Nekem is van egy Ocean One ETA 2824-el, nincs vele semmi gond. Azt hittem valami új werket találtak, eddig nem rejtegették szemérmesen az eredetét és nem adtak neki fantázianevet, mint sok neves gyártó. Hiába na, valamivel meg kell indokolni az áremelést ! :) Én még 300-350 EUR-ért vettem azt hiszem, bár az a típus most is annyiba kerül. Ez az új szerkezet még dátumot se mutat, kicsit átszínezték, belenyomtak egy koronát a rotorba és már mindjárt saját neve is van, 110 EUR-val viszont többet kérnek érte. Eddig szimpatikusabb volt a cég.
A kismásodpercesnek eredeti a számlapja, 58-ban álltak le a gyártással, így minimum 55 éves az óra. A másiknak túl jó állapotban van a számlapja ahhoz, hogy eredeti legyen, de nagyon szakszerű felújításnak tűnik.
Érdekes, hogy a korábbi GUB 28.1 készült aranytokkal, a későbbiek közül már csak az automata Spezimatic-ok kaptak aranytokot, a kézihúzósok tudtommal nem. Az oroszok ezzel szemben nagyon sok mechanikus aranytokost készítettek mindkét típusból. Úgy látszik ott jobban megbecsülték az elvtársakat ! :) No meg Szibériából olcsó volt az arany.
Nagymamámnak volt egy lemezelt aranytokos férfi GUB-ja. Sajnos egyfelől a számlapon nyomot hagytak az évtizedek, másfelől egy kontár órás ferdén leköszörülte a tokot a koronánál, mikor lelopta róla az eredetit, és a pici ruszki koronához (amit rátett) nem lehetett hozzáférni. Már rendbe hozattam, de a tokot nem lehet.
Gratulálok! Viszonylag stabilabb előmenetel, mint nálunk... Én sem panaszkodom - miért is tenném - de amint írtam nálunk a diploma, bármilyen nehéz is volt megszerezni, csak újabb kihívásokkal szembesített. Miután megkaptam a papírt, elronogtam szülővárosom munkaügyi központjába (tanárnak csak szeptembertől vettek fel, június volt), hogy bejelentkezzem. Boldogan mutattam a diplomám mire jött az első kérdés: más nincs? Boldog '90-es évek...
Nálunk műszakiaknál könnyű volt bekerülni. 150-en indultunk de mi is csak 8-an diplomáztunk :D
Amióta végeztem csak gyárban dolgoztam. Persze mind multi. Bosch, Audi, GE, és jelenleg is egy német autóipari beszállítónál vagyok önhibámon kívül középvezető :)
Van volt csoporttársam, aki társadalomtudományi kutatóintézetet vezet, más politikus lett, megint más elment a geológia irányába és hülyére keresi magát a nagy építőipari, mélyépítő cégek megbízásaiból... Én csak szimplán elmentem egy másik irányba tanulni, ahol mérhetetlen sok előnyt jelentett - és jelent azóta is - az az ismeretanyag, amit csak a két alapszakomon sajátíthattam el. Nevezhetjük bizonyos mértékben esetekben műveltségi többletnek is - bár mások meg másban műveltebbek...
Sokmindent lehet kezdeni vele, még akkor is, ha nem pályaelhagyó a földrajz diplomás, csak elsöre tünik elrugaszkodottnak. Ha gazdaságföldrajzra szakosodott, akkor a turizmustól kezdve a önkormányzatokon át a szakirányhoz passzoló közalkalmozotti, államigaztási funkciókig van lehetöség mindenféle melókra - elvileg. Vagy ott a legvadabb tanszék a földrajzi intézetekben: a meteorológia! :)
Nem csak tanítani lehet azt, vannak elég praktikus szakirányok is.
Ezt a sok marhaságot persze csak most gurítottam az órához, illetve ők mondták, amikor kaptam, de akkor nem tulajdonítottam neki sok jelentőséget. Jól néz ki? Jól! Van presztízse? Van. Akkor rendben...
Persze a vicces az, hogy ha nem vagy gyűjtő, csak egyszerű óraviselő, bizony fontossá válnak ezek a legendák. A legtöbben érzést és nem tárgyat árulnak, ahogyan a klasszikus kólás marketingduma szól... A gyártók rá is gyúrnak erre, nem véletlen, hogy a Rolex ilyen legendás modelljeit apróbb módosításokkal évtizedek óta gyártja (búvár, tengerész, repülős, felfedezős, autóversenyzős...), legendát ugyanis nehezebb teremteni, mint új terméket...
És valóban, nem sok tárgy van - talán a jeggyűrűn és egyes esetekben a családi pecsétgyűrűn kívül - amit egy férfi szinte állandóan visel. Ezekhez a dolgokhoz meg szokás kötődni - ha van hozzá családi, életrajzi, hobby stb. szál, úgy egyszerűbb. Ha nincs, jó a gyártó által felépített... Mert a dolgok már csak ilyenek.
Írtam, hogy az egyik diplomámról - illetve annak a feléről - van szó. Történelem-földrajz volt az eredetileg. Aztán jött még egy s más... Jelenleg az egyik piacvezető kommunikációs cégnél dolgozom nem a legalsó pozícióban. Rólam ennyit, de vicces, hogy egykor milyen kemény volt a tö-fő szak... Az egész országból bejutottunk vagy 50-60-an (nem tudok pontos számot, de ilyesmi volt, beleértve a tanárképző és az egyetemi képzéseket is az összes egyetemen és főiskolán...) Mi 20 körül indultunk, 8-an diplomáztunk az indulókból mindkét szakon, tehát bennmaradni sem volt egyszerű. Most ketten, ha tanítanak a nyolcból, egy-két éve ez volt a helyzet... És ez valahol szomorú. Illetve azt jelenti, hogy kicsit túlképezték a társaságot. Bár az is vicces volt, amikor kezdő tanárként bekerültem egy nyolc osztályos gimnáziumba és földrajzból egyetlen osztályt kaptam (a többire elég volt a másik, idősebb kolléga), viszont maradt pár történelem óra és a napközi... Na ez, meg a felismerés, hogy sosem leszek jó nevelő - azt hittem előtte, hogy elég tanítani - rádöbbentett, hogy mást kell keresnem...
Az Explorer (kedves feleségem szintén földrajzos volt, együtt szenvedtünk és szórakoztunk végig egy-két terepgyakorlatot, barlang-túrát, miegymást) családi ötlet volt és bizony minden nap emlékeztet a bugyuta köréje szőtt legendával egy-két életrajzi vonatkozásra... Kiváló kommunikációs teljesítmény eladni egy terméket azzal, hogy ilyen volt Edmund Hillary-nál (nem ilyen és nem is Explorer I. volt az, illetve a mai modelleknek már semmi közük az eredetihez), vagyis itt a jelenlegi szakmám is (nem, nem a hazugság, a kommunikáció). Barlangászoknak tervezték (ha-ha-ha, ismerve a magyar barlangász társadalom jelentős részét, nem sokan engedhetnék meg maguknak és, ha igen, akkor sem vinnének ekkora értéket a föld alá... Persze az is vicces, hogy egy barlangász ezen látja nappal van-e vagy éjszaka... De a legenda...) vagyis valamit visszahoz a kemény földrajzmániás időszakomból és igen, Rolex, ami meg a kedvenc márkám... Úgyhogy telitalálat volt. Én a sok utazás miatt GMT-t akartam, de ez pont ugyanazt tudja, na jó, csak két időzónát, de a szerkezete ugyanaz és ott van mellé a mese, ami - ahogyan látod - még fontos is lehet...
Indiszkrét vagyok ha megkérdezem, de tényleg érdekel, hogy földtajz végzetséggel mivel foglalkozhat az ember? Gondolom nem tanárként dolgozol. Vagy de?
Van valakinek tippje, hogy ez melyik ETA(?) szerkezet lehet?
A B&M honlap nem hoz találatot a 8878 modellre, vélhetőleg már kifutott. Kis GMT-s, járástartalék kijelzős megoldásból valószínűleg nincs túl sok, de egyelőre nem találtam érdemi infót.
Az IWC tényleg gyönyörű, de sehol sincsen egyik Rolex sportmodell sokoldalúságával szemben sem. Nekem ez akkor esett le, amikor először fölcsatoltam egy Submarinert és mellette ott figyelt a portugál is egy óraárusnál. Pedig egészen addig az volt a kedvencem, aztán a Rolex lett. Sajnos akkor csak egy barátomat kísértem órát venni...
Persze nem vetem meg azt sem, amit a család választott nekem, nem egy sub vagy GMT, de majdnem ugyanaz és felfedezős, én meg a többi között földrajzból diplomáztam annak idején és azóta is járom a természetet (na ez az óra legenda része, de meggyőző volt, amikor választani kellett) még a fém lünettel is gyorsan megbarátkoztam...
Visszatérve a kérdésedre, a Longines volt az egyik kedvencem korábban, a Speedmaster mellett, amit pedig sokáig viseltem is automata és kézi húzós változatban egyaránt. Természetesen az utóbbit tartom az órás evolúció magasabb szintjének és máig is vágyom egy újra - hülyeség volt megválni tőle. Az egy nagyon jól hordható modell, főleg, ha van hozzá bőrszíjad is... A Maurice Lacroix-t én nem sorolnám egy kategóriába a többivel, az ára ellenére sem... A Sinn és a Tudor meg igazi csodabogár gyártók ebben a sorban, amik ezért vonzóak... Nehéz lehet a döntés, de hidd el, a Moonwatch egy verhetetlen design és az a Lemania szerkezet is igazi klasszikus, a többi meg simán korszerűbb...
Sajnálom, hogy nem tudok segíteni... De, ha voksolni kéne: Omega és Legend Diver - ha kijönne ez a páros...