kaktusz,
Azért is kérdezem mikit, mert pár hónapja próbáltam kísérleti úton megtalálni szívem verésének határát - szigetkör után 3 X 100 m gyors végén mért pulzus -, ami akkor 194 lett. Akkor most 180 mínusz életkor, vagy 194 mínusz életkor?
Természetes, ha nem megfelőek a körülmények, (hó, jég, sár, bazi nagy meredek emelkedők, stb.) akkor meg kell tenni és bele kell sétálni, tudom azt is, hogy van egy pont ahonnan már a "séta" gyorsabb, mint a futás. Ahogy az elején is írtam ez az én hülyeségem.
Orbital
Az elméleti (képlettel számolt) és az egyéni célzónák között óriási eltérések lehetnek!
Nekem többé kevésbé lehet a képlettel számolni, de van hasonló korú ismerősöm, aki 20-30-cal magasabb értékeket produkál.
Volt nekem egy edzőm, aki, mikor mondtam neki, hogy az edzésen egy helyen leállítottam az órát, mert ott sétáltunk, megkérdezte, hogy 'miért, akkor a szived is megáll?'. Szóval a séta, szvsz, a futás része, csak lassabb, ergo nem kifizetődő sokat csinálni, de nekem spec. semmi elvi problémám nincs vele. (Tudom, hogy nem erről van szó, de tájfutó versenyen nagyon-nagyon kemény gyerek az, aki nem sétál bele egy versenybe.)
A levágás teljesen más kérdés, bár nekem ahhoz is van affinitásom :))
Miki,
oxy, eddig is vezettem edzésnaplót, mostantól megpróbálom "Maffetone mentén" célirányosan dokumentálni, és havonta MAF tesztet csinálni. Jól értem, az én aerób célzónám felső határa 138?
Hú, ez nagyon tudományos...
Én ezzel tökéletesen egyetértek, én is a séta nélküli teljesítést érzem csak igazinak. Mentségemre mondva csak akkor fordulok ehhez a módszerhez ha már lépni sem tudok.
Ha komolyan próbálkozol, légyszi dokumentáld az eredményeidet és az edzésmunkádat, aztán majd írd meg nekem vagy a topikra, ha eljön az ideje.
Sokkal hitelesebb saját adatokból vonni le következtetéseket, mint egy könyvben olvasni.
Az nagyon jó jel, hogy ilyen mértékben gyorsultál azonos pulzus mellett.
Biztos vagyok benne, hogy a versenytempód is ebben az arányban javult. Az a szép ebben az aerob funkció tesztben, hogy nem kell halálra futni magunkat a fejlődés leméréséhez. A nagy erőfeszítést oda tudjuk tartalékolni, ahová való, vagyis a versenyre :-)
Arra figyelni kell, hogy a nagy meleg megzavarja a mérést, feljebb viszi a pulzust.
Te sem és senki ne vegye komolyan amit most le írok: nekem a belesétálás egy futásba - legyen egy maraton, vagy rövidebb táv is - elvi kérdés. Hasonlónak tekintem, mint mondjuk a K100-n tartani a megadott útvonalat, vagy itt ott rövídíteni kérdése. Amennyiben nem muszály nem teszem meg. Természetesen az első maratonon, bele kellett sétálni, hiszen 20-26 kiliig hulla voltam, A másodikon viszont, csak a frissítéseknél sétáltam bele a kaja és az ivás miatt, viszont 28 km után, már nyúltak a sétával megtett "frissítések". A harmadik marcsin, arra voltam a legbüszkébb, hogy a frissítések miatt sétáltam csak és csak annyi ideig amíg megittam a folyadékot, nem tudok futás közben inni. Tudom, hogy egy sétának lehet több haszna is, hiszen Pécsen is voltak olyanok akik előttem végeztek annak ellenére, hogy többször láttam őket sétálni a frissítésen kívül is. Szóval én inkább kisebb sebességgel futok, de a sétát azt elkerülöm. Más kérdés a hosszabb távok teljesítése. Sárváron belesétáltam, de nem elsősorban fáradtság miatt, sajnos ott egy kis sérülés miatt kellett ezt az elvet feladni. Jövőre aki ott lesz, annak ígérem, hogy nagyon keveset fog látni sétálva.
Voltam futni, mindjárt az első igazán meleg napon (számomra)felvetődött a gondolataimban, hogy kell-e nekem nyári melegben maratont futni?
Ezen nem sokáig, talán összesen egy percig meditáltam. A teljes táv kb. 80%-t tűző napsütésben tettem meg, szerencsére lengedezett a szellő. Mára egy laza futást terveztem be, igazából közelíteni kellett volna az 5:10/ezres tempóhoz, de nem sikerült. 48:39 lett a vége. Kicsit félek a holnaptól, mert a 15km-n úgy kéne menni, hogy "ami a csövön kifér"
-balazs-
Anyósom hozott egy házi dobostortát, és pont lesz egy jó film a moziban. A gyerekekhez pedig van külön-külön 6 oldalas használati utasítás. Bevállalod? :-)
miki,
különben csak mostanában "szaladt el a ló" velem, amúgy az örömködő futásra törekszem, másfél hónap alatt a beállított 152-es átlagpulzus melletti futásom ~6:25-ös tempóról ~5:40-esre zsugorodott.
Nékem a célzóna Maffetone szerint 138 lenne. Mikor másfél hónapja kitaláltam magamnak a 152 körüli célpulzus értéket, akkor az tűnt a legkisebb olyan pulzusnak, ami mellett még futáshoz hasonlító mozdulatokat tudtam produkálni. A héten megpróbálom a 138-at (sacc: ~6:20-es tempó), aztán megpróbálok ottragadni.
Nem. A kiskakas nem en vagyok :), /amugy nem en vagyok kioregedett 800-as ;)/ csak valaki eszembe juttatta ezt a viccet es mar regen is nagyon tetszett. Vizualis tipus vagyok :).
Azert tegyuk mar hozza, hogy nem en voltam az, akit bezavartal a celba.
En nem alltam meg, de csak azert, mert elhataroztam, hogy ha meghalok is, akkor is Mosi elott fogok beerni.
Majdnem sikerult is. Marmint meghalni. :)
Én előszőr a váltón tapasztaltam meg a hőség és a 3 héten keresztül alig edzést követő futás borzalmait (remélem minél kevesebben láttak a cél felé közeledni :-) ). Ma megkaptam a második leckét, elindultam egy 17 kilire 12-nél már sétáltam majd 15-nél is egy kilit, igyen ez a mélypont :-). Ha ott akarok lenni a Kékesen nagyon össze kell szednem magam.
Ja, én is még az 1 perc futás 2 perc sétánál tartanék, ha -balazs- nem győzködött volna állandóan, hogy többet is bírok. :-) Még esőben, hóban, meg diplomaosztóm napján is kizavart futni. Szörnyű :-)
Amúgy nekem a KT csapat embereként a trópusi esőben fordult meg a fejemben, hogy a híd alatt kéne megvárnom a zuhé végét, és csak az hajtott, hogy vártak rám bent.
Nem tudom, én lassú tempónál arra szoktam figyelni, hogy ne lépjek "izomból" előre, hanem csak emelgessem a lábaimat, vagyis elrugaszkodás helyett elemeljem a földről. Tehát felemelem a sarkam egy kicsit, a fenekem irányába és hagyom, hogy magától leessen, ahová akar.
Gyors tempónál meg arra, hogy hajlított lábbal érjek talajt, ne nyújtsam a térdem, ebből már adódik a lábközépen talajfogás.
Más: itt egy szösszenet a Maffetone-edzésmódszerről, ez egyfajta tudományos LSD: klikk
ezen már én is elgondolkodtam, mi lett volna, ha vasárnap nem azt határozom el, hogy 35 percen, hanem monnyuk 32 percen belül akarom lefutni a távot. Az is sikerült volna? Természetesen vannak a képességeim és edzettségem által adott objektív határok, de az biztos, hogy nagyon sokat számít, az ember fejben mit határoz el az adott verseny előtt. Nyilvánvalóan racionálisan próbál maga elé állítani egy elvárt tempót, de hogy ezt milyen mértékben meri fejben még tovább tolni, ez - nálam legalább is - bátorság, hit, és dicsőség (Loksi után szabadon) dolga. Eddig se versenyen, pláne edzésen nem futottam 5 percen belüli tempót. Vasárnap úgy vettem át a zuhogó esőben a stafettát, hogy igen, most érkezett el az idő, hogy megnézzem, 5 percen belül is van-e élet. És lőn, ha picivel is, 8 mp-vel, de beljebb kerültem.
Megint csak az látszik, hogy igen egyformán adjuk elő, avval a különbséggel, hogy én mostanában több kilométert teszek a futóművembe,ám a relatíve rövid távokon igen hasonló időeredményeket produkálunk.
Más. Miki, téged kérdeznélek - lehet, hogy buta a kérdés -, hogy a Pirie-féle technika esetén a relatíve gyorsabb tempó mellett másra kell-e figyelni a stílus megtartása érdekében, mint lassabb tempó mellett?
Még más. Mi módon tehet szert az ember fia ollan szép narancssárga pólóra, és mikor van az, hogy ő aztat megérdemli?
Ezen a válogatáson kívül még sok egyéb kép is van, és az összeset elküldöm nagyobb méretben sneci tárára, mint biztos megoldás.
A mostanihoz hasonló kis méretben azért felrakom őket a kep.tar.hu-ra is, legfeljebb megint eltűnnek egy idő múlva. :)
Annyi félreértésünk lehet még, hogy én szombathelyi maratonon a Sri Chinmoy szervezésűt értem, ez azt hiszem idén is lesz.
Az előző években volt ilyentájt Szombathelyen az Elvira Maraton - nagyobb részvétellel - de az idén csak rövidebb távokat hirdettek.
