:((
pedig már a fiam úgy beleélte magát. egész elkedvetlenedett, hogy nem lesz éji futás.
kicsit OFF hamarosan viszont születésnapi babazsúr lesz nálunk és a 8 éves leánykám kérte, h ON legyen futóverseny a kertben. majd kinevezzük azt EU-futásnak.
Megyek is felállítani az akdályokat, vizesárkot ásni, stb.
:))
OFF:Nem,nem az a kinga.
de mi is ismerjük egymást. csak annyit mondanék:
Alpesi Rózsa :))) kinga és tibor (igy már biztos ismerős a csapat :))
ON
de ez már tényleg nagyon OFF, úgyhogy majd valamelyik versenyen biztos összefutunk és beszélgetünk. szia!
Sárvári futásom rövid elemzése
Előzetes megjegyzésként hadd szögezzem le, hogy nem volt jó ötlet 24 órás futásra neveznem. Illetve egy előnye volt: szép színű (narancs :-)) rajtszámot kaptam. Viszont a közönség számára a 24 órás futás azokat jelenti, akik az egy napot ténylegesen a pályán töltik, és emiatt sokszor kellett magam kellemetlenül érezzem a ki nem érdemelt elismerések miatt. Eredeti tervem 12-14 óra alatt lefutott 126 kör volt, éjszakai futásra eleve nem készültem (egy kesztyűt vittem, azt is elkavartam valahol, mire kellett volna...), s azt is tudtam, ha egyszer azt mondom, befejeztem, nem fogom folytatni később.
A jól sikerült pécsi maraton alapján úgy gondoltam, hogy egy 3:40-3:45 körüli 41 kör nem irreális kezdés, ebből még később be tudom fejezni a versenyt. Ennek megfelelően a bemelegítő kör után felgyorsultam a tervezett 5:15-ös körökre. Ezt 10 km-ig nagyjából sikerült is tartani (érdekesség, hogy a 4. kör táján megejtett átöltözés nem sok időt vett el: futás közben vettem le a hosszúujjút a narancspóló alól, mert elállt az eső, és melegnek is bizonyult). Aztán a lassulás helyett sajnos észrevétlenül gyorsítottam, a frissítőnél történő megállások (ittam mindenfélét és eszegettem) jelenthettek időnként 10-15 másodperc pluszt. Sajnos ennek ellenére időről időre éhesnek éreztem magam, ami 30 km fölött már kis lassulást okozott. Az igazi fordulópont a 40. körben megejtett parkbeli megállás volt (vízháztartás egyensúlyban tartására). Mikor stabilnak tűnő kisterpeszben megállni igyekeztem, megdöbbenve vettem észre, hogy felső testem megy tovább és kb. 5 cm-es amlitudóval (erősen csillapított) rezgőmozgásba kezd. (Egyszerűbben szólva kissé megszédültem.) Ekkor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy megérkeztem elba szigetére...
A maraton teljesítését jelentő kört még megfutottam, de a 42., sétálósra tervezett kör boxkiállással egészült ki: ettem mindent, amit összekészítettem, perceken keresztül. (Csoki, csomag ropi, pizza-leginkább tészta.)
Mindez számokban:
(1) 5:41,6 (2) 5:19,2 (3) 5:12,8 (4) 5:15,5 (5) 5:11,5 (6) 5:13,9 (7) 5:15,1
(8) 5:17,1 (9) 5:18,6 (10) 5:12,5 (11) 5:04,8 (12) 5:21,1 (13) 5:18,1 (14) 5:24,9
(15) 5:34,5 (16) 5:22,1 (17) 5:06,9 (18) 5:08,5 (19) 5:09,5 (20) 5:05,2 (21) 5:25,7
(22) 5:07,2 (23) 5:02,4 (24) 5:08,7 (25) 5:07,8 (26) 5:07,4 (27) 5:15,5 (28) 5:21,8
(29) 5:04,7 (30) 5:16,5 (31) 5:16,0 (32) 5:37,4 (33) 5:16,3 (34) 5:18,0 (35) 5:19,2
(36) 5:29,1 (37) 5:27,3 (38) 5:28,9 (39) 5:37,8 (40) 6:04,9 (41) 5:55,8 (42) 23:48,0
Az újrakezdés már a mezőnyhöz illő sebességgel történt, így is terveztem, emiatt visszavettem a hosszúujjút. Azonban pár kör után rá kellett jönnöm, hogy a helyzet sajna nem kíván gyökeresen javulni. Sőt a meleg felső miatt (legalábbis arra fogtam) kissé nehezen kaptam levegőt. A szél (természetesen ellen-) továbbra is igen erősen fújt az egyik oldalon, ez sem segített. Persze a többieknek sem volt jobb, ezért próbáltam menni tovább. A futott körök 6-6 és fél percesek, a belesétálósak 7-8 perc, a két végiggyalogolt 11 perc körül.
(43) 6:51,5 (44) 6:31,7 (45) 6:16,1 (46) 6:20,1 (47) 6:13,6 (48) 6:28,3 (49) 7:13,7
(50) 7:18,1 (51) 6:16,1 (52) 11:16,3 (53) 11:15,5 (54) 6:41,2 (55) 6:18,3 (56) 6:18,3
(57) 6:10,6 (58) 6:08,0 (59) 7:51,6 (60) 6:02,1 (61) 6:06,4 (62) 6:07,2 (63) 55:35,7
Mint látszik a vége felé ismét begyorsultam. Ez nem volt szándékos, de talán következett a részcélokat kitűző taktikából. Az első maraton végén is halasztgattam az evést, hogy időre meglegyen a 41 kör, most a tempó fokozásával törekedtem arra, hogy mielőbb lenyomjam a felest (ismétlem: nem tudatosan, csak nem fogtam vissza magam). Levegőm nem lett több, ezért úgy döntöttem, hogy pihenek egy órát. Reméltem, hogy így összeszedem kicsit magam, és talán lesz esélyem a kitűzött táv második felére. Tehát most az evés mellett egy kis fekvés is került a programba, ennek köszönhetően ismét tudtam pár elfogadható kört menni.
(64) 6:32,0 (65) 6:26,1 (66) 6:12,5 (67) 6:23,9 (68) 7:28,5 (69) 6:11,8 (70) 6:08,2
(71) 8:14,6 (72) 6:38,2 (73) 6:03,5 (74) 7:59,5 (75) 6:07,5 (76) 6:59,0 (77) 6:03,1
(78) 8:31,8 (79) 6:20,1 (80) 7:04,4 (81) 7:08,6 (82) 6:10,5 (83) 6:03,0 (84) 12:39,1
Ezekben a körökben sárvári póló + narancspóló összeállítású csapattal léptem fel, de sajnos ez sem segített a légzési gondokon. A hasban a szorító érzést a rajtszám gumiszalagozása is erősítette (ez az elején nem volt gond), kénytelen voltam rendszeresen mellmagasságba felhúzni.
Amikor a második maraton végén (közel nettó 5 órás...) végiggondoltam az érzéseimet, erősen tartotta magát az "elég volt" szekció. Végül győzött a "ne kevesebbet 12 óránál" szekció, s bár a vége felé a "száz kör" szekció is erősen hallatta a hangját, az este 10 felé fellépő lábnyavalyák (totális elfáradás) a 100 km mellett döntöttek.
Az utolsó 2 és fél órában tehát a gyaloglás volt a fő haladási forma, 1-1 kört időnként megfutva.
(85) 20:20,5 (86) 14:33,9 (87) 14:16,4 (88) 9:16,9 (89) 7:08,9 (90) 6:37,3 (91) 11:23,9
(92) 6:34,5 (93) 11:33,1 (94) 6:22,2 (95) 11:00,8 (96) 11:56,4 (97) 13:16,9
Így tehát a 100 km-t bruttó 12:09 alatt tettem meg, amely nettó 11 óra pályán mozgással töltött időt jelentett. Összességében ez a 12 órás mezőny középtájára lett volna elég, de nyilván ha eredetileg 12 órára rendezkedek be, akkor 63 km-nél más lett volna a taktika. Hogy a 24 órás mezőny pontosan hogy végzett, nem tudom, mindenesetre azt már eldöntöttem: legközelebb csak akkor nevezek 24 órásra, ha tényleg végig akarom küzdeni.
A nagy rápihenés úgy érzem nem nagyon jött be (legalábbis az előző éjszaka 12 órát töltöttem ágyba), inkább elkényelmesített. Persze megint nem biztos, hogy múlhatott ezen valami, mert a verseny előtti héten is, és ezen a héten is kicsit "agyonhajtom" magam (ezért nem volt eddig időm írni sem), amin egy éjszaka valószínűleg nem sokat segít. Mivel a lábaim első komoly jelzésénél kiszálltam, viszonylag jó állapotban maradtak, az, hogy a verseny óta nem futottam, inkább az időhiány számlájára írható. Így aztán valószínűleg ellátogatok két hét múlva Zalaegerszegre kocogni egy szűk 42 km-t.
Skót,
Ez egy nagyon tuti lap és találsz rajta linket a levlistára:
http://www.runningbarefoot.org/Home.html
A kérdésedre a válasz szvsz igen, persze ne számíts rá, hogy fél éven belül egyéni csúcsokat érsz el. És soha ne csinálj olyant, ami fáj vagy rosszul esik. Ez különben minden edzésre igaz szerintem.
Hmm.... ezexerint, ha elkezdek mezítláb sétálni-futni, akkor egy idő után erős lesz a talpam és a többi is megerősödik? Engem ez a jelen helyzetemben nagyon érdekel.
Az állandó sípcsont nyavajámmal már néha gyalogolni sem tudok. Mi a mezítlábas levlista címe?
Lassú Nyíl: jövő pénteken megyek dokinénihez a Sporiba. Megkérdezem az ő véleményét is a mezítlábazásról.
ha az embernek sarokpárnára lenne szüksége, az nem fejlődött volna ki az evolúció során Ezt nem értem, szerintem az embernek komoly sarokpárnája van:-0)
Hát igen, egy-két ezer évvel ezelőttig az embernek nem túl hosszú távokon valószínűleg kellett futkosnia. De azért az alapvető helyváltoztató mozgásává mégiscsak a kiegyenesedve történő járás vált. Persze, ha csak száz évről lenne szó, az nem :, nem *. De itt szerintem inkább a megelőző pár százezer év számít.
Miki: ezzel együtt, Te most nyulazol nekem:-) Ha még 3 év múlva is gond nélkül fogsz tudni futni a'la Piri (és ezt tiszta szívből kívánom Neked), akkor én is azt mondom: le a nikékkel:-)))) Addig viszont várakozó állásponton maradok... (sarkon;-)
Arra vannak statisztikai adatok, hogy minél nehezebb és párnázottabb cipőt hord valaki, annál nagyobb az esélye a sérülésre. Elismerem, hogy van benne csúsztatás, hiszen lehet hogy valaki azért vesz ilyen cipőt, mert amúgy is sérülékeny :-)
Tegnap különben feliratkoztam a mezítlábas futók levelezőlistájára, megvan végre az új életcélom :-)
Passzívvá teszi, ez első ránézésre tényleg így van (de én inkább egy sok mindent figyelembevevő átfogó vizsgálatnak hinnék). Csak az a kérdés, hogy a sok évezredes sarkonjárástól megváltozott funkciójú- és működésű láb(fej) és a benne levő ízületek, ínak, stb hogy viselik el a "dinamizálást".
Az evolúció lassan működik, a párnázott és emelt sarkú cipők még semmi nyomot nem hagyhattak az emberi láb genetikailag kódolt felépítésében. Az teljes mértékben mezítláb járáshoz és futáshoz alkalmazkodott. Járás közben természetes (enyhén) sarokra lépni, hiszen nincs repülőfázis és így a reakcióerők nem romboló erejűek.
Mezítlábas futás közben viszont teljesen természetellenes és fájdalmas sarkon landolni. Én is megfigyeltem, hogy régebben, karatés koromban, mikor mezítláb futottunk és még semmit sem tudtam vagy gondolkodtam a futótechnikáról, akkor is talppárnára léptem, teljesen ösztönösen. Sarkon akkor kezdünk futni, mikor emelt és párnázott sarkú cipőt húzunk.
Gondoljátok, hogy ha az embernek sarokpárnára lenne szüksége, az nem fejlődött volna ki az evolúció során vagy, a másik elmélet szerint, Isten nem úgy teremtette volna az embert? Az elefántnak mellesleg van lábpárnája.
Természetesen igazatok van, ha megszoktuk és beleerősödtünk egy bizonyos technikába, az megváltoztatni problémás lehet és csak nagyon fokozatosan érdemes, hiszen korábban sosem használt vagy edzett részeket fogunk terhelni. Fél év átmenet legalább kell.
Szvsz a jaras mindigis, mostis sarokra megy. Ekkor viszont nincs is baj, leven a reakcioerok toredeke a futasnal jelentkezokenek. Viszont a hosszu evek alatt kialakult futostilus megvaltoztatasa biztos nem egyszeru, beavatkozasa a kialakult rendszer statikajaba. Viszont, abban meg mikinek van igaza valszeg, hogy a parna+betet kombo magat a labfejet pont hogy passzivva teszi, es leepiti megerosites helyett...
még a végén kiderül, hogy az én eddig mindenki által totál hibásnak titulált futóstílusom, nem is az! (c:§
(mindenféle harcművészeti edzéseken sok-sok évig csak mezitláb mozogtunk. és ennek megfelelően a mai napig is a futásom is olyan mintha mezitlábaznék.)
Skót,
A tavalyi Tatai Minimaraton előtt (abban az időben még sarkon futottam, de talán nem olyan durván, mint sokan) megvizsgáltattam a lábam az ADIDAS számítógépes, ráfutószőnyeges rendszerével. Megállapították, hogy lábboltozatom alacsony (lúdtalp), sarokcsontom befelé dől, harántboltozatom pedig nincs is. Megoldásképpen ortopéd, erősen stabilizált cipőt írtak elő (Response control, ha jól emlékszem). Hasonló lábbal a legtöbb futó talpbetétet is használ.
Ez után pár hónappal tértem át a sarok-talppárna futásról a talppárna-sarok-talppárna típusúra, persze erőteljes kilométercsökkentéssel az első hónapokban. Szintén törekedtem a cipőim könnyítésére (tornacipő vagy sarokmentesített versenycipő az edzéseken is).
Azóta a lábfejem megerősödött és egészségesebbé vált. A lábboltozatom szemmel láthatóan sokkal magasabb lett, a vádlimban és a lábamban olyan izmok fejlődtek ki, amiket korábban sosem használtam. A harántboltozat még most sem valami jó, de problémát nem okoz.
És csak most kezdődik a mezítlábas szezon :-)
Gyerekkoromban is volt lúdtalpam, akkor az ortopédusok mezítlábas játékot javasoltak a szabadban. Máig ez a legjobb gyógymód, csak sajnos nincs benne üzlet, így senki sem reklámozza. Annál inkább az ortopéd cipőket és a talpbetéteket, amelyek talán rövid távon tehermentesítik a fájó részeket, de a láb további gyengülését és segédeszközöktől függőségét okozzák.
Nem lehetséges, hogy egy bokasüllyedéssel jobb, ha cipővel probálkozunk? Szerintem is nagyon jogos a kérdés, hogy a felnőttkorra már kialakult ízületek és csontocskák mennyire örülnek az alapvetőnek tűnő mozgásbeli változtatásnak (még ha valaki gyerekkortól kezdve ezt gyakorolná!). Számomra az is kérdés, hogy a pár százezer év alatt a sarkon járáshoz szokott lábnak mennyire tecc egy alapvetően más (még ha az volt az ősi is). Kíváncsi lennék egy emberi statikával és dinamikával foglalkozó komoly szakember véleményére (csontok, ínak, ízületek terhelhetőségét is figyelembevevő számítógépes szimulációval).
Tényleg nem tudom, mert a leírásokból úgy tűnik, mintha néhány emberen már működött volna a Piri-gyerek mószere.
Sziasztok emberek !
Kaposváron is lesz EU futás, igaz nem éjfélkor, de lesz. Összevonták azzal is, hogy ( ők mondják )100 nap múlva kezdődik az olimpia. Hamarosan elmegyek döcögök egy 10-st, aztán délután elindulok ezen az Európa futáson.
OFF
Csóványos!
Itt van pár link a kérdéseddel kapcsolatban.
http://vega.toldy.sulinet.hu/netikett/lista.htm
http://www.rovidites.hu/ <--- Ezt ajánlom mindenki figyelmébe.
ON
Azon morfondírozom, hogy miki nagyon preferálja a levágott sarkú cipőket, illetve a mezítláb futást.
No de mi van a huszonéve cipőbe nyomorított lábunkkal? Mondható, hogy egészséges lábunk van? Nem lehetséges, hogy egy bokasüllyedéssel jobb, ha cipővel probálkozunk?
OFF: azt jelölik vele, hogy a következő rész nem vág a fórum témájába, pl. nem futással kapcsolatos. Ilyen hozzászólásokat csak mértékkel illik elkövetni.
ON: hatástalanítja a megelőző OFF-ot.
SZVSZ (szerény véleményem szerint), sokan nem szeretik, ha a fórumon leírják a valódi nevüket. Ha valakit megszólítasz, jobb az azonosítót használni.
