Ez nyilvánvalóan így van, de pl. a Patek Thierry Stern szerint 2012-ben 50 ezer órát gyártott, az Audemars Piguet ennek nagyjából a felét, 28 ezret. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán kronométer minősítésű modelljük?
A Panerai és RD satöbbi valszeg azért szerepel annyira hátul mert ugyan minden órájuk COSC, de alapból nem adnak el annyit mint mondjuk az Omega vagy a Rolex, de szerintem annyit sem mint egy Tissot vagy Certina.
Nekem a 7750 hét évig hozta stabilan a +2 secet, utána nem tudom mi történt mert eladtam, de engem ez meggyőzött, és voltak más etások is amik hasonlóan teljesítettek. Aztán meg volt olyan microstellás ami sokadik neki futásra sem lett jobb a napi öt sec környéki eltéréstől. Éppen csak, hogy hozta a COSC-t.
Bár nem kétlem, hogy az általad említett megoldások kifinomultabbak, de én meg általában a tapasztalataimnak hiszek.
Persze, tegyük hozzá, hogy ezen a téren egyelőre sem az AP, VC. PP órákkal nincsenek személyes tapasztalataim.
Az alap ETA kategóriákat nem. Ugyanaz az alap, de kevesebbet foglalkoznak velük, kevésbé reszelgetik, csiszolgatják, illesztgetik a szerkezeti elemeket. Ma már valóban nincs akkora jelentősége, de marketingben számít, és az is valami. A számok egyvalamit mutatnak a minőségből: nagyjából ennyi minőségi ETA szerkezet kerül beépítésre a Mido-nál, Tissot-nál, és azoknál, ahol még használják. Azt hiszem, régen a Breitling összes szerkezete C.O.S.C.-os volt, és ma is az. Ők a legmagasabb osztályú szerkezetet vették az ETÁ-tól. Ma fokozatosan kiváltják ezeket a manufakturális werkekkel.
Inkább az a feltűnő, hogy a listán nincs sok manufaktura. Vagy elenyésző számú szerkezetet minősíttetnek (bár van néhány: Chopard, Roger Dubuis, Ulysse Nardin, Panerai), vagy őket nem nagyon érdekli ez. A Panerai-ról el tudom képzelni, hogy nagy jelentőséget tulajdonít neki a márka haditengerészeti múltja miatt, de egy Patekot, Vacheron-t nem hiszem, hogy különösebben ambicionálna egy ilyen papír...
De csak ideig-óráig, mert nem tartja olyan stabilan a beállított járáseltérését, mint a Breguet rugós, microstellás másik.
Utóbbiaknál a rugó tömege jobban központosul, továbbá a szabályzókulcs híján az sem tologatódik el a beállítások során. Azért ezek konkrét előnyök az ETA mozdonyokhoz képest. Nem véletlenül van ilyen elvű szabályozás a R. fölötti kategória több márkájánál is általánosan (pld. A.P., P.P., V.C.).
Mondjuk én nem ismerem a Rolexet, nem tudtam volna hol elhelyezni, de az meglep, h az Omega ennyivel több COSC-t szerzett, mint a Breitling. Hisz' közismerten a B minden modellje tanúsítvánnyal jön, az Omegáé meg nem.
Pláne, h a wiki ezt írja: Although not all Rolex watches are chronometers, Breitling has claimed that since 2000 all of its production is COSC certified. Omega also has much of its production certified...
Mondjuk egy kicsit meglep a Mido és Tissot 4. illetve 5. helyezése. A Tissot talán két COSC modellt gyárt a Mido pedig valami hasonlóan.
Egyébként pedig szerintem ennek az egész COSC minősítésnek szerintem semmi jelentősége nincsen. Konkrétan kábítás. Bármelyik Etát lehet erre szabályozni.
Nem tudom aktuálisan mik a számok, de úgy 10 éve a Rolex évi 60000 db. kronométer tanúsítvánnyal magasan a legnagyobb megbízója volt a C.O.S.C. szervezetnek.
"a bőven" = a bőven a leggazdagabbak alatt elhelyezkedő társadalom...
Egyébként én azt gondoltam, hogy a technika mindent visz, de nem. A korabeli adatok szerint vizállóság, és automata húzás ide vagy oda, a Longines és az Omega mégis verték eladásokban a Rolexet.
Csak aztán ők maradtak a nívós termékeknél, a többi svájci márka meg belement a pofozkodásba árverseny tekintetében a japánokkal.
Nem is tudom melyik évben a Rolex és az Omega még fej-fej mellett voltak a gyártott kronométerek számában, aztán a következő évben az Omega egyszerűen eltünt a listáról...
Egyébként az a vicc, hogy a Rolex pont ezzel operált jól. Egyáltalán nem patek vagy vacheron magasságokba tört.
Ők a "megfizethető luxus" kategóriáját teremtették meg. Ehhez nagyon jól párosult az a marketing, aminek az eredményeképp az önmagát sikeresen megvalósító ember védjegye lett a Rolex.
Ezért van az USA-ban a menő ingatlanügynökön is Rolex, és a fogorvoson is. Óriási dobás volt ez a részükről.
És az óráik tulajdonságai is gyönyörűen belesimultak ebbe a képbe. Elvégre egy patek calatravában nem volt valami okos dolog a tengerparton a homokban rohangálni, vagy jachról a vízbe ugrálni, vitorlázni stb.
A Rolex becsempészte a luxust a bőven a társadalom fizetőképes rétegébe. És ehhez kitünően társította a mindennapokban is tökéletesen helytálló óráit.
Másnál van 1-2 sportmodell a kollekcióban. Náluk meg a Cellinit kivéve minden sportmodell. :))
eredeti mondandom csak annyi volt, hogy csillagaszati arnovekedest lehet latni a legtobb premium gyartonal. ehhez kepest a rolex viszonylag konzervativ arpolitikat folytat. a chf-ben valo evi 5% koruli arnovekedes azert nem tul extrem. az euro/dollar gyengelkedeserol meg nem feltetlenul a rolex tehet. persze az amerikai vasarlo a dollarban levo arat latja, az europai meg az eurot, nekik az a realitas.
mig 15-20 eve a rolex kifejezetten draga ora volt addig mara a rolex alap modelljei a premium szegmens also szelere vannak pozicionalva. talan breitling van meg dogivel olcsobban, de egy panerai mar dragabb, iwc detto, nem beszelve az ap, vacheron, jaeger, breguet ... akarmeddig folytathato listarol. kapasbol szinte nem is tudnek az alap rolexek alatti aru premium orat emliteni az omega kivetelevel (amirol meg ismet lehet vitatkozni, hiszen ok drasztikusan emeltek az elmult evekben az araikat).
Abszolút egyetértek veled abban, amit az omegáról írtál és Wreck Diver kollégával is, ahogyan alább megfogalmazta a presztízs órák lényegét.
Azt hiszem az Omegának az a szerencséje, hogy a Swatch csoporton belül bőven van hely a "zászlóshajóról" lecsippentett resztlinek.
Konszernen belül is számos márka osztozik a Swatch és az Omega közötti piaci területen. Nem is beszélve a házi szerkezetgyártó (ETA) nyújtotta előnyökről.
reklam, marketing oldaltol tenyleg jo a rolex. tegyuk hozza, hogy egyszeru dolga is van, mert eleve jol definialt a termek. magas prezstizsu luxus ora. penze is van a reklamra, marketingre, amibol aztan be is jon a megfelelo eladasi szam. (csak utana itt a forumon kezdenek el panaszkodni, hogy a becsult eloallitasi ar otszoroseert adjak el az orakat, ami pedig termeszetes, 50% megy a kereskedonek, 20% megy reklamra, 10% profitot eltesznek ...)
szerencses a termekpaletta is, mert a sportos modellek remekul illenek a golfhoz, lovaglashoz, autoversenyhez. egy elegans cartier hulyen nezne ki egy F1-es reklamon.
ehhez kepest ezerszer nehezebb pl. az omega dolga, ahol eleve baromi szeles volt a termekpaletta es evtizedekbe telik amig lassan-lassan sikerul feljebb pozicionalni a termeket. ehhez persze le kellett epiteniuk a tomeggyartasu olcso orakat. ma mar ott tartunk, hogy az omega katalogusban a klasszikus speedmaster a legolcsobb ora :).
egy patekot vagy breguet-t meg joval nehezebb reklamozni mert eleve sokkal kisebb peldanyszamrol es bevetelrol van szo. nem tudnak szeleskoruen reklamozni, csak igen korlatozottan es celra tartva. persze ez meg nekik jobban is illik, hiszen az exkluziv piac nem is turne utcai reklamkampanyokat.
de egy szo mint szaz, a rolex es tenyleg sotet hatteru ceg, viszont remekul ertenek a reklamhoz, marketinghez, es abszolut jo orakat gyartanak.
Igen, én is, de ugyanezt a "kommunikációs bravúrt" el tudja érne egy TAG, Omega vagy bármelyik órás cég is. ;-)
Csak meg kell nézni, mennyi reklámpénzt költenek el a nevezett cégek. És mivel hosszú évek óta a Rolex vezeti a listát, hát az ő "kommunikációs készségük" a legnagyobb :-))
Példának megint a HUBLOT márkát hoznám fel, akik alig két évtizede vannak a piacon, de amint megerősödtek annyira, hogy futja ilyesmi marketingre, siettek vitorlás versenyeken és legutóbb a foci VB-n is megjelenni. Vagy ott van az OMEGA, akik lecsaptak az Olimpiai játékokra. Szerintem ez nem akármilyen reklám...
Én inkább úgy látom, hogy kölcsönösen előnyös a felek számára ez a megjelenés, hiszen az óragyártó / időmérő cég és a sportesemény presztízsét is egyaránt emeli...
Nehéz lenne innen eldönteni, hogy ez tényleg valamiféle kommunikációs bravúr, vagy csak a "van az a pénz, hogy lefeküdjek a Rolex-nek ha nagyon akarja" szindróma... ;-)
Szerintem azt, hogy kifejezetten költséges és előkelő sporteseményeken jelennek (Golf, Lovas sportok, Vitorlás sport, Tenisz és az Autósport királykategóriái - Le Mans, F1).
Emellett azt is megnézik, hogy kikkel kötnek reklámszerződést.
hat, kotozkodni nem szeretnek, de kivancsisagbol megneztem a CHF-EUR exchange rate-et, ami 2010 elejen 0.68 volt, mig 2014 elejen 0.82, vagyis az altalad irt 2010-es 4460EUR es 2014-es 6850EUR az CHF-ben 6560 es 8350 volt. A dragulas kb 53% euroban, mig svajci frankban csak 27%, ami kb eves 5% arnovekedes CHF-ben, mig euroban olyan 9%, majdnem a duplaja.
