Figyelj, nézd már meg, mikor akarsz mivel permetezni! Ilyenkor már ne permetezz meg semmit, mert utána nem ehetsz a szőlőből. Tavasszal próbáld meg kiirtani amikor az áttelelő példányok megjelennek.
Nem is gondoltam volna, hogy a Tramini ilyen különleges ízű.
Ha már a jóízű borszőlőknél tartunk, próbáljátok ki a Turánt. Nagyon finom! Mézédes, fűszeres, a Csaba gyöngyéhez hasonló ízű. Jobb ízű, mint sok csemegeszőlő. Épp ma kaptam pár fürtöt a szomszédomtól, le is fotóztam.
Nálam a legjobb darázscsapda az esővízgyüjtő hordó. Egyfolytában belefulladnak, amikor isznak. A vízzel teli vödrökbe és a macska vizesedényébe szintén.
Akkor nemsokára permetezek, ha már nem lehet megúszni. A Concord teljesen érett, de kell még pár hét, mire leesszük. Az Othello-nak is kell még 2-3 hét a teljes éréshez.
Én egy ilyen "speciális" darázscsapdával védekezek:
Az én adalékanyagom az egészhez: bor (természetesen csupán az ami összeöntegetésekből megmarad), ecet, cukor és a végén amire nagyon "buknak" a darazsak, egy kis energiaital (inkább ide mint a gyomorba...). Hetente kétszer ürítem a csapdákat, annyi darazsat összeszednek.
Igen, tudok róla, de próbálok kísérletezni - inkább a szőlőben, mint a pincében... 2007-ben az első termésből a nagykönyv szerint csináltam bort, mégpedig 18-as cukorral aug. végi szürettel. Az eredmény egy illatos bor kellemes savakkal de talán az iskolai menzán is fel lehetett volna szolgálni, olyan gyenge volt. 2008-ban 22-es cukorfok, kellemes félszáraz bor lett az eredmény. 2009-ben 23-as cukor, félédes bor. 2010-ben eladtam a szőlőt, de kóstoltam a belőle készült bort. 21,5-ös cukorral és nagyon finom savakkal rendelkezett és több aranyérmet is kapott különböző versenyeken. Idén megpróbálom teljesen túlérlelni és egy édes bort készíteni belőle, lehetőleg aszúsodott szemekből. Neked mikor volt szappan ízű a muskotály? Mármint milyen cukorfoknál?
A tramininek "mézben áztatott rózsaszirom, licsivel nyakonöntve" íze van, vicc nélkül... A guzal kara pedig az egyik legfinomabb csemege (szerintem). Ropogós, édes, kellemes savakkal és felaggatva hűvös, száraz helyen télen is sokáig eláll.
"Mert a direkttermőkön a filoxéra tulajdonképpen csak esztétikai probléma."
Ez nem így van, ha nagyon elszaporodik, akkor akár az aktív levélfelület 95 %-a is elveszik a növény számára, apró, csupa gubacs levelek nőnek, amik nem képesek kinevelni a fürtöket.
Ilyen fertőzöttségnél nem lehet elkerülni a rovarölőzést (a filoxéra nem atka, hanem rovar), de kisebb egyedszámnál is érdemes permetezni, hogy ne szaporodjon fel a szám.
Ha óvakodsz a szermaradványoktól, akkor vagy sokkal szüret előtt, vagy szüret után permetezz felszívódóval, akkor is kevesebb lesz az áttelelő.
BI 58-cal nem sikerült kiirtanom őket, de nyilvánvalóan még az európaiak dugványok gyökereiről is leritkultak, mert azóta sokkal erősebben hajtanak és jó lett a télállóságuk is, előtte évekig csak 2-3 íz telelt át, nem tudtam, mi bajuk lett hirtelen.
Nem tudom, és nincs is erre egyértelmű szabály; meg évjárattól, fajától, termőhelytől is erősen függ. De van egy ábra a borászati zsebkönyvben, ahol a pH-t és a titrálható savakat vannak ábrázolják, és azért 10 feletti savakhoz nem nagyon tartozik 3nál nagyobb pH. De mondom, a juhfark lehet, hogy ezért is speciális savkészletű.
Meg beszéltem a Hhetényi Szabó Zolival aki szintén méreget ph-t és ő mondta, a mérője gyári beállításai nagyon "el voltak tolva" neki is ujra kellett kalibrálnia.
Megpróbálhatod elégetni a gubacsos leveleket, ha még ott vannak biztos ritkítod őket.
Nem tudom az életfolyamataikat, de végülis ez is egy fajta atka. A szőlőlevélatkákról azt olvastam hogy augusztusban elvonulnak a telelőhelyükre a rügyekbe és csak jövő tavasszal rügypattanáskor jönnek elő. Ezért kell tavasszal olajjal meg kénnel lemosópermetezni mert lefulladnak tőle. A filoxéra talán nem a rügyekbe megy telelni, hanem a gyökerekhez. Aztán hogy előjön-e, vagy ott marad örökre nem tudom. Utána kellene olvasni.
Köszönöm. Actarám nekem is van, de annak idején imkerei azt írta, hogy semmi sem tudja teljesen kiirtani a filoxérát, még a Bi 58 sem. Kérdés az, hogy érdemes-e ezreket költeni permetszerre, mérgezni magunkat, csak azért, hogy ne legyenek gubacsok a leveleken. Mert a direkttermőkön a filoxéra tulajdonképpen csak esztétikai probléma.
Az idei védekezéssel már amúgy is elkéstem. Nem lenne egyszerűbb simán eltávolítani és elégetni a fertőzött leveleket? Talán az csökkentené a számukat, mellesleg teljesen ingyenes és bio-módszer.
Nem volt még filoxéra gondom, de utánagugliztam neked:
Régebben a Novenda volt az ellenszere de ez egy baromi erős méreg ami megöli a filoxérát és a tojásait is.
Újabban az Actara van ellene:
"A filoxéra nevű kártevő rovar levéllakó alakjai ellen rügyfakadás előtt Agrol Pluszos kezeléssel (olajos lemosó permetezés a tojásgyérítés érdekében), májusban pedig - mielőtt a gubacsok megjelennének és bezáródnának - a mozgó törpetetvek elleni Actara 25 WG-vel történő (ismételt) lombpermetezés adhat eredményt."
Mi van akkor, ha a direkt termő filoxérás lesz? Mit kell ilyenkor tenni?
Asszem ez még nem volt kibeszélve itt. Azt tudom, hogy nem árt nekik a filoxéra, de mégis idegesít, hogy van és hogy rondák, gubacsosak a levelek. De mi a megoldás? Kiírtani nem lehet őket, a talajcsere több millába kerülne, kivágni nem fogom őket, agyon permetezni se szeretném, mert nem ér annyit, hogy megmérgezzem magam és a családom.
Annyira gusztustalanok ezek a szemölcsös levelek, borzalmas.
Ha nem értesz a szőlő metszéshez ajánlom a Guyot metszést, nagyon egyszerű, az ábra mindent elmond. Az ábrához képest annyi eltéréssel csinálom, hogy nem hagytam 15 szemet csak 10-et, ez nekem a következő tőkéig elér és az alsó drótom magasabban van kb 75-80 cm, így a kapálógép szarva elfér alatta és ültettem a szőlőtőkék közé 1-1 tő törpeparadicsomot, így jobban kihasználom a kertet. A permetezés nem probléma mert júliusig ugyanazokkal a szerekkel permetezem a szőlőt mint a paradicsomot, később már a szőlőt nem permetezem, a paradicsomot ha kell permetezni űgy csinálom hogy ne permetezzek fel a szőlőre. A fürtök fent vannak 80 cm magasan, a törpeparadicsom meg lent a földön.
Ami kezdetben csalódást okozott, az az Izabella. Habár 5 vesszőből 4 megeredt, hónapokig csak 10-15 centis satnya hajtásai voltak fakó, sárgászöld levelekkel. Egy direkt termőtől többet vártam. Aztán nemrég elfogadhatóan beindultak ezek is, már 30-40 centis szép hajtásaik vannak. De mikor lesz ezekből olyan lugas, mint amilyen dédapámnál volt? Nála a fél kertet befutotta néhány tőke Izabella.
Zoli, esetleg kalibráljátok újra azt a pH mérőt; mert bár a Juhfarknak speciáls savai vannak, de 12es érték mellett nehezen elképzelhető a 3,2es pH. Már Bálint adata is furcsa, de ez mérési hiba gyanús.
Nálam a márciusi Palatina dugványok 1 méter körüli hajtásokat növesztettek eddig. Azok sincsenek jó helyen beiskolázva (almafa alatt félárnyékban, trágya semmi), de locsolom őket majdnem minden nap és szépen nőnek. A Narancsízű is hasonló méretű hajtásokat növesztett. Ezeket csak az Irsai előzi meg, az viszont jóval, mert azon akadnak másfél-két méteres hajtások is. 5 hónap alatt nem rossz.
Például, de majd írok még fajtát a régebbiek közül (ja, és még ez is).
Palatina nekem is van, de nem jó helyen van, eddig termést se hozott. Lehet, hogy az lesz a vége, hogy átültetem (nőni se igazán akar, ezek szerint már "nagyobbacskának" kellene lennie...).
Naná, hogy alkalmasak! De itt is igazak azok a kritériumok, amelyeket janijani írt neked a 10220-ban.
Van olyan fajta, amelyik kifejezetten alkalmas, de van olyan is, amelyik nagy valószínűséggel sose érné meg az általad kívánt állapotot, mert egész egyszerűen genetikailag túl gyenge a növekedési erélye.
Na, ezeket a szőlőket is szétcsapta a jég tegnap délután, még diónyi is esett. (100 E körüli kárt saccolok.)
Szerencsére a szőlő negyedét behálóztam három napja seregély ellen, pont az É-D-i lugasokat, és a jég nyugatról jött. A K-Ny-i sorokat meg kissé védték felülről a levelek, már ameddig még fent voltak.
