Keresés

Részletes keresés

Olme Creative Commons License 2007.05.19 0 0 978

Üdvözlet!

Ha én még nem vagyok nagyon lemaradva(de valószínűleg igen), akkor úgy tudom hogy az éter azon viszonyítási rendszer(világegyetemet egészében kitöltő "híg" anyag), melyhez képest a fény mint hullám és mint részecske 'c'-vel mozog. De már 102 két éve van annak, hogy Einstein megmondta, az éter egyszerűen értelmetlen, ugyanis olyan viszonyítási rendszer, mint amilyen ez, egyszerűen fölösleges - természetesen csak itt a fénynél. Ezért nem értem a topik kérdését, de szóljatok, ha tényleg le vagyok maradva:)

Zsora Creative Commons License 2006.12.07 0 0 977

Khm... Csak középszintű végzettségem van, ill. ennek megfelelő tudásszint. (Azaz annál azért némileg több, mert 2 félévet már lehúztam műszaki főiskolán...)

Most kezdtem csak el mélyebben belevetni magam a fizikába, de még nagyon az elején vagyok, sokat kell még tanulnom.

 

Egyébként a részecskéket nem röpködő söréteknek képzelem, hanem hullámjelenségek közötti eseményeknek ill. állóhullámoknak. Persze ez a feltételezés is csak egy modell, nem pedig a valóság...

Mivel az ismereteim elég hiányosak, ebbe most nem akarok belemenni. Majd ha eljutottam egy megfelelő szintre... Akkor már talán össze tudok valamit rakni a mozaikokból.

Addigis felteszek ilyen hülye kérdéseket, amiket laikusok szoktak. :-)

Előzmény: Gézoo (975)
mmormota Creative Commons License 2006.12.07 0 0 976

Mozgó pozitív töltések is létrehoznak mágneses teret. A semleges neutronok nem (spinjük viszont van, de ennek mibenléte teljesen érthetetlen vantummechanika nélkül).

 

A fény maga elektromágneses hullámjelenség. A foton a kvantummechanika fogalma, és tapasztalatom szerint a kvantummechanika minimális ismerete nélkül csak félreérteni lehet. Az laikus kép valamiféle repülő sörét, de ez teljesen és alapjában téves és megtévesztő elképzelés.

A fénysugár nem hoz létre statikus mágneses teret.

Előzmény: Zsora (974)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.07 0 0 975

Szia!

 

  Megkérdezhetem, hogy hanyadikos vagy?

 

(  Csupán azért, hogy a Te nyelvezeteden fogalmazva válaszolhassak..)

Előzmény: Zsora (974)
Zsora Creative Commons License 2006.12.07 0 0 974

Bár (látszólag) nem tartozik szorosan az éter témához, de azért megkérdezem:

Az elekronok áramlása ugyebár mágneses teret hoz létre. És a pozitív töltéseké, mint pl. a proton? Vagy más részecskéké, mint a neutron vagy a foton?

muallim Creative Commons License 2006.05.12 0 0 973
az nem antigrav modell.
Előzmény: TEODOR (795)
habár Creative Commons License 2006.05.02 0 0 972
De ha arról van szó, hogy valaki az ismeretei, kompetenciája felett megláthat valamit, pontosabban ráérezhet, akkor én arról következőt mondanám:

- A fizika tele van olyan, történetileg kialakult, (egyébként helyes eredményt adó) képlettel, amelyet már mindenki megszokott, de amelyek nem jól türözik a folyamat lényegét- és ezért tévesen interpretálhatók.
Az egyik ilyen példa: a (NEWTON) gravitációs gyorsulási képlet.
Sajnálom, de

a=4(Pi)/3*G*(ró)*r m/s^2

formában jobban használható, lineáris, vektoriális, nincs benne nulla oszthatóság, és a sűrűséggel interpretálható.

Ez olyasmi, mint a geo, és a heliócentrikus világképp.
Mert mindkettő igaz, de az interpretáció-az utóbbira jobb.

És aki elkezdett kutakodni a szertehányt részecskék között- az kapott is Nóbel díjat (QED).


- Nem (csak) a fizika a hibás. A probléma a matematikában kezdődik.
Ott sem a világosabb, jobban átlátható strukturák a divatosak, hanem a történetileg kialakultak.
(erről a "Számoljunk egymással" topikban írtam).
Előzmény: habár (971)
habár Creative Commons License 2006.05.02 0 0 971
mmormota
Mindenesetre van érzékem a dolgokhoz, QED nélkül is. Amit realizálhatok adott probléma megoldásánál. Van probléma meglátó, és megoldó képességem, a képzetségemnek megfelelő szinten.

Hiszen például, én is- felszámoltam egy végtelen mennyiséget, (ahogy Feymann tette), amire magamtól jöttem rá ("osztás nullával" topik, gravitációs gyorsulás r=0 helyen)
Vannak jó meglátásaim, tapasztalatból tudom.
És végül vannak dolgok, amelyek nem a kvantummechanika szintjén vizsgálhatók.
Olyanokban, azon a szinten, abban a léptékben- lehetnek jó eredményeim.
Nemcsak nekem, bárkinek, aki azon a szinten kellőképpen felkészült.

Az a fontos, hogy mindig azon a szinten vizsgálódjak, amelyre képzetségem predesztinál.
Ez valóban nem az a témakör.
Előzmény: habár (967)
Gézoo Creative Commons License 2006.05.02 0 0 970
Bocs QED-el... Gépelni még tanulni kell...
Előzmény: habár (967)
Gézoo Creative Commons License 2006.05.02 0 0 969

Szia!

 

  Nem hiszem, hogy félreérthető, de ok. Megfogalmazom másként:

Egy valami csak egy irányban haladhat egyenes vonalban, sok valami

sok irányban..

Előzmény: mmormota (936)
Gézoo Creative Commons License 2006.05.02 0 0 968
Szia! Szép napod legyen! WED-el vagy anélkül...:D
Előzmény: habár (967)
habár Creative Commons License 2006.05.02 0 0 967
Kvantumelektrodinamika...
Érdekes a dolog. Nem tanultam róla. Itt sem sokat olvastam.
Vagy amiről nem tudok, észre sem veszem?
Mára elég, a címét már tudom.
Előzmény: habár (965)
Gézoo Creative Commons License 2006.05.02 0 0 966

Szia!

 

"

Mondj egyetlen okot, amiért eltérhet két egymás mellett azonos közegben haladó fénysugár sebessége!

 

Az egyik foton felfelé megy a másik szembejön és lefelé esik. Eltérő lesz a sebességük. De nehogy elkezdd bizonygatni, hogy nem így van, senki sem mérte a fénysebességet függőlegesen. Egyedül a GPS órajeleltérés utal rá, s az eltérés kicsi."

 

   Az azonos közegre minden jellemzőjét értettem, vagyis az érthetőség kedvéért

olyat amiben csak és kizárólag az irány a kölönbség.

 

   Ha ezt belátod, akkor azt is be kell látnod, hogy ebből adódóan számunkra,

(azok számára akik ugyanebben a közegben) megfigyelők számára nem lehet

haladási irányú vastagsága a fénysebességgel haladó valaminek.

Előzmény: Astrojan (937)
habár Creative Commons License 2006.05.02 0 0 965
Igaz.
Soha nem mondtam ilyesmire, hogy Ti ködösítetek, hiszen felkészületlen vagyok.
A bolygók keletkezésére merem mondani, hogy "porbacsomósítotok", mert abból felkészültebb vagyok.
Sok minden van, amiből felkészültnek tudom magam.

De nem, hiszem, hogy még fel tudnék készülni a kvantumfizikából, amit eléggé sajnálok.
Azért kösz a figyelmetek.
Előzmény: mmormota (962)
Gergo73 Creative Commons License 2006.05.02 0 0 964

Még mindig nem érted. Az einsteini teória szerint a fény mindig olyan utat jár be, ami lokálisan távolságminimalizáló, azaz a pálya elég közeli pontjai között nincs annál rövidebb pálya. Tehát nem egyszerűen a fénypályák görbüléséről szól a teória, hanem a lokálisan távolságminimalizáló pályák (szebb nevén geodetikusok) görbüléséről, a belőlük alkotható háromszögek szögösszegeiről stb. Itt most nem azt magyarázom, hogy a teória helyes, hanem hogy miről szól a teória.

Ha érted a fenti állításokat, akkor rendben van, kardoskodhatsz amellett, hogy a tér valójában sima (a görbülete nulla), csak a fénysugarak hajlanak el benne. Ilyen teória volt a newtoni is. Fejlesztheted a saját teóriádat, előállhatsz számszerű jóslatokkal és egybevetheted a megfigyelésekkel. Ha jobb egyezést kapsz, mint az einsteini teória, akkor a nagyvilág elé tárhatod. De egyelőre csak szavakban, képekben megragadható ötleteket láttunk tőled (mint pl. "nem vonzó", hanem "nyomó" gravitáció), konkrét számításokat nem.

 

Előzmény: Astrojan (961)
mmormota Creative Commons License 2006.05.02 0 0 963

De (tételezzük fel) gravitonokkal össze lehet kötni egyenes vonallal. Akkor bukik a térgörbületed.

 

Egy biztos. A semmit nem értés figyelemre méltóan magas szintjén vagy...

Előzmény: Astrojan (961)
mmormota Creative Commons License 2006.05.02 0 0 962

Arra válaszolhatnál, hogy a fény hullám, vagy korpuszkula, vagy mind a kettő?

 

Jellegzetes értelmetlen kérdés. Az benne a kellemetlen, hogy a kérdező rendszerint mélyen meg van győződve arról, ez egy egyszerű és világos kérdés, melyre azért nem kap választ, mert

- ők se tudnak semmit

- vagy direkt ködösítenek

 

A fény a töltött részecskék kölcsönhatása. Jelenlegi legjobb leírása a QED, vagy nagyobb energia tartományban az elektrogyenge kölcsönhatás.

 

A fény nem azonosítható olyan ráadásul definiálatlan köznapi fogalmakkal, mint hullám meg részecske. Pl. részecske alatt teljesen mást ért egy fizikus meg egy átlagos fizikai ismeretekkel rendelkező ember.

 

Ha bármit meg akarsz érteni a dologból, kvantummechanikát kell tanulnod. Különben megmaradsz a teljesen értelmetlen laikus filozofálgatás szintjén. Persze közben gondolhatod, hogy azok se tudnak semmit... :-)

Előzmény: habár (955)
Astrojan Creative Commons License 2006.05.02 0 0 961

Dehogynem, nyomó gravitációval, s a DVAG áramlása, sodrása okozza.

 

A testek is ezért esnek le a földre, mert a DVAG-nak sodrása van a Föld felé (kevesebb graviton jön a Földön keresztül alulról mint árnyékolás nélkül felülről)

 

Mindettől úgy látszik, hogy a tér görbe mert a fénynek megfigyelhető görbülete van amint a tömegek mellett elhalad. De nem a térnek van görbülete, Gergő.

 

Sok víz lefolyik még a Tiszán mire valaki ezt képes lesz végre felfogni. Kapaszkodjatok csak a térgörbületbe, az a biztos, mert azt Einstein megmondta.

 

 

957, Honnan tudnák, nincs modelljük csak matematikai. Az pedig nem mondja meg hogy mi a fény, csak azt, hogy hogyan viselkedik. Ez sem kevés nem vitás, sőt.

 

Miért nem próbálod a YY modellt ? Szívesen segítek megérteni.

 

 

Gergő 960, ..a pálya két közeli pontját nem lehet rövidebb görbével összekötni.

 

Fénnyel Gergő, fénnyel. Így a fénynek van görbülete, nem a térnek. De (tételezzük fel) gravitonokkal össze lehet kötni egyenes vonallal. Akkor bukik a térgörbületed.

 

 

Előzmény: habár (959)
Gergo73 Creative Commons License 2006.05.02 0 0 960
A térgörbület nem a fény elhajlása miatt lett szükséges, hanem a súlyos és tehetetlen tömeg azonossága miatt. Ez utóbbi általános megfogalmazásában azt jelenti, hogy egy tömegektől távoli laboratórium nem különböztethető meg a nagyjából homogén gravitációs térben levő azonos álló laboratóriumtól. A gyorsuló laboratóriumban a fény görbén halad (hiszen a kinti, álló rendszerből nézve egyenesen halad), ezért a homogén gravitációs térben levő azonos álló laboratóriumban a fény szintén görbén halad (legalábbis a fenti elv szerint). De itt nem egyszerű elhajlásról van szó: a görbe pálya mentén a legrövidebbek a távolságok (tehát a pálya két közeli pontját nem lehet rövidebb görbével összekötni)! Ez utóbbi tulajdonság miatt van görbülete a térnek, nem a puszta elhajlás miatt.

Puszta fényelhajlást persze másként is lehet magyarázni (pl. azzal, hogy a fény tömeggel rendelkező részecskékből áll, amikre hat a newtoni gravitáció). A számszerű megfigyelések az Einsteini teóriával igen jó egyezésben állnak. Ez a teória olyan furcsa dolgokat jósolt, mint pl. hogy a magasabban fekvő órák gyorsabban járnak. Ezt nagy pontosággal (számszerűleg!) már évtizedekkel ezelőtt igazolták.
Előzmény: habár (959)
habár Creative Commons License 2006.05.01 0 0 959
A térgörbület a fény elhajlása miatt lett szükséges?
Az elhajlás másképpen nem magyarázható?
Előzmény: habár (958)
habár Creative Commons License 2006.05.01 0 0 958
1. Az anyag hat a térre!
...
2. A tér hat az anyagra!?
...
3. A tér=anyag!?
habár Creative Commons License 2006.05.01 0 0 957
gyurika31
Köszi, rökönyödve megvagyok, jól.
Akkor mi?
Előzmény: gyurika31 (956)
gyurika31 Creative Commons License 2006.05.01 0 0 956
A válasz: egyik sem.
Előzmény: habár (955)
habár Creative Commons License 2006.05.01 0 0 955
mmormota.
Az nagyon jó, hogy ismered a Talmudot.
De az nem minden vonatkozásában alkalmazható a fizikában.

Arra válaszolhatnál, hogy a fény hullám, vagy korpuszkula, vagy mind a kettő?
Előzmény: mmormota (953)
Gergo73 Creative Commons License 2006.05.01 0 0 954
Nem szokásom megsértődni, csak néha értelmetlennek tartok egy beszélgetést folytatni. Továbbá nem nézek le senkit pusztán a tudása alapján.

A koordinátarendszer elképzelése és bevezetése lehet emberi, de attól még a világ csak olyan, hogy két merőleges tengely nem elegendő a környezetünk feltérképezéséhez, három pedig igen. Vagyis a páronként merőleges tengelyek ideája lehet, hogy Descartes fejében született meg, de azt már nem ő döntötte el, hogy mennyi kell a tengelyekből az elképzelésnek megfelelően. A szükséges tengelyek száma - amit dimenziónak nevezünk - a tér fizikai tulajdonsága: adva van és mindenki számára ugyanaz. A görbület is ilyen, azt fejezi ki, hogy ha 3 közeli pontot a köztük haladó legrövidebb görbékkel összekötünk, az általuk páronként bezárt szögek összege eltér-e a 180 foktól (a teljes szög felétől), és ha igen, az eltérés miként viszonyul a görbék által határolt területhez. A fogalom lehet, hogy egy tudós fejében fogant meg, de attól még a természet mondja meg, hogy az mennyi. És ez független attól, hogy erre a fogalomra szükség van-e a természet megértésében, és független attól is, hogy érthetnénk valami egészen mást is ezen fogalom alatt. Ugyanígy, az impulzus vagy a hőmérséklet fogalma lehet emberi, de attól még a természet mondja meg, hogy az impulzus megmarad-e vagy sem és hogy mekkora hőmérsékleten fagy meg a víz. A görbület, miután definiáltuk, egy mérhető fizikai mennyiség (igaz, a mérést nehéz pontosan kivitelezni): Einstein teóriája szerint nem nulla, hanem az anyag eloszlásától függ pontos egyenletekkel kifejezett módon. A teória vitatható, de a sikerei nem. A kérdés értelme pedig (hogy mekkora a görbület a tér egyes pontjaiban) szintén nem vitatható, nem lehet elintézni azzal, hogy nem tetszik a görbület fogalma.
Előzmény: magnum56 (951)
mmormota Creative Commons License 2006.05.01 0 0 953

A fejtegetésed engem leginkább arra viccre emlékeztet, amelyben a talmudisták próbálják meghatározni, miről lehet felismerni a királyt.

 

- arany cipője van

- de esőben az sáros lesz

- húz rá kalucsnit

- de akkor nem látszik az aranycipő, nem lehet felismerni mégse

- fúr egy lyukat a kalucsnira, hogy látsszon

- de akkor beázik a lyukon

- kitömi újságpapírral, hogy ne ázzon be

 

Na, ennyi előzetes okfejtés után meg is van az elmélet:

 

Ha látnak egy embert, aki újságpapírral kitömött lyukas kalucsnit visel: az lesz a király!

 

Előzmény: habár (952)
habár Creative Commons License 2006.05.01 0 0 952
Mert ahhoz, hogy a fény hullámjelenség legyen, nemcsak a közege, (az éter) hiányzik!
Ez nem elégséges, zavaró megállapítás.
Ha lenne is éter- az EM önmagában nem tudna hullámot előidézni- mert nincs mibe átalakuljon.
Így ha lenne is éter, az olyan sima lenne, mint a tükör.

Amibe átalakulhat: csak a gravitáció.

Előzmény: habár (950)
magnum56 Creative Commons License 2006.05.01 0 0 951

Kedves Gergő,

 

Azt hittem, hogy megsértődtél, mert azt írtad, hogy hanyagoljuk egymást. Örülök, hogy nem így van.

 

"A térnek igenis vannak jellemzői, amik megtapasztalhatók és precízen megragadhatók..."

 

Ez egy óriási tévedés. A geometriai tér, az ember által konstruált fogalom, amelynek sem eredeti szerkezete, sem görbülete, sem sűrűsége, sem egyéb valóságos fizikai tulajdonsága nincs. Görbülete csak a valóságos fizikai tárgyaknak és a fizikai mezőknek (pl: gravitációs mező) van.

 

"Lehet azt mondani, hogy ezeket a fogalmakat önkényesen határozzuk meg..."

 

Pontosan erről van szó. Ha rajzolunk egy Descartes koordinátarendszert, és mindhárom tengelyt egyenletes beosztással látunk el, akkor egy homogér térmodelt alkottunk. Ettőla tér, még nem lesz sem valóságos sem homogén. Ha viszont a tengelyeket célszerűségi okokból mondjuk logaritmikus beosztással látjuk el, ettől sem lesz a valóságban logaritmikus eloszlású a tér.

 

Az a baj veled, hogy összekevered a geometriai teret, mint modellt, a valósággal.

 

Attól, hogy te matematikus vagy, ráadásul doktor, még nem kell azt gondolni, hogy mi teljesen hülyék vagyunk. Például tudjuk, hogy mi a Gauss-féle skalár görbület, tudjuk, hogy mi a Riemann féle görbületi tenzor, stb.

 

Bizonyára nem ismered a kitűnő magyar fizikus Jánossy Lajos könyveit. Ő ezt a kérdést már évtizedekkel ezelőtt letisztázta.

 

Remélem nem fogsz megsértődni, amiért nem értek veled egyet.

 

 

 

 

Előzmény: Gergo73 (948)
habár Creative Commons License 2006.05.01 0 0 950
Amúgy a tömeg-és a hozzá el nem választhatóan kapcsolódó gravitáció ugyan nem maga a tér, de a sűrűségen (kg/m3) keresztül a tér tulajdonsága.
Valójában tehát a tér tulajdonságai (EM , G) haladnak benne -csomagként- fénysebességel, és váltják egymást frekvencia- gyakorisággal.
És ehhez nincs szükség rra, hogy útjuk végig éterrel legyen aszfaltozva.

Persze, a gyakori huplik miatt kicsit kátyus- dehát- ez a valóság.
Előzmény: habár (949)
habár Creative Commons License 2006.05.01 0 0 949
Kétségkívűl, jó kérdés "van éter", főképpen, hogy mi a közege a fénynek?

A "Mi a fény" topikban azt vetettem fel, hogy ezt a közeget a fény magával viszi, mint a halszállító kocsi a csapvízzel telt tartályt.
És hogy ez a közeg valamely tömegként jellemezhető.

Amelyre érvényes a tömegre vonatkozó ismert jelenségek egy része (pld. gravitáció, tehetetlenség, impulzus stb. mások viszont nem (elnyelés, kibocsátás, áthatolhatatlanság stb.)
De az is lehet, hogy azok is érvényesek, s így a fény időben változóan elektromágnesség és gravitációs hullám tulajdonságokkal bír (EMG).
Hiszen a kibocsátó veszít, a befogadó nyer gravitációs potenciált.
Vagyis a fény gravitációt is szállít...
Szóval, nincs éter, de a "csomagban" minden együtt van a hullámzáshoz.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!