyen elképzelem, hogy a mi zárt univerzumunk, egy sokkal tágabb, ritkább, "öregebb " világmindenség része, számos hasonló között. Semmi nehézséget, aggodalmat nem okoz bennem e képzelet, sőt még nevetek is a növény és állatvillágon, amelyeket mindez nem érdekel. Világmindenség, amelyben akármilyen fények bolyonghatnak? Én nem szorítanám be a mindenséget egy BIG BANGBA. De LITTLE BANG, csak tessék, ahányszor jólesik.
Onnan mmormota, hogy pld. olyan hosszú a hullámhossza, hogy nem fér el az univerzumunkba, s így mint részecske kell tengesse benne a periódusidejét, csak néhány száz mrd évet, és pusztán azért, hogy hülyeségeket írhassunk ide.
Kedves Whu111 Ne szídjuk magunkat. De hadd próbáljam megvédeni magam, hogy nem jártam el hibásan, ha a frekvencia helyett periodusidőt mondtam. Vagy csak annyira, mint aki fényévet mond km helyett,. Sem én, sem Te nem tudtál volna mit kezdeni egy 14 Mrd év nagyságú frekvencia kiszámításával. Az úgy borzasztóan kicsi, ahogy van. Egyszerűbb a periodusidő, jobban felfogható. A KHz, és MHz, GHz között ott már én elveszenék.
