Keresés

Részletes keresés

Who111 Creative Commons License 2006.07.24 0 0 918

Így igaz.

Legalábbis így gondolom én is.

Csak energia kell hozzá.

Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy azon a kis térrészen akkora

energia van, hogy gyorsabb lenne, mint a fény.

De mivel a fénynél nem lehet semmi gyorsabb, ezért bezáródik magába egy hurokba.

Persze ez megint csak eszmefuttatás.

Előzmény: habár (917)
habár Creative Commons License 2006.07.24 0 0 917
A hullámjelenség kialakulásához NEM KELL közeg!

Se éter, se levegő.
Előzmény: habár (916)
habár Creative Commons License 2006.07.24 0 0 916
Gézoo
Persze, hogy olvastam, ha a 873-ra gondolsz, még válaszoltam is, hogy az szerintem csupán valószínűség, amiről írsz, de nem hullám.
A korpuszkulák eloszlása, talán egy Gauss görbe?

A hullámhoz az én szememben nem kell közvetlenül létezzen valamely vivő közeg.
Ha létezhet elektromos erőtér és a gravitáció vivő közeg nélkül, már akkor is kreállhatnának valamit, ami hullámzásnak nevezhető.
Mert a vízhullámban is az ENERGIA HULLÁMZIK- egyik formája csökken, a másik nő.

Más kérdés viszont, hogy valójában sem a gravitációt, sem az elektromos erőteret nem tudom, nem tudjuk elképzelni valamiféle közeg nélkül.
De mi van, ha kiderül- hogy az a közeg - anyag- tömeg- töltés-...sem más,
NEM MÁS, MINT EGY - ÖRVÉNYLŐ ENERGIA?

Már sokszor gondoltam, és írtam, hogy szükség lenne FORGÁSTÖRVÉNYEK-re.
A forgás, mint olyan- geometriai jelenség megértésére.
Írtam azt is, hogy a forgás ELVÁLASZT, külön egységelemet teremt.

Ami forog, az különválik a többitől.
Egy fénysugár megtekeredhet maga körül, ha nem fér el, vagyis a tér korlátozza, illetve ha valamely benne rejlő INSTABILITÁS azt előidézi.
Mi lehet ilyen instabilitás?
Az tudná megmondani, aki először figyelmesen megvizsgálná az EM-GI sugárzás matematikai alapképletét, ami igazán jól meg sem született még.

Mert egy EM sugárzásban nincs alternativa. Így instabilitás sincs.

Az EM sugárzással a természet sem tud mihez kezdeni.
Hogy tudna az bármi újat, szépet, magasabb szintű tudatot teremteni?
Az igazi tudat- a JRT (Jó és Rossz Tudása) a válaszúton teremtődik meg.
Hogy valaki képes észlelni a választási lehetőséget.
És a végén-helyesen választ.

Erre az EM sugárzás nem predesztinál.
Csak az EM-GI. Abban benne rejlik a válaszút.
És az instabil helyzet kialakulási lehetősége is.
Ami talán nem más, mint az anyag.
Vagy amit annak gondolunk.




Előzmény: Gézoo (873)
Con Storm Creative Commons License 2006.07.24 0 0 915
Legutóbb mikor orvoshoz fordultam , elkellett neki mesélnem az életemet... az első 10 év simán ment... utánna kényszerzubbonyban vitték el....
Előzmény: habár (910)
Gézoo Creative Commons License 2006.07.24 0 0 914

Szia!

 

   Átgondoltad azt amit írtam a fényről, a fotonokról?  Még ezek után is ragaszkodsz a hullámokhoz, vivő közeg nélkül??  Vagy esetleg vivő közeggel képzeled el???

 

Előzmény: habár (876)
Gézoo Creative Commons License 2006.07.24 0 0 913

Szia!

 

  Lemaradtam.. szerinted az em. mezőnek nevezett jelenséget mi okozza??

Kérdeztelek, de nem látom a válaszod..  Másik topicban válaszoltál volna??

 

  Tudod, az a kérdés, hogy szerinted van éter ami hullámzik? Avagy mi az em mező

hordozó közege???

 

 

Előzmény: TEODOR (880)
Gézoo Creative Commons License 2006.07.24 0 0 912

Szia!

 

  Érdekes probléma... Ha pl. 60e9 év frekijű fotonsorozatot detektálnánk, akkor a rezgés (lengés) ami létrehozta feltételezhetően természetes úton  jött létre...

  Ekkor viszont minimum 60e9 évvel korábbi eredetű...mivel ennyi év kell a lengés

végbemeneteléhez..

 

 

Előzmény: mmormota (879)
kisharsány Creative Commons License 2006.07.23 0 0 911

 

 

  Balogh Bélát olvastad már ? Érdekes.

Előzmény: habár (910)
habár Creative Commons License 2006.07.23 0 0 910
Con Storm.
Kérlek alássan, én megértelek, de ez nem jó jel.
Fordulj szakorvoshoz.
(D)
Előzmény: Con Storm (909)
Con Storm Creative Commons License 2006.07.23 0 0 909
jah c a négyzeten... ámen newton
Con Storm Creative Commons License 2006.07.23 0 0 908
Nos, hogy áthatolható-e két fény egymás számára! Igen! Ugyanis, ha két "lassúneutron" száguld egymással szemben, nem ütköznek, mert ha ütköznének, akkor tudnánk róla, akkor aenergiamennyiség lenne! Elég, ha a neutronok a fénysebesség felével mozognak esetenként! Ha nem ütköznek, valószínű egymáshoz képest nem léteznek, vagyis a kiterjedésük pontszerű! Ennélfogva másik dimenzóban tartózkodnak egymáshozképest a számunkra valós anyagi részük?!

gyorsneutronok ütközéséről inkább ne beszéljünk... 2c^2*1/2m...=4cm

négy centiméter az 40 mili... :D
Előzmény: habár (907)
habár Creative Commons License 2006.07.23 0 0 907
Ha a másik végét vizsgálom, a fekete lyukban akkor a fény akarná felfalni a fényt?
És lehet e, hgy a BIG BANG egy nagyon nagy energiájú fényrészecske ütközése volt?
Ha vplt, ahogyan állítom, hogy nem.

Állítólag a fény egy másik fény számára áthatolható. De mi van, ha GI állapotban nem?

Mekkora hullámhossza lehet egy E+~55 kg tömegegyenértékű fénynek?
Az energiája könnyen számítható E=m*c^2 = E+72 Joule
Dehát olyan rövid hullámhosz állítólag nincs. Akkor nem volt BG-BANG sem?
Az EM sugárzás energiájának mekkora a felső határa?
Egyáltalán, van neki?
Nem baj, ha nem válaszoltok, megpróbálhatom magam is a választ.
Előzmény: habár (906)
habár Creative Commons License 2006.07.23 0 0 906
A tömegrész persze menet közben is, a fény elhajlásával, a fekete lyuk bezáródásával is bizonyítható.
Előzmény: habár (905)
habár Creative Commons License 2006.07.23 0 0 905
Egyébként én is kb. úgy tartom, ahogyan Te.

A Planck egyenlet inkább áramlási képlet.
Nem hullámgyenlet, nem lehet belőle hullámot kifacsarni.

Azt tartom, hogy a fény energiacsomag, amelyben magában történik az oszcilláció a töltés, és a tömegsűrűségek között. Tehát korpuszkula is, és hullám is.
De mert gyors, a tömeg rész csak ütközéskor látható.
Ha viszont körbe forog, akkor mindig, akkor Ő a rózsaszirom, meg a tüske is.
Az EM-GI (elektromágnses-gravinerciális) sugárzás.
Előzmény: Con Storm (901)
habár Creative Commons License 2006.07.23 0 0 904
Bocs:
Tudatkiesés nálam: Con Storm
Előzmény: habár (903)
habár Creative Commons License 2006.07.23 0 0 903
Con Form.
Éppen nemrég hasadt bennem tudattá, hogy nem értem, mi a hullám?
Definiáld már Te valahogyan.
Mert szerintem a hullámhoz nem kell "közeg".
Hacsak nem valami "hordozó", ami az energiaja különféle formáit hordozza.
Éppen az előbb arról írtam, hogy a hordozó- maga is hullám?

Szerintem jelenleg két jelenséget kevernek: a hullámot, és az áramlást, amelyek különböző dolgok.

Az EM sugárzással sikerült megrendíthetetlen homályt kelteni, iletőleg világosságot oszlatni.

Az EM egy sem nem hullám, sem nem korpuszkula valami, amit az idők végtelenjéig lehet boncolgatnotok.
Végül is, nem rossz szórakozás.
Előzmény: Con Storm (901)
habár Creative Commons License 2006.07.23 0 0 902
A probléma csak az, hogy az általam feltételezett esetben (korlátozott extra alacsony frekvenciás sugárzás) a keletkező részecske nyugalmi energiája sokkal sokkal nagyobb, mint a hullámé.
Egyáltalán, kérdéses, hogy létezhet e ilyen kis energiájú fény?
Másfelől, miért ne lehetne a fénynek "becsavarodott állapota", kisebb hullámhosszon is?
Illetve, hogy a becsavarodáskor nem növekedhet e az energiája?
Vagy hogy nem egy, hanem milliárd ilyen nagyhullámhosszú sugár alkot egy részecskét?

Vajon nem lehet e a fénynek olyan instabil állapota, amelyben "összeomlik", és egyenes helyett-körpályán kering magában? Mint "anyag"?

Ha EM-GI sugár- akkor szerintem lehet ilyen.
Einsteinnek segítettek matematikusok.
Ha lenne itt egy matematikus, megkérném: ellenőrizze, vajon az EM-GI sugárzásnak lehet ilyen, becsavaradó hajlama- instabilitása, ami a tömegsűrűséget adó pergést eredményezheti.
Mert egy EM sugárzásnak el tudom képzelni, hogy nem.
De az EM sugárzásban fázisonként a tömeg és a töltet hajlm "oszcillál".
Dehát itt nincsen ilyen baráti és tehetséges matematikus.
Ha meg lenne, először azt kérdezné meg: mi az, hogy EM-GI?

És hiányzik az nekem, ilyen hőségben?
Előzmény: habár (897)
Con Storm Creative Commons License 2006.07.23 0 0 901
Who lehet hogy csak filozófiai alapon tudok válazsolni arra, hogy szerinted minden hullámból áll, és nincs olyan hogy részecske! Nos... a hullámok, attól hullámok, hogy valamiylek közvettiőanyag alkotórészei, egymással kölcsönhatásba lépnek és átadják egymásnak az energát, mint az óceán hullámai! Ott sem a vízmolekulák sietnek a vízfelszínen, azok maradnak egyhelyben, max csak egy kört írnak le, az adott helyükön... itt megint beugrik a perdületfizika....

Ha nincs közvetítő anyag (éter), az energia mégis terjed, akkor hordozónak kell lennie, és akkor már nem hullámokról beszélünk....
Előzmény: Who111 (892)
habár Creative Commons License 2006.07.22 0 0 900
Who111
Különben, próbálj definiciót írni a gondolataidra.
Nekem ez gyakorlatom.
Segít elrendezni a gondolatokat, és vitaképessé tesz.
Nem baj, ha azonnal nem jó.
Az a baj, ha érdektelenség miatt sohase lesz az!
Előzmény: habár (897)
habár Creative Commons License 2006.07.22 0 0 899
Amit írsz, úgy nagyjából én is ott kutakodom.
Nagy zanzás zűrzavar van a fejemben, mint látható is, amiből néha a felszínre úszik valami.
Nekem értékes halnak tűnik, nektek meg ...jobb le se írnom.
Előzmény: Who111 (892)
habár Creative Commons License 2006.07.22 0 0 898
A tömegsürűség azért van, hogy "szimmetrikus" legyen a töltéssűrűséggel.
Egyik a gravitációs, másik a villamos erőteret gyártja a fénynek.
Az egyiknek energiaillata, a másiknak tömegszaga van.
A kettő együtt a fény.
Amúgy tömeg/tér(fogat).

De a szokásossal szemben nem a sűrűséget definiáljuk a tömegből, hanem a tömeget a sűrűségből, azt meg a fényből.
Előzmény: habár (897)
habár Creative Commons License 2006.07.22 0 0 897
"Egyébként mit értesz tömegsűrűség alatt?"

A lehetőség által érdekes, fordított értelmezés adódhatna a tömegsűrűségre. Hogy nem a tömeg által értelmezzük a gravitációt, hanem megfordítva.
Mert a tömegsűrűség (ró) az valami olyasmi, amivel a gravitációs gyorsulás egyenesen arányos.

a = 4(PI)/3*G*(ró)*r m/s^2

Ez most viszont megfordítva abból a hatásból is származtatható, amit a térben korlátozott "Extrém alacsony frekvenciás elektromágneses-gravinerciális sugárzás" (= EAF- EM/GI) :-) kelt meghatározott körülmények között.

"A tömegsűrűség a térben korlátozott, s így örvényessé változó extrém alacsony frekvenciás sugárzás azon tulajdonsága, amely az örvénynek a térre gyakorolt szívóhatásával arányos.

Vagyis ekkor a tömegsűrűség nem az alap, hanem következmény csupán.
Ami jobban illik hozzá, mint a tér egy valamiféle tulajdonságához.

Nem zaklatna fel, ha azt mondanátok, hogy ez marhaság.
De az sem, ha azt, hogy érdekes, továbbgondolható.

Persze mindennek csak az EM-GI esetén lehet értelme.
EM (?) sugárzással a probléma csak szagolható.


Előzmény: Who111 (891)
Who111 Creative Commons License 2006.07.22 0 0 896

Köszi, minden ilyen jól jöhet.

Már csak az a kérdés, hogy neten hozzáférhető-e? .-)

Előzmény: kisharsány (893)
emp Creative Commons License 2006.07.22 0 0 895

jééé! sikerült egy kb. 2 éves hsz-re válaszolnom :)

azért a lényegen ez nem változtat.

Előzmény: emp (894)
emp Creative Commons License 2006.07.22 0 0 894

fefe! te tanár vagy? vagy mi? :)

elnézem, ahogy írsz, nagyon gondosan ügyelsz a helyesírásra, ami errefelé nem szokás. meg a stílusod sem rossz, sőt ...

szal, csak úgy érdekelne.

Előzmény: _Fefe__ (26)
kisharsány Creative Commons License 2006.07.22 0 0 893

 

  Szerintem olvasd el Balogh Béla: A végső megoldás c. könyvét. Nem "elvont tudományos" mű, viszont zseniális levezetés. Gondolatébresztőnek, az összefüggések újraértékeléséhez pedig csodálatos. A többi a Te dolgod.

Előzmény: Who111 (892)
Who111 Creative Commons License 2006.07.22 0 0 892

Egyébként a saját véleményem szerint minden hullámokból áll.

Nincs olyan, hogy részecske.

Hogy ezek elektromágneses hullámok-e, vagy sem nem tudom, de azt gyanítom,

hogy a spektrum egy részében ezek a hullámok elektromágneses

tulajdonságokkal bírnak. Energiájuk mindenképpen van.

Mi történik, ha egy "részecske" ami nálam hullám, ütközik egy másikkal?

Sok minden kijön belőle, ugyanúgy, mint egy rádió keverőfokozatából, ahol az

adó és a helyi oszcillátor frekvenciája találkozik.

Frekvenciában kijön a kettő összege, különbsége, valamint ezek al és

 felharmonikusai. Ahogy a mérési technológia fejlődik ezért fedeznek fel újabb és

újabb részecskéket. A felharmonikusok egyre gyengébbek, egyre nagyobb

felkészültség kell a kimutatásukhoz.

Az elektronhéj is egy gömb alakú állóhullám.

Amikor magasabb energianívóra kerül, nem történik semmi más, mint hogy

magasabb frekin kezd el rezegni, de ennek a frekinek olyannak kell lennie, hogy

ismét csak állóhullám alakuljon ki, ezért nem tud akármekkora energiát felvenni.

Ezért vesz fel kvantumosan energiát.

A relativitás elmélet nagyjából jó, csak kevés.

Who111 Creative Commons License 2006.07.22 0 0 891

Ha bebizonyítod, akár lehet az is.

Főleg, hogy hallottam valamit a Pájer Tibi weblapján egy kísérletről

mumetál huzalon nagyon alacsony frekis áramot folyattak keresztül, és

megváltozott a súlya a huzalnak.

 

Én egyenlőre diplomatikusan megmaradnék az "Extrém alacsony frekvenciás

elektromágneses sugárzás"-nál. :-)

 

Egyébként mit értesz tömegsűrűség alatt?

Külön tiszta a kettő, de együtt értelmezés kérdése.

Előzmény: habár (890)
habár Creative Commons License 2006.07.22 0 0 890
"mert ebben az esetben már régen nem fényről beszélünk."
Talán: tömegsűrűségről?
Előzmény: Who111 (888)
habár Creative Commons License 2006.07.22 0 0 889
Köszi a tájékoztatást.
De kérdezhetném: ha nem fényről beszélünk, akkor miről?
És egyáltalán: létezik e ilyen nagy periódusidejű valami?
És ha létezik: hogyan észlelhető?
Azért írom, hogy fény, mert azt a terminológiát, hogy EM sugárzás: nem fogadom el.
Ugyanis nemcsak az, hanem fázisonként EM, vagy GI (EM-GI) elektromágneses-gravinerciális sugárzás.

És akkor miért ne lehetne az a része, ami gravinerciális, a tömegsűrűséghez rokon?
Mint ahogy az elektromos térerő: a töltéssűrűséghez rokon?

Hogy netán Univerzumunk érzékelhető tömege: 14 Mrd évnél nagyobb periodusidejű "fény"?
Pontosabban EM-GI sugárzás?
Csak azt nem tudom, kilóg a zárt univerzumból, vagy benne marad az EH-jában. (Eseményhorizont)
Lehet, hogy össze kell tekeredjen, hogy elférjen? Szinte forog?
Akkor a fény úgy működik, mint egy kábelvonszoló gép. Forgásával szívást gyakorol.
A tehetetlenség meg ennek az ellenkezője?
Ki is írt szemben Newtonnal a gravitáció örvény teóriáról?
Tán Descartes?



Előzmény: Who111 (888)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!