Nem mea culpázásként,amit irtam azt tartom,de közben megkérdeztem a főtörzset is, azt mondja,mostanában hetente gyakorolnak némi Krav Magát a REP nél.Azelőtt elenyésző volt,az is a stage commandókon. Arányaiban még igy is áll amit irtam.
megint nem mai dologról fogok írni,de talán ide passzítható leginkább. valamikor egy kis kyokushinkait tanultam,az egyik akkori fellegvárban , Bódi akkor még sempai-tól. kicsit későb,úgy '89 körül történt. aktív /és fiatal / tisztként szolgáltam lentiben. iskolazászlóaljnál.innen úgymond nem lehetett vezényelni a ht. állományt. pedig arra nagyon szerettem volna elmenni: volt egy tanfolyam/?/ ,kyoksul -nak mondták,ha jól emléxem. 2 koreai tiszt tartotta, egy ezredes ,meg egy százados. akkoriban még nem forgott pl. a km így közszájon,de a mozgásanyaga ,és a technikái talán ehhez hasonlítottak leginkább.ez az egész kézitusa-dolog is olyan még marginálisabb volt akkoriban. a valós harc/kézitusa fogásait tanították.pusztakezes technikákat,rendszeresített fegyverrel formagyakorlat-féléket,mindenfajta eszközzel /300-as szögtől gyal.ásóig/ célba dobást állítólag jó volt . az egyik kollégának sikerült eljutnia , amit ő "haza hozott" azt tudtam meg erről az egészről. még az is olyan suttogó propagandaként volt,hogy a két oktató valami afrikai felszabadító-kiruccanását szokta kipihenni az ilyen kis tanfolyamok tartásával. lényeg az,hogy nem voltam ott,és sajnálom. valakinek nem ugrik még be info erről?
A lényeg nem a krav magán van most,hanem 1.A világ (nem kommandós,de belevehetjük)katonai alakulatainál mekkora a kiképzési időnek a pusztakezes harcra fenntartott része?
2.A dulakodásos küzdelem hány százalékát teszi ki a harci cselekményeknek?
Szerintem az elenyésző közelében járunk,kivéve ahol hagyományos,de ez persze nem kevés hely és pont itt egy ugyanilyen diszkurzusban már álltam a másik oldalon,ugyanis Kina,Fülöp szk,Thaiföld,Korea stb nem olyan kis hadseregek. De amugy ez Hiryu vitája magával.ugyanis én csak annyit állitottam,hogy nemcsak a magyar "operett"hadseregben(idézek)hanem a világ leghiresebb ejtőernyős ezredében sem foglalkoznak tul sokat a pusztakezes(eszközös,kés stb)küzdelemmel Ezt alá is támasztottam jó forrással,de ha ez nem elég,már irtam egy főtörzsnek aki nemrég ment nyugdijba,de ha ez sem elég rákérdezünk a jelenleg aktiv magyar doyennél is. Az hogy az ezred jónevű kétségtelen,elég annyit mondani hogy ők hajtottak végre utoljára ezredszintű ugrást harctéri körülmények között(78 Kolwezi)tudtommal.
De,McNab se nagyon emlegeti csak érdekességképpen a "japán boxot"ugy emlékszem,nem mintha McNab nem világolna össze vissza, de az Inside in the Delta force ban se azt kukorékolja a faszi,hogy lejött a bütykéről a bőr a makiwarától,hanem hogy tyúkszemes lett a keze ahol a 45 ös belevágott mindig,meg hogy ólommérgezést kaptak a CQB területen, annyit lőttek.
> Az is érdekes lenne,hogy ezekhez vajon mennyire használják a katonák a Krav Maga tudásukat? Az osszes katonai kravmagaban, amit lattam, az elsodleges fegyverrel dolgoztak hideg uzemmodban (kifogyott, beragadt, kivulallokat veszelyeztet, jogilag nem hasznalhato). Amikor tuzelnek, az mar nem kravmaga, amikor meg nincs keznel, akkor civil kravmaga addig, amig nincs tuzkesz fegyver; onnantol megint nem kravmaga :) Hozzatennem, hogy hatulrol lopakodas es orszem torkanak elvagasa, garott, kessel/gyalasoval henteles expert 3 szintig biztosan nincs a vizsgaanyagban, folotte nem tudom, es azt sem tudom, hogy kulonleges egysegeknek oktatnak-e valamit ilyen temaban; abban viszont biztos vagyok, hogy ezt civilkent valoszinuleg senkitol sem lehet hitelt erdemloen megtudni.
1.Itt valaki fikázta a magyar "operetthadsereget" és azt állitotta hogy bezzeg "kint"mennyi pusztakazes izé van. Erre szembeállitottam a világ leghiresebb ejtőernyős alakulatát,hogy ott nem nagyon,meg a ,magyar"Berchényit"hogy az azért nem olyan rossz. Ezzel mestered se fog vitatkozni,szerintem.Mint ahogy a forrásom hitelességével se.
Megint még csak nem is gondolkozol magad,szaladsz a Pistához,holott ha Googliznál,beirhatnád ellenpéldának a Kinai,Thai,Taiwani ,Koreai ,Filippino stb hadseregeket,ahol orrba- szájba csinálják.De nem ....nincs szándékomban felrugni a Pistával olvtársi viszonyunkat,de mióta a torkomnak ugrott ,meg lebunkózott ,mert azt mertem állitani hogy a gáztámadás a csecsen terroristák ellen talán nem a legsikeresebb antiterrorista megmozdulás volt,azóta tartom vele a 2 lépés távolságot. Amellett hogy tiszteletben tartom a lexikális tudását.Wágner urat nem ismerem. Mi ujság vele? (ideirom neked,ez egy poénos utalás Rejtő egyik könyvére)
2.Kérdezd már meg mentorodat,hogy ezekből a sérülésekből hány százalék az ami konkrétan pusztakezes küzdelemből származik,nem abból hogy egy csecsen asszony nyakonszurja a ruszki bakát? De inkább nyissuk ki a kérdést,ugy,hogy vajon az utóbbi 20 év fegyveres konfliktusaiban A KONKRÉT harcok hány százaléka lehetett hand to hand combat és vajon ez százalékban több,vagy kevesebb a történelem előző időszakaihoz képest? Vajon a világ hadseregeiben a lőfegyverek elterjedésével nőtt vagy drasztikusan csökkent a kiképzésben erre forditott idő?És itt kéretik kivenni a fenntebb felsorolt ázsiai országokat,tudniillik ott hagyományai vannak ennek. Az is érdekes lenne,hogy ezekhez vajon mennyire használják a katonák a Krav Maga tudásukat? Szerintem nem kell KM ahhoz hogy valakit a segge likáig kettévágj a gyalásóval. Nem mondom hogy nem oktatnak,kivételekkel használnak is ilyen tekhnikákat,de nem ez a tendencia és amugy is egy mindennel felaggatott baka,kurvára nem fog neked odaállni karatézni,a puskatus,szurony,gyalásó támakörben meg nem igen kell túlspirázni az oktatást.
Részemről erről ennyit.Neked meg sok sikert az age ukés csuszogatáshoz,akár egy machete ellen is.
Ettől függetlenül, amikor még vidéken aikidóztam, akkor volt ott egy srác, aki a légióban szolgált. Kérdeztük tőle, hogy mutasson már valamit, amit tanultak, de nagyon nem akart, mondta, hogy pár hét volt az egész pusztakezes cuccuk, ott voltak a könyvek, oktatói anyagok, de senki nem foglalkozott vele igazán.
Átugrottam az Oroszország múltja és jelene topicba, rákérdeztem az ottani katonai közelharcoktatásra. /miután itt elmagyarázták dógót a francia légjóva/Köszönet Wágner úrnak, és Zichermann Pistának a válaszokért.
"Jól állnak hozzá, mivel az elmúlt évek konfliktusai bizonyították, hogy megnőtt as közeéharc jelentősége (a csecsenföldi harcok során, főleg városi környezetben, a sérülések EGYHARMADA származott szúrt/vágott sebből...
Ez önmagáért beszél."
Z. I.
Szpecnaz - úgy a 8-9-ik perc körül van egy érdekes közelharc-kiképzési rész, töbek között a "kontaktus nélküli küzdelem" bemutatása jenkiknek.
Kardizé átgondolva: hát ha arra gondolok két karddal mászkál? Jól ráfogok. Ő meg lenyúl az övébe és belémvágja a másikat. Talán? Védés++ bökés szembe, age uke csúszik tovább egy ütéssé, rugás térdizületbe, vgy ilyen. Lerántás++ rugás a fejébe? De birkózni nem, állnék le vele..
. Kérem elnézni hogy még hónapokig létfenntartás érdekében két helyen húzom az igát, krónikus álváshiánnyal. Tehát itt pld én értem mit akartok megfogalmazni, félmondattal, amiben ráadásul van két teljesen eltérő utalás, aztán két nap múlva mikor újra elolvasom, rájövök : te marha, te ezt érted, meg akinek megvan a kódkönyv,++ ugyanazokat a vitákat már lefutottuk.:)
Tehát kiherélés: ugye Okinawán a karate még a főszigetek előtt oktatott iskolai anyag lett. Na most ha a gyerekkel életében először könyvet olvastatsz, akkor az a Tücsök koma kalandjai lesz, és nem a Gyűrűk Ura, szerzői jegyzetekkel. Ha szeret majd olvasni, a kezébe kerül az is.
Erreefele ugye sokan Tücsök komából is diszlexiások.... Pedig tanárok. Tanarak?
Nézd, a magyar "irodalomban" mindenféle európai egyenes kardot pallosnak neveznek, teljes mértékben helytelenül, miután ezeknek a fegyvereknek van saját nevük.
Van egy olyan fegyver, amit pallosh-nak neveznek, ezt a bécsi fegyvermúzeumban le is fényképeztem, ami egy szablya szerű, de egyenes, egykezes, lovassági fegyver volt.
A különböző magyar linkeken található pallos(h) leírás, illetve úgy általában a középkori fegyver leírások, használatukról szóló "okosságok" egyszerűen túlhaladottak, manapság már nagyságrendekkel többet tudunk a régi fegyverekről, használatukról, a lovagi harcművészetekről, és úgy általában az európai harcművészetekről, mint mondjuk 30 éve. Ezeket a dolgokat nagyon sok ember kutatja, transzkriptál, fordít, könyvet ír, dvd-t forgat, kísérletezik, begyakorolja ÉS sparringol vele. (nem feltétlen ebben a sorrendben)
Ezen anyagok jó része szabadon elérhető, ezért érdemes ezekből az anyagokból dolgozni.
Mindezt csak azért írom le, mert ha tudod, hogy te Zweihander-ről akarsz beszélni, és tudod is a nevét, akkor ne írj pallos-t, mert van annak rendes neve is.
Ha lehet, akkor felejtsük már el a hóhérpallost meg a pallosjogot, mert bár érdekes a téma, de teljesen mellékvágány.
Felejtsük el a claymore / basket-hilted broadsword szóhasználat bocolgatását. Mellékvágány.
Minőségi forrásokban pallosnak csak azokat a fegyvereket nevezik, amelyek a XVI-XVII. sz. jelennek meg (lásd a felsorolást), natürlich IMHO. Természetesen "népiesen" minden egyenes és nehéz kardot nevezhetsz pallosnak: a romai spathat, a viking egykezest vagy a középkori hosszúkardot stb., de akkor kissé komolytalanná válsz, persze csak itt, virtualice.
Soha nem fogom elfelejteni, hogy valamikor régen a pesti PBT boltban fogantyúnak neveztem a sportkard markolatát. Az eladó hölgy arca csak finoman rándult meg, de nem mondott semmit. Azóta már szép kiadású könyvben is láttam ilyet. Egy képen a kard részei voltak megnevezve, és ott szerepelt a "markolat (fogantyú)" (sic!) kifejezés. A fordító kapkodott ...
Rákeresve a pallosvívás szóra, találtam egy opust (Szacsky Mihály ... Történelmi európai, katonai és népi sportok, kiadja a Sárkányos Lovagrend, pdf), amiben szegény Talhoffer kódexében "pallossal" vívnak.
Nezd meg a youtube-on a videoit, aztan talald ki, mekkora komolysagu lehet ez az ember, ilyen mozgassal, illetve mukodnek-e vajon a technikai... ha pedig azt tanitja, amit Imi tanitott a 60-as, 70-es evekben, akkor rossz hirem van: minden megvaltozott azota :) (Eyal jon decemberben es akkor konkretan rakerdezek, mert ha tenyleg igaz amit ez a Yaron arc allit magarol, akkor Eyal biztosan ismeri :)
jut eszembe sz332 kollégával voltunk Bécsben ilyen középkori vívós eseményen. Ott volt mindenféle fegyvernemes vívás (oktatás is és sparring is), mi a francia botvívásban használt eszközökhöz értettünk valamennyit, illetve azokkal vívtunk. Szerény személyem valami 3-4 ilyen kis mérkőzést vívott (időkorlát nem volt) hosszú bottal. Az egyikben a partner mondta hogy ő lovagi birkózással is foglalkozik és ha nem bánom, akkor ha mód van rá szívesen kipróbálná :D hehe mondtam hogy legyen. :D szép nagydarab srác volt, ha az utcán találkoznék vele, akkor átmennék a másik oldalra biztos ami biztos alapon (már a bemutatkozója is szép volt, mert megkért, hogy tegyem csak fel a vívómaszkot, mert nem szeretné, ha vér borítaná az arcomat :D végül is igaza volt). Na szóval szépen ment a vívás, ahogy kell és alapvetően nagyon sok helyzet adódott a földre vitelre is. Szóval akárhogy is nézzük előbb utóbb a földre fog kerülni valaki és hát ha nem tud felállni ott is marad. Egyébként meg ugyan nem tartozik a tárgyhoz, de szünetekkel együtt kb. olyan 20 percet botozhattam ez nem volt olyan megterhelő de b@zz egy könnyű maszkban birkózni, 5 perc után olyan szinten elfáradtam, hogy szinte le kellett gurítani a másikról, nagyon nehéz volt ez a birkózós játék.
A pallos a középkori joggyakorlat tárgyi emléke, az ítélet-végrehajtás egyik eszköze. Valójában nem más, mint egy széles pengéjű, súlyos, nagyméretű kard. Használata a középkori harcok során általános volt. A harcmezőről a könnyen kezelhető, vékony szablya szorította ki. A pallos két kézre fogható markolatánál, széles pengéjénél fogva alkalmas volt fejezésre, így vált a kivégzés egyik eszközévé.
A kivégzés joga a nagyobb középkori városokat illette meg. Ezt a jogot a király adományozta, s pallosjognak nevezték. Miskolc ezt az ítélkezési és pallosjogát 1395-ben Zsigmond királytól (1387-1437) kapta. Ekkortól határain belül elfoghatta, bilincsbe verhette, kínozhatta, kerékbe törhette, azaz kivégezhette az ismert, vagy keresett gonosztevőket, tolvajokat és rablókat. II. Lajos király 1519-ben ismét felruházta Miskolc város tanácsát azzal a joggal, hogy „mások elrettentő példájára - a bűnösöknek fejét vehessék." Miskolcnak két fejező pallosa volt, mindkettőt a városházán őrizték. Az egyiket a XIV. század végén, XV. század elején készítették, a másik XVII-XVIII. századi munka. A korábbi pallos egyik lapján arannyal beöntött akasztófa, a másikon három küllővel ellátott kerék látható. Mindkettő az ítélet-végrehajtás nemét, módját ábrázolja. A kivégzés módja, illetve eszköze társadalmi ranghoz volt kötve. Így például a középkori jogszokások szerint nemes embert csak pallossal lehetett kivégezni. A nem nemes származású bűnösnek kerékbetörtés vagy akasztófa járt. Az ítéleteket a Tetemvár háta mögött, az Akasztóbércen, korábban az Avas keleti végén, az ún. Hóhérbástyán hajtották végre. A nyakvágó elnevezés, vagy a Pallos utca hasonlóan a régi jogszolgáltatás emlékeként maradt meg utcaneveinkben, vagy egy-egy terület elnevezésében.
off "pontatlan ismeretek, hatalmas arc :D üdv itt a fórumon :D 5* 4000 haha " Hazajöttem! Minden jel erre mutat. :) Arcban még van mit fejlődnöm. off :)
A pallos kardok egy csoportjának a neve. Hosszú, egyenes, nehéz, kétélű kardokat ha akarunk pallosnak nevezünk, ha akarunk nem. Az angolban nincs megfelelője.
Elolvastam az orosz Палаш szócikket.
Az elnevezés újkori mindössze. Nézd meg a Claymore-t: http://en.wikipedia.org/wiki/Claymore
The term "claymore" was used from at least the beginning of the 18th century to refer to the basket-hilted one-handed sword, more or less synonymously with "broadsword". From at least the later 18th century, it could also be applied to the two-hander. The contemporary Gaelic term for the two-hander[2] is unknown; it may or may not have been called a claymore at the time of use. In modern usage the term is correct for both weapons. The Gaelic for "two-handed sword" is "claidheamh dà làimh", and in modern terminology is sometimes applied to the Scottish two-hander to distinguish it from the one-handed claymore.
Innen látszik, hogy a skót pallost, a Claymore-t a broadsword szinonímájaként kezdték használni. Tehát nem a kardtípus az új, hanem inkább az elnevezése. A kategória jóval korábban megszületett, mint a XVII. sz.
"A pallos csak annyit jelent, hogy nehéz, egyenes kard. Vannak lovassági változatai, és egykezes, kétkezes változatai." (70628)
Nem vagyok egy kardszakértő, de eddig az alábbi pallosokról hallottam: hóhérpallos, felföldi pallos (Scottish basket-hilted broadsword), olasz pallos (schiavona) és lovassági pallos. A hóhérpallost egyenlőre felejtsük el, mert ez egy kivégzési eszköz (ez lenne a kétkezes vátozat?).
A többi pallos nem igazán köthető a lovagkorhoz, mert pl. a wiki orosz szócikke (palas) a pallos kialakulását a XVI-XVII. sz. teszi. Továbba nem túl szerencsés 5-6 kg kardokról beszélni. Lehet, hogy voltak ilyenek, de kb. olyan gyakran fordultak elő, mint az átlag populáción belül egy-egy Valujev vagy Boagrius (Trója) ;-)
Ui. sz332 kitöltött adatlapja = bemutatkozás
Ui. Csak azért vetemedtem a hozzászólás megírására, mert a hétvégén, egy kellemes szabadvívás után egy hagyományőrző leányzó "mesélt" nekem a 8(!!!) kg-s lovagi kardokról. Akkor gyakoroltam a türelem erényét és csak finoman utaltam arra, hogy rosszúl tudja.
