Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Azt hiszem el is kél a (dísz)madarászoknak a jókívánság, mert mindenfelől csak a panaszkodást hallom.
"Drága a mag"
"Nincs piaca a szaporulatnak"
"Marakodás, békétlenség..."
Nekünk még annakidején ölünkbe hullott a szerencse.
Így aztán mit is mondhattam barátaimnak, akik a minap kapacitáltak, hogy csináljunk már egy jó kis egyesületet ott van a hely is, tálcán felkínálva Budafokon...
Öreg vagyok én már ahhoz!
Inkább elmennék a hétvégi székesfehérvári kiállításra.
Most értesített Filotás Balázs barátom, aki egyrészről nagyon boldog valami beszélő madár okán, másrészről nagyon szomorú, mert kötözködnek vele. No, de hagyjuk!
A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIÁLLÍTÁS
EZÚTTAL SZEPTEMBER 6-7-ÉN A SZOKOTT HELYEN
VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és Könyvtár
Cím: 8000 Székesfehérvár Kaszap u.6.
A szokott helyen? nekem ez nem nagyon stimmel, mert az a kiállítás egy kicsit máshol került megrendezésre, ami Székesfehérváron nagyon kedves volt a szívemnek. Mindig eszembe jut az a csodálatos novemberi buli, amit a TIT Stúdió DMB-Klubbal az ottani városi művház felkérésére csináltunk - kihelyezett kiállítás!
Dugig telt színházterem, meg még ez, az.
Az előcsarnokban tigris...
Ohh, régi szép idők!
Zárás előtt fél órával még 50 méteres sor állt az utcán kígyózva.
De hát a Jóisten is velünk volt, meg az ország összes valamirevaló madarásza.
Kisírtuk, hogy a művház térítsen utazási költséget (na ezzel aztán volt probléma, de végül mindenki kedvére rendeződött a dolog - volt miből fizessenek, mert kaszáltak akkorát, mint tán azóta se!).
A kiállítás után nyomás vissza Pestre, aztán a TIT-nél húztuk fel csigán a tágulási tartályhoz a cuccot...
Topay Feri, Lajkó Laci, Radnay Zoli, talán még Szoó, Fogarasi Pista, Téglás Laci, Ballagó Emánuel... Nem jut eszembe most hirtelen több név - bocsánatot kérek tőlük.
Szóval dölt a víz rólunk, hiszen mindenki sietett, mert otthon még egy etetést is be kellett iktatni.
November vége volt, gyönyörű hétvége, ebédre bűn rossz vadas csőtésztával...
És mikor már az utolsó voliereket akasztottuk le, úgy éjfél tájban a kampóról, elkezdett nagy pelyhekben hullani a hó.
Gyönyörű volt, és rajtunk áthullámzott valami finom, ritka érzés: öröm, hogy nem 1 nappal előbb jött a hideghullám és a boldogság, hogy sikerült.
Az a fotó a Petimmel (sárgamellű kék ara), amely a Madárbarát-lexikon borítóján található, szintén azzal az eseménnyel van összefüggében.
A művelődési ház vezetője kijárta a helyi tévénél, hogy adjanak le egy kis beharangozót. ahhoz meg engem ugrasztott, hogy mondjak kedvcsinálót. Én meg gondoltam, jöjjön Lajkó Laci is, ketten csak szebbet mutatunk, meg okosabbakat mondunk...
Így ketten ültünk a kamera elé, meg Peti, Laci részéről viszont egy fényseregély és még valami pompás madár. Jó kis 20 perc került adásba.
Bár mintha volna valami kétkedésszerű a soraidban.
Mondjuk nagyobb ovációt vártam, mert azt hiszem, hogy ez igazi szenzáció. "
Hogy ez a madárka előkerült az tényleg fantasztikus. Ennél jobban én nem tudom megragozni, de kívánom, hogy , ha nem is naponta, de havonta legyen egy ilyen madarunk.:)
Ne haragudjatok, de képtelen vagyok megállni - már 4:28-at mutat az óra, de ha leesem is a székről, felteszem ide a 7 képből az egyiket, amelyet az ausztráliai http://australasiaforum.net/australasia/index.php madarász fórum magyar moderátorától (Lumnitzer Ákos) kaptam a lexikonba való felhasználásra - mert olyan gyönyörű, hogy az ámító!
madarász: 1. a halászattal, vadászattal rokon régi foglalkozás űzője.
Madarak fogásával, idomításával kereste a betevőjét;
2. madarakat kedvelő, tartó, esetleg tenyésztő ember.
Madarász Gyula dr. (1858-1931): a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, ornitológus, madárfestő, aki kutatásai céljából beutazta az Antarktisz és Ausztrália kivételével az egész világot. 1896-ban ceyloni tanulmányútra ment, majd az egyiptomi, núbiai beszámolóit is saját illusztrációival jelentette meg.
Szakcikkeit nagytekintélyű lapok közölték szerte a világon. Ő szerkesztette és adta ki a Zeitschrift für die gesamte Ornithologie című színvonalas folyóiratot.
Átfogó műveiben a hazai madárfaunát írta le. Chernel I. szerint, aki nagyra értékelte a munkásságát, Madarász Gyula műve “a hazai madárvilág megismerésének vezérfonala”.
Elismertségét bizonyítja, hogy egy papagájfajt (Psittacella madaraszi), a felfedező német ornitológus, Meyer róla nevezte el.
Ő maga az általa felfedezett egyik fajdfélét (Tetrahasis szechenyii) a politikai példaképéről, Széchenyi Istvánról nevezte l.
Leginkább figyelemreméltó ornitológiai munkája, melyet a saját költségén adott ki, a Magyarország madarai (1881 Bp.) gyorsan közismert és keresett könyvvé vált.
Művészeti munkásságára mestere, Ligeti Antal tájképfestő volt nagy hatással. Kezdetben, miközben orvosi tanulmányokat folytatott, maga is tájképeket festett, ám Margó Tivadar professzor az állatvilág felé fordította az érdeklődését. Képzőművészeti alkotásait puha festőiség és tudományos hűség egyaránt jellemzi. Fotó forrása: http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/madaras/index.htmlMadarász-papagáj (Psittacella madaraszi - Madarász’s kleiner Bindensittich - Madarász’s Parrot - Lorito-tigre de Madarasz – madaragashirainko - Pappagallo di Maderasz): a valódi papagájok alcsaládjának nagyon ritka, mintegy 14 cm nagyságú faja. R. Low már nem is tárgyalja, mert szerinte valószínűleg kipusztult.
Ez annál is fájdalmasabb volna számunkra, mert az egyetlen papagáj, amelyet magyar emberről, a kiváló ornitológusról, dr. Madarász Gyuláról neveztek el.
Nem hallgathatjuk el, hogy más vélemények szerint itt az olajszínű papagájnak az Új-Guinea hegyvidékein és a környező szigeteken előforduló alfajáról van szó.
Ezt a véleményt Forshaw sem osztja, mert a P. madaraszi esetében szembeötlően vaskosabb a csőr, mint a P. modularisnál, továbbá itt a szárnyon jellegzetes aranyos díszítés mutatkozik. Sőt van egy harmadik elképzelés, eszerint a Madarász-papagáj a P. modesta alfaja.
A névadó, felfedező a német Meyer volt.
A csőr itt szaruszínű, a láb szürke, a szem barnás. A homlok gesztenyebarna, ugyanilyen a csőr körül másutt is, továbbá az áll és a szemöldökcsík.
A homlok barnája finom átmenetel válik sárgásbarnássá, de a tollak szegélye őrzi a barnát, így egy sajátos rajzolat alakul ki, amely a hátat, a szárnyfedőket és a fartájékot is jellemzi.
A hát, a farcsík és a felső farkfedők alapszíne sárga. A szárny sárgászöld, az evezők sárga végével és a szárnyhajlat kék foltjával. A mell zöldes árnyalatú barnás, a has és a testoldal szintén sárgás. A farkfedők élénkpirosak. A rövid, lekerekített farok barnás szegéllyel zöldes.
Az alfajai:
m. huonensi
: huon-szigeti Madarász-papagáj,
m. hallstromi: sötét Madarász-papagáj,
m. major: nagy Madarász-papagáj.
A Huon-félszigeten előforduló P. m. huonensis barna részei aranylóbbak, mint a törzsalaknál.
A hallstromi alfajon az aranysárgát citromsárga helyettesíti, de a tollazat összességében sötétebb.
A P. m. major nagyon hasonlít az olajszínű papagájhoz, de a méreteit tekintve számottevően nagyobb.
Másutt az alfajok az olajszínű v. szerény papagáj alfajaiként jelennek meg.
Fotó: Szűcs Lóránd
http://j-gould.tamagawa.jp/Japanese/icons/newg/newguinea5.htmlmadarász-szervezetek: a teljesség igénye nélkül
a spanyol madarász-szervezetek szövetsége: →F.O.C.D.E.,
a világ madarász-szervezeteinek szövetsége: →COM,
a német kanáritenyésztők szövetsége: DKB (→COM)
TIT Stúdió ORSZÁGOS DÍSZMADÁRBARÁT-KLUB - átalakult,
TIT Csongrád megyei Egyesületének díszmadártenyésztő csoportja,
Kedves de-quki!
Örülök, hogy felfigyeltél a dologra.
Bár mintha volna valami kétkedésszerű a soraidban.
Mondjuk nagyobb ovációt vártam, mert azt hiszem, hogy ez igazi szenzáció.
És ha nekünk magyaroknak se fontos a dolog, akkor megette a fene!
Amúgy semmi okom a kételkedésre, hiszen a Tamagucsi Múzeumtúl kapott J. Gould illusztráció és a Szűcs úrtól kapott fotó összehasonlítása a laikus számára sem hagy kétséget.
Olyan öröm ért ma, hogy bárki megirigyelheti: Ausztráliából levelet hozott a számítógép, hogy egy ott élő kedves hazánkfia, Szűcs Lóránd engedélyezi több mint 100 madárfotójának a lexikonban való felhasználását.
A dolog egy Brehm-papagáj fotóval vette kezdetét, amely kurriózumnak számít, s Szűcs Lóránt: Brehm-papagáj
miután a szerző engedélyezte a felhaszálást, azon lelkendeztem, hogy ennél csak egy Madarász-papagáj tudna jobban megörvendeztetni.
A kiváló magyar ornitológusról elnevezett papagáj a forrásaim szerint már nem lelhető fel. S amikor egy japán múzeumtől sikerült szerezni egy J. Gould illusztrációt a papagájról, hát "madarat lehetett volna velem fogatni".
Na, erre ez a kedves ember küldött egy na mit is?
EL NEM FOGJÁTOK HINNI!
Fotót a Madarász-papagájról - olyan ez, mint a mesében!!!!
s ha valaki esetleg kételkedne, annak íme:
Madarász-papagáj
Időközben kiderült, hogy Sz. L. nem véletlenül kattintott a madarakra, hiszen már 3000 (!!!) madárfaj példányait sikerül megfigyelnie és számos fotó is gazdagítja gyűjteményét. Ezekből több mint százat rendelkezésemre bocsátot, amiért ez úton is kifejezem hálás köszönetemet.
Nekem is volt vagy 10 fészekaljam házi verébtől még a 80-as években. Kerti volierjeim körül minig settenkedett éjszaka 1-2 macsek, s a felzavart madarak sokáig nem tudtak a sötétben elülni. Akkor azt találtam ki, hogy az 1. és az 5. volierbe betettem 1-1 20-es izzót, s amint lement a Nap, ezeket bekapcsoltam.
A félhomályban könnyen visszataláltak a madarak fészekre stb.... Ezen túl az 5. volier verebei rákaptak a lámpafényre odasereglő rovarokra, s ettől kezdve tulajdonképpen nem volt gond az etetésük még fészkelés idején sem!
No, és lássuk mi van erről a lexikonban:
házi veréb (Passer domesticus - Haussperling - House Sparrow) v. csuri: régebben a pintyfélék, ma már a szövőpintyfélék, ill. a verébfélék családjába sorolt faj. A valódi élőhelyéről, Európából, Észak-Afrikából, a Nílus völgyéből és Ázsiából a világon szinte mindenüvé behurcolták. Kína is így jutott hozzá. Fotó (hím és tojó): Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
A számára új areákban a ragyogó alkalmazkodó képessége folytán gyökeret eresztett, sőt, szinte ellepte azokat a tájakat is. A hatalmas elterjedési terület mellett az alábbi alfajok alakultak ki:
Passer domesticus
africanus,
brutius,
bactrianus,
balearoibericus,
biblicus,
hufufae,
hyrcanus,
niloticus,
indicus,
maltae,
payni,
parkin,
rufidorsalis,
persicus,
tingitanus.
Az alfaja (P. d. italiae), az →olasz veréb helyzete vitatott. Vannak rendszerezők, akik szerint önálló faj.
Nem idegenkedik az embertől, meg lehet szelídíteni, amikor is kedves házibarát válhat belőle.
A tollazatában a fekete, a szürke és a barna klb. árnyalatai keverednek. A hím a fejtetőn szürke. A háton és a nyakán gesztenyebarna, de a nyakon feketével csíkozott.
Az arci rész fehér, a szem alatt egy a fültájékig futó fekete csíkkal díszített.
A hím könnyen felismerhető a határozottabb színeiről, és elsősorban a fekete torokfoltjáról. A fekete alul fokozatosan belevész a has szürkéjébe.
A torokfolt a tojóknál hiányzik, s itt a tollazat összességében barnásszürke. A háton és a nyakon mutatkozik rajzolat.
A fiatalok a tojókhoz hasonlítanak.
Annyira közismert, hogy aligha kell jobban részletezni.
Az ember közelében költ. A zárt, rendetlenül megépített fészke a legkülönfélébb mélyedésekben fellelhető, s belül azt a legkülönfélébb puha anyagokkal (fű, moha, toll, szőr, papírzsebkendő...) béleli.
Előfordul, hogy elfoglalja a fecskék, a gyurgyalagok v. bármely más, nálánál gyengébb madár fészkelőhelyét.
Ott lehet látni a gólyánál és pl. a ragadozók fészkében is albérlőként.
Esetenként előtör belőle a régi szövőmadár ösztön és fákra is hajlandó fészkelni.
Évente három fészekalja is van. 5-8 szürkésfehér pettyekkel díszített zöld tojásból áll egy fészekalja.
A hím is megkotlik.
A kicsik a 13-14. napon kelnek. A két szülő együtt neveli fel a kicsinyeit, s ilyenkor rendkívüli hasznot hajtanak a rovarpusztításukkal, mert csőrből, rovarokkal etetnek.
Sőt, ilyenkor már-már "ragadozóvá" válik több, hiteles megfigyelés ad számot arról, hogy e közismert magevő a költési időszakban kisebb hüllőket, fali gyíkokat is zsákmányol, hogy a fokozott állati fehérjeigényét kielégítse.
Közismert, hogy a konyhai hulladékot és a szemetet is szívesen átvizsgálja. Szokott is találni ott kedvére valót.
14,7-15 cm nagyságú rendkívül szívós magevő, amely más madaraknál könnyebben birkózik meg a környezeti ártalmakkal, jól alkalmazkodik a változó környezeti hatásokhoz.
A fehér sávval díszített szárny hossza 71-81 mm. A fekete evezők rozsdabarnával szegettek.
A barnás farok 54-58 mm.
A láb barnás hússzínű, a csüd 17-20 mm.
A csőr 12-13 mm, a hímeknél fekete, a tojóknál és a fiataloknál barnás színű.
A költőhelyéhez eléggé hűséges, attól ritkán távolodik el több kilométerre, de a szükség esetenként továbbhajtja.
A szibériai térhódítása során 100-200 kilométert tett meg évente, s így 1700-ban Irkutszktól már a Léna forrásánál bukkant fel. 1850-től 25 év alatt a Jenyiszej mentén a 66. szélességi fokig jutott.
Sőt, újabban előfordul a sarkkörön túl is.
A fiókái felneveléséhez igényli a rovarokat és megcsipkedi a gyümölcsöket is.
A magevők közül egyedül a házi veréb nem élvez védelmet*. Pásztor Lajos jelzi, hogy a kanárival (!) keresztezhető, ami tekintve a két faj rendszertani közelségét, érdekes, de nem megdöbbentő.
Meg kell még említeni, hogy újabban nyugaton a madárkedvelők körében - "A veréb is madár!" felkiáltással - kezd kialakulni a verébtartás kultusza.
A tenyésztési eredmények sorában érdekességek is mutatkoznak: fehér veréb, pasztell veréb.
Esetenként vadon élő állományban is felbukkannak mutánsok, leggyakrabban tarka színváltozat, de ezek eliminálódnak.
Tekintve, hogy a verébutánpótlás nem olyan kérdéses és természetellenes, mint más vadon élő madaraknál, már csak madárvédelmi szempontból is érdemes volna több figyelmet szentelni ennek az irányzatnak hazánkban is.
* ez ugyebár javításra szorul, túlkép vehetitek úgy, hogy javítottam is: eszmei értéke 1000 Ft
Tényleg az ember annyira nem ismeri a környezetében élő madarakat állatokat, hogy egy "szürke háziverebet" sem ismer. Én is azt gondoltam, hogy csak magokat eszik. Amikor a baromfiudvarba beszórják a takarmányt régebben sok-sok veréb ette a kukoricát a búzát. Nem is figyeltem meg, hogy rovarok után is kutat. De hát a jó pap is holtig tanul. Én is tartottam díszbaromfit (törpe cochint) de már csak a galambok maradtak. Ha megírod az e-mail címedet, vagy telefonszámodat az én címemre pirosvillam@freemail.hu akkor megbeszélhetünk egy időpontot egy személyes találkozóra. Üdv:István
Régebben exotáztam (zebra, rizs, sirályka standard kiállítási madarak + 15-20 féle nem domesztikált díszpinty), kiállításokra is jártam, de aztán Pécsről idejöttem Kaposvárra az egyetemre, és a távmadarászat nem ment. Akkor 10 évig nem volt semmi, inkább akvarizáltam és terrarizáltam, most díszbaromfiaim vannak, az idei évig víziszárnyasok is, de azt most fel kell számolnom, csak a kapirgálók maradnak. Ha minden jól megy, jövőre tudom modernizálni a helyüket (új röpdesor, új épület) akkor jöhet újra a nagy szerelem a díszmadarak. Addig is marad az észosztás: a Díszmadár és díszbaromfitenyésztés, és Ornitológia tantárgyak oktatása az érdeklődő hallgatóknak. Na ennyit rólam. A verebekről nagyon sokan nem tudják, de felnőtt korukban is legalább 50%-ban rovarevők, fiókát meg szinte csak azzal nevelnek.
Nem hiszem, hogy a "legyes" hozzászólások különösebb kommetárt igényelnénel - azt hiszem, teljesen egyértelmű a helyzet.
Remélem, egyértelmű a lexikonból származó alábbi kivágás is:
karotinoidok: a glicerint nem tartalmazó lipidek közé sorolható legelterjedtebb, természetes szénvegyületek.
Néhány gombafaj kivételével minden növényben megtalálhatók, és jelen vannak az állati szervezetekben is.
Az ikrák, peték, tojások sárga színe a karotinoid tartalmuk következménye, ami erősen függ a táplálékban lévő karotinoidok elérhetőségétől. Ennek ismerete annak fényében válik jelentőssé, ha tudjuk, hogy a karotinoidok kiváló szabadgyökfogók, és megakadályozzák a fejlődő embrió biológiailag aktív membránjainak destruálódását az agyban és a májban. A tojássárgájában lévő karotinoidok mennyisége és minősége tehát, hasonlóan a tesztoszteronhoz, befolyásolhatja az embrió további életkilátásait.
Azt is tudni kell, hogy a karotinoidfelvétel „költséges” folyamat, ill. a tojónak a rendelkezésére álló karotinoidmennyiséget meg kell osztania saját élettani folyamatai és az embriók szükségletei között. A fészekalj tojásainak karotinoid tartalma tehát komplex folyamat eredménye: befolyásolja a tojó táplálékszerző képessége, egészségi állapota, tapasztalata és (a kutatók feltételezése szerint) talán a szociális környezet is.
Az örvös légykapók vizsgálata megerősítette, hogy a kis szárnyfoltú hímek fészekaljaiban a tojássárgája szignifikánsan vörösebb színárnyalatú, mint a nagy szárnyfoltúakéban. Figyelemre méltó az is, hogy azok az örvös légykapó tojók fektettek többet a tojás minőségét javító biológiailag aktív molekulák bevitelébe, amelyek párja nem rendelkezett költési tapasztalattal, azaz „rossz” szülőnek lehetett elkönyvelni.
Lényegében jó tudni, hogy mind a tesztoszteron, mind a karotinoidok többféle mechanizmus által életerős, egészséges fiókák kelését eredményezhetik, amelyek táplálékkérő aktivitása az átlagosnál élénkebb. http://www.matud.iif.hu/03aug/008.html
Biokémiai szempontból olyan növényi pigmentek tartoznak ide, mint a →karotinok, az →A-vitamin és a →retinál. karotinok: a karotinoidok csoportjának legfontosabb képviselői. A legkülönfélébb növényekben (kukorica, paprika, répa stb.) viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő, állati szervezetekben A-vitaminná alakulnak.
A sárgarépa (Daucus carota) pigmentjének, a karotinnak a nevéből származik a karotinoid csoportnév is.
Három izomer karotinmódosulat (alfa-, ß- és µ-karotin), vm. a likopin összképlete megegyezik (C40H56).
A karotin legnagyobb jelentősége az állatvilágban az, hogy a retinol (→A-vitamin) a ß-karotinból képződik.
kárpáti faunakerület, Carpaticum: →közép-dunai faunaterület. karrier galamb (Carrier): a valódi orrdudoros galambok alcsoportjának legismertebb faja. Az ősi, ún. küldönc galamb fokozatos tenyészkiválasztásával hozták létre Észak-Afrika, vm. a mai Töröko
Szörföztem egyet és a karotinnal kapcsolatban kaptam egy jó adag megerősítést. Ennek hozadékaként kiegészítettem a karotinoidok-címszót - remélem (fentiek fényében) nem nagyon kell magyarázni, miért is olyan fontos a díszmadarak számára a sárgarépa.
Igen valószinüleg igazad van, mert régebben szunyogháló volt az ajtó elött, most már nincs és még sincs annyi légy és bogár mint régebben. Sajnos én az idén még nem láttam fecskéket gyülekezni, pedig pár éve tele volt velük ilyentájt a villanyvezeték. Kedves "molnarmarci" milyen madarakat tartasz? Érdekes lehetett a verebeket tartani, én azt hittem, hogy azok magevő madarak és nem is esznek legyeket.
Én foglalkoztam régebben a háziveréb tenyésztésével, és azt hiszem tudom miért fogyatkoznak meg manapság: nem is gondolnánk, mennyi rovareleségre van szüksége egy fészekalj felneveléséhez egy verébpárnak. Én nem messze Kaposszerdahelytől, Jután lakom, és itt is van egy tendencia, mint azt hiszem minden faluban a nagyobb városok környezetében: az emberek nem tartanak állatokat. Itt most nem a kutyákra, macskákra, és egyéb kedvencekre gondolok, hanem az anyakocákra, baromfira. Ebből adódóan nincs LÉGY! Ahol van állat, (mint nálam is temérdek baromfi) ott is vegyszerrel irtják a legyet, mert a szomszédok jajgatnak miatta (én is irtom). Ebből adódóan most amikor gyülekeztek a fecskék, összesen 17db-ot láttam Jutában!!! Ez katasztrófa, főleg azt tekintve, hogy amikor 6 éve ide költöztünk, csak a mi udvarunkban 3 fészek volt, annak ellenére, hogy rendszeresen leverték az előző tulajdonosok, amit elértek. Volt molnár és füsti fecske is.
Most úgy jártam, mint jópár éve az unokahúgom, aki tőlünk szeretett volna képeslapot küldeni a szüleinek, és a postán, mikor szóltak neki, hogy nincs rajta a címzett, azt felelte: De rajta van: Anyának, és Apának:-))
A méret sajnos stimmel, vagyis aszerint simán lehetett kanári:-( Sajnálom. Inkább be kellett volna fogni, de az egész olyan pillanatoka alatt történt, és olyan felkészületlenül ért. Mire rácsodálkoztam, már el is röppent:-((
Nemrég egy nimfát próbáltam meg befogni, de sajnos sikertelenül.
Köszönöm a kimerítő ismertetést!:-) Sajnos ennek alapján sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy ő-e a kertünk visszajáró lakója, mert mivel nem akartam megzavarni a nyugalmát, csak távolról volt alkalmam látni, és a fiókáknak is csak a hanját halottam, amikor az odu közelében jártam. Az Minden esetre biztos, hogy májusban költött, és aztán igen hamar odébálltak.
A sárga madárról csak annyit, hogy engem is elbizonytalanított, hogy nem kanári volt-e, annyi fajtája van a kanáriknak is... nem tudom. Az biztos, hogy szép hangú madár volt....számomra örökké rejtély marad, hogy miként lehet, hogy az ujjamra ült:-)
Ha esetleg az lett volna, életben maradhat a szabadban?
A Madárbarát Lexikon felajánlását nagyon köszönöm! Címem: 2464 Gyúró, Petőfi út 32.
seregély (Sturnus vulgaris - Star) fellegmadár, seregény, seregbejáró, seregi: társaságkedvelő, vonuló énekesmadár, amely ha nem is kolóniákban, de szívesen költ egymás közelében. Fotó: Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
A seregélyfélék családjának névadó faja.
Alfajokban gazdag (zárójelben az elterjedési centrum):
Sturnus
v. caucasicus
(a Kaszpi-tenger melléke),
v. faroensis (Faeröer-szigetek),
v. humii (Kasmir),
v. minor (Pakisztán),
v. nobilior (Afganisztán),
v. polphyronotus (Turkesztán),
v. poltaratskyi (Közép-Szibéria),
v. purpurascens (Örményország),
v. tauricus (Dél-Ukrajna),
v. zetlandicus (Shetland-szigetek).
A nagysága 21 cm.
Március elején érkezik, s hazánkban évente kétszer költ. Fészekaljanként 5-7 kékeszöld tojást rak, melyekből a fiókák a 12-13. napon kelnek ki. Az első fészekalj fiókái májusban már együtt járnak a cseresznyéskertekbe a szüleikkel dézsmálni a termést.
Könnyű őket elkülöníteni az idősebb madaraktól a matt, barnás tollazatuk alapján.
Októberben felhőnyi seregek keresik fel a szőlőket, s ott óriási károkat tudnak tenni.
A gyűrűzések tanúsága szerint ezek a vandál csapatok már nem a hazai madarakból állnak össze, hanem azokat az északról vonulók alkotják. A nálunk fészkelők októberben már messze délen vonulnak.
Az őszi seregély seregek nem csak nappal vannak együtt, hanem az éjjelt is együtt töltik. Az éjjeli pihenés céljából legszívesebben a nádasokat lepik meg, s ott gyakran több csapat is megbújik, esetenként több százezer (!) madár.
Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de a cseresznyének nem tud ellenállni. Ez a feketés, acélzöld fényű madár nászruhájában rendkívül szép: a fedőtollai végében nyíl alakú, fehér foltok teszik fénylővé.
A csőr sárga. A láb feketés. Az írisz barna.
De a szépségét nem mindenki értékeli, mert a seregély sok kárt tesz a gyümölcsösökben, még inkább a szőlőkben.
Amerikába az első telepesek vitték be érzelmi alapon, de ma már túlzott elszaporodása folytán ott is valóságos csapást jelentenek.
Rendkívüli alkalmazkodóképességét bizonyítja, hogy Dél-Afrikában is megállja a helyét, sőt a rőtszárnyú seregély rovására terjeszkedik.
Új-Zélandon, Ausztráliában és a Fidzsi-szigeteken hasonló problémákkal kell szembenézniük a betelepítőknek.
Nálunk védelmet élvez, de augusztus 15. és november 15. között szőlőkben lőfegyverrel gyéríthető.
Különösen a fiatalon beszoktatott példányok könnyen szelídülnek, s mivel jó hangutánzó, kellemes csacsogó lesz, sok madár énekét eltanulja. Sőt, emberi hangokra is megtanítható.
Robiller szerint fogságban napi 20-30 lisztkukacot igényel, természetesen a rigóknak ajánlott lágyeleség és klf. szaftos gyümölcsök mellett. Már 70x30x40 cm-es kalitban jól érezheti magát. Pásztor L. arról számol be, hogy a fenti kalitban már szaporítható, de eléggé költséges, mert egy 5 tojásos fészekalj fiókái naponta egy liter (!) hangyatojást igényelnek.
Szőlőben, gyümölcsösben az ellene való védelmezés legjobb módszerének a hanggal való riasztás bizonyult: a seregély vészjelzéseit játsszák le időnként magnóról.
A hazai seregélyállomány főként szudáni és algériai telelőhelyeken tölti a hidegebb hónapokat.
A tapasztalatok szerint az előző évi fiatalok 4/5-e elpusztul, soha nem látja újra Magyarországot.
A többiek közül is csak kevés éri meg a lehetséges legmagasabb életkort, ami 20 év.
Az a bizonyos sárga eléggé felpiszkálta a fantáziámat. Ugye nem kanári volt?
Meg különben is! Azt hiszem, neked kell egy lexikon. Miért is nem adod meg a postacímedet, hogy küldhessek?
Szerencsére úgy látszik, ez a ritkulási hullám hozzánk még nem ért el:-) A mi kertünk telis-tele van verebekkel. Ez köszönhető a házunk falát beszövő borostyánnak, ami remek búvóhelyként szolgál a kis rozsdástollúaknak, de nagyon kedvelik a magasra felnőtt sövényünket is. Így én minden reggel a csicsergésükre ébredek, és mondhatom, hogy ez azóta van így, mióta mi lakjuk a házat. Korábban, 13 éve, mikor beköltöztünk, épp azt furcsállottam, hogy annak ellenére, hogy azt gondoltam, vidéken biztosan több a madár, elég kevéssel találkoztam. Hozzászoktam, hogy a bp-i, körfolyosós házban zengzetes madárcsicsergésre ébredtem, és ez itt akkor még nem volt jellemző. Bezzeg most! És nemcsak a verebek száma nőtt. Más egyéb madár is beköltözött a kertbe. Telente a cinkék is szép számmal megjelennek a madáretetőnél, de folyamatosan vannak rigók, gerlék, és még egy csomó más, aminek a nevét sem ismerem. Rozsdafarkúak is fészkeltek már nálunk. :-) A fecskék viszont valóban, mintha kevesebben volnának.
Néha feltűnik egy-két igen különleges fajta, de azok aztán mindig tovább is állnak. Egyszer, egy tiszta sárga kismadár álldogált a kapunkban. A fiaim azonnal kihívtak, mert egyrészt még ők sem láttak ilyet, másrészt viszont ez a kis tollas egy cseppet sem félt, sőt. Mikor kimentem, biztosra vettem, hogy amint közeledni fogok felé, elreppen, de tévedtem. Érdeklődve nézett rám, és kivárta, míg lehajoltam érte, és még az ujjamra is felült. Felemeltem, és néztem egy ideig. Ő is nézett, aztán elrepült. Azóta sem tudom, hogy mi lehetett.
Aztán meg az odunkban minden évben költ egy madár. Sokak szerint seregély. Én ezt nem tudtam megállapítani, mert seregélyt mindig csak több százas rajban, és messziről láttam, de lehet, hogy az volt. Minden esetre évről-évre nálunk neveli fel a kicsinyeit. Meg aztán volt itt már valami pintyféle kis apró madárcsalád is. Ők a barackfán építettek fészket.
És akkor még nem szóltam a kertünk végében gyakran felbukkanó fácánokról, amiknek a hangja semmivel sem téveszthető össze...
"...amelyet hazánkból Hollandiába akartak csempészni." Azt fontos megjegyezni, hogy valószínűleg szerbiában fogták be őket, és hazánkon keresztül akarták hollandiába vinni.
Így igaz, nem csak a verebekről van szó. Nagyon sok (rengeteg) madár fajról van szó. Gyerekkoromban kaposvár külső területén laktunk, de ott is hallottuk nyáron a pacsirtát dalolni és láttuk, hogyan szitál, repül a levegőben. Sajnos a mai fiatalabb nemzedék már keveset lát , hall ílyen bemutatót. Az is sajnos és igazság,hogy nem becsüljük a körülöttünk lévő természsetet. Pedig az intő jel , hogy a természettel mi is tönkremegyünk. Nem mindig a fiatalokban kellene keresni a hibát sem. Egész kis srác koromban, fogtam egy verebet( Ő volt az első madaram)Nem volt hová tegyem és apám csinált egy kis kalitkát, ott neveletem és késöbb utjára engedtem. Manapság hiába akar egy gyerek, madarat, galambot a szülők nem adnak nekik motivációt, hogy elindítsák az állatszeretetre a gyermekekeket. Késöbb már úgy is egyedül nevelnék a madarakat az állatokat, csak el kéne indítani őket azon az úton, hogy szeressék meg az állatokat. Sajnos akiknek ez szólna azok nem is olvassák, mertnem érdekli őket. Sorra lövik le a gyerek szeme láttára a verebet a cinkét stb.Szóval a veréb is szép madár, csak meg kell nézni és nem bántani, mert a jövőnket teszzük tönkre vele.
Ott is kellett aludnunk, hát gondoltuk, este csajozunk egyet. Kimentünk (volna) a Széchenyi térre, de utunkat állták, s amint lement a nap, lett nagy puskaropogás.
Sörétessel durrogtattak bele a fák koronájába, ahol ezerszám húzódtak meg a verebek.
Ezerszámra, s ahogy bizony "potyogtattak" rendületlenül, a sétálók bosszúságára...
Na, szóval a város zúgolódására született a döntés, hogy ritkítani kell az állományt.
Volt ez úgy a 70-es évek elején.
Hát mostanság ilyesmi szóba se jöhet - na nem azért, mert már sokkal nagyobb becsben tartjuk a madarakat...
Meg hogy barbarizmus.
Ahogy Pirosvillám barátunk írja, maholnap eseményszámba megy egy-egy házi veréb is. Pedig mi se a VII. kerületben lakunk.
Az okok?
Hát, biztosan számosak.
Talán legfőképpen a sok szemét.
Hogy a fiatalokat meghökkentsem: a 60-as években Zuglóban laktunk, s egy héten egyszer jött a szemetes, pénteken.
Általában akkorra jött össze egy azaz egy vödör (10 l) szemetünk (egyke lévén 3 fős családban éltem).
Most, az utcánkban van házaspár, aki két, szögletes zöld kukát megtölt egy hét alatt - sokszor még mellé is pakolnak.
Hát valami nyilván van abban, hogy az ember a sok-sok vegyszerrel, szeméttel túlterheli a természetet, nincs körforgás, lassan pusztul a növényvilág, folyamatosan senyved az állatvilág, az egész természet beteg, s félnünk kell, hogy ránk is sor kerül.
Igen védeni kell a házi verebet is! Nem tudom merre mennyi a házi veréb, de felénk igen kevés van! Kaposvár mellett lakom Kaposszerdahelyen. pár éve még az előtér alatti résekbe is beköltöztek és az idén még a galambház körül sem lehet látni. A galambjaim álltal kiszórt elpocsékolt magokat ki szokom szórni a kert végén egy kis tisztásra, sajnos már az sem fogy el. Fecskét is már csak hirmondónak látunk. Sajnálnám, ha a házi veréb is erre a sorsra jutna. Ha valaki tudja miért pusztulnak a verebek legyen szíves írja meg és próbáljunk segíteni rajtuk.
(3) A 8. számú mellékletben szereplő állatfajok közül
a) a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) pénzben kifejezett értéke egyedenként 1000 Ft,
b) a siketfajd (Tetrao urogallus), a nyírfajd (Tetrao tetrix) és a barna medve (Ursus arctos) pénzben
kifejezett értéke egyedenként 50 000 Ft,
c) az a)-b) pontban nem szereplő fajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 20 000 Ft.
Vagyis a házi veréb is már védelmet élvez egy szerény 1000 Ft-os tarifával!!!!!
(5) A 7. és a 8. számú mellékletben szereplő növény-, illetve állatfajok esetében a Tvt. 42. § (3)-(4)
bekezdése, valamint a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély - a 4/A. §-ban foglalt eltérésekkel - csak
korlátozott számú példányra
a) kutatási, oktatási célból,
b) egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy
c) egyéb közérdekből
adható.”
„4/A. §
(1) Közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági
termelés biztosítása érdekében - amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért - a bütykös hattyú
(Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály
(Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög
Igen Tisztelt Tibor Ma megkaptam a Lexikon Lemezt. Nagyon örülök és nagyon tetszik! Gondolom sok-sok napot, estét fogunk mellette eltölteni. Most is órákig nézegettük mire felocsudtam, hogy illene megköszönni. Nagyon szépen köszöm én és a családom nevében. Sajnos a monori börzén nem találtam meg(nem tudta senki merre van Ön) Remélem ez a nagy munka tovább folytatódik, ha tudok valamiben segíteni szívesen rendelkezésére állok ahogy a munkám engedi. Üdvözlettel: Tián István Kaposszerdahelyről
hoppá! nem ez az (EZ MÉG SZŰCS LÓRÁNDÉ)
IGEN EZ AZ! HÁT NEM GYÖNYÖRŰ?
Elismertségét bizonyítja, hogy egy papagájfajt (Psittacella madaraszi), a felfedező német ornitológus, Meyer róla nevezte el.
Ő maga az általa felfedezett egyik fajdfélét (Tetrahasis szechenyii) a politikai példaképéről, Széchenyi Istvánról nevezte l.
Leginkább figyelemreméltó ornitológiai munkája, melyet a saját költségén adott ki, a Magyarország madarai (1881 Bp.) gyorsan közismert és keresett könyvvé vált.
Művészeti munkásságára mestere, Ligeti Antal tájképfestő volt nagy hatással. Kezdetben, miközben orvosi tanulmányokat folytatott, maga is tájképeket festett, ám Margó Tivadar professzor az állatvilág felé fordította az érdeklődését. Képzőművészeti alkotásait puha festőiség és tudományos hűség egyaránt jellemzi. Fotó forrása: 
Ez annál is fájdalmasabb volna számunkra, mert az egyetlen papagáj, amelyet magyar emberről, a kiváló ornitológusról, dr. Madarász Gyuláról neveztek el.
Nem hallgathatjuk el, hogy más vélemények szerint itt az olajszínű papagájnak az Új-Guinea hegyvidékein és a környező szigeteken előforduló alfajáról van szó.
Ezt a véleményt Forshaw sem osztja, mert a P. madaraszi esetében szembeötlően vaskosabb a csőr, mint a P. modularisnál, továbbá itt a szárnyon jellegzetes aranyos díszítés mutatkozik. Sőt van egy harmadik elképzelés, eszerint a Madarász-papagáj a P. modesta alfaja.
A névadó, felfedező a német Meyer volt.
A csőr itt szaruszínű, a láb szürke, a szem barnás. A homlok gesztenyebarna, ugyanilyen a csőr körül másutt is, továbbá az áll és a szemöldökcsík.
A homlok barnája finom átmenetel válik sárgásbarnássá, de a tollak szegélye őrzi a barnát, így egy sajátos rajzolat alakul ki, amely a hátat, a szárnyfedőket és a fartájékot is jellemzi. 
A hát, a farcsík és a felső farkfedők alapszíne sárga. A szárny sárgászöld, az evezők sárga végével és a szárnyhajlat kék foltjával. A mell zöldes árnyalatú barnás, a has és a testoldal szintén sárgás. A farkfedők élénkpirosak. A rövid, lekerekített farok barnás szegéllyel zöldes.
Az alfajai:
Szűcs Lóránt: Brehm-papagáj
Madarász-papagáj
Pásztor L. arról számol be, hogy a fenti kalitban már szaporítható, de eléggé költséges, mert egy 5 tojásos fészekalj fiókái naponta egy liter (!) hangyatojást igényelnek.
Szőlőben, gyümölcsösben az ellene való védelmezés legjobb módszerének a hanggal való riasztás bizonyult: a seregély vészjelzéseit játsszák le időnként magnóról.
A hazai seregélyállomány főként szudáni és algériai telelőhelyeken tölti a hidegebb hónapokat.
A tapasztalatok szerint az előző évi fiatalok 4/5-e elpusztul, soha nem látja újra Magyarországot.
Nem csak róla van szó!!!!
