A hőcserélsős rendszer ára még mindig horribilis, egyszerűen nem éri meg, soha nem térül meg. Mivel lesz egy 4,7 kW-os napelem rendszer a tetőn, így a fogyasztás optimalizálása sem akkora feladat.
Mi is mokuskáltunk egy házi rendszert a szellőztetéshez, ami néhány csőből, egy zárt fém dobozból állt(4 m hosszú), a doboz fésűs módszerrel volt két részre szedve, így egy primitív hőcserélőt képezett. Így a bejövő levegőt kicsit előmelegítette. A gond az az volt, hogy a kimenő párás levegő azonban hamarabb csapódott ki, mint ahogy arra számítottunk, és mindig volt egy kis visszacsorgás. Így a hőcserélőt kiiktattuk, és csak nyáron használtuk a szellőztetést, az egyik csőrendszerben kifele ment a belső levegő, a másikban befele jött, de csak éjszaka, mikor már kint is hüvösebb volt. Két kis csőventillátor elég volt ehhez.
A teljesítményt a gépek maguk szabályozzák, részterhelésen megy ha nem kell annyi teljesítmény. Teljesen automatikus, elektronika figyeli.
Van akinek zavaró, ha megy a klíma illetve légmozgás, zaj. Mondjuk min. venti fordulaton nem zavaró 20dBA körül, de akkor valamennyit romlik a COP.
A Fujitsu egész pontosan tartja a hőmérsékletet, az LG is.
Multinál nyilván ha nagyobb a beltéri és az elektronika nem tilt arra, hogy a beltéri összteljesítménye nagyobb a kültérinél(LG Daikin, Hitachi stb) akkor arányosan osztja a teljesítményeket.
5 egyforma beltéri esetén az LG pl 3,5 COP -15 C külső 22 fok belső hőmérséklet esetén.
-10 foknál 3,75 a COP. -5 foknál is, 0 foknál 4,37
Notes: 1. Capacities are based on the following conditions. Corresponding refrigerant piping length : 7.5m Level difference : 0m 2. TC : Total Capacity (kW) PI : Power Input (kW)
Azaz totál teljesítmény ennél lényegesen jobbak a részterheléses adatok amikor e teljesítmény 50%-on fut pl.
Pontosan nem tudjuk, mert nem adja meg a szervízkönyv.
Kérdés az, hogy szükség van-e 5 beltéris vagy 5 gépre?
Ha mar komolyan belemelyedunk a dolgba, akkor az uj hazadban lehetne hocserelos szelloztetes, ami az energiatakarekossagot es foleg a komfortot novelne. Ezt a rendszert kilehetne hasznalni egy by-pas beiktatasaval levegokeringetesre is. Igy a klima meleget kenyelmesen oda iranyitod, ahol szukseg van ra.
Ha jol szigetelt a hazad es radiatorfutesed van, akkor mar a tervezesnel tulmeretezett radiatorokat kell felszerelni, amik kepesek 35 C°-os eloremenovel kifuteni a hazat . Nalam ez volt es tokeletesen 1 fokon belul ingadozott a homerseklet, mert a termosztatom ilyen volt. Ha erzekenyebb lett volna , akkor meg egy fok sem lett volna. Jelenleg, hogy klimaval futom a hazam, most is 1 fokon belul van a mozgas. Igaz a haloszobamban a nagyszobahoz kepest stabilan fel fokkal huvosebb van, de az igy szuper.
Nem tudom milyen fűtésre gondolsz ami 45 foknál jelentősen melegebbet nyom a padlóba. Egy kondenzációs kazán ennél sokkal melegebb vizet nem is szeret csinálni.
Egyébként meg a túlfűtésre találták fel az öntanuló termosztátot. Az tudja, hogy mikor kell leállni a fűtéssel ahhoz, hogy a végén megfelelő legyen a hőmérséklet. De hogy pont te akinek elvileg ez a szakmája az ne tudja hogy mi ez... Valahogy sántít.
Egyébként meg az elektromos teljesítményhez számoljuk csak össze azokat a wattokat:
- fűtés 5 kW (ami nagy hidegben csak a hőn tartáshoz elég, ha hazajön a család a sítúrából télen a hideg házba akkor ennél több kéne hogy emberi idő alatt felfűtse)
- indukciós tűzhely 7-8 kW
- villanysütő 2 kW
- Villanybojler 1,2 kW (ez a legkisebb amit találtam hirtelen)
Összesen 15,2 kW ha minden elindul egyszerre, ez 66 amper. És akkor még nem használt a család mellette semmit, egy hajszárító és/vagy porszívó még rá tud dobni elég sokat. Azért ez elég messze van a normál 3x16 ampertől (és már a 3 fázis se tekinthető 'normál'-nak). Persze nem kötelező ezt mind egyszerre bekapcsolni, lehet élni úgy is hogy odafigyelsz hogy mi mehet egyszerre és mi nem. Csak ez nem gyakorlat egy átlagos háztartásban. Pláne új építésű házban.
amikor egy Fujitsu klíma lead 0,5-4 kw között szabályzott teljesítményt(ha 1 kw kell neked) akkor az 1 kw fűtőteljesítménynél kb 0.25kw a felvett elektromos teljesítmény. Tökéletesen alkalmas a célra. Sajnos ebből 5 db kb br750000 FT gépár,(ASYG07LECA) de nem biztos, hogy kell ennyi gép. Erere igényelhetsz H tarifát ami 32 FT/kwh körüli áramár.
Normál házban, ha bekapcsol a kazán, akkor 1 fok emelkedése után leáll a fűtés, utána keringet a szivattyú, ez további kb. fél fok emelkedést okoz, kb. ennyi, mire a víz visszahül annyira, hogy a szibóvattyú már leáll (kb. 45 fokos vízhőmérsékletnél). Azaz 1,5 fok az ingadozás.
Ez jól szigetelt ház esetén a fél fokon további 2-3 fokot emel, mire az előremenő víz lehül. Megoldás, hogy finomabban szabályozunk.
Egyébként sokaknak, hogy 20 vagy 24 fok a hőmérséklet egy házban az semmilyen gondot nem okoz. Sajnos nekem igen.
Nem lefele, fölfele ingadozik a fűtés bekapcsolása után, hiszen hiába kapcsol le a kazán, a melegvíz még kering egy darabig, míg az előremenő le nem hül egy szintre.
- Gáz esetén valóban kell még kémény, stb. Ugyan ezen házra lett volna a költség 1,5 MFt mindenestűl (tervezni én terveztem volna, szakmám, emiatt a kollégák árulónak is tartanak :-))
- 4-5 kW teljesítményhez nem kell plusz költség, sima 32 A-os rendszer tökéletes, az évi 12 000 kWh energia igény ekkor sincs túllépve, így még háztartásinak számít. Az előző házban 1,7-es napelem rendszer mellett volt az éves felhasználásunk 5200 kWh.
- Főzés indukciós lapokkal, kisebb az energia igénye, mint a gázos főzőlapnak.
- 100 nm-es majdnem passzív háznál egy kis kandalló ellátja az egész hazát, ha kell alternatív fűtés, központi helyről, persze nyitott ajtókkal
- Simán, jól és könnyedén eladtuk az előző házat idén, a legnagyobb pangás időszakánban. A napelem többet dobott rajta, mint bárki azt gondolná.
"ilyen típusú házban ennek a mértéke elérheti hagyományos kazános+padlófűtéses rendszerben a 3-4 fokot is"
Ezt hogy érted? Egy padlófűtéses alacsonyenergiás házban 3-4 fok hőingás? Amikor 1 foknál többet nem hül egy nap alatt kikapcsolt kazánnal? Nem lejt nálad egy kicsit a pálya az infrapanel irányába?
Azért ez a gáz-infrapanel összehasonlítás nem ilyen egyszerű. Egy pár szempont amit figyelembe kéne venni:
- Gáznál számolni kéne kéményt, meg gázbekötést is (ha már új építésről beszélünk). Ezekkel együtt nem biztos hogy elfér 1,5 millióban.
- Villanyfűtéshez nagyobb teljesítmény kell a szolgáltatótól, ami plusz költség.
- Ha nincs gáz, akkor villanytűzhely kell, ami még plusz teljesítményt igényel.
- Ha kihagyod a gázkazánt akkor külön gondoskodni kell használati melegvíz ellátásról. Vagyis villanybojler kell, ami megint plusz költség és plusz teljesítmény igény.
- Gázos fűtésnél csapokkal tudod állítgatni az egyes szobákba jutó meleg mennyiségét. Ezzel szabályozod be a fűtést hogy mindenütt egyforma hőmérséklet legyen. Infrapanelnél ehhez helyiségenkénti termosztát kell, de azzal együtt már nem lesz meg 200eFt-ból a fűtési rendszered.
- Ha úgy hasonlítod össze a dolgokat, hogy 'gyengébben szigetelt ház gázfűtéssel' áll szemben 'jól szigetelt házzal elektromos fűtéssel' akkor kb. egyforma beruházási igény jön ki, egyforma fenntartási költséggel.
- Ha egy kétmillió forintba kerülő, 20-30 év élettartamú napelem garnitúrát leosztasz évenként, akkor olyan szám jön ki, amivel egy jól szigetelt házat kifűtesz gázzal.
- Ha van a padlóban fűtésed, akkor arra később rugalmasan ráköthetsz sokféle hőtermelő szerkezetet (fatüzelésű kazán, gázkazán, hőszivattyú, akármi). Ha csak infrapanel van akkor nem nagyon tudod a villanyáramot semmivel se kiváltani. És egy ház élettartama sok évtized, fene tudja mi lesz a hatékony 30-40-50 év múlva.
- Ha nincs gáz bekötve a házba akkor a jelenlegi közfelfogás szerint csökkent értékű, nehezebben eladható. Persze ez idővel változni fog.
A kazán+padlófűtés+radiátor lényegesen drágább, annak a különbséget inkább napelemre költöttük. Bár kismértékben rosszabbul reagálom le a hőingadozást, ez még nem lenne gond, de ilyen típusú házban ennek a mértéke elérheti hagyományos kazános+padlófűtéses rendszerben a 3-4 fokot is, attól függően, hogy éppen a fűtés mely szakában vagyunk.
Az A++ most a legjobb minősítés családi házak esetén, efelett van a passzív ház, ami egyenlőre nem hivatalos kategória.
Remélem, hogy a házunk ezt a szintet is meg fogja ütni.
Tehát vegyük az áltad írt 4000 kW óra éves fűtési energiát. Ezt kell bepumpálni a házba eccerűség kedvért 200 nap alatt, az az naponta 20 kWórát. Igaz télen többet átmeneti időben kevesebbet.
Ez úgy oldják meg általában, hogy szakaszosan üzemel a kazán és probléma semmi !
Például csúcs hidegben 8- 10 órát, kevésbé hidegben meg csak pár órát. Ja és nem egyben, hanem célszerű idő szünetekkel.
A probléma az szokott lenni, hogy mint írtad 4- 5 kW teljesítménynél nem kell több és ezt aradiátorokra is szigorúan veszik. Ilyen kor megbolondul arendszer - akár 5 - 10 percenként is ki be kapcsol.
De hol van előírva, hogy egy lakásban nem lehet minimális hőingadozás ??
Tény vannak puhányok, akik vesznek egy digitális hőmérőt és azon lesik még a tizedfok változást is.
Amúgy mit jelent az a 100 nm-es A++-os ház , és miért nem ++++, az lenne az igazi.
A gondom az, hogy minden szobába kell raknom ilyet, de nincs kellően kisméretű, kisteljesítményű, mivel 5 db kellene, egyenként 1-1 kW-os teljesítménnyel.
