"Miért van a nevük előtt Ns és fölöttek egy hullámvonal?"
Általában ezzel a rövidítéssel a nemes szót jelölték az anyakönyvekben. Persze ne gondolj mindjárt grófra vagy báróra :) , inkább a kisnemesek jönnek itt szóba.
Köszi, ez is jól jöhet még. Viszont megtaláltam a nagymamám lánytestvéreinek a születési helyét és az összes rokoni szálat. Álmosdiak voltak. Mivel egyiknek sem találtam meg sem az esketési, sem a halloti anyakönyvi kivonatát, ezért gondolom elköltöztek és ott születhetett a nagymamám. Vajon honnan tudhatom meg, hova költöztek? Azért már egyre közelebb kerültem az őseimhez.
Miért van a nevük előtt Ns és fölöttek egy hullámvonal?
Ha a link amit feltettem újdonság volt a számodra, akkor talán ez is az lesz. Ebben a gyászjelentés gyűjteményben is érdemes keresgélni. A familysearch-el kapcsolatban az a javaslatom engedd el a fantáziádat a nevek keresésénél, mert nagyon sok az elírás. Sokszor értelmetlen betűhalmazokból kell rájönni a név eredetijére. Érdemes nem csak a brazíliai anyagot átnézni, de a magyarországit is. A budapesti polg. anyakönyveknél pontosabbak az adatok, de azért itt is előfordulhat elírás, használd a % és _ jeleket. Sok szerencsét!
Gondolom a "Brazil Bevándorlási Kártyák 1900-1965" adatbázisában keresgéltél a Familysearch-ön. Csak az 1930-as évek legvégétől kezdve töltötték fel a lapokat, ezért nem találhatad a nagymamád testvérét és annak gyermekeit. Az adatbázis címében szereplő időszak alapján joggal reménykedhetsz abban, hogy idővel a te kutatásodat érintő évek is feltöltésre kerülnek.
Elképzelhető, de lehet akár bizonyítékot is találni.
A németeknek van egy egy minimum 7 kötetes könyvük, ami a kitelepüléseket tartalmazza az elérhető források alapján. Jelenleg az utolsó T-Z köteten dolgoznak, és lesz még egy kiegészítő kötet, így a téged érdeklő R már rendelkezésre áll - a kinti könyvtárakban biztosan.
Itthon esetleg az AKUFF-nak, vagy AKUFF-osoknak lehet belőle példánya. A kötetben sok esetben benne van, hogy mikor és honnan települt ki, asszony, ill. gyerekek nevével is. És a legtöbb esetben az is, hogy hová (igaz, sokszor csak annyi, hogy pl. Banat)
Persze vannak olyan tételek is, ahol ezek nem mind vannak meg... (én még nem találtam meg, hogy német őseim honnan és mikor kerültek Zirc környékére :o( )
Ezt keresd:
Stefan Stader - Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten
Kedves Tristsam és Akiralk! Sajnos, ahogy az anyám nem ismert senkit, nekem sem volt szerencsém megismerni senkit, még a szüleimet sem. hisz a szülői kötődés az életemből kb.2-3 év jutott, csak egy röpkefény maradt az alagút végén. Hallomásból próbáltam megkeresni mindenkit. hisz pár hónapja, csak az igazi nagymamám nevét tudtam, sőt pár éve hallottam róla először. Ma már tudom, mikor született, hogy hívták a szüleit. mikor halt meg, mikor ment férjhez. ezek felkutatásába sok időt fektettem. A levéltáraktól a maximális segítséget megkaptam. de nem tudtak többet segíteni, mivel ismeretlen a születési hely. Csak azt nem értem, hogy a halotti és az esketési nyilvántartásban miért szerepel mégis a szülők neve. Aki Braziliába kiment lány testvér az édestestvér volt, az anyám szerint, sőt ők kerestették meg az anyámat Vöröskereszt útján, így találtak egymásra. de, mint lentebb írtam, figyelték az apám postáját és meg kellett szakítani a kapcsolatot. Jó pár évvel ezelőtt még egy fényképet is találtam róluk, de ez sincs meg. mindennek nyoma veszett. Egyetlen fényképet a mamámról is küldték el az anyámnak. Hiába tudom a pontos születési évet, senki nem tud segíteni tovább, hogy hol született a nagymamám.
A halotti nyilvántartásban "Református " vallás volt bejölve. Beszéltem a lelkész úrral, semmit nem talált. Ezek alapján mégsem Református volt. Aztán felvettem a kapcsolatot a Baptista egyházzal, ott sincsenek meg a nyilvántartások. szóval nagyon elakadtam.
Nekem nincsenek az Ő ágáról rokonok. a nagyapám újra megnősült, anyám szerint minden tabu volt. az anyámnak egy fiú testvére volt, aki II.világháborúban meghalt.
Nagyon szépen köszönöm a segítségét és elnézés kérek, hogy sokat írtam.
Olvastam a Torbágyi Péter anyagát, minden hasonló könyvet átnéztem.
Szerintem, amennyiben vannak (akár csak hézagos, vagy szájhagyományon alapuló) adatok a település "betelepítéséről" és azokkal nem ellentétes a találatod, akkor mondd azt, hogy ez nem lehet véletlen egyezés vagy hasonlóság. :)
A két, korábban született gyermek sorsának követése (esketés, halálozás) lehet a bizonyíték.
Elképzelhető, hogy a familysearch segítségével megtalátam egy német származású ősöm származási helyét, de az a baj, hogy közvetlen bizonyíték nem áll a rendelkezésemre, csupán az adatok "illeszkednek".
Tehát adott egy házaspár (Ruff Gergely és ? Margaréta) akik a magyar anyakönyvekben először egy gyermekük 1741-es születésekor bukkannak fel (az érintett település anyakönyvei 1738-1741-ben kezdődnek). A familisearch segítségével találtam egy 1735-ös házasságkötést: Rueff Gregorius és Mueller Margaretae németországban. Ugyanezen házaspárnak 2 gyermeke is született németországban 1735 végén és 1738-ban.
A kérdés az lenne, hogy szerintetek el lehet-e fogadni az alábbi forgatókönyvet: 1735 házasságkötés németországban, majd a második gyermek 1738-as születése után, de még 1741 előtt bejöttek az országba? Azaz kézzelfogható bizonyíték nélkül ekkora egyezésnél elfogadható-e az egyezés?
Kedves Rosila! Rákattintottam a nevedre és amikor láttam, hogy ez az első hozzászólásod felmerült bennem a kérdés, vajon mennyire ismered az internetes kutatási lehetőségeket. Van két oldal, ahol elég jól lehet keresgélni a feltöltött adatok/képek között. Ezt csak azért írom, mert a nagymamád testvérének a házasságát is érdemes lenne kikeresni. Vagy ezt már megtetted? A nagymamád szüleinek a nevére is rá lehetne keresni az előbb említett adatbázisban, bár ha valóban debreceniek, akkor nagy valószínűséggel reformátusok voltak és a familysearch indexelt adataiban nem lesznek benne, de egy próbát megér.
Akiralk-nak igaza van: e pillanatban nem sok értelme van a levéltári kutatásnak, hacsak nem akarod az összes Nagyvárad környéki település anyakönyvét átnyálazni. Ha mégis ezen az úton indulnál el, feltétlenül érdemes lenne csinálni egy előzetes szűrést (pl. a román telefonkönyv segítségével), hogy megtudd, hol éltek / élnek a környéken ilyen nevű családok.
Az is valószínűsíthető, hogy a nagymamád tényleg nem tudta, hogy hol született. Ennek fontos következményei lehetnek a brazil vonalra nézve is: elképzelhető, hogy a "brazil" testvér nem is volt vér szerinti testvére, tehát hogy két külön családból fogadták örökbe a két gyereket. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lenne értelme felkutatni őt.
Egyébként gondolom, a te figyelmedet sem kerülte el az a körülmény, hogy amennyiben valóban két gyerekkel vándorolt ki, akkor feltehetően a férje nevén szerepel az esetleges utaslistákon (már persze ha nő volt az illető). Megnéztem a saját kutatási jegyzeteimet, és például az én családomban Amerikába kivándoroltak esetében (összesen három házaspár) a nők minden esetben mint XYné szerepelnek az utaslistákon.
A leginkább használható tippem az, hogy egy időre felejtsd el a nagyit és próbálj az ő szüleire koncentrálni. Róluk mit lehet tudni? Éltek még a nagymama házasságakor (azaz van-e "néhai" kitétel a szülők rovatában)? Mikor és hol haltak meg? Én már találkoztam olyannal, hogy valaki az állami anyakönyvben mint apa, az egyháziban pedig mint nevelőatya szerepelt, tehát érdemes lenne mindkettőt alaposan átböngészni. És biztatásul: nekem is van egy ükanyám, akiről gyakorlatilag semmit sem tudok, azon kívül, hogy szült egy törvénytelen gyereket (a dédapámat), ám az ő őseit sikerült három további generációig visszavezetni.
Aztán pedig ott vannak még a nagyapád esetleges testvérei. Az ő leszármazottaik között sincs olyan, aki hallot volna valamit a nagymamád származásáról? Végezetül: melyik vallásról van szó?
Az anyu úgy hallotta, hogy nagyváradi volt, de mivel a nagyszülők sem éltek, nem volt kitől kérdezni. Legalább nagymamám tesvérének a nevére emlékezett volna az anyám, hiszen leveleztek egy pár évig, áttudnám nézni hajós listákat, de semmi.
Hát ahogy ezt olvastam nem lessz könnyü dolgod. Ha jól értem, akkor az egyházi házassági anyakönyvet is megnézted és abban sem szerepelt a születési hely. Az minden esetre elég furán hangzik, hogy minden okiratban hiányzik. Elképzelem ahogy állnak a házassági anyakönyvvezető előtt és diktálják az adataikat, de a születési helyet nem írják be. Egy dolgot tudok elképzelni, hogy árva örökbefogadott volt és ezért nem tudta hol született.
Igen, 1930.04.24 Vámospércs. Már ott is mindenki próbált segíteni, de nem találtak semmit.
A Hajdúböszörmyéni Levéltártól megkaptam a halotti nyilvántartási betétlapot is. Már a szülők sem éltek a nagyi halálakor. Én sem hallottam még ilyet, hogy a szül.hely sehol nincs feltüntetve. Keresgéltem a Braziliába emigráltak között, gondoltam az Erdődi név behoz talán valamit. de nem sikerült.
Kedves Tristram! Sajnos így van, a születési helye, minden okiratban kihúzva. Kikértem a halotti anyakönyvi kivonatát és voltak olyan aranyosak az anyakönyvi hivatalnál, megnézték, hogy mikor volt az esküvőjük, de semmilyen nyilvántartásban nem találtak születési helyet. Az édesanyám sajnos nem ismerte a mamát, mert kb. 2 éves lehetett mikor Ő meghalt. Volt a nagyinak testvére, de az is kiment Braziliába két kislányával, de hogy mikor és hogy hívták őket nem tudjuk, /gondolom a két világháború között/ Egy ideig leveleztek, de politikai okok miatt az 50-es években meg kellett szakítaniuk a kapcsolatot. semmilyen levelet nem találtam. A rokonságát pont ezért nem tudom felkutatni, mert a szül.hely ismeretlen. annyit még hallottunk, hogy a papa onnan hozta a mamát, ahová először bevonult a nagyapám. Mivel én sem ismertem őt, már semmi nem derül ki. Csak Nagyváradot hallottuk az anyutól. Én már őt nem akarom vádolni, hogy miért nem tudakolta meg soha az édesanya szülőhelyét. Írtam a Hadtörténeti Levéltárba, majd a bécsi kirendeltségbe, azt meg tudták mondani, hogy 1915-ben hova vonult be, hol szolgált, de az első bevonulását azt nem.
Mivel Debrecenbe vonult be, gondoltam debreceni lehetett, de sajnos nem, mert a Debreceni Levéltár sem talált semmit, sőt az Egyházak Levéltáraiban is. Idáig reménytelen.
Írtam a MOL-ba is, de születési hely hiányában bizonytalan a kutatokás...
Sajnos nagymamám születési helye sehol nincs feltüntetve Nos, ez igen valószínűtlen, tekintve, hogy feltehetően a 20. század második felében halt meg az illető. Egyszerűen arról van szó, hogy te még nem találtál olyan dokumentumot, amiben szerepelne az adat viszont több ilyennek is kell lennie. Legegyszerűbb az lenne, ha kiváltanál egy halotti anyakönyvi kivonatot, abban szinte mindig feltüntetik a születési helyet. Esetleg érdemes az oldalágakon is elindulni: ha a nagymamának voltak testvérei, akkor azok nagy valószínűséggel ugyanazon a településen születtek. Ezeknek az esetleges testvéreknek alighanem vannak még élő leszármazottjaik. Végezetül, ha pontosabban megírod, hogy hol, milyen dokumentumokban nem találtad meg a szükséges adatot, esetleg adhatunk pontosabb tippeket arra nézve, hogy hol kellene még kutakodnod. Sok sikert!
Azonban így, hogy nem tudod hol született, nem sok értelme van írni nekik (de ha tudnád, akkor sem hiszem, hogy megnéznék neked az anyakönyvet). Kutatni csak úgy tudsz ha elutazol oda. Ha nagymamádnak volt több testvére, próbáld meg megkeresni meg az ő házassági vagy halotti bejegyzéseiket, valamelyiknél esetleg fel lesz tüntetve a születési hely, és ez alapján már el tudsz indulni a kutatásban.
Ajánlom figyelmébe a Levéltárak Közös Keresőjét. Itt több hivatkozás is történik a családjára, csak be kell írni a keresőbe a Geréby nevet. Az egyik utalás arra is választ ad, miért viseli több család is az öt(t)ömösi előnevet. Valamint ide töltötték fel a Királyi Könyveket is, melyekben megtalálhatóak a Geréby család birtok, nemesi cím és címer megszerzéséről szóló dokumentumainak másolatai is.
Segítségeteket szeretném kérni. Sajnos elakadtam a családkutatásban, más úton kell, hogy folytassam. Sajnos nagymamám születési helye sehol nincs feltüntetve, így nem kapok egyik Levéltártól sem segítséget. Megértem őket. Úgy hallottam, hogy nagyváradi vagy környéki volt és, hogy forduljak a Bihar megyei Állami levéltárhoz. Sajnos nem tudom az email címüket sem, így nem tudok, hova írni.
Van -e valakinek betekintése ebbe a Levéltárban, tudna-e segíteni?
Hogyan lehet megtudni, hogy valaki hol született, ha sehol sem volt bejegyezve a szül helye., halálozási, esküvői..stb.. Egyházak megint nem tudtak segíteni....
A másik, szeretnék utána nézni, hogy a két világháború között Bihar megyéből kik emigráltak Sao Pauloba, A nagymamám testvére Braziliába ment, valószínű két kislányukkal. Semmi időpontot nem tudok. Biztosan van valami utas nyilvántartás, hogy kik kértek akkoriban útlevelet. Kezembe került az alábbi könyvről egy cikk: melyben a Braziliába emigráltak névsora benne van. Reménykedem, hogy az Erdélyiekről is van egy hasonló nyilvántartás.
Hajdú Bihar m.i Levéltárakban nincs és még eddig sehol nem leltem rá.
Nagyon meglepődtem, amikor elolvastam a hozzászólást, ugyanis nagyon sok a hsonlóság, esetleg egyezés a mi családunk történetével. Ősöm Gremsperger Pál, majd a nemesség után ötömösi Geréby Pál ,szintén 1840. október 8-án kapta meg a nemességet, ő is az ötömösi előnevet kapta. A nemesi levél a Szentesi Városi ( korábban Csongrád Megyei ) Levéltárban lelhető fel. Említés esik Gremsperger Sáráról, bár ilyen nevű rokonról nem tudok. Lehet, hogy a két családnak azonosak az ősi szálai?
Kérem, hogy segítsenek ebben a nyomozásban, ha tudnak. Sajnos aki ebben a dologban nyomozott, bár sokra nem jutott, az édesapám ötömösi Geréby József már nem él.
Igen,simán lehet :( az egyháziban akkor van benne,ha az adott településen temették el,a polgáriban meg akkor,ha valaki ott hunyt el.Pl.Hevesen volt egy tüdőkórház,és rengeteg embert ott jegyeztek,bár máshol lakott,de a haláleset a kórházban történt.Szóval tényleg,a közeli,kórházzal rendelkező településeken is érdemes próbálkozni,bár nem kis munka.
Lehet, hogy kórházban halt meg. Ha egy kis településről van szó, akkor nézd meg hogy a környéken milyen nagyobb város van aminek kórháza is van, és próbáld meg ott megkeresni. Ha Budapestről van szó, akkor az is elképzelhető, hogy egy másik kerületben halt meg mint ahova eltemették.
Nézem a familysearch oldalon az állami anyakönyveket de nincs benne . Kétszer is átnéztem de sehol. Megnéztem az oldalakat és nem hagytak ki egyet sem, szépen egyesével haladnak . Kb 371 bejegyzés volt abban az évben . Szóval nincs oldal ami hiányozna.
A kérdésem az lenne:
Hogy lehet , hogy nem szerepel az elhunyt a nyilvántartásban ?
Az lehet, hogy nem abban a városban halt meg csak oda temették ?
Egyszerűen nem értem és nincs még annyi rutinom, hogy kitaláljam mi történhetett !?
Aki tud segíteni írjon ide vagy : med05@citromail.hu
Nagyobb könyvtárakban megtalálhatóak. Közben jobban utánanéztem a témának, és ha van kedved elmenni a SZSZBM Levéltárba, akkor itt van még egy-két ötlet:
Az Illéssy gyűjteményben (a MOL-ban lévő nemesi iratok cédulagyűjteménye) két utalás is történik szabolcs megyei Baranyai családra. Igaz, hogy nem Baranyi, de talán ez az a család, amit keresel. Az Illéssy gyűjteményt a Levéltárak Közös Keresőjében tudod kutatni (jobb alsó sarokban jelöld meg azt, majd írd be a Baranyai nevet). Sajnos ezek csak cédulák és nem az iratok.
Esetleg még segítségedre lehet:
Nemesi évkönyv. 1-13. évfolyam (Budapest 1923-1937) Szerk.: királydaróczi Daróczy Zoltán
Köszönöm a jónak tűnő tanácsot, már csak az lenne a kérdésem, hogy az említett könyveket valamelyik nagy könyvtárban, vagy a levéltárban próbáljam elérni? Egyébként tökéletesen érzed a gondomat.
Habár én messze állok attól, hogy nagytapasztalatú családkutató legyek, véleményem szerint, ha nem vagy bizonyos abban, hogy valóban váradi és micskei Baranyi leszármazott vagy, az Illéssy-féle könyvet (Illéssy János: Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás, 1902.) nézd át, ugyanis a Wikipedia szerint (természetesen forrás megjelölése nélkül) Besenyőd településen a XVIII. század közepén már birtokos volt a Baranyi család. Sajnos nem település-, csak megyei szinten sorolja fel a családokat. Ha itt megtalálod a családot, akkor a Kempelen-féle könyvet (Kempelen Béla: Magyar nemesi családok, I-XI. kötet, Budapest, 1911-1932.) nézd át, előszeretettel hivatkozik a fent említett összeírásra. Ezután már csak azt kell megnézni, hogy melyik Baranyi családnál vannak Szabolcs megyei leszármazottak.
Igen, valóban így van. De az anyakönyvekben (egyháziban és államiban egyaránt) előfordul, hogy a reformátusok, mint evangélikus reformátusok szerepelnek. A felvidéki anyakönyvek esetében az evangélikusok Evangelical cím alatt találhatóak.
Nagy tapasztalattal rendelkező kutatók tanácsát szeretném kérni.
Felmenőim után nyomozgatva már megnéztem a MOL mikrofilmeket, így van egy szép családfám, - és egy hatalmas gondom. Őseim egyik ága Szabolcs megyében élt, az Apagy, Besenyőd, Levelek egymás melleti telepűléseken. Nemes Baranyiak, akik közül a legrégebben itt élő személy Nemes Baranyi Sámuel volt, aki a halotti bejegyzése szerint 1825-ben hunyt el, 87 évesen. Ebből visszaszámolva, kb. 1738 körül születhetett.
A későbbiekben jókora, több ágra szakadt család alakult ki ebben a három községben, tehát nem egy-két emberről van szó.
Arra lennék kíváncsi, hogy amikor így vége van az anyakönyvekben való kutakodásnak, mit javasoltok, hogyan léphetnék tovább?
Érdekelne, hogy honnan települtek ide, kik az elődök, ugyanis a térségben csak egy nemes Baranyi család létezett - az ismereteim szerint - a Váradi, Micskei Baranyiak. Az ő családfájukat ismerem, de sajnos nem találok hozzá csatlakozási pontot.
Hol érdemes folytatni a keresést? Nemesi összeírások, egyházi levéltár, megyei levéltárak, vagy van más, célravezetőbb ötlete valakinek?
Kérem, akinek van hasonló kérdésben szerzett tapasztalata, ossza meg velem, hogy ne fussak értelmetlen, felesleges köröket, vagy legalábbis minél kevesebbet.
Köszönöm a figyelmeteket, és bízom a segítő véleményetekben.
:( Köszönöm...nálam az 1895 előtti,keresős,az működik,de ma másik leáll,kiírja,hogy loading,ésennyi:( még mielőtt a megyék neve megjelenne,olyan,mintha lefagyna. Nem tudom,mi lehet az oka:(
Bővültek a felvidéki anyakönyvek, bár valamilyen oknál fogva a református anyakönyveket két részre osztották, Reformed Christian és Evangelical Reformed néven.
Több megyét is megnéztem, nálam működik a familysearch rendesen. Bár néhány vármegye (Abaúj-Torna, Borsod, Gömör, Szabolcs) összes (Borsod), vagy néhány (Szabolcs) településéhez regisztráció szükséges.
Napokóta ne tudom megnézni a familysearh oldalon a polgári anyakönyveket:( Egyszerűen nem tölt be....másnak is van ilyen gondja,vagy csak neke? Gondoltam,az őszi szünetben molyolok vele kicsit,mert az én megyém nem túl rég van fönt...először mindig visszaugrottak az oldalak az eredeti méretre,egyenként kellett nagyítgatni:(.Aztán megjavolt,most meg semmilyen megyét nem lehet megnézni:(
Igen, jól gondolod, az indexelt adatoknál csak a keresztelési adatok vannak fent és azok sem teljesek. Anyakönyvi képek csak az 1895 utáni állami anyakönyvekről vannak, amik szintén nem teljesek, itt viszont már vannak születési, házassági és halotti anyakönyvek is. Amik nincsenek feltöltve azokat a levéltárakban találod meg. Íme egy kis segítség a kezdőknek:
Új vagyok a témában, azt szeretném megtudni (=jól gondolom?), hogy a familysearch oldalon a 17-18. századból csak a születési adatok vannak fenn?? S ha nem, hol találom a halálozási adatokat? Az anyakönyvek képei nincsennek fenn?
Hasonló nevűeket vélhetően pont azért listáz, hogy az elírásoktól függetlenül is ráakadjon az ember. Pest megyénél meg lehet hogy azért van sok Bács-Kiskun megyei helység, mert egy időben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye volt 1950-ig. Borsod és Heves megye határai is változak, stb.
akinek nincs ideje, lehetosege napkozben a leveltarban ulni (munka, csalad, tavolsag) annak ez az adatbazis is oriasi segitseg
a nevek beirasanal valoban vannak elirasok, a polgari anyakonyveknel rossz felcimkezesek - de a semminel azert ez is tobb
en szemely szerint 50 felett talaltam csaladhoz tartozo szemelyeket, sokszor olyan helysegekben amiket ki se kertem volna a leveltarban (ha lenne ra lehetosegem)
amugy a jobb also sarokban van egy gomb, ahol lehet visszafele jelezni es szerintem idovel korrigalnak...
A katolikus anyakönyvek feldolgozását magyarul nem tudó egyének is végzik, ezért aztán lehetetlen nevek vannak, gyakorlatilag az adatok nagy része bizonytalan.
Belenéztem és a 'Csigás' névre kiadott 'Scósigán' nevet is. Vagy "Tiliphus Costeiger'.
Vagy teljesen meglepő módon 'Josephus Kosztrihan'.
Hogy ez mi lehet?
A polgári anyakönyveknél meg összevissza vannak dobálva a helynevek.
Például Pest megyénél jelentős részben Bács-Kiskun megyei helységek vannak.
Vagy itt van Nádudvar is, Debrecen mellől, Hajdú-Biharból. És így tovább.
Azt szeretném megkérdezni, hogy Familysearch.org oldalról van szó az előzményekben ? Itt tényleg vannak fennt anyakönyvi képek is ? Én nem találtam , tud valaki segíteni ? Esetleg Vecseháza (Wetschehausen, Petroase Mare) és Szeged is fel lehet dolgozva ?
A Familysearch oldalon a magyar állami anyakönyvek fotói között találtam keveredést. Konkrétan: Baranya megye, Dunaszekcső és Egerág községeknél némelyik évet, valamint Dunaszekcsőnél a kül. anyakönyv típusokat is összekeverték.
Ezeket lehet valahogy jelezni az oldal szerkesztőinek? Pl. e-mailben?
Szeretném kikérni a Khuen-Héderváry család levéltári anyagát. Vagyis abból az 1900-as évektől, az alkalmazottakra vonatkozó iratokat. De nem tudom, hogy a sok besorolás közül, melyik takarhatja ezeket (személyi iratok, birtokiratok vagy számadások stb). Tud valaki segíteni, aki már kért ki ilyesmit?
Az is egy megoldás lenne, ha valaki végignézi mondjuk a saját települése képeit azokat lementené és feltöltené őket mondjuk egy rar fájlba, így másnak már nem kellene egyesével végigmennie.
Az minden esetre jó hír, hogy úgy néz ki, a törvény nem 2012-től hanem 2013-tól lép életbe. Remélhetőleg addig a mormonok végeznek az összes megyével és feltöltik.
Ha valaki esetleg mentett le sok képet a familysearchről az feltölthetné valahová. Vagy találtatok valami programot amivel le lehet menteni a képeket, hogy ne egyesével kelljen?
Szerintem azt jelenti (de ez csak tipp), hogy a család nem tudta állni a temetés költségeit, ennek ellenére a bírósági bizonyítvány mutatására a papnak el kellett temetetni.
Ugyanis találtam az Interneten egy cikket (igaz mexikói vonatkozású, és esküvővel kapcsolatos): azon szegény lakosokat, kik a kiszabott stólát fizetni nem képesek, bírói bizonyítvány mutatására a pap ingyen tartozik esketni.
Kb. 2 hét múlva végzek a nálam lévő tekercsekkel és újakat fogok kikérni, ezért ha addig nem oldódik meg a gondod, akkor a nagylétai tekercset is kikérem és megnézem benne Lénárt Piroska születését. Mivel Nagyléta kis település és jó kedvemben vagyok ezt az egyet megnézem neked :)
Azt nem teljesen értettem meg, hogy Lénárt Piroska kinek a kicsodája? Ő az anyai dédanyád és Szabó István felesége?
Ezt a levélt küldtem a Református Templom Lelkészi Hivatalban. Nem volt válasz.
Tisztelt lelkész Úr! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy legyen segitségemre öseim kutatásában. Én 1963 ben születtem Hollandiaban, minkét szúlöm Magyar, 1956-os kivándorolt volt. Súlyos betegségem után, felépülve kezdtem keresni gyökereimet. Az ismert adatokat Magyarországon élö rokonaim adták meg:
Édesanyám 1929 áprilisban Debrecenben született (reformátusvallásu) Neve: Faragó Erzsébet Szülei: Faragó István, füszerkereskedö (Debreceni lakós)
Nagyanyám: Szabó Erzsébet, bútorfényezö, ö 1910 okt 21 én született Debrecenben (ök elváltak 1939 körül) Szülei: Szabó István, kovács
Dédanyám: Lénárt Piroska, szülésnö, született 1880 körül, Nagylétán (4 gyermeke született: Zsuzsanna, Piroska, István, Erzsébet) Ükapám: Lénárt....., Reformatus Lelkész.
Abban reménykedem, hogy a családi szájhagyomány jól örizte meg az ükapa kilétét. Remélem található adat Lénárt úrról, esetleg további felmenöröl.
Köszönöm segitségét, tisztelettel, Chris vd W Hollandia
Vannak olyan leszármazottak, akik ezt az üzenetet olvasák? A magyar irás nem megy jól, beszélni igen! Üdvözlet Chris
Ha ők azt mondják, hogy vannak új adatok, akkor valószínűleg így van. Én úgy emlékszem, hogy eddig is 15 millió körül volt az indexelt mennyiség (sajnos nem jegyeztem meg pontosan mennyi volt), lehet hogy csak pár száz adattal bővült és ezért nem tűnik fel a változás.
Ha a fentiekben nem található meg a keresett család, akkor:
Illéssy János: Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás, Budapest, 1902.
Itt a különböző megyékben, a nemességüket bizonyítani tudó személyeket írták össze. Az azonban nincsen feltüntetve, hogy hol, melyik településen voltak birtokaik.
Pozsony vármegye nemes családjai. Szerzők: Denis Pongrácz et al. 2008.
Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családai I-II. 2003-2005.
Ebben szerepelnek táblázatok,pl. a 8. oldalon, amiben falukra lebontva szerepel hogy hány nemes család van, ennek utána lehet vhogy nézni hogy egy adott faluban kik voltak ezek a családok?
A házassági anyakönyvekben az egyik fent is szereplő faluban a bejegyzésnél a vőlegény előtt pl. volt,hogy közrendű,a menyasszony előtt viszont nobili.Jelenthet ilyen kisnemesi származást?
Korábban, egy kérdésemre válaszoltad, hogy: "A neten van fent adatbázis, melyben Bekő János részt vett az 1797. évi insurrectio-ban armalistaként megnevezve" Be tudnád linkelni ezt az adatbázist, mert nem találom? Köszönöm.
Szerintem igen, Miskolc-Hámorét. Alsóhámor Dédestapolcsány-Dédeshez, Felsőhámor Miskolc-Hámorhoz tartozott. A Kálniczky László - Körmendy Lajos - Tuza Csilla: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa: (Tematikus konspektus) 1. kötet szerint:
Egy kis segítséget kérek. A Mormon katolikus keresőben az illető Felsőhámoron (Borsod megye) született. Gondolom, hogy ez a ma Miskolchoz tartozó Felsőhámor, de melyik anyakönyvet kell kikérjem hozzá? A Miskolc-Hámort? Csak mert ahogy olvastam volt Alsóhámor is. Ja és Rk.
...mielőtt a Hadtörténetibe mennél, nézd meg elébb a házassági anyakönyvét. Amikor már olyan korba ért, hogy nősüljön, akkor már szerintem vonatkozott rá az a tv. ami a hadikötelezettek esküvőjét engedélyhez írta, s lehet őtt van valamilyen bejegyzés (volt erről itt szó korábban).
Azt szeretném kérdezni, hogy hol lehet utánanézni, vagy lehet-e katonai anyakönyveknek, vagy hogy megy ez? Egyik felmenőm (Rádics János, 1866/67-ben született Fajszon, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében) a 38. ezredben volt katona. Sajnos nem tudom, hogy melyik zászlóalj, meg század, ezt szeretném kideríteni, meg bármi adatot róla.
Udv!-Nincs Szilagymegyei ref.puspokseg-a google keresobe-KIRALYHAGOMELLEKI REF EGYHAZKERULET-Trianonig mas volt minden!-erdemes elolvasni!!! A"" valasi jegyzokonyv"" reszre en is kivancsi vagyok mit irnak a profik?-megprobalok utanna jarni!
köszönöm a Zilahi Állami Levéltár elérhetőségeit. Angol maillal próbálkozom.
Ha már ennyire benne vagyunk, a Szilágymegyei református püspöki levéltár mail címét honnan szerezhetném meg? Az üknagyapám 1876-os válási jegyzőkönyvét keresném ott.
Felhozom ujra ezt a temat - jo lenne egy kis script, program, valami, ami mondjuk ejszaka letolti egy adott telepules anyakonyvi kivonatait a familysearch oldalrol es akkor konnyebben lehetne atnezni oket.
A Szilágy megyei levéltárnak email címe is van, ha esetleg írni szeretnél nekik:
Şef serviciu: Dr. Dănuţ POP Adresa: Str. Tudor Vladimirescu nr. 26/A, Zalău, cod 450067, jud. Sălaj Telefon: 0260/611016 E-mail: salaj.an@mai.gov.ro Program Sala de studiu: Luni-Joi: 8.30-15.30 Program Relaţii cu Publicul: Luni-Miercuri, Vineri: 8.30-16.30, Joi: 8.30-18.30
A levéltár vezetője: Dănuţ Pop. A nevéből ítélve román, szerintem probálj meg neki angolul írni.
Ezt a Zilahi levéltárban találtad? Hogyan lehet megkeresni őket? Beszélnek magyarul? A Fővárosi Levéltárban azt mondták, ott találom meg a keresett árvaszéki anyagokat.
Sziasztok! Az merült fel bennem, hogy ha elmegyek egy plébániára, hogy az 1895 utáni egyházi anyakönyveket (vagy kereszteléseket) megnézzem, akkor ott is él a 90 éves szabály? Ha én egy huszadik századi rokon születési dátumát akarom megtudni, de az már a levéltárban nem kutatható időszakba esik, akkor jelenthet-e ez egy kerülőutat? Plébániákon mennyire veszik ezt figyelembe? Egyáltalán egy plébánián mennyire szabad az eredeti iratokat böngészni? Csak célirányosan lehet keresni, vagy kezembe nyomják a könyvet, aztán nézhetem kedvemre? Kinek mi a tapasztalata ezügyben?
Ezt találtam! Kapás János Anyja neve Kapás Erzsébet Születési idő 1918. Lakóhely Kajdacs Alakulat 48/II. zlj. 5. szd. Rendfokozat honv. Halál időpontja 1942.03.19 Halál helye Bolsaja Gomoljsa É. Halál oka fejlövés Temetés helye Taranovka
Nem néztem végig, de könnyen lehet. Idővel viszont szerintem felteszik a többit is. Én Zalagyömörőt várom még... Viszont helyreállították technikailag a honlapot, mert ismét megtartja a zoomolást oldalváltáskor is!
Van köztetek valaki,aki jártas a latin nyelvben? azt kéne lefordítani,hogy A VEREBÉLYI VAJDA UTÓDA,LESZÁRMAZOTTJA.Ja,és nőnemű .Megköszönném,ha menne valakinek :D
... nem volt az 'olyan' sok pénz, elég erős infláció volt már akkor (a háború után). A forgalomban lévő pénz mennyisége a háború éveiben a 13-szorosára nőtt (előtte feloldották a fedezettségét). Fel is váltotta a koronát a pengő 1927-től. Képzeld mit ért, ha az átváltási arány 1: 12500 lett.
Nagy infláció volt abban az évben, a Nyugat c. folyóiratnál ezt találtam:
"Egyes szám ára 1923. január 1-jétől 200 korona, ezután havonta 100 koronával emelkedik, sőt július 1-jén 800, július 16-án 1200 korona, augusztus 16-án a kettős szám ára 4000 korona, de októberben már az egyes szám ára 4500 korona, az év végén 8000 korona."
Egy kis segítésget kérek. Egy felmenőm 1923-ban halt meg Budapesten, és a most megtalált hagyatéki jegyzőkönyv szerint 368ezer korona volt a temetési költség. Én ezt nagyon soknak találom. Ha van valakinek ezirányú tapasztalata, megosztaná?
Ha lett volna az illetőnek ingatlana is, azt is feltüntették volna?
Valamivel frissültek tegnap az állami ak-ek a familysearch-n, de én nem látom mivel... Zala és Veszprém még mindig nincs fent normálisan... Azért csekkoljátok le, hátha találtok valami érdekeset!
Az iskolai értesítő szerintem az, amit a diák meg a szülők kapnak kézhez. Az iskolai anyakönyv az, amiben az intézmény számára / utókor számára vannak eltárolva a tanulók adatai és tanulmányi eredményei.
Kell hogy legyen falun is, kérdés, hogy mi pusztult el a II. vh idején
Az említett iskolai anyakönyv egyenlő az iskolai értesítővel, vagy két külön dolog? Ezek többnyire városi iskolákban voltak jellemzőek, vagy kisebb falusi iskolákban is vezették?
Azt mondjuk nem értem, hogy a nagyobb városokról, mint Győr, Debrecen, Szeged, stb., amelyeket feltehetőleg egyidejűleg többen kutatnak, miért nincs ugyanúgy másodpéldány, mint Budapestről. Egyszerűbb, gyorsabb lenne velük dolgozni.
Egyébként ajánlom mindenki figyelmébe az iskolai anyakönyveket is, mint jól használható információforrást: az 1850-es években a gyermek neve, kora, születési helye, vallása, apa neve és foglakozása, lakcím megtalálható az érdemjegyeken kívül, az 1880-as évektől már szerepel az anyanyelv rovat is. (Az 1840-es években még nincs feltüntetve az apa neve, csak a foglalkozása)
Na ezen nem fogunk összeveszni. :) Én legtöbbször 5 filmet kérek ki egy lapon +5-t pótnak. Biztos ami biztos. Aztán egy másik lapon másikat ugyan így. Sokszor van, hogy keresettebb településen kutatok, ami nincs bent, és a pótból vesznek hozzá, így mindig van nálam 5 film, tudok egész nap dolgozni. Főleg most, hogy már a vége felé járok, és nincs annyi adat.
Egyébként én ezt is úgy tudtam meg, hogy amikor én is itt érdeklődtem az elején, szintén azt mondták, hogy 4 kikérőlapon lehet kikérni 5-5 filmet. És én szépen fel is soroltam 20 számot. Aztán mikor először odamentem, akkor két lapra volt felsorolva 10-10 film, de természetesen csak 5-5-öt adtak ki.
De én legalább már tudom, hogy nem kell mindig kapkodjak, hogy 10-ig elküldjem az email-t. :)
Nem tudom hogy egy helyre járunk-e akkor..... Az óbudai kutatóban ugyanis tíz filmet nem lehet kiírni egy kérőlapra (nem is láttam még soha), mivel eleve öt lehet nálad maximálisan, annyit adnak ki. Nálam pedig gyakorlatban működik az, hogy mondjuk reggel 7:05-kor elküldöm az emailt, és aznap 10-re már várnak rám a filmek.
Homokmégyen, ha jól láttam, 1878-tól vezettek anyakönyveket, tehát mindösszesen 17 évet 1895-ig. 1898-ban lett önálló község (Kalocsától leszakadva), ezért érdemes lenne megnézni, hogy a mormonok oldalán a katolikus anyakönyvek közt van-e Rádics nevű Kalocsán (megnéztem és van).
Nekem annó azt mondták, hogy előző nap, lehetőleg 10-ig kell leadni a kikérni kívánt filmek listáját, főleg ha email-ben kérem. És a honlapjukon is ez van. "Ha mikrofilm előkészítését kéri, elegendő, ha a várható érkezését megelőző napon, lehetőleg délelőtt teszi ezt meg"
Valamint egy alkalommal csak 2 kérőlapot lehet leadni. Erre elosztva 20 filmet, amiből kétszer 5-öt adnak ki. Azért érdemes egy lapra 10 filmet írni, mert ha az első 5-ből valamelyik nincs bent (vagy kutatónál van éppen), akkor az ún. pót 5-ből adnak hozzá.
Én konkrétan erre gondoltam: http://193.224.149.3:8080/mol/fond Okkés köszi szépen a segítséget. Asszem mostmár kezdem látni a struturáját a dolognak, eddig ez kicsit homályos volt.
Prelleg!
Köszi szépen, én is rátaláltam, csak az a gond, hogymost perpill nincs rá keret, de következő hónapban már lesz, akkor be fogok regisztárlni, aztán majd meglátom. Amúgy familysearch-ön rákerestem és egyetlen egy Rádicsot nem dobott ki (még Radicsot se) pedig papám elmondása szerint ő Szakmáron, apja, nagyapja pedig Homokmégyen születtek és éltek. :S
Esetleg, ha van 4000 Ft-od családkutatásra, akkor nézd meg a Kalocsai főegyházmegyei Levéltár honlapját, ott lehet kutatni többek között Homokmégy anyakönyveit is online (e-kutatás menü alatt részletesebben is utána lehet nézni).
Ezen az oldalon találod a romániai levéltárak listáját. Kattints a "directii judetene" szóra, ott a listából válaszd ki Szilágy megyét (Salaj) és bejön az elrhetősége.
Lehet úgy is, hogy odamész, beiratkozol és kikéred, asszem az először kutatóknak azonnal hozzák a filmeket, második alkalommal már előre kell kérni. Azt is lehet, hogy elküldöd az óbudai kutató email címére hogy milyen filmeket készítsenek elő (elméletben aznap reggel 7 óráig kell hogy megérkezzen az email, de ha pár perccel később ér oda, az sem gond), és 10 órára már hozzák is.
Ha jól emlékszem összesen 10 filmet lehet kikérni egyszerre, 4 kérőlapra elosztva, egy kérőlapon max. 5-öt. (így lehet pl. 5-5, 2-3-3-2, 4-4-1-1, , 5-3-1-1, stb. összeállításban variálni) Ha adott filmek egy kérőlapon szerepelnek, csak egyszerre tudod kivenni és visszaadni, külön-külön nem! A filmek a kikéréstől számítva egy hétig vannak előkészítve a polcon, ha nem veszed át, visszaviszik. Ha átveszed, 30 napig lehetnek nálad és egyszer hosszabbíthatod őket. Amíg dolgozol velük lehet kérni fiókot és abba beleteszed, így nem kell mindig kikérni és visszaadni. Benne van a pakliban az is, hogy ki van adva a film, vagy "aktás" azaz vidéken van, utóbbi esetben egy-két hónap, de néha még akár fél év is lehet, mire visszakerül.
A 800 felvétel kb. egy tekercs, amit az adatsűrűségtől és olvashatóságtól függően fél óra - két óra alatt végig lehet böngészni.
Szeretnék egy kicsit kutakodni a családfám után, és tök jó, hogy rátaláltam erre a fórumra. Az első lépésekhez szeretnék segítséget kérni. Visszaolvastam pár oldalt a fórumban, szóval a familysearch-ön már túlvagyok, miért is találtam volna akármit :D A kérdéseim:
- Valaki linkelt egy oldalt, ahol a MOL törzskönyvében tudok barangolni, meg is van egy törzsszám. Ha ezzel odaállítok a MOL-ba, akkor adnak nekem filmet, vagy pontosan hogyan működik ez? Mert ehhez több, mint 800 felvétel tartozik. - Van valakinek Kalocsa környékéről (mondjuk Homokmégy) Rádics felmenője? - Rádics Radics között mennyi a különbség, vagy hogy alakult ki ez a 2 változat? (gondolom egy helyről jöhetett ez a két név, de ezt csak érdekességként kérdezem)
Úgy látszik még sokat kell tanulnom. Ezt idáig nem tudtam, hogy regisztrálni kell egyes településekhez. És akkor a többi miért nézhető anélkül is? Köszönöm, ez hatalmas információ volt számomra.
Az állami anyakönyvek Miskolcról már fenn vannak a familysearch-ön 1895-1908 között, de csak akkor tekinthetőek meg, ha valaki regisztrál az oldalon. Ez vonatkozik egész Borsod megyére. Az egyházi anyakönyvek sajnos tényleg nincsennek fenn.
Ha a MOL-ból lehet vidékre kikérni mikrofilmet, akkor ez visszafelé nem működik? Nem tudok elutazni Miskolcra, viszont lenne ott egy pár kutatnivalóm. És az a település még nincs fent a mormon oldalon. Egyébként maga a település neve fent van, de nem hoz alatta semmit. Lehetséges, hogy akkor épp most dolgozzák fel? Mert akkor reménykedek még.
Igen, a siroki anyagban van 1743-tól vegyesen Sirok, Tepres, Szajla, Szék. 1852-től elkülönítve, de továbbra is sirokban anyakönyvezték az említett településeket. Keress e-mailben, talán többet is segíthetek...
Tudja valaki, hogy a régi terpesi egyházi anyakönyvek hol találhatók? Konkrétan az 1700-as évek anyaga érdekelne. A mikrofilmek csak 1852-től indulnak, viszont olyat olvastam egy település-leírásban, hogy "1852-től külön vezették az anyakönyveit" (ebből gondolom, hogy előtte valamelyik másik településsel együtt). Talán a siroki anyagban lehet? Tud erről valaki valami infót?
A Gyulafehervari ERSEKSEG elerhetosegeit kell bongeszni,megvab a googlen ugy emlekszem van mail cim is.Hatszeg szerintem nem johet szoba,a valasziro valoszinu a regi idokre gondolt(rgiok es rajonok),talan akkoron voltak Hatszegen az anyakonyvek de nem az egyhaz(ak) kezeleseben!Mint mar elozo hozzaszolasomban irtam az eredeti anyakonyvek jelenleg szerintem DEVAN az allami leveltarba vannak HA?
Nagyon kedves vagy, köszönöm a család nevében is. A közvetlen leszármazott viszont szeptember 27-ikén érkezik. Neki megengedik, hogy betekinthessen az iratokba? ( Jóllehet az összes irata beszkennelve nálunk van már). És akkor hová, melyik levéltárba kell mennünk?
Romaniaban az 1953-1955-os evekben a belugy altal be lettek gyujtve az osszes parokiak altal vezetett anyakonyvek!-MINDEN FELEKEZET-nem volt kivetel.Csakhogy azidotajt Romaniaban regiok es jarasok(regiuni si raioane) voltak.Majd valamikor 1962-1963 ban valtozik es megyesitik az orszagot(talan 34-35 megye?).Amikor jott a megyesites sok esetben az anyakonyvek utja nem kovette ezt a valtozast,valahol megvannak es varjak sorsuk jobbrafordulasat!Termeszetesen az anyakonyvek zome felleltarozva(opis),ujrakotve es cimkezve(helyseg-vallas-evek) es kutathatok a megyeszekhelyeken.Naponta 5 anyakonyvet lehet igenyelni (ingyenes) fenykepezni is lehet szinten 5 anyakonyv igenyelheto( napi 7 lei ellenebe) ezt az osszeget az itteni OTP megfelelojebe CEC-be befizetni-kincstari szamlaszamra-van rolla pedany minden asztalon,a vaku hasznalata tilos!!!!!Mas megyekbol es kulfoldieket azonnal kiszolgalnak!
rkyra ur! valoszinu,hogy a plebanos ur kicsit nemjol fejezte ki magat,kicsit mas magyarsaggal irt.De teny,hogy a rom. kat.egyhaz duplan anyakonyvez(meg a mai nap is-onoknel nem?) A parokiak hetente jelentettek mindenrol a puspoksegek fele(gazdasagi dolgok-anyakonyvek-iskolak stb).Mindenesetre en is ugy talalom jonak , ha on a Gyulafehervari ERSEKSEGEN probalkozik,az eredeti Petrozsenyi anyakonyvek talan DEVAN? vannak,megprobalok erdeklodni?
A petrozsényi plébánia átirányított a Gyulafehérvári Érsekségre azzal, hogy náluk később kezdődött az anyakönyvezés, és bár előtte Hátszeghez tartoztak, azok az anyakönyvek az érsekségen találhatók meg.
Valóban az érsekséghez kell fordulnom? Van valakinek tapasztalata, hogy megnéznek-e nekem egy születést?
Ha itt nem találod, akkor valószínűleg nincsenek is meg Óbudán. Felvidéki települések anyakönyvei vannak Óbudán(bár nem az összes településé), sőt a familysearch-ön is tudsz keresgélni, sokat felraktak közülük. Ha kárpátaljai a település, az is kérdéses, hogy léteznek-e még azok az anyakönyvek valahol. Amennyiben erdélyi, és nincsen az adatbázisban, akkor próbálj keresgélni ezen a honlapon az adatforrások között (de itt valószínűleg majd utaznod kell Romániába, ha mégsem majd valaki kijavítja a tévedésem):
Családfám apai ágának kutatásában Zentáig jutottam...sokféle okiratom van, de inkább ilyen beszélgetős fórumot keresnék ott Zentán..kerestem a gúglival, de nem találtam ilyent...talán, ha valaki ügyesebb, vagy van valamilyen ötlete...
(ja, igen...az okiratok zöme ciril és latin betűs szerb nyelvű, csak 1910 től magyar, mert Budapestre költözött a család egy része)
én azt mondom, hogy jó, tekintve, hogy az ellenőrzők sokszor nem az utasításnak megfelelően ellenőriznek, így hibásra javítják azt, amit te jól írtál be... (tapasztalat)
A határozat egyszerűen a családi iratok között volt, az eredeti, amit 1903-ban kipostáztak. Együtt volt az örökbefogadóknak és az édesanyának kiküldött mindhárom példány. Már ez is elég fura, nem csak a történet. Magára a szerződésre egyébként én is kíváncsi lennék. Próbálkoztam levéltárban, de először azt mondták, az árvaszéki iratokban nem lehet kutatni, amikor pedig elmondtam, hogy minden személy nevét ismerem, aki részt vett az örökbefogadásban, megkérdezték, rokonuk vagyok-e. Aztán azzal ráztak le, az édesapa neve úgysem derülne ki a szerződésből, ha máshol nincs feltüntetve.
Az egyházi keresztelési (anya)könyvek rendszerint tartalmazzák a gyermek születési és keresztelési időpontját, nemét, keresztnevét, a szülők neveit és lakóhelyét, a keresztszülők neveit.
(esetleg megtalálható ugyanitt - jobbára vidéken, ha helyben maradt a delikvens - a keresztelt korai vagy késői halálozásának időpontja is.)
Az állami anyakönyvek a keresztszülőkről nem szólnak.
Értem. És esetlegesen egy 1895 után született felmenőmről, akit már államilag anyakönyveztek, egyházi könyvben lehet több adat?
Vagy az állami anyakönyvben is ugyanazok az adatok szerepelnek, ami az egyházi könyvekben? Azért kérdezem, hogy hol érdemesebb kutatnom, miből tudhatok meg több adatot?
Az egyházak a mai napig vezetik a könyveiket, de azok nem anyakönyvek és természetesen csak azok laknak bennük, akiket az egyházfiak kereszteltek, eskettek, temettek.
Nekem is lenne még egy kérdésem a reggel feltett mellett. 1895. október 1.-től vezették be a polgári (állami) anyakönyvezést ugyebár. Akkor innentől az egyház már nem is végzett ilyet? Vagy 1895-től 2 helyen is anyakönyvezve lettek? Állam és egyházi oldalon is?
Ha valaki találkozott már hasonlóval, kérem segítsen!
Bozó Julianna férje, Borotvai Sándor 1884-ben meghalt, majd utána Bozó Juliannának született öt gyermeke. 1888-ban Gábor, 1894-ben Emerencia, 1897-ben Anna, 1900-ban József és 1903-ban Borbála. Gábor esetében az apára vonatkozóan megesett özvegy megjegyzés van beírva, Emerencia, Anna, József esetében az apa rovata üres. Négyüket 1903-ban örökbe fogadta Józsa József és felesége Osztafi Erzsébet, akik 1877-ben házasodtak . Saját, közös gyermeket nem találok. Az örökbefogadáshoz kapcsolódó árvaszéki határozatból csak annyi derül ki, azért történt az örökbefogadás, mert a gyerekekre nézve az előnyös. Bozó Julianna ötödik gyermeke, az 1903-ban született Borbála születési bejegyzésénél Józsa József van feltüntetve apaként, de a törvényes apa előnyomtatott rész természetes apára van javítva. Megjegyzésben fel van tüntetve, hogy Józsa József a gyermeket sajátjának elismeri. Még egy adalék: Gábor 1923-as halálánál apaként Józsa József, anyaként Bozó Julianna van feltüntetve. Az örökbefogadó szülők mindketten 1932-ben haltak meg, az édesanya 1939-ben. Mindenki egy településen élt, az örökbefogadó szülők és az édesanya között semmilyen rokoni kapcsolatot nem látok.
Mennyi esélye van annak, hogy Gábor édesapja Józsa József?
Lenne egy újabb kérdésem, aki volt már bármelyik település plébániáján kutatni, kérem írja meg, hogy ott hogy működött, mert én sajnos némileg falakba ütköztem.
Nekem egy csongrád megyei nagyközség plébániára kellett volna bemennem, de telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy ahhoz, hogy ott kutathassak engedély kell kérnem a Püspökségtől, e-mailben, akik majd válaszolnak, hogy engedélyt kapok-e a kutatásra, valamint tájéókoztatnak, hogy mennyibe fog ez nekem kerülni, ugyanis ára van. Ha megadták az engedélyt, akkor bemehetek, de akkor sem én kutathatok, hanem az ott dolgozó idős hölgynek mondom a keresett neveket, ő pedig keresi, én hozzá sem nyúlhatok semmihez. Ez még a kisebb gond lenne, de tényleg fizetni kell ezért?!
Akkor már egyszerűbb ha a területi levéltárba megyek be, ill. az óbudaiba, ott maga a kutatás ingyenes, nem?
Állami ak-ek terén nekem csak a Szolnoki Levéltárral van tapasztalatom: ott pl. egyelőre teljesen szabadon böngészhetőek az ak-ek másodpéldányai (születési '25-ig, házassági kb. '50-ig, halotti kb. '80-ig), viszont azt tudd, hogy másolatot nem adnak róla, így ha valamelyikre szükséged van és pont fent van a familysearch-n, akkor azt inkább ott töltsd le.
Az egyházi ak-ek mikrofilmeken kutathatók Óbudán a MOL-ban, ezt már írták is előttem. Ott tudsz másolatot készíteni a kívánt lapokról, de pl. fényképezni nem engedik (pedig mennyivel egyszerűbb lenne...)
Nagyjából így van. De ha 1895 előtti egyházi anyakönyvekről van szó akkor Óbudára kell írnod, hogy lekérd a megyéd levéltárába a mikrofilmeket. Ha állami anyakönyvekről van szó, akkor, ha jól tudom, csak a megyei levéltárba kell kérni, hogy láthasd a másodpéldányokat, ha szerencséd van talán meg is nézheted. Az állami anyakönyveknek nincsennek mikrofilmjei Óbudán.
Családkutatás segítségéhez remek összefoglalót olvashatsz a MOL honlapján itt , illetve a MACSE honlapján itt . Az utóbbi nemrég alakult, ezért még nem működik a honlap minden része, de október környékére szerintem már készen lesz. Ha a MOL-t választod, akkor érdemes ezt is átnézned.
Akkor ezek szerint a levéltárakban (budán ill. a megyeiek) egy helyen meg vannak az anyakönyvek másodpéldányai?
Mert akkor ezek szerint nem kell elmennem az érintett településekre, kikérni az ott tárolt adatokat, hanem a fővárosban, illetve a megyénkben tudok egy helyen kutatni?
Bocsánat a sok buta kérdésért, de tényleg kezdő vagyok még..:)
És akkor ezek alapján a familysearch.com-ra azt az eddig feltöltött több, mint 3 millió adatot egy kattintással letörlik? Mert ebben az esetben kénytelen leszek az adott település összes anyakönyvét lementeni amelyben érdekeltségeim vannak, hogy a jövőben is kutathatóak legyenek számomra. Másrészt a Szabolcs megyei polgári anyakönyvek feldolgozását is fel kellene valamiképpen gyorsítani, hiszen ez a 4 hónap gyorsan el fog telni és mire ki lehetne élvezni a hasznát addigra törölhetik is le. Én nem látok ésszerű magyarázatot arra, hogy kinek árthat az, ha tudja hogy más hozzátartozói több évtizeddel mikor hunytak el, vagy mikor kötöttek házasságot. A legkésőbbi házassági anyakönyvek többnyire a 40-es éveket szokták érinteni. Egy kis józan ésszel átgondolható, hogy azok akik az előbb említett években kötöttek házasságot kevéssé valószínű, hogy élnek, de ha élnek is se zavarhatja őket 90-es korukban hogy mások megtudják a szüleik nevét és születési idejüket, helyüket.
Legjobb tudomásom szerint igen, az 1895 előttiek kutathatóak maradnak. De személyiségi jogok miatt az államiak kutathatóságát megszüntetik. Ha jól emlékszem azokat, amelyekben 90 évnél újabb bejegyzés található. És mivel mindegyik állami anyakönyvben van ilyen bejegyzés, mindegyik kutathatlanná válik. Bár lehet, hogy valami más a hivatalos indok, én így emlékszem.
Ha 1895 előtti egyházi anyakönyvekben szeretnél kutatni, akkor a Magyar Országos Levéltár óbudai részlegébe kell menned, ahová ingyenes a belépés. Amennyiben oda nem tudsz eljutni, le lehet kérni a megyei levéltárakba a kellő mikrofilmeket, eredetieket nem. A levéltár honlapján erről bővebben is van információ. A megyei levéltárakban tárolják az 1895. évi és az utáni állami anyakönyvek másodpéldányait, de már csak 2011. év végéig kutathatóak. Állítólag vannak olyan levéltárak, ahol már most sem szivesen adják oda ez utóbbiakat. Szóval csak remélhetjük, hogy a mormonok még töltenek fel anyakönyveket.
Valami fantasztikus, pár felmenőt meg is találtam.
Csak sajnos most olyan részében kell keresnem, ahol csak a képek vannak feltölve, és egyesével ki kell nagyítanom az anyakönyvi kivonatok egyes oldalait, de nagyon izgalmas!
Az lenne a kérdésem, hogy ha ebben az adatbázisban nem találok meg mindent, akkor ami ide nincs feltöltve, azt kereshetem a Széchenyi Könyvtár Levéltárában, illetve a településen, ahol épp aktuálisan keresnem kell? Vagy ezek a keresztlevelek, anyakönyvi kivonatok..stb ami ebben a rendszerben van, honnan lettek feltöltve? Gondolom a levéltárból... mert ha igen, akkor mégiscsak egyszerűbb bemennem, és ott keresgélni, mint így számítógépen keresztül.
Ha esetleg voltál már ott, ott is gépen keresztül lehet csak a diákat nézni, vagy az eredeti iratokat?
Egy ilyen program nekem is jól jönne, főleg most, hogy szinte használhatatlan lett az oldal. Eddig mindíg megőrizte a nagyítási méretet, de most folyton újra kell nagyítgatni minden egyes képet. A másik dolog amitől tartok egy kicsit, hogy január elsejétől életbe lép az új törvény és attól félek le fogják szedni ezeket a képeket. Szóval jó lenne valahogy lementeni őket.
a familysearch oldalon szepen fenn vannak a szkennelt oldalak. csak eleg sokat kell varni az egyes kepek letoltodesere.
nem tud valaki valamilyen egyszeru programot, ami egy adott telepuleshez tartozo kepeket leszedi? Ejszaka dolgozna es utana offline gyorsabban at lehetne oket nezni.
Amennyiben az ősöm még 1895 előtt házasodott, de azután vált el, akkor ennek hol van nyoma? Csak az egyházi válásban, vagy már bevezették az államiban is? Egyáltalán hol lehet ezeket megtalálni? Borsodnádasdon volt a házasság. A házasságot mindenképpen csak helyben lehetett intézni?
A gyászjelentések között ezen az oldalon lehet a legkönnyebben keresgélni.
Az "A" sorba írd be a keresett nevet, majd a "C" sorban a nyílra kattintva egyenesen abba a kupacba visz amelyikben a keresett név van. Ezt kell végiglapozgatnod, lehet egyesével, ötöséves, stb.
Próbáltam Papp Ödönt is keresni, van is ilyen név, csak én nem tudtam összehozni a te családoddal. Nézd meg te is, te talán találsz összefüggést.
Én a Belügyminiszteri Levéltár iratai között keresném a megoldást, legalábbis a MOL honlapja úgy tűnik, mintha arra utalna, hogy ott vannak az ilyen vonatkozású papírok. A névváltoztatással kapcsolatosak mindenféleképpen. De azt is írja, hogy elég hiányos. Próbálj a repertóriumokban utánanézni, tényleg ott vannak-e.
A Belügyminisztériumi Levéltár, 1867-1945 (1949): Magyar Országos Levéltár: repertórium/ összeáll. Szinai Miklós. - Budapest : MOL, 1973. - 568 p. - (Levéltári leltárak 58.) Kézirat
Szászi András: A Belügyminisztériumi Levéltár 18671945: Repertórium 1-3. (Levéltári leltárak 15. Budapest, 1961)
Az számomra sem világos, mikor történt az örökbefogadás, de mivel 1900-ban született és 1930-ban megnősült, gondolom, a 900-as évek elején. Ellentmondásnak tűnik viszont, hogy az öccsét viszont, aki két vagy három évvel később született, miért nem fogadták örökbe? Ő ugyanis megtartotta a Papp nevet.
A gyászjelentés hihetetlenül sokat segített! Ebből kitűnik, hogy jó nyomon járunk, hiszen 1902-ben ezek szerint itt maradt az özvegy. Valószínűleg - majdnem biztos- a testvérhúga vagy nővére volt Jakab Lina.
Megjegezyésként szerepel, hogy " bejegyezve a BM által közölt külföldi kivonat alapján". Ezt szerintetek hol kell keresni?
Hihetetlen! Nagyon szépen köszönöm! Megkérdezhetem, hol találtad a gyászjelentést? Létezik olyan adatbázis, ahol én is utána tudnék nézni különféle gyászjelentéseknek?
Szerintem az árvaszéki iratok között lehetne talán keresgélni a levéltárakban, de lehet, hogy tévedek. Számomra nem derült ki, hogy mikor, hány évesen fogadták örökbe. Először ennek kellene utánanézni, majd annak, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott anyja milyen rokoni kapcsolatban álltak. Később azt is érdemes lenne megnézni, hogy a szülők mikor hunytak el, hátha halálozások miatt történt az örökbefogadás. Ha az örökbefogadás még a szülők halála előtt történt meg, érdemes lenne utánajárni, hogy hány testvére van (a nagyapám egyik testvérét a gyermektelen keresztszülők akarták örökbefogadni, mert ők már kilencen voltak testvérek). Esetleg anyagi okai lehettek, bár a tagosító mérnöki állás szerintem nem lehetett rosszul fizető állás.
(Elnézést, lehet, hogy az imént rossz helyre küldtem a szöveget)
Igen, polgári anyakönyv. Még egyszer köszönöm a segítséget, felbuzdulva rajta ismét keresésbe fogtam az Interneten, és sikerült kiderítenem, mi is lehet ez a betegség. A sebfertőzés (tetanusz) okozta Derme, másnéven merevgörcs. Csak ajánlani tudom a következő tanulmányt mindenkinek, akit ez a téma érdekel:
Dr. Csordás Jenő: A gyermekek halálozása és annak okai Tolna megyében 1896-1940-ben. In: Dobos Gyula: Tanulmányok. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Szekszárd 2009.
A miértre nem lesz könnyű választ kapni, márcsak azért sem mert szerintem Romániában kellene kutatni. Ha jól látom, bár elég nehéz kiolvasni, Papp (Jakab) György Szilágysomlyón született, legalább is a házassági anyakönyve szerint. Az édesanyja, Jakab Lina, mocsolyai, ami szintén ott van a közelben. Az én tippem az, hogy talán meghalhattak a szülők és ezért került sor az örökbefogadásra. Próbáltam a gyászjelentések között keresgélni, de csak az örökbefogadó szülő (Jánossy Józsefné szül. Jakab Emma) férjének a gyászjelentését találtam meg, aki szintén a közelben, Nagybányán halt meg. Szerintem át kelle nézned a szilágysomlyói illetve a környékbeli halotti anyakönyveket, hogy valóban meghaltak-e a szülők. Ha meghaltak, akkor megvan a válasz, ha nem, akkor nem tudom.
Nagyon nagy örömömre - bár csak most - fedeztem fel ezt a topicot. Abszolút kezdő vagyok, ezért kérem a segítségeteket. Mellékelek néhány anyakönyvi kivonatot, amelyek közös "érdekessége" egy örökbefogadási ügy. Ennek az örökbefogadásnak a miértjét keresik most a gyerekek ( 72 ill.68 évesek ), sőt, részben ezért jönnek haza Amerikából szeptember végén. Sajnos, eddigi próbálkozásaim eredménytelenek voltek. Az unokatestvéreimet most kezdi izgatni, vajon miért is adták/fogadták őket örökbe. Nagyon kérek mindenkit, legyen a segítségemre! előre is kéöszönöm!
Jól látom, hogy ez egy polgári anyakönyv? Ha igen, akkor ebben már nem használtak latin szavakat, tehát mindenképpen egy magyar szót kellene keresni. Sajnos fogalmam sincs mi lehet az, én is "Derine" vagy "Derinc" szót olvasok. Talán valaki másnak több ötlete van...
Családkutatás közben a halotti anyakönyvben egy rokonomnál a halál oka Derine (?). Félreolvastam volna, vagy ez egy létező szó? Ha ez utóbbi, akkor mit fedhet a kifejezés pontosan? Minden ötletet előre is köszönök.
Bevezetésként köszönet utólag és előre is a fórumon elhangzott sok hasznos infóért!
Azoktól kérdezném, akik már voltak plébániákon kutatni, hogy ott általában engedik fényképezni az egyházi anyakönyveket? Akkor is ha nagyobb mennyiségről van szó? A levéltárakban tudom, hogy tilos, de abban bízok, hogy a plébánián talán megengedőbbek... (kis településről lenne szó, konkrétan Nagykörűről). MOLban már átnéztem a tekercseket, de jó volna róluk fénykép is, mert akkor nyugodtabb körülmények között újra át tudnám rágni és kijavítani az estleges hibákat, viszont arra nem sok esélyt látok, hogy a közeljövőben netre kerülnének. Komolyan, még arra is hajlanék, hogy jótékonyságból befotózzam a teljes 1400 oldalt...
Egyébként, hogy gyorsan kilépjek az anonimitásból: Tóta Attilának hívnak és jelenleg elsősorban a Tótákat kutatom (ha időm is engedi). Ha valakit érdekel ezzel kapcsolatban bármi infó, nyugodtan írjon mailt. Nagyjából az összes - levéltárakban elérhető - nagykörüi Tóta (kb. 500 személy) anyakönyvi infója megvan (MOLBÓL és a szolnoki levéltárból majdnem minden), így ha valaki onnan származik, de nem tud elmenni kutatni, szívesen megosztom vele a felmenőit, rokonait. Szépen fel lehetett fűzni egy fára a házastársakkal együtt több mint 650 személyt... :] Megvannak a familysearch-re feltett állami anyakönyvekből is a Tótákra vonatkozó lapok. Ha meg netán valaki már kutatásban is lenne e téren, akkor FŐLEG ÍRJON! :)
Érdekelhet még a szeghalmi Macsári, a zalagyömörői Söjtöry és Németh család is! Tényleg, van valakinek tippje, hogy a familysearch-re miért került fel olyan kevés anyag Veszprémből? És arról, hogy a zalagyömörő egyházi ak-ek miért csak az 1800-as évek elejéig vannak a MOLBAN?
Családom apai ágának a kutatásában egyfolytában falakba ütközöm, ezért gondoltam, hátha itt valaki tud segíteni. Hajdú-Bihar megyében keresek Veszprémi és Kanál nevű felmenőket. Pontosabban Debrecen és környéke. Ha valakinek van ilyen nevű és származású felmenője, hálás lennék ha felvenné velem a kapcsolatot.
A Mormonoknál a Tihany téren egy-egy filmre mennyi időt kell várni? Breznóbányát szeretném kutatni. Érdemes emiatt odamenni, vagy lehet telefonon is érdeklődni, hogy egyáltalán le van-e filmezve ez a település?
Én egészen biztosan fogok még oda menni, csak még azt nem tudom mikor. De majd közzé teszem itt ha megyek, és ha valakinek kell onnan valami, megnézem.
Én a nyáron voltam romániában kutatni. A lelkészekkel kapcsolatban nagyon jó a tapasztalatom, nekem mindig segítettek. Én ugyan személyesen voltam náluk, de szerintem ha írsz nekik és csak egy-két adat kell, segítenek. Ha katolikusokat kutatsz, akkor a gyulafehérvári érsekség honlapján fel vannak sorolva a lelkészek email címei. Kattints a címtárra, ott keresd ki a téged érdekő települést (Petrozsény a hunyadi kerülethez tartozik) és a lelkész nevére kattintva bejönnek az adatai. Amikor én emailt írtam neki "Tisztelt xy"-nak szólítottam. Parajd úgy látom Hargita megyéhez tartozik, ha hamarább tudom, hogy te is arra felé kutatsz, meg tudtam volna nézni a levéltárban.
Valamiért egy hete nem igazán lehet letölteni új magyar oldalakat. Azért minden működik.
A maradékokból, visszaküldöttekből néha csöpögtet egy-egy csomagot.
Gondolom a következő filmeket készítik elő. A többi ország csomagjai is néha elfogynak.
Lassan a My Accuracy ablak is utoléri magát. Néhány nap után már lehet nézegetni mit gondol más (kicsit hozzáértőbb) indexelésünkről. Én most 93%-os vagyok (nem igazán tudom, hogy ez elfogadható, vagy jó).
Valahol biztos magyarázzák, hogy mi van, de én nem találom hol.
Köszönöm a tippet. Fel is vettem vele a kapcsolatot. Sajnos csak a parajdi anyakönyvekben tud nekem segíteni, de már az is nagyon jó.
Viszont ajánlotta, hogy a petrozsényi adatokkal kapcsolatban írjak a helyi lelkésznek, hátha...
Van esetleg valakinek ilyen jellegű tapasztalata? Szoktak segíteni?
És még egy furcsa kérdés. Hogy illik levélben megszólítani egy lelkészt? Főleg ha nem tudom a nevét sem? Elnézést, de nem szoktam templomba járni (nem vagyok megkeresztelve).
Szerintem, ha megvalósul igen nagy segítség lesz a jövő kutakodóinak. Már most is látni a működését. Kár, hogy a mi magyar nyelvű anyakönyveinket lelkes idegen anyanyelvű családkutatók is indexelik. Aki nem tudja a nyelvünket (legalább anyanyelvi szinten) szörnyű dolgokat tud indexelni. Egy Ostffyasszonyfát (Vass) már az (USA) bevándorló hivatal írnoka se nagyon értette, nemhogy jól írta volna le. A neveket még csak betűztették, a többit már nem nagyon. Mindez jól látható a keresésnél.
Ami most fut, az a Szabolcsi polgári anyakönyvek 1900 környékén. Zöme igen jól olvasható. Majd minden adagban (3 oldal) van néhány igen érdekes betűkombináció. Ezek zöme kibogarászható lenne, ha több hasonló névíró által írt oldal állna rendelkezésre. De nincs.
Jó lenne, ha egy-két teljesen reménytelennek tűnő nevet visszaküldés előtt meg lehetne itt (vagy egy új topikban) tárgyalni. Gondolom, itt néhányan még indexelnek rajtam kívül. Minden technikai segítség jól jön.
Pl.
Itt két családnév sem akar sikeredni. Pedig háromszor is le van írva az egyik. Az Annának meg csak találgatom a családnevét.
A Mikó Bertalanné leánykori családneve teljesen kibogarászhatatlan.
Segitseget szeretnek kerni!-1)van e itt onok kozott aki Pozsonyi vagy ott kutakodik? Az iskolai fodok-rol lenne szo 1922-1933(term.elegendo 1 tetszoleges evet megkutatni).Nevezetesen Wodinszky Karoly adatai erdekelnenek szul.datum es a hely!Szulok;apa-W Karoly anya Ramzer Margit.
-2)van e valakinek infoja a Mezolaborci(Medzilaborce-Szlovakia) ,I vilaghaborus katonai sirokrol?
-3)Uk szuleim Izsaki Karoly ref.val.-hajdu majd uradalmi ispan( a Frymont grof birtokan) hitvese Lengyel Anna kat.vall 1850-1870 Biharszentjanos-on elnek DE jovevenyek-szeretnem megtudni , hogy hol es mikor szulettek-hazassag es talan kiderul az is,hogy hol nyugszanak!?
Szivem szerint mar holnap indulnek!?-de sajna a betegsegeim miattt Petrozseny es Parajd az operenciason tul van.De- a www.erdelygen.uw.hu-n megtalalhato Kocs Janos ur email cime,tolle lehet erdeklodni Parajdi anyakonyvekkel kapcsolatba es gondolom a Petrozsenyi anyakonyvekrol is tud valamit?
Ha jól értelmeztem, akkor a következő tényeket tudjuk (ha mégsem akkor javíts ki): Kapás Katalin 1904-ben született Kajdacson. 8 évesen (1912-ben) örökbe fogadták, de az örökbefogadó szülőket nem írták be a polgári anyakönyvbe. Az örökbefogadás az utólagos bejegyzések rovatban szerepel. 1922-ben hajadonként született egy fia, Kapás István. 1942-ben Csepelen dolgozott.
Az én véleményem az, hogy a polgári anyakönyvbe beírt szülők vérszerintiek. Az, hogy megmaradt a vezetékneve, és nem kapta meg az örökbefogadó szülők vezetéknevét, szerintem elképzelhető. Lehet, hogy egy rokona fogadta örökbe. Az én nagypapámnak is meghaltak a szülei és a nagynénje nevelte fel. Érdemes lenne utánanézned mi történt az igazi szüleivel. Nézd át az 1912 előtti halotti anyakönyveket, lehet hogy meghaltak mindketten. Azt is megnézheted, hogy Kapás Katalinnak voltak-e testvérei, és ha igen, akkor az ő születési anyakönyvi bejegyzésükben mi szerepel. Esetleg még meg lehetne nézni a keresztelési anyakönyvet is (és itt nem a keresztlevélre gondolok). Azt sajnos nem tudom, hogy az örökbefogadásokat hol tartják nyilván.
Azzal, hogy egy születési anyakönyvi kivonaton mi szerepel és mi nem, nem érdemes foglalkozni, mert ez koronként változott. Az 1940-es években kiadott anyakönyvi kivonatra még mindent beírtak, később egyre inkább csökkentek a kivonaton szereplő információk mennyisége. Az 50-es években például már nem írták be a vallást és a keresztszülőket, viszont még szerepelt rajta a szülők foglalkozása. A mai formanyomtatványokon már ez sem szerepel. Bár azt azért én is furcsállom, hogy az örökbefogadási megjegyzést nem írták be, mert megjegyzés rovat a mai nyomtatványokon is van. Ezt attól kellene megkérdezni aki kiállította, lehet hogy csak elfelejtette beírni.
A levéltárba keresztlevelet néztem a kajdacsi polgármesteri hivatalba pedig anyakönyvi kivonatot.
Azért érdekes, mert a keresztlevélbe a szülők ugyan azok, mint az anyakönyvbe de az anyakönyvbe megjegyzésképpen oda van írva, hogy örökbefogadva 1912. Amit adtak másolatot abba meg nem szerepel az örökbefogadás csak a nagykönyvbe.
Ez elég zavaros nekem, legalább tudnám mi történt vele 1942 után, hogy lett-e gyereke, vagy férjhezment, vagy valami hasonló. Itt elakadtam és fogalmam sincs hogyan tovább.
Sajnos nincs tippem hol lehet utánanézni az örökbefogadásoknak.
Milyen születési anyakönyvet néztél, egyházit? Csak azért kérdezem, mert azt írod, hogy a keresztszülők is szerepelnek benne, viszont egy 1922-es polg. ak.-ben nincsenek keresztszülők. És pontosan melyik rovatban szerepel, hogy örökbe fogadták? Lefotóztad az anyakönyvet? Azért kérdezgetek ennyit mert én még soha nem láttam olyan születési bejegyzést, ahol a nagyszülők is fel lettek volna tüntetve.
Szia. Igen ott olvastam a levéltárban és a szülők is fel lettek tüntetve, sőt még az ők szülei is és a keresztszülők. Az a baj, hogy ha örökbe fogadták akkor halvány gőzöm sincs, hogy hogyan találjam meg, hogy mi volt az igazi neve. Az utolsó infóm róla, hogy Csepelen dolgozott a bolgát kertészetben 1942-ben, legalább is a fénykép alapján.
Az anyakönyvi kivonatokban nem szerepel minden adat ami az anyakönyvben van. Például nem írják be a szülők vallását, foglalkozását stb. Írod, hogy a levéltárban olvastad, hogy örökbe fogadták. Ezt milyen dokumentumban olvastad? A születési anyakönyvben?
Kapás István vagyok és én is a családfámat kutatom. Sajnos kétségeim lettek a nagyapám anyjával kapcsolatba.
Röviden: nagyapám Kapás István 1922-ben született Kajdacson. Anyja Kapás Katalin aki 1904-ben született szintén Kajdacson, a születési anyakönyvi kivonatávan szerepel a szülei neve, de a Tolna megyei levéltárba azt olvastam, hogy 1922-ben örökbe fogadták. Az lenne a kérdésem, hogy az anyakönyvi kivonaton aminek a másolatát elküldték nekem ott nem szerepeltetik, hogy örökbe fogadott? Nagyapám (1922) anyakönyvi kivonatának másolatában nem szerepel az apa neve, mert állítólag az apa társadalmi rangja miatt nem vállalhatta, de azért erről is van adatom. Igazából Kapás Katalinról szeretnék mindent megtudni, mert, ha nem a Kapás az eredeti neve akkor felesleges a Kapás nevet kutatnom. A vér szerinti rokonságot keresem.
Szerintem abban segít, hogy ha egy adott időben két vagy több ugyan olyan nevű illető születik, természetesen különböző szülőktől, akkor egy későbbi halálnál, vagy inkább házasságnál megadott azonos házszám alapján be lehet azonosítani, hogy mégis melyik lehet pontosan az ős.
Én például két, azonos helyről házasodott testvér alapján találtam meg a keresett szülőket, mert az adott évben 3 ugyan olyan nevű lány is született.
Szóval semmi egyéb plusz infót nem tudok mondani hozzá, mint amire te is gondoltál.
Régi,egyházi anyakönyvekben tapasztaltam eltérést,aztán meg megint ugyanaz volt megadva :(
arra gondolsz,hogy ugyanazon hászszám alatt élő emberek rokonok,vagy konkrétan tudsz valami plusz infót ezzel kapcsolatban?Ha tudod a házszámot,abból mit leht még kideríteni?
Hát Esztergom nem kis város, még ha le is van egyszerűsítve Vizivárosra.
Ha ezeket a felbukkanásokat a FamilySearch oldalán nézted, akkor szerintem egyenlőre azokat hanyagold. Ahol a te felmenőd kereszteltetett, ott keresgélj először.
MOL: email-ben lehet előre kikérni, aztán ha odamész, akkor jelzed, hogy még nem voltál. Csinálnak neked kártyát. Egy nap 10-ig leadott kéréseket másnap 10-re készítik ki legkorábban. Most a nyári szünet miatt nem tudom pontosan, hogy mikor adnak ki legkorábban filmeket, de 23-nál előbb biztos nem.
Egy alkalommal két kikérőlapon 5-5 filmet lehet kiérni. De egyszerre csak 5 film lehet nálad átnézésre. Én, most hogy elakadtam egy őssel, úgy szoktam, hogy az első lapon kikérek 5 települést, amiken csak tippelem, hogy megtalálhatom az őst. Ezeket átfutom (sajnos idáig eredménytelenül), majd a második lapon olyat kérek ki, amiken biztos vannak keresnivalók, és akkor ezzel elbabrálok egy darabig.
Az, hogy mennyi idő alatt nézel át egy-egy filmet attól függ, hogy mennyit jegyzetelsz, mire vagy kíváncsi (összes gyerekre, halálukra, azok leszármazóira stb.) Amennyiben nem végzel egy adag filmmel, akkor kérhetsz fiókot, ahova beteheted azokat, míg mész legközelebb.
Katula családot kutatom. 1834-től Esztergomban-Vízivárosban születtek legtöbben, egész család rkat. 1834-től Esztergomban születettek megvannak, bár nem mindegyikről tudom, hogy van-e leszármazottja, lehet, hogy ők korán meghaltak.
Az 1834-ben született K. Jacobus apja szintén Jacobus, úgy tudom, 1799-ben született, de erre nincs papírom, tehát azt sem tudom, hogy esztergomi volt-e.
Ami miatt kétségem van, az az, hogy 1770-1776-1785 években Győrszentmártonban (Pannonhalma) kereszteltek 3 Katula gyereket, pedig nem túl gyakori a név. Aztán 100 év múlva még 1x felbukkan itt a név, utána semmi.
1870 után Győrben is kereszteltek Katulát, de az ő apjuk beazonosítható, Esztergomból jött.
Azt már látom, hogy vannak félreolvasások a digitalizálásban, van, hogy a 3 testvérnél 3-féle a szülő neve:)
MOL-ban odamegyek (emailben is működik?) a filmszámmal, mennyi idő múlva lehet menni kb?
Az adott linkeket épp tegnap találtam meg, szorgalmasan ki is jegyzeteltem a lehetségeseket.
Egy filmet mennyi idő alatt lehet átbogarászni? Hányat adnak egyszerre?
A filmszámot innen írd ki, településre keresve. A vallásra figyelj! Ha több filmen van egy adott település, akkor itt tudod szűkíteni a pontos keresést.
Házasságot pont úgy tudsz keresni, ahogy írtad. A megtalált gyerektől elkezdesz visszafelé menni. Az általad megtalált gyerek nem biztos, hogy az első! Viszont amennyiben az anya nem az adott településről való, akkor nem biztos, hogy megtalálod elsőre a házasságot, mert általában az ő lakhelyén köttetett a frigy. Ha szerencséd van, akkor ebben az esetben a halálozásánál fel van tüntetve honnan származik. De az egyházi anyakönyvekben ez azért ritka.
Az már nagy könnyebbség, ha tudsz halálozási évet. De ez csak az első kereséseknél van. Utána már több tíz évet kell átrágnod, szóval kitartást, ha komolyan akarsz ezzel foglalkozni.
A FamilySearch oldalt azért ne vedd tökéletes alapnak. A nevek nagyon nagy része van rosszul rögzítve. De csak itt tudsz névre keresni.
Bár gondolom nem most azonnal akarsz szaladni a MOL-ba, de csak hogy tudd, most két hétig nem adnak ki új filmeket, mert nyári szabadságon lesznek.
Pontosíthatnál, hogy mit és hol keresel, hátha többet tudunk segíteni.
Köszi a választ. Van még néhány kérdésem, ha nem bánod.
-Tehát akkor első körben a neten fellelt adatokból kiírom a filmszámot, sorszámot, és azokat kérem ki?
-Mormon adatbázisban csak születési kivonatokban találtam felmenőket. Házasságit hogy tudom megtalálni, ha nem tudok évszámot? Első gyerek előtti években keressem?
Halálozásnál van, ahol csak évet tudok, ott végig kell néznem mindent, igaz?
-Csak a digitalizált és már netre felvitt adatok kereshetők névre, igaz?
Az 1895. előtti egyházi anyakönyveket a mormonok vitték filmre. Ezek mind megtalálhatók az Országos Levéltár óbudai kutatótermében. Születési, házassági és halotti. Először én is azt hittem, hogy ennyi adat elég, de néha sokat segít a keresztszülők neve, vagy a feltüntetett házszám is a későbbi keresésekben. Gyakran írták oda a keresztelési anyakönyvekben a megjegyzés rovatba, ha hamar elhalálozott a gyermek, illetve volt időszak, amikor jóval későbbi (időskori) halált is visszavezettek bele.
Ha már ilyen segítőkész emberek vannak itt, akkor én is megkérdezem, hátha nekem is tud valaki keresni: Petrozsény illetve Parajd anyakönyveiből kellene nekem az 1800-as évek második feléből adat.
Aki otthonos a mormon filmek terén, kérem segítsen:
A neten (FamilySearch) fellelhető ősöknél megtaláltam a keresztelés idejét, helyét, szülők neveit. Ha ugyanezeket kikérem filmen, találok rajta további hasznos adatot? Vagy jól gondolom, hogy ezekkel már nem kell foglalkoznom?
Másik: mormon filmek készültek házasságkötésről is (1850 előtti idők)?
Arad megyei kutatáshoz szeretnék információt gyűjteni.
Feketegyarmati felmenőimet kutatom. Már voltam a helyi tiszteletesnél, megnéztem az anyakönyveket, de sajnos csak kb. 1930 óta vannak meg az egyházi anyakönyvek.
Hol lehetnek a magyar állami és a régebbi egyházi anyakönyvek?
Van valakinek családfakutatási tapasztalata Arad megyéből? Esetleg konkrétan Feketegyarmatról?
Köszi a segítséget. Akkor már valószínűleg nincs meg a sír mivel azt sem tudom hogy mikor halhattak meg lehet hogy harcban esett el vagy esetleg máshová temették, bár ha a gyermekei Munkácson születtek akkor valószínüleg ott temethették el. Elég nehéz a régmúltban kutatni főleg úgy hogy nem tudok róluk semmit.
Ha már szóba kerültek a temetők, lehet, hogy hasznos valakinek: Győrben neten kereshetők a temetői adatok , azt sajnos nem tudom, hogy mi a legrégebbi dátum.
Munkács történelme amúgy is meglehetősen hányatott és ez a temetőkre is igaz. A XIX. század végén, XX. elején felszámolták az összeset és közös temetőként megnyitották a kamjankait, a Huszt felé vezető út mellett. Az eldő betemetés 1909. februárjában volt, persze vannak régebbi sírok is, de azok áthelyezettek. Persze a régiek sem annyira régiek, szerintem nincs 1870 előtti.
Itthon sem találod sehol (a kivételek csak a szabályt erősítik) a 80-100 évesnél régebbi síremlékeket.
A városi temetőkben elsősorban azért mert lejárt a megváltási idejük, és ha nem volt jogosult családtag a hosszabbításhoz, vagy egyáltalán, akkor már felszámolták.
Faluhelyen (főleg az egyházi kezelésű temetőkben) tapasztaltam, hogy ameddig a közeli vagy távoli rokonság, vagy bárki más a sírt gondozza, addig nem bántják.
Sőt, egyes temetőkben kigyűjtik a sírokról az elhagyott, de olvasható sírköveket, és azokat a temető egy szegletében, vagy éppen a keritése mellett elhelyezve őrzik meg.
akkor ezek szerint ez az összes Pákh nevü ember aki oda lett eltemetve. Azt nem tudom hogy akkor az én dédnagyapám szülei kik lehettek és hogy hova vannak eltemetve mert 1878- előtt kb. 1850 kürül születhettek. A temető biztos régi már így nem értem hogy miért nem találom őket sehol.
Szeretnék segítséget kérni. Ha van itt valaki aki Munkácson él szeretném megkérni arra hogy menjen ki a temetőbe és az összes Pákh nevü embernek a halálozási adatát, anyja nevét apja nevét írja ki nekem.
Családfa kutatást végzek és a rokonaim Munkácson születtek Dédnagyapám Pákh Titusz ( 1878-1947Debrecenben halt meg, viszont az ő szülei és egy pár testvére valószínüleg a Munkácsi temetőben van eltemetve. Mivel nagyon messze lakok így nem tudok elutazni hogy megnézzem ezért szeretném a segítségeteket kérni.
A polgári anyakönyvek innen kezdve érhetők el, megy reg. nélkül is: https://www.familysearch.org/search/image/show#uri=https%3A//api.familysearch.org/records/collection/1452460/waypoints
Nem tudom feltűnt-e nektek is, de a mormonok által feltöltött új anyakönyvekben elég sok oldal ki van takarva. Ezek vajon már az új törvénynek megfelelően vannak kitakarva?
Utoljára ebben kerestem, és találtam is oldalági felmenőket.
Apai ágamat próbálom felkutatni. Elég ritka név (Katula), az elmúlt évtizedekben mindenkiről kiderült, hogy rokon, akinek ilyen neve van.
1834-es keresztelőig (Katula Jacobus) elég terjedelmesen megvan (mind esztergomi), az Ő apjának még megvan a házassági anyakönyve, amiből kiderül, hogy 1799-ben született, de hogy hol, azt már nem tudom. Itt van egy lyuk, aztán Győrszentmártonban (Pannonhalma) találtam 3 keresztelést 1770 és 1785 között. De a két vonalat egyenlőre nem tudom illeszteni, talán oldalági rokonok voltak.
Szerintem innen indulva ez egész jól kiböngészhető: https://www.familysearch.org/search/collection/list#page=1®ion=EUROPE
Az állami anyakönyvek nyilván 1895-től vannak, a navigáció innentől magáért beszél, a katolikus anyakönyvi adatok meg (ahogy szintén olvasható) 1636-1895 közöttiek. Utóbbiak idő és terület szempontjából vegyesen és vegyes minőségben vannak fenn, de legalább az összetett keresés már működik.
A Jászapátiból és környékéről származó Guba nevüeket kutatom.Vagyis úgy gondolom,hogy az ükapám és a családja arról a környékről származik . Ükapámat Guba Mihálynak ükanyámat Márkus Borbálának hivták.A jászapátii születési anyakönyvekbe találtam a gyemekeik közül Rozália 1853,Ferenc 1857, István 1859, született rajtuk kivül van még gyermek József aki a házassági anyakönyv szerint 1855-56-ban született és a dédanyám Guba Mária kb.1868-ban született.Persze lehetséges még több gyermek is.
A család 1882-ben Tiszasüly Keresztesmajorban lakott.Ha valaki tud segíteni,vagy esetleg van valami olyan adata ötlete ami elörébb visz a munkámba megköszönöm a segitséget.
Csak egy mellékes információ: ma a nagyjábóli számolásom szerint vagy 10 gépet kicseréltek az Óbudai Levéltárban. Újak, és ha jól láttam, akkor félautomaták. Vagyis a későn érkezőknek talán egy kicsit kevesebbet kell várniuk szabad gépre.
Az én problémám az, hogy én is lekérek 10 adagot, de ezek egy hétig ott vannak a gépemen, és amíg el nem tűnnek, nem tudok újabbakat lekérni. Tehát, csak hetente 10-et tudok csinálni. Te hogyan küldöd vissza? Mert ha én a "return batch"-re kattintok akkor ott olyan indokokat sorol fel, amik közül egy sem igaz rám.
Az üres mezőkbe és is ctrl+B írok.
Ha én rákattintok a "My Accurancy" fülre, akkor a következőt írja: no accurancy data available.
Akkor kérek új oldalakat mikor kevesen lehetnek a magyar oldalon (késő este). Így sorba, érkeznek az oldalak (21/22/23/24-dik oldal stb).
Először egyet kérek, és ha jól tudom olvasni, kérek még kilencet. Tényleg csak annyit enged, de azt hiszem ez is bőven elég. (egy adagban lapoktól függően 30/60/90/180 adatlap található). Ebben a csomagban majdnem biztos előfordul néhányszor a bizonytalan betűkapcsolat.
Én kikérés után elkezdem az adatlapok kitöltését, de mikor kész van egy adag nem küldöm vissza, nem kérem az önellenőrzést, hanem elteszem. Így teszek az összes nálam lévő, akár tíz csomaggal. Bármikor bármelyik elővehető, és keresgélhető bizonyos betűkombináció.
Ha nem valami jó, nem kérek többet. Elvacakolok vele egy darabig, és kicsit várok a következő lekéréssel. Némely névíró szörnyű betűket ír, és ráadásul nem egyformán teszi (minden az elöttelévő, és az utánnalévő betűtől, szóeleje/szóvégétől függ).
Ha nagyon bizonytalan vagyok, visszaküldöm. Tudod, hogy lehet?
A piros mező azt jelenti, hogy az adatbázisukban még olyan név nem szerepel. Azt csak néhány utóellenörzés után teszik bele. Nem a mi dolgunk. (Meg lehet nézni az adatbázist is.)
A százalék dologban azt hiszem, félreértés van. Amiről írsz az nem az amiről írtam. Az adatlapon bizony minden sort ki kell tölteni. Ahol nincs adat (csecsemő házastársa sor) ott is nyomni kell egy jobboldalictrl+b-t. (nem tudom miért, de kell).
Az én százalékom az értékelés, hogy hol és mit értettem félre. Ez csak két-három hete működik. Leírja a másik adatletöltő (vagy ellenőr?) olvasatát. Ez meg is jelenik, újra mutatja a lapot. Lehet nézelődni mit néztem minek. Sokat lehet okulni belőle.
Itt van az a bizonyos visszacsatolás, amivel egyenlőre nem tudok mit kezdeni.
Úgy lehet megtalálni hogy:
Belépés után a jobboldali alsó ablaknak (My Personal Goal) a tetején lévő harmadik fület (My Accuracy) nyitom. Akkor megjelenik a százalék értékelésem. Ott található egy Review Batches nyitógomb. Nyitok. Kérdezi a nevet, meg a jelszót. Ez ugyanaz mint a belépés. És helyben vagy. Ha jól értettem ez három hónapra visszamenőleg mutatja a munkámat, és csak magamnak.
Te hány darabot tudsz letölteni? Mert nálam most 10 darab van és nem enged többet letölteni. Nem értem hogy miért, pedig szívesen csinálnék többet is? Kár, hogy nincs hozzá egy rendes magyarnyelvű leírás, én csak keveset tudok angolul, így én is nehezen boldogulok vele.
Ami a százalékokat illeti, azok szerintem nem az elírásokra vonatkoznak, hanem a kitöltött mezőkre. Nálam most például van egy olyan ami 100%-os lett, pedig vannak benne piros mezők, viszon minden ki van töltve. Nem teljesen értem mi ennek a jelentősége, mert hát ugye egy csecsemőkorban elhunyt személynek nyilvánvalóan nem volt házastársa, így ez a mező üresen marad és nem lesz 100%-os.
A piros mezőket sem értem, hogy miért pirosak. És mi az a "Visszacsatolás"?
A 6. foktól ősnek, elődnek vagy felmenőnek hívhatjuk, nincs rá külön szavunk. Gondolom azért nem született erre külön szó, mert ezeket a felmenőket senki sem ismerte (kivéve néhány nemest, akik felállították a családfájukat), ezért nem is volt szükséges elnevezni őket.
Én is próbálok egy kicsit idexelni ebbe a szabolcsiba. Úgy működik ahogy írtad (7876)
Az általad írt probléma a három oldalról, megoldódott. Többször három oldalt lehet egyszerre letölteni, és raktározni. Itt 1900 környékén is van néhány egyéni cifra betű. Így a hasonló névírói stílusban íródott több oldal kicsit jobban kibogarászható.
Amiért írok, az a néhány hete indult újdonság.
Vissza lehet nézni az ellenőrzés utáni problémás beírásokat. Nálam ezek zöme jogos. Százalékosan értékel. Az enyém 92%. Nem igazán tudom, hogy ez jó, vagy nem.
Az én problémám a Visszacsatolás részen van. Nem igazán tudok vele mit kezdeni.
Nincs itt valaki, aki hozzáértő. Esetleg tud valakit, akivel kicsit lehetne konzultálni. Mert azért nem egészen olyan egyszerű ez az egész.
Üdv mindenkinek.
Ui. A felsorolt rokonok közzűl kimaradt a "kuzin" (unokatestvér). Nagyim szerette használni.
2. Koszi szepen, bar a nevek sok esetben a nemet eredeti forditasai (Fa... es Holz illetve Baum) de tenyleg sok esetben mas lett a kezdobetu
3. Ez valoszinu. A vallast azert emlitettem, mert sok zsido csalad erezte anno szuksegesnek az egyertelmu nev eldobasat es magyarosabban hangzo nev felvetelet. Ezekben az esetekben egyertelmunek tunik az indok.
2009 ben volt egy felytegtés Herpáy településről. Véletlenül olvastam pár perce. Mivel B. újfaluban születtem ezért reagálok a kissé erőltetett találgatásokra.az alábbiakkal:
Herpály,Érpály, Pályi: egykori település Berettyóújfalutól K-ÉK-re. - 1222:Palyiként említik először. Kk-i emléke aherpályi pusztánállóCsonkatorony,a→herpályi Szent Pál prépostságrommá lett tp-ának maradványa. A 11. sz: a falu vsz. birtokosáról v. tp-a védőszentjéről (Paulus, Pál) a birtoklást jelölő i képzővel kapta aPályinevet. A többi Bihar vm-iPályinevű falutól való megkülönböztetés céljából kapta idővel azÉrpályi,később ~ra torzult nevet. A két név még a 16. sz: is váltakozva szerepel forrásainkban. - Az 1290-es évek elején ~ Gutkeled nb. Miklósbán birtoka. A falu a tatárdúláskor és a török után (1658, 1660) elpusztult, az elmenekült jobbágynép harmadszorra már nem telepedett meg, így a ktortp. is pusztulásra lett ítélve. - Az 1972-76: régészeti kutatásai az egykori tp. romjaival együtt vsz. 1170 k. kis temetőt tártak föl a Csonkatorony körül. **
Bihari Múzeum ÉvkönyveI. Berettyóújfalu,1976. (Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás 1972-1976) -Bihari Dolgozatok5. Uo., 1979. (Módy György: Herpály) -Berettyóújfalu tört. Uo., 1981. (Módy György: Berettyóújfalu és környéke a 13. sz-tól a törökhódoltság koráig.; Kozák Károly:A herpályi apátsági tp. építéstörténete)
1.) Akkor valószínűleg később magyarosított, mint amilyen intervallumot a forrás felölel. Javaslom a MOL (Magyar Országos Levéltár) mikrofilmgyűjteményében megnézni, ott ugyanis valamilyen C szám alatt megtalálható asszem a II. világháborúig a névváltozások java. Amit feltétlenül ismerned kell hozzá, az az új név, ugyanis e szerint van rendezve a cédulakatalógus (csak ez van mikrofilmezve, egyéb kapcsolódó dokumentumok nem).
Az adott cédulán lévő ügyszám birtokában tudsz továbbmenni, ha szükséges (asszem a BM-hez lehet fordulni, de a leváltárosok megmondják)
itt pl. az első oszlopban a régi és új nevek kezdőbetűinek zömmel köze nincs egymáshoz. Később sem hiszem, hogy volt ilyen előírás, az én családomban az 1920-as években történt egy családtagnál névváltoztatás, és szintén nem azonos a két név első betűje.
3.) Pl. mert valamilyen hivatali tisztséget viselt az illető, és ott előnyösebb volt a magyar név, vagy csak szimplán ezzel akarta kifejezni, hogy ő magyarnak tartja magát. Nem vallásfüggő volt a történet (persze lehet, hogy ha valaki venné a fáradságot egy vallás/névváltoztatás statisztika elkészítésére, bizonyos vallás(ok) felülreprezentált(ak) lenne/lennének (arányaiban legalábbis) :)
Nevvaltoztatassal kapcsolatban lenne ket kerdesem. Dedapam egyik fia magyarositotta a nevet valamikor az 1800-as evek vegen. A Szentivanyi fele konyvben nem talalom, hol lehetne ennek utananezni?
Masik kerdes, nem volt szabaly akkoriban, hogy az elso betunek meg kellett maradni? Az o eseteben egeszen mas betuvel kezdodik.
Bonusz kerdes - egy csupa katolikusokbol allo csaladban miert magyarositottak 100-120 evvel ezelott?
Ez egy speciális szótár,csak épp 20 éve nem képesek megint kiadni.pont az ilyen,minket érdeklő szakkifejezések vannak benne.Én is csak egy napra kaptam meg,és kijegyzeteltem,amit tudtam.
Én nem Csanádyakat kutatok,de ha belefutok a nevekbe szívesen segítek...Nézzél körül a családfádon milyen nevek szerepelnek még, mert elképzelhető, hogy vannak közös ősök is.
Meg tudná valaki mondani, hogy mit jelent az "Olim pulsator". Egy halálesetnél volt beírva a név mögé zárójelben. 78 éves volt az illető. Lehet, hogy a pulsator-t nem jól jegyzeteltem ki, mert ennek így nem látom értelmét. De hátha tudtok segíteni.
Én már elég rég foglalkozok a Csanády családdal, mivel leszármazott vagyok és többet szeretnék tudni róluk. Idáig még nem sokra haladtam, de nagyon megköszönném ha segítenél nekem egy kicsit.
házasság esetén az OBSERVATIONES sorba az van írva:
A FÉRFI KERESZTLEVELE ÉS KATONAMENTESSÉGE 3/1872
Mivel a házasság 1872-ben Polgáron történt, a férfi lakhelyének egyek van beírva, így esetleg ez jelentette a korabeli "kikérést?", meg hogy ezeket az iratokat a helyi plébánián meg lehet esetleg találni?
Persze, hogy Terpesre! Itt ment el hangoskodva a másik nevű tejterméket reklámozó, készítő kocsi és írás közben arra figyeltem gondolom...mert üvöltetik mindig a Boci boci tarkát!
(Bocs az OFF-ért mindenkitől!)
Amint összeszedem a születési adatokat apósomtól, jelentkezem, mert most csak ennyi az infom....és jaj de örülök!!!!!!!!!!!
Köszönömszépen! Az elsőre is ma írtam először, a második el van mentve a millió rendszerezésre váró anyag között, de már a családokat természetesen megnéztem :) Sajnos hiába...
Olvasgatom már egy ideje a fórumot, körülbelül az 1800. hozzászólásnál tartok, de még eltart, míg a végére érek :(
Van egy olyan tervem, hogy gyermekeimnek ( hárman vannak ) készítek egy családtörténeti dokumentumot, - adtam rá magamnak 20 évet :) -, melyben szerepelne az összes fellelhető ősünk, illetve őseik neve, adatai, amit csak sikerül kikutatni, családi legendák, fényképek, s mindez az adott kor történelmi-gazdasági-politikai-kulturális hátterével/hátterében ábrázolva.Még nagyon az elején tartok a kutatásnak, de már most egy csodának élem meg, s elég nehezen viselem az időbeli korlátaimat :)
Első körben az én anyai ágam keresem, Dévaványa a kiindulópont, a Fehér, Takács, Sági, Tóth, K. Tóth,* Cs. Tóth, Magyar, Oláh, B. Molnár** családok. A XIX. század végén született dédszüleim adatai még megvannak, ezt megelőzően már már csak a szüleik neve.Majd most következik a levéltár.
Később kutatom majd apai ágamat, Mocsári család, illetve anyukája Győri Rozália volt, gyönygyöshalászi illetőségűek, de a Mocsári ág nem innen származik, hanem - ha jól emlékszem Tiszagyendáról, de majd pontosíttatom nagybátyámmal. Első házasságból származó lányom apai ágát, Kurfis, Tóth, és Fischer család Mogyoródról, valamint Lakatos ( itt névváltoztatás történt állítólag a XX. század első felében, de hogy miért éppen erre a névre :o, az egyelőre rejtély ), Király család Budapestről, pontosabban Rákoscsabáról, azt hiszem akkoriban még az nem volt Budapest része. Második házasságomból fiaim apai ágát pedig Szabó és Paróczai családot szintén Dévaványáról, illetve Tengely családot Bükkszék és Cserpestelepülésekről keresem. Kívánok mindnyájunknak örömteli, sikerekben gazdag kutatást!
*
** Még a kapcsolatot nem találtam meg, így semmi bizonyíték, hogy az én családfámhoz tartoznak majd, inkább érdekességnek írom le, de találtam az 1800-as évek elejéről Dévaványáról olyan személyt, Hogy Kapás Tóth, így elképzelehető, hogy ez rövidült később K. Tóthra, illetve olyat, hogy BuMolnár ill. Bu Molnár, lehet, hogyez lett a B. Molnár.
Ezen az oldalon https://www.familysearch.org/ találtam egy Steer Pált, akit 1882. június 9-én kereszteltek és a szülei Steer Mihály és Hohl Erzsébet. Őt kerested? Ugyan itt megtalálhatod Lengyel János és Sárik Juliannna gyerekeit. A továbbiakban már a levéltárban kell folytatni a kutatást.
Lehetséges az, hogy ilyen esetben valaki inkább megkereszteltette a gyereket a katolikus egyházban, de aztán reformátusként nevelte fel (mondjuk máshol)?
Ször János TahitótfaluKét világháború közti korszakTisztsége/foglalkozásaEmlítés
Forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun-vármegye általános ismertetője és cimtára / főszerk. F. Szabó Géza. - Budapest : Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete. - (A vármegyék országos cimtára) 3. köt. / szerk. Gyulay Sándor, Rexa Dezső, Szathmáry István. - [1931]. - [VIII], 416 p.
Kezdõ kötet és / vagy oldalszám: p. 161
Forrás leírása: A címtár járásonként, helységenként, tevékenységi körönként tartalmazza a tisztviselőket, vállalkozókat, személyiségeket. A szereplő személyek jelentős részéről nem csak említés történik, hanem egy-egy bekezdésben megismerhetjük életük főbb állomásait is. Változás 2010. április 4-én: az adatbázisba felkerült mindenki neve, aki a címtárban szerepel - így nem csak azok vannak benne, akik bekezdésnyi résszel szerepelnek.
Lenne valaki olyan kedves (akinek van radixindexes előfizetése), megnézne nekem egy adatot? Szőr János - Tahitótfalu. Van egy személyes adatok 1 sor, illetve tisztsége/foglalkozása említés. Előre is megköszönöm.
Valamint korábban feltettem egy kérdést, hogy vajon Pilismarót református lakóit hol anyakönyvezték régen? Erre nem tud nekem senki megoldást?
Sziasztok! Intenzív családfa kutatásba kezdtem pár hónapja. A levéltárban átnyálaztam párszáz évnyi mikrofilmen tárolt születési, házassági és halálozási anyakönyvi kivonatot. A legkorábbi adat 1770-ből származik. Hol és hogyan lehet ennél korábbi adatokat találni? Van erre egyáltalán lehetőség?
(elnézést kérek, hogy nem olvasok vissza a fórumban)
Tud nekem segíteni valaki abban, hogy Szentgáloskér (Somogy megye) katolikus anyakönyveit melyik mikrofilmen találom meg? Már próbáltam beírni a MOL keresőjébe a legkülönbözőbb variációkban is, de nem találom. Van saját temploma, ezért feltételezem, hogy anyakönyvei is vannak. Elképzelhető lenne, hogy ennek ellenére máshol anyakönyvezték őket?
A gépek nagyrészt használhatóak, a barnákat lassabban lehet tekerni, de nem mindig lehet azokon nagyítani, a feketéknél sokszor mintha akadozna a szíj, az automaták egy részéről lecsúszik a régi orsó, a kicsiknél a lencse állítása macerás. A legszerencsétlenebb mégis a 11-es gép (korábban 9-es), ami kézihajtásúból motorossá van átszerelve, csak eszméletlen lassan csévél, és a háromállású, kényelmetlen billenőkapcsolót nyomva kell tartani, különben "nulla"-állásba visszaugrik.
Köszönöm, ez új infó volt nekem. Nem is gondoltam, hogy ez így is működhetett régen.
Levéltár: én hetente egyszer megyek, de tényleg igyekezni kell, főleg azért, hogy az ember olyan gépet kapjon, ami neki megfelelő. Na és mivel egyre több gép romlik el. Én úgy vettem észre, hogy akik már olyan 10 óra felé érkeznek, azoknak sorszámuk van, és akár 1-ig is várhatnak. És igen, már 8-kor sor van, de az nem vészes. Szerdán csak egyszer voltam, de akkor is nyitásra mentem.
Vegyes házasságoknál igen gyakori volt, hogy a fiúk az apa, a lányok az anya vallását követték. Ennek az állami anyakönyvelben már nyoma van egy nyilatkozat formájában... de nem mindn esetben.
Azt hogy melyik felekeztnél esküdtek, azt a helyi szokások határozták meg, persze a felek vállásosságának "foka" is befolyásolhatta. Talán az gyakoribb volt, hogy a feleség egyházánál történt az esketés...
Az óbudai levéltárban vagy két éve nem voltam... de készülök. Milyen állapotok uralkodnak ott mostanában? Sokan vannak? Hallottam, hogy reggel nyitás előt akár egy órával is sor áll már a bejáratnál... igaz ez? Kora délután érdemes menni? A szerdai hosszú nyitvatartáskor be lehet jutni? Gépek vannak?
Csak érdekesség képpen megkérdezem, hogy más is találkozott-e hasonlóval? Egy kaktolikus és egy református szülőpár házasságból született gyerekek közül van akit katolikusként keresztelnek, van akit reformátusként? Lehetséges ilyen megállapodás is a házasságná? Mondjuk a fiúkat katolikusként a lányokat reformátusként.
Egyébként elképzelhető, hogy a vallási nézeteltérések miatt egyik egyházban sem jegyezték be a házasságukat? Ugyanis nem találom. Mivel a felmenőm (azaz az ő gyerekük) születési anyakönyvi kivonatát eredetiben bírom, így egyértelmű, hogy honnan származnak, nem is keresem máshol őket. Csak bosszantó, mert mint Horváth név nagyon gyakori, így esélytelen, hogy az ő szálát tovább görgessem. Egyébként Tahitótfaluról van szó.
Egyéb: ma panaszkodott az Óbudai Levéltárban a hölgy, hogy a gazdasági vezetőjük megvétózott minden kiadást, így képtelenek megjavíttatni a gépeket, amelyek közül egyre több nem is üzemel már. Pedig pár hete még arról beszéltek, hogy új gépek lesznek. Tud valaki más infót?
Az adatbázis rekordjai az adott időszakban történt polgárfelvételek adatait rögzítik. 8893 pesti és 7646 budai családfő neve mellett tartalmazzák a polgárjog elnyerésekor feljegyzett foglalkozás egykorú és egységesített mai megnevezését, a származási hely egykorú megnevezését és mai megfelelőjét, fekvésének meghatározását (ország, megye, tartomány), a személy családi állapotát, vallását, a polgárjog megszerzésének időpontját és az érte fizetett összeget. A Megjegyzés" mező pedig a szóban forgó személy társadalmi állására, származására, rangjára vonatkozó esetlegesen megadott, vagy azóta feltárt adatokra utal.
A Gyurkovics és a Gyurkó név is a görög "georgósz", földműves jelentésű szóból keletkezett! A -kó kicsinyítő képző, az -ics, -vics képző pedig szláv eredetre utal. A Jászságban és Baja környékén gyakori e két név.
Sziasztok! Nézelődtem az oldalakon, még némelyiket most is nézem. Köszönöm a segítséget. Ha ráértek, van itt még valami: elég érdekes, amin gondolkoztam, előfordul egy szlávosított(??) változat is, a Gyurkovics... namost ez csak egy -vics végződést kapott, de hogy hogyan keletkezett, a magyar névből, vagy pedig maga a Gyurkó a magyarosítás? Nem tudom melyik ered melyikből és mi ennek a folyamata. A végére még valami, ha megbocsájtotok: a Szurcsik családnév milyen hangzású? horvát? szerb? Ötletek, elméletek? Köszönöm előre is!
Elmondottaid alapján utánanéztem a kérdéses törvénynek, ez az 1941. évi XV. tc., amelynek IV. fejezete rendelkezik a "nemzsidó és zsidó" házaságkötésének tilalmáról, az V. fejezet pedig a büntetési tételeket írja le.
Sajnos törvényt nem tudok idézni, így a szubjektív információkkal tudok reagálni, amik rendelkezésre állnak. Ha tévedek, megköszönöm, ha korrigálsz:
1941 júniusa-júliusa körül hoztak egy olyan zsidótörvényt, amely 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta az izraelita-keresztény házasságok résztvevőit (a pár és az anyakönyvvezető). A nagymamám keresztényként "született", ez biztos, mert sok közös ismerős szörnyülködött, hogy kész öngyilkosság volt 1942-ben felvenni a zsidó vallást a házasság miatt (rámutatva, hogy miért nem nagyapám keresztelkedett ki). Ennek pontos okát én sem tudom, mert a nagymamám gyerekkoromban elhunyt, akkor pedig még nem foglalkoztattak a család történetével kapcsolatos dolgok, így rá se kérdeztem.
A Yad Vashem adatbázisában talált adatok szerint nagyapám mégsem O..akármi...burgban hunyt el hivatalosan. Bár valószínű, hogy menetelés közben végezhettek vele, majd a hatóságok beírtak "valamit" a halotti anyakönyvbe, ez akkoriban elő szokott fordulni. Szerintem, ha lett volna kapacitás egy oknyomozásra, akkor "ismeretlen helyen és időben hunyt el" került volna be.
Édesanyám eredeti anyakönyvi kivonatán az édesapja izraelitaként, az édesanyja római katolikusként szerepel.
Az akkori rendelkezésekkel nem vagyok teljesen tisztában. Ha valahol rábukkanok a polgári házassági anyakönyvükre, azon a vallásuk szerepelni fog? Tudtommal akkoriban minden hivatalos papíron szerepelt, csak "mostanában" (nem tudom a pontos évszámot) tiltják a vallás feltüntetését a személyes iratokon.
További adalék, ha néhány évvel később a nagymamám hozzáment a néhai férje testvéréhez, tőle született a második gyereke (nagybátyám) és édesanyámat is ő nevelte fel. A második férj elkerülte az elhurcolást, ő betegségben halt meg jóval később. Esetleg ezen a vonalon érdemes elindulni (és bizonyítani, hogy a két "nagyapám" testvér volt)?
Bocsánat, hogy ilyen kusza a történet, de leginkább régi elmondásokra (amik nem tudni, mennyire torzultak már) tudok csak támaszkodni, hiszen én a világháború után jó negyven évvel születtem, anyai ágon csak a nagymamám volt akkor már életben, majd ő is elhunyt tíz éves korom körül.
Hangsúlyozottan meg kell különböztetni a polgári házasságot az egyházjogi értelemben kötött házasságnál.
Amit Te írsz, hogy nem engedélyezték, az csak az egyházira vonatkozott akkor már. 1895-től az az XLII tv. által az izraelita vallás bevett vallásnak minősült, ezért az egy évvel korábban hozott 1894. évi XXXI. tc. (mely 1985. október 1-től volt hatályos talán?) szerinti polgári házasságok izraelita és keresztények között köttethettek.
Egyházjogi értelemben ez a 'nem köthet amásikkal házasságot' mindkét fél részéről megvolt, ahohy a keresztények tiltották, úgy az izraeliták is. Ezért vszeg áttért. de polgári értelemben nem volt jelentősége 1942-ben, a házasság polgári értelemben megköttetett (s ezek szerint az egyházi szertartás is megvolt, az izraelita hitközség szabályai szerint). Ugyanakkor a második zsidótörvény szerint a gyermek (édesanyád) is és az áttéréssel a feleség is (nagymamád) izraelitának minősült onnantól, hiába tért vissza később a keresztény felekezethez. Nagypapát elhurcolták, s egészen 1945-ig (azaz egy nem túl hosszú. s a kutatá szempontjából irreleváns ideig) nagymama is izraelitának maradt minősítve a polgári törvénykezés szempontjából. Az, hogy polgári értelemben a szülők miben állapodtak meg, s édesanyád milyen 'elbírálás' alá esett, az az az 1894. évi XXXII. tc. rendelkezései szerinti szülői egyezség határozta meg.
Két egymás mellett futó párhutzamos eseménysor, s annak következményei.
Kutatás szempontjábol a polgári anyakönyveket kell nézni, mert mind 1913, mind 1918 már a polgári anyakönyvezés időszakára esett. (1894. évi XXXIII. tc.)
Még ideteszek egy jó összefoglalót e a polgári házasság témájában....
Ezt érdemes alaposan körüljárni, valami nem pontos ebben a megfogalmazásban (azaz a tényállás szerintem eltér az itt elmondottaktól).
A második zsidó törvény (1939. évi IV.tc.) értelmében ha visszakeresztelkedett sem lett keresztény, sem ő, sem a gyermeke. Nem volt hát értelme "kitérni".
A halotti anyakönyvétől érdemes elindulnod. Menj el abba akerületi polgármesteri hivatalba, ahol lakott, mikor meghalt. A magad, valamint édesanyád anyakönyvi kivonatával igazolod, hogy a nagymamád volt. Így az ő halotti anyakönyvi bejegyzéséből kiderül, hol született. S akkor oda kell átmenni szintén a Te és édesanyád anyakönyvi kivonatával, s ott az 1913-as bejegyzésből megmondják melyik felekeztehez tartozott ( anyai dédszüleidet is megmondják kik voltak.) Még az is lehet, hogy a házasságának időpontjára és helyére vonatkozóan van visszamenően bejegyzés. S akkor megint a 2 anyakönyvi kivonat+séta.
(Orenburg az Urálban van, földgázvezetékéről ismert, ott koncentrációs tábor nem volt, valószínűleg Oldenburgról (Bréma mellett), pontosabban az Esterwegeni táborról lehet szó.)
Wow, nagyon köszönöm! Az a furcsa, hogy két hónapja néztem át ezt az adatbázist, akkor még nem szerepelt benne. Ezek szerint azóta bővítették. Ha nem említed, még jó ideig nem néztem volna rá, elkönyveltem, hogy nem került fel.
...családnevek etimológiája ügyében nem kell a 'szomszédba' menni, itt az Indexen van e témában a leghasznáélhatóbb adatbázis, a Nevek, Családnevek magyarul topik. Ebben a magyarázat...
Sziasztok! Új vagyok a fórumon, én is szeretném nyáron felkutatni a családfámat. Szeretnék felkészülni és érdeklődni előtte, mire érdemes figyelni, hogyan is kezdjem. Ajánlották ezt a fórumot, hallottam hogy itt hozzáértő emberek is segítenek a kérdezőnek. Valaki tud segíteni abban, hogy a Gyurkó, mint családnév, vajon milyen eredetű lehet?
Továbbá, ha megkeresed a pesterzsébeti Anyakönyvi Hivatalt és igazolod a rokonságot 2000 Ft-os okmánybélyeg ellenében kiadják a házassági a.k. másolatát is. Nagyapád halotti a.k. is a budapesti halotti anyakönyvekben lesz, -valószínű az V.kerületiben- de kb. a halála után 5 évvel, mivel azt hiszem 5 év kellett a hivatalos halottá nyilvánításhoz...
A nagyszüleim 1942-ben kötöttek házasságot - állítólag Pesterzsébeten. Mivel akkoriban nem engedélyezték a vegyesházasságot, a római katolikus vallású nagymamám felvette a zsidó vallást és eszerint esküdtek meg nagyapámmal. Őt sajnos két évvel később deportálták, ugyanebben az évben született (néhány hónappal később) édesanyám, a szülés előtt, tekintettel az akkori állapotokra, nagymamám visszakeresztelkedett.
A házasság részleteiről csak a néhai nagymamám elmondása alapján tudunk. Nagypapám halotti anyakönyve nincs meg, szintén elmondás alapján Orenburgba vitték és ott halt meg, viszont egy szökött és hazatért társa szerint Kőszegen látták utoljára élve...
A zsidó levéltárat már felkerestem, ott azt mondták, hogy nem találtak semmit, biztosan eltűntek az iratok a háborúban.
Van bármilyen olyan adatbank (esetleg polgári?), ahol a nyilvántartásban találhatok információt a házasságkötésről és a halotti bizonyítványról?
Nagyapám: Mezei Lajos (szül: Mikó, 1918. január - talán 18., de a napot nem tudjuk biztosra)
Nagymamám: Nagy Stefánia Klára (Szül: Budapest, 1913. október 13.)
A házasságkötésnek csak az évét tudom, nagyapám pedig 1944 májusa után halt meg, de az akkori körülmények miatt erről sincs ennél pontosabb infó.
A keresést nehezíti, hogy aránylag gyakori mindkettejük vezetékneve :(
A Bessenyeői Szabó család ból sokan külföldre kerültek,de itthon is az ország minden tájára elköltöztek.Besenyötelek lakosainak fele ebből a Szabó családból valók,házasodtak az Úry,Mlinkó,Veress,Tuza stb.nemesekkel,de nemnemesek is kerültek bőven a családba.1971-ben az akkori egri levéltáros elmondása szerint az 1848-49-es szabadságharcban való részvételük miatt történt bvagyonelkobzás,birtokelvétel,amit később visszakaptak.Voltak olyanok akik jobbágysorba jutottak.A 19 század végén a család dunántúli ága ujabb nemesi előnevet és grófi címet kapott ,ami a család jobbágysorban lévő tagjaira is érvényes volt.Ebből a családból való az a Bessenyői Szabó Mihály,akitől a legismertebb magyar mű származikl:"Csonka- Magyarország nem ország,Nagy -Magyarország mennyország."A családfa kb. az 1880-as évek elejéig van levezetve.Én anyai ágon tartozom ebbe a családba.A Szabók anyai ágon is továbbvihetik a nemesi és grófi rangot.Üdv.Tibor
Budapesti házassági anyakönyvekben pl. rendre fel vannak a névváltozások, örökbefogadások jegyezve, de évszám csak a házasságkötésre vonatkozóan szerepel.
Nevvaltoztatassal kapcsolatban van otletetek, hogy merre induljak? janos csaladneve a hazzasagi bejegyzeseben meg Praskovics (apja neve Pratkovics), a fia hazassagi bejegyzeseben kb. 20 evvel kesobb pedig mar Dikovics (es a mai napig ezt hasznalja a csalad). Szerintem elirasnak ez azert eros lenne, ezert gyanakszom hivatalos nevvaltoztatasra. Vannak ilyenekrol hivatalos feljegyzesek?
köszönöm szépen,majd próbálkozom,szünidőben.Gondolom,akkor ott is a szokásos ügymenet,beíratkozás,stb...aztán lehet kutakodni.Remélem,találok valamit:) Köszönöm!
Igen, az egyházmegyei levéltárban lehet ilyeneket találni.
Én Sükösd és Érsekcsanád községeket kutatom. A Kalocsai Érseki Levéltárban, a sükösdi plébánia iratanyagában találtam két csanádi lelekösszeírást (Status animarum), mert 1839 előtt Sükösd filiája volt.
Azt javaslom, hogy ha katolikus lakosokról van szó, akkor az egyházmegyei levéltárban az adott plébánia iratai között kellene megnézni. HA a fondjegyzékben nincs említve a lélekösszeírás, akkor is lehet, hogy van valamelyik iratanyagban.
Én pl. a sükösdi plébánia iratai között a "vegyes iratok" nevű anyagban találtam meg véletlen, tehát nem volt említve.
Tehát: szerintem először az adott plébánia iratanyagát nézd át.
Robi
Ui.: Itt nálunk ilyet láttam a református egyház iratai között is. Ott a református családokat írták össze hasonló módszerrel.
Magyarországról nincsenek még házassági adatok csak keresztelésiek vannak fent. Azok közül is csak a római katolikusok vannak fent, nincs minden helység feldolgozva, és a feldolgozott helységeg sem teljesek.
bar nem neztem a te adataidat, de az nekem feltunt, hogy a gyakori nevekbol azonos evszamban is sok talalat van - en igy nem tudtam azonositani ost, mert a 3 kiadott nev kozul hogyan valasszak (sot ha hozzaadom, hogy az osszes anyakonyv kevesebb mint fele van feldolgozva akkor van meg 3 masik is valahol...
Most, hogy már működik a mormonok oldalán a helységre és időpontra való keresén, könnyen megtalálhatod mindkettőjük születési adatát. Én megtaláltam. Nagypapád Szabó József, 1885 október 7-én született Kőtelken, dédnagymamád Szabó Klára, pedig 1846 október 14-én született szintén Kőtelken, szülei Szabó József és Gall Zsuzsanna. Nekik egyébként több gyerekük is született, de őket most nem sorolom itt fel, ezt te is meg tudod nézni. Ennél többet nem találtam, de lehet, hogy ha még egy kicsit keresgélsz találsz mást is.
Tisztelt Szakértők! Egy olyan ember segítségére van szükségem, aki le tudna nekem fordítani latinról magyarra egy első világháborúban íródott dokumentumot, melyet a dédapám kapott anno. A segítségeteket előre is köszönöm.
szia!gróf,vagy ispán.pl.comes salinarius=sóbánya ispán.de:comes Jazigum et Cumarorum=Jászok és kunok bírája.
ha nincs semmi előtte,akkor djurikának van igaza,gróf.
rkozmán kívül tudja valaki,hogy a római katolikus lélekösszeírását egy adott településnek hol köll keresni? Foteles és ne foteles megoldás is érdekel:D
van egy könyv,Syllabus latino-hungaricus,az egri levéltár adta ki,20 éve.Mintha csak nekünk íródott volna,de persze nem lehet kapni:(Egyszer,rövid ideig lehetett a kezemben egy ilyen,gyorsan kijegyzeteltem,amit tudtam.Nos.liber-könyv
segíteni sajnos nem tudok,de sokszor eszembe jut ez a hozzászólásod.Egyik ágam kutatásával sajnos elakadtam,az összeírás sem vitt előbbre.Kedden,a levéltárban érdeklődtem a r.kat lélekösszeírásról,de ott az nincs:( (Eger)Szeretném,ha megírnád,Te hol nézted ezt meg,hol lehet hozzájutni,hogyan kell kérni?
Bavallom meglepett, hogy ilyen jól vagy informálva ezekről a családokról!
Az én apai nagyszüleim szülei éltek Szatmárudvariban (Papp család) és volt egy kissebb birokuk ott. Van néhány információm róluk, de lehetséges, hogy Te többet tudsz róla!
Ha ímegosztanád velem és írnál nekem róla, akkor azt megköszönném. Ha Lehet, emaien, mert ritkán vagyok itt a fórumon!
Nagyon köszönöm, ez sokat segített! Egy egész napot töltöttem a levéltárban azzal, hogy próbáljam kideríteni, miért szerepel néha Barabara, néha Borbála. Azt hittem, újra házasodott és a volt felesége testvérét vette el, vagy hasonló.
Persze utólag már látom, hogy ahol Borbála néven szerepel a feleség, ott a férj Lázárként van bejegyezve, ahol pedig a feleség Barbara, ott a férj Lazarus:)
Tegnap felfedeztem, hogy a familysearch oldalon már lehet településre is keresni (már amelyik fel van dolgozva). Ez korábban csak névkeresére működött. Így egyébként, bár hatalmas elírások vannak benne, az összes őst be tudtam azonosítani.
Ha esetleg már mindkettőt ismertétek, akkor elnézést az ismétlésért.
Viszont kérdeznék is.
Nem tudja valaki, hogy egy házasságnál mit jelentett az a szó (vagy hasonló), hogy LIBERIS? Már 34 éves volt ekkor a férj, tehát nem ifjú legény (ahogy egyébként írták latinul), illetve a menyasszony is özvegy volt. Utóbbit vidua szóval illették. Lehetséges, hogy a férj elvált?
Nemcsak Prága körzetének anyakönyvei online - itt... Én a prágai körzetet néztem át, a településnevek ABC-sorrendjében teszik fel az anyakönyveket az internetre (részlegesen). Most az "M" betűnél tartanak...
Megnéztem a lakóhelyemről két db róm. kat. lélekösszeírást. Nagyon értékes forrás, mert összeírja a katolikus családokban az összes családtagot, névvel és életkorral együtt.
Mindkettőben 25 róm. kat. családot sorol fel.
Viszont az anyakönyvek szerint ennél kb. 6-8 családdal több katolikus familia élt a faluban.
A kérdésem: ők miért maradtak ki a lélekösszeírásból? (Ők is és a többiek nagy része is egyszerű jobbágy volt.) Kiket írtak össze ezekben? Kiket hagytak ki és miért?
Szóval itt érdemes nézelődni,de az összeírásokról nincs semmi új.Régebben működöt egy link,ahol több vármegyét meg lehetett találni,de most az sem jó.Azért csak próbálkoz,hátha...
Fogalmam sincs, a mikrofilm.extra.hu-ról tudok (meg néha, ha a google-ban találok valamit) ennek egyik aloldalán van egy link az 1828-as összeírásra, de állítólag fizetős az adatbázis, és ennek tetjébe úgy néz ki, hogy egy ideje már halott a link is:
mint amator koca csaladfakutato - aki szinten csak fotelbol kutat szabadidejeben (ennek egyik oka a tobb mint 1000km tavolsag) - azt kerdeznem, hogy van-e valami oldal, ahol egybegyujtottek azokat az oldalakat, ahol online szkennelt dokumentumok talalhatok (mint amit te is megadtal)
Itt a topikban mar sok erdekes linket talaltam, most a tiedben azt tudtam ellenorizni, hogy ukapam szulei nem ott eltek ahol dedapam szuletett.
Érdemes megnézni a mikrofilm extra.hu oldalt.ott folyamatosan tájékoztatnak a feltöltésekről.vannak régi,határon túli anyakönyvek is,illetve sokszor nem anyakönyv,csak kutatható adatbázis.Ahogy olvasta az összeírásokat is digitalizálják,kérdés,mikor lesz hozzáférhető.Érdemes figyelni a futó projekteket.Én is járok levéltárba,csak nem jutok el gyakran.Szigorúan csak az iskolai szünidőben,de a miénk pl. augusztusban zárva tart.Szóval marad egy hónap:(
Azt szeretném megtudni, hogy ha számomra a mai Magyarországon kívülre eső területről, illetve településről kellenek adatok az csak úgy elérhető, hogyha az ember a helyszínre utazik? A település a mai Szlovák-Lengyel határ mellett található és ma L'ubica a neve.
Régen Leibic vagy Leibitz volt a neve. Az ükapám itt született kb. 1870 körül, róla szeretnék megtudni néhány adatot, például a szülei nevét, foglalkozásukat és gyermekei nevét, sőt a felesége nevét is. Ötleteiket és segítségüket előre is köszönöm.
Egy szösszenetet hozzá írnék a vitához, ha már az én hozzászólásom háborította fel vyvient.
Aegopolis-sal értek egyet. Ez az oldal azért jött létre, hogy segítség egymást profi illetve amatőr kutatók.
Én se vagyok profi, főiskola és munka mellett kutatom az őseimet, levéltárban is nem a fotelból. De nem jutok el mindennap Szolnokra, azért bátorkodtam megkérdezni, hogy tudna-e valaki segíteni.
"A kutatás ledegradálása ha nem szánunk rá időt és személyes jelenlétet."
Szerintem ugyan olyan sikernek lehet elkönyvelni, ha valaki segít a másiknak a kutatásában,pont azért, mert lehet, hogy közös neveket kutatnak és tudnak segíteni a másiknak.
" aki a kutatásra időt, pénzt, személyes jelenlétet nem áldoz, az ne kutasson, nincs helye ebben a dologban !!!"
Ezt bár ne írtad volna... tehát akinek nincs pénze utazni azt ne is érdekelje az ősei élete? Egyetemista létedre lehetne kicsivel több eszed.
A kérdésem továbbra is fenn áll innen a fotelból, kinek vannak meg a szolnoki összeírás adatai?
"az ne kutasson, nincs helye ebben a dologban !!!"
Találkoztam nemrég Szolnokon egy idősebb úriemberrel, ha jól vettem ki a szavaiból, ő is megbízásból, pénzért kutat. Nagyon kellemesen diskuráltunk mindenféle kapcsolódó ügyről, noha kiderült számára is, hogy jobbára én is ilyen "játékos" módon állok a családfakutatáshoz. Jó időtöltés (ha éppen van), szórakoztat, poén.
Kár rombolni a "hivatásosok" renoméját ilyen irdatlan tapló hozzászólásokkal.
Ha neki ez a (másod)állása, uram bocsá' hivatása, akkor lehetne kicsit megértőbb és nagyvonalúbb azokkal, akik csak kikapcsolódásképpen foglalkoznak ilyesmivel. Kár a művésznőnek összekevernie a szakmai magabiztosságot a lekezelő kioktatással. Majd ha legközelebb kérdez itt valaki valami baromságot, akkor dünnyögjön el egy félmondatot az orra alatt, aztán használja a görgetőt az egerén. Igazán kár fárasztania magát (és főleg másokat) az ilyen "be lehet ám ballagni a levéltárba" tipusú semmiresejó nagyképűsködéssel, ha már érdemit nem tud/akar szólni.
Na, többet foglalkoztunk vele, mint amennyit megérdemel (az érzés láthatóan kölcsönös, csak akkor nemtom minek jár ide), mindenkitől elnézést kérek az offolásért, én egy darabig asszem átmegyek readonly-ba. Legalább nem zavarom a kényesebb ízlésűeket. Eddig tényleg élmény volt, kösz.
Egyébként amit én láttam összeírást,az latin nyelvű volt,és csak strigulák voltak,pl.egy bizonyos jobbágy családjáról,fiúgyermekéről,földjéről,szántójáról,lováról,stb.Igazából én nem jutottam előbbre vele,csak azt tudtam ellenőrizni,hogy a kutatott évben már lakott olyan nevű ember a településen.De lehet,hogy valaki szerencsésebb.Jövő héten végre eljutok levéltárba,de ez tényleg elég macerás,utazni,rászánni az időt,s még az is megeshet,hogy eredmény nélkül:(Én szívesen megyek,de azért jobb lenne,ha bővülnének a hozzáférhető adatok.Komolyan gondolkodom azon,hogy nyáron beszállok az indexelésbe.Ezt az oldalt meg azért szeretem,mert megpróbálunk egymásnak segíteni.Eddig nagyon sokat tanultam Tőletek.Néha,ha van egy kis időm,csak olvasok,több évre visszamenőleg is.Szerintem fölösleges egymást piszkálni,vagy leszólni.Én második éve kutatok,szóval igencsak az elején tartok.De sok dolgot innen tudtam meg.Gondolom,ki -ki a szintjéhez mérten segíthet a kérdezőnek.Ha tud.Ha nem,akkor meg nem kell még egyet rúgni rajta.W.
Bár egy (fél)profizmusát nehezen kezelő csitri a flegma fölényeskedésével megpróbálta összezavarni az itt hosszú ideje kialakult békés és konstruktív légkört, én most megpróbálnám visszaterelni a topikot eredeti medrébe. Szóval tudna mesélni pár szóval valaki arról, hogy az említett összeírások milyen adattartalommal készülhettek mondjuk Szolnok és Kecskemét vonatkozásában? Én a kalocsai érseki levéltár honlapján fotelból "kutatom" az anyakönyveket (kezdem félve használni a szót), ott viszont összeírások nincsenek feltöltve.
(Én magamat továbbra is legfeljebb lelkes amatőrnek tartom, eddig sem gondoltam mást arról, amennyit elértem és amennyit értek az egészhez, de ne kelljen már megérnem, hogy kisebbségi érzésem támadjon egy ilyen fórumon csak azért, mert viszonylag időrabló munkám van + két gyerekem. És az asszonyt még nem is említettem. :-) Lehet skipelni a béna kérdésemet, de kioktatni nem muszáj!)
Igen, valószínűleg ezért böngésztem át az elmúlt évek során több százezer oldalt anyakönyvekben, összeírásokban, temetői névmutatókban, gyászjelentések között, stb. amíg ráértem, ennek tetejébe életrajzok tucatjaihoz publikáltam születési, házassági, halálozási adatokat, mindezt teljesen önkéntesen és ingyen, többek közt azért, hogy a következő generációknak a dolgát megkönnyítsem.
Ha valakinek gyereke születik, vagy valami folytán megváltoznak az életkörülményei, jócskán megcsappan a kutatásra fordítható ideje. Ilyen esetben szerintem nem örülnél Te sem, ha valaki leszólna.
Sok olyan embert is érdekel a családja története, aki nem engedheti meg magának hogy külföldre utazzon, vagy tengernyi pénzt és időt szánjon rá, hanem csupán otthonról tudna böngészni kevés szabadidejében. Sokan pedig a létminimum alatt élnek. Vagy nekik ne is legyen igényük? Várja meg mindenki a nyugdíjas kort és/vagy nyerjen a lottón?
"félelmetes elképzeléseik vannak az embereknek a kutatásról."
Gondolom, aki egy ilyen céget felkeres, azért többek közt azértis fordul hozzájuk, mert 1.) nincs ideje, 2.) nincs tapasztalata, 3.) nem ismeri a forrásokat, azok fellelhetőségét, 4.) nem tud a külföldi kutatással foglalkozni, sat. Egyetlen ember sem születik úgy, hogy mindent tudna, ugyanis gyakorlat teszi a mestert. Te is voltál kezdő minden bizonnyal.
(Azért megoszthatnád velünk, hogy mik voltak az elképzeléseid a kutatásról, mielőtt még nekiálltál volna.)
Miért is könnyű? Nekem a kezembe ugranak a szükséges dokumentumok? Olvashatóbbak lesznek? Nem latinul íródnak? Kapaszkodj meg, minket hívatásosakat még jobban nyomnak egyes levéltárosok, mert azt hiszik milliókat keresünk. Ha végignézed a kutató cégeket valamelyiknél mindig van felvétel. Nyitva áll az ajtó, csakhogy itt kemény munkát követelnek. (A másodállás meg nálam úgy értendő, hogy iskola mellett, a költségeim fedezésére)
Te mondtad ki: "egyéb fontos ügyeinek intézésével" ezek szerint a kutatást nem tartod fontosnak.
Egy kutató cégnél dolgozom másodállásban: félelmetes elképzeléseik vannak az embereknek a kutatásról. Mintha kisebb becsülete lenne ennek a munkának mint egy árokásának. Ezért mélységesen felháborít az, hogy egyesek ezt egy otthonról kényelmesen elvégezhető játéknak tekintik. Kimondom, akkor is ha azt gondoljátok hogy személyeskedek, mindenkire vonatkozik aki így gondolkodik: aki a kutatásra időt, pénzt, személyes jelenlétet nem áldoz, az ne kutasson, nincs helye ebben a dologban !!!
Azért számolj azzal, hogy aki dolgozik, annak egy évben van 20-25 nap szabadsága, amit pihenéssel, a családjával vagy az egyéb fontos ügyeinek vagy váratlanul felmerülő dolgok intézésével akar inkább tölteni, és ennek fényében kicsit nagy luxus több napot kivenni arra, hogy levéltárakba járjon. Vagy aki nem ér rá napközben, az ne is foglalkozzon vele?
- szerintem mindketten probaljatok meg szemelyeskedes mentesen hozzaszolni
- szerintem nagyon jo lenne, ha "otthon uzheto sport"lehetne a csaladfakutatas - azaz minel tobb mikrofilmet digitalizalnanak es interneten elerhetove tennenek (en peldaul kulfoldrol eleg nehezen olvasok leveltari mikrofilmeket pedig szivesen megtennem)
Már bocs, de Benned fel sem merült, hogy az emberek nagyrésze napközben - pont amikor a levéltárak nyitva vannak - dolgozik nem ér rá ilyenekkel foglalkozni?
Szia! Nekem van Földes Katalinom Kőtelekről, azért is fontos személy ő, mert ősatyám az ő halála után költözött be a pusztákról feltehetőleg Kőtelekre, s ott vett feleségül egy Mészáros özvegyasszonyt. Szívese látnám ezen a vonalon a családfádat.
Frappáns válasz, köszi. Bocs, de eddig úgy tűnt, itt szabad hülyeségeket is kérdezni - én is megtettem már nem egyszer. Vannak itt mások is, akik egyszerűbbnek gondolják itt feltenni a bugyuta kérdésüket, ha nem érnek rá ezért bemenni a levéltárba, pláne ha akkora mázlisták, hogy bizony teremsportként űzhetik ártatlan hobbijukat: http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/hasznalat . Mivel egyet-mást azért lehet a tárgykörben találni itt-ott (http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/?f=templates&fn=main-h.htm&2.0), tán nem volt teljesen alaptalan a kérdés különös tekintettel az adattartalomra, mivel Kecskemét nem volt jobbágytelkekre osztva, így én a laikus agyammal nem tudom elképzelni az összeírás formai kivitelezését. De tudod mit, hagyd a francba, ennyire nem is érdekel most már a dolog.
Ezután tessék itt mindenkinek komoly és megalapozott kérdéseket feltenni, a dilettánsok meg húzzanak be a levéltárba, ott égessék magukat, 'oszt jónapot!
hello most talaltam ra erre az oldalra sok hasznos dolgot tudtam meg 1 kerdesem hogyan lehet hozzajutni az 1823 as osszeirashoz nograd es bacs bodrog varmegye erdekel 2 melyik az a csaladfaprogram amalyik 3dimenzioban is mutatja[ez lehet hogy bugyuta kerdes] a malkatsi nev erdekel ancsa
Bocs, de fel sem merült Bennetek, hogy úgy Kecskemét, mint Szolnok, megye- és egyben levéltári székhely? A kutatás nem teremsport.Legalábbis nem otthon űzhető eredményesen.
Csatlakozva hozzád kérdezném, hogy Kecskemétre vonatkozó, hasonló adatokat hol lehet fellelni? Őszintén szólva sosem láttam még ilyesmit, nem is tudom, milyen adattartalommal készültek.
Ha küldesz nekem egy e-mailt, akkor válaszban elküldöm neked a Hajdú MIhály: Családnevek enciklopédiájában (2010-es kiadás) szereplő neveket. 6-ot találtam meg benne az általad keresettek közül. A könyv az 1230 leggyakoribb családnevet vizsgálja.
én annyit tudok neked mondani hogy Süttő nevű település van Mo-on, a wikipedia szerint a név eredete Nevét az itt a Dunába ömlő patak régi séd nevéről vette: Séd-tő: a séd torkolata. A régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás). A vízfolyás neve eredetileg Bikol-séd, ma Bikol-patak. Innen ered mai neve: Süttő.
a Mackó név szerintem is szlovák v. lengyel eredetű, nekem is vannak ilyen nevű, biztosan szlovák származású, ősöm. Szerintem az hogy lengyel-e v. szlovák nem mondható meg, mivel a két nyelv nagyon közeli így etimológiailag sincs különbség. általában a -ko végződés szláv származásra utal.
az Eslerről annyit hogy nekem vannak őseim Morvaországban, ahol ez a név úgy szerepel hogy Exler, de több olyan elírása van hogy Escler, simán el tudom képzelni hogy Mo-on előfordult olyan elírás hogy Esler, amúgy német eredetű.
Kálozi - Káloz helységből való? Talán ez lenne a leglogikusabb.
Száraz: Távolabbi oldalági rokonaim között van Száraz nevű, de ők úgy tudom Rozsnyó környékiek (erre nem esküszöm meg) és ha jól emlékszem nemesek.
Én meg arra lennék kíváncsi hogy Nasadel nevű helység volt-e Csehországban Mláda Boleslav és Melník környékén vagy esetleg máshol? Nem elírás, tisztán így van írva több helyen ([név] [fogl.] ex Nasadel), egyik ragozott alak: Nasadlensis, illetve egyhelyütt az illető foglalkozása után a származási helyként ezt írják: "ex Přizy z Nasadlu" Utóbbit már régi német kézírással írták, de a betűk ismeretében csak ezt tudom kiolvasni.
A felvidéki Udvard (Dvory nad itavou) római katolikus anyakönyveit kutattam a MOL-ban. Véleményekre, ötletekre, meglátásokra lennék kíváncsi a következő nevekkel kapcsolatban:
Zsuzsa: Szóba jött már, elvileg magyar név. Az ükapám Zsuzsa István, a családi emlékezet szerint disznókupec volt Udvardon. Az anyakönyvekben találtam egy Zsuzsa Istvánt, aki akár az ükapám is lehet. Bár elég vad feltételezés, mivel ez a Zsuzsa István 1872-ben született, Az ő apja Zsuzsa József, cipész Udvardon, ők voltak az egyetlen Zsuzsa vezetéknevű család, akiket találtam. Megkeresetem az ő apját is, az eredmény: Zsuska János kiszolgált katona. Szóval máshogy írta a nevét. Szerintetek milyen eredetű lehet a Zsuska/Zsuzsa csaldnév?
Fodor: Feltételezett ősöm nemes Fodor Anna, Zsuska János felesége. Tud valaki valamit a nemes Fodor családról?
Sütő/Süttő: Milyen eredetű lehet, van-e jelentősége az egy és két t-nek?
Dirka vagy Dilko: Nehéz volt kiolvasni. Ötletek, hogy miféle név lehet ez?
Gubó: Szintén volt róla szó itt a topikban, elvileg szlovák-cseh, a facebookon meg ezek mellett horvát és szlovén felhasználókat is találtam. Szóval biztos, hogy szláv.
Mancsuska: Nagyon ritka név, alig találni bármilyen keresőben vagy közösségi oldalon, de létezik. Várom az ötleteket, hogy honnan eredhet!
Maczkó: Szóba jött már ez is, azt a választ kaptam, hogy szlovák-ruszin, azóta utánanéztem a facebookon is, ahol főleg lengyeleket találtam ilyen névvel. A település honlapja mégis a magyar eredetű családnevek közé sorolja. Az udvardi anyakönyvek tele vannak a Maczkó névvel, iszonyatos mennyiségű Maczkó-család élt Udvardon. Szerencsére megtaláltam közöttük az ükapámat, és még három generációig sikerült visszavezetni ezt a vonalat. Az esetleges szláv származás amúgy lehet magyarázat arra, hogy a Felvidéken olyan gyakori ez a név?
Kálozi: Udvardon szintén gyakori családnév. Kálozi és Kálazi formában is láttam. Milyen eredetű lehet?
Kondicz: Nekem új, a kérdés ebben az esetben is az, hogy milyen eredetű lehet.
Esler: Nem biztos, hogy jól olvastam, de valami ilyesmi. Ötletek?
Száraz, Csikós, Galla: magyaros hangzású nevek, de azért kíváncsi lennék az eredetükre. Udvardon amúgy a Gallából szintén elképesztő mennyiségűt találtam, eddig még nem is sikerült semmit kibogozni belőle.
Igen, ezt ismerem és bár ebben is sok elírás, illetve téves adat szerepel, néha nagyon jól jön, pl. a család Kőtelekkel való kapcsolatát innen tudtam meg, egyébként nem tudtam volna továbblépni.
Köszönöm szépen a tippet és a hivatkozást, szerintem elképzelhető, végülis hangzásra hasonló a két szó és a Dikovics nevet is láttam valamelyik anyakönyvben 'Gyikovics'-ként leírva. A Lipnik és a Biala régió, a mai Lengyelország, stimmelhet is, már csak azt kell kitalálnom, hogy miből magyarosították a nevet. Hangzásra mindenképpen szlávos, de gondoltam a 'Dikov fia'-> Dikovics megoldásra is, a myheritage szerint annak az elterjedése viszont inkább Bulgária és Oroszország.
Nemrég kezdtem kutatni a családfámat és rengeteg hasznos információt találtam már a korábbi hozzászólások között, most viszont elakadtam. Katolikus anyakönyvben találtam a származás alatt a 'Lipping/Gallicia' bejegyzést (Dikovics család - 1868) és akárhogy néztem a történelmi Galícia térképét, nem találtam ilyen települést. Van valakinek ötelete?
Egyébként az alábbi családokat kutatom, ha valaki érintett, szívesen cserélnék információt:
Én is ékezetes betűket használok. A keresőfelületen én úgy tapasztaltam, nem jelennek meg az ékezetes betűk, találkoztam olyan névvel, ahol az ékezetes betű helyén egy kérdőjel volt. Ettől függetlenül szerintem érdemes ezeket használni, mert talán egyszer majd megcsinálják olyanra a keresőfelületüket, hogy látszódjanak ezek a betűk. A magyarban fontos az ékezet, egyáltalán nem mindegy, hogy valakit például Sorosnak vagy Sörösnek hívnak.
A nemeknél, én a férfit és a nőt használom, és nekem engedi a program ezeknek a használatát. Nálam nincs is olyan lehetőség, hogy male és female. Te milyen nyelven haszálod a programot, angolul?
ezért gondolom hogy volt külön ilyen, mert a megyei monográfiában az alábbit találtam, s ennek a nemesség szerző Józsefnek kéne a születési helye.
Drágffy (Szentgyörgyi és Verebélyi. Előbbi neve Drahokupil) Nógrád vármegyei praedialista nemes család, melynek tagjai mintegy 200 éven át az esztergomi érsek tisztjei voltak. József, a ki később királyi engedélylyel Drágffyra változtatta nevét, valamint fiai Ferdinánd, Károly, Miklós, József és Lajos 1828-ban nyertek nemességet. A család Rudnay herczegprimástól Vadkerten egy birtokra adományt nyert, de 1848 előtt még Dejtáron is birtokos volt. Tagjai közűl József, a nemességszerző, érseki számtiszt volt. Fia Miklós az esztergomi érsek nagysarlói uradalmának felügyelője ( 1909.) Sándor ügyvéd, 186570-ig a váczi kerület országgyűlési képviselője. Ferdinánd tarjáni plebános. Miklós fiai Sander érsekvadkerti birtokos és Gyula fővárosi tisztviselő. Czímer: hasított paizs. Elül kékben, zöld alapon ágaskodó ezüst egyszarvú. Hátul: vörösben négy haránt ezüstpólya. Sisakdísz: két zöldlevelű vörös rózsa: Paizstartók: két oroszlán.
A Magyar Királyi Helytartótanács (ez a köznyelvben a helytartóság) 1722-től 1867-ig működött, mint legfelsőbb kormányzati szerv (lényegében a kormány), vezetője a mindenkori nádor volt (ez volt az, ami 1848-ban "reszketni méltóztatott"). Jogkörét 1867-ben a Belügyminisztérium vette át. Nem volt szerintem királyi engedély külön, hanem csak az, amit 1800-tól 1895-ig összegyűjtötten publikáltak, mivel delegált jogkör volt ez a Helytartónanácsra, majd a Belügyminisztériumra, azok vezetőire származtatva.
... a Borovszky az 1809-es insurrectio kapcsán említ egy Bekeő Imrét.
"A felkelt nemesség tisztikarát a közgyűlés a következőkép alakította meg. A lovasságnál: kapitány Sissay József, főhadnagy Bekeő Imre; őrmester Menyhárt Sándor; káplár Andrássy Ferencz. A gyalogságnál: kapitány Misits László, főhadnagy Baky Károly, őrmester Rigler Ignácz, káplárok Móricz Imre és Ollé József."
Esztergomban a levéltárban a fondjegyzék szerint a nemesi felkelés iratanyaga az A1.i. alatt van (de ott a h alatt is lehet (nemességi iratok))
köszi, ezt ismerem, csak az a baj hogy nekem királyi engedéllyel módosított kell s ez meg csak a Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyûjteménye
a kérdésem az lenne, ha tudom egy személyről hogy királyi engedéllyel magyarosította a nevét (XIX. sz. közepe), akkor hol tudok utánanézni ennek? maradt róla valami papír? nevezetesen abban bíznék, hogy abból kiderül a születési helye.
Amennyiben valakinek megvan a Kempelen Béla: Magyar nemes családok, vagy a Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai művek valamelyike megnézné nekem, hogy Esztergom megyében (teljesen véletlenül Győr megyében) található-e a Bekő (Bekeö) nevű családról valami?
Ez már nekem is eszembe jutott, de inkább arra gondoltam, hátha valahol megvan a fotós feljegyzése a vevőkről (gondolom számlát adott, vagy legalább valami írásos nyom maradthatott a megrendelésekről), így ha képek nem is, de talán kideríthető hogy ki mikor járt nála fényképezkedni, s ezáltal hogy egyes fotók mikor készültek - már ha vannak valahol archívumban ilyen jellegű dokumentumok. Nem hiszem egyébként hogy több ezer üveglapot megőriztek volna a fényképészek. Nekünk megmaradt két db üvegnegatív, egyik több mint száz, a másik közel száznegyven évvel ezelőttről, két különböző ágról, így gyanítom hogy el lehetett kérni / hozni ezeket, vagy talán eleve oda is adta.
Már nem emlékszem pontosan, de igen, kb. akkor jött ki az 5.0-ás verzió. Az internetes oldaladon a felső sorban kattints a letöltésekre és ott megtalálod.
A további ilyen jellegű kérdésekre inkább a Myheritage oldalon válaszolnék, mert lehet, hogy a többieknek egy kicsit zavaró lehet, hogy szoftveres kérdések vannak a családfakutatás témakörben.
Tud-e nekem segíteni valaki Ócsa református anyakönyvekkel kapcsolatban?
A levéltárban megnéztem mikrofilmen, és sjnos úgy tűnik, hogy 1795-től 1834-ig hiányzik minden anyakönyvi bejegyzés. Teljesen kétségbe estem, mert 1830-tól indulna őseim kutatása visszafelé. Nem lehet, hogy ebben az időszakban máshol anyakönyveztek? Vagy én néztem félre valamit? Nem foglalkozik valaki az ócsai anyakönyvekkel?
A szoftverek rejtelmei közepette egy más jellegű kérdés. Próbált valaki felkutatni levéltárban, esetleg fényképészek archívumaiban régi családi fényképeket? A 19. századtól kezdődően gyakorlatilag mindenki, így a legszegényebbek is "lefényképezkedtek" az esküvőjükkor a városi fényképésznél, aki a negatívokat a legtöbb esetben gondosan archiválta. Kisebb településeken, ahol nem ritkán egyetlen fényképész üzemelt, nem is kérdéses, hogy kihez mentek e célból. Arra gondoltam, ezek a gyűjtemények néhány esetben talán fennmaradhattak valahol. Van valikinek valamilyen tapasztalata ezzel kapcsolatban?
Csak eppen rosszul ertelmeztem az elso kerdest es en a Family Tree Maker software-t hasznalom ami ged file-ba nem teszi be a media anyagot. Tehat az osszes hozzarendelest meg kellene ismetelnem a Family Tree Builderben...
"Ha diagramban szeretnéd látni a családfádat, akkor kattints a diagramok ikonra és ott válaszd az összesített diagramot."
Bár azt tegyük hozzá, hogy az összesített diagram csak prémium (azaz fizetős) verzióban működik. Ez elég kiábrándító, ezer más funkcióról lemondanék cserébe.
Emiatt hagynám is a FTB-t a fenébe, ha valaki mondana olyaningyenesszoftvert,amielég,haaszületés-esketés-halálozásdátumakatkezeli 250 személynél többre is,ésátdobhatópdf-be.
Miért kellene feltört programot adni? Töltsék le ők is, mármint a rokonaid, az FTB programot, te pedig küldd el nekik a családfád adatait gedcom formátumban. Ezt a gedcom fájlt ők betöltik az FTB-be és máris láthatnak mindent.
Úgy is meg lehet oldani, hogy feltöltöd az internetes oldaladra ezeket az adatokat és fényképeket, és akkor ott meg tudják nézni.
A report resznel tudsz olyat kerni, hogy minden szereplo rajta legyen es ekkor egy hosszu listat ad (nekem a 180 nev 17 oldalra esik szet). [Publish - Charts - Extended Family Chart]
Nekem olyan kerdesem lenne, hogy miutan tobb dokumentumot, fenykepet is hozzarendeltem egyes szemelyekhez, hogyan lehet egy media CD-t kesziteni, amin latszik a csaladfa (legalabbis a kapcsolatatok, megjelennek a szemelyekhez irt megjegyzesek es klikkelhetok a fenykepek) Mert enelkul, csak a teljes programmal lehet ezeket rendszerezve nezni es a rokonok eseten ez nem megoldhato (kiveve, ha feltort programot is adok az adatokkal egyutt...)
Mellékelt képet nem látok, ezért csak találgatni tudok, hogy mit szeretnél.
Ha diagramban szeretnéd látni a családfádat, akkor kattints a diagramok ikonra és ott válaszd az összesített diagramot.
Ha azokra a kapcsolatokra gondolsz, hogy pld. veled milyen kapcsolatban áll egy másik személy, akkor a felső menüsorból válaszd a jelentéseket és ott a kapcsolatokat.
Van itt a fórumon egy Myheritage oldal is, ott is sok hasznos információt olvashatsz.
A Family Tree Builder-el kapcsolatban szeretnék egy kis segítséget kérni.
Hogy lehet az összes bevitt személyt és a kapcsolatokat egyszerre megnézni?
Kb. úgy, mint a mellékelt képen, tehán ne csak 3-5 generációt mutasson, hanem minden személyt. Nem baj, ha nem fér ki a képernyőre, ha lapozni lehet mind a 4 irányban.
Nekem egy olyan kérdésem lenne,hogy nekem nincsenek nemesi származású rokonaim csak egyszerűen szeretném felkutatni az ősöket.Én budapesti vagyok.Hol kezdjek neki?Nagyon örülnék neki ha segítenétek.Ez már évek óta az álmom hogy a gyerekeimnek megcsinálom a családfát.Neveket tudok és egy pár évszámot is. Köszönöm előre is a segítséget.
Jó lenne valami rendszer is lenne a dologban.Mint mondtam,Heves rengeteg éve hiányzik,van olyan település,amit meg sem lehet találni,biztos nem került még rá sor.Jobb lenne,ha évenként,megyénként kerülnének fel a dolgok.
Ez nagyon jó dolog,még akkor is,ha sok a hiányosság.Jól értem,hogy akkor itthon,a saját gépeden dolgozhatsz? A nyári szünetben szívesen beszállnék a munkába:D
Gondoltam, kipróbálok egy ilyen indexelést és ebbe a szabolcsiba beszálltam. Úgy működik, hogy egyszerre három egymást követő oldalt küldenek, ami nem vészes, mert kb. 10 perc alatt simán fel lehet dolgozni. A végén saját magunkat kell leellenőriznünk, végig kérdezi a program, hogy biztosan jól írtuk-e be. Ha mindegyikre rámondjuk, hogy igen, akkor ezzel kész is. Az számomra nem derült ki, hogy ezt ezután valaki még le is ellenőrzi, de lehet hogy így van. Ami szerintem problémát jelent, az, hogy egyszerre csak három oldalt lehet látni az anyakönyvből, így ha valami nehezen olvasható nincs lehetőség arra, hogy megnézzem egy korábbi oldalon hogyan írták azt a nevet. Ráadásul teljesen össze-vissza küldik ezeket a kötegeket, tegnap előtt például egy 1913-es születésit kaptam, ma pedig egy 1902-es hatottit. Ennél a polgári anyakönyvnél nem olyan nagy gond, mert itt már olvashatóak a nevek, de egy 1700-1800-as anyakönyvnél jó lenne látni az egészet.
Hát szívesen letölteném az összes Szabolcsi tételt, de csak átnézésre (számomra nagyon hasznosak lennének). De viccet félre téve, nekem már önmagában a családfakutatás is rengeteg időmet veszi el, és csak addig van erre is szabad kapacitásom, amíg a kisebbikkel itthon vagyok. Ezt a feltöltést szerintem max nyugíjas koromban tudnám elvállalni.
Azt nem tudjátok, hogy kb. mennyi idő, amíg feldolgozzák ezeket az anyakönyveket? Vagyis mikorra lesz böngészhető?
Én a későbbiekben jelentkeznék esetleg lektornak (jelenleg sok elfoglaltságom van), aki átolvassa és összehasonlítja a felvitt adatokat az eredetivel. Sajnos szúrópróbaszerűen is nagyon sok elírást találtam, egy kisebb listát összeállítottam már, ha megtalálom, elküldeném a pontosításokat.
A feldolgozás tudtommal úgy megy, hogy az önkéntesek letöltenek egy tételt (batch), ez valószínűleg egy fényképfelvétel az akv. egy lapjáról, és ezt két ember dolgozza fel, a gépelés végén a rendszer ellenőrzi hogy egymással egyeznek-e a beküldött adatok (tehát lényegében ugyanazt gépelték-e, vagy olvasták-e félre, és úgy tűnik: igen, rendszerint mindkét feldolgozó félreolvas neveket) majd a részlet mezői bekerülnek az adatbázisba. Ebből adódik, hogy nem folyamatosak egy-egy helység akv. adatai, mivel többnyire nem szisztematikusan csinálják. Amúgy lehet jelentkezni feldolgozónak. Viszont aki nem anyanyelvi vagy nincs bizonyos fokú gyakorlata, azt én sem engedném (pl. hogy angol illető, akinek a magyar nyelvhez semmi köze, magyar adatokat gépeljen be).
Ez szerintem szerencse kérdése ebben az adatbázisban, hogy megtalálsz-e valakit vagy sem. Konkrétat nem is érdemes keresni, max érdekességnek jó tényleg. És valóban nagyon hiányos. Bár megtaláltam én is egy két rokont, sőt közvetlen felmenőt is, de szerintem évszámokban is óriási kihagyások vannak, nem csak településekben.
Nekem sikerült olyanba is belefutni, hogy nemes Bekő Pál-ból, csak a Nemes Pál volt beírva. A legnagyobb hiba itt tényleg az, hogy olyan dolgozta fel, akinek fogalma sincs az adott településen használatos gyakori nevekről. Vagy legalább azokról.
Ami viszont meglepő volt, hogy felismeri a keresztnevek magyar formáját latin változatban is.
Ha esetleg valaki kedvet érezne az indexeléshez, akkor a budapesti polgári anyakönyvekre is várunk segítőket. Teljesen kötetlen, mindenki annyit csinál, amennyit tud. A budapestire nem a mormonok oldalán kell jelentkezni, akit érdekel annak megadom a címet.
A helységre és az időpontra való keresés nem működik (reménykedjünk, hogy később ez is működni fog), de a relationship funkció működik, és ezt érdemes is kihasználni. Egyelőre nincs minden helység feldolgozva és ahogy én tapasztaltam, az egyes helységek is csak részben vannak meg. Csak a katolikus, és csak a születési anyakönyvek adatainak egy része van fenn. A következő oldalon lehet megnézni mely anyakönyveket feldolgozását tervezik:
Még az oldalt nem találom, de sajnos tartok tőle, hogy ami fenn volt, az a Magyarország, Horvát-Szlavónia, Erdély anyagát tartalmazó CD anyaga volt. Ez, a Nagy Iván, Kempelen, az Országos Levéltár címereslevelei, és még sok más rajta van az Arcanum DVD IV-en, ami a Szabó Ervinben kölcsönözhető. De 2010 decemberben megjelent egy lényegesen bővebb merevlemezes kiadás 96 kötetről, valami 40 giga anyag, ha jól tudom. Ez érdekelne igazán, de azért köszi a választ és a segítő szándékot!
Abban a városban,ahol én élek,a könyvtár helytörténeti részlegében megvan.Sajnos,nem kölcsönözhető,de meg lehet nézni.Egyszer fel volt téve egy oldalra,írtam is neked róla.Ha megtalálom a linket,küldöm.De könyvtárban bátran kérdezd,mert biztos,megvan. w.
