Váltóhoz kellene alkatrész és nagyon jó áraik vannak.
Konkrétan ez az alkatrész kellene:
A cikkszáma FTC4622 ( a rajta lévő FTC4247-et sehol nem lehet találni )
A landy-nál megvígasztaltak, hogy újban 150eFt.
Esetleg valakinek van bontott váltója amiben jó ez az alkatrész ( ez a váltó léptető tengely végén levő csukló amibe a váltókar alsó része belecsúszik )
Tudod, mondtam már, hogy gyakran járok úgy, hogy reggel összekapcsolom a közepét, este kikapcsolom. Igaz, ekkor lendületesen kell menni, nem egyhelyben pöcsörészni, hogy kiforogja magát a felgyűlt feszültség.
De pont azért, mert ezek nem olyanok, mint az átlag kapcsolható elsőhajtás. Nálunk ugye egész nap előre-hátra löködi az erőt. Tuuudom, minden pillanatban egyforma a két tengely, de ott van a gyorsan forgó osztómű holtjátéka, ami a ganajhordóknál nem nagyon van, mert ott egy FIX hajtáshoz kapcsol plusz egy hajtást. Ezért inkább összekapcsolom fixre, és nem lökdösi annyira.
Szóval mondom, ez ettől sokkal összetettebb, mint, hogy itt mi eldöntsük, hogy mikor törik a féltengő.
Az idő meg engem igazolt, mert a hajtással semmi gond, nem kopott ki nagyon. Valószínű túlizgultam, és ugye rá is fáztam, elég lett volna a két diffit hézagolni TMK keretében, a váltót békén kellett volna hagyni.
Az egyenletes terhelés csak a nyitott difinél lesz meg, bármilyen difizárnál, vagy sperrnél, torsennél nem lesz az, de ez ebből a szempontból tökmindegy.
A hajtás, a tapadás és a difizár története nem úgy van, hogy jön a váltó felől az erő, és az, ha tetszik, ha nem, terhelni fog valamit.
A legfontosabb dolog ebben a témában a TALAJRA ÁTADHATÓ ERŐ. Attól nagyobbat hiába tolsz a váltótól a difi felé, nagyobb nem fog ébredni sehol.
Van továbbá két törvény, ami alapján ki fog derülni, hogy mit mekkora terhelés tud érni.
1. A talajra átadható erő a tapadás függvénye. Sok tapadás, sok erő. Kevés tapadás, kevés erő. Nulla tapadás, nulla erő.
2. A nyitott differenciálműben a két oldalon letehető erő MINDEN PILLANATBAN egyenlő.
Azaz, ha a nyitott differenciálművel az egyik kerék a levegőben van, azaz az azon a keréken lévő tapadás NULLA, emiatt az azon a keréken letehető erő is nulla, akkor a másik, tapadó keréken is NULLA erő fog megjelenni. Tehát a levegőben levő kerék ellenállás nélkül forogni fog, a másik, a földön lévő tapadó kerék féltengelyét pedig a differenciálmű NULLA erővel fogja terhelni.
Ha van difizárad, attól még az 1-es szabály nem változik, csupán annyit fog eredményezni, hogy azon a tengelyen a talajra átadható erő csak az egyetlen talajon lévő kerék tapadásának függvénye lesz. Azaz pontosan akkora erővel fogod tudni terhelni a tapadó oldal féltengelyét, amekkora tapadás azon az egy keréken van.
Az, hogy mikor fog eltörni a féltengely, az pedig a tapadás, és a terhelés függvénye, mivel ez a két erő egymás ellen dolgozik. Ha nagyobb a tapadás, mint a motor teljes, áttételezett terhelőképessége (nyomatéka), és az a nyomaték ráadásul még nagyobb is, mint a féltengely nyírószilárdsága, akkor a féltengely törni fog. Ha nem nagyobb, akkor a motor fog lefulladni, vagy a kupplung megforog. Ha meg automataváltó van, akkor meg nem fog történni semmi, el fog forogni a konverter, oszt annyi.
Elpörög, aztán egyszercsak megakad, amikor talajt fog. Ilyenkor sem az erő töri, hanem a lendület. Sokkal jobb, ha folyamatosan van terhelés, rángatás nélkül.
Amúgy a nemhajtással igazad lenne, nyilván, ami nincs hajtva, az soha nem fog eltörni, csak ez attól összetettebb.
Először rádugtam az új csodakütyűmre (gyereknap van ma, vagy mi?:) a szenzorokat
Majd elindultam a faluba és néztem, hogy mi lesz. Hát biza az első szenzor a hátsóhoz képest elég gyengus.
A két hátsó jól dolgozik:
Nemrég szét kaptam az első agyat, akkor láttam, hogy a szenzor nem megy be teljesen. Nem tudom, hogy meddig kell bemenjen, de az ilyen szenzoroknál minden milliméter számít, ezért a következő akció az lesz, hogy kiszedem a két első szenzort és megpróbálom pontosan belőni a pozícióját. A lényeg az, hogy jön jel, maximum az a baj, hogy gyenge. Azon is elagyaltam, hogy összedobok egy erősítőt pár forintból, ami rákompenzál a távolságra, az impedanciákkal kell kezdjek valamit, de nem nagy vásziszdász. de az már az utolsó verzió.
Ha nincs zárad nem tud miden erő egy oldalra menni mert ledifrál. Ha viszont bezárod, és az egyik oldalon nincs tapadás az összes energia a másik keréken összpontosul .
Általában a féltengő olyan helyen törik el, ahol ki van könnyítve, vagy ahol jól esik neki. Ha szerencséd van a menesztőtárcsánál törik el, akkor csak simán ki húzód és visszateszed. Ha nincs szerencséd, akkor elő kell szedni a szerszámkészletet és nekiállni szerelni. Nem vészes, kiveszed az ép féltengelyt és túl oldalról egy vékony pálcával (én készítettem egy ilyet) kitolód a tengelyt. Ehhez lehet, hogy le kell szerelned az egész agyat, mert az ottani szimeringnél beakad a tengely.
Ha egyszer végig csinálod, akkor utána menni fog, nem nagy dolog, egy fél óra alatt ki lehet kapni. Nekem az ARB-vel összesen egyszer tört el a féltengely, akkor is hülye voltam, ahelyett, hogy hívtam volna segítséget, nekiálltam művészkedni.
Azt hozzá kell tenni, hogy ha egy tengely már öreg, akkor elfárad és könnyen törik, de egy új már nem annyira, Tie különböző válógatott kínzásoknak vetette alá a kocsiját, így törtek a tengelyei, de ha időben bevette volna a gyógyszereit reggel, akkor nem lett volna akkora az amortizáció :)
Egyébként nem adtam fel a küzdelmet az ABS-el, a TC elvileg jól helyettesíti a difizárat, viszont ha továbbra sem bírok életet lehelni bele súlyos százezrek ráköltése nélkül, akkor megy a levesbe és jön a diffizár. Az abs szenzorok nem örök életűek, a vezérlése sem, bele van kódolva az autó várható történetébe, hogy egy idő után ABS bizti kiszed, fekete szigszalag a kontrol lámpákra ráragaszt, diffizár bemegy.
Először meg kell ismerkednie a járműfizikával. Nem nagy dolog, egyszerű dolgokkal kell számolnia, mint egy kátyú, ami lentről ad egy nagy ütést. Ezt sokszor kell kibírnia élete során.
Csavarószilárdság. Én nem mentem szembe a fizikának, így a 21 rögzítési pontból, 18 kapcsolódik a fülkéhez, alváz elejéhez, és csak 3 pont, ami 50 cm távolságban van egymástól összesen kapcsolódik az alváz végén. Ezzel a módszerrel a doboz eleje nem fog mozogni a fülkéhez képest, az autó teljes hosszában csak 2-3 mm-t mozdulhat el a legnagyobb átlós távolságban. Cserébe az alváz nyugodtan csavarodhat a doboz alatt kedvére, mert az alváz vége nincs fixen a dobozhoz rögzítve, rugalmas tartók viszik.
Ez a doboz a fülketetővel együtt csak 290 cm. A Fordon ugyanez kb 6 méter lesz.
Ezt ismerem, tetszik. Persze, hogy jó, nincs vita.
Cimbora fából szeretné az autót, abból is fogja. Én nem csinálom meg neki, több okból sem. Én csak magamnak csináltam, mert ez tetszik, de ha mással szeretném kifizettetni, kiröhögne. Jóbarátom, aki ugyanilyen Fordra készíttetett, annak úgy lett 2.000.000 a doboz ára, fa-műanyag kombinációval, hogy munkanélküli asztaloshaverja ácsolta össze rengeteg szabadidejében sok köszönömért.
Most ugyanezt alumíniumból, ami profilok métere 4.000,-13.000,-, és rengeteg munkadíj. Ááá, ez itt vicc kategória, ember nem fizeti ki. Arról nem beszélve, hogy mint írtad, engedélyek, meg mérnökök. Hát voltak mérnökök felé kérdéseim. Sejtem, hogyan véleményezték az elképzelésedet. :-)
Úgyhogy a sajátomat végigverem a hatóságokon, aztán magam örömére használom.
"Szóval én is jobban szeretek fával, mint fémmel bütykölni, de egy ilyen felhasználásra én is NAGYON elgondolkoznék, hogy jó-e oda a fa, és nem jobb-e esetleg az alumónium, meg a mindenféle förmedvény szervetlen cucc."
Ez más napra tartozik. Ha én építenék ilyet akkor valószinüleg én is alu vázat használnék vagy üvegszálasat, a külső borítás meg egyértelműen üvegszálas kompozit lenne. Kevesebb macera van vele a használat során, nem kell annyit karbantartani, festegetni rendszeresen.... De most nem ez a kérdés. A kérdező nem azért jött ide, hogy lebeszéljük a fáról. Ezt tiszteletben kell tartani szerintem. Vélemény szinten el lehet mondani, hogy jobb lenne ha nem fából építené meg. De nem kell hittérítést alkalmazni.
Azzal viszont maximálisan nem értek 1-et hogy ha te építenél egy favázas lakóteret akkor azzal behajtanál a sekély vízbe, meg mocsárba. Egy ilyen bódé megépítése még fából is van vagy 1000 munkaóra és akkor nagyon óvatos óraszámot mondtam. A belső berendezés nagyobb érték lehet a bódé értékénél. Ezt nem hiszem, hogy ne védenéd, és meggondolatlanul kitennéd egy ilyen kockázatos eseménynek, feleslegesen senki sem kockáztatná meg ezt ha már ennyit dolgozott vele, védené, óvná amennyire lehet mindenki. Te sem tennéd meg. Még a kevésbé sérülékeny alu szerkezetű bódét is féltenéd. :)
"..te ilyen utánfutókat építesz fémből, műanyagból, ha én építenék ilyet akkor én is ezt reklámoznám, hátha egy jó ügyfél horogra akad. :) Ne félj, nem rontom az üzleted, mert nem érdekel. Ha melletted dönt majd a kuncsaft akkor legyen úgy."
Egyvalamit vegyél figyelembe annak elfogadása mellett, hogy senki sem kérdőjelezi meg a repülőgépekkel kapcsolatos műszaki felkészültséget:
Tökéletesen igazad van abban, amit mondasz arról, hogy ma is repülnek favázas gépek, nem is ezt vitatom. Én is repültem góbéval, meg egy csomó más repülőn is van repvászon burkolat, de azért mégsem ugyanaz a felhasználás egy repülő, és egy lakóautó. És elsősorban az időjárási különbségekre gondolok.
A favázas, repvásznas gépekkel nem nagyon szeretnek repülni szar időben, esőben meg még annyira se, sőt, még a földön is letakarva, vagy egyenesen hangárban tartják, főleg, amikor esik az eső.
Amikor meg megnézünk egy ilyen pikápot, akkor azt látjuk, hogy nem ritkán összkerekes, szóval ha én egy ilyen dögre tennék lakóbódét, azzal könnyen lehet, hogy bepróbálnék komolyabb terepeket is, és nem a kempingezés lenne a fő célom... hanem mondjuk a vörös tengerbe alvázig begázolva horgászni a hátsó ajtóból, sőt, még az is lehet, hogy kicsit karcos, tüskebozótost is beiktatok, meg mocsárjárást, oszt lehet, hogy még a csücskét is megmerítem a trutymóban.
Meg nap mint nap eső veri, nap szívja, párásabbnál párásabb környezetben használom, RÁADÁSUL még GÁZZAL is főzök benne (égésterméke vízpára), meg fürdök benne, meg pisálok, tehát nem csak kívül, de még ráadásul belül is párának van kitéve a motyó.
Szóval én is jobban szeretek fával, mint fémmel bütykölni, de egy ilyen felhasználásra én is NAGYON elgondolkoznék, hogy jó-e oda a fa, és nem jobb-e esetleg az alamónium, meg a mindenféle förmedvény szervetlen cucc.
Itt van felsorolva pár darab fóka 5 ami mai napig repül magyar országon. Nézd meg, hogy az egyes gépek üzemeltetésének a kezdete mikor volt! 1969, 70, 71..... azóta meg eltelt egy kis idő és mégis repülnek. És ez csak egyetlen repülőgép típus amit említettem. Külföldön még több van, vitorlázóban, motoros repülőgépben, sőt van olyan gép amit még a II. világháború előtt építettek és helyeztek üzembe és még ma is repül, utasokat visz sétarepülésre. stb...
Nemcsak 30-40 éve volt így, most is repülnek. Csak írd be a keresőbe a "Fóka 4" vagy a "Fóka 5" repülőgép típust és nézd meg a képeket, videókat. Rengeteg más fa gép is repül, most is és sokat építenek most is fából. Egy kicsit benne vagyok a témában, hidd el értek hozzá, különben nem terveztem volna meg egy motoros repülőgépet amit még a hatóság is elfogadott a tervek és számítások alapján, hogy megépíthetem. Pedig sok ideig próbált sok mérnök hibát találni a tervekben, számításokban. Esetleg kukkancs az itteni nicknevemre, az is innen ered.
Értem én a logikád, te ilyen utánfutókat építesz fémből, műanyagból, ha én építenék ilyet akkor én is ezt reklámoznám, hátha egy jó ügyfél horogra akad. :) Ne félj, nem rontom az üzleted, mert nem érdekel. Ha melletted dönt majd a kuncsaft akkor legyen úgy. Próbáld meggyőzni, hátha szerencséd lesz. De egyenlőre a fa építés mellett döntött mert azt látta, tanulmányozta, és lehet hogy maga is meg tudja építeni fából ezért nem akar mást. Ezt persze nem tudhatjuk, 100%-osan, de a jelek erre utalnak.
Erről beszélek én is. Ezek a böhöncök elvisznek gond nélkül 3 tonnát raksúlyban, és többnyire 5 tonna körüli bruttójuk van. Attól, hogy pikápnak néz ki a mi európai szemünknek, attól még ezt bőven az IFA méretű járművekkel kell pariba állítani, nem a Hiluxokkal, amik helyett a haverom 130-as Landy-t kér a filmhez, ha az a feladat, hogy 1 tonnát kell folyamatosan hurcolni terepen... :)
Főleg úgy, hogy ezen a képen nem tűnik nagyobbnak, mint egy SKIF sátras utánfutó, oszt amikor előtte van a 90-es Defender, akkor látszik, hogy nem sokkal kisebb annál. :)
Ez is hasonlóképpen működik, mint amit cimbora szeretne. A jobboldali ajtót lenyitva lesz belőle egy 2 személyes ágy, azaz a fejünk kilóg a bódéból. Baloldalt hasonlómód nyitjuk a konyhát. A tető pedig felnyílik, így állva is kénylemes.
Ezt olyan országokban használják, ahol kevés víz jön fentről, és lakatlan a környék, nem zavarunk senkit azzal, ha 50 nm-en pakolunk szét. Tehát kifelé élünk, cserébe van egy kompakt, terepen is könnyen vontatható, szűk fák között is normálisan rongálás nélkül tudunk közlekedni.
Ezeket Európában nem is tudják értelmezni, hogy mire valók, itt ugye adott egy nagy fix doboz, és azzal tolják a levegőt, és bent élnek, fűtött zárt térben.
Tudom, ő fából szeretné, mert amerikai filmeken ezt látta. Ha ott él, lehet én is abból csinálnám. Ott minden nagyobb, nehezebb, könnyebben javítható, pótolható, mert más mércével mérik az életet.
A fa repülőgépeket belül csak akkor kezelték amikor megépítették a gépet, utána már nem fértek hozzá mert a külső hély borítást ráragasztották. A 30-40 éves fa repülőgépek még vígan repülnek, csak kívül kell festeni pár évente.
A vázat nem nehéz megtervezni annak aki ismeri az ilyen szerkezetek tervezését. Akkor azzal sincs baj.
Olvasd el a cikket amit belinkeltem. Csak egy rész másolok belőle ide:
"Míg az elmúlt 40‐50 év alatt a ragasztott faanyagok a csarnoképítésben megnövekedett szerephez jutottak és jelentős piaci részesedést szereztek, addig ez az esemény a hídépítésben csak az elmúlt 15‐20 évben következett be. Mégis, pont ennek dacára ezen a területen mutatkoztak meg a fa igazi előnyei. Nagyméretű tartószerkezetek, alacsony önsúlyúknak köszönhetően jól előregyárthatóak és könnyen szállíthatóak, jelentik az eszközt a gazdaságos építkezések megvalósításához. A magas fokú üzemi előregyártottság miatt a felszerkezet építésének ideje oly nagymértékben lerövidülhet, hogy egy híd akár egyetlen nap alatt felépíthető. Ez a gazdasági ütőképesség, a fa műszaki teljesítőképességével és az építészeti előnyökkel párosulva, hozta létre a fahídépítés új európai reneszánszát."
Teljesen felesleges felülre gerendát rakni. a felső stafni húzásra van terhelve, csak annyira kell vastagra tervezni, hogy a csavarok, csapolások ne tudjanak kiszakadni. Van elképzelésed, hogy hányszorosát bírja el a fa húzásra mint mondjuk hajlításra? A vitorlázó repülőgépek és a régebbi fa építésű motoros repülőgépeknek sem volt gerenda a szárny fótartója, hanem egy vékonyka I alakú gerenda, pedig ott több tíz tonna terhelésre kellett méretezni a főtartót. Az I gerenda egy hídszerkezet kicsiben. A gerinc magassága és az alsó és felső övek határozzák meg a terhelhetőséget. A lakókocsinál a gerinc magassága nagyon nagy egy repülőgép szárnyában lévő főtartóhoz képest. Ha jól sejtem akkor ez a magasság akár 1.5 m-is lehet a kinyúló résznél ami a vezetőfülke fülé benyúlik. De legyen csak 1m magasság, ami aludni elég. Már ez is sokszorosa egy szárny főtartó magasságának.
Az autón lévő szerkezet tetején lévő stafni az egyik öv a "főtartón" a másik pedig a plató oldalfalának tetején végigfutó stafni, ami a főtartó alsó öve. A közöttük lévő függőleges elemek pedig a gerincet alkotják.
Csak nézz meg egy rácsos szerkezetű hidat. Ott is így van.
Ennek fémváz kell. Az meg, ha házilagos tákolásal készül, mint nálam, a korrózióvédelme nem megoldható. A zártszelvények bel 2 év múlva szétrozsdásodik.
Most jöttek hozzánk egy fiatal Ikarusszal. Mondja a sofőr, hogy nagyon szereti vezetni, de a műanyag/alu burkolatok alatt a váz VAS. Ezt a gyárban, ÖSSZEHEGESZTÉS után nem fürdetik meg. Így belűlről szétmálik az egész váz pár év alatt.
Az enyém önhordó. Kicsi tömeg, örök élet. No kompromisszum, no prblem.
Az össztömeg meg egy ilyen duplakerekes szörnynél bőven indulóban fölötte van a 3.5 tonnának, úgyhogy C jogsi. Onnan meg tökmindegy, hogy 3850kg, vagy 4300.
Ezekkel a méretű autókkal amerikában nyeregszerkezettel akkora félpótokat húznak, amiket itthon el se tudsz képzelni.
Sokat kéne számolgatni, de szerintem az nem sokat segít a súlypont alacsonyan tartásában, ha a legmagasabb részeket úgy akarják erősíteni, hogy 2 centi vastag rohadt nehéz rétegeltet raknak rá borításnak mindenhova. A borításba SOKKAL több anyag megy, mint egy erős vázszerkezetbe, épp mint egy könnyűszerkezetes háznál.
Szóval inkább építeném mondjuk 8x8-as gerendából a szerkezet keretét, 4x8-asból a közbülső támasztókat, és borítanám a lehető legvékonyabb, de jól szigetelt anyaggal. Pl. alulemezzel, mint a lakókocsikat.
Bakker, nem rönkházat akar ácsolni, ezt mozgatni is kell az úton.. :-D
Szerintem valami többrétegű ragasztott szerkezetű tartókat kellene csinálnia erre a két helyre, megfelelően erős fából. (nem tudom milyen fa lenne erre alkalmas) A 10x10-nél jóval szerényebb méretben. :-)
"..az fog annyit tartani hoyg nem szakadok le az asszonnyal éjszaka alvás közbe?"
Ehhez szükséges lenne néhány kép az asszonyról, látatlanban nagyon nehéz ezt megítélni..... :-PP :-)
A felső tartónak kell erősnek lennie, az lesz húzásra terhelve, de a rácsszerkezet és a borítás nagyon merevvé teszi a szerkezetet. Szerintem ez akkor tud lefittyenni, ha a felső tartó elszakad.
Viszont ha felül, ami végigmegy az egész cókmók tetején, az nem egy szirszar kis léc, hanem mondjuk egy 10x10es gerenda, meg az a függőleges, amihez a csavart rajzolta a kartács, és ez előrelógó rész alsó éle is ilyesmi méretezésből vany, akkor az már szerintem könnyedén elbírja.
Az biztos hogy azt a konzolos reszt nem a 2x5cm fenyolec tartja meg, hanem az elere allitott retegelt. (a 2cm-esnek brutal sulya lesz!) Ki kell mereviteni oldalra kihajlas meg hasonlok ellen, es akkor beton.
"Amúgy a faanyagnak 50*25 "lécet" ír 2 centis rétegelt lemez borítással és kicsit bizalmatlan vagyok... :/"
2 cm vastag rétegelt élire eszméletlen erős ilyen nagy felületen. A borítást kell belógatnod hátra fele és nem az első stafninál kell illeszteni a borítást.
Szia! Saccra igen... :) Legalábbis olyan lenne :) Ezt a tervet szeretném megépíteni
Annyi különbséggel hogy nekem a hátulja nem csúszik ki.... A fürdőnél nincs is gondom mert ott beengedem az orrész tartó"stafniját egészen a fürdőszoba teljes hosszába az kerek egy méter.. de a túloldalt ott a kicsúszás miatt nem tudom.... Amúgy a faanyagnak 50*25 "lécet" ír 2 centis rétegelt lemez borítással és kicsit bizalmatlan vagyok... :/
Nem biztos, hogy erre van szükségem, ez is csak egy verzió a sok közül. most épp egy rolós kivitelezésen agyalok, lehet, hogy az lesz a befutó, csak meg kellene találni a megfelelő rolóanyagot hozzá. A felhúzórugót ki lehet lopni mérőszalagból, de vannak még ezen kívül elvetemült ötleteim, a rolót rém egyszerűen oldalra is el lehetne húzni, hasonlóan a szimultán kétfelényíló bejárati tolóajtókhoz, így mindenki eléri, fejet nem lehet be.aszni, akár a sarokkérdés is kipipálható. Nem egy szokványos módi, az tuti.
Az amerikaiak feltolhatós ablakait nagyon irigylem. Mifelénk csak a bukós alternatíva van, azért az se rossz.
Bocsánat de egy kicsit rossz a minősége a képnek de nem találtam jobbat és eléggé móricka rajzként raktam össze most! :) Tehát ami a kérdésem hogy a piros karikánál a csatlakozás a kép szerint ugy van hogy a függőleges tartó oszlopnak neki van eresztve a 2 méteres előre nyúló vízszintes tartó"léc" és azt akartam kérdezni hogy ha énis ugy neki engedem és a jelzett irányból ( :) ) odacsavarozom akkor az fog annyit tartani hoyg nem szakadok le az asszonnyal éjszaka alvás közbe? illetve hogy pluszba a felső kékkel karikázott Tartóléc tart annyit hoyg megtartja a kettő együtt ??
Amúgy igen fent hagynak az úton.. volt nálam egy Gyári két évig nagyon kis praktikus és nagyon jó de sajna vissza kelett adnom a gazdájának! :)
Nem bánt senki semmit. Azon mondjuk érdemes elgondokodni, úgy fizikálisan. Ha nincs zár, akkor az erő akár 1 kerékre is mehet. Ha van, akkor csak feleződni tud az erő, de nem tud az összes egy tengelye menni. azaz a törésre kisebb az esély.
Az most más kérdés, hogy aki tökig gázzal ráküldi a Vényócat, az széjjelharap mindent.
Az meg, hogy legendásan törik az LR tengő, hagyjuk meg a hülyéknek. Tengelyt cserélni, pár 10.000,- Ha az osztómű törne, az X - szer annyi, plusz a diófa alatt, az oroszlánok mellett ,nem fogod leszedni a váltót. Viszont a tengelyt kihúzod, kicseréled. Vagy kihúzod, és elmégy egy békésebb terepre cserélni.
biztos hogy megy a kompresszor? nekem most szabotálta el a dolgát a termokapcsoló a kompresszorban. de nem 100%-osan, hanem csak amolyan 80. az elején még beindult , aztán leállt. most várom a pótlást, de amilyen Murphy törvénye, tuti hétfőn jön meg, csak azért, hogy hétvégén ne tudjam megcsinálni.
ha letekered a kompresszor légszűrőjét, tedd oda az ujjad, és határozott szívást kell érezned, ha nem, akkor lehet hogy tényleg fel kell ujítani, de azért nézz meg mindent, hogy nem ereszt e valahol.
Mondjuk én nagy hiányát nem éreztem eddig sem a locknak, de persze tudom hogy sokat segít. Így legalább volt gondolkodni való , meg kihívás:) Így is volt hogy elkentük a 3 záras LC-t:)
Meg nem tudom mi igaz abból hogy ha lock kerül a rendszerbe az majd gyilkolja a többi alkatrészt, pl féltengelyt??
Amúgy ahogy néztem érdekes mód nagy kárt nem okozott odabenn a sérülés. Na nem mondom hogy nyomtalan a dolog de nem vészes. Laikusként én össze raknám (alapos takarítás után) egy új tengellyel oszt majd elválik... Gondolom egy ilyen tengelyecske nem lehet annyira nagy beruházás, munkaórában meg 3-4 óra alatt megcsinálom oda- vissza az egészet. De majd megmutatom azért Szijjártó mesternek...
Az, hogy kicserélnéd az eltört tengelyt, lehet, hogy jó gondolat, de lehet, hogy nem. Ha tört, akkor ott volt szilánk, spén is.
Az meg szokta szeretni megbaszni a fogaskereket. Főleg, amikor elmásznak kicsit oldalra a bolygómű kerekei, oszt szépen megrágják egymást.
Ha meg ez van, akkor vehetsz komplett bolygóművet is, az meg újonnan a 10 bordás Classichoz 90ezernél kezdődik, 24 bordás Discovery-hez kicsit drágább.
Vagy veszel egy detroitot, ami font árfolyamtól függen 150-180 között megáll, oszt boldogan nyomod a gázt utána mint a hülyegyerek, mert a zár tol.
Persze, drágább, de legalább tuti, és difizár.
A Detroit, meg mindenféle más difizár meg pont úgy működik, hogy a bolygóművet cseréled ki a difizárra. A kúp-tányérkerék marad (feltéve, hogy azokat nem kúrta meg a spén), a tányérkerékről lecsavarozod a difi közepét, azaz a bolygóművet, és annak a helyére felcsavarozod a zárat. Oszt annyi.
Vagy ha nem terepezel eszetlenül, és spórolnál egy kicsit, akkor rakhatsz hátra truetracet is. Azt egy kicsit kell segíteni néha pici ballábfékkel, de amúgy fasza az is, az 375 font.
Az eredeti legnagyobb fogaskerék marad bent -napkerékvagyhogyhívják.
A 4 kis fogaskereket kell kivenni a tokjával együtt, amiben forog, arra csavarozol egy másik differenciálművet.
Automatta, és 100%-os, nem súrlódó szar, és nem kell semmit kapcsolgatni, egy rugó toligálja a két szembenálló "fogaskereket" terheléstől/ elfordulástól függően nyit/zár.