Kedves M. Zoli. Akkor lenne teljesen igazad, ha minden tábornokot kivégeztek volna. (49 okt. 6.) Ad 1. nem mészároltak, hanem hadbírósági itélettel, olyan katonákat itéltek el, akik meghatározott időpont után, is tovább harcoltak, de meghatározott időpontban az osztrák ármádiában teljesítettek szolgálatot. És nem mindenkit végeztek ki, volt alacsonyabb büntetés. Nem mintha szeretném az akkori osztrák politikát,(sőt) de ez így történt. Lehet Haynau vészbíróságának hívni, de komoly szabályok alapján ítélkeztek, és ezt el kell ismerni. Édesviz
Ráadásul éppen a kujbisevi diplomáciai és katonai misszió bázisán képezték a szovjetek titóéknak a rádiósokat és diverzánsokat (elsősorban Szudoplatov és Sztarinov intézeteiben). London alatt pedig, a SIS/SOC bázisán pedig szintén képezték a diverzáns egységeket (elsősorban magyarokból, szerbekből és bosnyákokból). Mindkét helyen a ,,növendékek" hivatalosan a Jugoszláv Hadsereg állományába tartoztak.
Kevésbé ismert tény, de tény.:/ Ráadásul Tito hadseregében igen sok volt a volt jugoszláv katonák és tisztek száma, köztük olyanoké is, akik még a háború előtt átestek diverzáns-partizán képzésen (sielők, ejtőernyősök, hegyivadászok, u.n. ,,csetnik" csapatok (nem összetévesztendő a szerb nacionalista ellenállással!) és u.n. ,,rohamosztagosok" (ugyan olyan csapattestek, mint a ,,csetnikek", de azzal a különbséggel, hogy ezek horvátokból álltak.
Van valahol egy érdekes kis könyvecském, a Jugoszláv Hadsereg elitalakulatairól.
A Balkánon mindenki szép volt: a németek is, az olaszok is, az albánok is, a bosnyákok is, a szerbek is, a magyarok is, és mindenki, aki ott megfordult. Ettől függetlenül Tito hadserege is hadviselő félnek számított, mivel az akkori kor értelmezésében hadsereg voltak.
Genfi Konvenciót most nincs időm felütni, de véleményem szerint a horvátok hadviselőfélnek számítottak, a véderőik tagjai pedig katonának, mivel az ezzel kapcsolatos minden atribútummal ( például egyenruha) rendelkeztek. A titoi értelmezést meg jobb, ha elfelejtjük, mivel annak semmi köze nem volt a joghoz ( lásd a délvidéki magyar mészárlást, vagy az isztriai olaszok barbár leölését, s akkor a horvátokról, szlovénekről még nem is szóltunk).
Egyébként a Vatikántól kezdve Magyarországig számos ország elismerte független államnak.
Jaj a legyozotteknek. Kulonben abban, hogy a horvat, szloven, stb. egysegek harcoltak meg tovabb abban boven benne volt, hogy tudtak mi var rajuk fegyverletetel eseten. Kiskunnak abban igaza van egyebbkent, hogy Jugoszlav ( titoi ) szempontbol sima hazaarulok voltak.
De miert is kellenne nekunk a titoi szempontot vallanunk a magunkenak? Mara bebizonyosodott, hogy a Jugoszlav nevezetu takolmany eletkeptelen, viszont pl. Horvatorszag az. Hala pl. a kb. 1000 eves tortenelmenek is.
Tisztan technikai szempontbol, miutan a horvatok elveszitettek a haborut, hazaarulok voltak. pont.
Szerintem a politikai mázt, és a minősítést jobb lenne elhagyni. Attól, hogy 1945-ben a szövetségesek nem ismertek el más államalakulatot, mint Jugoszláviát, a horvát függetlenségi mozgalom a II. Vh-tól függetlenül létezett. Korábban kezdődött. És később fejeződött be. A mai térképre ránézve bábállamnak nevezni Horvátországot, és a 90-es évek történetének ismeretében, egyértelműen kijelenthetö, hogy Titó és követői is csak gyilkos banditák voltak egy másik bábállammal. De én inkább mind a kettőt visaszavonnám. Gyilkos az marad polgárháborús értelemben. A banditát felejteném. Egyébként, a Baltikumban és lengyelországban se csak a németek folytatták a háborút. Akadtak más nemzeti erők is.
Horvát Királyság. Aosta hercegét választották (?) horvát királlyá, de ha jól tudom, ez csak formalitás volt, nem igazán töltötte be ezt a funkciót a jó herceg.
ez régen meghaladott kommunista elmélet, nincs miről vitáznunk. te így látod, én meg másképpen. a tény viszont tény, nem ért véget a szervezett, magasabbegység szintű háború Európában csak május 15-én.
Nehéz felfogni, hogy a Német Birodalom nem azonos a Horvát Köztársasággal? Ezek szerint a Japán Császárság katonái is banditák voltak, mert a németekkel együtt nem tették le a fegyvert? a horvátok regurális katonák voltak... ráadásul a becsület lovagjai a titoista grállovagok a fegyverletétel után 30-35 ezeret egyszerűen árokba lőttek. Szóval ne ítélt, hogy ne ítéltess.
adalékok: 1, a németek 48 óra haladékot kaptak a szétrombolt kommunikációs vonalat miatt minden csapatot értesíteni tudjanak - nem kapták meg.
2, a német vezérkar pl. nem parancsnokolt a horvát védelmi erők fölött, vagy a szlovén határőröknek :) jórészt a horvátok és szlovének harcoltak máj. 15-ig, németek már elvétve.
Köszönöm! Most már összeállt a kép. A Google remekül bizonyítja Alfred Lanning professzor állítását: "A válaszok készen vannak, csak jól kell kérdezni..." :-)
Szia, a pénzt öt év alatt akarták beszedni, és be is szedték. Szerintem Rákosi békekölcsöne többe volt, de ezt jó lenne ellenőrizni. A részvénytársaságokon kivül, azért még volt vagyon. Az elsőre 20 % csak 4%, vagy annak is egy része. Ezzel szemben ott vannak az állami megrendelések. A békekölcsönből sohase használt betonbunker lett kisajátított termelésből kivett földön. Az utóbbi időben mit játszottak összevissza az áfá-val. És jött a háború. Édesviz
érdemes hozzátenni, hogy kb 1 milliárd (és másfél milliárd) között volt akkor az állami költségvetés a részvénytársaságok vagyona kb 5 milliárd volt, és hát a legtöbbet keresőket már feltettem...
Szia, amikor feltetted a kérdést, google-ztam szerintem vmelyik Imrédy-vel foglalkozó oldalon találtam. De egyébként az akkori adó politika onnan vett el, ahol volt. Édesviz
Csak egy kis reklám, Norbi írta, ha valakit innen is érdekel, akkor jöjjön el! üdv:TGR
A 2010. májusi HD-rendezvény május 29-én 13 óra 30 perckor kezdődik a HIM intézmény II. emeleti Dísztermében. Akkor jómagam, Számvéber Norbert tartok előadást "Csatarepülőgépek páncélosok ellen a keleti hadszíntéren, 1941-1945" címmel.
