Az akác hordásakor nem jellemző hogy bármit is hordjanak hozzá, főleg ideális körülmények esetén. A hiba inkább abból ered hogy a méhész nem végez tisztító pergetést, így a repcével keveredik, fekvőkaptár esetén. Illetve rakodónál megszállítja a mézet, a hirtelen leállt hordás miatt, és othon, vagy más méhlegelőn pergeti ki. Így gyalogakác, vagy ezüstfűz nektárját hordhatják rá a méhek.
Ha úgy vesszük, akkor "minden méz vegyes", hisz ha egy 100 hektáros akácerdő közepén van a méhészet, akkor is van az erdő alján pár vadvirág, aminek a nektárja belekerül. Mint "műkedvelő" gondolom van valami szabvány (miért pont erre ne lenne) ami meghatározza, hány százalék után lehet fajtaméznek nevezni egy mézet...
Létezik kinai akácméz? Mert van egy fémhordóm amin az van hogy china/ acacia honey és lengyelül is sszerintem ezt keverik a magyar akácal,2015 ös dátum van rajta
Azért pergetem a kölyökcsaládoktól mert a napraforgó nem a legjobb telelőélelem és a keretekben egyenletesen legyen a telelő élelem mert valamelyik keret tele volt mézel valamelyik meg üres volt,
meg persze nekem is kel valami de rendesen feleteteem őket ,egyenlőre mind a 9 él.
Mondjuk abban az esetben megértem a pörgetést, ha nyár végén már csak kizárólag a napraforgó maradt a lépjeikben, és nem azon akarsz teleltetni - viszont akkor meg adja magát, hogy a kristálycukros etetés a napraforgóig már elfogyott, tehát megint csak nem az lehet. Ettől függetlenül sem hiszem, hogy a kristálycukros etetés utórezgése lenne az a kristályosodás. A 2014-es napraforgóban én is láttam ilyesmit (fehérebb részek, mint a "telér" a bányászatnál), de úgy tudom, az is csak a nem egyenletesen eloszló cukorfajták gyorsabb vagy lassabb kristályosodása miatt van.
Hát ha te minden egyes kirepülő méh esetében odaállsz a kijáróhoz, és beszélsz a kicsiny fejével, hogy "márpedig most kizárólag az akác (selyemfű, napraforgó, időszak és méhlegelő alapján, tetszés szerint behelyettesítendő) virágzik, és SEMMI MÁS, érted-é, ha másféle virágról mersz nektárt hozni, én kitekerem az anyád nyakát, nem viccelek, értötted-é?", ÉS/VAGY minden egyes méhész homogenizál és hőkezel és a többi, akkor esetleg lehet szó arról, hogy a kipörgetett méz cukor-aránya kiszámítható és egyenletes lesz... de amíg ezek a bohó jószágok arra mennek, amerre jónak látják, addig szerintem a kistermelői, homogenizálatlan mézek esetében ilyen érthetetlen kristályosodási esetek továbbra is elő fognak fordulni :)
Üdv.Az én napraforgómézem meg elég gyorsan megkristályosodot és kristálycukor szerű gombócok voltak a vödörben most ez azért lehetet mert bele volt pergetve olyan kölyökcsaládtól a méz is ami még etetve is volt a nyáron persze saját részre.Most az cukor lehet vagy sem mert elvileg a kristálycukros méz nem kristályosodik?
Inkább az utolsók, bár ez nem ilyen általános érvényű. A másik lehetséges magyarázat, hogy "marketing indokok" állnak a háttérben. Ha az emberek tudják, hogy "a méz folyékony, ami nem folyik, az biztos cukros", akkor a méhész hajlamosabb lehet először a folyékonyos üvegeket "kiszórni", és a végére maradnak azok, amelyek nem " szokványosak." Az én napraforgómnál is a végére maradt a folyós széria, mert ennél pont fordítva van: amelyik napraforgóméz 2 hónap után nem áll be, az gyanús azoknak, akik ismerik ezt a fajtát és a viselkedését, ÉN hiába tudom, hogy egyszerre pörgettem mindet :)
Tudtommal a kristályosodás a mézben lévő szőlőcukor-gyümölcscukor aránya szabja meg. Én úgy üvegeztem, hogy a mézet egy alulcsapos tartályba tettem, egy napot állni hagytam, hogy a viasz feljöjjön a tetejére. Arra tippelek, hogy mivel nem "homogenizáltam", így a cukrok nem egyenletesen oszlanak el. Valószínűleg nem igaz, mert hát a két cukorfajta " súlyra" tán ugyanaz, miért válna el a kettő, de majd mások mondanak mást :)
A saját napraforgómézemnél is volt hasonló tapasztalatom. Tudtommal az 1-2 hónap alatt kristályosodik, mégis kb. 15 %-a még novemberben is csordogált az üvegben. Ugyanakkor pörgettem mindet, mégis eltért valamiért. Van egy elméletem az okáról, de nem a cukrozás az alapja :)
Nem biztos, hogy az utóbb vásárolt méz más fajta. Inkább azt gondolom amit fogyasztottatok az "mozgásban volt", tehát állandóan keveredett és ezért nem kristályosodott ki úgy, mint ami egy polcon állt hónapokig.
Bocsánat a zavarásért, lenne egy kérdésem mézzel kapcsolatban:
Vettem "faluról" mézet, már nem tudom milyet. De nagyon finom volt, el is fogyott. Újra rendeltünk, de az ki volt "kristályosodva". Azt mondták, minden ugyanaz, de kétségeim vannak,mert a maradék méz az előzőből a mai napig nem kristályosodott ki.
Vki azt mondta,h amit cukroznak utólag,az tud így viselkedni.
Cirkusz01 hozzászólása helytálló. De sajna még elemcserére sincs szükség, ezeknél a fenyődeszka kaptáraknál. Viszont nem a tolvajok segítése a szándékom, ezért nem fejteném ki részletesen. Amúgy is mindíg egylépéssel előrébb járnak a bűnözők.
Nem csak ezért nem égetik bele a méhészek, hanem egyrészt mert nincs rólla tudomásuk. Bár már évek óta kötelező lenne, de azért még mindíg nem mindenkinek van száma, vagy besőtője, vagy akarata a besütéshez.
Inkább a besütésről írok, ami nem is olyan egyszerű ha mélyen be akarod égetni a számokat. Először is vékony vastagságú karekterek alkalmasabbak, és a folyamatosan melegített besütő, elektromos vagy gázos. Az utóbbi célszerűbb mert terepen is működik.
A szemléltető fényképeknek nem kell bedőlni, mert mindíg festetlen új deszkán mutatják be az égetés eredményét. Viszont ezt ha utólag fested már 2-3 sor festés szinte el is tünteti. Vagy mindíg kihagyod a festésből ezt a részt. Viszont a régen használatbanlévő öreg kaptáraknál a rengeteg festékréteg szinte átégethetetlen a besütő számára. Mire valami sikerülne a szükséges nagy hőmennyiség miatt, a számok háttere környéke is elszenesedik. De jellemzőbb, hogy kisebb hővel szinte nyomot sem hagy az ember rajta. Szóval jobb ezen a területen lecsiszolni a vastag festék réteget, de ha mélyen akarjuk égetni, ekkor is előfordulhat a "háttér" beégése is.
(Az OSB egyenetlen festett felületére sem könnyű az égetés,) Többen a fenti okok miatt csak sablonnal felfestik a számokat, távolrólnézve ez is megfelel a "törvénynek". Vagy ami ér is valamit bele gravírozzák, de nagyobb állománynál nem járható, sem akkor ha már méhek is vannak a kaptárban. Rakodókaptáraknál sok elem sok szám, sok munka.
A másik "ellen" ok az lehet, hogy csak a problémát szaporítja ha adésvételről van szó. Mert hivatalosan az a verzió, hogy az új tulajdonos is besüti a saját számát, a régi mellé, és adásvételi szerződéssel igazolja a kaptárja eredetét. Szóval ahányszor gazdát cserél, annyi számnak kellene szerepelni a kaptáron, és egy rakat szerződésnek a méhész zsebében.
De félreértés ne essék, senkit nem biztatok arra hogy ne égesse be. Mert bár pici a valószínűsége, hogy ez a szám segít, de egy gyors lebuktatás esetén lehetőség van bizonyítani a tulajdont. Ezért is jó ha valahová "rejtetten" is beírod a számot.
Szia! Egyszerű elem cserével. Akkor ha rosszul rossz helyre van sütve. Nálam elöl hátul a középső deszkákra van sütve. Az eltávolításukhoz szét kell szedni daraboka a kaptárt. E nélkül gyorsan kiderül az eltüntetés ténye.
A széria kaptáraknak ez a baja.Igaz,hogy olcsók,de lopásesetén hiába van meg a tettes nagyon nehéz a széria kaptárakat fel a kritikus elem cserélése után. Nekem egyedi méretű,és kialakítású kaptárjai vannak. Kicsit nehezebb a tolvajok dolga a kaptár eltüntetésekor. Általában elszokták égetni,ha nehézkes a elemek kijavítsa.A keretekkel is ez a helyzet.Sajnos. Szóval a lopott méheket,csak a nagyon buta tolvajtól,vagy a tetten érteknél lehet visszaszerezni.
