egyelőre semmi hivatalos átadás, szerintem talán próbaüzemben működhet. azt sem tartom kizártnak, hogy a köznépnek talán sosem nyílik meg, mert a miniszterelnökség fogja használni. több mint 300 új munkahely lesz a Színház utcában, ahol talán hat autó parkolhat majd, azaz csak a miniszterelnök és tekes csapata.
Márpedig büszkék lehetünk a házunkra, ugyanis a privatizációkor itt a legfelső gang egy része az udvartól volt feldúcolva. Azóta kívül belül tataroztunk, folyamatosan karban tartjuk a tetőt, cseréljük a strangokat, béleljük a kéményeket, cseréltük az udvari előlépcsőket és az udvari és pincei szennyvízcsatornát. Nem beszélve a kamerarendszerről, amit már korszerűsíteni is kellett.
A strangok cseréje független a ház életkorától, mert azt nemcsak a 200 éves házakon szükséges elvégezni, hanem minden 70 év felettinél.
Arra nem kaptam választ, hogy vajon látszik-e messziről egy házon, hogy magán vagy önkormányzati tulajdonú-e. Mert ha nem, akkor milyen alapon gondolja bárki, hogy a magántulajdonosok nem tudják jó karban tartani? Te is írod, hogy az új tulajdonosok többet áldoznak az épületre. És nemcsak az újak, hanem a régiek is, akik addig legfeljebb a lakásaikra költöttek, a házra nem. Amúgy azt nem is nagyon tehették volna meg...
Arra a tényre sem reagált senki, hogy a Várban vannak magán műemlék házak, amiket folyamatosan rendben tartanak a tulajdonosok a műemlékvédelem előírásait betartva.
fogalmad sincs ezek szerint egy műemléki felújításról
én arra a házra sem lennék büszke ahol laksz, ha neked ez a felújítás vagy a jó állapot akkor tényleg el kell mindent adni
egy 200 éves házban a 60 éve belegányolt strangokat kicserélni is tízmilliós tétel, a kapu restaurálása - tehát nem egy pemzlivel lefestése sok százezer, vagy vegyük a házak alapzati szigetelését
a felújítási hajlandóságról pedig annyit, hogy az egyik kockában 15 éve nem szavazzák meg a homlokzati felújítást, az is igaz, hogy elmegy 4-5 öreg a gyűlésre a többi tulaj külföldi vagy nem él itt - de ezt is jól tudod
elmondom mi lenne, ha eladnák a műemlék házakat: hónapokon belül a fele gazdát cserélne, aki marad az egy év múlva menekül el már sokkal kisebb haszonnal, amikor az újak belekezdenek a renoválásba
mindenesetre a te lakásaid árát negatívan érintené az ügy
a parkolást nem értem, hogy sikerült idecitálni
a parkolási cég NEM TERMEL HASZNOT, a bevétel az önkormányzaté
A felvetésem lényegére nem reagáltál, hogy vajon kirínak-e a magánházak rosszabb állapotukkal az önkormányzati házak közül? Ha szerinted sem, akkor semmi sem indokolja, hogy miért nem adták, adják el a műemléknek nyilvánított házakat, különösen azokat, amik nem is túl régiek, csak ugyanazon a telken van egy régebbi ház is, ami miatt az újabb ház is tilalom alá került.
És a műemlék házaknál sem gyakori, hogy ezeréves festmény rejtőzzön sok réteg festék alatt.
Ki ellenőrzi, hogy reálisak-e a közpénzből megrendelt tatarozások költségei? Kit érdekel ez, ha azzal sem törődik senki, hogy a parkolási társaság évi 440 milliós bevétel mellett csak nevetségesen kicsi, 2,5 milliós hasznot ért el?
Csatlakozva az előttem szólóhoz: ha érdekel a téma, akkor nézz utána, hogy mennyibe került egy nagyjából azonos komplikáltságú homlokzatfelújítás egy önkormányzati és mennyibe egy magánházon. Meg fogsz lepődni a különbségen. Hidd el, nem a levegőbe beszélek, mert már bebizonyítottuk, hogy mennyire más a hozzáállás, ha magánház intézi a felújítást.
számtalan műemlékházban eladták a lakásokat a kerületben, ezért kérdeztem
másrészt, ugyan, meséld el, hogyan fizetnek ki az egyszeri lakók 100 forintos közös költségből egy egyszerű 100 milliós MŰEMLÉKI homlokzati felújítást?
mert ugye ez nem abból áll, hogy lefestik egy pemszlivel
a Fő utcában konkrétan a belső lépcsőházban elköltöttek 15 milliót azért, mert volt egy ezer éves falfestmény a nyolc réteg festék alatt - csak erre
Miért off a beírásod? Ennél kerületibb téma nemigen van. A kerületgondnok gondossága, szorgalma és kreativitása közismert, de nem merem dícsérni, mert ezzel árthatok neki...
Amúgy épp most néztük meg a kisunokánkkal közelről a betlehemet. Nagyon életszerű és érintetlen, azaz senki nem tett benne kárt.
off: Mellette meg 2 karácsonyfa is van ami éjjel tök szépen világít. Ott voltam amikor állították valami várgondok igazgatta a munkásokat hogy hova hogy tegyék és az az érdekessége hogy nincs sehogy se lerögzítve sehova mert nem lehetett. Karácsonyra mégis állnia kellett a fának így egy ipari napernyős teherautóról szedték le az erre gyártott talapzatot amit fentről vagy 16 kővel leterheltek. Most mondd azt, hogy nem kreatívak az önkormányzatnál :) :) Szerintem jó lett.
A Betlehemen lehetne azért finomítani de így is szép. Ugye a nagy kérdés hogy legyen e benne kisjézus vagy ne legyen benne karácsony előtt. Valahol benne van, de csak karácsonykor születik meg. Viszont ha nincs benne akkor mit keresnek ott a pásztorok már 2-3 héttel a születése előtt. Nehéz ám ezt jól csinálni :)
Ezt nem is tudom elkepzelni, hogy egy dolgozoszobara mikent lehet majdnem 4 mrd-ot elkolteni. Persze, ha nivosabb festmenyeket vesznek oda, akkor ez nem is sok penz.
Hogy vehették volna meg? Az a lakás ugyan csak egy 60 éves épületben van, de mivel a telken van egy műemlék épület is, ezért ez is annak számít. Amúgy több olyan ingatlan van a Várban, ahol egy telken két ház van és az aránylag újat sem tudták megvenni a másik ház műemléki volta miatt, ami érthetetlen és logikátlan, nyugodtan eladhatták volna legalább az újabb épületet.
Hogy nem lett volna egészséges egy telken együtt a magán- és az önkormányzati tulajdon? Ez azért nevetséges, mert a privatizált épületek csaknem mindegyikében maradt önkormányzati tulajdon és ez semmi problémát nem okoz a működésben, az önkormányzat ugyanolyan tulajdonostárs, miont bármelyik másik lakástulajdonos.
A Várban mindig is volt magántulajdonú egy-és kétlakásos családi ház, amiket nem államosítottak, valamint újan épült társasház is. Sőt több olyan társasház is van, amelyek a hatvanas években épültek és azóta is műemlék minősítésűek. Ezeken kívül a rendszerváltás után még 26 épületet megvehettek a bérlők, mert azok nem voltak műemlékek.
Nem igaz, hogy a tulajdonosok nem tudják karbantartani a házakat, mert akkor a magánházak leromlottságukkal kirínának az önkormányzatiak közül. Mindenki láthatja, hogy ez egyáltalán nincs így, kinézetre nem lehet megállapítani, hogy melyik magán és melyik önkormányzati.
A bérlők egyáltalán nem költenek a házra, sokszor a lakásukra sem, a tulajdonosok annál inkább, ezért nem igaz ez az indok lakások nem eladására. Amúgy az egész országban nem volt törvényi akadálya a műemlék házak eladásának, pl. Sopronban, Kőszegen vagy a pesti Belvárosban.
Tehát nem volt jogszabályi tiltás az összes lakás eladásának, csak lakott itt egy műemlékes építész (egy Dunára néző, kétszintes bérlakásban), aki kiharcolta ezt a csak ide vonatkozó tilalmat (most miatta szívhatnak az unokái...).
A linkelt riportban hallhattuk a lakbérek mértékét úgy említeni, hogy annak a legolcsóbb, szociális tarifája milyen kedvező. (Ez nem azért szociális, mert a lakó rászoruló, hanem, mert régi bérlő.) Tehát a legkisebb kategóriájú lakbér sem kisebb, mint a társasházak közös költsége, tehát ez sem alapos indok az önkormányzati bérlakások védelmében.
A jól karbantartott magántulajdonú házakban a közös költség tehát nemhogy nagyobb, mint a bérlakások lakbére, hanem sokkal kisebb. Például a Korona cukrászda házában két évtizede 100 Ft/nm úgy, hogy a háznak a közös költsgen kívül nincs semmilyen extra bevétele (pl. üzlettulajdona, bérbe adott antennája stb.).
Sajnos nincs olyan fórum, ahol e tényeket szembesíteni lehetne a politikusok (valótlan) állításaival.
nem állítottam, hogy bűn volt nem eladni a műemlék lakásokat. amúgy lehet, hogy ezen házak homlokzata nagyjából rendben van, de belül sok a lepusztult, nedves lakás, ahogy egy, a várban rendszeresen dolgozó cég szerelőjétől hallottam.
ez egy tanulmány "interjú" 2016-ban, a riporter ezerrel segít az interjúalanynak elmagyarázni a bizonyítványt. amúgy azt senki nem firtatta, hogy miért van szociális lakbér a budai várban, ami egyébként nagyon helyes, ha már nem vehették meg anno a lakásukat.
