Keresés

Részletes keresés

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26227

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26226

Gubcsi Lajos

Igazán szeretlek


Átsuttogtál hozzám záporozó könnyeden
Az ajkad nem nyílt ki, csak intett énnekem
Tudtad, hogy ezt így soha nem szeretem
De áthajlok hozzád, túl a szemeden
Vigyázva, hogy ne sérüljön életem
Szívedből felszáradó könnycseppeden

Képet kérek, szépet, arcképet
Egy fordulatot, a mozdulatod, ha érted
Mutasd meg a másik feled
Az én arcomat kérlek ne lesd
Hagy láthassam, jobban melyik szeret
Melyik adja ki nekem testlelkedet
Az-e, amely bölcsen behúnyt szemmel ad vágyjelet
Vagy az, amelyik kacéran nyílt szemembe nevet

Veled újra mellém lép az élet
Te nem szólsz hozzá? - kérdeznélek
Végetérek nélküled, szó nélkül

Ha végignézed
Hogy a hátamon
Hogyan nyúlok ki
érted
benyúlhat a lelkembe is
kis kezed
mutató ujjával
az ujdonsággal
hogy elért a hűség
átszorítod a nyakam
szűkül az artériám
mindkét szemed patakzik
könnyed nevetés
nem tudtam, hogy
ez volt az utolsó búcsú
A legutolsó a sokezer
Után

Ha te sírsz, az az én sírom

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26225

Gubcsi Lajos

Nemlétkérdés


Érdemesültél-e valamire
S ha nem, hát mennyire
Ha elejtetted a lelked
Engedd mellé üres tested
Miért volt az életed
Mellérendelt érdeked?

Mégse sírj, sivár semmi leszel
Ha könnyes türelmetlenséged
Becsapja kicsinyre nőtt lelked

A kedvem nélkül ültem
Elmerültem a jelentéktelenben
A kincsből, amiből lettem
Hová tévedtem?
Habár a Napra
Ölben hozott a Hold
Elkezdtem zokogni
S vigaszt nem kapok
Vigyázzatok
Lopok közben majd holnapot

S mit eddig megbilincseltem
Levetem rólam a személyem
Itt vagyok és a csillagok
Szórnak millió fénymagot

Ugye nem kérdezed már bénára fagyott éjszakán
Hol az Idő csoszogva éppen hogy megtalál
Miért állok ijedten a fagytól csillogó pusztán.
Hazug hangok nem köszönhetnek többé rám
Hozzád kulcsol a láthatatlan öröklétjel
S a haragom dallammá szelídül az éjjel

Lejövök érted onnan
Hol még sohase voltam
Hívsz-e valahová
Ha csalogatsz

Ezután mindig hozzám tartozol
Az utcasarkon, s fönt is valahol
Ahol egyszer már élhettem veled
Kettős képzetünkben a szerelmes eged
Ahol láttuk a fényeket, a vihar nélkülit
Simogattuk a galamb verdeső szárnyait

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26224

Gubcsi Lajos

Jó lesz, ne félj


Ha megsímítod a gyermekem
Érints meg egy darabot belőlem

Ha megreped egy kicsit az életed
Ha megroggyan vállad, nincs mit cipelned
Ha szerényen súgja neved a mátkád
Ki szintén eltört már, annyit várt rád

Pálcát törhetsz, vagy állhatsz kérlelőn
Imákat mondasz értem, nekem nincs erőm
Mersz-e szeretni, vagy elég szeretve lenni
Eljössz-e értem, vagy ördög vigyen ölelni

Ha belesírod üres markodba
Bánatod, mert az élet ostoba
Ha majd szálldogálsz rendben fölfele
Már tudod, alulról nincsen semmise

Hetedhét szállt el a hitem
Egy szem maradtam dicstelen

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26223

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26222

Boda Magdolna

(ébren)

 

csak nem aludni
csak maradni ébren
és őrködni
ha lehunyom a szemem
elillansz az álom ködébe
eltűnsz hírtelen
és mindörökre
ha lehunyom a szemem
elenyészik a levegőben
tested illata és mandula
íze is elolvad nyelvemen
és nem látom
szemedben lobogást
se fényt
az éjjeli lámpa
kialszik
hangod
koppan
a kockakő feketéjéből
a fehér négyzetébe
koppan
koppan ide
koppan oda
ide
oda
csak nem aludni
csak maradni ébren

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26221

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26220

Nyírő László /Lacka/

Álmomban ...

 

álmomban láttalak

olyan volt mint régen

átkaroltalak

egészen lassan

mint ha nem sietnék.

nem is kellett

elrebbent

pillanat

villámsújtotta ég alatt

ha látom

a pírt

egy csók után

a szádon

már nem

maradt

gondolat

ami ne kullogna utánad,

mint őszi erdőn ha fák bólintanak

hullott leveleik után

hogy még egy sort írjanak,

mielőtt a földön

elenyészik az üzenet ...

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26219

Nyírő László /Lacka/

Újra ...

 

újra álmodom veled.

nem múlik éjjelem

nélküled

csak az ébredés ami riaszt

elveszi azt

amit ébren is ringatok,

nap közben álmodom,

hogy csókolsz

hogy szeretsz

hogy átfogom

a derekad ...,

búcsúzom, minden reggel

de nem engedlek el

hozzád simulok

minden sejtemmel.

ébredek.

újra, újra egyedül

lefekszem

talán már halottan.

kihűlt a szemem

de ne csukd le!

ne még !

hidd el látlak

és egyszer

csillog még.

 

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26218

Nyírő László /Lacka/

emlék...

 

sziget az agyamban

éppen lakatlan,

kellék vagyok,

a pálmafa alatt

a homokon,

emlék,

eldörzsölt csepp

csípés a szemedben

ráncolt homlokon

emlék,

kalickában

napra nap

újra ugyanazt daloló

fakó madarak ...

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26217

Nyírő László /Lacka/

Lelkem levelein ...

 

takarj be lombbal

felejts avar alá

fényes erdő !

a gyökereid közé szivárog

majd a testem

a lelkem leveleiden csillog

majd a hajnali harmattal

csak hadd mohosodjak

mint egy kidőlt törzs

férgek fészke

amin átlép a vándor

vagy hazafelé vagy éppen el ...

takard be földdel

az utolsó álmom !

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26216

Nyírő László /Lacka/

Temetni kísérlek ...

 

ágyútalpon

hat ló húz

az utolsó igazi vágy

leplével takarva

nem nyitod már rám újra a szemed

egyedül, mint egy egész menet

hömpölygök utánad

friss virágot viszek

amit nem fognak vízbe tenni

mert temetni

kísérlek

SZERELEM.

 

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26215

Nyírő László /Lacka/

Árny alatt ...

 

éjjeli
erdő
vetette
árny alatt
tengermély a sötét
vak árnyalat.
a fekete újabb színe.
hasítasz belőle
egy véget
hogy majd ha a láz
lúdbőrös rajtad
és  már csak  gyász
dobog benned.
legyen mit
felvenned...

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26214

Nyírő László /Lacka/

Mikor ...

 

mikor a könny

az arcodra szárad,

már nem sok,

csak egy, két csepp

már el sem éri a szádat

az nyár derekán is

olyan amit ha fagy csípte volna

vagy nem is a fagy

talán csak a volna ...

 

szomorúfűz Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26213

Szép estét kívánok!

 

merrrevagy Creative Commons License 2012.06.24 0 0 26212

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=hFHAr974_dM#!

merrrevagy Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26211

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26210

Ezzel a gondolattal köszönök most el.

Viggyázzatok egymásra!

Legyen további szép délutánotok!

 

 

” A szeretet mindenhol ott van.
Ott van a fában, a kőben, a reggeli harmatban,
a nap sugaraiban, az emberek között,
a boldogságban és a szomorúságban.
Mikor az ember a legmagányosabb,
ott van akkor is.
Együtt érez, átkarol, körülölel. "

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26209

"Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog.

Aztán eljön majd az a pillanat is,

amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani:

emlékszem, volt egyszer egy barátom."

 


 


mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26208

"Csak ne álmodnék …

Meg tudnám szokni ,
hogy szürke az élet
Csak ne ...
Csak ne ölelnélek
minden álmomban
csak ne szaladnánk
színes réteken kézen fogva
a horizontba
egyenest napot fogni
mint ha lepkéket kergetnénk csak,
csókkal csalogatnánk
fölénk felhöt
hogy az árnyékába hemperedjönk
pitypangot fújni a világra .
hogy lássa
a fiai vagyunk
a testéböl egészen
és az Isten
reptetné , hogy mosolyogjunk
látván hogy új Éva van már és új Adám
és új paradicsom

Csak ne álmodnék ..."

 

 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26207

"Mennyi mindent el tudunk viselni egymásba kapaszkodva, és milyen magányosak, céltalanok vagyunk, ha nincs egy kéz, amelyik simogat, ha nincs egy szempár, amelyik azt sugározza - a gondok, bajok közepette is -, hogy fontos vagy nekem."

 

 

 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26206

Gligorics Teréz

Üres papírra

 

Már egy órája bámulok az üres papírra,

Mint gép, leállt az agyam, nem jut eszembe semmi,

Mond, miért ne borulnék rá zokogva a sírra,

Mikor holnapom már előre ment a kést fenni.

 

Vak szem pillája tapad rá a sötét falakra,

Mint pók, szalad le és fel, emlék-hálóját szőni,

Nem tudok gondolni már sem csókra sem haragra,

Egyre azt sírom, miért kellett nekem felnőni.

 

Hogy eljárt az idő, lám megértem a hatvanat,

S azt kívánom, bár a tavasz a fenébe menne

Bárányával, az ő vére is kés élhez tapad,

Jöhet az ősz, a rothadó leveleknek szennye...

 

Már egy órája bámulok az üres papírra,

Tán újra írhatnám...de nem jut eszembe semmi,

Mit írjak még, hisz minden sor százszor meg lett írva.

Ha lenne...anyámhoz szeretnék még egyszer menni...

 

 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26205

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom,

csak erőt kérek a hétköznapokhoz.

 

Exupery

 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26204

Szakáli Anna

Vándor

 

Kósza szellő reng a rónán,
hangtalan hajlik a fű,
remegő látomás néz rám,
délibáb, réz-köszörű.

Lassan poroszkál az égen,
poros út homályba fúl,
csacsi megy ott fenn a kéken,
esti fény semmibe hull.

Csillagok ülnek fölöttem,
sötét fátyol betakar,
éjfél, csend, hideg köröttem,
e bolond szív mit akar.

Átölel és visszahúzna
a hajnali dermedtség,
de csak megyek egyre tovább
hív, szólít a messzeség.

S mire a Nap újra köszönt,
lábam sajogva megáll,
magához ölel az álom,
elringat, s én alszom már.

 

 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26203

"Vigasztalódj, kedves lélek!

A felhők mögött mindig világít a fény!"


Louisa May Alcott

 


 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26202

Szita Zoltán: Ha napsugár vagy

 


Mikor millió napsugár
ragyog fenn a kéklő égen,
Közülük csak egyetlen egynek
a fénye ragyog nékem.

Ha kicsi hófehér felhő vagy
mikor a nap izzón perzselő,
Nekem az is Te vagy
gyönyörű felhőtested hűsítő.

És amikor meg vihar vagy
szinte az is egészen az enyém,
Bódító édes villámod
táncol szédült szívem peremén.

És szívembe beleégeted
mámorítóan forró szerelmed,
S én kábultan hagyom magam
hogy egészen az enyém legyél.

És ahogy szeretlek Téged:
szeretem egészen, drága lényed,
Te is szeress egészen odáig -
a legvégső, szerelmes halálig.

 


 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26201

Lelkünk mélyén ott rejtőzik a misztikus, aki újból arra vágyik, hogy a világegyetem legyen a játszótere.

 


Matthew Fox

 


mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26200

Reichard Piroska

Tragédia

 

 

Te is tudod és én is érzem,
hogy lelkünk összeforrt egészen
s mint két sötét, vészhozó szellem,
küzdünk magunk és egymás ellen.

Nem tudom, lelkem kiért retteg:
magamon sírok vagy feletted?
Akárki győz e küzdelemben:
el vagyunk veszve mind a ketten - - -

 

 

 

mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26199

Három dolog van, amit nem lehet sokáig rejtegetni:

a nap, a hold és az igazság.


Buddha

 


mousot Creative Commons License 2012.06.23 0 0 26198

Nagy Bandó András

Vénusz

 

Esthajnalcsillag,
csillagom,
bámulom fényed,
bámulom!
Tündöklő lényed
láthatom,
ahányszor nézlek,
álmodom.
Nem érti senki,
vállalnám,
érted a földet
itthagynám.
Repülnék hozzád
szárnyakon,
kerengnék véled
száz napon!
De jó, hogy ott vagy,
jó nagyon!
Esthajnalcsillag,
csillagom!

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!