Más. Ma megvolt az első löket szüret ügyileg (illetve folyamatban), a párommal Szilvánit szedtünk vagy 800-850 liternyit bogyózva.(550-és 350-es Mastelló kád tele)
Az előzetes mérések és kalkulációim jók voltak, hiszen 18,5-öt volt képes összehozni, ez 4-5 kg-os tőketerhelés mellett azt gondolom elégedettséggel kell hogy eltöltsön. (lásd 9993)
Holnapig ázik a kádakban, remélem a cukra így még kicsit csúszik felfelé, aztán zutty a perésbe.
Ha minden igaz, holnap lesz egy kis segítség, így befejezzük, illetve nekifogunk az Opportónak és a Pinot Noirnak.
A borkő nem árt a bornak. De ha le akarod szedni akkor 3-4 méter hosszú láncot teszel a hordóba kevés vizzel és mindha mosnád ugy forgatod. Egy kisméretű rúdlámpával be lehet világítani és megnézheted a végeredményt. A hordó szétszedésével az a probléma hogy a dongák szélét ujra kellene csiszolni egymáshoz illeszteni mert ha nem akkor folyni fog a hordó.
Szeretném megkérdezni, hogy a direkttermők igényei mennyiben mások a csemegeszőlőkhöz képest? Ha jól tudom, igénytelenebbek a talajt tekintve és kevesebb permetezést is igényelnek, valamint erőteljesebben futnak.
Októberben fogom végleges helyre ültetni a márciusi Izabella dugványaimat és szeretnék mindent megadni a kis drágáimnak. Igazi csoda ez a fajta, a világ egyik legfinomabb szőlője.
A (10277)-ben már a szétszedett( kifenekelt) állapot van. Amúgy meg amit ember rakott össze, azt ember szét is szeheti- vagy fordítva , de ez biztos :)) ..Mivel nem volt túl drága a hordó, így azt gondoltam felújítom a magam módján.A legalsó abrincsot nem szedtem le, tehát nem esett szét. Arra viszont elég , hogy a borkövet lekaparjam és a belsejét lecsiszoljam.
A 4-6mm borkő meg nem válik le magától.
kcsavar, tudod a klasszikus: 30- mi harminc?, ötven- mi ötven?
Szétszedéssel már sokan próbálkoztak de az összerakást az kádár mestereknek se nagyon megy. Egyébként miért akarod szétszedni? Szétszedés nélkül is ki lehet tisztítani rendbetenni egy hordót.
Hordót már szedtem szét, egy 300 literest, de összerakáskor nem mertem az összes abroncsot levenni, nehogy szétessen. Ezér feszigetni kellett a dongákat és egyiket sikerült elpattintani. Ugyhogy most takarmányt tárolok benne :)
Ott nem, de a balaton déli partján se tudja pontosan senki. Az egyik hegybírótól ma kérdeztem, de még Ő se tudja, olyan 70-90-110 közé rakja fajtától, minőségtől függően.Szóval nagy a szórás.
Hordót nem szedett szét senki? se kíváncsiság se bátorság?? :)))
No ennél azért van sokkal olcsóbb, igaz fatengelyes megoldás.
Én az éjjeli-hajnali, mostanság már hűvös levegőt használom a pince (présház)visszahűtésére. Csak egy kapcsolóóra (Tescó 490ft), és néhány keretes ventillátor, amit a szellőzőkre kell szerelni, és élféltől reggel 7-ig had nyomja!
Köszönöm, akkor megpróbálom. Sortávolság nem lesz, mert csak a kerítés mellé szeretnék egy sort. A szomszéd örömére:) De sebaj, jó viszonyban vagyunk és az ő körtefája is átlóg.
Tudom, hogy a szőlő tőketávolsága hivatalosan egy méter. De ha krónikus helyhiány miatt 70 centire ültetném őket egymástól, az nagyon közeli lenne? Sajnos kicsi a kertem, én pedig sok fajtát szeretnék. De annyi fa van már, hely meg nincs.
A légkondi amiatt sem "gazdaságos" mert nagyon kis hatékonysággal tudja befolyásolni a hordóban levő folyadék hőmérsékletét.
Emellett valóban kiszárítja a levegőt, ami a pince esetében nem szerencsés.
Az olyan speckó légkondik, amik a párát is tudják szabályozni (tavalyi árajánlatból) kb. 1,5M HUF-ba vannak (készre szerelve) egy kb. 80m3-es pincére méretezve.
A szárazjég "megfizethetetlenül drága"
A hordóba beleengedett-kivezetett tömlővel való hűtés az egyik "legolcsóbb" megoldás, és leghatékonyabb, főleg, ha jó hideg vizet tudsz átkeringtetni, - engedni rajta.
A pet-palackba fagyasztott vízzel is lehet játszani, ha hordóra aggatod.
Sziasztok, A következő változtatást tervezem a következő hetekben: a zajos erjedés 4-500 literes öreg de korrekt hórdókban fog történni, majd onna ászkolásra átkerül 225 l-esekbe. Beállítok egy klímát 17 fokra hogy a must erjedése kiegyensúlyozott legyen. A klímának azonban van egy erős légtisztító és szárító hatása. Ebből viszont adódik egy gondom, ami egy másik dilemmával kapcsolódik össze. A szakirodalom tele van a vadélesztő/fajélesztő vitával, rengeteg érvvel pro és contra. A magam részéről a terrmészetes folyamatokat kedvelem és nem szívesen adnék hozzá fajélesztőt sem más adalékanyagot. A nyitott kérdés számomra, amiben talán lenne itt valakinek ötlete: a klíma beállítása nem veri-e szét a szabad vadélesztő spórák koncentrációját egy szaporodásra alkalmatlan szintre?
Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nálam állandó lakó a Cladosporium Cellare, amit semmiképpen sem szeretnék bántani. Bár a nemespenész pár hét klímát talán csak kibírna mert az ászkolás idejére a pince hőmérséklete már beáll és nem lesz szükség a klímára. A fentiek alapján vagy kompromisszumot kell kötni a fajélesztő alkalmazására vagy el kell hagyni a klímát. üdv,
Nekem viszonylag szerencsém volt, ahhoz képest, hogy diónyi jegek is voltak.
A Bakó járt legrosszabbul, mert az vízszintes fedelet képez (árnyékolóként), így nem volt sok hajtás a fürtök felett. Alatta mintha disznót vágtunk volna a betonon...
Nekem is elverte a jég 3-4 évvel ezelőtt a termésnek közel felét szeptember közepén. A szőlősoroknak azt az oldalát, ahonnan a jég jött. A vörös szőlők alatt a föld piros volt. Elképzelheted, hogy nekem is "jutott eszembe számtalan, szebbnél szebb gondolat".
Szerencsére a vihar és a jég a hálózatlan lugasok többségét hosszában érte, így a levert és felrepedt szemek aránya sehol nem éri el a 30 %-ot, csak a felső levelek bánták.
(Az első képen a már leszüretelt Csabagyöngye szépen megvédte az alul lévő Othellót.)
Szerintem a legjobban akkor jársz (és finom borod lesz), ha megnézegeted Rambo blogját (http://szolo.blog.hu), azon belül is az "Egyetlen igaz technológia"sorozatban (jobb szélső menüsáv, középtájt, a tanácsadás alatt) megjelent cikkeket, és az ott leírtak valamelyike alapján csinálod. Ha meg a szőlőt is magad termelnéd, akkor a Tanácsadás cikkei is nagyon hasznosak (ez úton is köszönöm magam is az ott leírtakat Rambonak)!
Nos bocsi a megfogalmazásért én a sutuláson a préselést értettem.
Tehát megveszem a Cabernet szöllőt hazaviszem és innentől mit tegyek vele, hogy jó legyen a borocska. Edig mindig csak a mustot vettem vagy első fejtésű bort.
Tudja valaki hogyan kellhordóra abroncsot készíteni? Abroncsacélt még csak-csak be tudnám szerezni, de hogyan elsz abból olyan ferde vezetésű gyűrű, hogy kövesse a hordó domborulatát? Van pár öreg hordóm, akad némi javítani való.
Még a '60-as években is ismertem olyan mestert aki fából készített csavarorsót és hozzávaló anyát. Nem szőlőt préseltek vele, hanem dézsában valamit, talán állatbőröket?
Volt egy osztálytársam akinek Sutus volt a vezetékneve. Nem értettük mit jelenthet a neve és megkérdeztük, mire azt mondta hogy satus vagyis satukészítő. Innen tudtam, hogy mi a sutu.
"A 19. század végéig hazánkban a szőlő sajtolására, sutulására, préselésére kizárólag fából készült szerkezeteket használtak. A borsajtóknak három alaptípusa terjedt el: a bálványos prés vagy régős prés, a középorsós sajtó, és az állóorsós sajtó. Az orsók eleinte még fából készültek, és az 1890-es években jelentek meg a vasorsók.
Vas, Zala, Veszprém és Nyugat-Somogy vidékén, valamint a beköltöző német telepesek által lakott városi-polgári szőlőterületeken préselték a szőlőt. Az ország többi részén taposták a szőlőt, és csak a 18. század végétől terjedt el a középorsós sajtók régebbi típusa."
