A mi családunk generációkon keresztül foglalkozott méhekkel, nem kis mennyiségben, gyerekkoromban is sok volt még, de én már nem folytattam. Megváltozott a világ, itthon nem tarthatnám őket mert ahhoz túlságosan bennt lakom, kint meg megint nem tarthatom őket mert nincs időm az őrzésükre. És mézet is kevesebbet esznek az emberek mint rég. A sógoromnak még van pár család, de ő egy faluszélli házban tartja, felügyelet alatt. Jó egy ilyen szomszéd. Bár én nem nagyon értek ezekhez.
Hát ez eléggé attól függ, milyen koktél. Pl. a Perun sárga érzékeny, a vele árult piros kicsi is érzékeny, és már próbáltam vagy 10 egyéb koktélfajtát, de egyik sem nőtt ilyen brutálgyorsan és ilyen magasra, mint ez. Kétszer olyan magas, mint mellette az ugyanakkor, szabad földbe vetett Lugas F1. Mindjárt 3 méter, pedig a tavaszi hidegben semmit nem nőtt és le volt maradva mindenhez képest. Egy fürtön 30-50 bogyó is van és igen ízletes. Szóval kíváncsian várom, milyen lesz, ha sikerül palántáznom.
Azt hiszem, többet tudok ezekről a dolgokról, mint te. Sok-sok könyvet kiolvastam, sok szakmai videót megnéztem a télen és végignéztem egy sikeres, korábban agromónus, zöldsétermesztési ágazatvezető, majd gazda januártól novemberig tartó munkáját a gyepkockás palántázástól a sok teheratónyi termés betakarításig, úgy kint a szántóföldön, mint a fólia sátraiban és közben igen sokat mesélt a paprika, paradicsom és dinnye termesztéséről. Valahogy neki, a profinak jobban hiszek, mert láttam az eredményt is, mint egy amatőrnek, aki fórumokon kér tanácsot.
"Aki nem akar olvasni, mert nem birja az idegrencere a posztméheket, az ne olvasson."
Nem az idegrendszere nem bírja, hanem a gyomra nem veszi már be... - ezért a kikapcs.
Nem tudom, szerintem nekem elegendő a szomszéd méhész bácsi a maga 30 kaptárjával. :) Ha nem kötődik egy virág, az tuti mástól van. Méhész bácsit mindenhova!
Aki nem hisz a posztméhekben, az gondolom a gombaölőben sem hisz, meg az trágyázásban sem, elvégre ezek nélkül is terem paradicsom. :-)
A helyzet jelenleg úgy áll, hogy halvány lila gőzünk sincs a természetes körforgásról. Nem tudjuk mi mivel függ össze, csak ötletelünk, és közben lelakjuk a földet. Csak egyszerű példákat mondva, trend a gazt kikapálni, összegyüjteni, elégetni, holott a természet úgy találta ki, hogy az ott szárad el, ott bomlik le, ott eszi meg a giliszta, attól szaporodnak a talajlakó baktériumok, attól lesz a talaj jól szellőző, jó vízmegkötő, stb. És csak a gazt húztuk ki. Mi van akkor a műtrágyákkal amit megint ötletszerűen használva megint felborítjuk az egyensújt, és mi van a gombaölőkkel, amik a hasznos gombákat is viszik, és mi van a rovarölőkkel ami a regadozó rovarokat is viszik amik ha élve maradnának megoldanák a problémánkat, majd madarak táplálékai lennének stb. stb.....
Szóval ha nem tudunk semmit, honnan tudhatnánk hogy a nyitott ajtajú fóliasátrunkba mi repül be, vagy ki. Mellesleg az egyik szomszédom, kb 6., tart posztméheket a kertben, ami annyit jelent hogy biztosít nekik helyet, megfelelő helyet. Olyan szelídek hogy rárepülnek a tenyerére. Neki nincs porzási problémája, mindig minden dugig van terméssel.
Aki nem akar olvasni, mert nem birja az idegrencere a posztméheket, az ne olvasson.
A tőled kapott koktélpari elképesztő. Ha kicsit közelebb vetettem volna őket, mint 50 centi (jövőre ez 40 lesz), akkor már egy komplett bogyózuhatag lenne, egy méterig pirosan, majd' három méter magasan. :DDD Sőt, jövőre megpróbálom palántázni, és eleve egy 5 méter magas állványzathoz teszem. Kemény lesz. :) Ja, és az atka sem találta meg, hiába van (volt) a közelében atkás növény is; a lombozata teljesen egészséges annak ellenére, hogy idén még mindig csak 2 rezet kapott, azt is tavasszal.
Neked van a fóliádban posztméh? TINTUSNAK van? B743-nak?
Mégis korán, gyönyörű parijaik voltak. Gondolom nem ők porozták be fülpiszkálóval.... Se nem fogdostak össze méhet, vagy vettek egy kaptárnyit, vagy posztméhet.
Asszem visszatérek az általad előbb dicsőített, majd ugyanott leszólt új gomra való kattintásra és egy csomó probléma ismét megszűnik. :)
Némelyik tő nálam is szárad, atkás. Viszont ahogy Crystalheart is írta, nem mindegyik fajta egyformán érintett, és több helyen vann paradicsom, ugyanaz a fajta is van, ahol még jobban bírja.
Én is egy olyan szomszéd vagyok, aki nem veszi komolyan a védekezést (bár itt a környéken a többiek is, a szomszéd paradicsomja pl. már sokkal ramatyabb). Mondjuk Thiovittal tényleg lehetne, az megfontolandó, de olyat semmiképpen nem fújnék ki, aminek van várakozási ideje. Olyan jó a kerti munkák közben időnként eszegetni a paradicsom tövekről! Lehet, hogy pár tő hamarosan tönkre fog menni, de a zöme szerintem bírni fogja a fagyokig, ha nem viszi el a fitoftóra. De mivel némelyik fajta annak is elég jól ellenáll, szerintem annyi biztosan lesz, hogy tudjunk eleget enni.
Persze ha eladásra is termelnék, nyilván másképp állnék hozzá.
A termesztő berendezésekben nevelt kertészeti kultúrák, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, dinnye, szamóca esetében a poszméhvel történő beporzása 5-25%-os termésnövekedést jelenthet a meglévő feltételektől függően. Ez a virágok tökéletes megtermékenyülésére vezethető vissza, így csak első osztályú termés fejlődhet ki.
Javuló gyümölcsminőség
A poszméhvel történő beporzás a megtermékenyítés után hozzájárul ahhoz, hogy a kialakuló termés jól fejlett, jó minőségû legyen. Természetesen több szabályos formájú ízletesebb és tartósabb gyümölcs keletkezik.
Emberi munkaerő megtakarítása
A poszméhekkel történő beporzás helyettesíti a vibrátor alkalmazását, valamint a hormonkezeléseket. A méhek munkája jelentősen csökenti a napi kézi munkát, így növekszik a hatékonyság és csökken a szükséges emberi munkatevékenység.
Egészségesebb növények
A poszméhekkel történő porzás megóvja a növényeket a gépek által okozott károktól és csökkenti azoknak a ferőzéseknek a szintjét, amelyek a kézi beporzás által terjednek. A poszméhek használatával jelentős összeget tud megtakarítani a kémiai anyagok vásárlásából.
Én úgy tudom, hogy a porzó előbb kinő és önmaga porzójára hullajtja a virágport, merlytől az megtermékenyül. Ezért szokták rendszeresen rázogatni a spárgát, melyen fel van futtatva a paradicsom, hogy repüljön a pollen.. Könyvben is olvastam, meg 1 évig laktam egy olyan gazda szomszédságában aki amellett, hogy 7 hektáron termeszetett szabadföldi paprikát, paradicsomot, és dinnyét, még fóliában is voltak neki parijai, paprikái és nem voltak posztméhei, mint ahogy sok kiskert tulajdonosnak sincs, akinek fóliája van és a házi méhecske nem bújik be különösen kora tavasszal a zárt, fűtött fóliába megporozni a paradicsomokat és paprikákat.. Vagy te ismersz itt olyan kiskerti fólia sátor tulajdonost, aki telepített posztméheket is? Lehet, hogy van ilyen, de nem jellemző. A városi panellakás 10. emeleti erkélyén sem a méhek porozzák be a dézsás parit, ne is a tulaj. Beporozza az magát, ezért olyan ritka az elfajtásodás a paradicsomoknál. Előfordul, hogy egy levelőben szálló pollen előbb landol a bibén, minthogy a saját porzójából ráhullana a saját pollene
Na, de biztosa van, aki jobban tudja.
"Párásítsuk a levegőt naponta egyszer, és mozgassuk meg a karókat, hogy a virágpor a levegőbe kerüljön."
Én idén is, dihidrogén monoxidot használtam a száradás elkerülésére. Szerencsére az atkáról azt sem tudom hogy mi az. Ami viszont érdekes, hogy egy csíkoshátú meglepe a padlizsánokat, nem tudom honnan került elő te tisztára telerakta őket. És valahogy nagyon gyorsan ki is keltek a bogarak. Más okból vettem gilisztakomposzt kivonatot, és ráfújtam a padlizsánra is, és láss csodát, másnapra eltüntek a bogarak. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy ott lófrált egy poloska is. Nem tudom hogy a poloska szereti-e a krumplibogarat, vagy a krumplibogár nem szereti a gilisztakomposzt oldatot, de eltüntek.
Nálam is hasonló a helyzet a régi közös szemetes előtt, ahová ősszel az elszáradt parikszárakat, virágokat, metszett bokor ágakat hordjuk.
Egy csomó cherollát, meg a másik kertészkedő ki tudja milyen paradicsomát, rajta a félérett terméssel oda hordta, egy darabig ott száradt, érett, majd elégettem. Azt a kormos, hamus, földes, szármaradványos keveréket össze gerebjéztem egy helyre a szemetes mellé és tavasszal kikelt rajta egy csomó paradicsom. Egy részét kihúszkodtam, mert nagyon sűrű volt. Csak kísérlet miatt hagytam meg, hogy lássam mire megy gondozás (kacsolás-kötözés-locsolás) nélkül. Kétszer kapott vizet, abban a tikkasztó időszakban nem bírtam nézni, és belocsoltam.
Nos, ott fekszenek a földön egymásba gabalyodva, szétterülve és tele van terméssel. egyik kicsi szemű, a másik nagyobb.
Enni nem szek róla, abból a kormos égetett szemétből kelt valamiből, de magot azt fogok róluk és jövőre elvetem jó helyre és abból eszek már, mert ami ezen a talajon, víz nélkül ilyen és ennyi termést produkál, az nem semmi. Ja, és tök zöld, kutya baja, permetezve sem volt.
Nálam is van van jónéhány kora tavaszi vetésű, amelyik már úgy érzi eleget élt és őszülés helyett sárgul, de én a július eleji kacsoláskor tettem üvegbe gyökereztetni nagyobbacska hajtásokat, majd kiültettem és azok úgy néznek ki, mint a tavasziak júliusban: üde zöldek, tele vannak zöld, vagy féig érett terméssel. Őszig teremnek.
Minden atkát megöl a Thiovit, ha elég nagy a koncentráció és közvetlenül éri a rovart. De ez sima permetezéssel semmiképp sem érhető el, a szövedékük miatt, hanem - miután a nagyon fertőzött leveleket leszedtük - a leveleket alulról, egyenként meg kell nyomni, átáztatni a pókhálójukat, minden levélfonákon. Eztán én, hogy a peték is befulladjanak, még ugyanígy lepermeteztem Vektafid A-val is, két nappal a Thiovit után. Az így kezelt, előtte brutálisan atkás paradicsomokról 100%-osan eltűntek, és azóta sem jöttek vissza. Persze hajnalban permeteztem, amikor egyrészt hamar leszáradt, másrészt 25 fok alatt volt a hőmérséklet.
Jártam ma egy faiskolában és szóba elegyedtem egy ottani ismerőssel. Mondja, hogy pár paradicsomot, amit májusban nem tudtak eladni, elültetett egy félreeső helyre. És mostanában azt eszi egyfolytában. No nézzük. Hát, három tő parcsi ott volt a kerítés mellett valóban, mint kiderült két oltott és egy harmadik, normál. Kétméteres bozót. Kacsolva szemmel láthatólag sose/nagyon régen. Ágak a földön is. Csillog a nedvességtől az egész bokorság. Mondja az ember, minden reggel alárakja a slagot (meg rá, gondolom magamban). Valóban lógnak rajtuk mindenhol a piros fürtök. És az egész komplexumon egy darab beteg levelet nem láttam. Kicsattanó egészségben az egész. :) (Kaptam kóstolót is, kemény, de tűrhető/jó ízű kisebb bogyók.)
Érdekes ez a dolog, hogy kérdezi TINTUS hogy nektek is kezdenek leszáradni a paradicsomok? Én is így voltam az első két-három évben amikor elkezdtem foglalkozni a kerttel. Permeteztem rézzel meg kapott egy kis rovarölőt ha tetves volt és kész. A leszáradást meg gondoltam most már jön az ősz hoszabbak az éjszakák, több ideig van rajta a harmat a nedvesség, nem tud megszáradni hamar.. stb.. biztos valami gombabetegség ami ellen már nem ér semmit a Champion stb. De NEM! Az atkák miatt száradt el mindig! Azóta szépen sikerült mindig visszaszorítani. Kb. mostanra jött el az az időpont amúgy, hogy azok akik nem védekeztek, már csak az elszáradt paradicsomtöveket nézhetik. Jártamban keltemben már alig látok a kertekben szép töveket, vagy teljesen elszáradtak vagy már majdnem, még éppen van rajta pár érett paradicsom, de már egy hét és vége. Szerintem az atkák elleni védekezsét sokan nem vesziik figyelembe, ezért egyre inkább elterjedt ez a kártétel. Ezért van az is hogy én hiába szórom le őket 10 nap múlva jönnek vissza terjednek át a szomszédos kertekből. Jó lenne ha más is odafigyelne erre és akkor kevesebbszer kellene védekezni.
Az nekem is rá volt írva a Sanmite-ra hogy 50 napig hat. Kb. 10 napja permeteztem, szépen visszaszorult is a száradás, az is csak a szélső sort érintette. De most 10 nap után kezdnek jönni vissza az atkák, kezdődik megint a száradás. Holnap reggel Vertimecet kapnak. Vertimec-Karate-Actara-Champion kombót kapnak, hogy akkor már ha szert kell használni egyszerre a többi gondot is előzzük meg. A Thiovit-ot még nem próbáltam ki atkák ellen. Bevált? Nem csak gyéríti?
