Üdv! az ajtónyilás tetejéből takarj el vagy húsz centit és az ajtó résnyire legyen nyitva mikor ég a tüz. a másik kémény nyilást takard el. ha igy sem müködik akkor kicsi a füstjárat. az ajtó szisztémája a vacak.
Ha van rá lehetőség próbáld meg ezt e ketéosztotságot megszüntetni és a 35*35ős méretel csatlakoztasd az égőteret a kéményhez. Szerintem igy jó lessz. De várd meg olyan véleményét is akinek bubos kemencéje van.
Bubos kemence építésben nem vagyok jártas de első ránézésre komoly tervezési hibája van. Ez a kéményjuk nagyon kicsi. Egyébként a kémény belseje milyen méretű és milyen méretű az a juk amelyiken keresztül bemegy a kéménybe a füstjárat?
Adva vagyon egy kültéri búbos kemence, amit "beüzemelnék"/"rendbe raknék", aztán persze alkalom adtán használnám is. A sütőtér külső, tapasztott felületén ilyen repedések vannak:
Mi a teendő ezekkel? Foglalkozzak-e vele egyáltalán?
A másik érdekes jelenség - nem tudom találkoztatok-e ilyennel -, hogy a kémény kivezetés elég érdekes helyen van, ráadásul le lett felezve: egyik fele kb a kemence ajtajából nyílik és egy feljebb lévő lemez (a fogantyúja a 3. képen látszik) kihúzásával nyitható és zárható:
A másik fele a kemencén kívül - az előterében van, talán sütögetésre/bográcsozásra lett szánva - a kampóból kiindulva. Mi mindkettőre használtuk már, gyakorlatilag minimális füst távozik a "fél" kéményen, a többiben én szoktam konzerválni magam, húsfogóval a kezemben, potyogó könnyekkel:) A kémény egyébként kb 5 méter magas:
Eltelt pár év, és nagyon lassan készült, de meglett. Ahogy mondtad, sarat, csak a kritikus, hőnek kitett részekhez használtam. Lószarral kevertem, meg egy kicsit homokkal "soványítottam" a zsíros kókai agyagot... :) Hétvégén avattuk fel élesben, de már néhányszor szűk családnak sütöttünk benne. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elsőre sikerült jól felfűtenem, de motmár megy. Kiváló kenyér sült benne, és egy nagy adag gulyás mellette.
Köszönöm a segítséget!
Sajnos képet valamiért nem sikerült feltöltenem...
Lenn egy egyszerű kérdésem mindenkitől szeretnék válasz illetve tanácsot kapni!
Meg építettem a kemenca alját és bolt ívét kisméretű csengő hangú téglából amit hőállő RATH 1100 falazó habarccsal ragasztottam össze mindenhol ahol a hővel érintketik!
A kérdésem az az lenne, hogy van e értelme a sütőtér alját és a boltívket kikenni agyaggal?
Köszönöm nem ismerem ezt az anyagot de tüzépen biztos van. Majd a barátom beszerzi és ha nem boldogulunk vele akkor megkereslek. Még egyszer köszönöm.
Egyébként nagyon szépen néz ki. Az üveges ajtón én is gondolkodtam de mivel a szőlőhegyen van nem mertem ekkora értéket kinthagyni örizetlenül. Ez az ajtó egy fél kemence ára lehet.
Régen beszéltünk az udvari melegedő kemencéröl most folyik a kivitelezése. Majd teszek föl róla képet ha késsz lesz.
" Néztem a honlapodon a kemencédet és ugy látom az enyémhez hasonló elven működő kemencét építetél. A kérdésem az lenne Te mivel szigetelted a kemense tetejét és mivel vontad be a szigetelést."
látható uveges ajtóval ellátott kemence szerintem is hasonlit a tiédhez abban, hogy hátsó kéményes.
A tetejének a hőszigetelését így csináltam:
-vakolható (homlokzati) kőzetgyapot lemezt vettem hozzá,
-annak egyik oldalát 'beírdaltam'; tehát hosszanti háromszög alakú bevágásokat ejtettem rajta, hogy ívesre meg lehessen hajtani, és ne törjön szét. (Nagyon kemény. Ha enélkül meghajtod széttörik).
-Rátettem a kemi tetejére, és dróttal lehúzattam,
-végül flex ragival bedryvitoltam, , mint a homlokzatot háló beágyazásával.
-és díszítővakolattal lehet díszíteni, ízlés, tetszés, pénztárca szerint.
Persze, hogy nem vagyok tévedhetetlen! Egy valakiről állítják, Rómában lakik, aztán a történelem tanúlsága szerint Ő is tévedett rengeteget! :-)
Azért Én mégegyszer leírom mire gondolok, mert ezt kivételesen igaznak tartom, aztán Ha nem úgy van, majd visszavonom az állításom.
"A sárgán-vörössen izzó parázs hőmérséklete 300-400 C fok között van, ez nagyon sok."
Tehát a tüzelés végén, ha leégett egy adag keményfa, vagyis csak kevés láng látható, akkor ezt az izzó parazsat szétterítjük a kemence fenéken. Ez még legalább 30-45 percig tud izzani (akác), és rá lehet csukni a külső ajtót. Nem szükséges neki égési levegő, lehet a sütéshez-főzéshez készülődni.
Kenyér sütéséhez, aminek kevesebb hő kell, ezután kihúzzuk; hús (vagy más) sütésnél, aminek nagyobb hő kell oldalra, vagy hátra toljuk.
Én már mértem párszor infra felületi hőmérővel a hőmérsékletét. Még nem szürke hamu, hanem pirosas parázs, de lángok már nincsenek. Álltalában 300-400 C fokot mértem, de volt valóban 400 fölötti érték is. Magának a kemencének a hőm-e is több volt 300-nál.
Néztem a honlapodon a kemencédet és ugy látom az enyémhez hasonló elven működő kemencét építetél. A kérdésem az lenne Te mivel szigetelted a kemense tetejét és mivel vontad be a szigetelést. Van egy barátom aki igy szertné megoldani az én általam épített kemecét de nem szeretne külső falat építeni mert egy teraszon lessz , tehát nem szükséges az időjárásnak is ellenáljon.
"A sárgán-vörössen izzó parázs hőmérséklete 300-400 C fok között van, ez nagyon sok."
Ennek utána kellene nézni. !
Amúgy a a tárgyak kb. 500 -550 fokon kezdenek látható fény kibocsájtani. De ez még csak az un. meggypiros, majd ahogy emelkedik a kibocsájtó hőmérséklete úgy világosodik , sárgás - sárga vörös majd közeledik a fehérhez, de azok a tényleg nagy hőmérsékletek, akár 1800 fok is lehet - pl. az izzólámpa wolfram szála.
A fénykibocsáton alapszik egy hőmérséklet mérési eljárás. Ez az un. eltűnőszálas optikai pirométer . Amikor a műszer izzó szála eltünik akkor a két tárgy hőmérséklete ( a szál és a mért tárgyé ) azonos és meglehet mondani a hőmérsékletést - ha előzőleg helyesen kalibrálták a műszert !!
