Nekem ez úgy sikerült, hogy mikor egy 14 éves ritka csinos lánnyal beszélgettem, akkor azon vettem észre magam, hogy nagyon fel akartam szedni, és hirtelen, egy ilyen udvariasság vagy együttérzáés vagy mi volt az ami miatt, eltereltem a sexről a figyelmem, és akkor hirtelen tök spontán lettem meg minden, eltünt mindenféle stressz szorongás stb stb, ami a sexuális frusztrációból jön, akkor tapasztaltam meg azt amit freud is mondott, hogy mindennek az alapja hogy ezt a sexuális erőt hogyxan tudom kezelni.
A nemi energia transzformálásának módja sokakat érdekelne, de sajnos ezt a tanítók igen titokzatosan kezelik, és általában csak a hároméves elvonulás során tanítják meg, arra pedig nagyon kevés embernek van meg a lehetősége. Egyébként a gyakorlat neve tummo, és különféle jógagyakorlatok és vizualizációk révén valósítható meg.
Emlékszem egyszer Ole Nydahlt megkérdezték erről egy nyilvános előadáson. Ő ismertetett egy nagyon egyszerű gyakorlatot: amikor felébred benned a nemi vágy, képzeld el, hogy ez az energia felemelkedik a szívedbe, és ott szeretetteljes együttérzéssé alakul, és szivárványként szétárad minden lény felé.
Nekem sikerült párszor, hogy úgy beszélgettem egy csinos lánnyal, hogy teljesen letudtam győzni magamban a sexuális erőt vágyat, olyan volt mintha szeretetté alakult volna át, sokkal nyitottab, lazább, spontánabb voltam mondhatom teljesen felszabadult.
Nem tudjátok hogyan lehet ezt tudatosan átalakítani?
A szándék az valóban meghatározó az ilyesmik megítélésében, de azért lehet hogy adott pillanatban a fajfentartási ösztönöm okán elharapnám Ma-Cu torkát a nagy ijedtségre való tekintettel.
Más mesterek számára az idő nem kritikus. A fontos hogy a tanítvány haladjon, és ne kelljen semmi miatt visszafordulnia. Egy ilyen "elősegített rohanás" lehet hogy fontos "állomások" mellet fut el...
"Amit meditációval csak lassan, nagyon lassan érsz el, azt a mester egy jól időzített, váratlan üvöltéssel... mondjuk egy olyan helyzetben, amikor a tanítvány épp kérdez valamit, és erre a mester hirtelen felugrik és üvölt egyet, vagy megüti, vagy kidobja az ajtón a kérdezőt, vagy ráugrik... Ezt a módszert nem ismerték azelőtt. Ez kizárólag Ma Cu kreatív zsenialitásának köszönhető, és Ma Cu segítségével sokan megvilágosodtak.
A látvány néha igazán nevetésgesnek tűnik: Ma Cu kihajít egy embert az ablakon a második emeletről, pedig a szerencsétlen csak azt kérdezte, hogy min meditáljon. És Ma Cu nem csak hogy kidobja, de még utána is ugrik, egyenesen a mellkasára, és onnan kérdezi:
- Érted már?
- Igen! - feleli szegény fickó, hiszen ha azt mondja "nem", talán még jól fel is pofozza, vagy tudja az ég, mi történik még. Ez is épp elég - több bordája összetört, és Ma Cu mellkasán ülve azt kérdezi: "Érted már?!"
És minden bizonnyal megértette, mert annyira hirtelen, annyira váratlanul jött, mint derült égből a villámcsapás - egyébként sosen értette volna meg."
ha valaki olyannal fogok kezet, akinek kezfogasa olyan forro, mintha tuzes vasra tenyereltem volna, arrol tudom, hogy mit szenved szexualis energiaja atalakitasaert, es, bar az ejakulacio pillanatnyi gyonyorerzese oriasi kisertes a szamara is, o megis inkabb szexualis energiaja megorzeset es transzformaciojat valasztja, mintegy aldozat mutatva be vele.
eddig ket ilyen emberrel talalkoztam. egyik a nagyapam volt. neki is ilyen hosszan kitartott, suto kezfogasa volt, annyira, hogy sokaig nem is nagyon birtad ki, szo szerint erezted ahogy jon beled az energia. eletem legnagyobb ajandekanak tekintem, hogy o volt a nagyapam.
1) A Gyémánt Út, tantrikus buddhizmus, jógi út, megvalósító buddhizmus stb. lényege a "meglovagolni a tigrist": a negatív dolgokat nem elkerüljük, nem elnyomjuk, nem megszüntetjük, hanem felhasználjuk - mindenben.
2) A Gyémánt Út "vallásos" elemei tudatunknak a ragaszkodásra való hajlamát használják fel, azt a tulajdonságot, hogy mindíg meg akarunk ragadni valamit, bele akarunk kapaszkodni valamibe.
3) Ez ragaszkodás olyan erös tulajdonság - kábé erröl a dologról szok szólni az egész életünk - , hogy vétek lenni ennyi energiát kihasználatlanul hagyni, ilyen bivaly eröforrás elpazarolni.
4) Ezért a ragaszkodást úgy használjuk fel, hogy olyan dolgokba kapaszkodunk, amelyek energiával, pozitív benyomásokkal (hagyományos kifejezéssel: áldással) töltik fel a tudatunkat. Ezek azok a "vallásos", "bálványimádós" elemek a buddhizmusban: meditálni a buddhákon, imádkozni hozzájuk, felajánlásokat tenni nekik, leborulni elöttük stb. - azaz beléjük kapaszkodunk.
Ettöl az energiától egyre jobban érezzünk magunkat, egyre több nyitottság, öröm, erö és együttérzés (együttérzés = szintén nyitottság, mások felé) és egyre kevesebb szorongás és problémázás jelenik meg.
5) Közben pedig folyamatosan nyomjuk a Mahamúdra-szemléletet: a buddhák nem valaki mások, hanem minden lény buddha, mi is, csak még nem vettük észre, és a Tiszta Föld nem valahol máshol van, hanem ez a világ teljesen ragyogó és tiszta, csak nem látjuk, mert a szemléletünk még nem teljesen tiszta. És azt is próbáljuk megérteni, hogy az áldás nem kívülröl jön, hanem saját tudatunk mélyéböl tör elö.
6) Ahogy egyre több öröm és nyitottság jelenik meg a tudatunkban, egyre erösebb lesz a Mahamúdra-szemlélet: egyre mélyebben megértjük, hogy mindenki buddha és ez a világ, minden dolog ragyogó és tiszta, beleértve magunkat is, egyre kevésbé kell belekapaszkodnunk a buddhákba, megértve azt, voltaképpen pont olyanok vagyunk, mint ök és tulajdonképpen ök nem mások, mint saját tulajdonságaink megjelentöi, akkor elengedhetjük a kezüket - ezért hívják a negyedik Mahamúdra-szintet úgy, hogy "nincs többé meditáció".
7) De azért addig még sokat kell dolgozni, meg kapaszkodni a buddhákba :)
Lehetne enélkül a "vallásos" dolgok nélkül is megvilágosodni, csak sokkal lassabban - miért hagynánk kihasználatlanul egy ilyen hatalmas eröforrást, mint tudatunk hajlama a ragaszkodásra, kapaszkodásra ?
Én, mint aki még annyira sem ismeri talán mint te a budhizmust, egy tanácsot talán adhatok: az nagyon jo, ha az elöttünk járo szavaira figyelünk, de az sem árt, ha gondolkozunk szép csendben üldögélve. Ne várd, hogy helyetted bejárják azt az utat, amit neked kell megtenni. A tudás nem a könyvekben, hanem a lélekben van. :-)
értem én hogy mire gondolsz, csak tudod nekem ez túlságosan magas...
lehet hogy a topic szinvonalával van bajom tulajdonképpen, mert semmit nem tudok belőle felhasználni
az egész olyan, mintha most is ott ülnétek valamelyik dojoban és a meditáció előtt beszélgetnétek
nem lehetne hétköznapi nyelvre leforditani a mondanivalót? pl. ha betévedne ide egy takaritónéni és megkérdezni, hogy miért ilyen szar az élet, akkor arra tudnátok válaszolni
Beavatás-junkie :) Jaja :) Asszem némiképp én is ilyen vagyok :) Ennek az a lényege, hogy ezek a külsö hatások, ha elég sok van belölük, majd csak megadják egyszer a lökést az igazán rendes gyakorláshoz :) Kellene valami igazán nagy flash, ami megmutatná a célt, hogy inspiráljon egy kicsit :) Ja, megvan a zsinór, mikor jössz a centrumba ?
nem egészen értem, mit értesz közösségi csoportosulás alatt, sokféle Szanga van, mifelénk leginkább lazább baráti társaságnak tünik, valszeg azert, mert sokan :) máshol talán kissé hivatalosabb, egyháziasabb vagy éppen érzelmesebb, testvériesebb mikor hogy, mindíg az adott emberek alakítják ki a maguk érzései szerint. Bálványimádást szintén nem tudom értelmezni, ha a buddhaaspektusokon való meditációkra gondolsz, azok nem külsö dolgok, hanem saját megvilágosodtt tulajdonságaink megnyilvánulásai. Egy shortcutnak tekinthetök: ahelyett hogy hatszaz alkonyvtaron keresztul jutnank el a szamitogepen pl. az egyutterzes.exe fileig, egyszerubb rakattintani az asztalon a Csenrezi shortcutra :) Errol szol. Azert nem lehet imadasnak tekinteni, mert pont az a lenyege, hogy az "imadando" objektum egylenyegu veled, szoval nem arrol van szo, hogy o milyen franko te meg nem, hanem egy tukorbe nezel, ami ugy mutatja meg az arcodat, hogy nem latszanak a rancok :)
azt hiszem, egyénenként változó, hogy kinek a számára micsoda. De talán az idő mindent eldönt: ha az aktivitás nem igazán a Dharma, akkor előbb-utóbb a külső szinten is látszania kell, hogy félrecsúszott a dolog. Az emberek lemorzsolódhatnak, a centrumok szétszéledhetnek. Lehet, hogy a láma karizmája meg a szép és csillogó szemű fiatalok hada önmagukban is vonzzák az embereket, meg néhányan esetleg keveset dolgoznak igazán a tudatukkal és/vagy inkább csak külső segítségtől várják a fejlődést ("beavatás-junkie szindróma" :-))), de ezekben az esetekben az ego mindig éhen marad. Hosszú távon nincs más lehetőség, mint fejlődni vagy lemorzsolódni. Én így sejtem.
Másképp értve a kérdésedet: természetesen a Gyémánt Út közösségi csoportosulás is (Szangha), és bálványimádás is - bár a kifejezés félrevezető, de tény, hogy a fő gyakorlat az azonosulás a Lámával, akit a legmagasabb szinten lévőnek látunk. Ez a módszer alapja.
Hogy mi a kulonbseg a csoportosulas es a Szanga kozott az igen konkretan erezheto.
En most nem akarok peldakkal dobalozni hogy hol van szanga es hol nincs, hol van csoportosulas es hol nem van :))).
Azt viszont kapizsgalom hogy milyen az igazi szangha. Megpedig azert mert kezdem vegre tapasztalni a kozossegunkben.
A szangha sokkal tobb mint az hogy sokan a kozossegbol egyutt vagyunk. Meg akkor is ha egyutt meditalunk, recitalunk. Meg akkor is ha baratok ezek az emberek.
Ez egyfajta mely kapcsolat a gyakorlotarsakkal, ami nem egyenlo a hagyomanyos ertelemben vett baratsaggal. Egyfajta testveriseg erzes, amely nem korlatozodik le a meditacio kozpont teruletere es a kozos meditaciok idotartamara.
Azokon tul is fenn all, a hetkoznapi civil eletben.
Ahogy Beru Khyentse Rinpocse es Lama Csopel is mondtak a tavaly nyari programon: "...ok a mi gyemant-testvereink...". Es ezek nem csak fellengzos szavak, hanem idovel raerez az ember, hogy ez bizony igy van.
Ezt nem lehet mestersegesen eloidezni, egyreszt ido kell hozza hogy megismerd a masikat, masreszt -es leginkabb- az, hogy lasd a helyzetedet, az eleted mulandosagat, es azt hogy mennyire nagy "szerencse" hogy embernek szulettel, es milyen ertekes kincs all a rendelkezesedre. (Ennek atgondolasaban segit a Negy Nemes Igazsag gondolata.) Es akkor az ember megtanulja igazan tisztelni es szeretni (a vitak, osszezorrenesek ellenere is) azt, aki ott ul mellette es nyomja a mantrat, mert latja hogy o is ugyanolyan mint o.
Ha van igazi Szangha az egy nagyon nagy kincs, es vigyazni kell ra es tisztelni.
nem gondoljátok, hogy a gyémánt út lassan kezd átmenni egy közösségi csoportosulássá és bálványimádássá? Minden közösség ahol megszűnik az egyén kontrollja, és feltétlen az elfogadás az szerintem káros.Mindent érzet szintű mély meggyőződésből jó tenni, amit pusztán azzal hogy elhiszel valakinek valamit azt nem szerezheted meg.
Nekem ezért minden szoros vallási csoportosulás kicsit levegőtlen, fullasztó.
Eszmét cserélni, más embereket megérteni viszont NAGYON KELL!
Azt csak egy gyémánt utas tudná megmondani hogy igazad van-e. De mint minden vallás ez is egyénenként más és más. van aki bálványt imád ugyanott ahol más megtapasztal, megért, halad.
a világi életben mit tesz valaki aki elmegyek egy szemináriumra?
Hogyisvanez??? :)))
Valaki aki elmész, az meghallgatja és mások gondolataival ütközteted a gondolatait, ezáltal biztosítja hogy ne konvergáljunk a "végtelen marhaságok" egyeneséhez.
Távol álljon tőlem, hogy beleszóljak a szervezésbe. Egyfelől agam csak intellektuális módon érdeklődöm a felvetett program iránt, másrészt gyakroló soto-zen tanítványként az adott időpontban Ango-n leszek.
A buszról azonban annyit, hogy indulnak ilyen távolsági járatok Bp.-ről és a mérsékelt kihasználtság miatt örömmel adnak csoportos kedvezményeket is. Talán érdemes lenne egy kört futni, nincs bérleti díj, jók a buszok, elég sűrűek a járatok stb...
nem gondoljátok, hogy a gyémánt út lassan kezd átmenni egy közösségi csoportosulássá és bálványimádássá?
a világi életben mit tesz valaki aki elmegyek egy szemináriumra?
Bocs hogy belekérdezek a szervezkedésbe, de találtam a neten néhány irományt a Jivamala-ról.
Nektek erről van-e tapasztalatotok, véleményetek, illetve hasznos linkjeitek? :)
OKes, szolok, a budapesti Kozpontunkban is, kirakom a hirdetore.
Ha lesz megis busz szervezve szoljatok, mert akkor azt is kiraknam. Ja, es varhato hogy lesz magyar forditas?
