Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
köszi a válaszokat!:D még annyit,hogy tegnap lepermeteztem actarával meg sanmitével.de ma szedtem le róla egy élő bogarat.akkor ez a sanmite nem jó?akkor vegyek mást?
Még ami talán lemaradt, a hasítékot a kis ággal párhuzamosan középre orientált vágással vágjuk. Magyarul ketté vágjuk a kinövést párhuzamosan. De természetesen ha olyan az alany hogy nagyobb törzset akarunk hagyni, akkor még feljebb is olthatjuk, a lényeg, hogy az oltás felett legyen egy ág meghagyva!
Akkor válaszolok. Én a hasítékot pont középre helyezem. Magyarul félbe behasítom a törzset. Nem nagy gond ha elcsúszik, de próbálom középen megejteni a vágást kb1 cm mélyen. Vigyázni kell mert a kés hamar végigszalad. Én oltáshoz a jól bevált sebész szikét használom, cserélhető pengés. (szakmai ártalom) Az oltószemet, jobbról-balról egy vágással le lapolom, ezt tolom bele a hasítékba. Próbáljunk olyan vastag vesszőt szedni, amilyen az alany, ha vékonyabb a vessző, akkor egyik oldalon passzítom a kanbiumot. Majd szorosan farkascsattal körbetekerem rafiával. Leecsetelem a kilátszó friss sebeket hormonnal, rá a zacskó, és kész. A kis ágacska szerepe csak annyi, hogy húzza az alany nedvkeringését, és ha a nemes vessző nem eredne meg, ne keljen eldobni az alanyt.
Én soha nem állítottam, hogy nem lehet héj alá oltással oltani citrusokat. Pont azt írtam, hogy ezen a téren lényegében ugyan azon a véleményen vagyunk.
A Peter Broza videót, pedig kimondottan hasznosnak tartottam. Csak a kezdők számára fontos, apró részletek nem kapnak megfelelő hangsúlyt. Gondolok itt elsősorban arra, hogy a lefaragott oltócsap a beillesztéskor nem illeszkedik pontosan a hasítékba (jó fél cm kilóg a tetején). Valószínűleg megszakították a felvételt, és javították a hibát, mert ez a kötözésnél már nem látszik. (Lehet, hogy ezt szóban elmagyarázzák, de sajnos ezt a nyelvet nem beszélem.)
Ebben az esetben pont előnyként írtam, az "ágas-bogas" alanyt. Mivel a vadcitrom sokkal gyakrabban ágazik el, mint a többi, általam eddig használt alany, könnyen nevelhető úgy, hogy ezt az oltási módot tudjuk alkalmazni. Az szerintem mindenki számára természetes, hogy mi irányítjuk az alany növekedését, és azt az elágazást hagyjuk meg, ahol majd oltani szeretnénk.
Már csak azt nem értem, hogy ha Te ezt a módszert már számtalanszor alkalmaztad, miért nem válaszoltál a feltett kérdésre, vagyis a hasítékot az oldal hajtáshoz közel, vagy az átellenes oldalon kell ejteni az alanyon?
Még annyit akarok írni, hogy a jó szándék vezérel csak most is. Nem okoskodok, nem kötegszem, távol áll tőlem. A Broza féle oltási technika a leg esztétikusabb művelet. Szinte teljesen elnövi a fa. (Többnyire az olasz növények is így vannak oltva) Hangsúlyozom: Nálam ez a két oltási technika vált be, és évek óta így oltok. Persze van millió más technika. Aki olvasta Velich István, és V. Nagy Enikő Nálunk is megterem című könyvét amit talán '67 ben adtak ki, az még több oltási technikával is szembesülhet:-) Érdekes olvasmány a mediterrán és trópusi növények nagy szaporító könyve:-)
A két ellentétes oldalra lehet oltani, tapasztalatból mondom... Héj alá oltással. Elég hozzá a ceruza vastagságú alany. Ebben mi a nem hihető??? Oltottam így nem egyszer. Nem elnagyolt Peter Broza oltási technikája. Ennyi idő egy vadcitrom beoltása. "Ágas bogas vadcitrom" Nálunk, és más szaporítók a vadcitromot, nem csak tartjuk, hanem neveljük!!!! Ez azt jelenti, hogy a felesleges oldalágakat addig metszük le, amekkora törzsre van szükségünk. A vadcitrom szárát akár 2 méterre is fel lehet húzni. Persze az oldalágakat eltávolítani, és letüskézni!
Az átellenes oldal csak a fiatal mellékágaknál sikeres, mert a lecsonkolt növény szárában összetorlódik a kaja. Ha öreg a mellékág, akkor ez nem műkszik, mert nem torlódik a kaja, mert az öreg megkajálja az összeset, mert tud raktározni.
Szerintem az azonos oldal azért nem jó, mert akkor versenyez az oltócsap az alany mellégágával, és hát a hazai pálya előnye.......
Igazából úgy kéne nevelni, hogy fiatal legyen a mellékág.
Ezt úgy lehet elérni, hogy késsel meghúzod a törzset egy tetszőleges ponton, és az alatta lévő alvórügy felébred és kihajt. És az lesz a mellékág.
Igazából ennek az egész "vitának" a haszna számomra a Petr Borza video, annak ellenére, hogy szerintem meglehetősen elnagyolt volt a kivitelezés, és az ott bemutatott módszer elég ritkán alkalmazható, leginkább csak ágas-bogas vadcitrom alany esetén.
Egy dolog nem hagy engem nyugodni. Az alanyon a hasítékot az oldalági oldalon ejti a kertész. Korábban "tech-pro" azt javasolta, hogy az átellenes oldalon készítsünk hasítékot. Gyakorlatban próbálta ezt már valaki? (Elméletben mindkettőt meg lehet magyarázni.)
Eredetileg nem akartam erre írni semmi, mivel a héj alá oltás tekintetében lényegében ugyan azon a véleményen vagyunk. A probléma az, hogy ebben az esetben nem tudsz ezen továbblépni, és nem veszed figyelembe a kiindulási alapot, mégpedig azt, hogy ez a próbálkozás egy "citrusoltási állatorvosi ló" akart lenni.
Nem az volt a cél, hogy legyen még egy narancsfám, hanem az, hogy végre kipróbálhattam a párosítás mellett a héj alá oltást, valamint a hasíték oltás egyik fajtáját.
Ez utóbbi okból maradt meg a mellékágba oltás, egyébként levágtam volna ezeket a vesszőket. Ezért is kérdeztem rá, hogy szerintetek érdemes megpróbálni az átteleltetését, vagy most vágjam ki tőből.
A másik jogos felvetés, a mandarin csúcshajtások alkalmazása oltóágként. Természetesen én is tudom, hogy az oltócsapokat a vessző közepéből érdemes szedni. (Ez látszik is a narancsokon.) Mivel mindkét kis mandarinfámat elágazásra kellett ösztökélnem, így levágtam róluk egy-egy néhány szemes "vesszőcskét", amiket sajnáltam kidobni. Így kerültek be ezek a citromfába "héj alá". Igazából nem is számítottam a megeredésükre, de most a "silverhill"-nek nagyon örülök.
(Természetesen más lett volna az eredmény, ha sikerül az eredeti "grapefruit" terv.)
Azon pedig nem hiszem, hogy érdemes vitatkozni, hogy oltás előtt, vagy a megeredés után szedjük le a fő ágról a régi leveleket. (Párosítás esetén szerintem csak az utóbbi jön számításba.)
Természetesen én is alkalmazok párásítást. Csak nem közvetlenül az oltásokra húzom a "nylon zacskót", hanem az egész növényre kerül egy 35 cm széles csőfólia. (Ezt korábban már bemutattam, és szerintem Te is olvastad.)
A fényképek szerintem nem azért készülnek az oltásokról, hogy azt bizonyítsa bárki, milyen jól tud oltani, hanem azért, hogy más is tanuljon belőle, és lássa az alkalmazható módszerek kivitelezését, annak eredményét, később (egy-két év múlva) az összeforrás módját, "szépségét".
Köszi a tippet! Utánanéztem a fajtának, valóban hasonlít rá. Leginkább kisebb termetű sűrűbb növényeket láttam de elvétve volt az enyémhez is hasonló. Jelenleg ~80cm magas, újabban 40-50cm -es hajtásokkal próbálkozik, amiket vissza szoktam vágni.
hali.most lesz az első teleltetésem :) a fák:citrom,narancs,lipo.teleltetni a lakás olyan helységében tudom,ahol kb 15 fok lesz lehet egy-két fokkal kevesebb,de biztos nem lesz magasabb 15 foknál.a világítást növénylámpával segítenem kell mert eléggé árnyékos a helyiség fekvése.a szellőztetéssel nem lesz gond.a kérdés:jó lesz így a fáknak? és még valami:vettem actara 25 wg-t és sanmite 20 wp-t.elég ezekkel lekezelni a fákat a teleltetés előtt?vagy szerezzek még be valami szert?köszönöm a segítséget!!!
Korábban már kaptam metszéssel kapcsolatban tanácsot. Idén virágzott először a fa, féltem hogy nem bírja el a sok gyümölcsöt. Azóta kezdenek alakulni, de úgy tűnik nem is citromfa, hanem vmi mandarin!? A képek alapján van tippetek mi ez?
Egyik rokonunk halt meg és sok évig kísérletezgetett citrusfélékkel. 4 fát hagyott hátra, 3 nagy termőt, 1 kisebbet, és amit én megörököltem. Fel sem merült bennünk, hogy nem citrom, hétvégén néztem meg jobban...
Ha nem csíramentes laborban csinálod steril körülmények között, akkor a gombaspóra oda tud menni, amikor ráteszed a zacsit. Mert gombaspóra mindig, mindenhol van. Ha pedig lehűl harmatpont alá, akkor észerveszed, hogy a nóduszok kezdenek feketedni.
Igen, a hajtásvéget nem szokás jobb helyeken betenni, mert az gyenguci, és nem bírja a kiképzést.
Igen, akklimatizálni kell, mert különben dehidratál pár óra alatt.
Ha jól be van indulva az alany, akkor 2-3 héten belül kihajt.
Csak akkor tud az alanyra támaszkodni, amikor összekapcsolódtak a szállítószövetek, a zacsi azért kell, hogy az oltócsap kibekkelje, míg ez be nem következik.
Normális körülmények között igen, de jelen esetben NEM. Egy zacskóval lezárt hermetikus párás környezetben esélye sincs a betegségnek. Az oltóágat is nedvesen tartja, de az inkább az alanyra van támaszkodva. Épp ezért szoktam a zacskót a rügy pattanásnál alul megnyitni, és szép fokozatosan eltávolítani. (Kb. 1-2 hónapig van rajta a zacskó, ez attól is függ, hogy az oltóág rügypattanása mikor kezdődik el.) Még nagyon fontos, hogy "csúcshajtást" nem szabad oltószemként betenni! Mindig a növény egy középső részét. Én 3-4 szemeset teszek bele, ha mind az összes kihajt, még ki tudok vágni belőle, nem szeretem a felnyúlott fákat, mindig sűrű koronát alakítok ki. Anno az első oltásaimnál úgy 10 éve rögtön levettem, és a hirtelen levegőtől még üvegházi körülmények közt is lekókadtak. Persze, hangsúlyozom: nálam ez működik hosszú évek óta, ez nem kötelező, nem kioktatás! Mindenki úgy csinálja ahogy akarja. Én is tanultam a saját hibáimból. De egy oltás nem a világ vége, 5 perc alatt megvan egy növény.
390 Ft ért lehet venni 40 cm es Poncirus Trifókat 1 literesen cserépben egy csomagküldő cégtől. Én az oltóalanyaimat mindig ettől a cégtől hozatom. Szép egyenes szár, és kb. grafitceruza vtg. szár :-) Jelenleg is van raktáron nekik, mert a múlthéten hozattam.
"A zacskó azért kerül a fára, mert a pára a legnagyobb ellensége a gombás fertőzéseknek"
NEM!
A zacskó azért kerül rá, hogy ne veszítse el az oltócsap a nedvtartalékait. Amúgy meg a magas páratartalom az egyik okozója a gombásodásnak, a másik pedig, ha harmatpont alá megy a hőmérséklet.
Igen, INCIT 8 porral leecsetelem, mivel serkenti a megeredést. Jól írtam.
MÁS Nem akartam senkit kioktatni, hisz engem egyáltalán nem érdekel, ki mit olt, és hogyan. Én csupán felvetettem, hogy nem szoktunk mellékágba oltani, hanem főszárba a törzsbe. A levelek meghagyása alul csak elveszi a kis oltóágacska elől a megeredés lehetőségét. Az oltóvessző felett, azért hagyunk egy ágacskát, hogy húzza a kis növény nedvkeringését, ha nem hagynád meg, ez teljesen leállna, és a kis oltóvessző napok alatt elpusztulna. A zacskó azért kerül a fára, mert a pára a legnagyobb ellensége a gombás fertőzéseknek. Ezért nem kell fagél, meg viasz. Csak rafia. Jó szándékból írtam le mindezeket, és nem bántásból. Egy fotó nem bizonyít semmit arról, hogy ki hogyan tud oltani. Azok a növények beszélnek amiket te oltottál, és most valakinél éppen terem:-) Nem akarok bizonyítani senkinek, aki ismer annak jó, aki nem az meg úgy is marad... Az hogy most írtam csak ide, az nem azt jelenti, hogy kezdő vagyok. Ha megsértettelek elnézésedet kérem, nem fogom ezután kommentálni az írásaidat ígérem!
